Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-21 / 247. szám

Az előkészület vizsgája A mezőgazdaság saját­ja, hogy évente azonos mó­don ismétlődnek a feladatok. Mégis minden esztendő hoz valami újat, a korábbitól el­[ tizenkét—tizenháromezer gon termés átvételére számí­tanak. Azt sem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy eb- j ben az évben több nagy telje- I sítményü betakarítógép áll a „ , , , . ,, gazdaságok rendelkezésére, i eldolgozó Vállalatnál más, t hát , a munka üteme! ac7> úri i _ I . | Regi tapasztalat, hogy a vi- 1 i fákat, a zökkenőket ebben a úgy aborts Vá térőt. A Gabonafelvásárló és; években általában az őszi ku korira főszezonra véget ért a . kenyérgabona felvásárlása az s munkaidőben csak idén meg nem tekintik beje munkát. Az megértéssel jezettnek ezt alacsonyabb termésátlagok miatt a szerződöttnél mintegy háromezer vagonnal keve-1 sebb kenyérgabonát értékesí­tettek a- gazdaságok, és fonta? népgazdasági érdek, hogy a szükségleten felüli tartalékok a központi készletbe kerülje­nek. Arra számít a vállalat, hogy a vetést befejezve, a sa­ját szükségletet számba véve, a fölöslegként jelentkező ét­kezési gabonát átadjak a gaz­daságok. Ügy is lehet monáani, hogy az idén egy kicsit összeért a két fő felvásárlási szezon a vállalatnál. Ez azonban ko­rántsem okoz zavart, mert az előző évek bevált gyakorlatát folytatva körültekintő gondos­sággal készültek föl a kukori­ca átvételére. Ez a felkészülés most vizsgázik a gyakorlatban: valóban kiterjedt-e a figye­lem mindenre. A felkészülés módját min­dig a feladat nagysága hatá­rozza meg. Tavaly 12 100 va­gon kukoricát vásároltak fel, az idén eddig 11 200 vagon át­vételére kötöttek szerződést. lehet elkerülni, ha kölcsönös pontos átvételi program készül. Ezért kötött i a vállalat jóval a munka meg­kezdése előtt valamennyi nagyüzemmel megállapodást az átvétel napi ütemére. Az időjárás és más egyéb nem várt esemény zavarhatja ugyan ezt a programot, szük­ség lehet rugalmas, gyors in­tézkedésekre, de az bizonyos, hogy kölcsönös érdek — és kölcsönös biztonság is — a megállapodás betartása. Az eddigi tapasztalatok jól bizo­nyítják ennek igazát: csak­nem öt és fél ezer vagon kú­ra- I ezer vagon bértárolásból ed­dig négyezer vagonnyira kö­töttek' megállapodást a nagy­üzemekkel. A- szervezeti, technikai fel­készülés mellett érdemes né­hány szót szólni arról is, hogy az első tapasztalatok szerint nemcsak nagy, hanem jó mi­nőségű termést takaríthatnak be az idén a gazdaságok. Nincs gombásodás, általában kispbb a víztartalom, és ami külön említésre méltó: a ta­valyinál nagyobb , szakérte­lemmel. gondosabban szárít­ják a kukoricát a gazdaságok. Akkor meglehetősen sok volt az alászárítas, a pörkölődés, ami kétszeresen is káros. Egy­részt romlott a takarmány mi­nősége, béltartalma, másrészt pedig a fölöslegesen túlzott szárítás energiapazarlással járt. Okultak ezekből a gaz­daságok, és mind a takarékos­ság, mind a termés minőségé­nek megőrzése miatt nagy de a terméskilátások alapján is. a várható mintegy öt-hat koricát vásárolt fel eddig a j gondot fordítanak a szárításra vállalat zökkenő- 1 és panasz­mentesén. kuhor iccátvétel Az év első felében több mint kezdeténél tartunk, a nagy ezer, most a kukoricaszezonra j erőpróba niég visszavan. A további négyszáz vagonos j megállapodások betartása, a szükségtárolót építettek. De so- j kölcsönös megértés, az, \ hogy kát segít az is, hogy az egyik • vasárnap, ünnepnap is szállít- jelentős beruházás, a kapolyi j hatják a gazdaságok a ter- hatszáz vagonos fémsiló is j uiést az átvwőhelyekre. bizto- részben fogadhat már, kuko- j gftékot jelent ahhoz, hogy zök- ricát. Várhatóan november el- kenőngentesen bonyolódjon le sö napjaira négy cella, azaz j az egyik legnagyobb őszi 240 vagonnyi tárolótér ren- : csúcsmunka, a kukorica beta- delkezésre áll, és az év végéig j Paritása és felvásárlása, folyamatosan elkészül a többi Megkezdődött a somogyi műszaki közgazdasági hónap 37 pályamunka — II díj Az V. ötéves terv a haté­konyság fokozásának idősza­ka lesz. A közgazdasági sza­bályozók változása körülte­kintőbb. gazdaságosabb, megfontoltabb munkára szo­rítja a vállalatokat. A sza­bályozókra vonatkozó törvé­nyek, rendeletek a következő hetekben látnak napvilágot, de a tervidőszak szellemi és gyakorlati előkészítése már javában folyik. Ennek szel­lemében rendezik meg az idén a somogyi műszaki és közgazdasági hónapot s Írták ki a megye műszaki és köz- gazdasági értelmiségét széles körűen foglalkoztató pályá­zatot is. Az események sora tegnap kezdődött dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-he­lyettes előadásával. Úgyan- csak ekkor adták át a leg­jobb pályázatok dijait. A somogyi műszaki és köz- gazdasági hónapot Bogó Lász­ló, a megyei párbtiaottság tit­kára nyitotta meg. ^ ,1a növekedés ütem — a jelen — A következő öt év során j körülmények között — a leg­nagyobb hazai erőfeszítésekre j reálisabbnak látszik. Ha ala- iesz szükség a népgazdaság- j csonvabbra terveznék, ez az — hangsúlyozta előadd- egyensúly megbomlásával jár­Vörös Márta Építők a beruházásokról A szerény és takarékos megoldásokat támogatják Tájékoztatják a tagságot a kongresszusról Somogybái kilenc küldött és két meghívott vett részt az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének kétnapos kongresszusán. Dr. Fonai Jánossal, a szakszerve­zet megyei bizottságának tit­kárával az elfogadott határo­zatról, a somogyiak kongresz- szusi tevékenységéről beszél­gettünk. — Ügy tudjuk, hogy sok szó esett a beruházásokról, a lakásépítésről a szombaton befejeződött XXXII. kongresz- szuson. — Valóban így volt, a fel­szólalások középpontjában állt, miként lehet javítani e tevé­kenységet. Határozottan meg­fogalmazódott: addig nem szabad beruházást elkezdeni, amíg nincs megfelelően elő­készítve. Azt kérték, hogy a tervező vállalatok minden építtetőt győzzenek meg az ésszerű takarékosságról. Ez persze ne jelentse a célszerű­ség csorbítását. Mindenhol a szerény és takarékos megol­dásokra törekedjenek. A be­ruházások gyorsítása külön pénzek nélkül is legyen érde­ke és kötelessége mindenki­nek. A kongresszus azt aján­lotta, hogy a lakásokat időben és jó minőségben építsék meg szerte az országban. Nagyon fontos, hogy a költségek ne emelkedjenek, az . azonban csak úgy érhető el, ha a föl­szerelési cikkeket szállító vál­lalatok is erre törekednek. Többen elmondták, hogy to­vábbra is pótolhatók import­anyagok magyar anyagokkal. — Kapott -e szót somogyi küldött? — Igen, Deák Mária, az if­júsági bizottság vezetője. Ö a szakmunkásképzés helyzeté­vel, a fiatalok beilleszkedésé­vel, élet- és munkakörülmé­nyeivel foglalkozott. Különö­sen tetszett mindenkinek, hogy az Ifjúsági Magazinnak meg­írt pályázatok egyikéből is idézett Egy gyerek a fizikai munkával való találkozását írta le. Az öreg szakik először is, másodszor is azt mondták a munkájára, hogy ez nulla, harmadszorra azonban meg­mutatták, hogyan kell csinál­ni. Semminek nem örült úgy, még az ajándéknak sem, mint amikor azután megdicsérték. szakszervezet központi veze­tőségébe? — Antal Attilát, a Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat szb-tikárát és engerr^ — A szakszervezetek XXXII. kongresszusára megválasztott küldöttek között van-e somo­gyi? — Én harmadszor képvise­lem a megye építőipari dol­gozóit e fórumon. — Most mi a legfontosabb feladat a megyében? — A kongresszus határoza­tainak, anyagának a tovább­adása. Holnap tájékoztatjuk a megyebizottság, a munkabi­zottság tagjait, az szb-titká- rokat. Az ő feladatuk, hogy gyorsan továbbadják a hallot­takat a több mint ezernégy­száz szakszervezeti tanács-, szb-tagnak, műhelybizottsági ban sában dr. Villányi Miklós, mi­kor a szabályozórendszer vál­tozásainak elveiről szólott. A gazdasági növekedés módsze­rei közül az intenzivek kerül­nek előtérbe, s zömmel ezeket kell a vállalatoknak megke­resni és a gyakorlatban alkal­mazni. Több fontos körülmény kényszeríti erre a népgazda­ságot. 1980-ig 40—60 ezer új, mun­kába lépővel számolhatunk országosan. Ez annyit jelent, i hogy a munkaerőtartalékok részint kimerülték. illetve a munkaerő-növekedés hazai j forrásai csökkenőben vannak. [ Ezért hallatlanul fontos, hogy j a munkafegyelem járatásában, valamint a munka- és üzem hatna s következményei első­sorban az életszínvonalban jelentkeznének kedvezőtlenül. A nagyobb ütemű növekedés feltételei pedig jelenleg nin­csenek meg. Csak akkor fo­kozódhat nagyobb mértékben a termelés, és a nemzeti jö­vedelem, ha a külső körülmé­nyek kedvezően változnak s ha termékeinkkel nagyobb .mértékben leszünk verseny- képesek a tőkéspiacon. A következő öt év gazdál­kodását elsősorban a meg­bomlott egyensúly helyreállí­tásának követelménye hatá­rozza meg. Gazdaságunk szer­kezete — sajnos — nem al­Huszonhetedik és egyben utol- ' isztségviselőnek bizalminak, só felszólaló volt pénteken, s óriási tapsot kapott. A szom­széd megyék küldöttei is gra­tuláltak, sőt a kongresszus befejezésekor a főtitkár is, hogy röviden és frappánsan mondta el a véleményét. — Elfogadták valamelyik javaslatát? — Megvizsgálják: járhatná­nak-e a hét első három nap­ján iskolába a szakmunkás- tanulók, mert most szabad szombatokon általában csel­lengenek a vállalatoknál. — Kiket választoltak be a azok pedig a tagságnak. Csak így vehetik figyelembe a vál­lalati tervek, a kollektív szer­ződés készítésekor. L,. G. kalmazkodott elég gyorsén a szervezésben lényeges hala- I v. aggazdasagban bekövetke­zett változásokhoz. Az uj terv­időszakban az egyensúly hely­reállítását középtávra. 1980-ra dást érjünk el. Szükség van arra, hogy észerű munkaerő- mozgás jöjjön létre az ország­ban. A termelő vállalatoknál nem növekedhet a gépek, író­asztalok mellett dolgozók szá­ma, sőt az iparban még vala­melyest csökkenteni is kell számukat. A szolgáltatási ágazat mintegy tíz százalékos munkaerő-szükséglete csak így elégíthető ki, a termelés­ben pedig inkább a meglevő munkaerő hatékonyabb föl- használásával lehet előbbre- lépni. A következő években az anyag- és energiaforrások a korábbi éveknél kisebb ütem­ben bővíthetők. Ugyanakkor a tőkésvilággazdaság ismert hatásai miatt nőttek az ország adósságai, a megtermelt nem­zeti jövedelemhez mért bizo­nyos mértékű túlelosztás nem csökkent számottevően. Ezért az 1976 januárjában kezdődő tervidőszak kedvezőtlen start­helyzetéből indul. A tervek szerint 1980-ig nemzeti jövedelmünk . évi 5,5 —6 százalékkal növekszik. Ez tervezik, a következő feltéte­lek alapján: számunkra ked­vezően változzanak a csere­arányok. a tökésexport leg­alább 20 százalékkal haladta meg az importot, a belső fel­halmozás növekedési üteme kisebb legyen a nemzeti jö­vedelem növekedésénél. Ebből is látszik, hogy kitű­zött céljainkat csak úgy tud­juk elérni, ha javul az irá­nyítás hatásfoka, ha a mun­kaerőt a tervcélok szerint si­kerül átcsoportosítani s a vál­lalatoknál tovább fokozzák a munka szerinti differenciálást (de ezt összehangolják az alapvető szociálpolitikai in­tézkedésekkel) és hatékony, a világpiacon keresett terméke­ket gyártunk, ezek készítésére alkalmas beruházásokat való­sítunk meg. Alapvető fordu­latra a hatékonyság növelésé­ben van szükség. A szabály­zók erre ösztönzik — bizonyos területeken szinte kényszérí- tik — a vállalatokat. Dr. Villányi Miklós előadá­sa után Sugár Imre. a megyei tanacs elnökhelyettese átadta a jutalmakat a beérkezett pá­lyázatokra. A megyében 37 pályázat született, s ebből 11 — et díjaztak. Első díjat kapott dr. Gulyás István, a Somogy megyei Tervezővállalat, Sinkó Antal, az elektroncsőgyár és Ghior Zoltán, a villamossági gyár pályázója. A legtöbb pá­lyázatot a SÁÉV kollektívája adta be — 11-et — s bár ők nem nyertek díjat, a vállala­tot tárgyjutalomban részesí­tették az aktivitásért. A felszabadulási fotópályá­zat mindkét első diját Országh Zoltán, a Mezőgép pályázója nyerte. Cs. T. fl kozúiepíiők öröme és gondja — Nem is fájna a fejünk, ha nem volna az a két bara­nyai bekötő út. Négy ilyen út építése jutott ránk: a két so­mogyival nincs is gond, de a két baranyai rendkívül homo­kos, sokkal nehezebb vele megbirkóznunk, mintha agya­gos volna — mondta Szikszai László, a Kaposvári Közúti Építő Vállalat igazgatója. — Búcsú a seregtől óra Nagyatádért (Tudósítónktól.) Nagyatádon évről évre nő azoknak a száma, akik szíve­sen vállalnak és végeznek tár­sadalmi munkát, hozzájárulva ezzel is a város fejlesztésé­hez. szépítéséhez. 1974-ben már 2 millió 229 ezer forintra rúgott a társadalmi munka ér­téke. Az 1971. évi 90 forint­hoz képest már 208 forint ju­tott egy lakosra. Ez év első három negyedé­ben még a korábbinál is je­lentősebb a városért való munkálkodás. Több ezren — a munkások, alkalmazottak, értelmiségiek, fiatalok és idő­sek — csatlakoztak a »Tíz óra Nagyatádért« ( akcióhoz. Fel- szabadulásunk 3.0. évforduló­ját együttes munkával, közös összefogássá! ünnepelték az atádiak. A nagy akció kereté­ben készült el a jubileumi emlékpark és emlékmű, több játszótér, sportlétesítmény, óvoda, és megkezdődött a parkerdő kialakítása is. A felhívás változatlanul időszerű, mert van még ten­nivaló bőven. A gazdasági ve­zetők, a párt-, KlSZ-alapszer- vezeti titkárok és szakszerve­zeti vezetők együttes értekez­letén megfogalmazódtak a jövő évben, valamint az V. ötéves /tervben végzendő tár­sadalmi munkával kapcsolatos elképzélések is. Továbbra is kérik a lakosság segítségét a gyermekjóléti intézmények lé­tesítéséhez, a zöldövezeti terv (parkerdő) megvalósításához, a város parkjainak, tereinek és utcáinak csinosításához. Búcsúznak a szolgálattól, egy olyan századtól, amely­nek katonái a hadseregben folyó szocialista versenyben való helytállásukkal hatszor érdemelték ki a kiváló címet. Mátrai Sán­dor honvéd Kutason élt szüleivel, Ka­posváron dol­gozott bevo­nulása előtt te­lefonműsze­részként. Ka­tonai szolgá­lata alatt há­romszor érde­melte ki a néphadsereg kiváló katonája' kitüntetést. A harmadikat ép­pen a leszere’ése előtti na­pokban vette át. • — Parancsnokaim már az első napokban arról tájékoz­tattak, hogy ahová kerültem, ott hagyomány a szocialista versenyben való részvétel. Le­szerelő társaink pedig arra kértek bennünket: őrizzük meg a kiváló címet, amelyet i ők háromszor szereztek már I meg. Nekünk is sikerült ez, t a tényleges katonai szolgálat ideje alatt mi is három alka­lommal sorakoztunk fel. hogy századunk átvehesse a kiváló kitüntetést. így lett századunk hatszoros kiváló. A leszerelé­sem után visszamegyek a pos­tához, s munkáin mellett szeremén» levelező úton elvé­gezni á híradástechnikai főis­kolát. Horváth Jó­zsef őrvezető Kapuváron élt, * s a szennai termelőszövet­kezet kapós- szerdahelyi egységében gyakornok­ként dolgo­zott bevonu­lása előtt. Nö­vénytermesz­tő üzemmérnöki diplomája van. ö is háromszoros kiváló katona. — őszinte, igazi bensőséges kapcsolat alakult ki a hiva­tásos tisztek, tiszthelyettesek és a tényleges szolgálatukat teljesítő katonák között. El­sősorban ennek az eredmé­nye, hogy három alkalommal einyerte századunk a kiváló címet. Lehel György szakasz­vezető, aki KISZ-titkárunk volt. meg a többiek is szabad idejükben rendszeresen segí­tették azokat, akiknek gyen­gébben ment a tanulás. Le­szerelésem után visszatérek a Zselici Táj Termelőszövetke­zetbe. Nagy Károly alezredes a pa­rancsnokuk. Éppen annyi ideje hivatá­sos katona­a ,két kiváló kafonája. — Száza­dunk követő három alkalommal kiváló lett és én is háromszor kaptam meg a Néphadsereg kiváló parancs­noka kitüntetést. Ezt nekik, és az összefogásuknak köszön­hetem. Nehezen válók meg tőlük, de bízóm abban: he­lyükre ugyanilyen fiatalok kerülnek. •z. L. Árbevételi tervünk egymil- liárd forint volt a negyedik ötéves tervben. Százmilliós túlteljesítéssel számolunk. Az egymilliárd már szeptember elején megvolt. Hogy ezt mivel tudták elér­ni, arról beszélgettünk az üzemgazdasági osztályvezető, Pusztai Jánosné bevonásával. 1969- ben mélyponton volt a vállalat. Elhatározták, hogy megváltoztatják a termelés struktúráját. Azt tűzték cé­lul, hogy a nehézkesen készü­lő, rosszabb minőségű úgyne­vezett itatásos technológiáról fokozatosan az aszfaltút épí­tésére térnek át. Tulajdonkép­pen ennek köszönhetik, hogy grafikonjuk, amely termelési értéküket mutatja, nyílegyene­sen ível a magasba. Amíg 1970- ben csupán 70 százaléka volt termelésüknek a henge­relt aszfalt, ez tavaly már 93 százalékra nőtt. Jó eredményeik elérésében közrejátszottak az 1971 első felében üzembe helyezett asz­falttelep és a korszerű aszfalt­keverő, gépek. A két elavult aszfaltkeverőt kiselejtezték. A termelés évenkénti meg­oszlása egyenletes ütemű volt. dolgozónak tiszt, mint amennyi idős * ,\ nyolcszázötven az átlagbére öt év alatt 46 szá­zalékkal növekedett. eirvmást A jó eredmények mellett azonban gondokkal is küsz­ködnek: nem megfelelő a híd­építő gépparkjuk. Cölöpverő berendezésük korszerűtlen. Most, amikor, a következő öt­éves terv előkészítésén fára­doznak, egyik legfontosabb céljuk, hogy ezen segítsenek. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents