Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-04 / 233. szám

A kaukázusi krétakör KAPOSVÁRI KIADVÁNY A munkáskultúra csírái Mikfir iinneneiták meg elő- ] is magával hozta az egylet. A minui uiliicpciicn & I későbbiek során is egy-egy szőr a megyeszékhelyeit ma- , ;0gga: politikainak értékelhe­ss elsejét? Ki volt az eto tő csoportosulásból - mint munkás, akit törzsböl _ ágaztak ki a nép­mettek? Jatszottak-e Ibsen művel^s a műkedvelés oldal- művet 1912-ben. Kaposváron? ......................... Ü nnepélyes percekkel^ kez­dődött a csütörtök esti pre­mier. Kocsis László, a me­gyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a kaposvári Csi- ky Gergely Színházat fenn­állásának huszadik évfordu­lóján, s a színház igazgató­jának, Zsámbéki Gábornak a megyei tanács vb nevében átadta a társulat részére adományozott Tegyünk töb­bet Somogy ért! kitüntetést. I 1 arminccves a Brecht- darab, melynek időkörei különböző korokat foglalnak magukba. A legbelső, s a leg­teljesebb a példázaté, melyben a história és a mese ötvöződik a legendás krétakör körül. A másik időzóna a közbülső — a keret —, a völgyért vitat­kozó kolhoztagoké, akikért a példázat született. A külső időkör maga az előadás jelen- idejűsége, s mi magunk, né­zők töltjük ki. Tekintetünk a kiegyező kolhoztagok játékán át a példázat mesekörébe irá­nyul. melynek középpontjában maga az író, Brecht áll. Élő I Vel. képe a narrátor — énekes: ta­nító szándékával, pontos meg­figyeléseivel, fanyar humorá­val, elkötelezett indulataival. Ezek a szervesen összefonódó, egymáshoz kapcsolódó, egy­mást magyarázó, kiegészítő, elbeszélő játéksíkok juttatnak bennünket az írói szádékhoz. Vagy fordítva: juttatják az írói szándékot hozzánk. S ez a szándék Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című da­rabjában is a jól ismert lé­nyegfelmutatás, a költött és manipulált mítoszokat lemez­telenítő társadalmi-történelmi anatómia. tiszta elbeszélés, őszinte nar- ráció. A brechti elképzelések helytállósága, színházi korsza­kot megtermékenyítő ereje melletti bizonyság a bemuta­tó. Logika és erkölcsiség; a Brecht által jól ismert és megismertetett keleti színház elemeinek, játékrendszerének funkcionális alkalmazása tel­jesítette ki a produkciót. Sok szó esik az úgynevezett keleti — japán, kínai — játék jellegéről. Felhasználhatósága, szerepe és lehetőségei ebben az előadásban nagyszerűen szemrevételezhetőek. Termé" szetesen korántsem azonos valamennyi szereplő mozgás­vagy énekkultúrája, ezek a szintkülönbségek néhol lazít­ják is a játék feszességét. Fi­gyeljük meg azonban a játék mozgatóját, a narrátor-éne­kes Vajda Lászlót, miként ma­gasodnak természetes mozdu­latai néha ívelően látványossá, ünnepélyessé, s ezzel együtt játéka is teljes egészében. Vagy az anyaszerepet vállaló Molnár Piroska milyen törés­mentesen vegyíti az egyszerű lány mindennapi mozgását, báját a pantomim stilizált, tökéletesen hitelesítő elemei­A kaposvári előadás Brecht szándékaitól áthatott, céljaival hűségesen azonosult művészi TT gyanilyen törésmentes át- menet például — s egy­ben megragadó líraiságú is — szerelmi vallomása: beszédből énekszóba csendül, majd, is­mét beszédbe hajlik. könyv az 1870-től 1945-ig tar­tó időket öleli fel. Az el’őszó- ból — Klenovics Imre írta — idézünk: »E mű nemcsak meg­ismertet bennünket az elvég­zett munkával, hanem egyben tiszteletet is ébreszt bennünk az előttünk járó nemzedék iránt. Bemutatja, hogy elő­deink milyen nehéz körülmé­nyek között vállalták e ter­heket. Megismertet bennün­ket azzal, hogyan párosult bennük a tudatosság az alkotó munkával.™ Mautner József nagy mun­kát végzett, körültekintően. Az zícióban keverednek a termé- eseményeknek annak idején szetes, naturális elemekkel. ! nla®a a 1. Mur volt: »1927-ben lettem a Mun­Hogyan került Ernesto Guerra mexikói tábornökforradalmár Somogyba? Mit keresett a rendőr az eszperantisták összejövetelén? Minden kérdésre választ ad j a.-; s1ks zerveze:ö 1 a so- a kaposvári Latinca Sándor j kadik helyére költöző Munkás- Megyei Művelődési _ Központ j otthonig, mely végül is mun- áltai közzétett kiadvány, me- j kóseréből lett azzá, aminek lyet Mautner József írt. A cí- 1 ^tervezték. me; »A kaposvári munkás- ■ művelődés krónikája.« A Zenekar is alakult. Sajnos, mire megerősödött, kitört a háború. Alkalmi kórház lett a munkások otthonából. Nem értékelhetjük ■ véletlennek, hogy, pár nappal a kitörése előtt Ady-est volt Kaposvá­ron. hajtásai, S lettek összetartó erővé. Nincs lehetőségünk — mert több oldalas munkát A könyvből tudjuk meg so- igényelne —, hogy vegi^user- i k hogy helyi Színmű is jűk a felvilágosult munkásért j sztiletefcfc a dicsőséges napok folytatott harcot. Az első ka- - ' Nem Li Hszing-tao Krétakörét, hanem Bertold Brechtét akar­ta megeleveníteni az együttes, amelynek játékába jól épült a zenekar is, Hevesi András ve­zetésével. II a a krétakörre vagy a stílusra irányul is a fi­gyelem, a lényeg nem abban van. Hanem amit ezáltal Brecht s a brechti drámával a kaposvári előadás elmondott: a háborúk okairól, a hatalmi harcokról, a nép egyszerűsé­géről, a jóságról, melyet Brecht narrátora »kisúg- ne­künk: »Véres időkben is élnek / Jószívű teremtmények.« Brecht aktualitása a háború után nyilvánvaló. A harc, a hadigépezet természetéről szó­ló igazságai reflektorfénybe fogtak sok elkendőzött hazug­ságot. 1975-ben a nézőtéren nem újszerűségük, hanem ér­vényességük az, amely fogva tart bennünket. A brechti szándék ma is élő. Ahogy a fekete keretes szemüveg mö­gül szúrós szemével körülné­zett a jelen időben és a tör­ténelemben, melyről biztosan hirdette, hogy akadnak majd, akik átfésülik. Ilyen igénnyel érdemes körülnéznünk a vi­lágban, önmagunkban. Ezért ilyen közeli, ilyen izgalmasan leleplező és elvitathatatlanul mai a brechti katedra. kásotthon rendszeres látoga­tója és az ott folyó munkának — akkor nyomdászinas vol­tam —, a koromhoz illő megbízatásoknak részese.« Munkája a csíráktól kíséri figyelemmel — mondhatni: dokumentálja és kommentálja — az eseményeket. Egy-egy korszak tárgyalása előtt a töretnelmi hátteret, a társa­dalmi helyzetet is érzékelteti rövid összefoglalóban. Hogyan zajlott az a harc, amelyet Kaposváron a mun- kasműveltségért vívtak ? Erre ad választ a tanulmánykötet. Célokról és eszközökről, szán­dékokról és megvalósulásról ad képet. Hű képet, pontosat. Igaz: mivel maga is részese volt az események egy ré­szének, mértéktartó igyekezett lenni ezek megírásában. Kér­dés, ‘hogy mi a helyesebb? A mintegy kívülről való megkö­zelítése a témának, vagy fel- fürrósítása éppen azáltal, hogy a személyes emlékeket előtér­be állítjuk? Azt hiszem, ez műfaji kérdés is. Ha Mautner j ka Agitátorszámba menő elő- József önéletrajzot írt volna, adók váltották egymást: So Mi volt a jellemző a korai évek törekvéseire? Mautner József könyve alapján arra a korai következtetésre jutottam, hogy az esetlegesség. Az ösz- tönösség. Bizonyítani látszik ezt az, hogy míg komoly tár­sadalomtudományi, egészség­ügyi, politikai előadásokat tartottak kiváló előadók — meghívottak és helyiek —, addig másféle ízlést tükrözött a műkedvelői — tehát »sza­badon választót« — program, íme: „Vasárnap délután k«po»­várott felolvasás volt. Dr. Sző- nyi Hugó, a szocialista esz­mék lelkes, fiatal híve tartott felolvasást a mai társadalom lépten-nyomon felismerhető hazugságairól. A kitűnő elő­adáshoz hozzászólott dr. Csur­gó Jenő, aki arról beszélt, hogy a nők életük folyamán örökös gyámkodás alatt van­nak ...« A műkedvelő előadá­sok viszont nem tükrözték ezt az igényt. Míg »Marx és Las- sel arcképének felavatása« volt a mérleg egyik serpenyő­jében, addig »Az igmándi kispapa, vagy »Az utolsó ke­net« című színművek — vagy ezekhez hasonlóak — voltak a másikban. Egyértelműen világosabb profilja volt a Munkásdalár­dának, mely csakhamar mű­sorára tűzte a »Fői szocialis­ták;« című indulót. A Munkásotthon felavatása lökést adott a munkának. (A Bárány-vendéglő helyisége szolgált otthonul kezdetben.) A fellendülés az első világhábo­rú kezdetéig tartott. Hihetet­len, de így volt: olykor he­tenként mutattak be három- felvonásos műveket. Egyre szélesedett a népművelői mun­az igényelte volna a felfűtött­séget. Itt a tárgyilagosság volt a kívánatos. Az első tmmkásszervezfcedé- si lépések közé tartozott az Általános Munkásegylet meg­alakulása. 1870. június 19-én adott erről hírt az Allgemeine Arbeiter Zeitung. Társasesté­lyek, hangversenyek, állandó Tröszt Tibor mükedvelőtársaság — ezeket mogyi Béla, Gárdos Mariska, Böhm Vilmps, Landler Jenő, Csizmadia Sándor, S nagyon jól mérhetünk azon, hogy a színműbemutatók között ilye­nek voltak: Ibsentől »A kí­sértetek«, Barta Lajostól »A tavaszi mámor«, Földes Imré­től »A hivatalnok urak«, He- yeramanstól a »Remény«, cí­mű halászdráma. idején. Rádai Gyula és Vajthó Jenő »Egy emberöltő« című drámája, mely a proletársorsot állította színpadra. Sajnos megsemmisült a kézirata a Horthy-idószakban. Nagy érté­kű dokumentum lenne ma. A következő virágzó sza­kasz — és ebben már a leg­magasabb fokú tudatosság munkált — az 1923—28-as időszak volt. Képzeletbeli gra­fikonunkon a Munkásotthon felépülése után — egy röví- debb mélyre bukást követően. — szalad csaknem egyenesen fölfelé a piros vonal újra. Elő­adások, színjátszás, szavaló­tanfolyam, dalkultúra-élesztge- tés, sport. Ezek voltak a jel­lemzőek. Mautner József kü­lön értékelő-összefoglaló ré­szekben elemzi tevékenysé­güket. A kiadvány értékei tehát vitathatatlanok. Súlyúkkal magasba rántják a mérleg másik serpenyőjét, melyben kifogásaim vannak. A stílus­beli bizonytalankodás például. Az ilyesfajta értelemzavaró mondatkapcsolás: »A meste­rek nem voltak hajlandók semmi áldozatra az oktatás érdekében. Mégis, az előzőek­hez képest, ez nagy haladás volt.™ (?) Tipográfiailag sem mindenütt problémátlan a könyv. A bemutatott darabok és előadások címét nem eme­lik ki egységesen, olykor ezek összefolynak a szövegkörnye­zettel. Maga a szerző is, mintha többre becsülné a ma már nem is játszott Kálmán- operettet, mint a súlyosabb műfajú darabokat. Ezt látszik bizonyítani, hogy inkább az operett műfajára alkalmazza az »örökbecsű« jelzőt. Kíván­csiságom nem elégült ki ak­kor, amikor kiderült: Szitjp. Lajos helyi szerző is írt szín­darabot. Vajon ennek mi lett a sorsa? Még egyszer hangsúlyozom: az értékek mellett ezek na­gyon apró kifogások. Inkább csak arra hívják fel a figyel­met, hogy a kitűnő munkát végző szaklektorok mellett — Andrássy Antal és dr. Nagy Dezső — szükség lenne arra, hogy a megyei kiadványokat stílusélénkítés céljából író, tollforgató »szakember« is gondozza. Leskó László Pauer Gyulának a játékba tökéletesen illő jelmezei és | maszkjai közül a legsikeriil- több a hcroG§é s Dein ff y Solti * m dór ebben a hájasán puffadt1 gonosz »pompás jelmezben ki­tűnően jeleníti meg a hata­lomvágyó herceget. Koltai Ró­bert a bíró szerepében ízes népi figura, tömény cinizmus­sal, lesajnáló iróniával és esendő kiszolgáltatottsággal. S vegyük a vele szemben fogant szereplőt az udvarból: az munka. Ascher Tamás rendező ugyancsak találó maszkban nagyszerűen sugallja, hogy Brecht epikus színháza ko­rántsem azonos a sokszor té­telek puritán katedrájának titulált — s néha így bemuta­tott — teátrummal, hanem játékos, harsány, színes világ. Olyan a színpad légköre, amelyben e gondolattal páro­sul az együttérzés, a szána­lom, a harag. Igaz, nem kör­mönfont drámai előkészítések, katarzisfokozó jelenetsorok da­gasztják az érzéseket, hanem megjelenő szárnysegédet — Kiss Jenő —, akinek minden mozdulata szertartásszerű, mereven gépies; avagy a lát­ványosan rigoiyázó, csinált extázisbán és önszerelemben Szenvelgő anyát, a kormány- zónét: Velez Olivia sikerült alakítását. Jó néhány/ szerepet és alakítót kiemelhetünk még... Cseppnyi öncélűság sincs a kínai játék elemeinek alkalmazásában, okos kompo­Hajnali csillagfény Különösen szép a hajnali | azon az égbolton. Amíg a Föld égbolt ezekben a hetekben, j egy év alatt kerüli meg a Na­mert a Vénus, a Mars, a Jupi- j pót. addig a Venus 225 nap, tér és a Saturnus egyszerre a Mars 687, a Jupiter 4337, s fénylik feletünk. A különös látványosság általában egy év­tizedben csak egyszer tárul elénk, mert a bolygók külön­böző sebességük miatt ritkán találkoznak egymással ugyan­Somogyi Néplap a Naptól legtávolabb keringő Saturnus 10 759 nap alatt ke­rüli meg a központi égitestet. Néhány hónap múlva, de­cemberben—januárban ez a négyes egység megbomlik, a Venus a nappali égboltra ván­dorol, így nem lesz látható, a másik három bolygó pedig egész éjjel ragyog majd felet­tünk. II llllllllllllllllllllillllillllllllllllllly Kerekes Imre i ....................................... 1 I I 111 a d 1*0 Ilii 11 = f r 111 III bármi jut eszembe, az a gya- szerelem elmúlik egyszer. Ez núm, attól repülni fogok, mint több, mint 24 órája tart. egy légiparádé. Másnap reggel már korán Másnap leállítom magam az ismét ott ülök a pádon. A Bá- Edináról; estére mintha már nickiék indulnak, én mondom viszonylag normális lennék, a búcsúszöveget. Kék-fehér Csak azt tudnám, mitől kapja csíkos rajtuk az ingtrikó, mel- be az ember a horgot? Egyik lükön ott a címer. Minden a nő olyan, mint a másik. Üd- legnagyobb rendben. A brin- vözlet a nőnapra! Az élet ve- gák csillognak. Versenygépek lük együtt megy tovább; ettől ezek a javából! A csomagtar­» * __. , ^, ... .... függetlenül, ha rájuk gondo- tón a hátizsák a srácokon rö­A z a baj hogy este van. Mi sürgősen állatorvosi képesítést [0k az eszem megáll. Fölte- vid farmernadrág. Pénztárca, pedig faradtak vagyunk s a szereznem, hogy megvizsgál- szem a kérdést; ki tudja azt, útlevél a farzsebben, panorá­ma8 rosszul táplált Jon a jam magam Ha valami nincs „utói Jesz szerelmes az em- más napszemüveg a homlo- Banjcki, hozza az egot. A rendben, meg a suliból is kér- ber? Kutatócsoportot szerve- kon ^ szereles szobáké Tä rXktom €tnem " *yUgdlJa^°m- vetnék közös megegye- Jól mutatnak, ez már igen! oiyan nagy ez a reflektor, minriie nem tudom mi 7j&sre jutni a két nem között; amit hozott, hogy ettől az Meg: mmdig nép tudom mi m az idej áruIják ^ Kihúzom a mellem, úgy ér­- a g . ú, e ul, peckf? egymásnak a titkot zem magam, mintha tőlem olyan verhetetlen a helyze- egymásnak a titkot. számítanák a világtájakat. tem mint a vásárlók erdeke. Megvallom őszintén, a ma- Mint látható, judok őszinte gam részéről nincs hozzá nagy . Tudom, hogy jó srácok ezek ■M' . ■ m . ...... Is lenni. Mint a lapkritika a keményem. Olyan ez az egész külön: a Bánicki is, a ® hajam. Azonkívül tv_műsorról. Egy százast azért élet, mint jelmezbál az Aka- Kelemen is, a Wiegner is, csak : T oh? frankón elfogadnék az öregtől démián. Ügy döntöttem, hogy ^ ^gy együtt... Szövegelek o L “ - a várható költségekre mielőtt még teljesen bezson- ae,klk: a laP°kra ragasszanak :To^f FAint í^lm f b ; de most van egy olvan gya- ganék, leállók az Edinával. belyeget, miegymást. Meg­fÄ Ä SÄ r-Vn1 ‘ M*«“”>»- Ä SSX? problémáim. Nem találom a “’f” tudom kihúzni be- todik születésnapom. Edina ^sek mint egy elektronikus „ri , Sät Majd csak megtalálom! Előbb még fontolgatja, nem dísztáviratot. ° kl ne marad.ion. ismertetem a Szóval a dolgok valahogy akarnék-e inkább emberesem- , .... . , ... vámszabályokat, kölcsön ve­mégis alakulnak. pész lenni, a szivási bizottság szem a neP hangiat. nehogy , i , árt, na az ember nóíia ün_ np'k^m vflmovilííst Néhány oras napsütés. Sür- elnöke, vagy az importpiszok- neDli bnmaeat neuem vamcsaiast ko\ essek gősen be kellene szereznem vizsgáló hivatal ellenőre, mi- ' .. f“ ' S minthogy a Klub neve­valahol valamilyen diplomát' előtt végleg dönt a jövedel- tue a postás nem csönget, ben búcsúzom, felhívom fi­Az ilyen babák erre harapnak' «nemről. Leket, hogy rossz címet írtam gyelmuket: őrizzek meg a vagy a kocsira. De az is el- Szóval vannak még helyek Leme,8ye^ f Pal;k- klub becsületet, megy, ha valaki azzal emel- a tehetség”zámTrag Szerin- haítod^nvofeiSzemtanúkat Homályosak a szemeim, kedik ki a tömegből, hogy tej Álmodik, mint barakkról a keresék, hoeyfalóban ^ I-* ahogy^Hnduinak, én pedig le­egész társadalom más megvi­lágításba kerül. 12. drótevő. kom-T’ahov-: ta-UUat 0tt a' maradok ~ mint haladó gon- S minthogy szeretem a reális Főpróbát tartok, hogy mii sem ártana, lia^^frijelem dolk«dasú ismerőseim a reg- ügyeket, fölmerül bennem az lyen szöveggel tudnám meg- tést írna az állapotomról. Lát- ° Ü bUbzmL a KPrdéS Ki * Imllanű-p lrKmitób-ft'»«! nr, _i -r-\_ . r _ k eLlene-e környékezni az öreget. De ni szeretném magam. Minden (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents