Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-11 / 213. szám

Egy első kötet kapcsán Szeptember 20-tól: képzőművészeti világhét Tétlenkedő nemzedék? Gazda«** program H A kortáns képzőművészet és álátlam feladat öatal fró ! peare bármelyik műve nevet- i egyidőben születtek, de kötet- a társadalom eleven kapcáb- első kötetéről írná. S j ségessé válhatna ilyen megikö- j ben, csak most, jóval később j tatának gazdagítására szep- kétszeresen az, ha az | zelítéssel. Mégis: az azonosság | láttak napvilágot. Emiatt a ) tember 20-tól 28-ig — hazánk ­illető — ezt több, kevesebb joggal mondhatjuk — Somogy­bán kezdett publikálni, még­pedig lapunk hasábjain. Há­romszorosan hálátlan a fel­adat akkor, ha az író ráadásul közvetlen ismerős, barát. Le­hetne közbülső megoldásként valamiféle üdvözlő cikket ka- nyarítani, nem térve ki a no- i magad. fiú.'« című írásból ta­— azt hiszem — érzékelhető, i megkésettség érzete. Azóta | ban először — megrendezik a Az író — többnyire Dávidnak ] ugyanis — úgy tűnik — ez az j képzőművészeti világhetet. A nevezett — hőse rossz közér- ! áramlat levonult irodalmunk- j rangos esemény nyitánya a zetét járja körül. S, hogy a I ban; túl vagyunk rajta, ör- | III. nemzetközi kisplasztikái novellák hetven százalékának ! dőlt Szilveszter, Spiró György j biennálé megnyitása lesz a a cselekményében ilyen azo- | és mások új hangulatokat, j Műcsarnokban. Ezt a főváros- nos motívumok vannak, az ; másféle hősöket hoztak. Nem | ban — és szerte az országban írások monotonná válnak. véletlen, hogy a monotónia ; — rangos hazai és külföldi, Ez a jellemzés a »Dobd föl ! után oly lelkes fogadtatásra j egyéni és csoportos kiállítások Ián még inkább rávilágít az előbbiekre: * Tulajdonképpen nem nagy dologról van vellákra, erényekre és hibák ra. Mentegetőzhetnék is ma- 'gam előtt, elég erős érv ez: kezdő író első kötetéből soha- csak közel a harminc felé va sem derül ki általában az, , lahagy érezte, olyan az élete, hogy mennyire futja majd a | mini a homok a bódé és víz későbbiekben. De mi mégsem í között. Semmitmondó. Csak azt a néhány száradó fűcsomót választjuk ezt az utat! Nagyon jó felkészültséggel megírt novellagyűjtemény Győrffy László »Dobd föl ma­gad, fiú!« című könyve, mely nemrégen jelent meg a Szép­találtak kritikusi körökben. Az j sora követi, ember életigenlő lény... A képzőművészeti világhét Lázár Ervin írta nekem j programjáról tegnap a Vörös- szó, egyszer egy levélben: baj van ) marty téri kultúrpalotában a munkásaknak álcázott no- Mészáros Ffihály szobrász- v ellahősökkel akkor, ha az író művész, a Magyar Képzőmű- magát írja bennük. Nem fej- vészek Szövetségének tette ki, de értettem, mire cé­köti magához. Terméketlen. A krisztusi kort elérve pedig tudta, valamit produkálni kell. Ebben biztos volt.« Vagyis: egy önmagának is unalmas titkára tájékoztatta az újságírókat. A irodalmi Könyvkiadónál. Esz- alak rossz hangulataiba, tét­lenkedésébe, tengés-lengésébe kell beleélnünk magunkat. közeit tekintve, stílusát vizs gálva is elmondható ez. Ilyen mondatokat tud: »-Szétszakad­tak. Mosolyköröket cipelve a férfi, szeretethullámokon him­bálózva az asszony.« Miért nnem, az . ­olvasóban? í mássá válni. Talán ha a »krisz­összetett az ok, nem lehet ! tusiékor« helyüket megtalált, egyetlen mondatban válaszolni ~ mert a munkás szereti a mun­káját. Alkotásnak tekinti ép­pen úgy, ahogy az író a mü­vét. S ez jó közérzetet bizto­sít számára. Ha azonban, az író egy festőt, színészt vagy , i bafettáncost — más jellegű eg inkább: kellene. Nem munkára hajlamos személyi­megy. »Unalmas-«^ ala- | séget — bújtat a bőrűikbe, at- .. kok “ak Dosztojevsz- tól az ábrázolt „munkás<< el_ mégis az ellenérzés bennem, az k]J regényeiben szoktak izgal- V€szti hitelét. Vannak ilyen »munkások« Győrffy kötete- , .. , ,, ben is. Az igazsághoz tartozik: küzdő, nem passzív férfiúról vannak hamisítatlanok is. Né- szolnanak ezek az elbeszélő- ha azonban a háttér is ronthat sek---- I a hitelen. Egyik elbeszélésé­b en tsz-melléküzemként erő­loz. A munkás nem ez a rossz j kortárs képzőművészet reflek- közérzetű figura, aki nem ta- ] torfénybe állításának időszerű- lálja magát a bőrében. Nem, \ ségét és fontosságát aláhúzza az MSZMP KB közművelődési határozata. A programok, rendezvények sora behálózza az egész or­szágot. A világhéten a mű­M' erre. Talán néhány novella tartalmának elmondásával megvilágosul az ellenérzés egyik összetevője. A »Kés alatt-» című írás főhőse szere­tőjéhez látoga^. A férfi — he­lyét nem lelő ember — rádöb­ben, hogy a viszonynak nincs jövője. A »Barlangrajz« cí­mű novella férfi szereplője — helyét nem lelő ember — rá­döbben arra, hogy jelenlegi kapcsolatának nincs jövője, s közben a korábbi szeretőjére gondol, .akivel szintén nem volt jó. A »Dobd föl magad, fiú!-« helyét nem lelő Dávid­jának a nő — feleség? — adja ki az útját, mert rádöbben: kapcsolatuknak nincs jövője. A rövid tartalomfölmondá- sok persze egy kicsit paródiá­nak hatnak. Hiszen Shakes­Szó sincs arról, hogy jóma­gam is ne ismernék néhány hasonló figurát, Győrffy Lász­ló novelíahőseinek alteregóit. Élnek ilyen önmagukat nem találók közöttünk, ez tény. Az író a »béke sebesültjeinek« látja őket. Én meg önkezük sérültjeinek. Igaz: a novellák­ban többnyire nem derül arra fény, mivolt az eredendő ok, művet üzemeltet, s grandiózus méreteket sejtet. Aki végigjárt néhány szövetkezeti mellék­zeumok ingyen tekinthetők1 meg; szervezett látogatásokat, tárlatvezetéseket és képzőmű­vészeti előadásokat is tartar nak. Az egyik jelentős kiállítást Iraki kortárs művészet cím­mel az Ernst Múzeumban ren­dezik meg. -Pécsen ekkor tart­ják az országos kerámia- biennálét. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója — a fővárosban és vidéken — több kiállítást is tart. A Képcsarnok Vállalat szintén vállalta, hogy a kép­zőművészeti világhéten több bemutatót rendez. Érdekes­nek ígérkezik az Iparművé­szeti Múzeumban megnyíló Üvegek, bronzok, térplaszti­kák című kiállítás — ezt a nemrég elhunyt Schaar Erzsé­bet műveiből rendezik. A Corvina Kiadó többek között megjelenteti Kampis Antal Szinnyei Merse Pál cí­mű könyvét — a Művészeti Kiskönyvtár 100. köteteként. A Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalata új típusú repro­dukciókat, úgynevezett poste- reket ad ki. Húsz magyar műalkotás — különleges pa­píron előállított művészi nyo­mat — kerül forgalomba a XVI. században élt M. S. mes­tertől Bernáth Aurélig. A sorozat hát nagy alakú Csont- váry-reprodukciót is tartal­maz, méltó kivitelben. Egysé­gesen 35 forintért árulják eze­ket, vidéken a PIÉRT-boltok- ban. Végül a néhány . »hazai« rendezvény. A Somogyi Kép­tárban ma megnyíló kiállítás — a Rippl-Rónai Múzeum legszebb képei; Rippl-Rónai József művei — már a kép­zőművészeti világhét esemé­nyeinek sorába tartozik. Szep­tember 19-én nyitják meg a Kaposvári Ruhagyárban az üzemi ösztöndíjasod kollektív tárlatát, s látogatást szervez­nek Nagyatádra a művészte­lepre. H. B. Nyelvtanulás, közélet, színház Klubok, körök Marcaliban Október végére érkeznek be a nevezési lapok a marcali művelődési központ klubjaiba, szakköreibe. A népművelési munka egyik legnehezebb formáját igyekeznek megszer­üzemet, az tudja: ilyen nem ! ve?ni. * ht?t°lg°zó n<rP_ létezik j művelők, klubosok, hogy ki­' alakíthassál?: a művelődési ogy ennyi rossz hangu­latú szereplő megisme­rése után mégsem re­ményvesztve tesszük le a H mikor szenvedtek nyílt törést, j könyvet, azt az olyan novel­lák — kevés van belőlük — eredményezik, mint »Az utol­só éjszaka joga«, melyben a disszidálni készülő hős ráérez: itthon a helye, ahova — ha még oly rossz emlékek, impo­tens szerelmek kötik is — tar­tozik. Nem hymnikus emelike­Van itt némi megkésettség is. Tudniillik ezeket a figu­rákat, vagy nagyon is hason­lókat már könyvből, jobban mondva könyvekből is ismeri az olvasó. Lugossy Gyula, Munkácsi Miklós, Császár Ist­ván stb. köteteiből. Győrffy novellái nagyjából azokkal otthon »törzsközönségét«. En­nek természetesen több feltét­tele van. Olyan program, amely vonzza az embereket, olyan előadók, klubvezetők, akik »összetartják« a hallga­tókat, biztosítják a jó prog­ramok megvalósítását. De szükség van az előző évek jó tapasztalataira is. Az utóbbival kezdve: az előző évben már működő if­júsági klub, a nők klubja, a Bogláron harminckilencen Minden katedra / gazdára talált Hangverseny a szakmunkásképzőben — Hét év óta ez az első l — Hamarosan ez is meg- tanév, amikor minden zene- ! szűnik. Nem kell tovább el- tanári állást be tudunk tölteni i foglalnunk az iskola termeit, — újságolta az örömhírt ! es a napközi sem zavarja a Szalóky Béla, a fonyódi zene­iskola igazgatója. Hogy ez mekkora öröm, annak igazán a zeneiskolai igazgatók a megmondhatói, akik a nyaruk egy részét az­zal töltik, hogy tanárt »ver­buválnak«, vagy még inkább lámpással keresnek. Köztu­dottan elég kevés zenetanárt képeznek, és a végzősök na­gyon sok lehetőség közül vá­logathatnak. Hívják őket az iskolákon kívül’ a zenekarok, a színházak, kisebb-nagyobb városok, és azt a lehetőséget választják, amelyik a legjob­ban megfelel n^kik. Az isko­laigazgatók pedig ígérnek. Ha lakást is tudnak ígérni — és adni —, akkor nagyobb az esély, hogy tanárt kapjanak iskolájuknak. Fonyódon hét évig tanították zenére a gye­rekeket úgy, hogy hol ilyen, hol olyan szakos hiányzott. Most együtt a »csapat«. Négy tanerős az iskola, Szalóky Bé­lán és feleségén kívül még ketten kezdték az évet Fo­nyódon. De folytassuk az örömhírek sorát! — Szeptember elsején vál­tunk önállóvá. >Ennek is je­lentősége van, mert a mun­kám egy részét képező — és sajnos, sok időt rabló — ad­minisztráció csökken. Amíg Kaposvárhoz tartoztunk, gyakran csak egy-egy aláírá­sért kellett beutazni. A zeneiskola »tanárijában« beszélgetünk Szalókyékkal. Néha nagyon kell figyelni, hogy egymás szavát értsük, mert tőlünk néhány méterre az általános iskolai napközi működik, és ebédidőben bi­zony nagy a zaj, a gyermek­zsivaj, a tányérzörgés. zeneoktatást: új épületbe köl­tözünk — folytatja a feleség, aki szolfézst, fuvolát és zon­gorát tanít. — A tsz-szövet- ség költözik ki az épületéből, mi pedig megkapjuk azt. Na­gyon jó lesz, mert önálló épü­let, több teremmel. Szolfézs- és gyakorlóterem áll a gyere­kek rendelkezésére. így most végre azt is meg tudjuk ol­dani, hogy azok a gyerekek, akiknek nincs otthon zongo­rájuk, bent az iskolában gya­korolhassanak. És, hogy ez is milyen jó dolog, azt csak a zenetanárok és a növendékek tudják, akik egymásnak adják a kilincset meg a hangszert. — Száz gyerek jár hozzánk ebben az évben — mondja az igazgató. — Az előző években is hasonló volt a létszám, csak kevesebb pedagógusra több gyerek jutott. Az új helyzetben minden bizonnyal magasabb szintű munka lesz az eredmény. A fonyódi zeneiskola gond­jai, úgy tűnik, megoldódnak, ha átmeneti nehézségekkel számolni kell is. Bogláron, a művelődési házban kihelyezett oktatást szerveznek a télre, 'mert egyelőre a gyerekek jár­nak Fonyódra — harmincki­lencen. A zeneiskola inkább a tanárokat utaztatná. A Szalóky házaspár még elmondja, hogy szeretnének »kilépni« a falak közül. If­júsági hangversenybérletet szerveznek, és ehhez nagyon jó partnerre találtak a szak­munkásképző igazgatójában, aki azon kívül, hogy a gyere­kek zenei művelődését szor­galmazza, helyet is ad a hangversenyeknek az új inté­zet aulájában. S. M. dettségű vallomás ez, rosszul j filmklub az idén is folytatja is állna ez az írónak. Sokat- i munkáját, és várhatóan egyre _________ _________ _________ ___, m ondó írás _ »A majom« is, : többen csatlakoznak a tavalyi j Művek — dolgozói közül már ' tatja munkáját á kiskerttulaj­tevékeny művészeti csoportok közül pedig a fúvószenekar, a beategyüttes, az ifjúmunkás irodalmi színpad, valamint a néptánccsoport működésére számítanak. Mindezek mellé azonban új is kellett, nem elég csupán azzal megeléged­ni, ami volt, bevált. Milyen igények vannak Marcaliban a szervezett önképzésre? Lóky György, la művelődési ház igazgatója: — Mindenekelőtt a nyelv- tanulás iránti igény nőtt meg a nagyközségben. Ezért szer- ; ház előadásaihoz. Pedig a veztünk angol és német nyelv- ; marcaliak szívesen. látnák tanfolyamokat: ezeket októ-' őket is * itt> mert sokan van- berben indítjuk. j nak, akik egy-egy színházi Októberben kezd működni a ] előadásra beutaznak Kapo6- szocialista brigádok klubja.I várra. Az üzemek'' — elsősorban a | Nyáron is működött már a kezdeményező Mechanikai j kertbarátok köre, most' foly­Lesz színházbarátok köre is. Erről ezt mondta az igazgató: — Elsősorban a Déryné Színház előadásai adják majd a színházbarátok összejövete­leinek témáját. A színház elő­adásaira bérletet szerveztünk, és meghívott előadó vagy több esetben a rendező lesz a vi­tavezető. Sajnos, a megyei színház, az országosan is el­ismerést kivívott Csíky Ger­gely Színház, nem látogat el hozzánk. A színház szerint műszaki okai vannak: kicsi a színpadunk a kaposvári szín­mely a két lábra állás készte­tő körülményeit ábrázolja, s szarkasztikus humorával új írói tartományokat ígér, akár­csak »A fénykép feltalálója« című írás. Jól sikerült munka a »Szabad esés«, a »Hallgass és várj, ha tudsz« is. Az vi­szont már szerkesztői feladat lett volna, hogy a novellák többségében szereplő hős — mivel névvel jelzetten azonos személy — ne legyen egyik írásban végzett orvos, a má­sikban még technikummal sem rendelkező fiatal, a harmadik­ban orvostani egyetemet befe­jezni nem tudó figura stb. Kü- 1 ón-külön elhisszük nekik, így együtt kissé furcsa, ha az egyik írásban az egyetemet elvégezni képtelen ember4 a másikban praktizál vagy bon­col. Leskó László tagokhoz. A szakkörök közül j sokan érdeklődnek. Hasznos donosok örömére, 6 ugyancsak kettő dolgozik továbbra is, a j estéknek ígérkeznek a brigá- ; tovább él a zenebarátok bélyeggyűjtő és a fotó. Az ön- ! dók találkozói. j klubja. Két népfrontkiadványról Családi életre és Olvasótábori nevelés kis trakta A HAZAFIAS NÉPFRONT] 1974/75-ben egyelőre hatvan adta ki Gál Erzsébetnek; és! általános és harminc középis- Ortutay Zsuzsának a Családi: ko\ába? fogiaütoztak az e céira eletre nevelés a szülői házban \ es az iskolában című füzetét. ™al' , , la?asztalatok birtoka- A kiadvány a témakörbe tar- ' ban ket'harom ev alatt f°k°­ben ez már a harmadik ilyen jellegű és célú kiadvány. Fontosak ezek a gyűjtemé­nyek, mert — ahogy ezt eddig is tettük — egymástól kell megtanulnunk, amit tovább tozó nevelési feladatokhoz ki-' 2a£“T minden iskolában bé- akarunk adni. amit erdemes ván segítséget nyújtani a szü- I ™~eUk a családi eletre neve- --------------------­l öknek és a pedagógusoknak. ; le®t A munka kc!zos “ alla- 6 ' pit ja meg a szerzopar; az osz­tályfőnök' és a munkájukba Rajzoló számítógép Rajzoló automatát állítottak munkába a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet számítóközpontjában. A különleges segédeszköz, egy R—10-es számítógéppel együttműködve, rö­vid idő alatt bármilyen műszaki rajzot elkészít. Például hely­színi adatok alapján geodéziai térképet rajzol, vagy házgyá­rak adatainak felhasználásával megrajzolja a gyártható laká­sok változatait. A rajzoló automata jelentős szerepet játszhat a beruházások meggyorsításában. es bekapcsolódó iskolaorvosok nem érhetnek el kellő ered­ményt a családok tájékozott­sága, a szülők egyetértése és együttműködése nélkül. A kiadvány foglalkozik a mai, szocialista családtípus — eszmény — kialakításával. Szól a családi életre nevelés tartal­máról, az iskola feladatairól, majd osztályonként megismér- hetjük belőle az órák tananya­gát is. Végül könyvekre, fil­mekre, a pedagógusok és a szülők tájékozódásában nélkü­lözhetetlen kiadványokra hívja föl a figyelmet a népfront­füzet. Hasznosan forgathatják a kiadványt a szülői munka- közösségek is. A témához kapcsolódik: a kaposvári megyei könyvtárban szemelvényjegyzéket állított össze a pedagógusoknak a gyermekrészleg. Olvasótábori kis trakta a cí­me annak a kiadványnak, melyet a KISZ központi bizott­ságának a segítségével adott az Olvasó kezébe a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az olvasótáborok eddigi munkáját, eredményeit össze­gezi a kiadvány, melynek elő­szavában Fábián Zoltán töb­bek között ezt írja: — A kis gyűjtemény, amelyet most kézben tart az olvasó, azzal a céllal készült, hogy módszer­tani fogódzót adjon az olvasó­vá neveléshez, az olvasótábori munkához. Az Olvasó Népért- mozgalom pár éves történeté­közkinccsé tenni. — Azt már ma kimondhat­juk — folytatja —, hogy a fia­tal írók, művészek, tudósok huzamos, nevelő célzatú együttléte az olvasótáborokban összesereglett fiatalokkal olyan emberformáló erő, amelyre ezentúl mind nagyobb szükség van a gyerekek és érettebb korú fiatal olvasó, művelt fel­nőtté neveléséhez. Az olvasótáborok adatai is sokat mondanak: 1972-ben nyílt az első, egy évvel később már tizenegyre szaporodott a számuk, majd huszonegyre. Pest megyében rendezték a legtöbb olvasótábort, Somogy­bán hármat. A legtöbb tanuló az általános iskolások közül vett részt a táborokban, de ör­vendetes az is, hogy hat tábor­ban dolgozó fiatalok barátkoz­tak a könyvvel. Az ellenben különös, hogy a táborvezetők közül könyvtáros csupán há­rom volt, pedagógus pedig húsz. Bizonyára a jövőben jobban a szívükön viselik a könyvtárosok is az olvasótá­borok ügyét. SZERENCSÉRE Somogybán eddig is így volt. A megyei könyvtár gyermekrészlegében ezekben a napokban éppen azok a rajzok láthatók a fala­kon, melyeket az idei olvasó­tábor részvevői készítettek ki­rándulásélményeikről, olvas­mányaikról. II. B. Sömcigyl Néplap >

Next

/
Thumbnails
Contents