Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-04 / 207. szám
JtÓlban, szuvas ágyon Véne, Petőfi utca 39. Megszokott falusi ház. Kerítés, kisajtó, beljebb még egy kerítés és még egy kisajtó. Egy ötven év körüli asszony, Hada Petemé fogad. — Karnics Pálnéval szeretnék beszélni — mondom. — Az arra van hátul — mutat a jószágok felé. Benyitok az épületbe, valami istálló lehetett. Karnics Palné egy szuvas ágyon fekszik. Rongyos, piszkos ágyneműben. Néz. Kezét csókolom, népi... — Miért keresi? — kotyog mögöttem az asszony. Dadogok valamit, magam sem tudom, hogy mit. Szeretnék kimenni, gyorsan, el innen ... — Bolond ez. Nem lehet vele beszélni — pattogja. — Bolond? — kérdezem tétován. Ezt nem gondoltam, hátrálok kifelé. Karnics Félné szeme ram tapad. Nem szóltam, de sejti, hogy segítenék. Bolond? A szeme érti az enyémet. Fölül. Aszott, riyomorodott test, alig van benne eró. Üjra rám néz: — Nézzen meg! — fölemeli á kezét. — Csak tudnék meghalni! Iszkolok kifelé, mint akit megvertek. Szembefordulok az asszonnyal. — Elég baj, hogy ezt az elmebeteget nekem kell ellátnom. A lányom és a férje — ez a vöm anyja — dolgoznak. — Szép kutyájuk van. Ritkaság falun. — Hát szép. Az unoka akarta. A kutyára is külön kell főzni. Sokat eszik. — Az öreg néni... — Eddig bent volt a lakásban! — sejt meg valamit az asszony. — Most tettük ki. Két hete. —Nehéz vele? — kérdezem, mintha Hada Petemét szánnám. — Mont nem. Eső« idő van. nem jön ki. Különben állandóan öltözik, vetkőzik, menne ide-oda. Régóta zárva tartjuk a beásó kaput. Több hónapja. De Karnics Pálné csak két hete van bent. Előtte a levegőnek zárták. Indulok kifelé, belebotlok egy tyúkba. A baromfi kijöhet a .inszagud varból, Karnics Pálné könyvelni — mondom a képzelt alaknak, akit meg soha nem láttam. Jandrics Sándor községi párttitkár megdöbbenve hallgat. Elmondom neki, mit láttam, megmutatom a levelet, mely a szerkesztósegbe érkezett. — Nem tudtam. A községben beszéltek, hogy így meg úgy, de a mendemondákból semmi sem derült ki. Azt is mondták, hogy Karnicsné egy kicsit terhelt. De a többi... Szörnyű. Megyünk. Takács György né hazához, aki Karnics Palné nővére. — Én oda nem megyek. Be se engednének. Rosszabbak azok, mint a hóhérok. Szegény húgom. Én néni vehetem ide, van egy szegény fiam, dolgozni nem tud. Nem bírnám. — Azt mondják, bolond — vetem közbe csendesen. — Csak a fele igaz. Ha nincs szó a rögeszméjéről, nem venné észre. És különben is. Ember!, Jelentettem a tanácson, hogy bánnak vele. Nem történt semrrii. Szegény húgom. Többször meg akartam látogatni. Egyszer eljutott a szomszéd kerítésig, onnan cibálták vissza. — Majd segítünk, néni — búcsúzkod tunk. Bertok Peter, a levélíró. — Minden igaz. Nemcsak az, hogyan tartják. Verik, dolgoztatják. Nem mehet sehova, orvoshoz sem. Nem beszélhet senkivel. Mikor a nővérét látni akarta, visszavitték, közben a nászasszonya ütötte. — Beszélni nem tudtam vele... — Ja. Azt mondták, bolond, mi? Beszélt volna, de nem mer. Néha elmegyek a ház előtt, beszélünk pár szót. De csak akkor, ha nincs otthon más. Bolond? Eehet. De tudja, hogy mi történik vele, és élni szeretne. Vissza a Petőfi utcán. Közben szembejön velünk Hadá- né. Megnéz. Már tudja, miért jöttem. Az jut eszembe, csak 'Vajon miért? Dolgoztam hasonló területen. Tudom, hogy a szabadságon levők aktáit is meg lehet találni. Kifelé a párttitkár csak annyit mond: — A körmükre nézek. Jó lesz. Böhönyén a termelőszövetkezeti irodában találtam meg Karnics Jenő főkönyvelőt. Egyszer mar beszéltem vele gondolatban. — Hogyan bánik maga1 az édesanyjával ?' — Aha, szóval innen fúj a szél. Következett a történet. Arról, hogy 1 az anyja már régóta nem állhatja őt. — Kitettük. Két hete. Nem lehet vele bírni, nem hajlandó ellátni magát. Nem jön ki az anyósommal, nem olvas, nem nézi a tévét. Vegetal. — És ha saját magát nem látja el, miért kapáltainak vele? — Még szerencse, hogy valamit tud. — Hallottam, hogy kórházba akart menni. De otthonok is vannak. — Amíg az emberi megélhetést biztosítani tudom neki — háromszor kap enni, mosdatják is —, addig nincs szükség szociális otthonra. Emberi megélhetés. Egy ól, háromszor étel, mosdatás. Ezek hát Karnics Jenő fogalmai. — Ugye az anyja ember? — Igen — néz rám meredten. — Annyit kap, mint a kutyájuk! Megindul a verkli, ő mint üldözött... Lehet, hogy igaz. Csak az nem derül ki belőle, hogy mi köze ennek az anyjához? Lehet, hogy Karnics Jenő sokat szenvedett. Nem sajnálom. Ihattam az ólat, az ágyat,, a nénit. Üjra eszembe jut Bertók Peter: — Persze, a télen bevitték éjszakára, hogy ne kint fagyjon meg. nem. Rohanok a Petőfi utcán. Ökölbe szorul a kezem. Megállj, Karnics Jenő, lesz mit addig meg ne haljon a néni, amíg segíteni tudunk. Hadá- né mást gondolhat. „Belépő99 a klubtörténet Több száz diákot, munkást, termelőszövetkezeti tagot mozgatott' meg, késztetett tájékozódásra az idén rendezett vetélkedő, a Szabadság! Tégy gazdaggá minket!, melyet a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére kezdeményeztek. A nemes versengés sikerein fölbuzdulva a vetélkedőt folytatják — mégpedig hosszú távra kidolgozva a rendszeréi: öt éven át mérik össze tudásukat a fiatalok. Az idén folytatódó vetélkedőn ugyanis nem a szocialista brigádok tagjai, hanem az ifjúsági klubok fiataljai vizsgáznak: ki tud többet a megyéről, az országról. A belépő minden esetben a klub történetének megírása lesz. Ezt kell beadni az év végéig, december 15-ig. Ennek alapján válogatják ki a versenyzőket, akik először 1978 februárjában találkoznak. A döntő április 4-én lesz. A részvevők négy témakörben versenyeznek: politika, irodalom (de nem az iskolai tananyag, hanem az átlagos műveltség szintjén), művészet és szakma. Ez utóbbinál azonos szakmák »mestereit-« hasonlítják egymáshoz. A végleges kiírás a napokban készül el. Pontosan körvonalazzák a szervezők azt is, hogy miként kapcsolódik a mostani a következő évhez, majd az azt követőhöz. A meghirdetők között a megyei tanács mellett ott van a KISZ megyei bizottsága, a Hazafias Népfront, a K1SZÖV es a MÉSZÖV as elnök Tanács. Zóka József csak néz. — Annyit tudok, hogy az ügyintéző elment fölmérni a helyzetet. Többet nem. — Megnézhetném az aktát? — Szabadságon van az ügyintéző. — És nem lehet nélküle megtalálni? — Nem. Elég ebből. Beülünk a Trabantba, elfelejtettem visszautasítani. Lekéstem volna a buszt. Utólag tudom, nem kellett volna elfogadnom. Ne mondhassa a főkönyvelő, j hogy: de a kocsim jó volt neki. Vezetés közben Karnics j Jenő még mártír egy kicsit. | Udvariaskodunk. Ezt sem kel- j lett volna. Megállunk a busz- I állomásnál. Karnics Jenő, maga nem j ember — akartam mondani. I De már becsaptam az ajtót, j Luthár Péter ! Lemezfigyelő lierícsx A LEM JELESEBBEK versei mindig megiIllették a zeneszerzőket. Elég, ha itt a Rei- nitz Béla által szerzett dalokra utalunk. Ö nagyon sok Ady- verset tett ismerttébbé. Mert haszonról is beszélhetünk akkor, ha muzsika segíti könnyebben befogadhatóvá tenni a verset. Biztosabban eljut így a szélesebb nyilvánossághoz a gondolat, a költői mű. Ilyen haszonnal kecsegtethet a Kertész leszek címmel megjelent új nagylemez is, melyről Szörényi Levente, Tolcsvay László, Bródy János, Móricz Mihály és Koncz Zsuzsa által komponált muzsika csendül fel Koncz Zsuzsa előadásában. ízlésüket dicséri, hogy nagyon nen-|es anyagot választottak. József Attila költeményeiből négyet, Devecseri Gábor, Weöres Sándor, Nagy László, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós verseiből egyet vagy kettőt, önmagáért beszéió »sor«. Biztos jele a sikernek, hogy egyiket-masikat már dúdolják utcán, buszon, villamoson. strandon. Sokan talán nem is tudják, milyen rangos szöveget ... Mégis: egy lépés ez a versek befogadása felé. Nagyon nagy, nagyon jelentős lépés. Akkor is, ha nem mindegyik vershez találó a zene. De erről később. József Attila Nyolcesztendős lányok című versét, az erre komponált dallamot énekli Koncz Zsuzsa elsőként. Azokról, akik »ha sírnak is: csak nevetnek.« Ez a sírás- nevetés motívum mottója is lehetne az albumnak, még akkor is, ha ezt nem minden esetben értjük szó szerint. Radnóti Miklós gyönyörű szerelmes vevőére, a Két karodban címűre is érvényes. Weöres gunyorosan csípős humorú Szózat katzit zához a férfiak ügyiben című kis remekére szintén. Devecseri játékos Állatkerti útmutatója társul hozzáKészül az új, állandó kiállítás Kaposváron less a múzeumi hónap országos megnyitója Gazdag program októberre Nem sokáig függ már kinn a múzeumbe járaton a zárva tartás okát magyarázó tábla — »Átalakítás. rendezés miatt zárva«. Az átalakított termekben folynak az előkészületek az új állandó kiállítás rendezéséhez. A Somogy megyei Múzeumok Igazgatóságán pedig már elkészült a múzeumi és műemléki hónap országos megnyitójának a programja, mely kapcsolódik az előbbi eseményhez, a Rippl-Rónai Múzeum új állandó kiállításának a megnyitásához. A kiállítást a Központi Múzeumok Igazgatóságának ren- dezőcsopórtja készíti. Az átalakított múzeumban most kevesebb a hely, de ezt a teret igyekeznek jól kihasználni. Megyénk történeti, néprajzi, régészeti múltját mutatja be a kiállítás. Bizonyára minden nézőt meglep majd a hagyományostól eltérő bemutató. Felvételünk a kiállítás néprajzi termében készült, ahol az egykori népélet hétköznapjait mutatja az anyag. A bölcső és egyéb tárgyak mellett az archív fényképfelvételek képet festenek elődeink életének egy mozzanatáról. A munka java része még hátravan. Közeleg a múzeumi és műemléki hónap országos megnyitójának az eseménye is. Október 1-én, az új állandó kiállítás megnyitásával egyidejűleg kerül so~ a nagyszabású rendezvényre Kaposváron. A vendégek a megnyitó előtt megtekintik Somogy műemlékeit. Délután a városi tanácson tartják a múzeumi és műemléki hónap országos megnyitóját, s ezután fogadja az első látogatóikat a múzeum új kiállítása. A múzeumi és műemléki hónap programja változatos igényt próbál kielégíteni. Lesznek régészeti, művészettörténeti, folklór témájú előadások Kaposváron, Csurgón, Marcaliban és Babócsán. FoLklórestet rendeznek a megyei könyvtárban; néprajz szakos egyetemi hallgatók mutatják be a gvűj- tőutakon szerzett anyagokat. Ebben az időszakban nyílik meg a Somogy megyei képzőművészek őszi, felszabadulási emlékkiállítása. Öt előadásból álló művészettörténeti sorozatot tart Mezei Ottó művészet- történész a magyar piktora és plasztika útjáról. Csurgón Ciffka Péter főiskolai tanár Csokonai a képzőművészetben címmel tart előadást. A megyeszékhelyed dr. Végváry Lajos művészettörténész Rippl- Rónai József művészetéről tart előadást a Somogyi Képtárban. Vendég Londonból Gyógyító bábok között Dr. Muray Jenöné lakásán, Kaposváron az idén nyáron több külföldi vendég fordult meg. Itt volt Becsből a beszéd- javító intézet igazgatója is. most Londonból fogadott érdeklődőt a gyógyító bábok immár nagy tekintélyű kaposvári szakembere. A hölgy, Charlotte Weight- man. A John Wrirght's Little Angel Marionett Theatre fiatal babrendezője a katedrát adta cserebe a bábokért. Bristolban elvégezte a dramaturgiát. s mivel köépüiettel csak a londoni bábosok rendelkeznek, az- angol fővárosba utazott dolgozni. De nem szakadt el a gyerekektől, hiszen az előadásokat gyerekszereplőkkel tartják — felnőtteknek. Legutóbb egy XV. századi japán történetet mutatott be, A Kulturális Kapcsolatok Intézete látja vendégül Magyarországon, s hogy miért utazott Kaposvárra, aligha kell magyarázni. Dr. Muray Jenőnen kívül Szabó Gyuláné csoportjára is fölhívták a figyelmét Budapesten. — Gyerekkori élményei ve zették a paraván mögé? — Nehéz erre felelni. Annyi azonban bizonyos, hogy kicsi koromban sokat játszottam különféle bábokkal. . Azt képzeltem, hogy mindent élővé varázsolnak. És — szeretem a gyerekeket. — Milyen jelentőséget tulajdonítanak Angliában a báboknak, a báb játszásnak? — Régebben — kétszáz éve — a mindennapi élet része volt az utcai, a vásári bábozás. Azután következett a hanyatlás, senki sem foglalkozott, törődött vele. A gyerekeknek amolyan »vasárnapi« unaloműző játszadozást jelentett. Mostanában megváltoztak a dolgok. Londonban nyílt egy központ, melynek feladata, hogy népszerűsítse a bábozást, s ezt afféle felnőttoktatási formaként tartják számon. Hat hétig tart a tanfolyam, s ez juk. Zeneszerzőjük más és más, s mégis: valahogy egynemű ez a muzsika. Stiláris jegyeileözül a legfőbb a dallamosság. Szolgálat ez. S ezen azt értjük: a muzsika nem akar »felülkerekedni« a költői művön. így jut érvényre Nagy László Adjon az isten című versében a s-ok gyönyörű kép. A szinte mágikus »kívánságlista«, a kérés-sor, melynek talán legszebb tagja ez: »árra kezembe / parolát«. József Attila Kertész leszek című. kesernyés versét a lemez legbensőségesebb tartalmú és megvalósító- zó Betlehemi királyok-ja követi. Jól illeszkednek az előadói produkcióhoz itt a Fonográf együttes tagjai is, »eljátszva« a napkeleti királyok -szerepét«. Jómagam e nagylemez segítségével ismerkedtem meg Devecseri Gábor Az egyes emberek dala együtt című költeményével, amely rövidségében is filozófiai mélvésgeket képes — mint kút alján a tiszta víz — csillantani. Ezt a szelíd éneket meghallani és szeretni egyet jelentett. Meglepetés Koncz Zsuzsa jelentkezése komponistaként. Csokonai versét. a Szegény Zsuzsi a táborozás- kor-1 zenésítette meg. Ígéretes bemutatkozás. Jól sikerült egy Petőfi- és egy újabb Weö"es- költemény megzenésítése Móricz Mihálynak és Szörényi Leventének. Kudarcot a szerzők véleményem szerint csak két esetben vallottak. Arany balladájának, a Vörös Rébéknek és József Attila Rejtelmek című versének megzenésítésével, bár kísérletként az első elfogadható. A Rejtelmek azon ban lágyabb muzsikát követel, kevesebb dzsiesszelemet. Sokkal jobban I igazodik a szöveghez a Sebő— Halmos együttes zenéje, mely Berek Katalin nagylemezén hallható. EZT LESZÁMÍTVA azonban — összefoglalásként — azt keli írnunk: örülünk az új lemeznek, s ígéretnek tekintjük a folytatáshoz. Az albumhoz méltó a borító is: Bányai István és Módos Gábor a legszebb borítók egvikét tervezte, s oldotta meg Koncz Zsuzsa nagylemezéhez. L L. nálunk nagyon olcsó. Negyven forint a hat-tíz előadás. Charlotte Weightman dr. Muray Jenőné bábbirodalmában megállás nélkül rajzolta — beszélgetés közben is — a különböző figurákat. Jócskán teltek a mappában a lapok. — Nagyon sok fiatal érdeklődik ismét a bábozás iránt Angiiéban. Üjra divatba jöttek az utcai előadások, mint kétszáz évvel ezelőtt. — Csupán divat? — Komoly tartalma van. de még nem vették észre a bábozásban rejlő nagyszerű lehetőségeket. — Gondolom a tapasztalat- csere. amiért hazánkba látogatott, sokat segít Önnek és munkatársainak. Otthon, honnan várnak segítséget, hogy a bábozás — mint mondjuk a balett, a színház — megfelelő ügyeimet, törődést kapjon? — Nem várhatunk egyelőre sehonnan sem támogatást. Én az iskolai neveléssel foglalkozom, most újra visszamegyek tanítani. A pedagógiában komolyabban veszik az ilyen kezdeményezéseket is. Magyarországi tanulmányuta- mon ezért nagy gondot fordítok az ilyen tapasztalatok szerzésére. Nagy öröm, hogy Kaposváron ilyen színvonalas munkával ismerkedtem meg. — Tehát az angol pedagógia, az iskola igényt tart arra, hogy a nevelésben hasznosítsák a bábozást is? — Ritkán használnak bábokat az iskolákban. 'Csak fokozatosan terjed, ez a módszer. — Beszédhibás gyerekek gyógyításához alkalmazzák-e a bábokat? — Nem, nem tudok róla. Pedig ez szerintem forradalmi jelentőségű. — Említette, hogy otthon ismét tanítani fog. Dolgozik majd bábokkal is? — Általános iskolában fogok tanítani. Minden témában segítségül hívom azokat a bábokat, melyeket magam készítek. A beszélgetés után bemutatóra indult a Zója Nevelőotthon Feketerigó bábcsoportjához. H. B.
