Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-18 / 245. szám
HÉTKÖZNAPJAINK Miből lesz a cserebogár? Élet a foki török erődben A buszmegállóban ifjú apa várakozik kisfiával. Fogják egymás kezét, , láthatóan nagy kalandokra menendők. A kislegény izzik nyugtalanságában, a szája éppen ezért be nem áll. A papa büszkén szemléli gyönyörű, okos, tisztán beszélő, alig pelenkamentes korú csemetéjét, akinek óriási a problémája: — Jön a busz, apucika? Jön, kisfiam! Megáll a busz, apucika? Meg, kisfiam! Mikor jön a bu6Z, apucika? Mindjárt, kisfiam! ' Mikor mindjárt, apucika? Azonnal, kisfiam! Mikor azonnal, apucika? A papa ellágyul tan nézi gyerekét, és türelme nem fogyatkozik. Mindenki láthatja, menyire értik ők egymást, valamint azt is, hogy a kezdő apa máris vérbeli pszichológus, hiszen dicséretesen bizonyítja: a gyerek kérdez, egyre kérdez, százszor is ugyanazt, mégsem szabad egy szavát sem válaszolatlanul hagyni— Én köszönök, apucika! Ügy is kell, kisfiam! Hangosan köszönök, apucika! Jól van, kisfiam! Megmondjam, hogy köszönök, apucika? Mondjad, kisfiam! Csókolom, fosőr bácsi! — Sofőr bácsi, kisfiam! — tereli gyorsan nagy zavarban papácska az egyedüli üdvözítő útra az eltévedt nyel- vecskét. Hogyne, mikor még a csinos gimnazista fruskák is őket figyelik, és nem titkolják kuncogásukat. — Igen, apucika, csókolom, fosőr bácsi! — és hiábavaló tovább minden javító szándék, a bakarasznyi apróság tántoríthatatlan. Apucika tanácstalan döbbenettel mered kisfiára, és még a füle is pironkodik. Bizony, az apai büszkeség másfajta konglomerátum, mint az anyai; emelkedet- tebb, tehát eszmeibb, éppen ezért ritkán yan humorérzéke. Pedig a nyelvecske a legbölcsebben járt el; gondolkozás nélkül megoldotta a maga kiejtésbeli gordiuszi csomóját. A gyermeki elme szükségszerűen találékony, nem tűri nyúlfarknyi élete fehér foltjait; megfordít, átformál, kiegészít és értelmez gyakorlatlan nyelve és értelmi szintje teherbírása szerint, akár az a kisdiák, akinek I ama zord időkben érthetőbb | volt Hitler neve, mint a hit- | tanórán elhangzó, anno 1774- i bői származtatott debreceni zsoltár verselő nyelvezete, mely több sora után zengett ekképpen: — »•.. nyelveket egyező/ hitre.« A gyerek megreformálva a szöveget, buzgón így énekelt: — ■»... nyelveket egyező Hitler.« I Ártatlan lelke honnan sejtette volna, micsoda baljós értelmet kaptak így az ódonveretű sorok. Jön a busz! Az ifjú papa elveszti fe- j jét, mert minden szem rajta, , és kacagósan lesik a végki- j fejlődést. Hirtelen elhatározással Jj lehajlik kisfiához, suttogva | gyúrja a röpdöső lelket, lát- i hatóan sutba dobva a pszi- ! chológiát; nyilván azt szeret- I né elérni, hogy most az egy- I szer tartsa a csőröcskéjét ki- i esi fiaA busz feltomyosodva meg- ' áll. Apucika felkapja magzatát, aki a beteljesülés lázában is férfiasán’ kitart a maga igazánál, és már a levegőben kiáltja: — Csókolom, fosőr bácsi! Mihályi Margit Teraszos gazdálkodás Azokban az országokban, ahol a hegyvidék arányosan váltakozik a jól megművelhető sík területekkel, nincsenek rákényszerülve az emberek arra, hogy a képen látható módon teremtsék meg maguknak a gazdálkodás feltételeit. Az égbe nyúló hegyek meredek lejtőit csak úgy tudja művelésre fogni a világ sok millió lakója, ha mérhetetlen fáradsággal teraszokat képez ki, ahonnan a lefutó víz nem tudja magával ragadni a vékony termőföldréteget. Jóval ritkábban az is" .előfordul, hogy nem kényszerből térnek rá az emberek a teraszős földművelési módra, hanem azért, hogy — kedvező klímá- jú területeken — a helyi adottságokban rejlő különleges lehetőségeket kiaknázzák. A teraszos gazdálkodásnak az az egyik legnagyobb hátránya, hogy gépek használatára nem kerülhet sor, csupán állati vonóerőt vehetnek igénybe a földművelők. Közép-Ázsia és Dél-Amerika, valamint Afrika egyes vidékein gyakori az ilyen földművelési mód. A csaknem száz évig fennállott foki török vár élete nem sokban különbözött a többi hasonló várétól. Lakói harco- ,sok voltak, fanatikus muzul- í mánok, akiknek életeleme a | gyaurok (keresztények) leigá- ! zása, meghódítása, kirablása I volt. A foiki vízi erőd feladata a I Balatonon a török uralom biztosítása volt. Harcosai állandóan járták a vizet, fenyegették a túlparti várakat, községeket. Nagy volt a mozgás a hajók — vagy mint akkor mondták — »vízi edények« körül. Volt a foki kikötőben naszád, tehát nagy hajó, sajka— ami 20 ember szállítására volt alkalmas —, kötött hajó, apró hajó és bőrhajó. Ezek mind kitűnnek a levelekből, de hogy mit érthetünk kötött hajó és bőrhajó alatt, az eddig még nem tisztázódott. A kötött hajók1 nagyobb dereglyefélék, a bőrhajók pedig valószínűleg könnyű vázú és bőrrel bevont hajók lehették. Ezeket őrszolgálatnál egyéb munkára nem lehetett használni. A veszedelmesek a nagy naszádok voltak, mert azokon elöl-hátul kisebb ágyú is fel volt szerelve. 1632-ben a foki törökök elraboltak egy Kajári Ambrus nevű személyt, aki éppen a Balaton melletti szőlőjét kapálta. Ezt a törökök megtudták, és »éjjel a sajkások felkötözve elvitték«. 1637-ben át- menve a tavon, Csobánc vár falai alól egy férfit és asz- szonyt vittek el, rabszolgának eladni. Adót vetettek ki a tó környéki községekre. 1651-ben például a keszthelyi lakosokra. Volt ugyan ott vár, de a város már a töröknek adózott, akárcsak Sümeg. Fent a várban végvári katonák állomásoztak, de a vár alatti település a töröknek is fizetett adót, csak békén hagyják. A keszthelyiek panaszolták. hogy eddig 12 fekete gurust szoktak évenkint fizetni a foki kapitánynak, de az most 40 gu- ! rust követelt. A budai diván- j hoz (a budai török kerület ta- | nácsa) panasszal fordultak, és az meghozta a végzést 1651, márciusában. Ebben eltiltotta a foki erőd parancsnokát, attól, hogy a keszthelyi rájá- kat (a keresztény alattvalók török neve) zak'assa. és ríe követeljen tőlük többet 12 fekete gurusnál. A hatalmaskodásnak tipikus esete volt ez. de a fölötte« hatóság intézkedése Igazat adott a keszthelyieknek. Az eredet) levelek a Balatoni Múzeumban láthatók. Érdekes levél az. melyben a foki erőd vezetőiről szerzünk tudomást, 1640. május 8-án írtak a dunántúli főkapitányhoz a foki agák; Musztafa aga. Véli aga és Záfír kapitányi aga. Arra kérik, tegye lehetővé. hogy a Juszuf nevű török rab, aki az ő fogságában van. «alájöhessen» (vagyis a szokásnak megfelelően engedje szabadon adománygyűjtésre), »mind a várakat és fő embereket megkeresheti sarcért. Kérjük Nagyságodat a mi emberségünkért, hogy legyen engedelmességgel szegény rabhoz és ezt mi Nagyságodnak örömest megszolgáljuk.« Kölcsönös szokás volt az. hogy a fogoly katona láncot hordva a lábán ami fogoly voltát jelentette — járt várról várra, hgy kikönyörögje a sarcát. Érdekes a levélben az, hogy az egyik aga kapitányi agának mondja magát. Ö volt tehát a valódi katonák, a harcosok vezetője, míg a többiek a vízi agák voltak, tehát a hajózó törökség vezetői. 1658-ból egy másik levélből ismerjük Mehmet aga és Ozmán aga nevét, akik vízi kapitánynak írták a nevüket. Az eddigi adatokból az tűnik ki. hogy a török balatoni hajóraja és vizi hadereje szervezettebb lehetett, mint a magyarságé'. Számban mindenesetre nagyobb volt, és rendszeresen fejlesztették. Érdekes, hogy a kiindulóhely Kanizsa volt, ahol összegyűjtötték a Dráván és Murán át felküldött hajókat, azokat tengelyeid szállították Kanizsára, majd onnan fel a nagy on kö- , zei levő Kisbalatonra. ,Bessenyei István kemári kapitány 1644-ben 132 török hajó hozatalát jelenti »onnan alulról«, amelyeket azután szétosztottak a török vízi várak, elsősorban Fok és a szomesi Be>- londvár között. A fő erősség azonban Fokon volt. Igen mozgalmas képet nyújthatott abban az időben a sole sajka, naszád, valamennyi fehér félholddal díszített, szélben lobogó vörös zászlókkal ellátva, a fehér és zöld turbános hajósaival. Zákonyi Ferenc Szennyező anyagok a légkörben Motívum — bélyeggyűjtés A filatélia a világ legnépszerűbb hobbyja lett. -Ennek a gyűjtési ágnak ugyanis kulturális jelentősége van, mert arra nevel, hogy a bélyegeken elsősorban a szellemi, a művelődési és az esztétikai értéket keressük. Aki politikai érdeklődésű, az a munkásmozgalommal, a békéért folyó harccal, az antifasizmussal kapcsolatos bélyegeket igyekszik megszerezni. De igen hatásos az a gyűjtemény is, melyben a május 1-ét köszöntő kiadások szerepelnek. Még nem volt a világon senki, akinek arcképét, az egész emberiséget formáló eszméit, történelmi jelentőségét annyi ország bélyegén örökítették volna meg, mint Leninét. Természetesen a gyűjtemény akkor lesz teljes, ha az arcképet ábrázoló kiadásokon kívül a munkásságát bemutató bélyegek is az összeállításba kerülnek- A világpolitikai érdeklődésűek figyelmébe ajánljuk az Egyesült Nemzetek Szervezete postája által és a nemzetközi szervezet különböző intézményei tiszteletére a világ szinte minden országában kiadott bélyegeket. A kulturális, tudományos érdeklődésűek valamely tudomány- vagy művészeti ágra vonatkozó bélyegeket szerezzenek meg albumuk számára. Összeállíthatjuk tudósok, írók, művészek arcképcsarnokát is. Sokoldalú lehetőséget nyújt például az orvostudomány bemutatása az ókortól a legújabb időkig. A képzőművészeti reprodukciókat ábrázoló kiadások száma sok ezer. Az ősi barlang- művészet alkotásai éppúgy megtalálhatók bélyegeken, mint a legújabb stílustorek- vések képviselőinek müvei- Hasonló a helyzet a színházi, zenei, tánc- vagy az építőművészeti kiadványoknál. Korunk nagy tudományos szenzációjának: a világűr meghódításának minden jelentős eseményét, sőt, az embernek erre irányuló törekvését bélyegeken is nyomon követhetjük. Olyan sok ilyen témájú bélyeget adtak ki, hogy már külön katalógusba foglalták őket, ' és megszerzésük nemcsak nagy szorgalmat, de meglehetősen anyagi áldozatot is követel. A Magyar Posta művészi rajzú bélyegein az Ikarus-mondától kezdve közös szovjet—amerikai űrrepülésig, az űrkutatás fejlődésének egész történetét végigkísérhetjük. Ugyanez vonatkozik a repüléstörténetre is. Nincs a sportnak olyan ága, amely bélyege^ ne szerepelne. Olimpiák, világ- és Európa-bajnokságok, jelen- . tős találkozók mind filatéliai I emléket kaptak. Nagyon szép j gyűjtemény lehet a gyermekek mesevilágát, vagy az if-1 júság életét, találkozóit, a velük való törődést bemutató összeállítás. A meteorológia egyik fontos feladata az is, hogy tanulmányozza a légkörbe került szennyező anyagok vándorlását — egyik területről a másikra, egyik országból a másikba. Már évek óta ismeretes, hogy a levegőbe jutó idegen anyagok (pl. ipari eredetű nitrogénoxidok vagy szénihidrogének) a nap sugárzásának hatására vegyi átalakuláson mennek át. s így úgynevezett »fotokémiai ózon« keletkezik. Az ózon töménysége a talajhoz közeli levegőrétegekben mindig megnő, ha napos, anticiklonos időjárás alakul ki. A töménység maximális óránként értékei Angliában elérik a 0,11—0,12 milliomod térfogatrészt, vagyis annak az értéknek a két-háromszorosát is, amely a szennyezetlen talaj menti levegőben van. A mutatkozó ózontöbblet .e fotokémiai hatásból eredő órxxn- képződésnek tulajdonítható. Anglia déli részén egyidejűleg mérték a kutatók az ózonnak és a két jellegzetes légszeny- nyezb klórvegyűletnek a töménységét. Megállapították: az ózon és a létrehozó szeny- nvező anyagok együtt terjednek a légkörben, néhány nap alatt sok száz kilométerre ,is eljutnak. Ezek a kutatások azzal a fontos — de korántsem vigasztaló — tanulsággal zárultak. hogy a fotokémiai ózon. valamint azok a szennyező anyagok, amelyekből a fotokémiai ózon keletkezik, a szelek révén igen messze elsodródnak. Ennélfogva valószínű, hogy még az iparvidékektől távól eső. tiszta levegőjűnek gondolt helyek is gyakran szennyeződnek. „Hangyák a falon Nemcsak múltja van, hanem jövője is A len mintegy ötezer éves kultúrnövény; már az ókori Egyiptomban is termesztették, nemesítették. A lenfonálnak ugyanis sok előnyös tulajdonsága van: nem bolyhozódik, sima felületű szövet készíthető belőle. A lenvászon köny- nyen mosható, jól színezhető, kitűnő a nedvszívó képessége. Egy ideig azonban úgy látszott, hogy a szintetikus szá- lak-szövetek megjelenése »halálra ítéli.« De nem így történt. A legjobb minőségű ponyvák, zsákok, munkaruhák, bútorszövetek stb. ma is lenvászonból készülnek. No meg a leghíresebb készítmény: a farmernadrág. Hazánkban mintegy két évtizeden át elhanyagolták a len nemesítését, így a nálunk termesztett fajta elkorcsosodott. Most viszont sikerrel kecsegtetnek a lenipar »talpra állítása« érdekében tett fáradozások. A Szovjetunióban a hűvösebb éghajlatú északi vidékeknek fontos ipari növénye a len. A londoni Hilton-szálló nemrég különös »hadgyakorlat« színhelye volt. Angol tengerészgyalogosok tízfős csoportja azzal próbál közötti miként lehet megközeliienia 100 meter magas szállodaépület tetejéről a homlokzati fal erkélyeit. Nem valami öncélú kísérletről, feltűnést keltő bravúrról volt szó, hanem annak gyakorlásáról, hogy tűz vagy más katasztrófa esetén miképpen lehet segítséget nyújtani a toronyházakban rekecft embereknek. Napjainkban, amikor világszerte egyre több»toronyházat I és felhőkarcolót építenek, na- I gyón is reálisnak látszik az I efféle akciókra való fölkészülés. A tíz fős csoport tagjai azok közül kerültek ki, akiknek már volt bizonyos hegymászói gyakorlatuk. Egyébként ma már nemcsak a hegymászók képesek ilyen akciók végrehajtására. A felhőkarcolók szerelőmunkásai, az épületburkolók, ablaktisztítók stb. is hozzászoktak a nagy magasságban való munkához. Kéntelep a főváros határában A Földtani Intézet tavaly végzett kutatásai Zsámbék, Perbál, Páty és Budajenő térségében meglepő eredményre vezettek. A földtörténeti középkor triász rögeivel körülvett medencealakulatban a miocén tenger egkori lagúnáját mutatták ki. A kis lagu- namedence közepén agyag- márgarétegek, a peremein mészalgamaradványos, meszes rétegek találhatók. A kis medence közepén a gipsz vízmentes változata, az anhidrid helyenként tömegesen kénné alakult, s föléje a tenger be- párlódását bizonyító sós brecs- csa települt. Magában az agyagmárgában gyakoriak a nagy rrjéretű gipszkristályok. A minták egy részében az elemi kén meny- nyisége mintegy 39 százalék, a kéntelep vastagsága 55 cm. Lenaratás Belorussziában.
