Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-23 / 223. szám

Nevelő munka a pártszervezetben A párt arra törekszik, ! a pártcsoport közössége. E hogy olyanokat vegyen kollektíva figyelme, elismerő föl soraiba, akik elkö­telezett harcosai a szocializ­mus ügyének, szocialista mó­don élnek, gondolkodnak, cse­lekednek. De bármennyire át­gondolt is a tagfelvétel, cél­tudatos és eredményes az I vagy bíráló, buzdító vagy óvó szava számít a legtöbbet ab­ban, hogy az egyes párttag mennyire és miképpen kész i munkálkodni a közös ügyért. előtte folytatott nevelő mun- j Ha a pártszervezet kollektí- ka, a meggyőzés és a jellem j vája nem fordít kellő figyel- formalása mégsem érhet vé- met tagjainak formálására, get a tagsági könyv átnyújtá- j akkor utat engedhet kedvezőt- saval. Marosak azért sem. 1 masztották azt a tapasztalati tényt, hogy a pártoktatás ak- .tív hallgatói tevékenyebben vesznek részt a pártfórumo­kon a politikai kérdések meg­vitatásában, határozottabban lépnek fel a fogyatékosság fel: számolásáért, nagyobb felelős­séget éreznek környezetük politikai hangulatának formá­lásáért. Ám a pártoktatás zarló nagyvonalúsággal, a ké­nyelmességgel, az elavulthoz történő ragaszkodással. A megbízatások teljesítésé­nek számonkérése és minősí­tése, a pártíórumok bíráló és önbíráló légköre, a jók elis­merése és a mulasztók kriti­kája egyaránt fontos tényező­mért a párt tagját is állan­dóan érik különféle »környe- j len tendenciáknak. Pártunk XX. kongresszusa zeti« hatások, mégpedig nem- hangsúlyozta, ho^y a fejlődés csak kedvezőek, hanem kedve­zőtlenek is. A kommunistát jellemző tulajdonságok folya­jelenlegi szakasza magasabb követelményeket támaszt a párt tagjaival szemben. A matos »karbantartása«, meg- I kollektíva gondolkodást for­újítása, erősítése, fejlesztése tehát sohasem kerülhet ki a figyelem köréből. Ennek a folyamatnak van egy fontos sajátossága, még­máló hatásának, a pártszer­vezeten belüli nevelő munká­nak is erőteljesebbé kell vál­nia a következő időszakban. Enélkül aligha számíthatnánk arra. hogy az egyes párttagok mégis csak része a nevelő j je a nevelésnek. Ma már mind munkának, és semmiképpen j általánosabb gyakorlat, hogy sem meríti ki. Az önneyelés legfontosabb eleme a részvétel a pártszer­vezet kollektívájának életé­ben, mindennapos munkájá­ban. Semmi sem nevel úgy, semmi más nem gyakorol olyan hatást a világnézetre és az erkölcsi felfogásra, mint ha valaki folyamatos, cselekvő pedig az, hogy'ez voltaképpen mindenben meg tudnak felel- reszese a közös munkának. ni á magasabb követeimé- ! Azok a feladatok például, me­nevelés és nevelődés egyszer re. Minden kommunista ne- nyéknek, vei is, nevelődik iV hat elv társaira és azok is hatnak őrá. Sőt, miközben hatást gya­korol más párttagok szemlé­letére, eközben formálódik az ő meggyőződése, jelleme is. A nevelő munka legfőbb fóruma a kommunisták kol­A párton belüli nevelő munkáról hallva, jó néhány alapszervezetben ilVenkor a pártoktatásra gondolnak. Való igaz, a pártpropaganda mind sikeresebben tölti be nevelő funkcióját. Nemcsak oktat, is­mereteket közvetít, de szem­léletet is formál, meggyőző­dést is erősít. A közelmúltban a beszámoló taggyűléseket megelőzően a pártcsoport vagy az alapszervezeti taggyű­lés színe előtt értékelik a párttagok politikai tevékeny­ségét, a pártmunkában való részvételét. Nem kevésbé ösztönöz tett- rekészségre, a tudás folyama­tos gyarapítására, ha a párt- szervezet nemcsak a végre- , hajtásban, hanem a döntések lyeket a terme*öegv ségek . kialakításában is számít tag­lektívája, az alapszervezet és 1 folytatott vizsgalatok alátá­j pártszervezeteinek most kell megoldaniuk a Központi Bi­zottság tavaly decemberi és ez év júliusi határozatainak megvalósításában, jelenté­keny nevelő hatásúak is. Nép- gazdasági szemléletre, nyílt kiállásra nevelnek, szakításra a nemtörődömséggel, a pa­jaira. Aki tudja, hogy szava érdemben esik latba, felelős­ségteljesebben gondolja át észrevételeit, s igyekszik olyan ismeretekre szert termi, amelyek birtokában vélemé­nye hozzáértőbb, megalapozot­tabb lesz. H Üt a felsőbb osztályba A Somogy megyei Ta- !intézkedéseket dolgoztak nácsi Magaí. és Mélyépítő I ki. S nehogy holt betű ma- Vállalat befejezte a IV. ötéves j radjon egy-egy papíron rög­tervidőszakra vállalt munkáit. I kitett szabály, évente á&vizs- Már ez év júliusáig átadták I g^j-j^k és a mindennapok gya­azt a 700 lakást, amelyet 1975 végéig vállaltak, s december' 31-ig további 80 lakást készí­tenek el. Iskolafejiesztési prog korlátához igazítják azt. Így változott meg. szakszerűbbé a s vált munkaválla­ramot is' vállaltak, s a buzsá- j ]ás, a szervezés, a fölvonulás ki tanintézmény átadásával ez | ^ a tóvitelezés. Mielőtt egv- u^ncsak befeje^ott ősz- tepvet kiadnának az épi. szesen egymilharcr 90 millió | ___________,, „Xi forint értékű termelést ter­veztek a tervidőszak kezdetén, s ezt ezen a héten érték el. Embersics Sándor igazgató rögtön a legfontosabbat eme­li ki: — A termelés 90 száza­lékát a termelékenység növe­lésével értük el. Gépesítés, az egyes munkafolyamatok éssze­rűsítése jellemezte ezt a mun­kát. 1971—72-ben 65 millió fo­tésvezetöségeknek, belső vál- | lalati tervtanácson ismerked­nek meg a leendő építmény műszaki jellemzőivel. A kapa­citást veszik szabják a feladatot. végzett munkát. Érdekes kez­deményezésük. hogy veszte- ségidő-tanulmányokat készí­tettek rendszeresen. Fölmér­ték. hogy a munkaidőből mennyi megy el fölöslegesen, s az itt szerzett tapasztalato­kat megvitatták a termelési tanácskozáson. A ti)nácsi építőiparban évek óta nem tudták meg­szervezni a szükséges munka­erő-utánpótlást. Akármennyi ipari tanulót foglalkoztattak, azok egy idő után otthagyták a céget. A vállalat vezetői építésvezetőségenként ' gondoltak egyet, kérdőívet figyelembe, s ehhez J szerkesztettek, s kiküldték a gyerekeknek. Az ívék tanul­N«, figyelmet tordftoM. SS az elmúlt évek alatt az egyes termelőegységeik közötti össz­hangra, s arra ösztönözték őket, hogy használják ki1 a kooperációban levő előnyöket. rintos fejlesztést végeztek s | Egy-egy épület, üzem, iskola vállalatnál. Minisztériumi és j műszaki átvétele előtt úgyne- tanácsi támogatással elkészült j vezett »belső átadást« tartot- a központi telephely, és ki- : tak, melyen a vállalat műsza­a viszont pártszervezeté­ben gyenge a demokra­tizmus, a párttag nem szólhat bele érdemben a he­lyi döntésekbe, akkor hiába hangzik el a buzdítás, hogy a kommunista érezzen felelőssé­get a szőkébb és a tágabb kö­zösség fejlődéséért. A pártszervezet belső éle­te, mindennapi munkája minj deliképpen befolyásolja tag­jainak a gondolkodását és magatartását. De hogy ez egyértelműen kedvező és erő­teljes is legyen, ahhoz a bel­ső, nevelő munkát, a pártélet nevelő hatását céltudatosabbá kell formálni. Gy. L. MAI KOMMENTÁRUNK Az öreg diákok segítése Jó pár éve annak, hogy Rózsa István tsz-elnök így indokolta, miért segíti a szö­vetkezet olyan hatékonyan azokat a szövetkezeti gazdá­kat, akik vállalkoztak az ál­talános iskola hiányzó két osztályának elvégzésére Kál- máncsán: »Nem mindegy az, milyen ismeretekkel rendel­keznek a szövetkezeti tagok, akár traktorosok, akár állat­tenyésztők, illetve növény­termesztők. Akik többet tud­nak, azok a feladatokat is előbb megértik és jobban végzik a munkájukat. Ezért határozott úgy a szövetkezet, hogy a tamillá felnőtteknél ugyanúgy elszámolja az is­kolában töltött időt, mintha munkában töltötték volna el.. .« A közelmúltban a MEDOSZ megyei küldöttértekezletén több felszólaló beszélt arról, hogyan segíti a szakszerve­zet az állami mezőgazdasági nagyüzemekben és a mező- gazdasági vállalatoknál a ta­nuló dolgozókat. Nemcsak a továbbtanulókról, vagyis a közép- és felsőfokú végzett­ségre törekvőkről van itt szó. Azokról is. akik most igyekszenek pótolni, amit va­lamikor régen vagy a közel­múltban nem sikerült befe­jezni: az általános iskolát végzőkről. Ternyák Lászlóilé, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság okta­tási előadója mondta: »Ta­pasztaljuk, hogy „újraterme­lődik” a hetedik és nyolcadik osztályt el nem végzettek száma. A Mezőgép kaposvá­ri gyáregységénél jó tapasz­talatok vannak, arra. hogy mind többen igyekszenek be­fejezni az általánost és ezt az üzem is segíti, de ez nem mondható el minden válla­latról. A Mezőgépnél mint­egy nyolcvanan. akik a mun­ka mellett végezték el a nyolcadikat, középfokú okta­tási intézményben tanultak tovább. A munkahely segítő­készségét mutatja az is, hogy ötszáz forint jutalmat kaplak, akik sikeresen befejezték az általános iskolát.« A Lábodi Állami Gazdaság sok és nagy feladat előtt áll: a távlati tervekben a kom- lex talajjavítás és talajvéde­lem, néhány növény terme­lésének és betakarításának teljes gépesítése, a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése, jelentős élőmunka- csökkentés szerepel. Kell te­hát a képzett dolgozó! Jelen­leg a szakmunkások aránya — az összes dolgozói létszá­mon belül — 30, a betanított munkásoké 23 százalék, s mindehhez nélkülözhetetlen alap az általános iskolai vég­zettség. A gazdaság ingyenes tankönyv juttatással segíti a tanulókat: tavaly huszonki­lencen végezték: el az általá­nos iskolát, illetve szakmun­kásképesítést szereztek ... Támogatni az öreg diáko­kat abban, hogy tanuljanak s hogy ez az önként vállalt többlet a munka mellett könnyebben elvégezhető le­gyen — sokat tehetnek ezért a szakszervezeti bizottságok, együtt az üzemek párt- és gazdasági vezetőivel. Példá­kat idéztünk a jó módsze­rekre a MEDOSZ megyei küldöttértekezletének felszó­lalásaiból, megállapításaiból. Hadd zárjuk a sort a té­nyek mellett a feladatokkal, ugyanennek a rendezvénynek a beszámolójából: »Elértük, hogy a közművelődést előse­gítő fontos tennivalókban együttműködünk az üzemek személyzeti, oktatási szervei­vel, s ennek eredményeként a hetedik és nyolcadik osz­tályt el nem végzett dolgo­zók aránya 24-röl IS száza­lékra csökkent, és mintegy 30 százalékkal emelkedett a szakképzettek száma. E té­ren arra kell törekednünk, hogy tovább szélesítsük lehe­tőségeink körét.« H. F. A munka öröme — Erzsiké! Hogyan állnak a mérlegkészítéssel? — Milyen lehetőségeink vannak árukész­leteink növelésére? — Mikor várható az üzlet felújítása? Az áfész elnöke, a közép­vezetők, az ipari üzemek és más egységek vezetői ezernyi tákat vált is ki. Tud óvatos­ságra inteni, s ha a helyzet úgy kívánja, nemet is mon­dani. 1952 elején segédkönyvelő­ként kezdte a munkáját az akkor még önállóan működő karádi földművesszövetkezet­a gyerekeknek, rendezték a fölszabadult ifjú szakmunká­sok besorolását, s többet fog­lalkoztak velük az építésveze­tőségeken. Ma már a szak­munkástanulók 85—90 száza­léka a vállalatnál marad. _ ____________ A TANÉP brigádjai az idén. Koppány völgye áfész — tréfá- | júniusában főkönyvelő lett. é pültek" itt a további munka- j ki emberei megvizsgálták, hol a7- első félévben 177 lakast ké-J san pénzügyminiszternek is j Napi munkája mellett szerez­hoz nélkülözhetetlen segéd- j van szükség még javításra. I szítettek el. Ez^ volt a vállalat j nevezett — főkönyvelőjének te meg a képesített könyvelői ; és a szakszerelőipar nagy erő- irodahelyiségébe. S ő minden- | oklevelet. Nagyobb gondot fordítót- ' próbája. Ma már nyugodtan kor készségesen, megbízható tak a gépek jó kihasználására j mondhatják, .sikerült. A vál- j adatokra támaszkodva vála­' 'alat felsőbb osztályba lépett, szol. még ha véleménye ese­ilven és hasonló kérdéssel nél. Egy hathónapos könyvelői j nyitnak be Erzsiké, azaz Né- j tanfolyam elvégzése után be- meth Józsefné, a Karád— j osztott könyvelő, majd 1954 üzemek. Egymás után vásá­rolták a korszerű felvonókat, autódarukat, malterkeverő és egyéb gépeket. A fejlesztés egv jelentős hányada azonban csak a több évtizedes lemara­dást pótolta. A gépesítés és a segédüzemek elkészülése után már jobban meg tudták te­remteni az egyes szakmák kö­zötti összhangot, s rugalma­sabbá vált a termelésszerve­zés. Erre szorították őket a körülmények is: az említett pénzügyi támogatás föltétele az volt, hogy 1975 végére el­érjék az egymilliárd 90 millió forintos termelést. A gépesítés és az anyagi- technikai bázis fejlődése azon­ban még nem minden. Ha azt nem szervezik okos rendszer­be és nem használják ki meg­felelően a berendezéseket, Ahol lehetett, minden gépet j felvonultattak (gépláncok), hogy a .munka zökkenőmente- I sen. megállás nélkül menjen. A jobb gépkihasználás miatt vezették be a második műsza­kot is. I tenként rövidebb, hosszabb Cs. T. 1 ideig tartó alkudozásokat, vi­Az időközben kétszer is — legutóbb a múlt év közepén — lezajlott egyesülések követ­keztében jócskán megnőtt az áfész működési területe, s ez­Hogy a vállalat életét átfo­gó széles körű intézkedések valóban hatásosak legyenek, átszervezték az ellenőrzési és a beszámoltatási rendszert. Évente kétszer is meghallgat­ták az» építésvezetőket, akik referáltak a tervek teljesíté- I séről, a költségek alakulásá­ról. a munkavédelmi helyzet- I ről és a munkaversenv állá* sáról. Ugyanígy meghallgatták j az osztályvezetőket. S hogy , , , , I egv-egy ilyen mégbeszélés ne akkor hiaba a sok kiadott ! pusztán a gondolatok cseréié pénz. Ezért a vállalatnál át- j legyen, a vezetők minden al- fogó üzem- és munkaszerve- 1 kaiommal minősítették is a 400 000 kilométer kábel Szegedről Nemzetközi tanácskozás a fürdőkul tára fejlesztéséről öt szocialista ország fürdő­ügyi, vízgazdálkodási szakem­bereinek részvételével tanács­kozás kezdődött hétfőn a Ma­gyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében a für­dőkultúra fejlesztéseinek kér­déseiről. A Magyar Hidroló­giai Társaság szervezte hatna­pos konferencián összesen 26 előadás hangzott el. A tanácskozás jó lehetőséget ad a magyar szakembereknek, hogy külföldi kollégáik ta­pasztalatait megismerjék a fürdőik telepítésének, korsze­rűsítésének kérdéseiben. A közelmúltban ugyanis megin­dult egy 15 éves fürdőfejlesz­tési, rekonstrukciós program az országban, az 500 működő közfürdőnk egy részének mo­dernizálására, újak építésére. A konferencián néhány elő­adás annak a kérdéseit tár­gyalja, hogyan lehetne a tisz­tasági fürdők egy részét kor­szerűbb uszodává alakítani, ahol a tisztálkodás mellett sportolásra is megteremtenék a lehetőséget A Magyar Kábel Müvek szegedi gyáregységében évente több mint 400 000 kilométer gyenge- és erősáramú, valamint erőátviteli kábel készül. A gyár dolgozói a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny második szakaszában mintegy 4 millió forint megtakarí­tást értek el gazdasági, műszaki intézkedésekkel. A hazai piac ellátásán kívül termékeik több mint 10 százalékát expor tálják. zel együtt az ő gondja, fele­lőssége is. Ma már a 14 tagú pénzügyi-számviteli csoport vezetője. Felettesei, munkatársai és a szövetkezet tagsága «szűkmar­kúnak«, »garasoskodónak« tartják. pontos, megbízható munkájáért, s közvetlen, ba­rátságos magatartásáért azon­ban szeretik, tisztelik. Ez ab­ban is megmutatkozik, hogy 1959-től négyszer kapott kivá­lódolgozó-jelvényt és okleve­let. tavaly pedig átvehette a Kiváló szövetkezeti munkáéit nevű kitüntetést. A napokban arról faggat­tam: miért választotta a köny­velői pályát? — Nem. mondanék igazat, ha erre azt felelném, hogy vala­miféle hivatást éreztem irán­ta. Ugyanis egészen véletlenül lett belőlem könyvelő. Férfi- szabó szakmunkás voltam. Közben beválasztottak a szö­vetkezet igazgatóságába. Mint akkoriban szinte minden szö­vetkezetnél. így a karádinál is könyvelőhiánnval küszköd­tek. Az igazgatóság egvik tag­ja engem javasolt könyvelő­nek. Bevallom megijedtem, hiszen azt se tudtam, miiven feladatok várnak rám. A tan- folvámon azután megismertem a főbb vonásait, maid a gya­korlatban egyre jobban meg is szerettem ezt az egyhangú­nak látszó, de valójában szí­nes. változatos munkát. Oly­annyira. hogy már el se tud­nám képzelni nélküle az éle­temet. Arra a kérdésre, hogy mi ad örömet ebben a munkában, habozás nélkül válaszolt: — Az, hogy szövetkezetünk 1956 óta egyfolytában az élen járó szövetkezetek közé tar­tozik. és ebben az én mun­kám is benne van. Eredmé­nyeink alapján azóta hatszor — a legutóbbi három év alatt kétszer — nyertük el a kiváló szövetkezet címet. És amit szintén nem sok szövetkezet mondhat el magáról: 1963-tóil kezdve kizárólag a saját esz­közeinkből. tehát hnrkhitelek igénybevétele nélkül gazdál­kodunk. s pénzügyi zavar, fennakadás sohasem fordult , elő nálunk. i Pénzár Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents