Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-07 / 210. szám
Hz együttműködés fejlesztése kölcsönös érdek Szép kenyér, formás péksütemény Szakmai táiékoztató és termékbemutató Legutóbb a negyedik ötéves terv indulásakor, 1970-ben foglalkozott a megyei párt-végre- hgjtóbizottság a mezőgazdasági nagyüzemek és az élelmi- szeripari vállalatok együttműködésével, és meghatározta azokat a feladatokat, melyeket a két ágazat fejlesztése érdekében. a tervidőszakban végre kell hajtani. A kooperációk, a közös vállalkozások körének kiszélesítése, a kölcsönös elő' nilökön alapuló együttműködési formák tökéletesítése döntő eszköz az ágazatok továbbfejlesztéséhez. Mit tettek a mező- gazdasági nagyüzemek és a velük kapcsolatban álló vállalatok az 1970-es határozat szellemében — ezt értékelte e heu ülésén a megyei párt-végrehaj- téb'zottság, s egyben meghatározta az együttműködés továbbfejlesztésének feladatait is. Nőtt a termelési színvonal A negyedik ötéves terv során a megye mezőgazdaságában jelentős változás ment végbe. A területi és üzemi koncentráció, a szakosodás, a vezetési színvonal javulása, a termelési rendszerék viszonylag gyors terjedése a mezőgaz- , daság iparszerű fejlődését eredményezte. A többtermelés pedig az áruértékesítés tartós növekedését hozta magával. Jól mutatja ezt az a tény. hogy a tervidőszak alatt a felvásárolt kenyérgabona mennyisége 97, a kukoricáé 174, a cukorrépáé 66, a vágósertésé 59 százalékkal emelkedett. Érthető, hogy a növekvő árumennyiség megsokszorozta az élelmiszer- ipar feladatait is. A megye élelmiszeripari vállalatainál viszont a korábbi rekonstrukciókon, kisebb korszerűsítéseken kívül számottevőbb fejlesztés nem történt. Ezzel magyarázható az a körülmény, hogy időszakonként feszültségek, felvásárlási és feldolgozd~ si nehézségek keletkeznek, és jelentős árumennyiséget kiszállítanak megyénkből. A burgonyának például 47,5 százalékát, a vágósertés csaknem 39 százalékát, a zöldség-gyümölcs több mint felét a megjön kívül dolgozzák fel és értékesítik. Az ellentmondások megszüntetése fontos megyei érdek. Ezért erőfeszítéseket tettek, hogy enyhüljön a feszültség. Befejeződött a tejipar rekonstrukciója, új üzem építése kezdődött; folyik a cukoripar rekonstrukciója, némileg javult a gabonaipar tárolási lehetősége, a sző vetkezetek és társulásaik is fokozták a feldolgozást és az értékesítést. Ezzel szemben ma sem rendezett a húsipar rekonstrukciója, fejlesztése. A. végrehajtó bizottság megállapította. hogy az 1970-es határozat szellemében több olyan közös vállalkozás alakult ki. ameiy előnyösen szolgálja a mezőgazdasagi üzemek és az élei műszeripari vállalatok fejlődését. Az együttműködés gondjai A kapcsolatok fejlődését az egymás érdekeinek kölcsönös figyelembevétele jelzi. Tér" fednek a hosszú távra szóló szerződések, csökkennek az ót" vétellel kapcsolatos viták. Csaknem valamennyi élelmi- szeripari vállalat fejlesztette szaktanácsadási hálózatát, anyagilag is támogatja az új eljárások bevezetését, a fejlesztést szolgáló kutatásokat, Mindinkább gyakorlattá válik a fontosabb eszközök, berendezések közös üzemeltetése, az, hogy a vállalatok gépeket kölcsönöznek a gazdaságoknak. Több vállalat közreműködik a termeléshez szükséges gépek, anyagok beszerzésében, s főként a zöldségágazatban tettek lépéseket azért, hogy a feldolgozás elsődleges folyamatainak egy részét a termelő üzemben végezzék el. Mezőgazdasági üzemeink a termelés és a feldolgozás elkülönültségének megszüntetése érdekében jelentősen fejlesztették feldolgozó és értékesítő tevékenységüket. Több gazdaság — a lábodi, a kaposvári, a balatonfenyvesi, a böhönyei, a siófoki — a szaktelepek építésével egy időben berendezkedett az állatok egy részének feldolgozására, értékesítésére. Elismerésre méltó intézkedéseket tettek a helyi lakosság jobb ellátásáért. Ezzel függ össze, hogy például Siófokon, a barcsi szövetkezetben bővítik a korábban létrehozott, kis kapacitású feldolgozó üzemeket. Ezek a példák éppúgy, mint a létrehozott közös vállalkozások, társulások (urebetinüzem, közös hasznosítású hűtőtároló, zöldségtermesztő társulás stb.) azt igazolják, hogy javult a gazdaságok és a vállalatok együttműködése, de még mindig elmarad a lehetőségektől! A tartalmas és jelentős előnyökkel járó együttműködési formák továbbfejlesztését számos körülmény fékezi. A közös vállalkozások, beruházások elterjedését elsősorban az akadályozza, hogy a megyében levő élelmiszeripari vállalatok nem rendelkeznek megfelelő önállósággal és kellő pénzzel. Legalább ekkora gond a különböző szektorok jogi kapcsol!' tainak rendezetlensége, az eltérő érdekeltségi és jövedelemszabályozási rendszer. Végül a vezetők egy része a korábban »megbukott« társulások rossz példájára hivatkozva még mindig nem látja az együttműködés szükségességét, előnyeit. Feladat — hosszú időre A mezőgazdaság termelési színvonalának emelése, a koncentráció, a szakosodás szükségessé teszi a termelés, a feldolgozás és az értékesítés egységének létrehozását. A mező' gazdaságnak és az élelmiszer~ iparnak az eddiginél sokke.l szervezettebb együttműködése így korántsem elhatározás dolga, hanem gazdasági szükség' szerűség! E tapasztalatokból következnek feí adataink is, melyek hosszú időre szóló, több éves, következtés munkát igényelnek. A tennivalók egy része a megyei, az üzemi, a vállalati vezetőkre hárul, más részük viszont határozott központi intézkedéseket kíván. Ez utóbbihoz tartozik az érdekelt' ségi rendszer népgazdasági szintű kidolgozása, a jogi szabályozás, az egységes elszámo' lás rendjének megteremtése. Sok fiatal életében jelentett fordulatot az elmúlt hét: 2200 új szakmunkás kezdett dolgozni a megye különböző ipari és mezőgazdasági üzemeiben, I és mintegy 300 — Somogybán és az ország különböző felső- I oktatási intézményeiben végzett — friss diplomás fiatal j foglalta el megpályázott he-, lyét. Az első napok benyomd- i sairól még korai lenne megkérdezni őket, hiszen a kezde- ! ti időszak az ismerkedés, a tájékozódás jegyében telik el. Hogy milyen lesz a közérzetük később, hogyan tudják mennél gazdagabban gyümöl- csöztetni elméleti tudásukat, jórészt tőlük — akaratuktól, igyekezetüktől — függ. De nemcsak tőlük: környezetüktől, vezetőiktől, munkatársaiktól is. Nem mindegy ugyanis, milyen hangulati és társadalmi körülményeket biztosítanak munkájukhoz, milyen feladatokkal látják el őket. Idősebb kollégáik bizonyára érzik felelősségüket, hiszen saját bőrükön is tapasztalják: Somogy sok területen munkaerőhiánynyal küzd, és e gond a közeljövőben sem enyhül. Hiszen az idén — a hatását éppen e kor-, osztálynál érezhető népesedési hullámvölgy miatt — mintegy százötvennel kevesebb ipari tanuló kezdhette meg hétfőn tanulmányait, mint tavaly. Több éves távlatban azonban a helyzet biztató. Megnőtt az óvodás korúak száma, és az általános iskolák első rek iratkozott be, mint a múlt osztályaiba is jóval több gye-: 1 évben. Sajnos, elhelyezésük i nem zökkenőmentes. Különö- j sen a városokban és a na- j gyobb községekben nőtt meg j a délutános Csoportok száma, ami nagyobb terhet ró a gyerekekre és a pedagógusokra. A megnövekedett tanulólétszámmal és a kötelező órák csökkenésével egyidejűleg nem került több nevelő az intézményekbe. Kaposváron 23 képesítés nélküli óvónőt kénytelenek alkalmazni, de sok tanító hiányzik elsősorban, vidéken, főképp a nagyatádi járásban. Az idén feltűnő a középiskolai tanárhiány még a megyeszékhelyen is. A művelődésügyi osztály utolsó éves tanítóképzősök és főiskolai hallgatók kikérésével próbál egyhíteni a gondokon. Nemcsak a gyerekeknek, hanem sok felnőttnek is a tanulmányok megkezdését vagy folytatását jelenti szeptember elseje. Jó néhány an a szervezett önképzést választották tudásuk gyarapítására. így az idén is sokan jelentkeztek a TIT nyelvtanfolyamaira. Igaz, bizonyos vonatkozásban jobb, ha »egy nyelven beszélünk«, de ez nem zárja ki azt, hogy több nyelven is megértessük magunkat. Csak az a baj — régi tapasztalat —, hogy a kezdeti nekibuzdulás jó néhány hallgatónál nem folytatódik rendszeres, állhatatos készségképzéssel, és a tanév végén marad az anyanyelv meg az ön vigasztalás: majd jövőre. A tanévkezdés gondjai, örömei sok család életében hoznak változást évről évre. Amiről azonban a megyei tanács októberi ülésén tárgyal majd. Somogy minden lakosát érinti: e testület azt vizsgálja meg, hogyan állunk a szolgáltatásokkal, mit kell tenni azért, hogy pontosabb, megbízha- j tóbb, gyorsabb munkát végezzenek az erre létrehozott szervezetek. A megyei tanács vb keddi ülésén készítette el a végleges anyagot. Megállapításaiból ízelítőként — hiszen az októberi ülésről részletesen beszámolunk — csak annyit: a korábban ellátatlan területeken is javult a szolgáltatások minősége; különösen a textiltisztításról, az elektromos eszközök és a gépkocsik javításáról mondható ez el. Ami természetesen nem jelenti a panaszok megszűnését —• elsősorban az elektromos készülékek javításában —, amint erről a szerkesztőségünkhöz érkező levelek is árulkodnak. Mégis, jóleső érzéssel állapították meg a Kaposvári Városi Tanács V. B. szerdai ülésén is, hogy az egyik legnagyobb szolgáltató vállalat, a Patyolat, jelentősen fejlesztette hálózatát az elmúlt években, miközben a munka minőségére is csak ritkán fordul elő panasz. És ha igen — erről is többször meggyőződhettünk —, mindig előzékenyen kijavítják azokat. Faál László Ezek a megyei intézkedések előfeltételei. Nem tűr azonban halasztást a megyén belüli feladatok végrehajtása sem. Mindenekelőtt szükség van a szemlélet megváltoztatására! Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a vezetők egy része nem lát túl a gazdaság, a vállalat saját feladatán, nem keresi, hogy milyen együttműködési formával szolgálhatná jobban a saját és egyben a népgazdaság érdekeit. Több kezdeményezést Szervesen kapcsolódik ehhez a mezőgazdasági és az élelmiszeripari tervek egyeztetése. Az eddigi kedvező tapasztalatok mindenképpen arra figyelmeztetnek, hogy általánossá kell tenni a hosszú távú termelési szerződéseket, melyek mind az iparnak, mind a termelőüzemnek biztonságot jelentenek. Ezzel együtt nélkülözhetetlen a termelési körze' tek kialakítása. A termelés és a feldolgozás összhangja érdekében döntő fontosságú, hogy a folyamatban levő élelmiszeripari beruházásokat határidő' re befejezzék, és szélesítsék a közös beruházások körét. A jó kapcsolatot szolgálja az élelmiszeripari vállalatoknál keletkező melléktermékek mező- gazdasági hasznosítása. A vállalatoknak, az integráció veze' tőinek gondosan fel kell készülniük e nagy munkára. A mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar közös, kölcsönös érdeke, hogy kezdeményezőbben, kő' vetkezetesebben, hatékonyabban munkálkodjon a fejlődéshez nélkülözhetetlen együttműködési formák kibontakoztatásán. Az embernek kedve támad kinyújtani a kezét, kiemelni helyéről a pirosra-ropogósra sült péksüteményt, hogy jóízűen beleharapjon ... Persze, a kiállított tárgyakhoz nyúlni tilos. így az egyetlen lehetőség: szemmel »kóstolgatni« a mezőgazdasági kiállításon bemutatott sütőipari termékeket. Az idea a tanácsi sütőipar termékei három-három arany-, és ezüst-, továbbá öt bronzérmet kaptak, az üdítőital-iparnak három ezüst- és egy bronzérem jutott. Kiss László, a MÉM főosztályvezetője, az Országos Sütőipari Szakmai Tanács titkára a mezőgazda- sági kiállításon tartott sajtó- tájékoztatón elmondta: a sütőipar és az üdítő italt előállító ipar fejlődése egyenes következménye, illetve része a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődésének. Tavaly csaknem hétszeresére nőtt — az 1950. évihez képest — a sütőipar termelése/ és már 186 féle péksüteményt készítettek. A tanácsi élelmiszeripar is több új termékkel lépett színre: a Somogy megyei Sütőipari Vállalat például a 25 és 33 dekás csomagokban forgalomba hozott sós teasüteménnyel, a 20 dekás kókuszcsókkal. A IV. ötéves terv időszakában 2,1 milliárd forintot fordítottak, illetve fordítanak a tanácsi sütőipar fejlesztésére (többet, mint az előző 17 évben együttvéve). A termékek minőségének megóvásáért is sokat tehetnek, ha gondosan szállítják, tárolják a pékárut. Hazánkban számottevően nőtt az üdítő ital fogyasztása: 1960-ban az egy főre jutó évi fogyasztás még csak 4,8 liter volt, tavaly viszont már 26 liternél is több. Számításaik szerint a következő években 50—60 literre emelkedhet. 1968-ban kezdték a kólák gyártását, s a termékek gyorsan kedveltté váltak. Most a kereslet főképp a természetes eredetű ásványvíz termelésének fokozását sürgeti. A kiállításon szakmai elismerésben részesült a Deit üdítő. Ez a narancs-, illetve citromtartalmú ital tartalmazza — a Pepsi- és a Coca-Colához, az Olympos Orange italokhoz és a paradicsomiéhez viszonyítva — a legkevesebb kalóriát, illetve szénhidrátot. Engedély nélkül 1974. március 1-ig Kaposváron összesen' 339 épületet emeltek engedély nélkül, s további 136 épült az engedélyezettől eltérő módon. Ezért a városi tanács építési osztályán 116 380 ezer forint építési bírságot vetettek ki, s elrendelték 214 épület lebontását. A fellebbezések során a városi tanács határozatai közül 23-at megváltoztattak, és I 42 bírságot szüntettek meg. Ezek a számok azonban csak azokra az engedély nél- j kül épített házakra vonatkoznak, amelyekről tudott a hatóság. 1. Kaposvár, i szentjakabi várhegy. Csúnya, nyúlós, őszies az idő. A kerékgyötörte utakon vastagon ragad a sár. A házakból szöszmötölés, ajtócsapkodás és a televízió hangja szűrődik ki. Házakból? A kolostorromot környező szelíd dombokon mindenfelé terjedelmes családi házak, hivalkodó emeletes pinceépületek sorakoznak a szőlők, gyümölcsösök között. Több szintes épület a divat, követték hát a divatot a várhegyen is. Csend van errefelé, s jó levegő. Érdemes ide építeni. ♦rillany már van, s egy szép napon a tanácstagok útért, járdáért, vízért kezdik majd verni az asztalt. Igazuk van? Az ember alapvető joga, hogy házában kulturált körülmények között éljen, ne lábaljon térdig érő sárban, s ne kelljen kilométerekről hordani az ivóvizet. Csak az a- bökkenő, hogy a várhegy nem lakásépítkezésre kijelölt terület. A rendezési terv és az építési előírások szejint az itteni szép szőlőskertekben legföljebb tizenkét négyzetméteres alapterületű házikó emelhető pincével. A várhegy épületei nem ilyenek. Akadt ugyan furfangos építtető, aki igyekezett tartani magát az előíráshoz: az alapot tizenkét négyzetméterre építtette, s ráhúzott négy szintet. Galambdúc — ez jut eszembe »szenszámoskamrá- ja« láttán. A tulajdonos haszna tetemes. A város kára jóvátehetetlen. Ezek az építmények zömmel engedély nélkül épültek, s egy-két nemzedék- nyi időre megváltoztatták a szép, értékes műemlékkel bíró vidék képét. Táj rombolás. De legalább ennyire veszélyes, hogy fittyet hánytak az építési hatóság sok-sok fáradsággal kimunkált, tudományos elvek szerint meghatározott városfejlesztési elképzeléseinek. 2. Miért épít valaki engedély nélkül? Bizonyos-e, hogy előre eltervezve, körmönfont szándékkal? Vannak olyanok, akik az építési költségekbe előre bekalkulálják a bírság összegét is. De vajon minden építtető így gondolkozik? . — Hiba lenne ezt mondani — vélekedik Domokos Béla, a városi tanács ÉKV-osztályá- nak csoportvezetője. — Az építtetők nagy többsége csupán házat akar. Kényelmeset, takarosát; olyat, amilyet a környezetében lát, vagy évtizedek óta a képzeletében dédelgetett. S ekkor kezdődik a baj ... A megálmodott épület külső megjelenése, hasznossága, a belső terek kialakításának célszerűsége, statikai jellemzői nem biztos, hogy jók. A jámbor építtető ez okból fölkeresi a legközelebbi építésztervezőt, nagyjából körülírja, hogy milyen elképzelései vannak, s a többit a szakemberre bízza. A tervező gyakran azt is vállalja, hogy »elintézi« a sok utánajárást. A tervezőnek. azonban egyéb feladatai is vannak. Az építtető ügyeinek intézésére kevés ideje jut — tekintve, hogy esténként több ilyen terv is varja. Néhány órás munkával megrajzol egy szabványtervet. Félmunka ez a javából. Három-ötezer forintért sok tervező alig tesz többet, mint a nevét adja az épülő házhoz. Mi történik ezután? — Átnézzük a benyújtott terveket, s ha azok nem felelnek meg a rendezési tervek és az építési szabályzat előírásainak, módosítást kérünk. Ekkor adják egymásnak a kilincset a tervezők: jönnek az engedélyt »elintézni«. Kaposvár e tekintetben még mindig kisváros. Vég nélküli viták után aztán megszületik a módosítás. Menet közben derül ki, hogy a terv csak kellék. Módosítja a mester, a munka után esztergályosból pallérrá vedlett rokon, aki az eredeti elképzeléssel nem1' tud megbirkózni. De módosításra ösztönzik a kőműveseket a háziak is. Egy üveg pálinka, -néhány butélia bor — s az épületre nem ismer rá a tervezője. — Így születik az engedélytől eltérő épületek hosszú sora. A hatóság meg töprenghet: bírságoljon-e vagy hagyja az egészet s ne okozzon saját magának is kellemetlenséget. •— Nem beszéltünk még az építési előírások tudatos meg- kerülőiről. — Ne is beszéljünk. Az engedély nélkül épített házak földerítésére alig van erőnk. A telekkönyvezési gyakorlat ismeretében ez sziszifuszi munka volna. 3. Engedély nélkül. Egyesek eleve bekalkulálják a költségvetésbe a büntetést, S már épülnek a házak a Kecel-he- gyen, ahol pedig építési tilalom van. Épülnek — keresztbe a tervezett utcákra vagy egyenesen a kialakítandó főtéren. A kár fölmérhetotlen. A tét a város tervszerű fejlesztése. S az ár — így — iszonyúan magas lesz. Csupor Tibor
