Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-10 / 238. szám

LAKÓHELYÜNK A VÁROS Pelikán-példázat A mondabeli pelikán­madár saját testével táplálta mohón-éhes magzatait egyko­ron. Szülői ösztöne erősebb volt a marcangóló fájdalom­nál. Az ember ezért a vélt, szép, emberi mértékkel mér­hető gesztusért tisztelte a ma­darat, s tekintette az akarat és az önfeláldozás jelképének. Szolnokon azonban a peli­kán másnak a jelképe lett. A 900 éves jubileumát ünneplő város címerében ott ágasko­dik a széiterjesztett szárnyú pelikán, s fiai mohón falják duzzadó combját, mellehusát. Az ősi jelentés itt árnyalat­nyit módosult: a pelikánnem­zetség saját erőből való meg­újulását jelenti. Így lehet ez­zel- a Tisza-parti város is. Ami itt az elmúlt években a vá­ros fejlődésében történt, az mindenekelőtt merész kezde­ményezést, s nemegyszer a város létfontosságú, »-belső szerveinek« radikális operá­cióját kívánta. Az eredmény mindenesetre sokban igazolja a szolnokiakat. Ezért is ren­dezte itt a Magyár Urbanisz­tikai Társaság III. országos városépítési tanácskozását. Szolnok valamivel nagyobb város Kaposvárnál. Több a la­kosa, nagyobb az ipara, s fontosabb helyet foglal el az országos közlekedési hálózat­ban. Jobbak a város fejlesz­tésének a lehetőségei, talán bővebbek a forrásai. A ma­gyar építkezések túlfeszített ritmusa Szolnokon is jellem­ző. A városban azonban pél­damutatóan sikerült egyeztet­ni a lculönböző társadalmi igényeket, s egyesíteni a köz- intézmények fejlesztésére fel­használható anyagi erőket. A városépítésben nem tekintet­ték tabunak a központot sem: értékes területek álltak itt, régi, elavult épületek, hasz­nálatra egyre , inkább alkal­tottak. építettek. A szolnoki változások jellegére jó pél­da a régi Centrum áruház, öreg és csúnya épület ez — megérett a lebontásra. Még­sem kopogtak itt a bontó kő­műveskalapácsok, csákányok. A régi épületet átalakították, s ma lakások, bemutatóter­mek vannak benne. A szolnoki városépítés ket­tős irányú: egyrészt olyan.te­rületeken kezdenek építkezni, ahol minimális a szanálási költség — viszont sok millió­ba kerül a közművesítés. Másrészt a. város értékes bel­ső területeihez is hozzányúl­tak, vállalva a városközpont rekonstrukciójának. kockáza­tát. Szolnok a város élő, leg­nemesebb, belső testéből épül újjá. Mint a pelikánfiak egy­koron. A szolnoki példa még világosabbá teszi: nem lehet várost építeni, nem lehet ííz- és százezres közösségek har­monikus együttélésének szín­terét megtervezni, felépíteni átgondolt területgazdálkodás nélkül. Az eltelt években a magyar városok területe rendkívül tnegnövekedett. Üj lakótelepek építésére új és újabb területeket sajátítottak ki, illetve vontak el a me­zőgazdaságtól. A Balaton- parton például az utóbbi tíz év alatt másfélszer akkora területet parcelláztak, mint az őstelepülések által elfoglalt összes terület. Napjainkban azonban természetes ...igény, hogy a felépített lakásokban víz és villany legyen, s az épületeket pormentes út, jár­da kösse össze a város egyéb részeivel. A rohamos terület­gyarapodás miatt azonban ezek kiépítése mérhetetlenül nagy összegbe kerül. Olyan területeken létesül ez a nélkü­lözhetetlen városi infrastruk­túra, amelyek, körülményeik­fogásukban sokban még a fa­lu viszonyait őrzik. S közben a város szívében a létfontos­ságú üzleti negyedek, lakó­épületek és az intézményhá­lózat öregszenek, s mindjob­ban elavulnak, másrészt a vá­rosközponttól távol épült új lakónegyedek »alvóvárosok­/cd« válnak. (Az éjszakai pi­henésen kívül alig köti ide valami más a lakókat.) Kaposváron a K'alinyin vá­rosrész szervesen kapcsolódik a városmaghoz, de annál több gondot okoz a város körül szemlátomást duzzadó családi házas települések hatalmas gyűrűje. S hogy ezt az egész­ségtelen és a továbbiakra néz­ve igen káros fejlődést meg­akadályozzuk, az irányi tó szerveknek átgondoltabb, s főleg koncepciózusabb terület­gazdálkodást és -fejlesztést kell megvalósítaniuk. A városi területgazdálko­dásért a helyi tanács a fele­lős. A közületi telektulajdon hatékony felhasználása külö­nösen fontossá teszi a városi nyilvántartás megszervezését, s városi adatbankok létreho­zását. Sokféle új feladatot kell megoldani az állami ta­nácsi lakásépítésben is. Pél­dául: meg kell előlegezni azo­kat a költségeket, melyeknek felhasználása a következő öt­éves terv lakásépítéseit lehe­tővé teszi. A lakótelepek köré szánt művelődési, sport- és szabadidő-központok rende­zési terveinek elkészítésekor területet kell tartalékolni, s ennek más célú beépítését meg kell akadályozni. Csak így lehet hatéko­nyabb a városépítés, csak így épülhetnek szép, világos, sz ember önmegvalósítását leg­jobban szolgáló városok. S a felelősség igen nagy. Legalább 200 évvel előre; érvényes. matlanok. Bontottak, átalakí­ben, életvitelükben és — fel­Csupor Tibor Eszközök és ellentmondások A mezőgazdasági az utóbbi néhány évben radalmi fejlődésen ment ke­resztül, a fotocellás vetőgépek­től, az embert kímélő, légkon­dicionált vezetőfülkés erőgép­től minden megtalálható. Az­az majdnem minden. »Azt hiszem, nem én vol­tam az egyedüli szövetkezeti vezető — mondta nemrégiben Bernáih Ferenc, a nagyberki szövetkezet elnöke —, aki na­gyon kereste'a kiállításon is — de hiába — azt az eszközt, mellyel a mai igényeknek meg­felelően lehetne kiszórni a szerves trágyát. A legújabb, a legmodernebb eszközök mellett ugyanaz a szórógép állt, me­lyet ismerünk már tizenöt éve. Nagy gondot okozó ellentmon­dás ez ma a mezőgazdasági nagyüzemekben.« Ugyanis ismét előtérbe ke­rült az értékes szerves anyag felhasználása. Az ésszerű, ta­karékos gazdálkodás megköve­telte a gazdaságoktól, hogy változtassanak a helytelen gyakorlaton, használják fel a hosszú idő óta felgyülemlett, nagy értékű tápanyagot, a szerves trágyát. De ahogy cu­korrépát vagy burgonyát sem lehet ma úgy termelni, mint tíz, tizenöt évvel ezelőtt, ezt a munkát sem lehet a hagyomá­nyos módon elvégezni. Megfe­lelő eszköz, megfelelő gép kell! Bizonyos, hogy nem az em­lített szövetkezeti vezető volt az egyetlen, aki kifejezésre juttatta ezt az észrevételét, megtoldva azzal, hogy jó len­ne, ha a mezőgazdaság műsza­ki fejlesztésén munkálkodó tü­dősök, kutatók mielőbb fog­lalkoznának ezzel a témával. Lehet, hogy valahol, valakik máris konstruálják az új igé­nyeknek megfelelő eszközt. Nem ártana azonban az sem, ha maguk a nagyüzemi veze­tők is tennének lépéseket. Hadd emlékeztessünk arra, milyen nagyszerű eredmények, munkák születtek az Alkotó ifjúság pályázaton! Mennyi tehetséges, töprengő és tenni akaró fiatal él, dolgozik gaz­daságainkban! Talán nem len­ne hiábavaló hozzájuk fordul­ni, az ő segítségüket kérni, ösztönözni, biztatni őket. S ha többen tesznek, fáradoznak ér­te, minden bizonnyal előbb születik eredmény! V. M. technika for­Napról napra növekszik a Kaposvári Cukorgyár mellett a répahegy. Szerda reggelig 186 vagonnal szállítottak a gazdaságokból. A tervek szerint összesen mintegy 1000—1200 vagon cukorrépát tárolnak itt, melyet majd folyamatosan dolgoznak fel. Somogyi útterővezetők II. konferenciája Napirenden a KISZ-taggá nevelés A Somogy megyei úttörőve- zetök II. konferenciáját teg­nap tartották meg Kaposvá­ron. A tanácskozáson — ame­lyen megjelent dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Kéri And­rás, a KISZ KB ifjúmunkás­osztályának vezetője, Szenes Imre, a KISZ me,gyei bizott­ságának első titkára, Kocsis László, a megyei tanács ■ el­nökhelyettese, Tar Gyula, az’ SZMT titkára — két év munkáját értékelték s meg­beszélték a következő eszten­dők feladatait. A konferencián részt vevő százhuszonöt úttörővezető — a vitaindító után — hat szek­cióban tanácskozott az útörő- vezető-testületeket irányító szerepéről, az úttörőszövetség társadalmi kapcsolatairól, a KISZ irányító szerepéről az úttörőmozgalomban, valamint a KISZ-taggá nevelés jelen­tőségéről, az erkölcsi, politi­kai nevelésről és a sport, a- játék, a turisztika szerepéről. A somogyi általános iskolák padjaiban negyvenezer kis­diák ül, s közülük harminc- ezren hordják a piros, illetve kék nyakkendőt. A kisdobo­sok és az úttörők életével, munkájával tehát sokat kell foglalkozni, s különösen nagy jelentősége van a hazafiságra és internacionalizmusra való nevelésnek — éppúgy, mint a kisdobosok úttörőéletre való felkészítésének, az úttörők KISZ-taggá nevelésének. Mindezt a harmadik szekció ülésén hallottuk, ahol huszon­négy ifjúsági vezető több mint kétórás vitája után született meg a szekció munkájáról szó­ló beszámoló. Ennek egyik megállapítása így hangzott: •>. . . a KISZ-taggá nevelésnek folyamatos, rendszeres neve­lőmunka eredményének kell lennie. Egy tizennégy-tizenöt- éves fiatal négyéves úttörő­munkájának az eredménye kell legyen a KISZ-be való felvétel.« S mindez csak úgy lehetséges, ha az úttörők a »pirosnyakkendős évek« alatt is együtt élnek, dolgoznak az ifjúkommunistákkal, a KISZ- tagokkal. Több felszólalásban is elhangzott a tanácskozáson: a KISZ-tagoknak és az út­törőknek még szorosabban együtt kell tevékenykedniük, együttműködési terveket kel! készíteni, s keresni a módo­kat, hogyan segíthetik egy­mást még jobban. A megye különböző falvai- ból érkezett ifjúsági vezetők érdekes példákat mondtak el, -hogyan találták meg a lehető­ségeket a fiatalok; milyen eredmények, születtek, s mi­lyen . gondokkal küszködnek. A csökölviek a KISZ-klubok és úttörőrajok kölcsönös láto­gatásában, a nyári úttörőélet­nek KISZ-es támogatásában látták a megoldást. Háromfán a KISZ-esek és az úttörök közös ünnepi műsorokat ké­szítenek; a KISZ-tagok segí­tenek a háromfai iskolások akadálypályájának építésében szélt, hogy a KISZ-tagok nem veszik komolyan az úttörőket, s ebből több nézeteltérés adó­dik. Szerinte ezt kellene le­küzdeni elsősorban, hogy ne csak formai, hanem tartalmi eredményekről is beszélhes­sünk. A megyénkben működő százhuszonnyolc úttörőcsapat közül száztizenhatnak van patronáló, testvér KlSZ-szer- vezete. A tartalmi munka színvonalának emelésével mégis tovább kell dolgozni, hogy erősödjék a fiatalok kapcsolata. Az úttörők példa­képeiknek tartják az időseb­beket. Munkájuk tiszteletben tartása, az idősebbek hatása egyik feltétele annak, hogy a pirosnyakkendősökből a tag­sági könyvre méltó KISZ-ta- gok váljanak. Több új ötletet is meg kell valósítani a kö­vetkező években. A különböző szekciókban elhangzottak nyomán ' tehát sok javaslatot juttatnak el az országos konferenciára. En­nek küldötteit is tegnap dél­után‘'választották meg a rész­vevők: Németh Jánost, Jakab Lászlónét, Pados Károlyt. De­meter Katalint, dr. Vida Dá- nielnét, Tengedi Győzőt, Giesz Gyulát, Molnár Sándornét és Teremi Józsefet. A megyei konferencia végül megválasztotta a harmincöt fős úttörővezető-tanácsot, amely kijelölte a 11 fős elnökséget és a tisztségviselőket. Az út­G azdasági tennivalóink jelentős részében — példának okáért: a termelési szerkezet korszerű­sítése, az anyagi termelés hatékonyságának növelése — azok a követelmények és cé­lok fogalmazódnak meg. ame­lyeknek teljesítése a gazda­ság előrehaladását, fejlődését szolgálja. Ezek és az ilyen fejlesztés jeilegű feladatok megoldásának kulcskérdése az ütem és a mérték; gazdasá­gunk fejlődése attól függ. mi­lyen ütemben és mértékben teljesítjük ezeket a felada­tokat. A magyar gazdaság fejlett­ségének magasabb szintje és a megváltozott világgazdasági helyzet egyidejűleg olyan fel­adatok megoldását is igényli, amelyeknél cselekvési szabad­ságunk, lehetőségünk az ütem és a mérték szempontjából koránt sem határtalan. Az ok-okozati összefüggések is­meretesek, csak a gondra, a problémára utalunk: tőkés kivitelünk értéke, devizabevé­tele nem tart lépést a beho-,- zatal devizakiadásaival, gaz­daságunk külső as belső \ korlátozás korlátfai i egyensúlyi helyzete problema­tikussá vált. Első megközelítésben úgy tűnhet, hogy a gondok orvos­lásának útja-módja a tőkés országokból származó import korlátozása. A devizakiadáso­kat kétségkívül lehet mérsé­kelni, de az import korláto­zása csak az ésszerűség hatá­ráig mehet, azon túl már a gazdaság zavartalan működé­sét is gátolja. Aligha hagyha­tó ugyanis figyelmen kívül, hogy a tőkés világpiac­ról származó importanyag vagy alkatrész számos ipar­águnk számára épp oly nél­külözhetetlen. mint a kohá­szatnak az szovjet vasérc. Az importkorlátozásnak tehát ha­tára, korlátja van, amiből szük­ségképpen következik, hogy ezen a területen csak deviza- kiadásokkal való racionális ta­karékosság lehet a célunk. A külgazdasági egyensúly javí­tásának leghatékonyabb mód­ja, járható útja a gazdaság exportképességének növelése. Ha elegendő é.s több piacon' is gazdaságosan értékesíthető I terméket gyártunk és expor­tálunk, importgondjaink is mérséklődnek, a behozatalt a népgazdaság reális szükség­letei szerint bővíthetjük. Másmilyen összefüggések is arról tanúskodnak, hogy ezt az eszközt — ,a korlátozást — csak mértékkel szabad igény­be venni. A következő terv­időszakban a gazdaságpolitika és az új ötéves terv a gazda­sági egyensúly javítását ál­lítja középpontba. Ennek érde­kében jelentősen növelni kell a gazdaság exportteljesítmé­nyeit, egyebek között a tőkés piacokon,. ami annyit jelent, hogy a megtermelendő nem­zeti jövedelem egy részét nem használhatjuk fel belföldön, azt a cserearányromlás és az utóbbi években keletkezett külkereskedelmi hiány pótlá­sára kell fordítanunk. Ennek mértékét azonban a gazdaságpolitika és az új öt­éves- terv nem határozhatja meg szabadon. Ahhoz ugyan­is. hogy a nemzeti jövedelem , évente 5.5—6 százalékkal no­1 vekedjék. a gazdasági növe- | kedés alapvető belgazdasági I feltételeit is biztosítani kell: i nevezetesen azt. hogy a lakos- ; ság fogyasztása és a feihal- i mozási-beruházási tevékeny- I ség is folyamatosan, harmo- j nikusan fejlődjék — enélkül I ugyanis nincs gazdasági növe- j kedés, nem gyarapítható a i termelés és a nemzeti jövede- : lem. nem növelhető a gazda­1 ság exportteljesítménye sem. N épgazdaságunk jelenle­gi konkrét helyzetében a korábbiaknál sokkal­ta szigorúbb feltételek és kö­vetelmények közepette a gaz­daságfejlesztés és a gazdálko­dás komplikáltabb feladatait kell megoldanunk. Az anyagi termelés ágazataiban a fej­lesztési feladatok megvalósítá­sában tulajdonképpen az ütem gyorsítására, növelésére lenne szükség, mégpedig olyan körülmények közölt, amikor számos népgazdasági folyamat növekedési ütemét mérsékel­ni kényszerülünk. I G. I. is. Barcson is a közös mun­kában látják a megoldást. Az eredmények ellenére vannak azonban gondok is; az egyik nagyatádi ifivezető arról be­törőtanács elnökének ismét Német Jánost választották, titkárának Bakán Zoltánt és Kraliczki Zoltánt. N. J. Idejében érkeztek a gépek (Tudósítónktól.) A három község . határát magában foglaló kányái Már­cius 15. Tsz-ben az idén és a jövő év első hónapjaiban 16,5 millió forint értékű gépi- és építési beruházást valósítot­tak, illetve valósítanak meg az egyesült közös gazdaság fej­lesztésére. Ez év folyamán 5.5 millió forintért egy teljes John Deere gépsort — nagy telje­sítményű traktort és kom­bájnt. ekét és vetőgépet — további 1 millióért pedig egyéb gépeket és munkaeszkö­zöket vásároltak. A kombájn a legalkalma­sabb időben, az aratás kezde­tére érkezett meg. így azon­nal be tudott kapcsolódni a különben nagyon nehéz beta­karítási munkákba. A gépek vásárlása mellett 9 millió forintot fordítanak az október 15-re elkészülő nagy teljesítményű (15 tonna őrá) Bábolna B 1—15-ös típusú ga­bonaszárító felszerelésére./ és egy 250 vagon befogadóképes­ségű tároló, továbbá a későb­biekben befejezésre kerülő belső út, üzemanyagtároló/ lé­tesítésére. Ayszárító szerelési munkáin kívül — melyet alvállalkozó­ként a karádi Aranykalász Tsz lakatos- és szerelőbrigád- ia csinál —, az összes mély- és magasépítési munkát a ^ká­nyái tsz saját építőrészlege végzi, így az összes költség mintegy 10 százalékát meg­takarítja a tsz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents