Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-21 / 247. szám

Múzeumi hónap Kiállítók az elektroncsőgyárban \ Scsedrin-jubileum Kalinyinban Emlékművet emelnek a nagy szatirikus írónak Újra kiadják a müveit Sok híres orosz író, költő ' Dell Antal festőművészről nem sokat tudnak a somo­gyiak. Még azok előtt sem is­mert, akik gyakran megfor­dulnak. a képtárakban, mú­zeumokban. Az elektroncső- gyár dolgozói közül azok, akik részt vettek az üzemiben a művészetről tartott előadáson és megnézték az ott kiállított képeit, érdeklődéssel hallgat­ták Kovács József muzeológus előadását a Somogybán élt festőről. Deli Antal »kipró­bálta« a különböző stílusokat, s ezt bizonyító képei ott lesz­nek még hetekig a gyár ebéd­lőjének kiállítási fal áru A rácsüzemből többen is el­jöttek az előadásra. Közülük beszélgettem néhány fiatal Lánnyal. — Nálunk gyakran rendez­nek kiállítást, ez a mostani talán annyiban volt több, hogy itt helyben választ kap­tunk a festővel kapcsolatos kérdéseinkre. j — Amikor vége volt az elő­adásának és nézegettük a ké­peket, a muzeológus szinte mindegyiket aprólékosan be­mutatta. — Mi úgy megyünk az ebéd­lőbe, hogy először jobbra né­zünk: van-e új kép a falon. Megszoktuk már, hogy a kiál­lított képek váltakoznak, és nagyon szívesen nézzük az újakat. Sokkal többet tudunk meg így a képzőművészetről. A lányok elmondták, hogy az üzemben »van propagan­dája« a kiállításnak vagy elő­adásnak. Ezért, ha nem is mindegyikre, de ahova csak lehet, elmennek, ha másként nem, úgy. hogy egv-egy bri­gád »delegál« két-három bri­gádtagot. Az eleik tronqsőgyáriak jó kezdeményezése az ebédlői ki­állítás. Ehhez »jönnek« az elő­adások. Az üzem ösztöndíjas festőművészének, Leitner Sán­dornak a tevékenysége, láto­gatásai a gyárban olyan ha­tást keltettek, amelynek ered­ményeként kiderült: vannak az üzemben, akik maguk is szívesen foglalkoznának kép­zőművészettek Megszervezték a képzőművészet-barátok kö­rét, vezetője Leitner Sándor lett. Amatőr festők, rézdom­borítök, faragók járnak ide. Az üzem úgy támogatja őket, hogy kéthetenként rendelke­zésükre bocsát egy műhelyt, ahol nemcsak hely, hanem anyag és szerszám is van: Egyelőre hatan iárnak a kör­be, de a felméréseik szerint mások is vannak, akik szíve- j Scsedrin születésének 150. év­sén jelentkeznének. A válla- fordulója. A Szovjetunióban járt Tverben, a mai Kalinyin­ban. Puskin, Krilov, Doszto­jevszkij, Osztrovszkij és Szai- tikov-Scsedrin emlékét őrzik és ápolják testvérvárosunk­ban. 1976. január 27-én lesz Mi­hail Jevgrafovics Szaliikov­jelentkeznének, lattól elsősorban a fémmun­kákhoz kannak anyagot. Kertai Tibor marós festé­szettel foglalkozik. Amikor meghirdették a kör indulását, az elsők között jelentkezett. — Régóta foglalkozom rajz­zal, grafikával, festéssel. A fő­iskolára is jelentkeztem, de nem vettek föl. Azután ide jöttem a gyárba, és már az is tetszett, hogy olyan előadáso­kat hallhatok, amelyekből so­kat kamatoztathatok. Igv van­nak ezzel mások is. Nekem különösen jó, hogy indul ez a szakkör, de azok is örülnek a lehetőségeknek, akik csak megnéznek egy-egy kiállítást. Ügy tervezzük a körben, hogv bizonyos idő után mi is a gyár nyilvánossága elé tesszük, amit csináltunk. S. M. Az Igazságügyi Minisztérium elemzése Szigorúbb ítéletek garázdaságért, vagyon elleni bűntettekért, ittas vezetésért méltóképpen megemlékeznek a nagy szatirikus író, a forra­dalmi demokrata, az igaz ha­zafi életéről és pályájáról. Ne­ves szovjet írók, tudósok, köz­életi személyiségek részvételé­vel jubileumi bizottság ala­kult Moszkvában. Ennek tagja Ny. G. Koritkop, az SZKP Kalinyin területi Bizottságá­nak első titkára is. Hazánkban jól ismerik a csípős stílusú író alkotásait: Egy város története, Galavjov család, Posehonyi régi világ. A bátor szatirikus évtizedeken át folytatta a harcot a hivata­Ebben a házban élt két évig SzaHikov-Scsedrin. Születésé­nek 150. évfordulója alkalmából itt nyílik meg az irodalmi emlékmúzeum. I a Jellemek, Rágalom, Ebéd után vendégségben. A mi Os­los hatalmakkal, éles irónia- ( dolgaink című alkotásai­val leplezte le a rendszer és a társadalom bűneit Vitriolba j ^ak, Hajsza mártott tollal tarta fel a1 Jogpolitikai irányéi-. veinknek a jogalkalmazás minden területén érvényesül­nie kell. Ez a — jogászok és nem jogászok által egyaránt helyeselt — törekvés bírósá­gainktól differenciált, egysé­ges és következetes büntetés­kiszabási gyakorlatot köve­tel. Az Igazságügyi Miniszté­rium elemezte: hogyan érvé­nyesültek a büntető igazság­szolgáltatásban a jogalkalma- ffás jogpolitikai irányelvei az elmúlt két esztendőben, tehát azóta, hogy az Elnöki Tanacs határozatot (magas szintű jogszabályt) alkotott az iráhy- el vekről. A jogszabály előírja, hogy a törvény szigorát kell alkal­mazni az államellénes, az élet elleni és a társadalom egyéb alapvető érdekét sértő vagy veszélyeztető, különöse n sú­lyos, szándékos bűntett elkö­vetőivel, valamint azokkal a veszélyes bűnözőkkel szem­ben, akik konokul szembehe­lyezkednek a törvényekkel és a társadalmi együttélés sza­bályaival. Szigorúan meg kell büntetni azokat, akik munka­kerülő, alkoholista életmód­jukból, harácsoló vagy élősdi életszemléletükből fakadóan követnek el bűncselekményt. Vagyoni haszonszerzésért el­követett bűncselekménynél az elért nyereséget vagy előnyt mindig el kell vonni vagyo­ni hátrányt jelentő büntetés­sel, intézkedéssel, illetőleg kártérítésre kötelezéssel. Az Igazságügyi Minisztéri­um tapasztalatai szerint a sze­mélyek elleni bűncselekmé­nyek körében az emberölés, valamint a testi sértés miatt indult ügyekben a büntetések nem mindig tükrözik az ilyen cselekmények fokozott társa­dalmi veszélyességét. Ezekben az ügyekben fordult elő leg­inkább, hogy a közvélemény — jogosan — nem ért egyet az ítéletekkel; kevesli a ki­szabott büntetést. A gazdál­kodás rendjét sértő bűncse­lekmények elbírálásakor és szankcionálásakor az ítélkezé­si gyakorlat nem eléggé ki­egyensúlyozott. A munka nélküli jövede­lemszerzés megakadályozása és a spekuláció visszaszorítá­sa érdekében szigorúbban kell fellépni az üzérkedőkkel szem­ben. Az ittas járművezetés vét­sége nagymértékben elszapo­rodott. A társadalom érdeke, hogy bíróságaink ilyen ügyek­ben az eddiginél következete­sebben hosszabb időre tiltsák | el az ilyen elkövetőket a jár­művezetéstől. A halált vagy súlyos sérülést okozó balese­tek nem sorolhatók a cseké­lyebb súlyú bűncselekmények kategóriájába. Ilyen ügyekben általában a magas összegű pénzbüntetés, illetve a sza­badságvesztés végrehajtásá­nak indokolatlan felfüggeszté­se nem találkozik a közvéle­mény helyeslésével, de nem felel meg a törvényesség kö­vetelményének sem. Lényeges tapasztalat, hogy a törvényhozói szándéknak megfelelően csökkent a vég­rehajtó szabadságvesztések aránya. Ugyanakkor a sza­badságelvonással nem járó büntetések között a pénzfő­büntetéseké jelentősen emel­kedett. Bíróságaink a múlt­ban is általában jól állapítot­ták meg, hogy mely bűnelkö­vetőkkel szemben van szük­ség szabadságelvonásra. Az 1973-ban hatályba lépett jog­politikai elvekből ezért első­sorban olyan irányú változás­ra lehetett számítani, hogy a pénzfőbüntetések nagyobb arányú alkalmazása csökken­teni fogja azoknak a szabad­ságvesztéseknek az arányát, amelyeknek a végrehajtását a bíróságok korábban próbaidő­re felfüggesztették. A gya­korlat azonban nem egészen így alakult. A próbaidőre fel­függesztett szaj?ííd§ágvgszrté- sek változatlan aránya mel­lett emelkedtek a pénzfőbün­tetések. A vagyonelkobzás al­kalmazására vonatkozó új tör­vényi rendelkezések nem ér­vényesülnek még eléggé: a vagyoni hátrányok ítéleti al­kalmazása gyakran nem elég­gé hatékony, a bíróságok oly­kor nem gondoskodnak arról, hogy a bűncselekménnyel szerzett hasznot vagyoni jel­legű büntetésekkel, intézkedé­sekkel, a polgári jogi igény megítélésével, megtéríttetésé- vel elvonják. E tekintetben is szigorítani kell az ítélkezést jobbágyjreform előtti, majd utáni Oroszország társadalmi életének fekélyeit. Hangja, merészsége nem tetszett az uralkodó köröknek — nyolc évre száműzték is a földbirto­kos családból származó, ké­sőbb közhivatalokat betöltő Szaltikov-Scsedrint. A kiváló realista író élete szorosan kötődik Tverhez és vidékéhez (ma kalinyini te­rület). Szaltikov-Scsedrin a tveri kormányzóság Szpasz- Ugol nevű falujában született. Két évig alkormányzó volt Tverben. 1860—62 között hiva­talos ügyei gyakran szólították a tveri kormányzóság járási székhelyeire, Bezseckbe, Vesz- jegonszkba, Kaljazinba, Ka­sinba, Korcsevába. Amit ott látott és tapasztalt, mind meg­található azokban a műveiben, amelyeket Tverben írt, például ban.., Scsedrin Tverben írta az a boldogság után című színműveit is. Az akkor formálódó író már ezekben a műveiben túlemel­kedett a helyi jelentőségen, az orosz élet olyan jelenségeit és folyamatait ábrázolta bennük, melyek* az egész régi Oroszor­szág társadalmi rendszerére jellemzőek voltak. Szaltikov-Scsedrin 1862. már­cius 22-én költözött el Tverből. Előtte nyilvános irodalmi es­tet rendezett, s erre többek között a drámaíró A.N. Oszt- rovszkijt is meghívta. Szalti­kov-Scsedrin hat évvel ké­sőbb teljesen az irodalomnak szentelte életét. Kalinyinban már készülnek az évfordulóra. A Győzelem téren emlékművet állítanak a nagy szatirikus írónak, aki Vlagyimir lljics Lenin egyik kedvenc írója volt. O. K. Ko­mov Állami-díjas szobrászmű- t Szaltikov-Scsedrinről. I,. G. vész már dolgozik a szobron. Azok a somogyiak, akik jár­tak Kalinyinban a közelmúlt­ban, megcsodálhatták egyik nagy sikerű alkotását, Puskin szobrát a Volga-parton. Scsed- rin a Ribackaja utcában la­kott egykor Tverben. Most irodalmi emlékmúzeumot ren­deznek be ebben a házban az évforduló alkalmából. A kalinyini múzeum tudó­sai gyűjteményt adtak ki a Szaltikov-Scsedrin életéről, al­kotó pályájáról szóló cikkek­ből. A Szovjetunióban ismét kiadják a nagy szatirikus mű­veit — sorozatban és váloga­tásban is. Megjelenik egy két­kötetes válogatás Szaltikov- Scsedrin a .kortársak emléke­zetében címmel. Össz-szövetségi konferencia is lesz testvérvárosunkban.. A színház műsorra tűzi az Ár­nyak című színművét. A nagy eseményeken kívül az egész területen tartanak irodalmi es­teket, író—olvasó találkozókat Barcsi szakmunkásképzés gondokkal AZ 1972-ES indulás óta a ] és szakoktatók a tanulók be- legfelkészültebben az idei tan- j vonásával saját szakköreikben évet várta a barcsi 525. sz. Szakmunkásképző Intézet. Ti­zennégy tanár és tizenegy szakoktató kezdte meg a taní­tást. Emellett a legmodernebb audiovizuális berendezések, diafilmek, mozgó- és hangos­filmek, magnetofonok, lemez­játszók, valamint olyan oktató eszközök segítik a sikeres 1 munkát, amelyeket a tanárok készítettek. A fotólaboratórium korsze­rű berendezésével, a technikai, a vasipari szakkörök, az iro­dalmi színpad, a több mint hatezer kötetes könyvtár, az A gyakorlati oktatáshoz tan­műhelyeket létesített a Dráva Szövetkezet, a fűrészüzem, az ÉPGÉP, a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet, a helyi Tö- VÁL és a Kézműipari Válla­lat is. A budapesti Chemical Épitő-vegyianyagokat Gyártó Vállalat épülő üzeme részére UTAZÁS IRAKBAN A „béke városa // // Bagdad kétmilliós főváros. J emelkedik égnek a Mirjám- Vagyis: a. lakosság egyötöde j mecset, a Suq al-Ghazil mi­éi itt. Rohamos volt a fejlő- | naret vagy az A1 Mustan- dés, az ipar, a kereset lehe- j siryah iskola, ahol a moha­tősége ide csalta az elszegé- j medán filozófiai képzés fo­nyedett földművest éppúgy, mint a sivatagban tevét ne­velőt, a kurd viszály elől menekültet és a szerencsére vadászót. A Tigris-parti vá­ros, amelyet 762-ben alapított al-Mansour, a »béke városa«, amint a neve jelzi, ma igazi metropolis. Igaz, nem a mi fogalmaink szerinti, hiszen hatalmas területen főleg föld­szintes házakból áll, mégis világváros. Régi utcák, új negyedek A híres és hírhedt kalifa. Harun al-Rashid emlékét ma már a város legrégebbi utcá­ja és a körötte levő bazár őrzi. Azután mint szintvona­lak tevődnek egymás mellé a városrészek. Régiek, faházak­kal, egykori kereskedőházak­ból, aztán újabbak, az angol gyarmati időket idézők. Majd hirtelen minden átmenet nél­kül égbeszökő magas épületek, amelyeket csupán egy pálma­sáv választ el az agyagból épült, tízezreket befogadó te­leptől. Mint egy-egy jelző yik. I A Sa’doun utcán, a légitár­saságok irodái mellett vidá­man árul az utcai gyümöl­csös, és a zsúfolásig teli eme­letes autóbuszon gyömöszö- lődnek a pizsamába vagy fe­hér, hosszú ruhába, vagy európai öltözékbe bújt utasok, a fekete abájában járó idős nők, és a miniruhás lányok. Hirtelen modern kórház tárul elénk, azután szerény épület­ben egy minisztérium, majd keleti pompával az elnöki pa­lota, az egykori királyi szék­hely. Gyalogolni jó ? Egy várost csak úgy lehet megismerni, ha bekóborolja az ember. Bagdadban ez szin­te lehetetlen, a távolságok mérhetetlenek. A Tigrist át­szelő híd bármelyikén átmen­ni a melegben egyenlő a nap- szúrassal, és az ember szinte örül, ha egy szűk utcába ér, ahova nem süt a nap. Zajos a város, hangos, az árus nem fukarkodik a hangerővel, és szívesen, szinte jókedvűen al­kusak, élvezvén a szócsata ízét. Megyek utcából sikátor­ba, hogy azután a térre érjek, ahol az ismeretlen katona ku­bista stílusban készült emlék­műve áll. Bagdad ma olyan, mint egy hatalmas építkezés. Daruk emelnek magasba kész eleme­ket, pár méterrel arrább pe­dig végtelen egykedvűséggel keveri kézzel a cementet és a vizet a fiú, aki révetegen néz az előtte meredő falra. Gyalogolni mégis jó, ha iz­zasztó is, mert így derül ki, hogy az iraki emberek arca vidám, hogy a régi sárkuny- hótelepeket dózerék tüntetik el, hogy a nyomor negyedei mindjobban öszeszűkülnek a telepszerűen épített új város­negyedek között. És á gyalog­lás azért is jó, mert az em­ber megtanul valami olyan bűvészmutatványt is, mint az utcai átkelés. Ebben a város­ban, ahol a közlekedést a jó szerencse és az udvariasság legálább annyira irányítja, mint a sajátos itteni KRESZ, az utca egyik oldaláról a má­sikra átjutás érzékelteti, hogy mi is a forgalom. Az autók orgiája látható, a Toyotától a kiszuperált Impa- íáig, a Lada-Zsigulitól a Buic- kig minden felvonul az 1930 és 1975 közötti formák vala­I mennyi változatában. Vannak szervizek is, ahol heves viták­ban egyezkedik autós és sze­relő a millió horpadás kika­lapálásának árában, amihez ráadásul miég egy Michelin gumiköpenyt is rábeszél a tu­lajra az élelmes szerelő. intézet sportlétesítményei, se-1 ideiglenesén a szeszgyárban gítik a tanulók elméleti és ; alakítottak ki laboratóriumot gyakorlati tudásának gyarapí-1 a tanulók gyakorlati képzésé- tását. I're. Ennek is köszönhető, hogy ■ ________________________________az első évfolyam a legmaga­s abb tanulmányi átlagot érte el az első osztályosok között. Tehát a lehetőség adott Bar­cson a korszerű szakmunkás- képzésre. Mégis alig tudták a tervezett létszámmal kezdeni az évet. Főleg a Kézműipari Vállalat részére volt nehéz varró-, illetve kötőtanulókat beiskolázni, mert Barcs kör­zetében kevés az általános is­kolát végzett gyerek, a járás területéről nehezen vagy egy­általán nem közelíthető meg az iskola a rossz közlekedés miatt. Javulna a mostani helyzet, ha legalább hatvan gyerek be­fogadására alkalmas kollé­giumuk lenne. Az iskola vezetőinek az a megfigyelése, hogy a tanulók érdeklődése nem mindig ta­lálkozik az ipar igényével. Például az építőipai-ban ács­nak, vasbetonszerelőnek nehe­zen vagy egyáltalán nem je­lentkeznek. Tavaly az autó­szerelő szakma volt a divat, az idén a vízvezeték-szerelés a legkedveltebb a gyerekek kö­zött. Az iskolában tanított húsz szakma közül legtöbben (hatvanan) a női szabóságot választották, ötvenegyen mű- anyaggyártónak, ugyaneny- nyien kőművesnek képűinek. Szép várost akarnak A fővárosban, ahol olyan kevert-kavart minden, most folyik az általános rendezés. Lengyel építészek elképzelései hozzák egy nevezőre a mara­dandó értéket és az újat, ad­nak jellegi Bagdadnak. Szép várost akarunk — mondta a Baath Párt fogadásán az egyik állami vezető. — Ha megfigyeli — folytatta —, dí­szítjük tereinket szobrokkal, épületeinket színes csempék­kel, szívesen áldozunk par­kokra, zöldterületekre. És az iraki művészek — akik legalább ✓ olyan moder­nek, mint európai társaik — kapnak is megrendelést bő­ven. Egy re-másra készülnek a néha meghökkentően elvont, máskor plakátszerűen realista alkotások. Visszatérnek kál- deusmotívumok éppúgy, mint az arab díszítőelemek részei, a nonfiguratívek foltjai és az asszír művészet robusztus ele­mei. Ebben a tarkaságban azért van valami rendszer, jól illik a Közép-Kelet főváro­sába Bürget Lajos (Következik: Tizmílliárd dinár sorsa.) TELÍTETTEK még a vas- és fémszerkezet! lakatosok, me­zőgazdasági gépszerelők, épü­letasztalos-tanulók osztályai is. Bizakodással tölti, el az iskola vezetőit, hogy sikerült újabb ötvenegy jelentkezővel a második vegyipari osztályt is elindítani. Ók a Chemical* üzembe helyezésénél nélkülöz-* hetetlenek lesznek. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents