Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-12 / 214. szám

A 2 MSZ Mg SOMOGY ME GYE t BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Őszi „csúcs’' a földeken XXXI. évfolyam 214. szám 1975. szeptember 12., péntek Engedtessék meg, hogy sza­bálytalan beszámolót adjak a mai programról, amit csak így lehet kezdeni: Vendég érke­zett, itt uan, s oz emberek bi­zalommal fordultak hozzá. Egész nap a politikáról volt szó, de alig hangzott el ez a fogalom. A gazdaság került té­ritekre, de a beszélgetés köz­ben nem röpködtek a számok, s a társadalmi élet változását sem százalékokkal próbálták igazolni. A hazaszeretet, a nemzetköziség fogalmát egy­szer sem ejtették ki, mégis ez nőit a téma kora reggeltől ké­ső estig. A nap mottója pedig: “Az ember természete a mun­ka*. Semmi másról nem esett szó, mint az emberről. A bőség zavarával küzd ilyen­kor a megyei vezető: mit mond­jon el a rengetegből? Egyetlen órában hogy sűríthetné So­mogy keresztmetszetét úgy, hogy szerény dicsekvésre — hisz okunk van rá — és feszí­tő gondokra is szakítson időt? A kép mégis összeállt: hitele­sen, önvizsgálatra és tettekre serkentően, s ahol kellett úgy, hogy papírra kényszerítse a vendég tollát. Számadás volt ez a tájékoztató. Ha kérdések­be sűríteném a lényegét, így hangzana: Hogyan kezdtek hozzá a somogyi emberek a kongresszus, a pártértekezlet határozatainak végrehajtásá­hoz? Mit tettunk eddig, s hol van lemaradás a gazdaságpo­litikai határozatok teljesítésé­ben? És egyáltalán: hol tar­tunk most? Lassan lezáruló és most születő ötéves tervek si­kerei, emberi cselekedetek di­csérendő sokasága, új elképze­lések születése kapott hangot tömören, távirati stílusban. Mondhatnám úgy is: egy me­gye alkotó izgalmára, cselek­vőkészségére tárt ablakot a tá­jékoztató. S hogy eközben szó esett az állattenyésztésről? A lakásépítés és általában a be­ruházások gondjairól? A szo­ciálpolitikai intézkedések ha­tásáról és mindenről, ami éle­tünk szerves része? Így termé­szete«. Végtére is az derült ki: a vezető ittíiUetek a helyzet­ismeret teljes birtokában, be­felé tekintve határozzák meg a hétköznapi tettek irányát; ismerik bajainlcat, hibáinkat, de azt sem rejtik véka alá, hogy mit várunk központi szerveinktől a további előreha­ladáshoz. Egy biztos: a légkör kedvező Somogybán s a fejlő­désnek javarészt csak elhárít­ható akadályai vannak. Kérdések záporoztak. Az áruellátás, a népesedés, a gyermekintézmények száma és állapota, a lakásárak, az ér­dekegyeztetés helyzete, a te­lekspekuláció és a szemlélet alakulása, a szaSemunkáskép- zés és a fiatalok jövője — és még sok mindenre várt választ a vendég. És kapott, őszintén, kertelés nélkül, pontosan úgy, ahogy magunk között, testületi üléseken serkent tettekre a szenvedély. És délután a somogyi ipar- történet mozzanataiból állt össze a kép. A fiatal igazgató először megilletődött, de akkor is magabiztos volt, s az embe­rekről beszélt. A VBKM ka­posvári gyárának elődeiről, a szerény, de annál messzebbre nyúló m unkásh ag y orrán y ok ­ról, s ami talán a legmegraga- dóbb volt, arról: hogyan, mi­lyen gondoskodással, módszer­rel építik munkásszülők, törzs- gárdatagok sarjaival a jövőt. Horváth Attilát nem zavarták meg a kényes-izgalmas, lé­nyegre tapintó közgazdasági kérdések sem. S mielőtt meg­kezdődött volna a munkás­gyűlés, már áttekinthette a vendég a gyár munkásainak életét, szokásait. Nemcsak a termelésről, a gyártmányfej­lesztésről, a négymilliós meg­takarításról hallhatott, hanem arról is, hogy mennyire kö­tődnek az emberek a gyárhoz, mit tesznek azért, hogy való­ban jól érezhessék magukat a munkacsarnokokban, s azokon kívül. S hogy még vannak gon­dok? Hogy munkáshiánnyal küzdenek s ezért állandóan ja­vítani akarják a belső körül­ményeket? Náluk így termé­szetes. Mert magukba néztek. A megbeszélésen részt vett Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Magyar küldöttség Cedenbalnál Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a nagy népi hurál elnökségének elnöke csütörtökön fogadta Borbándi János miniszterelnök-helyet­test, a magyar—mongol gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnökét és a vezetésével Mon­góliában tartózkodó magyar küldöttséget. őszi »csúcsforgalom« van a megye mezőgazdasági üze­meinek földjein. Javában folyik a burgonya és a fővetésű silókukorica betakarítása, valamint a vetőszántás; elkezdődött a cukorrépa szedése, a tavasziak alá történő szántás — illetve a vetés. Szeptember elején a termelőszövetkezetekben a 81 243 hektár őszi vetés alá tervezett szántásnak 25,3 százalékával végeztek, az állami gazdaságok pedig 28,9 százaléknál tartot­tak; a burgonyaszedéssel 16,6, illetve 15,6 százalékra álltak. A fővetésű silókukorica betakarítását ekkorra a tanácsi szék­torban a terület 24,3, az állami gazdaságokban 25 százalékon fejezték be. Sok helyütt hozzáfogtak az őszi kalászosok vetéséhez is. A kaposfői egyesült termelőszövetkezetben — ott készült képünk — például szerdán kezdték az őszi árpa vetését egy tízholdas táblán. Baller József traktoros és Molnár Lajos munkagépkezelő az árpa elvetése után újabb feladatot kapott: a 62 hold mustármag vetésénél dolgoznak. Könyvek, versek, virágok, kerámiák Nem tudom, hány száz mun­kás ült a teremben, csak azt. hogy néma csend volt, s fe­szült a figyelem. Volt valami jelképes abban, hogy Sarlós István eltolta maga elől a mik­rofont! S a tájékoztató — an­nak nevezték — nem az ese­mények felsorolása-értékelése volt, hanem ráébresztés az em­ber nagyságára; az emberre, akiért csak ő maga tehet és tenni is kell. »Az ember ter­mészete a munka. Azért jött a világra, hogy alkosson, hogy élvezze a szépet, hogy meghó­dítsa a ■ természetet«. Így hang­zott a mondat, s a béke és biztonság helsinki értekezleté­ről volt szó. 1945-ös békevá- gyunkról, amikor még azt hit­tük, a háború után örökre ter­mészetes a béke. De hiszen az ember soha semmit nem ért el harc nélkül... S «z nem szónoki fogás, ez az emberiség történelmének nagy igazsága. És tovább. »Aki szabadon akar élni, annak mások szabadsá­gát is szeretni, akarni és be­csülni kell.* Ázsiában és Afri­kában, a latin-amerikai orszá­gokban járunk, s már nem le­het kétséges, hogy miért for­gatjuk izgatottan a reggeli la­pokat, miért keressük, várjuk a hírt Portugáliából — itt, Ma­gyarországon ... És ha az ősi kultúrákról, a föld értékeiről beszélt az elő­adó, vagy kétszázötven éves (Folytatás a 3. oldalon.) Bolgár—magyar barátsági est Kaposváron Ünnepi díszbe öltözött teg­nap este Kaposváron a Kali- nyin-városrész Petői i-emlék ­könyvtára. Bolgár—magyar barátsági estre és egy kiállí­tás megnyitására jöttek a környéken lakók. Tölgyesi Zoltán, a Hazafias Népfront körzeti bizottságának elnöke | köszöntötte a meghívottakat és a bolgár vendégeiket. Har­mincegy éve, 1944. szeptember 9-én a Vörös Hadsereg segít­ségével és a Bolgár Kommu­nista Párt vezetésével a bol­gár nép megdöntötte a hazá­jában dúló fasiszta diktatúrát, s Bulgária akkor elindult a szocializmus útján. Erről szólt Szvetlozár Vaszilev, a Bolgár Kulturális Központ igazgató- helyettese meg arról a válto­zásról, amelyen Bulgária ke­resztülment az elmúlt har­mincegy évben. A szocialista forradalom győzelme óta Bulgária korsze­rű szocialista állammá fejlő­dött, amelynek virágzó ipara magas terméshozamot elérő és gépesített mezőgazdasága van — mondotta. — Kitűnik har­monikusan fejlett népgazdasá­gával, a lakosság magas élet­színvonalával és gazdag szel­lemi kultúrájával, pedig a második világháború után még Folytatja tanácskozását a nemzetközi finnuqor-kowircsszus Csütörtökön az Akadémia székházában és a várbeli kongresszusi teremben foly­tatta munkáját a IV. nemzet­közi finnugor-kongresszus. A nyelvészeti szekcióban az észak-eurázsiai. nyelvek ro­konvonásairól és keveredésé­ről. valamint az ősmagyar nyelv kialakulásának kérdé­i seiről cserélik ki véleményü- | két a részvevők. A néprajzi szekcióban a finnugor nép- ] költészet és a finnugor né­pek hagyományos művészete a központi téma; az irodalmi I szekció ülésén a finnugor iro- 1 dalmak fejlődésének XX. szá- 1 zadi sajátosságai. (MTI) elmaradott agrárkapitalista or­szág volt. Az igazgatóhelyettes szavai nyomán átfogó kép alakult ki a hallgatók előtt a baráti or­szágról, s ezt -még teljesebbé tették azok a versek, irodal­mi szemelvények, tettek, ame­lyeket Merth László, Pálvölgyi Erika, Stágl József és Berta Beáta tolmácsolt. Az ünnepség után Tölgyesi Zoltán megnyitotta a Kapos­váron élő Verseghy Ferenc népi iparművésznek, a népmű­vészet ifjú mesterének kerá­miakiállítását. A könyvek kö­zött a habán és sárközi tányé­rok, korsók, készletek látványa nemcsak az ünnepség részt­vevőinek jelent élményt, ha­nem a könyvtár olvasóinak is, hiszen tíz napig lesz nyitva ez a bemutató. A chilei tragédia évfordulóján Tiltakozó táviratot küldtek a somogyi fiatalok 1973. szeptember 11-én 11 órakor bombák hullottak a santiagói Moneda-palotára. Néhány órával később meg­gyilkolták a neves chilei' poli­tikust, dr. Salvador Allende elnököt, s katonai puccsal megdöntötték a Népi Egység kormányát: Azóta fasiszta ter­ror dühöng Chilében. Erre emlékeztek — országszerte — fiatalok és idősebbek. Siófokon a Mü.M. 523. szá­mú Szakmunkásképző Intéze­tében tegnap délelőtt tiltako­zási nagygyűlést tartottak, majd a fiatalok a Magyar Szolidaritási Bizottságnak — hogy továbbítsa — táviratot küldtek, amelyben Chile né­pének szabadságot követeltek. Pontosan tizenegy órakor kétszázhatvan tanuló részvé­telével, Pablo Neruda Én itt maradok című versével kezdő­dött Kapoávóron az az ün­nepség, amelyet Allende el­nök emlékére rendeztek a Móricz Zsigmond Mezőgaz­dasági Szakközépiskolában. A részvevők meghallgatták azt a hangfelvételt is, amely Salva­dor Allende utolsó rádióbe­szédét őrizte meg az utókor­nak. 1973. szeptember 11-én az esti órákban a távirati iro­dák telexgépei adták tudtul a világnak a hírt; most — két esztendővel később — Kapos­váron, a SÁÉV munkásszállá­sának ifjúsági klubjában mintegy félszáz fiatal emlé­kezett meg ériről. Cseresznyés István, a KISZ városi bizott­ságának titkára beszédében arra hívta föl a figyelmet: a fiataloknak válaszolniuk kell az imperializmus gyalázatos megnyilvánulásaira, az embe­ri méltóságot sértő cseleke­detekre, a fasiszta rémtettek­re. — Van még a világon olyan ország — mondotta a városi KISZ-bizottság titkára —, ahol a fasizmus tombol, s nem nézve nőt, férfit, fiatalt, időset, gyermeket vagy anyát, szépséget és szerelmet: öl, öl és öl. Ilyen ország Chile is, ahol az erőszak, az önkény most az úr ... Százezreket tartanak jogtalanul fogva, tízezrek vannak munka nél­kül. De Chile népe harcol, mert hisz a szebb jövőben. Az ifjúsági klub tagjai együtt vallották: a dal erejé­vel is emlékezünk, tiltako­zunk. Az egyperces, néma fel­állás után elénekelték a Ver- ceromos kezdetű chilei dalt, Kozári Miklós gitárkíséretével. ynrA<5 P1JOEET ARJAI; EGYES ÖLJETEK1 Sarlós István Somogybán „fiz ember természete a munka” Munkásgyűlés és eszmecserék Kaposváron Háromórás megbeszélés a megyei pártbi­zottságon, munkásgyűlés a VBKM kaposvári gyárában, üzemlátogatás, találkozó szocialista brigádokkal és kötetlen beszélgetés a munká­sokkal örömeikről, gondjaikról, véleményükről — ez volt a somogyi látogatás első napjának programja. Vendégünk Sarlós István, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront fő­titkára. S akik áttekintést adtak a megyéről: Varga Péter, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a bizottság titkárai, Böhm József, a megyei tanács elnöke, Deák Ferenc, a városi pártbizottság első titká­ra, Kocsis László és Varga Károly, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának el­nöke, illetve titkára, s a gyár munkásai. Kádár János fogadta Írország Kommunista Pártjának tötitkárát Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Michael O’Riordant, Írország Kommu­nista Pártjának főtitkárát, aki az MSZMP vendégeként tar­tózkodik hazánkban, A teljes egyetértés szellemében lezaj­lott találkozó során eszmecse­rét folytattak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, s köl­csönösen tájékoztatták egymást a két párt helyzetéről és te-

Next

/
Thumbnails
Contents