Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-24 / 250. szám
Kevés a látogatás Igazgatók — órán K eveset látogatják a tanórákat az igazgatók. Több fórumon is megfogalmazódott ez; többek között szó esett róla a tanévkezdés tapasztalatait is elemző legutóbbi oktatási bizottsági ülésen. Természetesen nem minden somogyi iskolában van ez így, és nem mindegyik igazgatóra jellemző. Az összképből mégis ilyen összegezés rajzolódik ki. Az érintettek azonnal visz- szakérdeznek: van-e ideje az iskolaigazgatónak arra, hogy a kötelező — a kötelezően előírt minimális — óralátogatáson túl még szúrópróbákat is végezzen? Nem egyszerű gond, az bizonyos, de az alapállást mindenképpen úgy kellene megfogalmazni: elsősorban erre kell időt' fordítani. Mert az iskolavezetési tevékenység szerves része, s tapasztalataikban a megye szak- igazgatás illetékesei megfogalmazták azt is: több helyen gyengült a tanórák hatékonySomogyban 306-an sága. Sőt, nagyobb gondot kell fordítani a tanórák védelmére is, mert egyre gyakrabban előfordul az is, hogy különböző — nem egyszer iskolán kívüli — érdekek miatt elmaradnak az órák. Fölmerülhet ellenérvként a sok adminisztráció, amely az iskolavezetőikre és osztályfőnökökre zúdul. S ezt okvetlenül figyelembe kell venni: a különböző statisztikák készíttetésében és készítésében a mostaninál sokkal jobb megyei összehangoltság kellene — egyformán takarékoskodva papírral, idővel, energiával. Annyi azonban bizonyos, hogy nem lehet az óralátogatások elmulasztását csak az adminisztrációs feladatokra kenni. A dolog úgy áll, hogy a legtöbb somogyi tantestületben érdemes Volna foglalkozni — természetesen az iskola adottságait figyelembe véve — az »üzem« és munkaszervezés kérdéseivel. Régi tapasztalat már, hogy vannak túlterhelt, iskolai, társadalmi feladatokkal bőven ellátott és ezeket lelkesen vállaló pedagógusok, és vauinak, akik csupán »leadják óráika«t. Az egyenletes munkaelosztás, bizonyos feladatkörök megosztása köny- nyebbséget' jelent az iskola vezetőjének, s egyben meghatározója a demokratikus tantestületi légkörnek is. Az iskola ügyeiben érdekeltté tett pedagógusok képesek csak arra, hogy egységes nevelési elvek alapján munkálkodjanak — együtt, jó közösségekben. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy az igazgatók bízzanak munkatársaiban, elegendő információjuk legyen kollégáik fölkészültségéről, mindennapi gyakorlati munkájukról. És máris visszakanyarodtunk az óralátogatások kérdéséhez: mert a tanóra egyik legalapvetőbb területe az ilyen információszerzésnek., Lehet, hogy népszerűtlen do- íog kimondani, de erre a gyakorlati értékelő, határozott vezetői magatartást igénylő irányító munkára még nem mindenütt alkalmas a somogyi iskolavezetés. Óriás turbina a Tiszai Hőerőműnek A Láng Gépgyár turbinaszereldéjében 1971 óta gyártják sorozatban az óriás turbinákat. Hamarosan elkészül a kilencedik 220 megawattos turbina, mely a Tiszai Hőerőműben, Leninvárosban működik majd. Nevelőszülőknél A gyermek neveléséért elsősorban a család a felelős — mondja ki az új családjogi törvény. A szülőknek kell gondoskodniuk a kiskorú felügyeletéről, gondozásáról, neveléséről, vagyona kezeléséről, és biztosítaniuk kell törvényes képviseletét. A család megerősödése a szocialista társadalom alapvető érdeke — ezt is tartalmazza a törvény. De mi történik azokkal a gyerekekkel, akik kihullanak ebből a biztonságot adó kötelékből? Vagy nem is érezték soha, hogy milyen? Somogybán a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézethez több mint ezer kiskorú tartozik. Többségük rendezetlen családi körülmények közül került ide vagy a csecsemőotthonból vitték a nagyobb gyerekeket befogadó állami intézetbe. A legtöbbjük súlyos örökséget cipel: szülője egyáltalán nem »édes« apa, anya, és nagyon is nyomasztó emlékeket hagyott a gyermekben. Mégis hazavágyódnak az intézetből. A megyében megfelelő, fölszerelt nevelőotthonok vannak; az ott élők mindent megkapnak, ami a gyermeknek jár: ételt, italt, játékot, tanulást, játszópajtást Szeretetet is. De mégsem olyat, amilyet egy család tud adni. A nevelő, bármilyen jóságos és jó pedagógus, mégsem tudja helyettesíteni az anyát. Még a gyermekek tanulására is kihat, hogy a nevelőkön kívül senki más nem kéri tőlük számon, hogy hányasra feleltek. A gyermek elhelyezésénél mindig a kiskorú érdekét kell figyelembe venni — mondja ki a törvény. Ez természetesen nemcsak a nevelőotthonra vonatkozik, hanem mindenfajta gyermek elhelyezésére. Ezt az elvet valósítják meg akkor is, amikor arról van szó, hogy váláskor melyik szülőhöz kerüljön a gyerek. És ez a tendencia érvényesül abban a törekvésben is, hogy minél több kicsi nőjön föl családban, ha nem is a vér szerinti szüleinek családjában. A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetből most 306 gyermek él nevelőszülőknél. Az intézet igazgatója szerint az volna a jó, ha még többen találnának olyanokra, akik szívesen befogadják őket. A nevelőszülők között már most is gyakori, hogy a saját egy vagy két gyerek mellé vesznek ki egy intézetit,' aki aztán együtt nevelkedik a saját gyerekkel. Az esetek többségében ugyanolyan körülmények között, ugyanolyan -bánásmód mellett. A nevelőszülők többsége középkorú, illetve fiatal. Az utóbbi jó a gyerek szempontjából. S ha kiskorától nagykorúságáig ugyanaz a házaspár neveli, sokkal kedvezőbb körülmények között nő föl, mintha váltakoznának nevelőszülei. Szeretetet nem lehet adnivenni. Azonban az igazsághoz hozzá tartozik: az állam azért, hogy a vér szerinti szülők által . elhagyott gyerekek családban nőjenek föl, sokat fizet. ,530—900 forint gondozási díjat, kortól függően! A legtöbbet a középiskolásokért. Emellett a gyermek teljes ruházatát és a tanszereket is az intézet vásárolja meg, sőt zsebpénzt is ad neki ... Ha a gondozott gyermek beteg, a nevelőanya ugyanúgy táppénEzért van az, hogy az egymás óráinak látogatása — tantestületen belül is — kimerül a formalitásokban, a hospitálási napló vezetésében. Fedig a szakmai tapasztalatátadás egyik legjobb lehetősége... Bármilyen különös, nem egy nevelő a kollégája óráján tapasztaltaikat inkább annak háta mögött, egy harmadik nevelővel beszéli meg. S ez zes állományba vehető, mint , tulajdonképpen érthető, ha az a sajat gyermeke után. Es családi pótlékot is kap — ha nemcsak egy gyereket nevel Vannak kiegészítő juttatások is. Ezek közé tartozik például, hogy ha a gyermek beteg és például valamelyik községből a megyeszékhelyre kell vele utazni, a nevelőszülőknek kifizetik az utazási költséget, napidíjat kap ... Az más kérdés, hogy a nevelőszülők nagy része ezt a szolgáltatást már restelli igénybe venni .. . Annál is inkább, mert ahol több évig él egy gyerek, már valóban családtagnak tekintik. Nem is lehet ezt másként. Volt már példa, hogy örökbe fogadták az állami gondozott gyerekeket, kiházasították. * S ha ez nem is így történik mindenütt, annak, hogy az állami gondozott gyermek valahova tartozik s úgy nevelkedik, mint más, óriási a jelen tősége. Simon Márta iskolavezetés kellő súlyt. sem helyez rá V an azonban még egy szempont amely változást sürget az óralátogatások számának és hatér Állj meg, szél! Két térkép van a falon:! kor kezdtek ezzel foglalkozni, Nagyatád zöldövezetének tér- j s indokolta a »sietséget«? vei, gondosan színezve, rajtuk j _ Abból indultunk ki, hogy a meglevő és használható te-1 a környezetvédelem nem di- rületek, illetve a később meg- j vat, hanem szükségszerűség, valósítandó elképzelések. j Figyelembe vettük a jelenlegi „ ,, , 'helyzetet, hol tart most a váTalan két ok a sok közül,: ros de a terveket hosszabb amiért a városban kiemelten > időre előre gondolva készítet- foglalkoznak a témával. Nagy- ! tűk el. A MÉM szakemberei atád rendkívül dinamikusan j társadalmi munkában vállal- konyságánaik növelésében. Ez j fejlődik: jó előre számolni az- ták ezt, s véleményük szerint szennyező forrás, hogy a váa határozottabbá és egyre kri- I zal, hogy a jövőben többen tikusabbá váló szakfelügyelői | lesznek, hogy több lesz a munka. Nem egyszer adódnak nézetkülönbségek, vitáik a2 ólát tartó nevelő és szakfelügyelő között, s ez így természetes. Nem természetes viszont, ha ennek a vitának az igazgató passzív szemlélője csupán, avagy a pillanatnyi helyzetnek megfelelően áll erre vagy arra az oldalra. Ügy vélem, éppen a korábbi és rendszeres óralátogatásokból leszűrt tapasztalatok egészíthetik ki, tehetik teljesebbé az a terv jó. Talán furcsa, hogy ezt épp ők mondják, de megvan a magyarázata. Nagyon ros terjeszkedni fog. Figye- J fontos ugyanis, hogy tervet lembe veszik azt is, hogy So- i csak megfelelő előkészítés mogy egyik nagyon szép táj- ! után lehet készíteni. Ahol ez egységébe illeszkedik a kör- i hiányzik, ott nem születhet jó nyék, szép és értékes erdők j terv. húzódnak a közelben. A tele- | Háro*n-négv év óta tervsze- pules es a táj kozott a kap-, rűen dolgozunk, miután felis- cárt az úgynevezett külső zöld- j mertük, hogy Nagvatád belső övezettel akarjak megterem- földterülete kevés. Ki kellegé- tem. Minderről András József, \ szíteni a külső erdőterületek- a labodi erdészet vezetője adott a napokban tájékoztatót. a következtetést levonni, hogy helyi szakemberek, helyi tapasztalatok alapján meg tudnak birkózni a feladattal. Csak a legkiterjedtebb társadalmi összefogással lehet a környezetvédelemben eredményt elérni. Nemcsak a településekével, hanem országos, sőt nemzetközi összefogás segítségével. — Milyen alapelveket vettek figyelembe a tervezésnél? — A város életében már most szerepet játszik a külső erdőterület. Ezért úgy akarjuk bővíteni a belső zöldfelületet, hogy — mintegy 15 kilométeres körzetben — a kettő a tervezett iparosodás mellett is megfelelő oxigénellátást biztosítson a városnak. Szempont volt, hogy megvédjük a várost az erős szelektől, ugyanakkor a létesítendő zöldterületekkel esztétikai igényeket is szeretnénk kielégí- Önök Nagyatádon élen egyetlen óra alapján kialakult j járnak — a megye többi terűkel, hogy összefüggően funkcionáljanak. A tanács vezetői I t®ni. Figyelembe vettük, hogy ennek a kezdeményezői, azóta a közelben van az ötvöskónyi képet létéhez viszonyítva — a zöldiedig aktív támogatói. Valami azonban még ide T. T. 1 övezetek megteremtésében. Mi- tartozik: téves lenne ebből azt UTAZÁS IRAKBAN A stratégiai olajvezeték Amikor 1972-ben államosí- ] bői jött szakértői csoport dol- tották Irakban az idegen ér- | gozta ki a földgázhasznosítást, dekeltségű olajtársaságokat, | a vezetéképítést. Ebben a térkezdődött tulajdonképpen a nagy gazdasági fellendülés. A hatalmas vagyon, mely az ország minden pontján, északtól délig ott rejlik a földben, egy csapásra a legfontosabb arab országok köze emelte Ii'akot. ségben kezdetben évi ötmillió, tavaly 18 millió, s mostantól 40—50 millió tonnát tudunk kitermelni. Huszonhárom hatalmas létesítmény segít ebben. Mondhatnám úgy — folytatja —, ez az olajmgző az Arab-öbölbeli szállítások első frontvonala. Főhadiszállás a sivatagban Kilátástalan hosszúnak tűnik az út a sivatagon át a Rumaila körzetében lévő olaj- mezők felé. Az ország déli részién vagyunk, egy ugrásra Kuwaittói, a Szaúd-Arábia melletti semleges zónától. Az asztalsima tájból messze kiugrik egy-egy fúrótorony, vagy éppen a Nappal próbál kon- kurrálni egy gázfáklya. Hamarosan barakkcsoporthoz érkezünk. Központ ez, a környék olajmezőinek főhadiszállása. Az olaj ütőerei olajcsőhálózat. A másik Basra és Fao kikötője, illetve az épülő A1 Bakr kikötő. Van egy harmadik út is, az majd Törökországon át viszi az olajat. Ésszerűen Irak e nagy olajgazdasága megkövetelte, hogy 'megoldják a gáz kiválasztását a nyersolajból, másrészt olyan szállítási módot dolgozzanak ki, XIV. századi vármaradvány, mely a jövőben turisztikai célponttá válhat. És természetesen gondoltunk a parkerdők kialakítására is. — A szél elleni védelmet hogyan oldják meg? Elegendő ehhez egy fasor? — Nem egészen, inkább egy erdősáv. Az uralkodó szélirány az északi. Ezért elsősor- an itt védekezünk, mégpedig | egy megfelelő hosszúságú és 80 méter szélességű erdősávval. Ügy alakítjuk ki, hogy megtörje a légmozgást, külön-' böző magasságú és fajtájú fákat ültetünk el. Lesznek itt orgona, nyír, vörös tölgy, gyertyánok, akácfák, lombhullatók és tűlevelűek, fényigényes és Fadel Ali Authman főmérnök a kalauzunk, a kitermelés, az olajvezeték-rendszer irányítója. — Rumaila két részből álL Az egyik a déli, ez már régebben termel, a másik az északi, amelyet éppen most, a forradalom évfordulóján helyeztünk teljes üzembe •— mondotta a főmérnök. — Szovjet szakemberek segítségével folyt itt a feltá- -ás is, és egy sor más a*sság- I keresztül Amikor a földgáztelepre, majd az irányítóközpontba lépünk, elveszik gyufánkat és az öngyújtónkat. A fényképezőgé- pék villanőlámpái is az őrség- j a^ögy azt akarják. Ha Szírián hez kerülnek. Rendkívüliek a j át kockázatos a szállítás, ak- rendszabályok, de nendkívüli j kor az egész termelést délre a hely is. Ott állunk egy nagy i irányíthatják, ha az ázsiai igé- terem közepén, a 12 méter j nyék nőnek, akkor is az Arabhosszú tábla előtt, amelyen öböl az irány. A rumailai olaj ^rCI^LPnevrCre, i’ , i’ Tr: északon is mehet Törökország re, menny: olaj folyik Irafc | f ^ » FOKUUtei* amely érdekeiknek legjobban) hogy miből telik a hihetetlen megfelel. így született a stra-,| méretű behozatalra, a giganFüggetlenft bennünket — mondta — minden más országgal való esetleges konfrontáció következményeitől.« Olajeldorádó Errefelé az a mondás járja: j itt még a csók is olajízű. Jelzi, minden fölött ez a nyersanyag uralkodik. Irak a milliárdos bevételeket saját fejlesztésére fordítja, hihetetlen versengésben Iránnal és a többi »olajeldorádóval«. Emellett! árnyékot tűrő növények, ösz- segítséget nyújt más arab or- j szesen csaknem 43 ezer fa ke- szágoknak is, azzal a jelszó- j:ul földbe ebben a sávban, val. az iraki olaj az arab j — Mennyibe fog mindez ke- nemzete. Itt, a rumailai olaj- rülni? mezőn és a stratégiai olajvezeték mellett érthető meg, területén. Ez a stratégiai olajvezeték irányítóközpontja. * . ..... . , , í mennyiség is. — Évi 100 millió tonna ko- ! tégiai olajvezeték, amelyben tikus beruházásokra, a hász- oda folyik az olaj, és annyi, I nos otthoni elköltés gyakorla'tára. Mi pénzt adunk — ez itt a jelszó, mások a technológiát, s mellé a szakembert, sőt, itt, Irakban a munkást is. Mert az olajhoz, az ebből fakadó nagy beruházásokhoz már nincs munkaerő; pakisztáni, indiai, afgán vendégmunkások j tenger irányába szivattyúzott \ bukkannak fel lépten-nyomon. — Sürgősségi sorrendet állítottunk fel. Az egész program körülbelül 10 év alatt valósul meg. Az első ütemben elkészülnek a parkerdők, a külső és belső zöldövezet határán. Az egyik az Ámor-erdő- ben, még az idén átadjuk, a másik a kivadári rész tölgyesében. Ugyancsak az első ütemben 15 hektárt fásítunk. A zöldövezeti terv megvalósítása során összesen 229 hektárt telepítünk be fával. Elkészült a kivitelezési terve Az olajkutak ontják a fekete a költségvetéssel együtt — a olajat termelünk Irakban — mondja Authman mérnök. — Ez a mennyiség 1980»ra elérheti a 240 millió tonnát. Az olajvezeték sémája itt látható. Ez itt észak, Kirkuk környéke, más néven Kurdisz- tán, az egyik nagy lelőhely. Itt a másik vég, Rumaila, ahol vagyunk. Középen az új felKivehető a beszélgetésekből, hogy az egyszerű gazdasági meggondolásokon kívül a politikának is döntő szerep jut. Különösen áll az a Szíriái vezeték esetében, amelynek használati díját a szomszédos arab ország növelni akarja. Ahogy azt Tayeh Abdul Karún olaj ügyi miniszter megfotárások, Bagdad környéke, galmazta: »A stratégiai olaj- Jelenleg az olaj útja a Szírián j vezeték a legnagyobb rugal- Libanonba vezető 1 másságot biztosítja Iraknak. aranyat, az ütőereken folyik három irányba, a konjunktúra még hat. De már óvatosak. A túlságosan szorossá vált kapcsolat a tőkés világgal mári6 fékezi az árakat, s az OPEC- ben dolgozó irakiak is megkockáztatják a véleményt: be kell rendezkedni a mérsékeltebb árakra. Mert az olaj fegyver volt, de visszafelé is elsülhet Bürget Lajos (Következik: Kikötök, hajók, cápák) Lábod felőli úgynevezett fogadórésznek, ahonnan a vendégek, átutazók érkeznek. Ez is az egyik legsürgősebb feladatunk. Ha minden készen lesz, az egész terv megvalósult, 6 millió 800 ezer forintot adtunk az egészséges környezetért. M. A.