Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-24 / 250. szám

Kevés a látogatás Igazgatók — órán K eveset látogatják a tan­órákat az igazgatók. Több fórumon is meg­fogalmazódott ez; többek kö­zött szó esett róla a tanév­kezdés tapasztalatait is elem­ző legutóbbi oktatási bizott­sági ülésen. Természetesen nem minden somogyi iskolá­ban van ez így, és nem mind­egyik igazgatóra jellemző. Az összképből mégis ilyen össze­gezés rajzolódik ki. Az érintettek azonnal visz- szakérdeznek: van-e ideje az iskolaigazgatónak arra, hogy a kötelező — a kötelezően elő­írt minimális — óralátogatá­son túl még szúrópróbákat is végezzen? Nem egyszerű gond, az bizonyos, de az alap­állást mindenképpen úgy kel­lene megfogalmazni: elsősor­ban erre kell időt' fordítani. Mert az iskolavezetési tevé­kenység szerves része, s ta­pasztalataikban a megye szak- igazgatás illetékesei megfo­galmazták azt is: több helyen gyengült a tanórák hatékony­Somogyban 306-an sága. Sőt, nagyobb gondot kell fordítani a tanórák védelmé­re is, mert egyre gyakrabban előfordul az is, hogy különbö­ző — nem egyszer iskolán kí­vüli — érdekek miatt elma­radnak az órák. Fölmerülhet ellenérvként a sok adminisztráció, amely az iskolavezetőikre és osztályfő­nökökre zúdul. S ezt okvetle­nül figyelembe kell venni: a különböző statisztikák készít­tetésében és készítésében a mostaninál sokkal jobb me­gyei összehangoltság kellene — egyformán takarékoskodva papírral, idővel, energiával. Annyi azonban bizonyos, hogy nem lehet az óralátogatások elmulasztását csak az admi­nisztrációs feladatokra kenni. A dolog úgy áll, hogy a leg­több somogyi tantestületben érdemes Volna foglalkozni — természetesen az iskola adott­ságait figyelembe véve — az »üzem« és munkaszervezés kérdéseivel. Régi tapasztalat már, hogy vannak túlterhelt, iskolai, társadalmi feladatok­kal bőven ellátott és ezeket lelkesen vállaló pedagógusok, és vauinak, akik csupán »le­adják óráika«t. Az egyenletes munkaelosztás, bizonyos fel­adatkörök megosztása köny- nyebbséget' jelent az iskola vezetőjének, s egyben meg­határozója a demokratikus tantestületi légkörnek is. Az iskola ügyeiben érdekeltté tett pedagógusok képesek csak arra, hogy egységes nevelési elvek alapján munkálkodja­nak — együtt, jó közösségek­ben. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy az igazgatók bízzanak munkatársaiban, elegendő információjuk legyen kollégáik fölkészültségéről, mindennapi gyakorlati mun­kájukról. És máris visszaka­nyarodtunk az óralátogatások kérdéséhez: mert a tanóra egyik legalapvetőbb területe az ilyen információszerzésnek., Lehet, hogy népszerűtlen do- íog kimondani, de erre a gya­korlati értékelő, határozott vezetői magatartást igénylő irányító munkára még nem mindenütt alkalmas a somogyi iskolavezetés. Óriás turbina a Tiszai Hőerőműnek A Láng Gépgyár turbinaszereldéjében 1971 óta gyártják sorozatban az óriás turbinákat. Hamarosan elkészül a kilencedik 220 megawattos turbina, mely a Tiszai Hőerőműben, Leninvárosban működik majd. Nevelőszülőknél A gyermek neveléséért el­sősorban a család a felelős — mondja ki az új családjogi törvény. A szülőknek kell gondoskodniuk a kiskorú fel­ügyeletéről, gondozásáról, ne­veléséről, vagyona kezeléséről, és biztosítaniuk kell törvényes képviseletét. A család megerő­södése a szocialista társada­lom alapvető érdeke — ezt is tartalmazza a törvény. De mi történik azokkal a gyerekek­kel, akik kihullanak ebből a biztonságot adó kötelékből? Vagy nem is érezték soha, hogy milyen? Somogybán a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézethez több mint ezer kiskorú tartozik. Többségük rendezetlen csalá­di körülmények közül került ide vagy a csecsemőotthonból vitték a nagyobb gyerekeket befogadó állami intézetbe. A legtöbbjük súlyos örökséget cipel: szülője egyáltalán nem »édes« apa, anya, és nagyon is nyomasztó emlékeket ha­gyott a gyermekben. Mégis hazavágyódnak az intézetből. A megyében megfelelő, fölsze­relt nevelőotthonok vannak; az ott élők mindent megkap­nak, ami a gyermeknek jár: ételt, italt, játékot, tanulást, játszópajtást Szeretetet is. De mégsem olyat, amilyet egy család tud adni. A nevelő, bármilyen jóságos és jó peda­gógus, mégsem tudja helyet­tesíteni az anyát. Még a gyer­mekek tanulására is kihat, hogy a nevelőkön kívül sen­ki más nem kéri tőlük szá­mon, hogy hányasra feleltek. A gyermek elhelyezésénél mindig a kiskorú érdekét kell figyelembe venni — mondja ki a törvény. Ez természete­sen nemcsak a nevelőotthonra vonatkozik, hanem minden­fajta gyermek elhelyezésére. Ezt az elvet valósítják meg akkor is, amikor arról van szó, hogy váláskor melyik szülőhöz kerüljön a gyerek. És ez a tendencia érvényesül abban a törekvésben is, hogy minél több kicsi nőjön föl családban, ha nem is a vér szerinti szüleinek családjában. A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetből most 306 gyermek él nevelőszülőknél. Az intézet igazgatója szerint az volna a jó, ha még többen találnának olyanokra, akik szívesen befo­gadják őket. A nevelőszülők között már most is gyakori, hogy a saját egy vagy két gyerek mellé vesznek ki egy intézetit,' aki aztán együtt ne­velkedik a saját gyerekkel. Az esetek többségében ugyan­olyan körülmények között, ugyanolyan -bánásmód mellett. A nevelőszülők többsége kö­zépkorú, illetve fiatal. Az utóbbi jó a gyerek szempont­jából. S ha kiskorától nagy­korúságáig ugyanaz a házas­pár neveli, sokkal kedvezőbb körülmények között nő föl, mintha váltakoznának nevelő­szülei. Szeretetet nem lehet adni­venni. Azonban az igazsághoz hozzá tartozik: az állam azért, hogy a vér szerinti szülők ál­tal . elhagyott gyerekek család­ban nőjenek föl, sokat fizet. ,530—900 forint gondozási dí­jat, kortól függően! A legtöb­bet a középiskolásokért. Emel­lett a gyermek teljes ruháza­tát és a tanszereket is az in­tézet vásárolja meg, sőt zseb­pénzt is ad neki ... Ha a gondozott gyermek beteg, a nevelőanya ugyanúgy táppén­Ezért van az, hogy az egy­más óráinak látogatása — tantestületen belül is — ki­merül a formalitásokban, a hospitálási napló vezetésében. Fedig a szakmai tapasztalat­átadás egyik legjobb lehetősé­ge... Bármilyen különös, nem egy nevelő a kollégája óráján tapasztaltaikat inkább annak háta mögött, egy harmadik nevelővel beszéli meg. S ez zes állományba vehető, mint , tulajdonképpen érthető, ha az a sajat gyermeke után. Es családi pótlékot is kap — ha nemcsak egy gyereket nevel Vannak kiegészítő juttatások is. Ezek közé tartozik például, hogy ha a gyermek beteg és például valamelyik községből a megyeszékhelyre kell vele utazni, a nevelőszülőknek ki­fizetik az utazási költséget, napidíjat kap ... Az más kér­dés, hogy a nevelőszülők nagy része ezt a szolgáltatást már restelli igénybe venni .. . An­nál is inkább, mert ahol több évig él egy gyerek, már való­ban családtagnak tekintik. Nem is lehet ezt másként. Volt már példa, hogy örökbe fogadták az állami gondozott gyerekeket, kiházasították. * S ha ez nem is így történik mindenütt, annak, hogy az állami gondozott gyermek va­lahova tartozik s úgy nevel­kedik, mint más, óriási a je­len tősége. Simon Márta iskolavezetés kellő súlyt. sem helyez rá V an azonban még egy szempont amely válto­zást sürget az óraláto­gatások számának és haté­r Állj meg, szél! Két térkép van a falon:! kor kezdtek ezzel foglalkozni, Nagyatád zöldövezetének tér- j s indokolta a »sietséget«? vei, gondosan színezve, rajtuk j _ Abból indultunk ki, hogy a meglevő és használható te-1 a környezetvédelem nem di- rületek, illetve a később meg- j vat, hanem szükségszerűség, valósítandó elképzelések. j Figyelembe vettük a jelenlegi „ ,, , 'helyzetet, hol tart most a vá­Talan két ok a sok közül,: ros de a terveket hosszabb amiért a városban kiemelten > időre előre gondolva készítet- foglalkoznak a témával. Nagy- ! tűk el. A MÉM szakemberei atád rendkívül dinamikusan j társadalmi munkában vállal- konyságánaik növelésében. Ez j fejlődik: jó előre számolni az- ták ezt, s véleményük szerint szennyező forrás, hogy a vá­a határozottabbá és egyre kri- I zal, hogy a jövőben többen tikusabbá váló szakfelügyelői | lesznek, hogy több lesz a munka. Nem egyszer adódnak nézetkülönbségek, vitáik a2 ólát tartó nevelő és szakfel­ügyelő között, s ez így termé­szetes. Nem természetes vi­szont, ha ennek a vitának az igazgató passzív szemlélője csupán, avagy a pillanatnyi helyzetnek megfelelően áll er­re vagy arra az oldalra. Ügy vélem, éppen a korábbi és rendszeres óralátogatásokból leszűrt tapasztalatok egészít­hetik ki, tehetik teljesebbé az a terv jó. Talán furcsa, hogy ezt épp ők mondják, de meg­van a magyarázata. Nagyon ros terjeszkedni fog. Figye- J fontos ugyanis, hogy tervet lembe veszik azt is, hogy So- i csak megfelelő előkészítés mogy egyik nagyon szép táj- ! után lehet készíteni. Ahol ez egységébe illeszkedik a kör- i hiányzik, ott nem születhet jó nyék, szép és értékes erdők j terv. húzódnak a közelben. A tele- | Háro*n-négv év óta tervsze- pules es a táj kozott a kap-, rűen dolgozunk, miután felis- cárt az úgynevezett külső zöld- j mertük, hogy Nagvatád belső övezettel akarjak megterem- földterülete kevés. Ki kellegé- tem. Minderről András József, \ szíteni a külső erdőterületek- a labodi erdészet vezetője adott a napokban tájékozta­tót. a következtetést levonni, hogy helyi szakemberek, helyi ta­pasztalatok alapján meg tud­nak birkózni a feladattal. Csak a legkiterjedtebb társadalmi összefogással lehet a környe­zetvédelemben eredményt el­érni. Nemcsak a településeké­vel, hanem országos, sőt nem­zetközi összefogás segítségével. — Milyen alapelveket vet­tek figyelembe a tervezésnél? — A város életében már most szerepet játszik a külső erdőterület. Ezért úgy akar­juk bővíteni a belső zöldfelü­letet, hogy — mintegy 15 kilo­méteres körzetben — a kettő a tervezett iparosodás mellett is megfelelő oxigénellátást biztosítson a városnak. Szem­pont volt, hogy megvédjük a várost az erős szelektől, ugyanakkor a létesítendő zöld­területekkel esztétikai igé­nyeket is szeretnénk kielégí­- Önök Nagyatádon élen egyetlen óra alapján kialakult j járnak — a megye többi terű­kel, hogy összefüggően funk­cionáljanak. A tanács vezetői I t®ni. Figyelembe vettük, hogy ennek a kezdeményezői, azóta a közelben van az ötvöskónyi képet létéhez viszonyítva — a zöld­iedig aktív támogatói. Valami azonban még ide T. T. 1 övezetek megteremtésében. Mi- tartozik: téves lenne ebből azt UTAZÁS IRAKBAN A stratégiai olajvezeték Amikor 1972-ben államosí- ] bői jött szakértői csoport dol- tották Irakban az idegen ér- | gozta ki a földgázhasznosítást, dekeltségű olajtársaságokat, | a vezetéképítést. Ebben a tér­kezdődött tulajdonképpen a nagy gazdasági fellendülés. A hatalmas vagyon, mely az or­szág minden pontján, észak­tól délig ott rejlik a földben, egy csapásra a legfontosabb arab országok köze emelte Ii'akot. ségben kezdetben évi ötmil­lió, tavaly 18 millió, s mos­tantól 40—50 millió tonnát tudunk kitermelni. Huszonhá­rom hatalmas létesítmény se­gít ebben. Mondhatnám úgy — folytatja —, ez az olajmgző az Arab-öbölbeli szállítások első frontvonala. Főhadiszállás a sivatagban Kilátástalan hosszúnak tű­nik az út a sivatagon át a Rumaila körzetében lévő olaj- mezők felé. Az ország déli ré­szién vagyunk, egy ugrásra Kuwaittói, a Szaúd-Arábia melletti semleges zónától. Az asztalsima tájból messze kiug­rik egy-egy fúrótorony, vagy éppen a Nappal próbál kon- kurrálni egy gázfáklya. Ha­marosan barakkcsoporthoz ér­kezünk. Központ ez, a kör­nyék olajmezőinek főhadiszál­lása. Az olaj ütőerei olajcsőhálózat. A másik Basra és Fao kikötője, illetve az épülő A1 Bakr kikötő. Van egy harmadik út is, az majd Törökországon át viszi az ola­jat. Ésszerűen Irak e nagy olajgazdasága megkövetelte, hogy 'megoldják a gáz kiválasztását a nyers­olajból, másrészt olyan szál­lítási módot dolgozzanak ki, XIV. századi vármaradvány, mely a jövőben turisztikai célponttá válhat. És természe­tesen gondoltunk a parkerdők kialakítására is. — A szél elleni védelmet hogyan oldják meg? Elegendő ehhez egy fasor? — Nem egészen, inkább egy erdősáv. Az uralkodó szél­irány az északi. Ezért elsősor- an itt védekezünk, mégpedig | egy megfelelő hosszúságú és 80 méter szélességű erdősáv­val. Ügy alakítjuk ki, hogy megtörje a légmozgást, külön-' böző magasságú és fajtájú fá­kat ültetünk el. Lesznek itt or­gona, nyír, vörös tölgy, gyer­tyánok, akácfák, lombhullatók és tűlevelűek, fényigényes és Fadel Ali Authman főmér­nök a kalauzunk, a kiterme­lés, az olajvezeték-rendszer irányítója. — Rumaila két részből álL Az egyik a déli, ez már régebben termel, a másik az északi, amelyet ép­pen most, a forradalom év­fordulóján helyeztünk teljes üzembe •— mondotta a főmér­nök. — Szovjet szakemberek segítségével folyt itt a feltá- -ás is, és egy sor más a*sság- I keresztül Amikor a földgáztelepre, majd az irányítóközpontba lépünk, elveszik gyufánkat és az ön­gyújtónkat. A fényképezőgé- pék villanőlámpái is az őrség- j a^ögy azt akarják. Ha Szírián hez kerülnek. Rendkívüliek a j át kockázatos a szállítás, ak- rendszabályok, de nendkívüli j kor az egész termelést délre a hely is. Ott állunk egy nagy i irányíthatják, ha az ázsiai igé- terem közepén, a 12 méter j nyék nőnek, akkor is az Arab­hosszú tábla előtt, amelyen öböl az irány. A rumailai olaj ^rCI^LPnevrCre, i’ , i’ Tr: északon is mehet Törökország re, menny: olaj folyik Irafc | f ^ » FOKUUtei* amely érdekeiknek legjobban) hogy miből telik a hihetetlen megfelel. így született a stra-,| méretű behozatalra, a gigan­Függetlenft bennünket — mondta — minden más or­szággal való esetleges kon­frontáció következményeitől.« Olajeldorádó Errefelé az a mondás járja: j itt még a csók is olajízű. Jel­zi, minden fölött ez a nyers­anyag uralkodik. Irak a mil­liárdos bevételeket saját fej­lesztésére fordítja, hihetetlen versengésben Iránnal és a töb­bi »olajeldorádóval«. Emellett! árnyékot tűrő növények, ösz- segítséget nyújt más arab or- j szesen csaknem 43 ezer fa ke- szágoknak is, azzal a jelszó- j:ul földbe ebben a sávban, val. az iraki olaj az arab j — Mennyibe fog mindez ke- nemzete. Itt, a rumailai olaj- rülni? mezőn és a stratégiai olajve­zeték mellett érthető meg, területén. Ez a stratégiai olaj­vezeték irányítóközpontja. * . ..... . , , í mennyiség is. — Évi 100 millió tonna ko- ! tégiai olajvezeték, amelyben tikus beruházásokra, a hász- oda folyik az olaj, és annyi, I nos otthoni elköltés gyakorla­'tára. Mi pénzt adunk — ez itt a jelszó, mások a technológiát, s mellé a szakembert, sőt, itt, Irakban a munkást is. Mert az olajhoz, az ebből fakadó nagy beruházásokhoz már nincs munkaerő; pakisztáni, indiai, afgán vendégmunkások j tenger irányába szivattyúzott \ bukkannak fel lépten-nyomon. — Sürgősségi sorrendet ál­lítottunk fel. Az egész prog­ram körülbelül 10 év alatt va­lósul meg. Az első ütemben el­készülnek a parkerdők, a kül­ső és belső zöldövezet hatá­rán. Az egyik az Ámor-erdő- ben, még az idén átadjuk, a másik a kivadári rész tölgye­sében. Ugyancsak az első ütemben 15 hektárt fásítunk. A zöldövezeti terv megvalósí­tása során összesen 229 hek­tárt telepítünk be fával. El­készült a kivitelezési terve Az olajkutak ontják a fekete a költségvetéssel együtt — a olajat termelünk Irakban — mondja Authman mérnök. — Ez a mennyiség 1980»ra elér­heti a 240 millió tonnát. Az olajvezeték sémája itt látha­tó. Ez itt észak, Kirkuk kör­nyéke, más néven Kurdisz- tán, az egyik nagy lelőhely. Itt a másik vég, Rumaila, ahol vagyunk. Középen az új fel­Kivehető a beszélgetésekből, hogy az egyszerű gazdasági meggondolásokon kívül a po­litikának is döntő szerep jut. Különösen áll az a Szíriái ve­zeték esetében, amelynek használati díját a szomszédos arab ország növelni akarja. Ahogy azt Tayeh Abdul Ka­rún olaj ügyi miniszter megfo­tárások, Bagdad környéke, galmazta: »A stratégiai olaj- Jelenleg az olaj útja a Szírián j vezeték a legnagyobb rugal- Libanonba vezető 1 másságot biztosítja Iraknak. aranyat, az ütőereken folyik három irányba, a konjunktúra még hat. De már óvatosak. A túlságosan szorossá vált kap­csolat a tőkés világgal mári6 fékezi az árakat, s az OPEC- ben dolgozó irakiak is meg­kockáztatják a véleményt: be kell rendezkedni a mérsékel­tebb árakra. Mert az olaj fegyver volt, de visszafelé is elsülhet Bürget Lajos (Következik: Kikötök, hajók, cápák) Lábod felőli úgynevezett fo­gadórésznek, ahonnan a ven­dégek, átutazók érkeznek. Ez is az egyik legsürgősebb fel­adatunk. Ha minden készen lesz, az egész terv megvaló­sult, 6 millió 800 ezer forintot adtunk az egészséges környe­zetért. M. A.

Next

/
Thumbnails
Contents