Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-14 / 216. szám
A csehszlovák katonai küldöttség Somogybán Martin Dznr meglátogatta a Balatonhoglári állami Gazdasagot Ralatonboglárra látogatott tegnap délelőtt a harmadik napja hazánkban tartózkodó csehszlovák katonai küldöttség. Az állami gazdaság íello- bogózott. központi épületén kétnyelvű felirat köszöntötte a szocializmust építő testvéri csehszlovák nép küldöttségét. Martin Dzur hadseregtábornokot, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi miniszterét, Czinege Lajos vezérezredest, honvédelmi minisztert és a többi vendéget Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára, Széli András igazgató és a gazdaság többi vezetője fogadta. Kisdobosok virágot adták át a küldöttség vezetőjének és tagjainak, ők ezt zászlócskával viszonozták. Büki János, a gazdaság pártbizottságának titkára üdvözölte a vendégeket. A tanácsteremben Széli András igazgató rövid tájékoztatót tartott a szőlő- és gyümölcstermelő állami gazdaság fejlődéséről. Elmondta, hogy sok munkáskézre van szükség a gépesítés ellenére. Amikor beérik a gambles, nyaranta kétezer középiskolás segédkezik, ősszel pedig szovjet és magyar katonák is dolgoznak a gazdaságban. A mostani rossz időjárás miatt most is szükség van rájuk. Martin Dzur hadsereg tábornok néhány gazdasági kérdést tett föl, majd érdeklődött; hogyan állják meg a helyüket a gazdaság dolgozói a hadseregben. Az igazgató eldicsekedett vele, hogy mindig elismerést kapnak, s olyan is van, akit ott vettek föl a pártba. - Büki János elmondta, hogy november 7-én azok is jutalmat kapnak, akiket a katonai szolgálatuk idején kitüntettek. A csehszlovák nemzetvédelmi miniszter hozzátette: a hadsereg tehát abban is segít — akárcsak náluk —, hogy fölneveljék az új szocialista állampolgárokat. A vendégek a gazdaság központjából a péntekhelyi kerületbe utaztak. Soós Árpád főmérnök »katonásan« úgy mutatta be a rázógépet, hogy ez á gyümölcstermelés nehéz ütege. A látogatás következő állomása Lengyeltóti volt, ott a szőlőkombájnt nézték meg működés közben. A fellobogózott boglgri borkombinátban Mihályi József vezető kalauzolta végig a küldöttséget és kísérőiket. A küldöttség és kísérőik megnézték a borkombinátnak a borfajtákat, s a díjakat bemutató házi kiállítását is. A gazdaság több aranyérmet nyert, muskotályukat éppen Csehszlovákiában tüntettélc ki három évvel ezelőtt. A csehszlovák katonai küldöttség somogyi látogatása a gazdaság központjában fejeződött be. Martin Dzur hadse- regtábomok elismeréssel nyilatkozott a magyarországi és a somogyi tapasztalataikról, a gazdaság tevékenységéről. t Társadalmi munka /6 kedvvel A lakásépítkezésre szánt pénzt növelik A hajnalban kelő kubikosbrigád az épülő ház előtti út alapjait egyengeti. Legalább 79 ezer hektárt! Búzavetés — nagyobb területen A búza a lafk-osság kenyérellátásának nélkülözhetetlen alapanyaga, ezenkívül a népgazdaság számára is jól jövedelmező exportcikk. Az eddigi eredményekről és az idei bú- zavetéssel kapcsolatos feladatokról beszélgettünk Tóth Károllyal, a Somogy megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével. — A búzatermelés egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata nagyüzemeinknek — mondotta. — A terméseredmények évről évre jelentősen növekedtek, s az 1974-es év rekordot hozott: az állami gazdaságokban 42, a termelőszövetkezetekben 35.6 mázsa termett hektáronként; a megyei átlag 36,6 mázsa volt 78 ezer hektáron. A gabonaipar összesen 16 ezer vagon búzát vásárolt meg, melynek értéke mintegy félmilliárd forint volt. Ez az eredmény a számos kiváló, új fajtának, a megnövekedett műtrágyafelh'asználás- nák, a gépesítési színvonal növekedéséből adódó jó és időben elvégzett talaj-munkának^ a lerövidült betakarítási időnek, a szakszerűbb növényvédelemnek és a mindezeket ösz- szefogó szakmai munkának köszönhető. — Hogyan alakult az idén a búza betakarítási eredménye? — Sajnos, a tervezettnél és főleg a vártnál gyengébb volt. Az okok — melyek jórészt ob- jektívek — közismertek. A múlt év őszén rendkívül sok csapadék hullott, az aratás előtti esős. párás idő kedvezett a szártőbetegségnek, s ez már nagy veszteséget okozott. A sok eső miatt elhúzódott a betakarítás, erős volt, a gyomo- sodás, közben súlyos jégkár is pusztított. Végül is az állami gazdaságok 32,8, a termelőszövetkezetek 27,1 mázsás átlagtermést értek el hektáronként. A megyei átlag mintegy 23 mázsa volt. A kiesés 200 millió forint körüli. Ez annak ellenére alakult így, hogy az üzemek több műtrágyát, növényvédő szert használtak föl, mint az előző évben, s a körülményekhez képest jól fölkészültek az aratásra és szervezetten folyt a munka. — Milyen feladat vár most, vetés előtt az üzemekre? — Az idei gyengébb eredményekből nem szabad mesz- szemenő következtetéseket levonni. A búza továbbra is az üzemek fő árunövénye marad, a népgazdaság a belső ellátásra és exportra is többet vár. Ennek minden feltétele adott a megyében. A terméseredmények növekedésével egy időben az utóbbi években bizonyos mértékben csökkent a vetésterület. Az üzemi és nép- gazdasági érdekek azt indokolják, hogy legalább az 1973. évi területnagyságon vessenek búzát a gazdaságok ezen az őszön. Ez a termelőszövetkezeteknél 69 000, az állami gazda- I Ságoknál pedig csaknem 10 000 hektár búzát jelent. — Az 1973. évinek megfelelő nagyságú terület elvetésén túl, lényeges a tervszerűbb és gyakoribb vetőmagcsere. A jó vetőmag a nagy hozam egyik legfontosabb feltétele. Növelni kell az első és második szaporítási fokú vetőmagvak arányát. Az üzemek egy része csak négyévenként cserél, s ez ma már nem tartható. Jelentős a jó fajta kiválasztása is, mégis vannak gazdaságok, amelyek ragaszkodnak néhány olyan fajtához, amely már több óven keresztül csalódást okozott. — Több gondot kell fordítani a talajfertőtlenítésre és a területkiválasztásra is. Ennek elmulasztása az idén több üzemben megbosszulta magát. A költségkímélő gazdálkodás e területen is fontos, takarékoskodni azonban nem olyan munkával és anyaggal kell, amely a nagy termés alapfeltétele — fejezte be a tájékoztatást a megyei tanács-vb osztályvezetője. H. F. — Jólesik visszalopni magam az eredeti, szakmámba — nevet az óriás festékesdoboz tetején nyújtózkodva kalapáló párttitkár. A főmérnök viszont annak örül: az alumínium tartólécekre sikerült úgy fölrakni a pattintókat, hogy közben a kalapács elkerülte az ujját... A szakszervezeti • titkár a kultúrossal, majd a belső ellenőrök csoportvezetőjével cipeli a vaskorlátokat meg a 1 fölpolcolt állványpallokat. A A kaposvári kórház leendő mosodájában a pénzügyisek voltak a csemperakók segédmunkásai. — Mit tart különítsen fontosnak / a vetőmagkiváiasztássai kapcsolatban? Egymilliárd forint megtakarítás évente Az ISV sajtótájékoztatója a vásáron A többi megyéhez képest Somogybán van a legtöbb tagja — 11 tsz és 3 állami gazdaság — az ISV-nek, az Iparszerű Sertéstartó Termelő- szövetkezetek Közös Vállalkozásának. Évente mintegy 200 ezerrel több sertés “előállítására« van lehetőség e higiénikus módszerrel — csak tsz-ek- ben —, mint amennyire a telepeket eredetileg tervezték. Az ISV munkájának hatékonyságát jól szemlélteti a mernyei példa. Ott a hibás tervezés és rossz kivitelezés miatt hasznavehetetlen volt a sertéstelep. A gazdaság vezetői már-már az ágazat fölszámolását tervezték, s ma a mernyei telep — termelésében és módszereinek korszerűségében — megelőz több, nagy hagyományokkal . rendelkező gazdaságot. Miben áll ennek a sok szakember által még nem ismert rendszernek a lényege ? Elszakítja a sertéseket a káros hatású padozattól; szakszerű fűtéssel és szellőztetéssel lehetővé teszi, hogy az állatok genetikai megfelelően gyarapodjanak; új férőhelyek építése nélkül 20—40 százalékos kapacitás- növelést tesz lehetővé; 6—8 százalékkal olcsóbbá teszi a a termelést és — végül — megkönnyíti a fizikai munkát. Hazánkban jelenleg 140 tagja van az ISV-nek. Ezek a gazdaságok az új eljárás bevezetése előtt 1,2 millió sertést »termeltek«, azt követően pedig mór 1,6 milliót. Az ISV igazgatója, dr. Bajor Ferenc pénteken Budapesten, a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás területén tartott sajtótájékoztatójában hangsúlyozta: célkitűzésük, hogy 1977. végére 250 gazdasággal együttműködjenek és évente hárommillió sertés »termelésénél« szellemi-szakmai irányítók legyenek. Csak egyetlen szám a tájékoztató adathalmazaiéból: az új módszer alkalmazása a 140 gazdaságban évente egymilliárd forint üzemelési megtakarítást jelent. Ha az ember címszavakban idézi föl a hét eseményeit, akkor is érzi, hogy sok minden történt á megyében. A hétfői megyei békeaktíva, a délutáni szolidaritási nagygyűlés volt a nyitánya az egész megyét átfogó antiimperialis- ta szolidaritási akciónak. Azóta számtalan üzemben, is- í kólában emelték föl tiltakozó [szavukat, például a chilei el- I nyomás ellen. S a szavakhoz i a tettek párosulnak: nem egy I helyen kommunista szombatot értéküknek i * a &nz egy részét a Vietnamban epulo szakmunkásiskola céljára ajánlották föl. A békéről, a szolidaritásról megyénk két vendége — Martin Dzur hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere és Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront főtitkára — is beszélt. A népfront főtitkára mondta a villamossági gyári munkásgyűlésen, hogy »aki szabadon akar élni, annak mások szabadságát is szeretni, akarni és becsülni kell«. Ez valóban alapgondolata minden békegyűlésnek, beszélgetésnek, találkozónak, amelyet a közeljövőben hívnak össze a somogyi városokban, községekben és üzemekben. Hírbőség idején nem kerülhet be minden az újságba, pedig az emberek beszélnek róla. élénken vitatják egymás | közt. Kaposváron például sokan fölfigyeltek arra, hogy költözködnek a lakók a Kali- nyin-városrész most átadott lakásaiba. Kétszázhatvannégy család foglalja el az új otthonát. Ilyenkor legnagyobb a találgatás, hogy ki miért kapott kiutalást. Különösen indokolt az őszinte és pontos felvilágosítás, most, mert nagyon sokan költözködnek a Béke, a Füredi és a Kanizsai utca volt lakói közül, akiknek házát, otthonát lebontották. Érdemes egy sétát tenni a megyeszékhely új városrészébe. Most már szép kép tárul az érdeklődők elé: ott sorakoznak az új Házak az út mentén, s szinte látja az ember, milyen boldogok lesznek, akik e házakban kapnak lakást. A Honvéd utca és a Damjanich utca határolta tömbben egyébként négyszázharminchat lakás épül föl az idén, s a később átadandó két és fél szobás lakások közül többe nagy családosok költöznek. A bosszúság sem ismeretlen azok előtt, akik költözködtek mostanában: a garanciális javítás lassúsága, elhúzódása megkeserítheti a családok életét. E fontos témával épp ezért foglalkozik most a Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat, amely elsősorban Kaposvárra és Siófokra összpontosult, már befejeződött. A húsz népi ellenőr tapasztalatait épp tegnap összegezték, s készül már az anyag a megyei ülésre. Az annyi fórumot megjárt, lapunkban is állandóan szereplő kaposvári sávház garanciális javításának hiányosságait is elemzik a népi ellenőrök. Talán annyi huzavona után most már közelebb van a gyors intézkedés. Az állampolgárok, a dolgozók képviseletéről is sok szó esett a héten. Hamarosan ösz- szeül az országgyűlés, s a megye képviselői tegnap tanácskoztak a fölkészülésről; megalakult a megyei képviselő- csoport is. A somogyi üzemek ''szakszervezeti tagjai a maguk soraiból javasoltak »képviselőket« a nagyvállalatok szak- szervezeti tanácsaiba. A hét végén tartották meg a Villamos Berendezés és Készülék Művek, valamint az Egyesült Izzó szakszervezeti küldöttértekezleteit. Kaposvárról népes küldöttség indult a fővárosba, tarsolyában a társaik kívánságaival, javaslataival. Egyetlen gyáregységnek sem mindegy, hogy kik képviselik a tagokat a szakszervezeti tanácsban ; továbbítják-e társaik véleményét, elmondják-e miről döntöttek. Budapesten választottak — de nem a kaposváriak ellenére. Volt idő bőven a javaslatok összegyűjtésére, közszemlére tételére, az észrevételek mérlegelésére a villamossági, valamint az elektroncsőgyárban is. Most az a legfontosabb, hogy az új tisztségviselőket fölkészítsék a munkára. A Pamutfonó-ipari Vállalat — ott, a hónap elején volt a választás — háromnapos továbbképzésen adott útmutatást a szakszervezeti tanácstagoknak, köztük a somogyiaknak is. Az állandó hazai segítség, a munkatársak ötletei sem nélkülözhetők — ezután sem. Lajos Géza I könyvelőnek most spáknival kaparják föl a padlóról a száraz maltert; ők vállalták az egyik »legmostohább« munkát: a takarítást. S reggel héttől tíz óráig hatan már húsz lakásból tüntették el az építkezés nyomait. Tegnap Kaposváron a Honvéd utcai félkész házak között találtuk a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat száz dolgozóját. Mindenki búcsút mondott ezen a szombaton — a segédmunkástól az igazgatóig — a házi munkának, a szórakozásnak, a pihenésnek... A munkájukért kapott pénzzel pedig azt az összeget növelik, amit saját dolgozóik lakásépítésének árából a vállalat magám vállal. Nemcsak a Honvéd utcában dolgoztak tegnap, hanem a Béke—Füredi-tömbben, a Bu- zsáki-dűlőben épülő lakásoknál meg a pamutfonó óvodájánál és a kórháznál is. A kubikosok ezen a napon is háromnegyed ötkor keltek, hogy Buzsákról, Somogy jódról beutazva aknát tisztítsanak és elvezessék a terepen fölgyűlt vizet. — Meg kell nevelni a felesé- ' get, hogy az ilyenkor ne zsörtölődjön — támaszkodik a lapát nyelére Molnár János, a- brigád vezetője. — Igaz, a karumplit is már föl kellene szedni a földből, de hát hogy nézne ki. hogy szocialista brigád létünkre mi otthon ma- radjunk? A tízórai szünetben a központifűtés-szerelők brigádve- zetője. Fehér Gyula végignyargal a lakásokon, és közben füstölög: »Azért is lehagyjuk a Béke—Fürediseket. Ök hagyományosan, mi pedig előszereléssel dolgozunk« ... A kórház leendő mosodájánál pezsgő vidámság fogad. — Ha mindig ilyen csinos segédmunkásaink lennének, jobban menne a munka — rikkantja az egyébként halk szaru Somogyi József, a hidegburkoló művezetője. Ezen a szombaton elvégezték a három és fél napi munkát — az egész mosoda csem- pézését—, hiszen annyian jöttek nekik segíteni. A gépírólány, Lendvai Éva húszméternyi csempéről tisztította le durva gyökérkefével a maltert, s a Március 8. szocialista brigád pénzügyi« lányai és asz- szonyai párosával cipelték a tapasztóanyaggal teli vödröket. — Holnap izomlázunk lesz — mondták, de büszkélkedtek: a kék csempéket ők áztatták, csurgatták, s adták kézre a »férfinép«-nek. — Olyan jó a társaság, hogy azt se bánom, hogy kiszakadt a harisnyám — mondta egyikük, és mosolyogva megkínált a cukorból, amit az építésvezetőtől kaptak — »prémiumként«. A műszak végén a termelési főmérnök az udvari csapnál fél lábra állt, lehúzta a cipőjét. és lemosta róla az árokásás sarát. A búcsúzásnál a személyzetis fölszisszent: a vízhólyag a lapátolástól... G. 3. Somogyi Niplapi 3
