Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-04 / 233. szám
A kaukázusi krétakör KAPOSVÁRI KIADVÁNY A munkáskultúra csírái Mikfir iinneneiták meg elő- ] is magával hozta az egylet. A minui uiliicpciicn & I későbbiek során is egy-egy szőr a megyeszékhelyeit ma- , ;0gga: politikainak értékelhess elsejét? Ki volt az eto tő csoportosulásból - mint munkás, akit törzsböl _ ágaztak ki a népmettek? Jatszottak-e Ibsen művel^s a műkedvelés oldal- művet 1912-ben. Kaposváron? ......................... Ü nnepélyes percekkel^ kezdődött a csütörtök esti premier. Kocsis László, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a kaposvári Csi- ky Gergely Színházat fennállásának huszadik évfordulóján, s a színház igazgatójának, Zsámbéki Gábornak a megyei tanács vb nevében átadta a társulat részére adományozott Tegyünk többet Somogy ért! kitüntetést. I 1 arminccves a Brecht- darab, melynek időkörei különböző korokat foglalnak magukba. A legbelső, s a legteljesebb a példázaté, melyben a história és a mese ötvöződik a legendás krétakör körül. A másik időzóna a közbülső — a keret —, a völgyért vitatkozó kolhoztagoké, akikért a példázat született. A külső időkör maga az előadás jelen- idejűsége, s mi magunk, nézők töltjük ki. Tekintetünk a kiegyező kolhoztagok játékán át a példázat mesekörébe irányul. melynek középpontjában maga az író, Brecht áll. Élő I Vel. képe a narrátor — énekes: tanító szándékával, pontos megfigyeléseivel, fanyar humorával, elkötelezett indulataival. Ezek a szervesen összefonódó, egymáshoz kapcsolódó, egymást magyarázó, kiegészítő, elbeszélő játéksíkok juttatnak bennünket az írói szádékhoz. Vagy fordítva: juttatják az írói szándékot hozzánk. S ez a szándék Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című darabjában is a jól ismert lényegfelmutatás, a költött és manipulált mítoszokat lemeztelenítő társadalmi-történelmi anatómia. tiszta elbeszélés, őszinte nar- ráció. A brechti elképzelések helytállósága, színházi korszakot megtermékenyítő ereje melletti bizonyság a bemutató. Logika és erkölcsiség; a Brecht által jól ismert és megismertetett keleti színház elemeinek, játékrendszerének funkcionális alkalmazása teljesítette ki a produkciót. Sok szó esik az úgynevezett keleti — japán, kínai — játék jellegéről. Felhasználhatósága, szerepe és lehetőségei ebben az előadásban nagyszerűen szemrevételezhetőek. Termé" szetesen korántsem azonos valamennyi szereplő mozgásvagy énekkultúrája, ezek a szintkülönbségek néhol lazítják is a játék feszességét. Figyeljük meg azonban a játék mozgatóját, a narrátor-énekes Vajda Lászlót, miként magasodnak természetes mozdulatai néha ívelően látványossá, ünnepélyessé, s ezzel együtt játéka is teljes egészében. Vagy az anyaszerepet vállaló Molnár Piroska milyen törésmentesen vegyíti az egyszerű lány mindennapi mozgását, báját a pantomim stilizált, tökéletesen hitelesítő elemeiA kaposvári előadás Brecht szándékaitól áthatott, céljaival hűségesen azonosult művészi TT gyanilyen törésmentes át- menet például — s egyben megragadó líraiságú is — szerelmi vallomása: beszédből énekszóba csendül, majd, ismét beszédbe hajlik. könyv az 1870-től 1945-ig tartó időket öleli fel. Az el’őszó- ból — Klenovics Imre írta — idézünk: »E mű nemcsak megismertet bennünket az elvégzett munkával, hanem egyben tiszteletet is ébreszt bennünk az előttünk járó nemzedék iránt. Bemutatja, hogy elődeink milyen nehéz körülmények között vállalták e terheket. Megismertet bennünket azzal, hogyan párosult bennük a tudatosság az alkotó munkával.™ Mautner József nagy munkát végzett, körültekintően. Az zícióban keverednek a termé- eseményeknek annak idején szetes, naturális elemekkel. ! nla®a a 1. Mur volt: »1927-ben lettem a MunHogyan került Ernesto Guerra mexikói tábornökforradalmár Somogyba? Mit keresett a rendőr az eszperantisták összejövetelén? Minden kérdésre választ ad j a.-; s1ks zerveze:ö 1 a so- a kaposvári Latinca Sándor j kadik helyére költöző Munkás- Megyei Művelődési _ Központ j otthonig, mely végül is mun- áltai közzétett kiadvány, me- j kóseréből lett azzá, aminek lyet Mautner József írt. A cí- 1 ^tervezték. me; »A kaposvári munkás- ■ művelődés krónikája.« A Zenekar is alakult. Sajnos, mire megerősödött, kitört a háború. Alkalmi kórház lett a munkások otthonából. Nem értékelhetjük ■ véletlennek, hogy, pár nappal a kitörése előtt Ady-est volt Kaposváron. hajtásai, S lettek összetartó erővé. Nincs lehetőségünk — mert több oldalas munkát A könyvből tudjuk meg so- igényelne —, hogy vegi^user- i k hogy helyi Színmű is jűk a felvilágosult munkásért j sztiletefcfc a dicsőséges napok folytatott harcot. Az első ka- - ' Nem Li Hszing-tao Krétakörét, hanem Bertold Brechtét akarta megeleveníteni az együttes, amelynek játékába jól épült a zenekar is, Hevesi András vezetésével. II a a krétakörre vagy a stílusra irányul is a figyelem, a lényeg nem abban van. Hanem amit ezáltal Brecht s a brechti drámával a kaposvári előadás elmondott: a háborúk okairól, a hatalmi harcokról, a nép egyszerűségéről, a jóságról, melyet Brecht narrátora »kisúg- nekünk: »Véres időkben is élnek / Jószívű teremtmények.« Brecht aktualitása a háború után nyilvánvaló. A harc, a hadigépezet természetéről szóló igazságai reflektorfénybe fogtak sok elkendőzött hazugságot. 1975-ben a nézőtéren nem újszerűségük, hanem érvényességük az, amely fogva tart bennünket. A brechti szándék ma is élő. Ahogy a fekete keretes szemüveg mögül szúrós szemével körülnézett a jelen időben és a történelemben, melyről biztosan hirdette, hogy akadnak majd, akik átfésülik. Ilyen igénnyel érdemes körülnéznünk a világban, önmagunkban. Ezért ilyen közeli, ilyen izgalmasan leleplező és elvitathatatlanul mai a brechti katedra. kásotthon rendszeres látogatója és az ott folyó munkának — akkor nyomdászinas voltam —, a koromhoz illő megbízatásoknak részese.« Munkája a csíráktól kíséri figyelemmel — mondhatni: dokumentálja és kommentálja — az eseményeket. Egy-egy korszak tárgyalása előtt a töretnelmi hátteret, a társadalmi helyzetet is érzékelteti rövid összefoglalóban. Hogyan zajlott az a harc, amelyet Kaposváron a mun- kasműveltségért vívtak ? Erre ad választ a tanulmánykötet. Célokról és eszközökről, szándékokról és megvalósulásról ad képet. Hű képet, pontosat. Igaz: mivel maga is részese volt az események egy részének, mértéktartó igyekezett lenni ezek megírásában. Kérdés, ‘hogy mi a helyesebb? A mintegy kívülről való megközelítése a témának, vagy fel- fürrósítása éppen azáltal, hogy a személyes emlékeket előtérbe állítjuk? Azt