Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-05 / 208. szám
A barátait maga választja meg az ember, a szomszédait nem. Kényszerű szomszédság a nagyatádi művelődési házé és a zeneiskoláé. Az utóbbi tulajdonképpen »albérlői a ház alagsorában, a raktárban kapott helyet. Az egyik helyiség egyben az igazgatói iroda is — itt találjuk Kenedy Tibort, aki nagy papírhegyek között éppen a tanév utolsó előkészítő munkálatait végzi. A helyiségben van egy zongora is. A mellette levő terem hasonló. Köztük még egy kisebb raktár: itt tárolják a fúvós hangszereket. Az igazsághoz tartozik, hogy a zeneiskola ezenkívül rendelkezik még két öltözőnek készült teremmel is, amelyet azonban — ha színházi előadás van a házban, tehát elég gyakran — el kell hagyniuk, és átadni a művészeknek. Ilyenkor a tanárnő veszi a hegedűt, és a tanítványaival együtt megy helyet keresni. — Volt még egy termünk az általános iskolában: ma délig várom a választ, hosy maradhalunk-e vagy sem ' — mondja Kenedy Tibor. — Az esélyünk nagyon kevés, hiszen ismerem a város gondjait. Abból a teremből napközi lesz, mert szükség van rá, de így sem tudják a gyerekek jeléntős részét elhelyezni. Tehát onnét valószínűleg ki kell költöznünk. Mindez még jobb, mint ahogy a megelőző időszakban volt, mert akitor olyan helyen folyt a gyerekek zenei képzése, ahova beesett az eső. Kényszerű szomszédság a mostani. Ladán Imre, a művelődési [ ház igazgatója: — Szükségünk lenne a zeneiskola által elfoglalt raktárakra. Tudjuk azonban, hogy egyelőre nincs más megoldás. Zavarjuk egymást? Természetesen. Az alagsorból egész nap felszűrődik a gyakorló gyerekek muzsikája: akármi van fönt, ezt hallani. Kenedy Tibor: — Belső hallásra nevelni? Amikor állandóan más zajt hall a gyerek? Lehetetlen. A megoldás tehát: kölcsönös alkalmazkodás. A két intézmény vezetőjének eddigi jóindulata eredményezte, hogy békésen megfértek az előbb felsorolt körülmények ellenére is. Sőt, a szükségből hasznot kovácsolnak. A zeneiskola — mert helyben volt — bekapcsolódott a művelődési ház rendezvényeinek sorába. A ház az iskola rendezvényeihez helyiségét adott. Nagyatád zenei élete az elmúlt időszakban sokat hallatott magáról. A körülmények tehát nem befolyásolják rossz irányba a munkát. Kenedy Tibor elmondta, hogy bár tanárhiánnyal küszködtek tavaly is — hat ember munkáját hárman végezték —, és ez* a helyzet az idén sem változik, mégis eredményeket értek el. Ezt bizonyítja a szakfelügyelői vélemény, a tanári és növendék- hangversenyek színvonala. A csurgói »fiókiskolával« egvütt százötven gyereket tanítanak. — Novemberben készülnek el Csurgón az iskola átalakításával. Minden tiszteletem a csurgóialté, olyan lelkesen álltak a zeneiskola ügyéhez, csak dicséretet érdemeinek. Eredmény ez is: a járásban most két' zeneiskola működik majd. Ott harmincöt—negyven gyereket oktatunk — mondta az igazgató. — Mén milyen terveik vannak az új tanévre? — A meglevő, szűkös körülmények nem gátolhatják a munkánkat továbbra sem. Igyekszünk tartani a színvonalat. Itt a művelődési házban megrendezzük a tanár- és növendékhangversenyeket továbbra is, és célunk minél többször a nagyatádi közönség elé lépni a ház színpadán. S. M. Megbeszélés Fonyódon i Csiky Gergely Színház Zalában Megbeszélést tartottak a minap a megyei tanács fonyódi alkotóházában a kaposvári Csiky Gergely Színház körzeti tevékenységéről és a jövő feladatokról. Részt vett a megoe- szélésen Malonyay Dezső, a Kulturális Minisztérium színA gyár akarata a könyvtáriján Nemcsak a termelési értékek — és egyre inkább így van — mutathatják meg a gyár akaratát. H sok közül most hadd említsük csupán az üzemi könyvtár létrehozását. Azért ezt, mert tegnap egy olyan ünnepségen vettünk részt a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárában, ahol az olvasóvá nevelésnek teremtettek korszerű otthont. Szabad polcos, háromezer kötetes üzemi könyvtárat avattak. Horváth Attila igazgató mondta el: — A tizenötéves SZMT Központi Könyvtár pályázatot hirdetett üzemi könyvtárak létesítésére, mi ezen huszonötezer forintos díjat nyertünk. Az üzemben megkezdődött a régi könyvtár bővítése, melynek során megháromszorozódott a kölcsönözhető kötetek száma. Háromezer kötetes könyvtárunk mellett ugyanilyen értékű műszaki könyvállománnyal is rendelkezünk. Az új, szabad polcos könyvtár megvalósításában dolgozóink munkája öltött testet. A VBKM Kaposvári Villamossági Gyárának új, szabad polcos könyvtárát nemcsak tegnaptól érezhetik magukénak az itt dolgozok, hanem már attól a perctől, amikor a bővítésen fáradoztak. De koránt sincs ezzel befejezve a könyvtár története, hiszen — mint az igazgató elmondta — jelentősen szeretnék növelni az olvasótábort. Eddig száznyolcvan tagja volt a szűk könyvtárnak, a jobb feltételek között működő létesítményben ezentúl több dolgozóra számítanak. Ennek a tervnek a valóra váltásához megteremtették a személyi föltételt is, a gyár történetében először vettek föl függetlenített könyvtárost, aki a két telephelyen is ellátja az olvasóvá nevelés feladatát. A könyvtárat az SZMT Központi Könyvtárának munkatársa, Sándor János rendezte be, tegyük hozzá avatottam Az új üzemi könyvtárat Horváth Attila igazgató adta át, megnyitót Tarr Gyula SZMT-titkár mondott. Délután író—olvasó találkozóval folytatódott az avatóünnepség, majd Baranyi Ferenc SZOT- díjas költő közreműködésével megtartották az űj könyvtár első rendezvényét, melyen az, egy éve működő helyi irodalmi színpad adott műsort a költő verseiből. házi főosztályának vezetője, Koplár Lajos, a Zala megyei Tanács elnökhelyettese. Kocsis László, a Somogy megyéi Tanács elnökhelyettese és Zsám- béki Gábor, a Csiky Gergely Színház igazgatója. Mint ismeretes, a színház körzeti feladatokat is ellát. A minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy e feladat ellátásához javítani kell a jövőben az anyagi és a személyi feltételeket. A színház nyolcvankét. felnőtt- es nyolc gyermekelőadást tart Zala megyé- oen. A megbeszélésen döntés született arról is. hogy megváltoztatják a két megye hozzájárulásának arányát a színház fenntartására szolgáló anyagi alapokhoz. A megyei művelődési osztályok még szeptemberben egyeztetik a minisztériumban a hozzájárulásra, a műsortervre, a hatáselemzésre és a közművelődési munkára vonatkozó együttműködési elképzeléseiket. Ké-di esé a televízió Családi kör című műsora helyesen. jól időzítve, az elsősök kezdő iskolanapjának a nevelési kérdéseivel foglalkozott, bemutatva, hogy milyen rosz- szul teszi a szülői ház, ha a természetes félszegséget így fokozzák a családban: — Majd az iskolában megtanulod a rendet... Mintha ennek az adásnak a folytatása lett volna a szerda reggeli iskolakezdés Kaposváron, a Krénusz általános iskolában. Itt nem a szülők helytelen nevelését figyelhettük meg, hanem azt, hogy mit tesz rosszul — az iskola! Mit ís? • | Háromnegyed nyolcig zárva tartják az ajtó., nem lehet bemenni az iskolába. Kinn I várakoznak a gyerekek, köz- j tűk' azok a kis elsősök is, akiket a szülők az első napokban még elkísérnek az iskolába. Azért, hogy ne legyen olyan idegen a hely a gyerekeknek, a beilleszkedést segítheti egy ideig ez a szülői segítség. A Krénusz iskola előtti várakozás azonban nem segíti a beilleszkedést, magam se szívesen álldogálnék olyan kapu előtt, ahol a fogadtatás ilyen zord. A minap egy vidéki óvodában jártam. Ott mondták el, hogy az óvónők várják a gyerekeket! Minden reggel és mindenkit. Arra gondolnak, hogy ezzel a gesztussal nemcsak közvetlenebb lesz a kapcsolat köztük és az apróságok között, hanem a nevelési lehetőségeket is kiaknázzák. Például azt, hogy köszönni illik: A gyerekekben a gondoskodás meleg érzését kelti az is, hogy ilyenkor például megkérdezik az óvónők a szülőktől: — Hogy aludt Marika? A fogadtatás nevelési szerepét, lehetőségét nem véletlenül csillantottam föl a Krénusz általános iskola tarthatatlan intézkedésével kapcsolatosan. Beszélgettem egy itt dolgozó pedagógussal is, megkérdeztem, miért nem lehet korábban bemenni az iskolába ? Azt felelte — hadd tegyem hozzá, csodálkozva a zokszón —. hogy a gverekek szétszednék az iskolát, ha korábban bemehetnének. Erre aztán tényleg nem lehet mást mondani: neveljen az iskola! Az említett intézkedés azonban bizalmatlanságot kelt, korántsem nevelő hatású. Saját szakállára vezette be az iskola? Nem tudom. Ez az eljárás sajnos, a rossz tanévkezdésre példa. H. B. Nyolc oldal — egy világ Megjelent 50 400 példányban, kapható a könyvesboltokban, és gyönyörű. Gyermekeknek készítették, de a felnőttek is kézbe vehetik, elolvashatják régi, kedves versüket, elkalandozhatnak a hozzá tartozó rajzokon. Mindössze nyolcoldalas a könyv, egy vers van benne. Petőfi Sándor: Anyám tyúkja. Würtz Ádám álmodta hozzá a »környezetet«. A tyúkanyó a ládán ül a parasztszobában, ahová fölvitte a dolgát az isten. a kis tükörből Petőfi kandikál rá. Megejtően kedvesek, a vershez tökéletesen illő illusztrációk. így együtt életre kel a kettő. Morzsa kutyába csak bele kéne markolni, a fülét meghuzigálni, ahogy azt már a kutyákkal szokás lenni. Mit mondhatnék még el a Mura Kiadó újabb remekéről? Talán annyit: tessék megvonni. Hogy ez már reklám? Pedig nem fizetett érte senki. Gyermekeink, akiknek mutatóba is alig tudunk már régi parasztházat, tyúkot, öreg- anyót mutatni, ebből a könyvből mindent megtudhatnak. És nem kérdezik majd meg — ahogy már hallottam —, mi az a láda, meg a kendermag, a kiskirály. Csak bele kell pillantaniuk ebbe az újabb csodába. Kinyílik a világ ... L. P. Pásztor Ferenc FIUK A LESHEGYEN — Hol vannak azok a szájhős férfiak? — Az úton. a falu és a kút között. A határőrök tartóztatták fel őket. Az őrnagy úr nem akarja, hogy lincselés legyen. Szánjatok magatokba, engedjétek el az asszonyokat, aztán ti is fussatok, bújjatok el. — Mit üzentek még? — Nem postás vagyok, hanem pap. Nem a más akaratából. hanem lelkiismeretem parancsából jöttem ide. Hosszú sorozat vágódik a pap lába elé. .Legalább húsz lövedék tépi, szaggatja a gyepet. A pap meg se moccan. — Lőjetek. Nem félek. Híveimért halok meg. az anya- szentegyház mártírja leszek. I De válaszoljatok, mit mondjak az embereknek? Ha nem lesz nekik tetsző a válasz, meggyújtják a szalmatetőt? — Az asszonyokat nem sajnálják? — Sokat ittak, felbőszültek, i Ilyenkor semmit se néznek. [ Azt se bánják, ha az asszonyok bennégnek. Ha a bosszú meg- ! érlelődik az itteni emberekben, nehéz a féktelen indulatokat ; megállítani. — Mondja meg a sok tahő- j nak, ne pofátlankodjanak ide, I mert halomra lőjük őket. Maga pedig menjen a pokolba. Sötét lett, amire a pap visz- szauért a harcálláspontra. Az ezredes őszintén gratulált, melegen szorongatta kezét. — Nagyon hasznos szolgálatokat tett, plébános úr! Kérem, most már engedje meg, hogy hazakísértessem. — Köszönöm a figyelmét. Imádkozom, hogy lehetőség szerint áldozatok nélkül hajtsák végre ezt a rettenetes dolgot. Kívánom, hogy óvja meg önöket az Ür. Ha szükségük van még rám, állok rendelkezésükre. — Pihenjen csak plébános úr. Legyen nyugodt. A pap sikerrel járt. Űjabb félelmet, újabb lélektani tüskét dugtak a két bandita alfelébe. Máris kisebb a hangjuk, már egyrúás között is vitatkoznak, szidják egymást. A csupaszképű legszívesebben kiszállna, visszakozna az egészből. — Pető Lajos! Szedje össze az embereket. Itt van még mindenki? Tartják magukat az előbbi elhatározásukhoz? Hajlandók segíteni? Mindannyian itt vannak. Kezükben a fejsze, kapa, csép- hadaró, vagy vadászpuska. — Azért jöttünk — kiáltja egy nagy darab, pirospozsgás ember, a falu hentese. Akkora bard van a kezében, mint egy köz-pkori bakónak. — De a pap hazudott, őrnagy elvtárs. Egyikünk sem ivott, még vizet sé láttunk reggel óta. Pedig már sötét van. 67. — Az a jó — szól közbe az őrnagy. — Figyeljenek. Körbemennek, a patak felől közelítik meg a pincét. Közben ösz- szeszednek száraz gallyat, rozsét, venyigét, szénát mindent. Mindent, ami éghető. Óvatosan felhordják a pince mellé. Nagyon óvatosan járjanak, véletlenül se kerüljenek az ablak közelébe. Messziről dobálják oda a gallyakat. Sokat, minél többet hordjanak össze és közben kiabáljanak, szidják őket, mintha nagyon részegek lennének. Még valamire figyelmeztetem önöket. Arról egy szót sem. hogy ott van a négy katona. Se hozzájuk, se azoknak, se maguk között. Egy hangot sem. Ügy mozogjanak, mintha nem is lennének a világon. Minden ezen múlik most. Ök kulcsemberek. Ha készen áll a máglya, akkor egyikük, lehetőleg Pető Lajos kezdjen el kiabálni hozzájuk. Azt kiabálja nekik, hogyha reggel nyolc óráig nem eresztik szabadon az asszonyokat, velük együtt felgyújtják az egész mindenséget, belesütik őket asszonyostól, mindenestől. Értik? — De nem gondolja ezt komolyan? — kérdi fakultan Pető. — Hová gondol? Taktika. Nem értik? — Értsd már meg Lajos! — kidt rá a hentes. Higgyél a parancsnoknak! Tudom én, m> van. Voltam katona. Egy ezrednek főztem. A húsz ember elcsörtetett. Mindent úgy • tesznek, ahogy az őrnagy utasította őket. Faágakat, szénát, rozsét szórnál: nagy halomba az ablak elé. Akkora a hangzavar, mintha a pokol tüzét, akarnák felgyújtani. Igazi részeg, duhaj hangulatban lehet csak ilyen ijesztő, kétségbeejtő oröítozás. Káromkodnak, mint a záporesö. .Tó. hogy a szentéletű papot hazaküldte az ezredes. Nem győzné imádsággal, vezekléssel. Dolgoznak az emberek, mint a hangyák. A két gazember észrevette őket. látják is a szaporodó tüzelőanyagot. De csak egymás között beszélgetnek Faludi rajtuk áll. — Ezek a barmok képesek lesznek megsütni bennünket. Mit csinálunk, ha valóban alánkgyújtanak? — Pirosra sülünk, mint. a malacok. Miattad van az egész, mert kötöd magad, mint egy barom. Azt hiszed van még egy szikrányi esélyünk is? Lásd be. hogy nem megy. Lépjünk le! — Jól állunk — szól az ezredes, az őrnagyhoz. — Azt hiszem, beválik a taktikája. Ei-' gyelj. Az asszonyok hangja. Erősítsd fel, fiam! — Gyújtsátok fel. Lajos. Ezek a vadállatok úgyis agyonlőnek. Dögöljensjj: meg ők is. Ne féljetek Lajos. — Kuss, te szuka, mert agyonverlek. Megmondtam, hogy égy szít se szóljatok, mert agyonlövünk benneteket (Folytatjuk.) Somogyi Néplap Zárt iskolaajtó Kényszerű szomszédság A szükségből erényt. ••
