Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-02 / 205. szám
A Kaposvári Cukorgyár szakembereinek véleménye olvasható az egyik múlt heti lapunkban. »Kevés a jelentkező a nyers répaszeletre. Félő, hogy ez a fontos takarmány ott marad a gyárban annak ellenére, hogy szeptemberben 80 százalékkal leszállítják az árát.« És most idézzünk a Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelőség tájékoztatójából, a tehenészeti teiepek takarmányhelyzetével foglalkozó részből: »A múlt évi és az idei rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt takarmányozási gondok mutatkoznak a termelésben... Szaktanácsadási munkánk során állandóan felhívtuk az üzemek vezetőinek figyelmét a takarmányozási kérdések fontosságára. A tehenészeti teleppel rendelkező 18 termelőszövetkezet közül Vesén 65, Tótújfa- lun 56, Ráksiban 50, Somogy- szilban 46, Böhönyén 40 vagon hiány mutatkozik szénából ...« És folytathatnánk a sort: összességében több száz vagon szénahiányt mutat ez a lista, s kevésnek bizonyul a rendelkezésre álló silótakarmány is több gazdaság tehenészeti telepén. Minthogy az összegezés augusztus közepe táján készült, elképzelhető, hogy a hiány növekszik, hiszen azóta az újabb esőzések zavarták a takarmány betakarítását, különösen a szénakészítést. Az állatokkal föletetett takarmány sok helyütt rossz, s mint a példák tanúsítják, a mennyiség is jócskán elmarad a kívánalomtól. Hiába van tehát — és növekszik mindinkább — a takarmány be takarító géppark, ha nincs mit betaTöbb ezer hektoliter hiányzik Visszaesett a tejtermelés Somogybán karítani, vagy ha van,' akkor az már elázott, tönkrement, illetve a betakarítás utáni rossz tárolás következtében kárba veszett. Különböző fórumokon mind gyakrabban és egyre türelmetlenebbül kerül szóba az elégtelen tejtermelés Somogybán. Egy-egy tejelő tehenészet, legyen az teleprendszerű vagy hagyományos, a tejtermelésben méri a produktumát. Ide tartozik ugyan a borjúszaporulat is, mint jelentős tényező, azután a húshasznú tehenészetben az egyedek hasznosítása, most azonban maradjunk a tejtermelésnél. E tekintetben ugyanis Somogy az utolsók egyike, ha nem éppen az utolsó az ország megyéi között. A tej fölvásárlásában például csupán Zala megye van mögöttünk. A Kaposvári Tejipari Vállalat a balatoni szezon indulásától szeptember végéig naponta tíz-tizenötezer liter »kölcsöntejre« szorul, ennyit kell más megyék vállalataitól Somogyba hozni az igények kielégítésére. Júliusban az előző hónapok viszonylag enyhébb csökkené - séhez képest szembetűnő visz- szaesés volt tapasztalható a fölvásárolt tej mennyiségében. Augusztus első tíz napjában országosan 97,9 százalékos volt a teljesítés a múlt év azonos időszakához képest, Somogybán ennél jóval kevesebb: 90.3 százalék. A megye termelőszövetkezeteinek szakosított telepein az első félévben az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés 1014 liter volt — az állami gazdaságoknál ennél több, 1448 liter —, s ezen belül megtalálható az 599, a 658, a 738 és a 889 literes átlag is! Tizennyolc tsz-te'.epen a tervhez \ képest több mint 6700 hektoli- I tér tejjel volt kevesebb az év j első felében, az állami gazdasági szaktelcpekkel együtt | csaknem 8300 hektoliterrel __ E lgondolkodik az ember az I adatokon, ha felüti a somogyi mezőgazdasági szakoktatás el - múlt 90 évéről szóló, nemrég megjelent könyvet, és átböngészi a somogyszentimrei földművesiskola tehenészetének bejtermelési eredményeit, s végül összehasonlít. A Somogy megyei Tanács mező- és élelmiszer-gazdasági bizottságának fejlesztési albizottsága az utóbbi hónapokban többször is napirendre tűzte ezt a témát, s kereste a módját, miképpen lehetne előbbre jut- I ni. Azt javasolták, hogy a I szaktelepek üzemeltetése, a | szarvasmarha-tenyésztés eredményessége szerepeljen a vezetők premizálási föltételei között. Jó kezdeményezésnek látszik a következő: a telepi tapasztalatokat vizsgáló állattenyésztési felügyelőségi szakemberek megállapításai kerüljenek a szövetkezet vezetőségi ülése elé. Ismerje meg a gazdaság vezetősége és közvetítésével minden tsz-tag és Tanfolyam propagandistáknak Évnyitó a kaposvári pártiskolán Benépesült tegnap a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatósága, megérkeztek a hallgatók a bentlakásos tanfolyamokra. Fél tízkor kezdődött a pártiskola évnyitója a nagyteremben. Dr. Nagy Lajos igazgató üdvözlő szavai után dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője beszélt arról, milyen feladat hárul az egyéves és az öthónapos pártiskola hallgatóira. Beszédében utalt rá: a teremben ülök jól tudják, hogy a pártmunka melyik területén mi szükséges az előrelépéshez. Az Oktatási Igazgatóság, a tanári kar, az előadók, a szemináriumvezetők minden segítséget megadnak ahhoz, hogy ezt elsajátítják. A hallgatóknak jól kell gazdálkodniuk a lehetőségekkel, s ki kell használni azt. hogy a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi munkahelyekről érkeztek, a csoportos, egyéni beszélgetéseken kicserélhetik a jó tapasztalatokat. Dr. Horváth Sándor a pártiskolások figyelmébe ajánlotta, hogy a kötelező irodalmon kívül a szépirodalmat is olvassák, fordítsanak időt a I színház, a megyei könyvtár, a múzeum megismerésére és látogatására. Most a tanulás a i fő feladatuk, tegyenek eleget ' kötelességüknek. A megyei pártbizottság nevében azt I kérte, hogy személyes példa- I mutatással, szorgalommal, ! egyéni magatartásukkal, törekvésükkel járuljanak hozzá j az eredményes munkához. I Csak így térhetnek vissza mi- j nél több ismerettel a munka- j helyükre. Kiemelte: a párt-, a tömeg- ; oktatás, a tömegpropaganda nagy feladata, hogy megfelelően kivegye részét a XI. kongresszus dokumentumainak magyarázásából, megértetéséből, egységes értelmezéséből. A megyei pártértekezletet. a kongresszust követően első alkalom ez, hogy így dolgozzák fel ezt az anyagot. Az egységes értelmezés nagyon fontos, ez az alapja ugyanis az egységes cselekvésnek. A pártiskolásoktól azt kérte, fordítsanak nagy gondot arra, hogy még mélyebben szívják magukba a kon.gre.sz- szus szellemét, s ez hasson ki egész gondolkodásukra, cselekvésükre. Dr. Horváth Sándor ezutáa sorra vette azokat a fő témákat, amelyek tanulmányozása különösen fontos ahhoz, hogy otthon hasznosítani tudják ismereteiket a megyei pártértekezlet, a kongresszus határozatainak végrehajtásában. A pártiskola évnyitója dr. Nagy Lajos igazgató jókívánságaival fejeződött be. A hatvan hallgató — egyharmada nő — megkezdte a tanulmányait az egyéves és az öthónapos tanfolyamon. Negyven propagandista négyhetes tanfolyamon készül fel a pártoktatási évre. A most először megszervezett iskola hallgatói szintén tegnap délelőtt kezdték meg a tanulást. Török László, a megyei párt- bizottság propaganda- és művelődési osztályának munkatársa köszöntötte a bentlakásos tanfolyamra érkezett propagandistákat. Megkezdődött a tanév a marxizmus—leninizmus esti egyetemen is. Az idén három- száznyolcvanan kezdik meg tanulmányaikat Kaposváron, Barcson, Nagyatádon. Marcaliban. Csurgón, Fonyódon, Tábori, Siófokon és a kaposvári járásban. A szakosítón kétszáztíz az új hallgatók száma. L. G. alkailmazott. milyen munka folyik a szaktelepen; tudjanak az eredményekről, de szerez zenek tudomást a mulasztásokról, a hanyagság miatt elszalasztott lehetőségekről is Ha erről csak a zárszámadó közgyűlésen hallanak, akkor már semmit sem lehet tenni a mérlegadatok megváltoztatásáért, most viszont még javíthatnak az eredményeken. Akik például a takarmánykészítésben, a betakarításban részt vesznek. gondosabb munkával csökkenthetik a veszteséget és a minőség romlását; az állatgondozók ugyancsak , segíthetnek, ha szakszerűbben végzik a rájuk bízott feladatot. Ha arra gondolunk, hány pohár tejre futná az év első felében kiesett több ezer hektoliterből, kézenfekvő a következtetés: alapos és gyors javulásra van szükség mezőgazdasági üzemeinek tehenészetedben. Vonatkozik ez a férőhelyek feltöltésére, a takarmánybázis mennyiségi és minőségi javítására, a szakszerűbb munkára egyaránt. S akkor nem »felejtik« a cukorgyárban a répaszeletet, nem hagyják áttelelni a kukoricaszárat a földeken, hanem mindezt eleségként hasznosítják, ott, ahol a vetett takarmányból éagy a réti fűből kevesebb termett a szükségesnél. Hernesz Ferenc MAI KOMMENTÁRUNK Közéleti felelősséggel Néma csend követte az elnök szavát a Siófoki Városi Tanács ülésén: — Elvtársak, megnyitom a vitát. A járási-városi népi ellenőrzési bizottság tájékoztatója után hangzott el a felszólítás. Mint mindig, ilyenkor, most is csak az első hozzászóló késlekedett. Hamarosan több kéz emelkedett a magasba, bizonyítva, hogy a tanácstagok érzik a közéleti felelősség súlyát. Siófok — hallottam — az a város, ahol fokozott szerepe van az ellenőrzésnek. A megállapítással nem lehet vitatkozni. Az a sajátos helyzet, melyben a Balaton fővárosa a nyári hónapokban van, sok munkát ad — az év rendes feladatain túl — a népi ellenőrzési bizottságnak, a 306 népi ellenőrnek. Elég csak a hará- csolás szándékára, a gyors megtollasodás reményére gondolni, amellyel sok ember a tó mellé érkezik. Elég csak azt az egy adatot említeni, hogy a népi ellenőrök által végzett próbavásárlások során a vizsgált kereskedelmi egységek 50 százalékában tapasztaltak árdrágítást vagy súlycsonkítást. Az előbb említett csend után az első kérdés nagyon jogos volt: mit tapasztalt a járási-városi NEB az ismételt vizsgálatok során; az érintett szervek, intézmények megtették-e a szükséges intézkedéseket? A kérdezett csak vegyes tapasztalatokról tudott beszámolni. Nemegyszer előfordult, hogy több százezer forintos visszaéléseknél sem követte a jegyzőkönyvet 'följelentés — bűncselekmény hiányában (!). Márpedig a népi ellenőrök az állam nevében, közéleti felelősségük tudatában végzik munkájukat, s mint az egyik értékelőtől hallottam, sok esetben a hivatásos, főállásban dolgozó revizorok sem lépnek fel következetesebben, mint ők. ÜOV látszik, vannak még olyan falak, amelyeket hiába döngetnek. Hogy néha hiába igyekeznek érvényesíteni az össztársadalmi érdeket, a második helyre sorohm a csoportérdekeket. És hiába dolgoznak annak érdekében is, hogy Siófok hírneve a meglevőnél jobb legyen: hogy köny- nyelmű kiskereskedők, vastag ceruzájú pincérek, vagy az állami pénzekkel felelőtlenül bánó emberek ne manipulálhassanak. A népi ellenőrök munkájával nem volt semmi hiba. Rendet próbáltak csinálni; s ha kell, intézkednek is ennek érdekében. Szerencsére az esetek nagy többségében: eredménnyel. M. A. A megye legnagyobb kazánháza Több mint hét méter magas, negyvenkét méter hosz- szú, tizennyolc méter széles épület nőtt ki tavaly október óta a földből a Kanizsai utcában: Somogy megye legNem lehetett elég korán fölkelni, elindulni — a nagyatádi járás fiataljai megelőztek bennünket. Már kora hajnalban talpon voltak, pedig közülük nem egy volt szombaton este bálban... A vasárnap egyébként csendes falvakban most. traktorzaj, csörömpölés keltette föl a »•hétalvókat«. Háromszáz mázsa — egyetlen napon Vasgyűjtő vasárnap A felajánlás Az MSZMP XI. kongresz- szusának tiszteletére kohászaink felajánlották, hogy 20 százalékkal több acélt gyártanak az idén. Az acélgyártás nélkülözhetetlen kelléke a fémhulladék, s a ,nagyobb termelés kívánja, hogy mind több fémhulladékot gyűjtsünk ösíze. A KISZ kb felhívással fordult a fiatalokhoz: segítsék a kohászok munkáját, s az átadott vasért kapott pénzt fordítsák klubjaik fölszerelésére. A nagyatádi járás fiataljai a felhívás nyomán határozták el, hogy két alkalommal — két vasárnapon — vas- "vűjtési akciót szerveznek a árasban. S ha már van egy felajánlás, legyen még egy — gondolták a KISZ-esek, szorít ugyanis a cipő egy másik felhívás teljesítésében is. A KISZ kb még tavaly úgy döntött, hogy a fiatalok közreműködésével hozzájárul a Vietnamban felépítendő szakmunkásképző intézet költségeihez. A nagyatádi járás 150 ezer forintot ajánlott föl, s eddig csak 50 ezer forint gyűlt össze. Ezért a vasgyűjtésből származó pénzt is a vietnami számlára ajánlották föl. Ha van értelme... Most vasárnap az egykori csurgói járás területén tizenhat alapszervezet tagjki keresték föl a gépműhelyeket, tsz-udvarokat. Amire azt mondták a tsz vezetői, hogy nem kell, ők földobták a pótkocsira és vitték a csurgói MÉH-átvevőhelyre, vagy a zákányi vasútállomásra. A gyékényesi tsz elnökével, Si" mon Imrével a zákányi állomáson találkoztam. Megelégedéssel mondta: »Szép számmal eljöttek a fiatalok. Voltam Gyékényesen, Öt-tiloson, sokan ott vannak a KISZ-esek közül.« A tsz régi műhelyeiből 250 mázsa fémhulladékot gyűjtöttek össze. Tetemes meny- nyiség ez! A kapott pénz bizony jól jönne a tsz-nek is. Hogy mégis átadták a fiataloknak, azt Simon Imre így fogalmazta meg: »Célja van annak, amit a fiataljaink csinálnak, nemes célja, ezért engedtük át nekik. Ha a pénzből bált rendeznének, vagy valami értelmetlen dolgot, nem egyeztünk volna bele...« Sikeres munka Csurgón már reggel kilenc órakor traktorok sorakoztak a MÉH átvevőhelye előtt. Köves Erzsiék Iharosberényből hoztak egy vontatónyi vasat, a traktoros szerint vagy tizenöt mázsát. — Majd a mérésnél dől el, hogy mennyit — mondogatták. A területi alapszervezetből nyolcán jelentkeztek reggel, hogy segítsenek a gyűjtésben, pakolásban. Po r rogs zen t k i rályon az üzemegység udvarán is találkoztunk fiatalokkal. Molnár Zsuzsáék valamennyi rossz tűzhelyet, kiselejtezett alkatrészt és törött gépdarabot összeszedték. Gyűlt a vas, a fémhulladék ... Magyar József, a KISZ nagyatádi járási bizottságának titkára reggeltől járta a falvakat, figyelte a munkát, s ha kellett, segített. — A kavicsbányánál dolgozó fiatalok — mondta — száz mázsányi vasat szedtek össze. Ha kapnak majd vagont, abba fogják bepakolni. A vasárnapi gyűjtés eredménye : háromszáz mázsa fémhulladék. Ennyit gyűjtöttek össze a járásnak ezen a részén. Mindenki elégedett, sikeres volt a munka. Vasárnap azonban ismételniük kell. Ezúttal a Nagyatád környékieknek. Nagy Jenő nagyobb kazánháza. Az egyik ott dolgozó munkás így jellemezte: »Ez akkora, hogy két olyan beleférne, mint amilyen a sávházat és környékét fűti.« Ha majd 1977 fűtési szezonjában »dolgozni kezd«, az első ütemben több mint kétezer lakást kapcsolnak rá, jóformán az egész Béke-Füredi tömböt, a majdan felépülő, úgynevezett járulékos beruházásokkal: bölcsődével, iskolával, ABC- áruházzal, bisztróval, cukrászdával együtt. Eleve úgy tervezték a kazánt, hogy később bővíteni lehessen, s még legalább ugyanennyi lakást tudjon fűteni. Természetesen addig még sok tennivaló van hátra, hiszen egyelőre csak a 9 milliós épület áll, s még ötmilliós feladatot — külső csapadék- és szennyvízelvezetés, csatorna- és útépítés — ezután kell elvégezni. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat határidőre, augusztus 18-ra átadta az épületet a generálkivitelezőnek, a beruházási vállalatnak, ök kötnek szerződést a Láng Gépgyárral a 45 milliós technológiai szerelésre. Amikor a helyszínen jártunk, éppen akkor érkezett a főbejárathoz egy hatalmas ! téglavörös kazán. Az épület j környékén még földmunkák | folynak, de mar áll az a 1 nyolc speciális betonoszlop, mely az alumínium burkolatú fűtőcsöveket mintegy 100 méteren a magasban vezeti majd, a Kanizsai utcáig, ahol a földbe fektetik. Az épület belsejében nagy még a nyüzsgés. Aszfaltgőz csap a magasba, s föntről, a podeszről hegesztőszikra hull a frissen elsimított aszfalt- szőnyegre. A gépek helyét csinálják. Az egyik sarokba állított satupadon a hiányzó szögvaskereteket készíti egy lakatos. Az elektromos vezetékeket és a csőrendszert rejti majd az a bonyolult padlócsatorna, melyeknek lefedésére recés fémlemezeket mérnek a munkások. Őket követi egy társuk, hogy a beton szépséghibáit kijavítsa. Az emeleten, ahol egy iroda és az öltözők, fürdők, egészségügyi helyiségek kapnak helyet, javában folyik a festés, mázolás. Két fiú fii - työrészve illeszti helyükre az ajtókat, ablakokat. A lámpatestek helyükön függnek már, a keménypapír burkolat még védi őket a festéstől, de hamarosan az is lekerül onnan. Azután a Láng Gépgyár dolgozóin a sor, hogy a még hiányzó három gáztüzelésű kazánt meghozzák és beszereljék. Két évük van rá. G. J. \
