Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-28 / 253. szám

Történelmi tudat és közérdeklődés A múltunkról szóló tudás valamennyi eleme az is­meretek társadalmilag szervezett átadása, »betáplá­lása« során kerül tudatunkba, s nem véletlenszerűen hagyo­mányozva. Hogy mennyire így van ez, gondolkodjon el ki-ki egy pillanatra azon, hogy mondjuk nagyapáinak szülei hol is éltek, mivel is foglal­koztak?. Száz ember közül Ret- tő-három ha akad (de inkább egy sem), aki mind a négy dédszülőpár életéről csak eny- nyit is meg tudna mondani. Mindez azért van így, mert a spontán, családi emlékezet — eltekintve most a száza­dokig egy faluban élő paraszt­családok némelyikétől — bi­zony csak három generációra, száz esztendőnél is kevesebb­re terjed. A felszabadulás után született nemzedék még tud majd valamit mesélni gyermekeinek a II. világhá­borúról; elismétlik, amit szü­leiktől hallottak, akik megél­ték azt. De már az I. világ­háború eseményeiről, hát még a -boldog békeidők« éveiről, mondjuk a milleniumi kiállí­tásról, már csak legendaszám­ba menő információd vannak azoknak, akik csak a szájha­gyományra támaszkodnak. Történelmünk régi, nagy eseményei valójában nem a szájhagyomány, hanem fel­jegyzések, krónikák leírásai­ban maradtak fenn, levéltá­rak irataiból rekonstruálha­tók. Ezt a feltáró-helyreállító munkát végzi el a történelem- tudomány. Ha pusztán a száj- hagyományra, a szülőik által továbbadottalkra hagyatkoz­nánk, akkor ma a honfoglalás­ról már semmit sem tudnánk, azt sem, hogy volt-e egyálta­lán. S még a szaktudomány ál­tal könyvekben, tanulmányok­ban rögzített, nagy számban [ publikált eredmények sem [ válnak egy, csapásra közis­mertté. Hányán tudják beil­leszteni például világháborús élményeiket, személyes tragé­diájukat az időközben nyilvá­nosságra került hadműveleti elgondolások, kulisszák mö­götti diplomáciai tárgyalások szövevényébe? 'Az emlékeiket hallgató középiskolás ' sokszor pontosabban végzi el ezt. mint az. aki a történelemnek - cse-. lekvő és szenvedő részese volt. Kérdésünk ezek után a kö­vetkező: hogyan jutnak el tör­ténettudomány eredményei (a múlt rekonstrukciója) a köz­tudatba? Nyilvánvalóan nem lehet megkívánni, hogy akár csak az iskolázottabbak is folyvást kövessék a tudomány eredményeit, olvassák a szak- folyóiratokat. A kapcsolat, a közvetítés, rendszere nem eny- nyire közvetlen. Elsősorban az oktatás az, amely — ma­gától értetődően néhány .éves késéssel — közvetít. A törté­nelem mint tantárgy közvet­lenül, de a történetiség elvé­nek érvényesítésén keresztül közvetve valamennyi tantárgy megalapozott, . világnézetileg szilárd történeti tudást nyújt. Azonban az iskola elégséges tudást nem is adhat: e tudás ugyanis törvényszerűen és folytonosan elavul. Nemcsak azok. akik a múlt rendszerben tanultak, hanem akik húsz éve^ sőt tíz éve fejezték be ta­nulmányaikat. lépten-nyomon tapasztalhatják, hogy ismere­teik részben vagy egészben már elavultak! A történelmi ismeretek ter­jesztése — mint a szocialista tudat fejlesztésének eszköze — tehát nem szűnhet meg az is­kolai évék végeztével. S ezt a munkát végzi el a tudo­mánynépszerűsítés. S nemcsak a népszerűsítő előadások és Harminc év számokban Sok regénynél izgalmasabb olvasmány, pedig »csak« számoszlopökből, töprengésre késztető grafikonokból áll a Központi Statisztikai Hivatal harminc évet összegező, most megjelent mezőgazdasági sta­tisztikai zsebkönyve. A csak­nem ötszáz oldalas olvas­mány tartalmazza mindazokat a történelmi tényeket, ame­lyek a harmincas évektől kezdve végbementek mező- gazdaságunkban, amelyekről általában tudunk, de a pontos adatszerűségtől mégis nem­egyszer meglepődünk. Tudjuk, hogy a mezőgazda­ság technikai, műszaki szín­vonalának emelkedésével a mezőgazdaságban foglalkozta­tottak száma csökken, mégis mennyivel másként hat ez, mikor azt olvassuk, hogy ha­zánkban 1941-ben az aktív keresők több mint felének a mezőgazdaság adott kenyeret, a múlt évre ez az arány 20,9 százalékra csökkent. Szorosan összefügg ezzel, hogy a har­mincas években az összes vo­nóerőből csak hat százalék volt a gépi, ,1973-ban pedig már kilencven százalék. össze hatoldalas fejezete! A földreform során hazánkban több mint hárommillió hek­tárt ; osztottak szét, 642 342 ember részesült juttatásban. Csaknem negyven százalékuk mezőgazdasági munkás volt, huszonnyolc százalékuk cseléd és negyedrészük .törpebirtokos. Változó életünk -tárul föl előttünk .érdekesen, izgalma­san. És olykor meghökke- nünk: harminc év alatt 23,4 dekáról 229 dekára nőtt ha­zánkban az egy főre jutó ká­véfogyasztás, három liter he­lyett 1973-ban 61.6 (!) liter sört fogyasztottunk fejenként, ugyanakkor a tej- és tejter­mékfogyasztás — a vaj nél­kül — mindössze tíz kilóval emelkedett (112,4 kiló) az em­lített időszakban. Viszont két­szer annyi baromfihúst, há­romszor annyi tojást fogyasz­tunk. Az olvasnivalóból hosz- szan lehetne idézni; aki kéz­be veszi a zsebkönyvet, az nehezen teszi. le. könyvek tartoznak ide! Szin­te észrevétlenül közvetítik a történelmi ismereteket a tele­vízió kalandfilmsorozata, a rá­diójáték. az emlékművek, az utcanevek, a megünnepelt év­fordulók. Előfordul persze, hogy áz ismeretterjesztés rosz- szul tükrözi a valóságot. Így a tv egyes leegyszerűsítő par­tizánfilmjeinek, az ellenállás­ról szóló sorozatai hatásának tulajdonítható, hogy egy föl­mérés szerint az általános is­kolát végzett' ipari tanulók egyharmada azon a vélemé­nyen van. hogy Magyarország a II. világháborúban a Szov­jetunió szövetségese volt! A történelmi ismeretek népsze­rűsítése tehát nehéz és nagy felelősséggel járó feladat. A történelem iránti érdek­lődés nálunk, Magyarorszá­gon, hagyományosnak mond­ható. Nem az érdeklődés föi- keltésére. hanem megfelelő szinten történő kielégítésére van szükség. Az utóbbi- évek­ben történt bizonyos előreha­ladás. Történészek közremű­ködésével készültek ismeret- terjesztő műsorok a rádiÓDaa és a televízióban, megjelentek az iskolások számára a Képes Történelem kötetei, megindult az újabb kori egyetemes tör­ténelem eseményeit tárgyaló Népszerű történelem sorozata, több hazai és külföldi szerző színesen és színvonalasan meg­írt munkája látott napvilágot. A Gondolat Kiadó a legutób­bi könyvnapon útjára bocsá­totta a Magyar História könyvsorozatát. Ez a kis for­mátumú. képes, a magyar történelem izgalmas korsza­kait feldolgozó, fiatal törté­nészek által írott sorozat a legszélesebb olvasórétegre szá­mított, s méltán: a sorozat megjelent két első kötetének (Tóth István: A rómaiajk Ma­gyarországon, és Péter Kata­lin: Magyar romlásnak száza­dában) több tízezer példánya mind gazdára talált. N ehéz feladata a népsze­rűsítő munkának, hogy a legújabb tudományos eredmények ma már nem annyira az életrajzi vonatko­zású szenzációk fölfedezésé­ben, hanem új szakágak szá­raz adatfeltárásai nyomán születnek. A »szárazabb« szak­ágak eredményeinek, ha a történeti hűségnél kívánunk maradni, be kell