Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-14 / 190. szám
fl gazdaság és az " "" alakulása Somogybán Részletek a KSH féléves jelentéséből Megyénkben az elmúlt félévben az előző évinél mérsékeltebben fejlődött a termelés. Az ipar 5, az építőipar 6 százalékkal termelt többet^ mint a múlt év hasonló időszakában. E két népgazdasági ágban a munka termelékenysége kedvezően alakult. jA mezőgazdaság terméskilátásai — a szeszélyes időjárás miatt — gabonafélékből gyengébbek az utóbbi két év eredményeinél. A szarvasmarhaállomány azonos az egy évvel korábbival, a sertésállomány csökkent. A termelés mérsékeltebb növekedése mellett az előző éveknél nagyobb volt (bár az országos átlagot így 6em érte el) a lakosság pénzbevétele. A fontosabb adatok alakulása Megnevezés I. féléve a megelőző év azonos időszakának %-ában A termelés az iparban 108 103 mennyisége az építőiparban 109 108 A foglalkoztaaz iparban 104 100 tottak száma az építőiparban 101 99 A szarvas101 100 marha A sertés állomány 110 93 A vágómarha 102 109 A vágósertés értékesítés 127 110 A vágóbaromfi 108 103 A tehéntej értékesítés 107 91 A lakosság pénzbevétele 108 109 A munkások az iparban 108 108 keresete az építőiparban 109 107 A kiskereskedelmi forgalom 108 110 A szocialista ipar termelése 1 készülékek, de különöse: 5 százalékkal haladta meg az | pék, gépi berendezések 1974. I. félévit. E növekedés kisebb, mint a korábbi években, és a félév során is mérséklődő irányzatot mutatott: az első három hónapban 7 Százalékkal, április—júniusban csak 3 százalékkal volt több a termelés, mint az előző év azonos időszakában. A szerényebb mérvű növekedés főleg azzal kapcsolatos, hogy a nehéziparban és néhány más ágazatban az anyagellátás nem volt folyamatos, egyes vállalatoknál értékesítési nehézségek is felmerültek, de az is közrejátszott, hogy az iparban foglalkoztatottak száma nem változott. 1975. I. félévben az élelmi- szeripari termelés nőtt a legnagyobb arányban: 10 százalékkal múlta felül az előző évit. A nehézipar 6, a könnyűipar 2 százalékkal többet, az ún. egyéb ipar 3 százalékkal kevesebbet termelt, mint egy évvel korábban. A nehézipar főbb iparágai közül a villamosijiari gépek és 1 sa ért el az átlagosnál nagyobb növekedést, a többi iparágban a termelés csak kis mértékben nőtt vagy ménséklődött. A könnyűiparban a minisztériu- j mi textilruházati ipar teljesítménye csökkent, a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek termelése jelentősen nőtt. Az élelmiszeripar ágazatai közül a j hús. és konzervipari termelése emelkedett a legnagyobb arányban, a tejiparé pedig — mivel a mezőgazdaság a tavalyinál kevesebb tejet adott át az iparnak — csökkent. A megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek (folyóáron számítva) a tavalyinál 10 százalékkal többet értékesítettek. Ezen belül a belkereskedelmi átadás értéke 13 százalékkal, a külkereskedelmi értékesítés — elsősorban a hús. ipari export javulása következtében — 79 százalékkal nőtt. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése 6 száI zalékkal emelkedett. Az álla- ! mi szektor az előző évinél 8 I százalékkal több, a szövetkeze- j ti építőipar 2 százalékkal ke- I veseb építési-szerelési munkát í végzett. Az építőipari kereslet — ; mint ezt az ez évi és az 1975 utáni évekre szóló szerződések, valamint az elutasított építési igények összegének növekedé- ,se is jelzi — a termelést meghaladóan emelkedett. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen időjárás számottevően csökkentette a gabonafélék terméskilátásait, és a betakarítást is megnehezítette. A szántóföldi növények vetésterületében az előző évekénél nagyobb arányú változások voltak. A kalászosok vetésterülete kissé csökkent, ezen belül mérséklődött az őszi, és emelkedett a tavaszi vétásűek aránya. A kukoricaterület 2 százalékkal kevesebb, a napraforgóé a múlt évinek két és félszerese. A megyei célkitűzéseknek megfelelően (azt lényegében teljesítve) a cukorrépa vetésterülete 33 százalékkal I emelkedett. Népgazdasági, el- | látási szempontból kedvezőtlen j viszont a burgonyaterület 5 , százalékos és a szántóföldi ' zöldségtermelés 16 százalékos [ visszaesése. A nagyüzemi gazdaságokban tovább bővült a terme- | lési rendszerek alkalmazása; 1975-ben már a nagyüzemi ku- ! koricaterület több mint felére, a burgonyának 87 és a cukorrépának 35 százalékára tterjed. A június végi szarvasmarha-állomány (113,7 ezer) csaknem azonos volt az év eleji s az egy évvel korábbival. Ezen belül az anyaállomány is hasonló képet mutat. Az év első hónapjaibanjoly- tatódott a sertésállomány múlt év végén kezdődött csökkenése: a sertésállomány (458 ezer) 5, a kocaállomány 11 százalékkal kisebb a tavalyinál. A kedvezőtlen változás elsősorban a kisüzemi gazdaságoknál tapasztalható. A mezőgazdaság vágóállatértékesítése 9 százalékkal haladta meg az előző évit. A tejértékesítés — az alacsony tej- hozamok miatt — az országosnál nagyobb mértékben, 9 százalékkal jCsökkent, és a tojásé is 4 százalékkal elmaradt a tavalyitól. (Folytatjuk) Balatonfenyvcsre látogattak a barátságfesztivál somogyi vendégei (Folytatás az 1. oldalról.) ban lepakolt. Nem kaptak »külön« szállást a kalanyi- niak; magyar barátaikkal akartak maradni. Tunyiev Arskak Karpovics, a küldöttség vezetőhelyettese, hamar kész volt az elhelyezkedéssel. — A kalinyini kulturális klubvezetőképző iskola tanára vagyok. Ez a »főállásom«,, társadalmi munkában — a Komszomolban, pártmegbízatásként — még nagyon sok mellékfoglalkozást űzök, ezért is kerülhettem el ide. A moszkvai zeneművészeti főiskolán végeztem, harmoniká- zom és karmester is vagyok. A kalinyini amatőr zeneszerzők szövetségében is dolgozom. — ön is komponál? — Természetesen. Tavaly harminc perces koncertem volt a kalinyini rádióban. A népzenéből merítem a témáimat. Példaképem Hacsatur- ján. Igyelmzem az általa megkezdett úton haladni. Kodályt, Bartókat jól ismerjük, én is tudom kívülről jó néhány partitúrájukat. Az egyik legnagyobb rendezvényünk a nyári zenei tábor. Versenyeket is szervezünk, ahova eljönnek a fiatal szovjet zenészek. Bicskova Zsanna Viktorov' na néptáncos lány. — Abban az iskolában tanulok, ahol Arskak tanít. Klubvezető leszek. Tőlünk a I legtöbb végzős ifjúsági klu- j bokba kerül, de iskolánkban ! minden korosztály és szakma 1 részére folyik képzés. A Komszomolban már most i klubvezetőként tevékenyke- I dem, az iskolába járó külföl- j di és szovjet diákok egyik csoportjának a vezetője va- : gyök. Havonta kétszer tartunk összejöveteleket, a külföldiek — vietnamiak, arabok, dél-amerikaiak és sok európai ország diákjai — mesélnek otthonukról, politikai vitákat tartunk, kiállításokat rendezünk. Szakterületem a néptánc, a kalinyini textilkombinát munkás tánccsoportjában táncolok, így kerültem be a küldöttség művészcsoportjába. Tábornézőben. . , . Egyébként először járok külföldön, minden nagyon érdekes, meglepő, új. Egy dologgal nem vagyok kibékülve: itt az egészen fiatal lányok már dohányoznak. Nagyon egészségtelen, persze a fiúknak is. Nálunk ez nem »divat«. Közben mindenki elhelyezkedett, megfürdött és megkezdődött a tervezett megbeszélés. A somogyi—kalinyini együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyaltak a küldöttségek. Nemsokára szerződés készül, amelyet a két megye ifjúsági szövetségének vezetői írnak majd alá. Ebéd után a magyar és a szovjet futballcsapatok mérték össze erejüket. Tizenegyes rúgásokkal győztek a somogyiak. Az est programja hangulatos balatoni hajókirándulás és »hajóbál« volt. Ma kora délelőtt a kalinyini vendégek meglátogatják a balatonszabadi termelőszövetkezetet, majd tíz órakor a megyehatárnál elbúcsúznak a somogyiaktól és visszautaznak Budapestre. L. P. 85-en kötni, varrni tanulnak Helyben a jogtanácsos Várják a költözést Barcson, egy ódon ház vastag fagerendákkal aládúcolt helyiségeiben nyolcvanöt lány és asszony ismerkedik a kötő- és varrógépekkel. Négy műszerész ügyel a gépekre. Ök lesznek a Fővárosi Kézműipari -Vállalat barcsi részlegének munkásai. Berki Viktorné, az ideiglenes részleg vezetője szívesen kalauzol végig a dohos épületen. Az első, pici szobát a három kötőgép teljesen betölti. Kettő előtt lányok állnak. Sárga, piros mintás pulóverek elejét és hátát készítik. Tóth Ilona alig éri föl a gépet, de szívesen dolgozik itt. Somogytarnócai, s ez a legközelebbi elhelyezkedési alkalom számára. Három napja kezdett normázni, s iparkodik, hogy jól alakuljon a keresete. — Eddig, három hónapon keresztül betanulóként átlagbért: havonta ezerháromszáz forintot kaptam. Könnyen belejöttem a munkába, ellestem a kötés fogásait. Most rajtam a sor, tőlem függ, hogy mennyi pénzt viszek haza. A gépi kötés meglehetősen fárasztó munka, ezért aránylag jól is fizetik: havonta kétezer-ötszáz forintot is meg lehet keresni. Szabó Irén azért vállalt itt munkát, mert korábban a Nagyatádi Konzervgyárban cipekednie kellett, s azt nem bírta. — Csokonya- visontához ahol én lakom, közelebb is van Barcs, azután meg tizenkilenc éves vagyok, szeretem á szép ruhákat. Én is olyan pulcsikat hordok, amilyeneket itt , készítünk — mondja. Raktárhelyiségen keresztül jutunk a varrónőkhöz. A raktárban a fonaldombokon, félkész kötöttárukon kívül gyönyörű új gépek várják, hogy fölépüljön az üzem, s megkapják végleges helyüket. A varrónők két gépen: egy hagyományos gyorsvarrón és egy modernebben tanulnak. Termükben a tizenhét éves Nagy Piroska törzsgárdatag- nak számít, hiszen az első naptól kezdve ide jár dolgozni Rinyaújnépről. Ő már meg tudja mutatni az új kolléganőknek a munka fogásait. Tavaly januárban kezdődött itt a betanítás öt kötő- és nyolc varrógéppel. Most harminchárom kötő-, tizenhét varrógép van. — Nemcsak munkásainkat tanítjuk itt be. hanem exportra is dolgozunk. Csak Lengyel- országba négyféle hímzett bükié pulóvert szállítunk, s a Szovjetunióban igencsak keresik bébiáruinkat. Az eltelt negyedévben tizenötezer darab készült itt — tájékoztatott a részlegvezető. — A var- | rást két, a kötést három hó- í napig tanulják a dolgozók, j Negyven százalékuk bejáró, a j többi barcsi. A készáru-ellenőrzőben cso- | dálni lehet a rugdalózókat, a * drapp sportpulóvereket, a pi- ros-kék-fehár kombinációjú gyermekgamitúrákat. Tetszenek. Nem csodálkozom, hogy a napokban Lengyelországba szállított nyoleszáz női pulóver láttán a megrendelők ennek a tízszeresét kérték. G. J. Az élet nincs tekintettel kényelemszeretetünkre. Akarjuk, nem akarjuk, gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor kénytelenek vagyunk intézkedni. Magánügyben, hivatalos ügyben járjuk a hivatalokat, kiüljük a fogadóórákat^ beadványok szövegezésén rágódunk, bosszankodunk, ha tárgyi tévedés, alaki hiba miatt új írást kérnek tőlünk. Szabadságot kérünk munkahelyünkön, idegeskedünk a várakozás. az ide-oda küldözgetés miatt, az asztal másik oldalán ülőket pedig nemegyszer mi idegesítjük terjedelmes mondókánkkal. Amire kiderítjük dolgaink elintézésének módját, rendszerint rájövünk: tizedannyi idővel, energiával is a végére járhattunk volna. Ha a magunk botcsinálta pró- kátorsága helyett valaki lépésről lépésre megmagyarázza teendőinket, könnyebben kibogozzuk a csomót. Nagyon sokan csupán tanácsért keresik fel az ügyvédi munkaközösségek irodáit. Ahogy a csöpögő vízcsapot is szerelővel javíttatjuk meg, mert nem értenek hozzá, így ügyes-bajos dolgukba se akarnak belekon-tárkodni. Egyszerű számítással eldöntik, hogy kevésbé költséges az eljárások ágát-bögát ismerő szakértő igénybevétele, mintha a maguk idejéből, nyugalmából -fizetik meg a tanulópénzt. A hozzáértő tanács birtokában később is nyugodtan alszanak, nem tartanak félreértéstől, jogi vitáktól. Kis ügyből nagy ügy Az egyedül intézkedők másképp végzik el a számítást. Nemcsak a kiadást tartják fölöslegesnek, abban a hiedelemben élnek, hogy a jogász segítsége a nagy bajban utolsó tartalék, kár hétköznapi ügyekre elpazarolni. Pedig legtöbbször ezekből a kis ügyekből dagadnak a későbbi, fenyegetőnek látszó bajok. Vállalati, termelőszövetkezeti jogtanácsosok a megmondhatói, hányszor nyújtanak »elsősegélyt« az aznap kapott hatósági határozat, bírósági idézés riadalmában, ök. a munkahelyen leggyorsabban elérhető jogászok ilyenkor — az orvoshoz hasonlóan — gyakran megkérdezik: miért csak most jött? A tanács már kevés, hivatalos jogi képviseletre, ügyvédre van szükség. Január óta ötvenegy válla- [ latnál nem küldik ügyvédhez [ a fejeket a vállalati jogtaná- | csosok. Ahol jogsegélyszolgá- J lat működik nemcsak felvilágosítanak, ha szükséges, intézkednek is. A szolgálat tagjai a vállalat alkalmazásában álló jogászok, akik felhatalmazást kaptak a dolgozók jogi képviseletére is. Ügyfelük megbízólevelet ír alá, ennyi a dolga, az intézkedés már az ő kötelességük. Nem szívességből, nem ellenszolgáltatásért, hanem jól felfogott társadalmi érdekből. Közös érdek A szolgálatot a vállalat tartja fenn — a Minisztertanács és a SZOT határozatára —, egyszerű számítás alapján. A vállalatnak és a dolgozónak egyránt érdeke, hogy csak a legszükségesebb időt, energiát fecsérelje ügyei lebonyolítására. A jogászok szakszerű intézkedései drága munkórákat, napokat mentenek meg: ez is a munkaszervezés, a takarékosság egyik változata. De a szigorú közgazdasági tényezők mellett valami más is szerepel a számításban. /További, bár számokkal nehezen kifejezhető érdekazonosság: országos feladatainkat kiegyensúlyozott, munkájukban örömet találó emberekkel akarjuk megvalósítani, akik nem maradnak magukra ügyeikkel, bajaikkal. Ezért szegődik a munkahely a dolgozó ügyvédjévé. Ott kap tanácsot, ott intézkednek helyette, ahol a kenyerét keresi. Megosztják vele hétköznapi gondjait, hogy gondtalanabbal foglalkozhasson közös »ügyintézést« igénylő, közös dolgainkkal. V. E. 00735185
