Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-11 / 213. szám
Egy első kötet kapcsán Szeptember 20-tól: képzőművészeti világhét Tétlenkedő nemzedék? Gazda«** program H A kortáns képzőművészet és álátlam feladat öatal fró ! peare bármelyik műve nevet- i egyidőben születtek, de kötet- a társadalom eleven kapcáb- első kötetéről írná. S j ségessé válhatna ilyen megikö- j ben, csak most, jóval később j tatának gazdagítására szep- kétszeresen az, ha az | zelítéssel. Mégis: az azonosság | láttak napvilágot. Emiatt a ) tember 20-tól 28-ig — hazánk illető — ezt több, kevesebb joggal mondhatjuk — Somogybán kezdett publikálni, mégpedig lapunk hasábjain. Háromszorosan hálátlan a feladat akkor, ha az író ráadásul közvetlen ismerős, barát. Lehetne közbülső megoldásként valamiféle üdvözlő cikket ka- nyarítani, nem térve ki a no- i magad. fiú.'« című írásból ta— azt hiszem — érzékelhető, i megkésettség érzete. Azóta | ban először — megrendezik a Az író — többnyire Dávidnak ] ugyanis — úgy tűnik — ez az j képzőművészeti világhetet. A nevezett — hőse rossz közér- ! áramlat levonult irodalmunk- j rangos esemény nyitánya a zetét járja körül. S, hogy a I ban; túl vagyunk rajta, ör- | III. nemzetközi kisplasztikái novellák hetven százalékának ! dőlt Szilveszter, Spiró György j biennálé megnyitása lesz a a cselekményében ilyen azo- | és mások új hangulatokat, j Műcsarnokban. Ezt a főváros- nos motívumok vannak, az ; másféle hősöket hoztak. Nem | ban — és szerte az országban írások monotonná válnak. véletlen, hogy a monotónia ; — rangos hazai és külföldi, Ez a jellemzés a »Dobd föl ! után oly lelkes fogadtatásra j egyéni és csoportos kiállítások Ián még inkább rávilágít az előbbiekre: * Tulajdonképpen nem nagy dologról van vellákra, erényekre és hibák ra. Mentegetőzhetnék is ma- 'gam előtt, elég erős érv ez: kezdő író első kötetéből soha- csak közel a harminc felé va sem derül ki általában az, , lahagy érezte, olyan az élete, hogy mennyire futja majd a | mini a homok a bódé és víz későbbiekben. De mi mégsem í között. Semmitmondó. Csak azt a néhány száradó fűcsomót választjuk ezt az utat! Nagyon jó felkészültséggel megírt novellagyűjtemény Győrffy László »Dobd föl magad, fiú!« című könyve, mely nemrégen jelent meg a Széptaláltak kritikusi körökben. Az j sora követi, ember életigenlő lény... A képzőművészeti világhét Lázár Ervin írta nekem j programjáról tegnap a Vörös- szó, egyszer egy levélben: baj van ) marty téri kultúrpalotában a munkásaknak álcázott no- Mészáros Ffihály szobrász- v ellahősökkel akkor, ha az író művész, a Magyar Képzőmű- magát írja bennük. Nem fej- vészek Szövetségének tette ki, de értettem, mire céköti magához. Terméketlen. A krisztusi kort elérve pedig tudta, valamit produkálni kell. Ebben biztos volt.« Vagyis: egy önmagának is unalmas titkára tájékoztatta az újságírókat. A irodalmi Könyvkiadónál. Esz- alak rossz hangulataiba, tétlenkedésébe, tengés-lengésébe kell beleélnünk magunkat. közeit tekintve, stílusát vizs gálva is elmondható ez. Ilyen mondatokat tud: »-Szétszakadtak. Mosolyköröket cipelve a férfi, szeretethullámokon himbálózva az asszony.« Miért nnem, az . olvasóban? í mássá válni. Talán ha a »kriszösszetett az ok, nem lehet ! tusiékor« helyüket megtalált, egyetlen mondatban válaszolni ~ mert a munkás szereti a munkáját. Alkotásnak tekinti éppen úgy, ahogy az író a müvét. S ez jó közérzetet biztosít számára. Ha azonban, az író egy festőt, színészt vagy , i bafettáncost — más jellegű eg inkább: kellene. Nem munkára hajlamos személyimegy. »Unalmas-«^ ala- | séget — bújtat a bőrűikbe, at- .. kok “ak Dosztojevsz- tól az ábrázolt „munkás<< el_ mégis az ellenérzés bennem, az k]J regényeiben szoktak izgal- V€szti hitelét. Vannak ilyen »munkások« Győrffy kötete- , .. , ,, ben is. Az igazsághoz tartozik: küzdő, nem passzív férfiúról vannak hamisítatlanok is. Né- szolnanak ezek az elbeszélő- ha azonban a háttér is ronthat sek---- I a hitelen. Egyik elbeszéléséb en tsz-melléküzemként erőloz. A munkás nem ez a rossz j kortárs képzőművészet reflek- közérzetű figura, aki nem ta- ] torfénybe állításának időszerű- lálja magát a bőrében. Nem, \ ségét és fontosságát aláhúzza az MSZMP KB közművelődési határozata. A programok, rendezvények sora behálózza az egész országot. A világhéten a műM' erre. Talán néhány novella tartalmának elmondásával megvilágosul az ellenérzés egyik összetevője. A »Kés alatt-» című írás főhőse szeretőjéhez látoga^. A férfi — helyét nem lelő ember — rádöbben, hogy a viszonynak nincs jövője. A »Barlangrajz« című novella férfi szereplője — helyét nem lelő ember — rádöbben arra, hogy jelenlegi kapcsolatának nincs jövője, s közben a korábbi szeretőjére gondol, .akivel szintén nem volt jó. A »Dobd föl magad, fiú!-« helyét nem lelő Dávidjának a nő — feleség? — adja ki az útját, mert rádöbben: kapcsolatuknak nincs jövője. A rövid tartalomfölmondá- sok persze egy kicsit paródiának hatnak. Hiszen ShakesSzó sincs arról, hogy jómagam is ne ismernék néhány hasonló figurát, Győrffy László novelíahőseinek alteregóit. Élnek ilyen önmagukat nem találók közöttünk, ez tény. Az író a »béke sebesültjeinek« látja őket. Én meg önkezük sérültjeinek. Igaz: a novellákban többnyire nem derül arra fény, mivolt az eredendő ok, művet üzemeltet, s grandiózus méreteket sejtet. Aki végigjárt néhány szövetkezeti mellékzeumok ingyen tekinthetők1 meg; szervezett látogatásokat, tárlatvezetéseket és képzőművészeti előadásokat is tartar nak. Az egyik jelentős kiállítást Iraki kortárs művészet címmel az Ernst Múzeumban rendezik meg. -Pécsen ekkor tartják az országos kerámia- biennálét. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója — a fővárosban és vidéken — több kiállítást is tart. A Képcsarnok Vállalat szintén vállalta, hogy a képzőművészeti világhéten több bemutatót rendez. Érdekesnek ígérkezik az Iparművészeti Múzeumban megnyíló Üvegek, bronzok, térplasztikák című kiállítás — ezt a nemrég elhunyt Schaar Erzsébet műveiből rendezik. A Corvina Kiadó többek között megjelenteti Kampis Antal Szinnyei Merse Pál című könyvét — a Művészeti Kiskönyvtár 100. köteteként. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata új típusú reprodukciókat, úgynevezett poste- reket ad ki. Húsz magyar műalkotás — különleges papíron előállított művészi nyomat — kerül forgalomba a XVI. században élt M. S. mestertől Bernáth Aurélig. A sorozat hát nagy alakú Csont- váry-reprodukciót is tartalmaz, méltó kivitelben. Egységesen 35 forintért árulják ezeket, vidéken a PIÉRT-boltok- ban. Végül a néhány . »hazai« rendezvény. A Somogyi Képtárban ma megnyíló kiállítás — a Rippl-Rónai Múzeum legszebb képei; Rippl-Rónai József művei — már a képzőművészeti világhét eseményeinek sorába tartozik. Szeptember 19-én nyitják meg a Kaposvári Ruhagyárban az üzemi ösztöndíjasod kollektív tárlatát, s látogatást szerveznek Nagyatádra a művésztelepre. H. B. Nyelvtanulás, közélet, színház Klubok, körök Marcaliban Október végére érkeznek be a nevezési lapok a marcali művelődési központ klubjaiba, szakköreibe. A népművelési munka egyik legnehezebb formáját igyekeznek megszerüzemet, az tudja: ilyen nem ! ve?ni. * ht?t°lg°zó n<rP_ létezik j művelők, klubosok, hogy ki' alakíthassál?: a művelődési ogy ennyi rossz hangulatú szereplő megismerése után mégsem reményvesztve tesszük le a H mikor szenvedtek nyílt törést, j könyvet, azt az olyan novellák — kevés van belőlük — eredményezik, mint »Az utolsó éjszaka joga«, melyben a disszidálni készülő hős ráérez: itthon a helye, ahova — ha még oly rossz emlékek, impotens szerelmek kötik is — tartozik. Nem hymnikus emelikeVan itt némi megkésettség is. Tudniillik ezeket a figurákat, vagy nagyon is hasonlókat már könyvből, jobban mondva könyvekből is ismeri az olvasó. Lugossy Gyula, Munkácsi Miklós, Császár István stb. köteteiből. Győrffy novellái nagyjából azokkal otthon »törzsközönségét«. Ennek természetesen több feltéttele van. Olyan program, amely vonzza az embereket, olyan előadók, klubvezetők, akik »összetartják« a hallgatókat, biztosítják a jó programok megvalósítását. De szükség van az előző évek jó tapasztalataira is. Az utóbbival kezdve: az előző évben már működő ifjúsági klub, a nők klubja, a Bogláron harminckilencen Minden katedra / gazdára talált Hangverseny a szakmunkásképzőben — Hét év óta ez az első l — Hamarosan ez is meg- tanév, amikor minden zene- ! szűnik. Nem kell tovább el- tanári állást be tudunk tölteni i foglalnunk az iskola termeit, — újságolta az örömhírt ! es a napközi sem zavarja a Szalóky Béla, a fonyódi zeneiskola igazgatója. Hogy ez mekkora öröm, annak igazán a zeneiskolai igazgatók a megmondhatói, akik a nyaruk egy részét azzal töltik, hogy tanárt »verbuválnak«, vagy még inkább lámpással keresnek. Köztudottan elég kevés zenetanárt képeznek, és a végzősök nagyon sok lehetőség közül válogathatnak. Hívják őket az iskolákon kívül’ a zenekarok, a színházak, kisebb-nagyobb városok, és azt a lehetőséget választják, amelyik a legjobban megfelel n^kik. Az iskolaigazgatók pedig ígérnek. Ha lakást is tudnak ígérni — és adni —, akkor nagyobb az esély, hogy tanárt kapjanak iskolájuknak. Fonyódon hét évig tanították zenére a gyerekeket úgy, hogy hol ilyen, hol olyan szakos hiányzott. Most együtt a »csapat«. Négy tanerős az iskola, Szalóky Bélán és feleségén kívül még ketten kezdték az évet Fonyódon. De folytassuk az örömhírek sorát! — Szeptember elsején váltunk önállóvá. >Ennek is jelentősége van, mert a munkám egy részét képező — és sajnos, sok időt rabló — adminisztráció csökken. Amíg Kaposvárhoz tartoztunk, gyakran csak egy-egy aláírásért kellett beutazni. A zeneiskola »tanárijában« beszélgetünk Szalókyékkal. Néha nagyon kell figyelni, hogy egymás szavát értsük, mert tőlünk néhány méterre az általános iskolai napközi működik, és ebédidőben bizony nagy a zaj, a gyermekzsivaj, a tányérzörgés. zeneoktatást: új épületbe költözünk — folytatja a feleség, aki szolfézst, fuvolát és zongorát tanít. — A tsz-szövet- ség költözik ki az épületéből, mi pedig megkapjuk azt. Nagyon jó lesz, mert önálló épület, több teremmel. Szolfézs- és gyakorlóterem áll a gyerekek rendelkezésére. így most végre azt is meg tudjuk oldani, hogy azok a gyerekek, akiknek nincs otthon zongorájuk, bent az iskolában gyakorolhassanak. És, hogy ez is milyen jó dolog, azt csak a zenetanárok és a növendékek tudják, akik egymásnak adják a kilincset meg a hangszert. — Száz gyerek jár hozzánk ebben az évben — mondja az igazgató. — Az előző években is hasonló volt a létszám, csak kevesebb pedagógusra több gyerek jutott. Az új helyzetben minden bizonnyal magasabb szintű munka lesz az eredmény. A fonyódi zeneiskola gondjai, úgy tűnik, megoldódnak, ha átmeneti nehézségekkel számolni kell is. Bogláron, a művelődési házban kihelyezett oktatást szerveznek a télre, 'mert egyelőre a gyerekek járnak Fonyódra — harminckilencen. A zeneiskola inkább a tanárokat utaztatná. A Szalóky házaspár még elmondja, hogy szeretnének »kilépni« a falak közül. Ifjúsági hangversenybérletet szerveznek, és ehhez nagyon jó partnerre találtak a szakmunkásképző igazgatójában, aki azon kívül, hogy a gyerekek zenei művelődését szorgalmazza, helyet is ad a hangversenyeknek az új intézet aulájában. S. M. dettségű vallomás ez, rosszul j filmklub az idén is folytatja is állna ez az írónak. Sokat- i munkáját, és várhatóan egyre _________ _________ _________ ___, m ondó írás _ »A majom« is, : többen csatlakoznak a tavalyi j Művek — dolgozói közül már ' tatja munkáját á kiskerttulajtevékeny művészeti csoportok közül pedig a fúvószenekar, a beategyüttes, az ifjúmunkás irodalmi színpad, valamint a néptánccsoport működésére számítanak. Mindezek mellé azonban új is kellett, nem elég csupán azzal megelégedni, ami volt, bevált. Milyen igények vannak Marcaliban a szervezett önképzésre? Lóky György, la művelődési ház igazgatója: — Mindenekelőtt a nyelv- tanulás iránti igény nőtt meg a nagyközségben. Ezért szer- ; ház előadásaihoz. Pedig a veztünk angol és német nyelv- ; marcaliak szívesen. látnák tanfolyamokat: ezeket októ-' őket is * itt> mert sokan van- berben indítjuk. j nak, akik egy-egy színházi Októberben kezd működni a ] előadásra beutaznak Kapo6- szocialista brigádok klubja.I várra. Az üzemek'' — elsősorban a | Nyáron is működött már a kezdeményező Mechanikai j kertbarátok köre, most' folyLesz színházbarátok köre is. Erről ezt mondta az igazgató: — Elsősorban a Déryné Színház előadásai adják majd a színházbarátok összejöveteleinek témáját. A színház előadásaira bérletet szerveztünk, és meghívott előadó vagy több esetben a rendező lesz a vitavezető. Sajnos, a megyei színház, az országosan is elismerést kivívott Csíky Gergely Színház, nem látogat el hozzánk. A színház szerint műszaki okai vannak: kicsi a színpadunk a kaposvári színmely a két lábra állás késztető körülményeit ábrázolja, s szarkasztikus humorával új írói tartományokat ígér, akárcsak »A fénykép feltalálója« című írás. Jól sikerült munka a »Szabad esés«, a »Hallgass és várj, ha tudsz« is. Az viszont már szerkesztői feladat lett volna, hogy a novellák többségében szereplő hős — mivel névvel jelzetten azonos személy — ne legyen egyik írásban végzett orvos, a másikban még technikummal sem rendelkező fiatal, a harmadikban orvostani egyetemet befejezni nem tudó figura stb. Kü- 1 ón-külön elhisszük nekik, így együtt kissé furcsa, ha az egyik írásban az egyetemet elvégezni képtelen ember4 a másikban praktizál vagy boncol. Leskó László tagokhoz. A szakkörök közül j sokan érdeklődnek. Hasznos donosok örömére, 6 ugyancsak kettő dolgozik továbbra is, a j estéknek ígérkeznek a brigá- ; tovább él a zenebarátok bélyeggyűjtő és a fotó. Az ön- ! dók találkozói. j klubja. Két népfrontkiadványról Családi életre és Olvasótábori nevelés kis trakta A HAZAFIAS NÉPFRONT] 1974/75-ben egyelőre hatvan adta ki Gál Erzsébetnek; és! általános és harminc középis- Ortutay Zsuzsának a Családi: ko\ába? fogiaütoztak az e céira eletre nevelés a szülői házban \ es az iskolában című füzetét. ™al' , , la?asztalatok birtoka- A kiadvány a témakörbe tar- ' ban ket'harom ev alatt f°k°ben ez már a harmadik ilyen jellegű és célú kiadvány. Fontosak ezek a gyűjtemények, mert — ahogy ezt eddig is tettük — egymástól kell megtanulnunk, amit tovább tozó nevelési feladatokhoz ki-' 2a£“T minden iskolában bé- akarunk adni. amit erdemes ván segítséget nyújtani a szü- I ™~eUk a családi eletre neve- --------------------l öknek és a pedagógusoknak. ; le®t A munka kc!zos “ alla- 6 ' pit ja meg a szerzopar; az osztályfőnök' és a munkájukba Rajzoló számítógép Rajzoló automatát állítottak munkába a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet számítóközpontjában. A különleges segédeszköz, egy R—10-es számítógéppel együttműködve, rövid idő alatt bármilyen műszaki rajzot elkészít. Például helyszíni adatok alapján geodéziai térképet rajzol, vagy házgyárak adatainak felhasználásával megrajzolja a gyártható lakások változatait. A rajzoló automata jelentős szerepet játszhat a beruházások meggyorsításában. es bekapcsolódó iskolaorvosok nem érhetnek el kellő eredményt a családok tájékozottsága, a szülők egyetértése és együttműködése nélkül. A kiadvány foglalkozik a mai, szocialista családtípus — eszmény — kialakításával. Szól a családi életre nevelés tartalmáról, az iskola feladatairól, majd osztályonként megismér- hetjük belőle az órák tananyagát is. Végül könyvekre, filmekre, a pedagógusok és a szülők tájékozódásában nélkülözhetetlen kiadványokra hívja föl a figyelmet a népfrontfüzet. Hasznosan forgathatják a kiadványt a szülői munka- közösségek is. A témához kapcsolódik: a kaposvári megyei könyvtárban szemelvényjegyzéket állított össze a pedagógusoknak a gyermekrészleg. Olvasótábori kis trakta a címe annak a kiadványnak, melyet a KISZ központi bizottságának a segítségével adott az Olvasó kezébe a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az olvasótáborok eddigi munkáját, eredményeit összegezi a kiadvány, melynek előszavában Fábián Zoltán többek között ezt írja: — A kis gyűjtemény, amelyet most kézben tart az olvasó, azzal a céllal készült, hogy módszertani fogódzót adjon az olvasóvá neveléshez, az olvasótábori munkához. Az Olvasó Népért- mozgalom pár éves történetéközkinccsé tenni. — Azt már ma kimondhatjuk — folytatja —, hogy a fiatal írók, művészek, tudósok huzamos, nevelő célzatú együttléte az olvasótáborokban összesereglett fiatalokkal olyan emberformáló erő, amelyre ezentúl mind nagyobb szükség van a gyerekek és érettebb korú fiatal olvasó, művelt felnőtté neveléséhez. Az olvasótáborok adatai is sokat mondanak: 1972-ben nyílt az első, egy évvel később már tizenegyre szaporodott a számuk, majd huszonegyre. Pest megyében rendezték a legtöbb olvasótábort, Somogybán hármat. A legtöbb tanuló az általános iskolások közül vett részt a táborokban, de örvendetes az is, hogy hat táborban dolgozó fiatalok barátkoztak a könyvvel. Az ellenben különös, hogy a táborvezetők közül könyvtáros csupán három volt, pedagógus pedig húsz. Bizonyára a jövőben jobban a szívükön viselik a könyvtárosok is az olvasótáborok ügyét. SZERENCSÉRE Somogybán eddig is így volt. A megyei könyvtár gyermekrészlegében ezekben a napokban éppen azok a rajzok láthatók a falakon, melyeket az idei olvasótábor részvevői készítettek kirándulásélményeikről, olvasmányaikról. II. B. Sömcigyl Néplap >