épülniük azokba a népszerű feldolgo­zásokba. melyek az érdeklődés fölkeltése nélkül nem érhet­nek el tartós hatást. A történettudománynak — Végső soron — a történelnv érdeklődés magas szintű ki­elégítésén kell munkálkodnia. A történész jobban teszi, ha nem töri a fejét olyan prob­lémák megoldásán, amelyek »senkit sem gátolnak az al­vásban«. Más szóVal: a tudo­mányos kutatás évtizedes cél­kitűzései fölötti fokozott tár­sadalmi ellenőrzésre van szük­ség. S ehhez a meglevő törté­nelmi érdeklődés további el­mélyítése aj követendő út. G. A. Érdekesen módosult a ve­tésszerkezet is az elmúlt har­minc év során. A felszabadu­lás előtt az összes vetésterü­let negyvenegy százalékán termeltek kenyérgabonát, hek­táronként 13,7 mázsás át­laggal, az 1971—74-es évek­ben nem érte el a bú­za és a rozs vetésterülete a harminc százalékot, a termésátlag viszont 33,5 má­zsára emelkedett. Ide kíván­kozik az is, hogy ez idő alatt a műtrágya-felhasználás meg­ötszöröződött, nyolcvanhárom­ezer tonnáról több mint négy­millió tonnára nőtt! Jól bizo­nyítják a számok azt, amiről mostanában oly sok szó esik: nem használják fel megfele­lően mezőgazdasági üzeme­ink a nagy értéket és tartalé­kot jelentő szerves trágyát. Az állami gazdaságokban az 1965. évi 18,4 százalékról 8,8 százalékra csökkent az istál­lótrágyázott szántóterület ará­nya, termelőszövetkezeteink­ben pedig a szántó hét száza­léka kapott tavaly szerves anyagot. Mennyi gondolatébresztő tényt sűrít magába a zseb­könyv Földterület című, mind­Az ősz hajú asszony mégille- tődve megy ki, amikor szólít-, ják, hogy átvegye a kiválójel­vényt. Hasonló megilletődött- séggel fogadja felettesei, mun­katársai jókívánságait. — Köszönöm, nem is tu­dom, mit mondjak . .. Hiszen az eredmény nem az én érde­mem, hanem az egész brigádé. E szavak i« jelzik, hogy Zrínyi Miklósné, a siófoki Cse- pel-üdülő huszonegy tagú Kos­suth brigádjának vezetője mennyire szereti és becsüli munkatársait. — Egyszerű a feladatunk, a konyhán dolgozunk: előkészí­tés, főzés, tálalás, mosogatás. Azon vagyunk valamennyien, hogy a hozzánk beutalt felnőt­tek é* gyerekek kellemesen VÁLTOZÓ NAGYATÁD A következő években Nagyatádon, a Kossuth—Aradi tömbben mintegy hctszáz lakást ad 'nak át fokozatosan. Minden épület földszintjén — körülbelül négyszázötven méter hosz szúságban — üzletsort rendeznek be. Kiállítások, könyvismertetők Siófokon a politikai nyitják meg könyvnapokat ÉVRŐL ÉVRE nő a politi­kai könyvek olvasottsága a megyében. Ez annak is kö­szönhető. hogy a pártszerve­zetek jó ajánlói a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelenő műveknek. Az ér­deklődés elsősorban azon mér­hető le, hogy ggy-egy mű pél­dányai a megyébe érkezés utáni napokban már teljesen elfogynak. A Kossuth Könyvkiadó ki- rendeltsége már a politikai könyvnapokra készül. Hatal­mas csomagokat adnak pos­tára a pártszervezetek címé­re. A polcok televannak a könyvnapokra megjelent új­donságokkal. Rugya Béla, a kirendeltség vezetője elmond­ta, hogy nagyon sokan keresik a XI. kongresszus anyagát. A rövidített jegyzőkönyvből ti­zenháromezret kapott a me­gye. A teljes jegyzőkönyv második kiadása most érke­zett meg, a könyvnapokra küldik szét. Somoggyal kap­csolatos művet is tudnak az idén ajánlani. A Magyaror­szág megyéi és városai című, több mint hatszázhatvan olda­las könyvben egy fejezet So- mogyról szól. Dr. Köszegfal- vi György írta e részt. Rövi­den áttekinti benne a megye természeti adottságait, demog­ráfiai helyzetét, gazdasági szerkezetét, életszínvonalát és életkörülményeit, az oktatá­si, kulturális és egészségügyi ellátást, az idegenforgalmat, a településhálózatot, a társa­dalmi-gazdasági fejlődés irá­nyát. A három városunk be­mutatásán kívül még az ese­Két hét pihenjenek, jól érezzék magu­kat. Ha elégedetten távoznak és máskor is visszajönnek,' ez a mi legnagyobb örömünk. Amikor tele az üdülő, meg­állni nincs idejük, ötezer tá­nyér, ezerszámra a kanál, kés. villa és pohár. S ha vannak is korszerű mosogatógépek, nem könnyű a munkájuk, A Kossuth és a többi szo­cialista brigád jó munkájára nagyszerű bizonyíték az idén negyedszer kiérdemelt kiváló üdülő kitüntetés. A munka mellett arra is szakítanak időt, hogy szakmailag, politikailag képezzék magukat. Hazánk felszabadulása 30. évfordulójá­nak tiszteletére például az üdülő szocialista brigádjai ve­télkedőt rendeztek egymás kö­zött, melyből a Kossuth brigád került ki győztesen. Jutalmuk: a brigádvezető, Zrínyi Miklós­né és három társa, Kovács Pálné, Csősz Sándorné és Ko­fái Gyuláné két hetet tölthet jutalomüdülésen a Német De­mokratikus Köztársaságban. Az utazás előtti órákban be­mények jegyzéke egészíti ki a Somoggyal foglalkozó részt. A könyvnapokra megjelent huszonegy mű között van A világ fővárosai, Az európai szocialista országok gazdasága, Marx és Engels Válogatott művei I—III. Kádár János beszédei A fejlett szocialista pihenés szélgettem Zrínyinével. Nagy várakozással, izgalommal ké­szült társaival együtt az útra. — Először megyek külföld­re, a többi asszony sem volt még a határon túl. Ádándon élünk valamennyien, Onnan járunk be naponta Siófokra dolgozni. Nekem nem csupán az első külföldi utazásom ez, hanem először töltöm a sza­badságomat üdülőben. Tudja, van otthon egy kis kertem, s mindig akadt olyan munka, mely a szabadságom idejére maradt. Most csak pihenni fo­gok. Az asszony, aki hosszú éve­ken keresztül ezrek és ezrek kellemes pihenéséért fárado­zott, a türingiai erdők közeli­ben lévő Tabarchban bizonyá­ra kellemes napokat tölt el társaival együtt. De arra is fel­készültek, hogy az üdülőben töltött idő alatt megjegyezzék a jó és hasznos módszereket, s élményeik mellett majd ezek­ről is beszámolnak a brigád­nak. Sz. L. társadalom építésének útján címmel. Érdeklődésre tarthat számot Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya című kiadvány, a második kiadásban megjele­nő Vezetési ismeretek politi­kai vezetők számára, Turcsen- ko A tudományos-technikai forradalom és az oktatás for­radalma, az Évfordulók 1976. A politikai könyvnapok or­szágos megnyitóját pénteken rendezik meg Vácon. A so­mogyi megnyitó november 3- án este hét órakor lesz Sió­fokon, a Somogy megyei Ál­lami Építőipaii Vállalat mun­kásszállásán. Ebből az alka­lomból kiállítást rendeznek a politikai könyvekből. A meg­nyitó vendége lesz a rádióból és a televízióból jól ismert Ipper Pál. SZÁMOS ISKOLA, intéz­mény, üzem, gazdaság rendez kiállítást, sok helyen lesz író­olvasó találkozó, könyvismer­tető. Ipper Pál, valamint Pál- fy József, a Magyarország főszerkesztője sok helyen ta­lálkozik a politikai könyvek olvasóival. November 13-án a marcali járási könyvtárban kiemelt rendezvény lesz. A hagyományoknak megfelelően kitüntetnek könyvterjesztő­ket is. Huszonötén kapják meg az ezüst-, az aranyjel­vényt, ketten pedig a kiváló könyvterjesztő ezüstplakettet veszik át. L. G. Somogyi Néplapl 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents