Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-30 / 229. szám

Nagygyűlés Kaposváron Hét tanácsi iparvállalat gazdálkodását értékelték Köszöni jiik szocialista hazánk fegyverrel szolgáló fiait Tegnap nagygyűlésen emlé­keztek meg Kaposváron, a fegyveres erők napiáról. Az ' ünnepségen — a Himnusz el­hangzása után — Jancsurák József őrnagy, az MHSZ vá­rosi vezetőségének titkára kö­szöntötte a megjelenteket: az elnökségben helyet foglaló Tanai Imrét, a megyei pártbi­zottság titkárát, Évin Sándor vezérőrnagyot, a magasabb egység parancsnokát, Kleno- vics Imrét,, az SZMT vezető titkárát, Deák Ferencet, a vá­rosi pártbizottság első titkárát, dr. Kassai Jánost, a megyei tanács vb-titkárát, illetve a fegyveres testületek, társadal­mi szervezetek és intézmények képviselőit. Ezután Szenes Imre, a KISZ Somogy megyei Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. — Szép hagyomány, hogy szeptember 29-én dolgozó né­pünk őszinte tisztelettel kö­szönti szocialista hazánk fegy­veres védelmezőit. E napon szeretettel emlékezünk meg népünk felfegyverzett fiairól: a katonákról, a határőrökről, a rendőrökről, a munkás- őrökről, mindazokról, akik vé­dik hazánk szabadságát és függetlenségét, a szocializ­must építő milliók békés épí­tőmunkáját — mondotta. A nagygyűlés szónokának szavai nyomán megelevened­tek az 1848-as szabadságharc ! katonáinak, történelmünk ki­emelkedő személyeinek tettei, amelyek á mai nemzedéknek követendő példát jelentenek a haza fegyveres szolgálatában. — Soha el nem múló hálá­val gondolunk dicső elődeink­re, példamutató tetteik, helyt­állásuk és hősiességük szí­vünkben és emlékezetünkben egyaránt elevenen él — han­goztatta Szenes Imre, majd az 1919-es Magyar Tanácsköz­társaság vöröskatonáinak hős­tetteiről s a két világháború között, illetve a második vi­lágháború idején a fasizmus ellen küzdő hazafiak helytál­lásáról, az új, demokratikus magyar hadsereg létrejöttének történelmi körülményeiről be­szélt. A nemzetközi helyzet ala­kulásáról, pártunk honvédel­mi politikájáról, fegyveres erőink feladatairól szólva eze­ket mondotta: — Pártunk és kormányunk minden feltételt megteremt ahhoz, hogy erősödjék a Ma­gyar Népköztársaság fegyve­res ereje s hogy a fegyveres erők haladéktalanul eleget te­gyenek hivatásukból és inter­nacionalista kötelezettségük­ből fakadó feladataiknak. A nagygyűlés szónoka ez­után arról a megbecsülésről szólt, ami az egész társada­lom részéről a fegyveres erő- j két övezi; amit ők nemcsak [ szolgálatuk becsületes ellátá-1 Bemutató vitavezetésből Egyhetes tanfolyam propagandistáknak Egyhetes tanfolyamon vesz részt száz szakszervezeti pro­pagandista a balatonboglári SZÖVOSZ-üdülőben. Az első előadást tegnap reggel dr. Müller Lajos, az SZMT köz- gazdasági bizottságának veze­tője tartotta az életszínvonal- politikáról, a IV. ötéves terv teljesítéséről, az V. ötéves terv irányvonalairól. Az elő­adás utáni konzultáción nagy vita bontakozott ki. sok kér­désre várták választ a propa­gandisták. Az országgyűlés múlt heti ülésszakán elhang­zottakkal kapcsolatban is több kérdést tettek föl az előadó­nak. Tegnap délután a szak- szervezetek nemzetközi kap­csolataival, a Közös Piac or­szágainak szakszervezeti moz­galmával ismerkedtek a je­lenlévők. A SZOT, az SZMT, a me­gyei pártbizottság, az Oktatási Igazgatóság vezető munkatár­sai tartanak előadásokat és konzultációkat az egyhetes tanfolyamon, amelynek célja, hogy az ötféle típusú tanfo-1 lyamokat vezető propagandis­táid megismerkedjenek a SZOT által előirt kötelező té­mákkal. A tanfolyamok anya­gai elsősorban az országos adatokat tartalmazzák, s az itt elhangzó előadásokból megfe­lelő minőségű és mennyiségű somogyi adattal egészíthetik ki. Az év közben tartandó szakmánkénti tájékoztatók anyagát is hozzátéve, elegen­dő ismeretük lesz az előadás színesítésére, a vita megfelelő vezetésére. A propagandisták ezenkívül a. tömegpropaganda, a szak­szervezetek szerepéről kapnak tájékoztatást, s jó módszerek­kel is fölvértezik őket. Kü­lönösen nagy segítséget ad a vitavezetés gyakorlati bemu­tatása. A jövő héten újabb száz propagandista érkezik Boglár­ra egyhetes felkészítőre. A több mint tizenkétezer hallga­tó színvonalas, politizáló ta­lálkozóit alapozza meg az SZMT a kétszáz szakszerve­zeti propagandista oktatásával. savai, a haza védelmével, ha­nem a békés építőmunkához nyújtott, abban részt vállaló tevékenységgel az elemi csa­pások okozta károk elhárítá­sánál érdemelték ki. Beszélt fegyveres erőink és testvén szocialista országok fegyveres erőinek kapcsolatáról, hazánk­nak a Varsói Szerződésiben vállalt kötelezettségéről, a KISZ honvédelmi nevelőmun­kájáról. Befejezésül ezeket mondotta: — Ez évben a fegyveres erők napjáról való megemlé­kezésünk jelentőségét az adja meg, hogy nemrégen ünnepel­tük felszabadulásunk és a .hitleri fasizmus, felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelem 30. évfordulóját E három évtized alatt, a szo­cializmus építésének időszaká­ban, hazánkban olyan fiata­lok születtek és nevelkedtek, akik a háború borzalmait csak elbeszélésekből, filmek­ből, történelmi dokumentu­mokból ismerik. Kívánjuk, hogy a ma ifjúsága, a holnap felnövekvő nemzedékével együtt, békében éljen, és sike­resen dolgozzon a fejlett szo­cialista társadalom, majd a kommunizmus építésén. Bí­zunk benne, hogy a mai és a holnapi békés építőmunkához a fegyveres erők és testületek — pártunk útmutatásainak megfelelően — továbbra is biztosítják a békét, nyugal­mat, biztonságot. Kedves jelenete volt a nagygyűlésnek, amikor a vá­ros úttörői köszöntötték a fegyveres erők képviselőit. Az ünnepség az Internacio- náléval ért véget, majd a Fo­nómunkás Kisszínpad adott színvonalas műsort. Sz. L. fi jövő feladatai több tudást, nagyobb odaadást követelnek — TÖBBET szerettem vol-! A középvezetői káderállo- védelmi felügyelője tavaly el­na hallani arról, hogy mit akarnak tenni, és kevesebbet a magyarázkodásból — mondta Kelemen Ferenc, a megyei tanács ipari osztályának veze­tője, mikor a felügyeletük alá tartozó hét vállalat igazgatója tegnap beszámolt tevékenysé­géről. — Nem szabad panasz­kodni vagy belenyugvással tu­domásul venni, hogy elhárít­hatatlan gondok akadályozzák a jobb munkát. Ha a jövőben eredményesebben akarunk dolgozni, sokkal körültekin­tőbb, gondosabb tervezés és odaadó munka szükséges. Csak összefogva: munkások, társa­dalmi szervezetek és vezetők egyet akarásával lehet a gon­dokon úrrá lenni. A tanácsi iparvállalatok 1975. első félévi nyeresége több mint tízmillió forinttal növekedett. A Somogy megyei Finommechanikai és Gépjaví­tó Vállalat nyeresége több mint kétszeresére nőtt. Igen jelentős még az eredményja­vulás a tabi Campingcikk Vál­lalatnál. a Somogy megyei Pa­tyolatnál, a nyomdaipari vál­lalatnál, valamint a Kefe- és Műanyagipari Vállalatnál. A Kaposvári Bútoripari Vállalat jövedelmezőségi szintje — részben a vállalattól független okok, de a belső termelésszer­vezés hiányosságai miatt is — romlott. A Nagyberki Tőzeg­kitermelő Vállalat nyeresége is csökkent, mert szolgáltatá­sokra kellett átállniuk. mány szakmai színvonala rossz a vállalatoknál. Egyedül a Ke­fe- és Műanyagipari Vállalat kivétel, ahol hat mérnök van, s ezenkívül még hárman ta­nulnak egyetemen vagy főis­kolán. Meggondolandó hogy vajon a jövőben el tudják-e látni feladatukat a politikai­lag, de még inkább szakmailag gyengén képzett vezetők? Helytelen, hogy néhol az al­kalmazottak bére jobban nőtt, mint a fizikai dolgozóké. A tanácsi iparban foglalkoztatot­tak száma az elmúlt félévben minimálisan csökkent. A vál­lalatok munkaerő-forgalma a korábbi évek azonos időszaká­ban tapasztaltakhoz hasonlóan alakult, csupán a bútoripari vállalatnál kérik ki többen a munkakönyvüket. Csak két vállalatnál, a tabi Campingcikk Vállalatnál ‘és a Kefe- és Műanyagipari Válla­latnál vették komolyan a fel­sőbb szervek utasítását, mely az alkalmazotti létszám csök­kentésére vonatkozott, pedig valószínű, hogy a többi öt vál­lalatnál is csökkenthető az ad­minisztráció. HtuiSSZÜ idő óta először csökkent a túlóráztatás, ami á szervezettséget dicséri. Ez kü­lönösen a nyomdaipari válla­latnál figyelemre méltó. An­nál is inkább, mert sokkal kevesebb túlóra mellett sem romlottak eredményeik. A bal­esetek száma a Campingcikk Vállalat kivételével mindenhol növekedett. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munka­lenőrizte ennél a cégnél a munkavédelem helyzetét. Ak­kor sok kifogásolnivalója akadt, amit a helybeli veze­tők azóta orvosoltak. Bizonyá­ra ennek is köszönhető, hogy náluk a legkedvezőbb a mun­kavédelem. Három jelentősebb beru­házás folyik: a bútoripari vál­lalat rekonstrukciója, az új nyomda építése, valamint a Patyolat rekonstrukciója. Igaz, hogy a nyomda hároméves ké­séssel épül, s a bútoripar rekonstrukciója a siófoki és a nagyatádi Patyolat építésével együtt áthúzódik az ötödik öt­éves terv időszakára, mégis, a tanácsi iparvállalatok negye­dik ötéves tervre ütemezett fejlesztéseinek döntő része a tervciklus befejezéséig megva­lósul. A TEGNAPI TANÁCSKO­ZÁS azzal a megállapítással zárult, hogy a vállalatok taka­rékossági intézkedéseinék ha­tása már a viszonylag rövid időszak alatt is mutatkozott. Á kedvező gazdasági eredmé­nyek következtében a dolgo­zók keresete hét százalékkal emelkedett. A vállalati nyere­ség több mint . harminchárom százalékkal növekedett, s a termelési árbevétel majdnem huszonkilenc millió forinttal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. E termelésnövekedést teljes egé­szében a termelékenység javu­lásával érték el a vállalatok. G. J. Indulás előtt Beszélgetés a műhelyben A műhelyben nagy a sürgés- forgás. Olaj tói szürtos embe­rek, sivító fúrók. Csattog a kalapács, élesen cseng a csa­varról lecsúszó franciakulcs a gép oldalán. Feltúrt ingujjú kezek tűnnek el a szerszámos­ládák mélyén, hogy azután csavarhúzót markolva matas­sanak a gép gyomrában. Jó néhány nappal ezelőtt lestük el ezeket a pillanatokat Tap- sonyban, a Rákóczi Termelő­szövetkezet gépműhelyében. Készülődött a brigád. Várták a pillanatot, amikor indulást vezényelnek. Türelmetlenül várták, hogy forogni kezdjen Molnár János. 240 vason kukoricát vesznek át (Tudósítónktól.) Billenős tehergépkocsi állt Böhönyén, a vasútállomás mellett lévő tárház elé — az idősebbek most is Nostrának nevezik —, hogy rakománya, az aranysárga szemes kukori­ca az önhordóba folyjék, s a raktárba kerti 1 jön. A tárház a Somogy megyei Gabonaíelvá- Sárló és . Feldolgozó Vállalat tulajdona, 200 vagon termény fér el benne. A tárháznak nagy az »átmenő« forgalma. Néhány héttel ezelőtt még tele volt új gabonával, most mintegy 20 vagonnyi a benne lévő búza, de azt is rövid időn belül elszállítják. A böhönyei • Szabadság Tsz hozza a kukoricát, melyet sa­ját üzemében szárított meg. Csak rövid Ideig »idorik« itt a termény, mert vagonokba rak­ják, s az NDK-ba küldik, összesen 240 vagon májusi morzsolt kukoricát szándékoz­nak átvenni. A böhönyei, a tapsonyi és a somogysámsoni tsz-ek szállítják ezt. A csö­vek érettek, az utolsó napok meleg, száraz időjárása ked­vezően befolyásolta a minősé­get. A kukorica mellett vagon­tételekben érkezik a tápkevé- rékek alapanyaga, melyet in­nen szállítanak a keverőüze­mekbe. Innen visz különféle alapanyagot Mesztegnvő, Se- gesd és Marcali is. Most is van repce, napraforgó és szó­jadara. összesen 13-en dolgoz­nak itt állandóan, ezért az évi több száz vagon árut csak nagymérvű automatizálással, szállító- és rakodógépekkel tudják mozgatni. a kombájn vágószerkezete, zu­hogjon a kukorica a tartályba. Azóta megindult a földeken a munka, de akkor az emberek még egy kicsit aggódva te­kingettek kifelé a műhely ka­puján: jaj, nehogy megeredjen az eső. A két kombájnos, Molnár János és Horváth József is ezért volt nyugtalan. Molnár József SZK—5*össel dolgozott , a nyáron. Dolgozott... Erre ' egy kicsit elbiggyeszti a szá­ját, mert hiába akart ő, ha a gép nem úgy ment, ahogy j kellett volna. * — Mindössze 45 vagon ga­bonát vágtam le vele — me­séli. — Állandóan elromlott. Alkatrészt nehezen lehetett szerezni hozzá, így sokat kel­lett állni. És nincs a világon dühítőbb dolog, mint amikor az ember tétlenségre van kár­hoztatva. Horváth Józsefnek nagyobb volt a szerencséje, ő 74 vagon gabonát takaríthatott be az E—512-es kombájn jóvoltából. Igaz, ő is panaszkodott az al­katrészellátásra, bár az ő gé­pének nem kellett hosszú kényszerpihenőket tartania. — Ez a géptípus jól bevált, szeretek rajta dolgozni, de itt is vannak alkatrészgondok. El­sősorban az ékszíjakkal van baj. Eredeti ékszíjat, nem le­het szerezni, a mi szigetcsépi ékszíjaink pedig úgy nyúl­nak! ... Alighogy fölteszi az ember, már állítani is kell a tárcsán, mert az ékszíj meg­lazult. Leggyakrabban ezért kellett állni/ — Mettől meddig tartott az aratás? — Június 28-án kezdük, augusztus 12-én pedig az utol­só szem termény is a magtár­ban volt. Majdnem két hónap nyújtott műszakban. — Akkor jólesett ez a kis pihenés a műhelyben. — Szívesebben indulnánk i már a kukoricába. Egy , kom- j bájnosnak az a jó, ha gépével kint a földeken dolgozhat. Ha igazán dolgozhat, és nem kell napokat állni azért, mert nincs alkatrész, vagy mert szakad az eső, és nem lehet rámenni a táblákra.' Őszintén szólva nem nagyon bízom abban,i hogy az őszi szezonban zavartalan lesz az alkatrész-utánpótlás. Pedig ha nem megy minden simán, elhúzódik a betakarítás, és az a kukoricának sem használ. i — Mikorra szeretnék befe­jezni a »kuköricaszü retet" ? — November hetedikére, ha a körülmények engedik. Re­mélem az idén minden jól összejön majd. — Milyen a kukorica, hogy boldogulnak majd a gépek? Molnár János válaszol: — A termény szép. Nemrég mintát vettek az egyes terü­letekről, hogy megállapítsák, kezdődhet-e a betakarítás? A víztartalom! megfelelő, úgy tudom kisebb, mint a tavalyi, így minden bizonnyal köny- nyebb lesz a gépek munkája is. — Most is az SZK—5-össel fog dolgozni? — Nem, mert jelenleg is rossz. Egy SZK—4-est kapok helyette. Bízom benne, hogy jobban járok vele. Horváth József. Az udvaron ott álltak a gé­pek, feszes szíjakkal, ragyo­góan, szinte az volt az ember érzése, most rögtön maguktól elindulnak. Más gépeket akkor tisztítottak az olajtói, akkor húzták meg rajtuK a csavaro­kat, hogy az indulás reggelén -csatasorba« állíthassák őket. Az emberek is már várták a pillanatot — mely azóta be­következett —, hogy nekiin­dulhassanak a kukoricaföldek­nek. Másfél hónapig nem szű­nik a dübörgés, nyújtott mű­szakban vágják, morzsolják a kombájnok a kukoricát. Dán Tibor Somogyi Néplap\ }

Next

/
Thumbnails
Contents