hiszem, ez műfaji kérdés is. Ha Mautner j ka Agitátorszámba menő elő- József önéletrajzot írt volna, adók váltották egymást: So Mi volt a jellemző a korai évek törekvéseire? Mautner József könyve alapján arra a korai következtetésre jutottam, hogy az esetlegesség. Az ösz- tönösség. Bizonyítani látszik ezt az, hogy míg komoly társadalomtudományi, egészségügyi, politikai előadásokat tartottak kiváló előadók — meghívottak és helyiek —, addig másféle ízlést tükrözött a műkedvelői — tehát »szabadon választót« — program, íme: „Vasárnap délután k«po»várott felolvasás volt. Dr. Sző- nyi Hugó, a szocialista eszmék lelkes, fiatal híve tartott felolvasást a mai társadalom lépten-nyomon felismerhető hazugságairól. A kitűnő előadáshoz hozzászólott dr. Csurgó Jenő, aki arról beszélt, hogy a nők életük folyamán örökös gyámkodás alatt vannak ...« A műkedvelő előadások viszont nem tükrözték ezt az igényt. Míg »Marx és Las- sel arcképének felavatása« volt a mérleg egyik serpenyőjében, addig »Az igmándi kispapa, vagy »Az utolsó kenet« című színművek — vagy ezekhez hasonlóak — voltak a másikban. Egyértelműen világosabb profilja volt a Munkásdalárdának, mely csakhamar műsorára tűzte a »Fői szocialisták;« című indulót. A Munkásotthon felavatása lökést adott a munkának. (A Bárány-vendéglő helyisége szolgált otthonul kezdetben.) A fellendülés az első világháború kezdetéig tartott. Hihetetlen, de így volt: olykor hetenként mutattak be három- felvonásos műveket. Egyre szélesedett a népművelői munaz igényelte volna a felfűtöttséget. Itt a tárgyilagosság volt a kívánatos. Az első tmmkásszervezfcedé- si lépések közé tartozott az Általános Munkásegylet megalakulása. 1870. június 19-én adott erről hírt az Allgemeine Arbeiter Zeitung. Társasestélyek, hangversenyek, állandó Tröszt Tibor mükedvelőtársaság — ezeket mogyi Béla, Gárdos Mariska, Böhm Vilmps, Landler Jenő, Csizmadia Sándor, S nagyon jól mérhetünk azon, hogy a színműbemutatók között ilyenek voltak: Ibsentől »A kísértetek«, Barta Lajostól »A tavaszi mámor«, Földes Imrétől »A hivatalnok urak«, He- yeramanstól a »Remény«, című halászdráma. idején. Rádai Gyula és Vajthó Jenő »Egy emberöltő« című drámája, mely a proletársorsot állította színpadra. Sajnos megsemmisült a kézirata a Horthy-idószakban. Nagy értékű dokumentum lenne ma. A következő virágzó szakasz — és ebben már a legmagasabb fokú tudatosság munkált — az 1923—28-as időszak volt. Képzeletbeli grafikonunkon a Munkásotthon felépülése után — egy röví- debb mélyre bukást követően. — szalad csaknem egyenesen fölfelé a piros vonal újra. Előadások, színjátszás, szavalótanfolyam, dalkultúra-élesztge- tés, sport. Ezek voltak a jellemzőek. Mautner József külön értékelő-összefoglaló részekben elemzi tevékenységüket. A kiadvány értékei tehát vitathatatlanok. Súlyúkkal magasba rántják a mérleg másik serpenyőjét, melyben kifogásaim vannak. A stílusbeli bizonytalankodás például. Az ilyesfajta értelemzavaró mondatkapcsolás: »A mesterek nem voltak hajlandók semmi áldozatra az oktatás érdekében. Mégis, az előzőekhez képest, ez nagy haladás volt.™ (?) Tipográfiailag sem mindenütt problémátlan a könyv. A bemutatott darabok és előadások címét nem emelik ki egységesen, olykor ezek összefolynak a szövegkörnyezettel. Maga a szerző is, mintha többre becsülné a ma már nem is játszott Kálmán- operettet, mint a súlyosabb műfajú darabokat. Ezt látszik bizonyítani, hogy inkább az operett műfajára alkalmazza az »örökbecsű« jelzőt. Kíváncsiságom nem elégült ki akkor, amikor kiderült: Szitjp. Lajos helyi szerző is írt színdarabot. Vajon ennek mi lett a sorsa? Még egyszer hangsúlyozom: az értékek mellett ezek nagyon apró kifogások. Inkább csak arra hívják fel a figyelmet, hogy a kitűnő munkát végző szaklektorok mellett — Andrássy Antal és dr. Nagy Dezső — szükség lenne arra, hogy a megyei kiadványokat stílusélénkítés céljából író, tollforgató »szakember« is gondozza. Leskó László Pauer Gyulának a játékba tökéletesen illő jelmezei és | maszkjai közül a legsikeriil- több a hcroG§é s Dein ff y Solti * m dór ebben a hájasán puffadt1 gonosz »pompás jelmezben kitűnően jeleníti meg a hatalomvágyó herceget. Koltai Róbert a bíró szerepében ízes népi figura, tömény cinizmussal, lesajnáló iróniával és esendő kiszolgáltatottsággal. S vegyük a vele szemben fogant szereplőt az udvarból: az munka. Ascher Tamás rendező ugyancsak találó maszkban nagyszerűen sugallja, hogy Brecht epikus színháza korántsem azonos a sokszor tételek puritán katedrájának titulált — s néha így bemutatott — teátrummal, hanem játékos, harsány, színes világ. Olyan a színpad légköre, amelyben e gondolattal párosul az együttérzés, a szánalom, a harag. Igaz, nem körmönfont drámai előkészítések, katarzisfokozó jelenetsorok dagasztják az érzéseket, hanem megjelenő szárnysegédet — Kiss Jenő —, akinek minden mozdulata szertartásszerű, mereven gépies; avagy a látványosan rigoiyázó, csinált extázisbán és önszerelemben Szenvelgő anyát, a kormány- zónét: Velez Olivia sikerült alakítását. Jó néhány/ szerepet és alakítót kiemelhetünk még... Cseppnyi öncélűság sincs a kínai játék elemeinek alkalmazásában, okos kompoHajnali csillagfény Különösen szép a hajnali | azon az égbolton. Amíg a Föld égbolt ezekben a hetekben, j egy év alatt kerüli meg a Namert a Vénus, a Mars, a Jupi- j pót. addig a Venus 225 nap, tér és a Saturnus egyszerre a Mars 687, a Jupiter 4337, s fénylik feletünk. A különös látványosság általában egy évtizedben csak egyszer tárul elénk, mert a bolygók különböző sebességük miatt ritkán találkoznak egymással ugyanSomogyi Néplap a Naptól legtávolabb keringő Saturnus 10 759 nap alatt kerüli meg a központi égitestet. Néhány hónap múlva, decemberben—januárban ez a négyes egység megbomlik, a Venus a nappali égboltra vándorol, így nem lesz látható, a másik három bolygó pedig egész éjjel ragyog majd felettünk. II llllllllllllllllllllillllillllllllllllllly Kerekes Imre i ....................................... 1 I I 111 a d 1*0 Ilii 11 = f r 111 III bármi jut eszembe, az a gya- szerelem elmúlik egyszer. Ez núm, attól repülni fogok, mint több, mint 24 órája tart. egy légiparádé. Másnap reggel már korán Másnap leállítom magam az ismét ott ülök a pádon. A Bá- Edináról; estére mintha már nickiék indulnak, én mondom viszonylag normális lennék, a búcsúszöveget. Kék-fehér Csak azt tudnám, mitől kapja csíkos rajtuk az ingtrikó, mel- be az ember a horgot? Egyik lükön ott a címer. Minden a nő olyan, mint a másik. Üd- legnagyobb rendben. A brin- vözlet a nőnapra! Az élet ve- gák csillognak. Versenygépek lük együtt megy tovább; ettől ezek a javából! A csomagtar» * __. , ^, ... .... függetlenül, ha rájuk gondo- tón a hátizsák a srácokon röA z a baj hogy este van. Mi sürgősen állatorvosi képesítést [0k az eszem megáll. Fölte- vid farmernadrág. Pénztárca, pedig faradtak vagyunk s a szereznem, hogy megvizsgál- szem a kérdést; ki tudja azt, útlevél a farzsebben, panoráma8 rosszul táplált Jon a jam magam Ha valami nincs „utói Jesz szerelmes az em- más napszemüveg a homlo- Banjcki, hozza az egot. A rendben, meg a suliból is kér- ber? Kutatócsoportot szerve- kon ^ szereles szobáké Tä rXktom €tnem " *yUgdlJa^°m- vetnék közös megegye- Jól mutatnak, ez már igen! oiyan nagy ez a reflektor, minriie nem tudom mi 7j&sre jutni a két nem között; amit hozott, hogy ettől az Meg: mmdig nép tudom mi m az idej áruIják ^ Kihúzom a mellem, úgy ér- a g . ú, e ul, peckf? egymásnak a titkot zem magam, mintha tőlem olyan verhetetlen a helyze- egymásnak a titkot. számítanák a világtájakat. tem mint a vásárlók erdeke. Megvallom őszintén, a ma- Mint látható, judok őszinte gam részéről nincs hozzá nagy . Tudom, hogy jó srácok ezek ■M' . ■ m . ...... Is lenni. Mint a lapkritika a keményem. Olyan ez az egész külön: a Bánicki is, a ® hajam. Azonkívül tv_műsorról. Egy százast azért élet, mint jelmezbál az Aka- Kelemen is, a Wiegner is, csak : T oh? frankón elfogadnék az öregtől démián. Ügy döntöttem, hogy ^ ^gy együtt... Szövegelek o L “ - a várható költségekre mielőtt még teljesen bezson- ae,klk: a laP°kra ragasszanak :To^f FAint í^lm f b ; de most van egy olvan gya- ganék, leállók az Edinával. belyeget, miegymást. MegfÄ Ä SÄ r-Vn1 ‘ M*«“”>»- Ä SSX? problémáim. Nem találom a “’f” tudom kihúzni be- todik születésnapom. Edina ^sek mint egy elektronikus „ri , Sät Majd csak megtalálom! Előbb még fontolgatja, nem dísztáviratot. ° kl ne marad.ion. ismertetem a Szóval a dolgok valahogy akarnék-e inkább emberesem- , .... . , ... vámszabályokat, kölcsön vemégis alakulnak. pész lenni, a szivási bizottság szem a neP hangiat. nehogy , i , árt, na az ember nóíia ün_ np'k^m vflmovilííst Néhány oras napsütés. Sür- elnöke, vagy az importpiszok- neDli bnmaeat neuem vamcsaiast ko\ essek gősen be kellene szereznem vizsgáló hivatal ellenőre, mi- ' .. f“ ' S minthogy a Klub nevevalahol valamilyen diplomát' előtt végleg dönt a jövedel- tue a postás nem csönget, ben búcsúzom, felhívom fiAz ilyen babák erre harapnak' «nemről. Leket, hogy rossz címet írtam gyelmuket: őrizzek meg a vagy a kocsira. De az is el- Szóval vannak még helyek Leme,8ye^ f Pal;k- klub becsületet, megy, ha valaki azzal emel- a tehetség”zámTrag Szerin- haítod^nvofeiSzemtanúkat Homályosak a szemeim, kedik ki a tömegből, hogy tej Álmodik, mint barakkról a keresék, hoeyfalóban ^ I-* ahogy^Hnduinak, én pedig leegész társadalom más megvilágításba kerül. 12. drótevő. kom-T’ahov-: ta-UUat 0tt a' maradok ~ mint haladó gon- S minthogy szeretem a reális Főpróbát tartok, hogy mii sem ártana, lia^^frijelem dolk«dasú ismerőseim a reg- ügyeket, fölmerül bennem az lyen szöveggel tudnám meg- tést írna az állapotomról. Lát- ° Ü bUbzmL a KPrdéS Ki * Imllanű-p lrKmitób-ft'»«! nr, _i -r-\_ . r _ k eLlene-e környékezni az öreget. De ni szeretném magam. Minden (Folytatjuk.)