Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-23 / 249. szám

Árván marad Beiső-Somogy? N emrégiben a Fiatal Uta­zók Klubjában jártam, ahol — mi Bem termé­szetesebb — az idegenforga­lomra terelődött a szó. A me­gyében lévő lehetőségekről beszélgettünk. Nem új a meg­állapítás: a megye idegenfor­galma — leszámítva a Bala­tont — elmaradott. Kevés utazási iroda törődik azzal, hogy ez megváltozzon, bár némelyik már megtette az első lépéseket. A Volán Uta­zási Iroda például szovjet csoportokat hívott a megyébe. A TIT-tel szerződést kötöttek, miszerint egy-egy előadást tartanak a vendégeknek a fel­szabadító harcok állomásairól, illetve megyénk több mint harmincéves fejlődéséről. Szakmai programjaik is van­nak — igaz, az utóbbi időben egyre nehezebb ezeket megtar­tani az érdektelenség miatt: a somogyi gazdaságok és válla­latok nem vállalják a segítést. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda gyakran szer­vez egynapos túrákat me­gyénk különböző vidékeire. Igaz, ők is többet tehetnének azért, hogy fiataljaink mind­jobban megismerjék környe­zetüket, szőkébb értelemben vett hazájukat. Nem hiszem, hogy azok a diákok, akik az év végén külföldre vagy az ország túlsó végébe indulnak osztálykirándulásra, mind­annyian ismernék Somogyot. Nemrégiben részt vettem egy helytörténeti, honismereti ve­télkedőn, ahol bebizonyoso­dott: a fiatalok nagy része nem tudja, hogy hol milyen történelmi nevezetesség, érde­kesség vagy ipari objektum található. Szokás, hogy a nagyobb me­zőgazdasági munkák befejezé­sével az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkeze­tek tagjai kirándulni indul­nak, sokszor csak egy napra, például Igalba, vagy Csoko- nyavisontára. A szövetkezeti utazási iroda, a Cooptourist céltudatosabb munkával eze­ket a kiruccanásokat emléke­zetesebbé tehetné. Sokan azt mondják, erre nincs igény, pe­dig nem így van': Az egyik ter­melőszövetkezet agronómusa arról beszélt, hogy egyetlen korábbi kirándulásuk sem volt olyan emlékezetes, mint az, amikor múzeumokat látogat­tak a megyében. A barcsi Sio- tour-iroda vezetője szerint a környéken lakó termelőszövet­kezeti tagok szívesen mennek kirándulni Olyan utakra, ame­lyeket még nem ismernek. A megyei pártértekezlet ál­lást foglalt Belső-Somogy ide­genforgalma fejlesztésének ügyében. A feltételeket idő­szerű lenne már megteremte­ni. A zalai Zichy-kastély »hal- I doklása« régóta szóbeszéd tár­gya, Lapunkban mi is írtunk róla, csak éppen nem intéz­kedtek még helyrehozatalára, bár a Somogy megyei Múzeu­mok Igazgatósága többször is sürgős segítséget kért az ille­tékesektől. A megyeszékhely szállásgondja — többször el­hangzott — csak középtávon megoldott. Buzsákon egy nép- művészeti ház felállítására igény van csakúgy, mint az öt- vöskónyi várkastélyrom jobb kihasználásara, vagy a szent-, jakabi monostornál színvona­las rendezvények megtartásá­ra. E lfelejtettük, hogy Kere- kiben van Fejérkő vá­ra... Kaposvár vala­mikor a - virágos jelző birtoko­sa volt, s vagy tíz éve még ünnepi napokat is rendeztek. Vajon nem érné-e meg ennek fölelevenítése? A kaposvári agyagipari szövetkezet terve­zett bemutatóterme nem szol­gálhatna városunk egyiK ide­genforgalmi érdekességeként? írásom mottójául adhattam volna: az idegenforgalomban sajnos még nincsenek új fel­fedezések, csak lehetőségek vannak. Azokat viszont mi­előbb meg kellene találni és kihasználni itt Somogybán is. Nagy Jenő Nem érdemjegy kérdése a testnevelés alóli fölmentés « Amíg lesz vélemény-különb- amikor a tavalyi kísérleti esz- de ebben a tanévben így is ség, hogy tantárgy-e a testne­velés • az általános és középis­kolákban vagy sem, addig en­nek szükségszerű velejárója a testnevelés alóli fölmentések ügye. Csak fokozza az ezzel kapcsolatos gondokat az az nincs átlag osztályzat, érdemjegy, amely a testneve- kevesen ismerik. Akiík Iskolapadban, munkapadnál SZAKOKTATÁSUNK JELENE Az 50?. számú szakmunkásképző intézet tanulói a budapesti Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában. tendő után újra mindenütt 490 teljesen fölmentett tanuló érdemjegyet kapnak a tanulók volt. A tavalyi kísérleti év, testnevelésből. A miniszteri- amikor több intézetben nem um határozatát, hogy a kö- kaptak jegyet e tárgyból a zép-, illetve a felsőfokú isko- diákok, magával hozta, hogy Iákba való felvételnél ma már csupán 294 tanuló nem vett csak részt a testnevelési órák közös igen, munkájában. Annál inkább lés órán bizonyított teljesít- azokban is a múlt alapján él figyelmet érdemlő szám ez, menyek alapján kerül a tanú- valami ' bizonytalanság — mert most, amikor újra osz­lók indexébe. És ezzel kapcso- mondotta Varga Gyula, a So- tályoznak, újból emelkedik a Több mint hat és fél ezer szakmunkástanuló készül az életre Somogy tizenhat szak­munkásképző intézetében. Ügy fogalmazták meg a me­gyei oktatási bizottság leg­utóbbi ülésén, hogy ezekből a pályára készülő fiatalokból töltődik fel, frissül és újul a megye munkássága. Fontos tehát, hogy szakoktatásunk' jelenét elsősorban ebből a szempontból vizsgáljuk. Ter­mészetes, hogy egyik elsődle­ges kérdés: milyen hatéko­nyan nevel együtt, egységes pedagógiai elvek alapján az iskola és a munkahely — latban lép elő a szülők szere- mogy megyei Tanács művelő- grafikon. Van középfokú isko- J mondta az említett tanácsko­pe ebben ä kérdésben. Az désügyi osztályának szakelő- la, ahol a fölmentési igény | záson Kocsis László, a megyei eminens tanuló — ha netán adója. Az ezzel kapcsolatos kétszerese a tavalyinak. Ez j tanács elnökhelyettese, testalkatilag vagy egészségi hivatalos álláspontot alátá- bizonyítja, hogy a fölmenté- [ * vég­állapotát tekintve eleve nem masztja dr. Zsigmond Kazmcr sek körül meg mindig nincs e0yuiies neveio naias­lehet »-kitűnő tornász« — el- sportorvos szava és kimutató- rendben minden. j ban még jó néhány ellent­sősorban szülei révén jgyek- sa. 1973/74-ben, amikor ősz- Az, hogy a tanulók egy kis | mondás felvetődik, hiszen né­ság tagjai a sportolási lehető­ségek növelésének szükséges­ségét. Az összképből kirajzolódik, hogy a mezőgazdasági szak­munkásképző intézetek a job- ! ban ellátottak, ezért elsősor- j ban az ipari szakmunkáskép- í zőkben — amelyekben ötven­három féle szakmát oktatnak | — szükséges a fejlesztés. El- I fogadta az oktatási bizottság azt a javaslatot, hogy a szak­munkásképzési alapból első­sorban a gyakorlati oktatás fejlesztését kell támogatni. A megyei tanács művelődésügyi osztálya az illetékes szakigaz­gatási szervekkel együttmű­ködve a jövőben jobban ellen­őrzi az említett alap felhasz­nálását. szik mindent elkövetni, hogy tályzat járt a testnevelésért, része vele született vagy szer­testnevelésből fölmentiést kap- megyénkben 924-en folyamod- szervi állapota (betegsé­■*"’ x 1 Tr~ ge) miatt nem tornázhat, tör­jön. tak fölmentésért. Félszáznál — Sajnos, ez így van ma is, több esetben indokolatlanul, Vendégek, vásárlók ügyfelek Befejeződtek a KPVDSZkulturális napok hány munkahelyen a túlzott anyagiasságra helyezik a hang­súlyt. Viszont igaz az is, hogy a hivatásra, a szakma »erő­próbáira« való felkészítésben egyre több pozitív hatás éri már a vállalati közösségekben Ha mérleget készítenénk, csupán számokban mérve a rendezvénysorozat sikerét, föl­sorolhatnánk, hogy a megyei KPVDSZ kulturális napok keretében 12 vetélkedőt, 13 Ki mit tud?-ot, 25 TIT~elő­adást, 4 hangversenyt rendez­tek a pénzintézetek, a keres­kedelmi vállalatok és a ven­déglátó vállalatok szakszer­vezeti dolgozói számára, októ­ber 11-től október 21-ig. Ez önmagában azonban kevés volna. Még akkor is, ha tud­juk, hogy ezeken a rendezvé­nyeken, kiállításokon sokan sok színvonalas, jó előadást hallhattak és olyan írókkal ta­lálkozhattak, akiknek könyveit szívesen olvassák. És akkor is kevés volna, ha hozzátennénk, hogy a KPVDSZ megyei bi­zottsága határozatot hozott, amelynek lényege: könyvet kell adni minden dolgozó ke­zébe. Ennek is volt eredmé­nye. Mindez kampányjellegűnek látszana akkor, ha csak az őszi kulturális napok kereté­ben fordítanának rá gondot. Hiszen ezeket a napokat már tizenötödik alkalommal ren­dezik meg — mindig tartal­mas programmal —, mégsem az a cél, hogy ilyenkor min­A tíznapos KPVDSZ-rendez- vénysorozafcnak az is nagy je­lentőséget ad, hogy az eladók, kiszolgálók:, ügyintézők olyan kulturáltak legyenek, ahogy azt tőlük elvárja a vevő, a vendég, az ügyfél. Az áfészek irodalmi színpa­dait, versmondóit ismerik a megyében. Milyen jó volna, ha számuk még tovább nőne, minél több szépen beszélő emberrel találkoznánk a pul­tok mögött! Ennek a törek­vésnek egyébként a tegnapi záróünnepélyen tanúi lehet­tünk. Élmény volt hallgatni Teleki Gézánét, a KPVDSZ kulturális és sportosztályának a vezetőjét. Mert nemcsak nagyon érdekes és hasznos dolgokat mondott, hanem a megszokott szónokzsargontól is teljesen eltért. Bár csak minél többen követnék pél­dáját! Hetvenöt éve, 1900. novem­ber 4-én alakult a kereskedők, magántisztviselők, szállodai- éttermi és kávéházi alkalma­zottak szakszervezete, a KPVDSZ elődje. Akkor a dol­gozók elemi jogaiért kellett harcolnia, megteremtve a kul- turálódáshoz való jog és igény kielégítését. Szakszervezeti vény6zerü. Erről képet ad az általános iskolai helyzet. Ka­posváron nincs olyan kis is­kola, ahol ne volna fölmen­tett diák. Igaz, rendszerint 1—2. A száraítgatás — amely pedig az átlagszabályzat meg- | a tanulót, szűnésével teljesen fölösleges I ­— később, elsősorban a kö- j —- zépfokú iskolákban jelentke- j zik. Persze nem mindenütt, j Ha az intézetek és az ók­Kaposváron, a közgazdasági tatott szakmák számát hason­£2SSS*SZ ttwSS «--• ­mezbe öltözött fölmentett kis­lányt, aki együtt élt az órán is társaival, noha nem végez­hette velük az órára előírt gyakorlatot. Az ilyen szellemet kellene meghonosítani mindenütt az iskolákban, ahol a mostani helyzetben fokozott figyelmet érdemel újra a testnevelés alóli felmentések ügye. Nem- j talok körében pedig igen fon- csak az emelkedő grafikon j tos a megfelelő testedzés, miatt. Kovács Sándor i Ezért is vetették föl a bizott­ka a kép. Az iskolák tiszta profiljának kialakítását nehe­zíti a kollégiumi helyek hiá­nya is. Mindössze egyetlen in­tézet — a kaposvári 503-as — rendelkezik önálló tanműhely- lyel. Kevés a tornaterem is, a fizikai munkára készülő fia­Értékelték az intézetekben dolgozó nevelők szakmai, po­litikai felkészültségét is. Álta­lában megfelelő az igazgatói irányítás, előfordul viszont, hogy bizonyos döntések meg­hozatalánál nem mindig pe­dagógiai, hanem inkább pilla­natnyi gazdasági érdekek fi­gyelembevételével döntenek. Egy bizonyos: nőtt a szak­munkásképző intézetek presz­tízse. Jóllehet a különböző ! szakmai főhatóságokhoz tarto- j zás, a tárgyi feltételek eltérő volta jó néhány gondot fölvet | még, szívesen jönnek és ma- j radnak egyetemen, főiskolán j végzett fiatal pedagógusok eb- [ ben az intézménytípusban. Egyre dinamikusabbá, élette­libbé válik az iskolák mozgal­mi élete; politikai érdeklődé­sű, aktív közéleti indíttatású fiatal munkások képzése, a cél. Klubház Hetesen Felvetődött a pályaválasz­tás, a megfelelő pályairányítás kérdése is. Nehéz még meg­birkózni a divatszakmák von­zásával, a szülők eleve eltö­kélt szándékával, amely gyak­ran nem egyezik sem a gyer­mek, sem a népgazdaság ér­dekeivel. Van azonban mindennek egészségügyi vonatkozása is — hangsúlyozta az egyik szak­munkásképző intézet igazga­tója. Fizikai munkára készülő gyermek .lett rosszul gyakor­lat közben: kiderült, hogy ■ szervi szívbaja van. Jogos a kérdés: miért nem vette észre ezt nyolc évig az iskolaorvos, s miért nem vette észre az a felülvizsgáló orvos, aki a je­lentkezési lapon a választott pályára alkalmasnak minősí­tette. A példa nem egyedüli, ezért tesszük szóvá. Ha nem is ilyen végletesek az esetek, de tapasztalható, hogy a pó­lyaválasztó fiatal orvosi felül­vizsgálata felületes. A későbbi pályakorrekciónak pedig első­sorban a tanuló látja a kárát. A művelődésügyi és az egész­ségügyi osztály közösen has­son oda, hogy a jövőben a je­lentkezők orvosi vizsgálata körültekintőbb legyen. Szakoktatásunk jelenéhez mindenképpen hozzá tartozik j egy döntő — s az iskolákban az úgynevezett közismereti tárgyak tanításának hatékony­ságára utaló — tény: a szak­munkásképző intézetek egyre jobb kulturális élete. Sokol­dalú kapcsolatba lépnek a te­lepülés közművelődésével, s nemcsak akkor lehet számíta­ni megyénk ifjúmunkásaira, ha társadalmi munkára van szükség, hanem rendszeresen szerepelnek kórusaik, irodal­mi színpadjaik ünnepélyeken is, rendezvényeken is. Tröszt Tibor den kereskedő, pincér, pénz-1 könyvtárat alapítottak, estjei­ügyi előadó eljusson a kultu ráüs rendezvényekre és ezzel a szakszervezet vezetői meg­oldottnak tekintsék a felada­tot. Ezeknek a napoknak azért van sűrített programjuk, hogy megteremtsék az igényt a kulturáltságra. Ha egyszer el* ment valaki hangversenyre, később is legyen olyan igé­nye, hogy ellátogasson oda, I is. ahol komoly zenét hallhat. i ken a kor legkiválóbb írói, költői, hírlapírói vettek részt. Azóta sok minden megválto­zott, a nagy hírű szakszerve­zetnek is másak a lehetőségei; többet túd adni, változatosabb művelődési lehetőségeket te­remt, és még magasabb szint­követelményét állítja tágjai elé. Szakmailag is, emberileg S. M. Pályázat pedagógusoknak Augusztustól új klubház készül Hetesen, melyet a helybeli párt- és KISZ-szervezet. valamint a termelőszövetkezet kö­zösen építtet. Az egymillió-háromszázezer forintba kerülő épületet a termelőszövetkezet építőbrigádja készíti. A klub- házat még ebben az évben szeretnék befejezni. Az Oktatási intézmények dolgozóinak hirdet pályázatot a Pedagógusok Szakszerveze­tének Somogy megyei bizott­sága, a megyei művelődésügyi osztály, a Pedagógiai Társaság megyei tagozata. A pályáza­ton részt vehet bármely ok­tatási kollektíva és egyénileg pályázó tanító, tanár. Kutatá­sokon, tapasztalatokon alapuló dolgozatokat írhatnak a pályá­zók. Az első nagy kategóriá­ba tartoznak a pedagógiával foglalkozó dolgozatok. Ezen belül a pályázók írhatnak ok­tatási, nevelési intézetek ve­zetésének elvi-gyakorlati kér­déseiről — különös tekintette] az új rendtartás tapasztalatai­ra, a közösségi, nevelésre, az ifjúsági mozgalom és az isko­la kapcsolatára. Beküldési határidő: 1976. április 25. ■ 1 A másik terület egy ötletpá­lyázat, amelyre kötetlen terje­delemben küldhetnek be anyagokat a pedagógusok 1976. március 15-ig. Ezekben javaslatokat tehetnek az új tantervek bevezetésének és előkészítésének megvalósító - sára, valamint az iskolai mun­kaközösségek tevékenységé­nek eredményessé tételére. A pályázatokat jeligésen ke7#- be­küldeni; egy másik boríték­ban mellékelni kell a mű cí­mét, szerzőjét. Az ünnepélyes díjkiosztásra a psdagógusnapon, júliusban kerül sor. Somogyi Ntplop í

Next

/
Thumbnails
Contents