Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-26 / 252. szám
Termelőszövetkezeteink helyzete Dinamikus fejlődésúj ellentmondások Átfogó. sok részterületet felölelő témáról, Somogy termelőszövetkezeti mozgalmának helyzetéről, a mozgalmi, a gazdasági élet további feladatairól tárgyalt legutóbbi ülésén a megyei párt-végrehajtóbizottság. A múlt év júliusában és ez év áprilisában hozott határozatok alapján összeg e- z°tt, a testület, kritikusan értékelt és utat mutató következtetéseket vont le a tapasztalatokból. A FEJLŐDÉS TÉNYEI Somogy szövetkezeti mozgalmában a gazdálkodást döntő mértékben meghatározó, jelentős változások mentek végbe az utóbbi években. Fokozódott a területi koncentráció, ez év január elseje óta 84 termelőszövetkezet gazdálkodik megyénkben. Az egyesülés a gazdaságok túlnyomó többségéi érintette és a tapasztalatok szerint serkentően hatott az üzemekre, új lendületet adott a termelés és a mozgalom fejlődésének. Megteremtődött a gyorsabb ütemű ágazati koncentráció, a szakosodás feltétele. A szövetkezetek többsége jól élt a lehetőségekkel, ezt bizonyítják többek között a már meghonosodott és napjainkban is tovább terjedő termelési rendszerek. Jól mérhető már az is. hogy a rendszerek kedvezően hatottak a gazdálkodás színvonalára. Említésre méltó az is, hogy közvetve befolyásolták az egész gazdálkodást, hozzájárultak a technológia és a munkafegyelem javulásához. A testületi koncentráció, a szakosodás, a termelési rendszerek terjedése szükségessé tette, hogy tovább javuljon az üzem- és munkaszervezés, emelkedjen a vezetés színvonala. Szövetkezeteinkben ma már 745 felsőfokú és mintegy 1200 középfokú végzettségű szakember dolgozik, a többségük tehetséges fiatal. Ezek és a velők szoros kapcsolatban levő változások (a szövetkezeti demokrácia korszerűsödése, a javuló káder- és személyzeti munka, az állattenyésztési telepek rekonstrukciója stb.) eredményezték a gazdálkodási színvonal növekedését. Az pedig lehetővé tette, hogy tovább javuljon- a szövetkezeti tagok jövedelme, élet- és munkakörülményé. A KORÁBBI HIBÁK, FESZÍTŐBB GONDOK Az tstöbbi években a korábbi időszakhoz viszonyítva Somogy szövetkezeti mozgalmában dinamikusabb fejlődés ment végbe, ám az is tény, hogy új ellentmondások keletkeztek, a korábban meglevő gondok, kedvezőtlen tendenciák élesebben kerültek a felszínre. Régi keletű gond és napról napra nehezebben elviselhető ellentmondás, hogy a közgazdasági elemző, tervező munka nem tart lépést a termelés fejlődésével. Hiányoznak üzemeink szakvezetéséből a képzelt közgazdászok. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az adminisztrációs munka színvonala is elmarad a kívánalmaktól. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy közgazdaságilag megalapozatlan, jövedelmezőségi, gazdaságossági szempontokat nélkülöző tervek készülhetnek; esetlegessé, kicsit ötletszerűvé válhat az üzem irányítása. Gondot okoz az is, hogy a szövetkezetekben működő bizottságok többsége nem felel meg rendeltetésének, s bár javult a belső ellenőrzés, nem tudta pótolni a korábbi következetes külső ellenőrzést. Az ellenőrzés elmulasztásának súlyos következményeit több sajnálatos megyei példa bizonyítja. Néhány nagyüzemünkben — félreértelmezve az önállóságot és a tsz-demokráciát — nem fordítottak kellő figyelmet a fogyasztás és a felhalmozás arányára. Esetenként törvénybe ütköző módon is növeltéit a személyes jövedelmet. Üj ellentmondás az is, hogy ] a korszerű termelési rendsze- j rek elterjedésével több üzem- j ben »megfeledkeznek« az eszközök hasznosításáról, jóllehet ezek az üzemnek és a népgaz- j daságnak is számottevő tart-a- ! lékai. Tartalmilag is, formailag is feszítő gond a tagság és az alkalmazottak viszonya, illetve a döntés joga és a munkában ) való részvétel közötti ellentmondás. NÖVEKVŐ KÖVETELMÉNYEK A teljesség igénye nélkül soroltuk föl megyénk szövetkezeti mozgalmában, gazdálkodásában tapasztalható nehézségeket. Ezek érzékelhetően jelzik, hogy a XI. kongresszus határozatainak maradéktalan végrehajtása, Somogy szövetkezeti mozgalmának további egészséges fejlődése érdekében j számos feladat áll előttünk. I A megyei párt-végrehajtóbi- | zottság jóváhagyta azokat az irányelveket, amelyeket követve az ellentmondások megszüntethetek és biztosíthatót a szövetkezetek további dinamikus fejlődése. A tapasztalatokból következik, hogy termelőszövetkezeteinkben tovább kell folytatni az ágazati koncentrációt, a szakosítást, szélesíteni kell a termelési rendszerek körét. Ezzel együtt azonban nem nélkülözhető a szemléletváltozás sem: a mostani — általában jellemző — hozam- és termésátlag-központúságot köz- gazdasági elemző munkával kell felváltani! Minden eddiginél hatékonyabban kell kihasználni a meglevő eszközöket, a fejlesztési program ösz~ szeállításánál is alapozni kell ezekre. , "Részben a tagság megfelelő foglalkoztatása, részben a helyi lakosság jobb ellátása érdekében kiemelt feladat a háztáji gazdálkodás és termelés fejlesztése. Az áruk szervezett értékesítése érdekében a helyi tanácsok, a fogyasztási szövetkezetek és a tsz vezetőinek szorosabb kapcsolatára, jobb együttműködésére van szükség. Az új igények úgy kívánják, hogy ez az együttműködés a szolgáltatások fejlesztésére is terjedjen ki. A szakosodott, specializálódó nagyüzem nagyobb követelmények elé állítja a vezetőket. Nem csak számszerűen kell növelni a szakemberek arányát, hanem megkülönböztetett figyelmet kell fordítani arra is. hogy a szövetkezeteinkben növekedjen a' közgazdász és a gépész szakemberek száma. Nagyon fontos, hogy az üzemek terveinek összeállításába felelősséggel bekapcsolódjanak. Az 1976-ban életbe lépő szabályozók jórészt már ismertek. Ezek nemcsak arra intik szövetkezeteinkét, hogy megfontoltan, a gazdaságosság, az ésszerű takarékosság szellemében készítsék el jövő évi és középtávú terveiket, hanem arra is, hogy hosszabb távra alakítsák ki a fogyasztás és a felhalmozás ésszerű arányait, megfelelő alapokkal tegyék biztonságosabbá gazdálkodásukat. A hibák, a szabálytalanságok megelőzése érdekében mindenképpen szükség van a káder- és személyzeti munka tökéletesítésére. Nemcsak a szövetkezetekben kell többet tenni ennek érdekében. Elengedhetetlen, hogy a területi párt- és állami szervek is felelősségteljesebben ellenőrizzék ezt a tevékenységet. Időben jelezzenek és tegyenek intézkedéseket, ha a szövetkezeti vezetőknél akár vezetési, akár emberi hibát tapasztalnak. A különböző bizottságok, elsősorban az ellenőrző bizottságok munkájának javítása érdekében nemcsak az a fontos, hogy arra alkalmas emberek töltsék be ezt a tisztet, hanem az is — amire eddig alig akadt példa —, hogy a jól működő bizottságok munkáját erkölcsileg is, anyagilag is ismerje el a közösség. A megye három tsz-szövet- sége sokat segített termelőszövetkezeteinknek. A területi koncentrációval, a tsz-ek számának csökkentésével azonban új helyzet állt elő. A szövetkezetek érdeke és az üzemek szakember-ellátottsága is úgy kívánja, hogy változzon a szövetségi munka tartalma, előtérbe kerüljön a mozgalmat előrevivő gazdasági és társadalmi tevékenység. Ezért a párt-végrehajtóbizottság a szövetségek összevonása mel- le'ttrfoglalt állást, ezt a javaslatot terjeszti a megyei párt- bizottság elé. 224 férőhelyes szarvasmarha-istálló Ü.j szarvasmarha-istállót épít a siófok—balalonkilili Űj Tavasz Termelőszövetkezet. A siófoki TÖVÄL ez év augusztusában kezdte meg a 224 férőhelyes istálló építését. A tervek szerint az épület még ebben az évben elkészül. Fütyülő kisdiákok Szépen visszaköszönni A Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága mellett működő város- és köz- ségpolitikai munkabizottság legutóbb Nagyatádon ülésezett. A tanácskozás egyik legfontosabb napirendje volt a tanácsi bizottságok város- és községpolitikai tevékenységének tapasztalatai és lehetőségei. S ezek közül jóformán I csak a témában otthonos műszaki és kommunális bizottság munkáját érintették.--------------------—j Nem egyT iszta - szerü a tele~- . püléspolitika lappal pontos meg- 1 határozása. Gondoljunk csak a szociális és kommunális ellátásra, a művelődési lehetőségekre, az egészségügyre, vagy a zöldövezeti tervekre. A város- és községpolitika nem más, mint a települések építése, életének megszervezése, fenntartása és szépítése. Természetesen nem volt véletlen, hogy a község- és városfejlesztési bizottság Nagyatádon tartotta ülését. Van itt jó példa bőven. Különösen ha azt vesszük figyelembe, hogy előre dolgoznak. A tanácskozáson többször is elhangzott: az unokák idejében is megfelelő lesz a létesítmény, a városon átvezető út, a zöldterületek nagysága. A fiatal város tiszta lappal indul. Könnyebb a «-szellősebb tervek« alapján dolgozni, hiszen Nagyatád alig nagyobb, mint Kaposváron az újjáépítés érdekében szanált vagy szanálásra ítélt terület. De ez semmit sem von le a nagyatádiak érdemeiből. Hubay Sándor tanácselnök-helyettes így fogalmazott: >— Szeretnénk szépen visz- szaköszönni azoknak, akik.-beköszönnek a városunkba. A településfejlesztés szintjén köszönni nem egyszerű. Említsük meg a 68-as főközlekedési út átkeiőszakaszát, amelyet a nagyatádiak szinte szobaként tartanak tisztán, pedig nagy távolságról van szó. Szólni kell a parkerdőkről, a művésztelepről, a jubileumi parkról is. Ezekkel az új létesítményekkel köszöntik az erkezöt. Húsz óra A somogyi vállalatoktól sorra érkeznek a hírek a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek teljesítéséről. Ezekben a napokban egyre több szó esett a következő középtávú terv előkészítéséről is; a műszaki és közgazdasága hónap november. 21-ig tartó eseménysorozatának megnyitóján dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes a gazdasági szabályzók változásának elveiről tártott nagy figyelemmel kísért előadást. Ä terv készítése tehát javában folyik, s nem árt ismét utalni arra, amit a pénzügyminiszter-helyettes megfogalmazott: a gazdasági szabályozók változása körültekintőbb, gazdaságosabb, megfontoltabb munkára szorítja a vállalatokat. Tehát arra, hogy az eddiginél jobban vegyék igénybe tartalékaikat. A sokféle lehetőség közül1 kettőt érdemes külön is kiemelni: az egyik az üzem- és munkaszervezés folyamatos korszerűsítése által teremtett lehetőség, a másik pedig a takarékosság. A párt Központi Bizottságának 1974. decemberi határozata hosszú távon szabja meg a vállalatok takarékossággal kapcsolatos feladatait. Az intézkedési tervek végrehajtásának ellenőrzése mellett már most gondolni kell a következő időszak takarékossággal kapcsolatos terveinek elkészítésére. A lehetőségek számbavételéhez eredményesen hozzájárulhatnak a már hagyományos műszaki és közgazdasági hónap rendezvényei; az előadások, bemutatók, a jó — egyes vállalatoknál már bevált — módszerek ismertetése. Ezek az előadások tanulásra ösztönöznek. Az . őszi-téli hónapok egyik jellemzője, hogy többen jönnek el az előadásokra, hogy bővítsék ismereteiket. A héten megkezdődött a pártszervezetekben a politikai oktatás. Az első előadásokon a szocialista társadalom jellemző vonásairól, a párttagok jogairól és kötelességeiről, a munkásmozgalom kezdetéről, a szocialista termelési viszonyokról, a mai magyar társadalom ösztálystruktúrájának jellemző vonásairól volt szó többek között. Az előadó és konzultációt vezető 846 propagandista — a pártoktatások előtt — jól felkészült szép, de korántsem könnyű feladatára. Ismereteiket ezután! 'is rendszeresen bővítik majd: novemberben megkezdődnek ugyanis a propagandistaszemináriumok. Ezeket az idén rendezik meg először — azért, hogy a soron következő témák feldolgozásához módszertani segítséget adjanak. Ezeket a találkozókat arra is felhasználják majd, hogy a megyei vagy az illetékes járási, városi pártbizottságok, illetve végrehajtó bizottságok határozatairól részletesen tájékoztassák' a politikai oktatást vezetőket. Az ősz nagy munkájáról, a betakarításról is sok szó esett a héten. S aki a megyét járja, gyakran találkozik késő este reflektorfényben dolgozó traktorokkal. Az idő — szerencsére — ismét kedvezőre fordult, s ezt mindenképpen ki kell használni. A megyében ugyanis az országos átlagnál több még a tennivaló. A statisztikát — amely az elvégzett munkáról ad számot — azok javíthatják, akik a földeken nyújtott műszakban dolgoznak. A nagy teljesítményű gépek kihasználása azonban nem csupán rajtuk áll, hanem azokon is, akik irányítják, szervezik a munkát. A gépeken azért vállalnak többletmunkát az emberek, hogy időben raktárba kerüljön a termés és földbe a mag. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat a textilt művek óvodájának építését vállalták társadalmi munkában. A munka ellenértékét a vállalat lakásépítési alapjába fizetik be. Tegnap azok dolgoztak, akik a korábbi, két kommunista műszakon nem tudtak részt venni. Dr. Kercza Imre Mindezt nem lehet megoldani csak állami pénzforrásokból, közpénzre támaszkodva. Az csak a társadalmi összefogással együtt hozhat megfelelő eredményt, a jó értelemben vett tulajdonosi érzés alapján: ez a mi városunk, mi járunk napról napra az utcákon, elsősorban nekünk lesz jobb. A tanácskozás részvevői szinte javaslatként hallgatták meg a nagyatádiak tapasztalatait: mit lehet tenni a város lakosságának segítségével a település tisztaságáért, rendezettségéért. Pár évvel ezelőtt hirdették meg a »Tíz óra Nagyatádért« mozgalmat. A várakozást jóval túlszárnyalva ma már minden ott fakóra évente húsz óra társadalmi munka jut, s ha ezt megszorozzuk a város lélekszámúval (12—13 ezer), igen szép eredmény jön ki. Rangsorolták — sürgősség alapján — a különböző feladatokat, mert »megoldhatatlan lenne, hogy egy csapásra legyen rend az egész városban". Az előbb említett létesítmények az élen voltak, el is készültek velük. Tavasszal és ősszel szinte ellepik az utcákat és a tereket a nagyatádiak: nagy- takarítást tartanak, »három hullámban, hogy még az utolsónak léhulló falavél se maradjon a járdán.« A Kaposvári Városi Tanács képviselője megkérdezte: hogyan csinálják, hogy ilyen tisztaság van Nagyatádon? Feltűnő volt. Egyedülálló gyakorlat: az érintett szervek es szakemberek negyedévenként megtárgyalják, hogyan tovább a városépítésben, a városrendezésben; mit kell sürgősen megoldani, milyen elképzelések vannak napirenden, hogyan lehet ezeket megoldani. Könnyű ebből leszűrni a tapasztalatot: nem elég, ha a kapcsolatteremtő szándék csak a tanácsvezetők felé irányül. Érdemes megfontolni megyei szinten is — és kezdeményezni —; hogy a HNF helyi bizottságai szorosabb kapcsolatba kerüljenek a tanácsok műszaki és kommunális bizottságaival, hiszen ők tudják bevonni a lakosságot a társadalmi munkába, a tanácsiak pedig ismerik a feladatokat. |_ r ~l Nagyatádon A V6CJSO kisdiákok fütyül- C@l nek»sípjukkal az utcán, ha ■ egy 1 felnőtt »lasarkítja" a virágágyást vagy rongálja a parkot, fiévre szóló leveleket visz a posta az éttermek, boltok vezetőinek: hol és hogyan lehetne szabályosan tárolni a szemetet. És az esztétikailag kifogásolható cégtáblák is bírálatot kapnak. A végső cél persze nem az, hogy a megye minden településén fütyörésző kisdiákok riogassák a felnőtteket. Amíg azonban — mert magunktól nagyon nehezen jövünk rá! — szükség van a társadalmi aktívákra, a létesítmények szervezett védelmére, addig érdemes meghallgatni a nagyatádiakat; hogyan csinálják? Mészáros Attila Szakmai információs rendszer Somogybán A napokban került ki a nyomdából a Somogyi Műszaki Szemle 2. száma. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Somogy megyei Szervezetének kiadványában ezúttal is — az első számhoz hasonlóan — sok érdekes, képekkel és rajzokkal illusztrált, a műszaki és köz- gazdasági értelmiség számára hasznos cikk jelent meg. Vékony László, a DÉLVIÉP szervező mérnöke például a szakmai információs rendszer somogyi helyzetét és lehetőségeit elemzi. Ugyanebben a számban egyéb — ugyancsak érdeklődésre számot tartó — írások mellett a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárát »mutatja be" a gyár főkonstruktőre, s olvashatunk az építőipar vállalkozáspolitikájáról, a kaposvári számítóközpontról és a kazántelepek üzemeltetésének szakember-ellátottságáról is. s-fri ^3;
