Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-07 / 184. szám

FT MEDDIG ES MIBŐL? IGfcz érdeklőd esünk «z utóbbi években — atkarva- akaxatlanul — kiszélesedett. Ma már aligha akad felnőtt, dolgozó ember az országban, aki ne tudna egyet-mást a határokon túli gazdasági fejle- j energiafelhasználás a menyekről, a tőkés országok­ban és a világpiacom, érvénye­sülő inflációról, az árrobba­násról, a nyersanyagok és ipa- iá késztermékek megváltozott árarányairól, azokról a gon­dokról és nehézségekről, me­lyeket a világméretekben érvé­hstalmas összeg arról tanúsko­dik, hogy a januári részleges termelői árrendezés csak egve6 árarámyváltozásokat érvénye­sített, az importanyag- és az népgaz­daságnak változatlanul • többe kerül, mint ahogy azt a fel­használók, a vállalatok és a fogyasztóik érzékelik. Ha nincs baj realitásérzé­künkkel, ha nem akarjuk el­nyesülő gazdasági jelenségek, i tompítani azt, kell, hogy fog­tendenciák okoztak, váltottak lalkoztasson bennünket a kér- ki. Mindezekről ma már so- dés: meddig és miből finanszí­kan tudnak, de úgy' tűnik, hogy nem eleget Amikor a világpiaci ár­robbanás kibontakozott gaz­daságpolitikánk azt az állás­pontot képviselte — se tekin­tetben azóta sem változott —, hogy minden lehetséges módon és eszközzel óvni, védelmezni kell a magyar gazdaságot a káros hatásoiktól. A védelem fő eszköze a költségvetésből folyósított importártámogatás, amelynek összege rövid néhány esztendő alatt — szinte hihe­tetlen — huszommyolcszorosára emelkedett Bár ez év kezde­tén részleges termelői árren­dezés történt, a költségvetés 1975-re majd 20 százalékkal volt kénytelen növelni a tá­mogatás összegét, amelynek előirányzata — korántsem biz­tos, hogy elegendő — most már 33 milliárd forint Bz a rázhatja a költségvetés a ha­zai árak védelmét? Ennek a funkciónak és eredményének — az árszínvonal viszonylagos stabilitásának — óriási a tár­sadalmi, gazdasági jelentősége, bár hátrányai is jócskán van­nak. A meddig? — kérdésnek az az alapja, hogy a belső árak védelmezése évről évre nagyobb összeget emészt fel — ebben az évben várhatóan a költségvetés összkiadásainak legalább 10 százalékát —, s a , , , - , józan gondolkodás azt sugall- I mazhatunk úgy is, hogy a vi­gondjamak megoldását a társa­dalom nem firtatja, azt a költ­ségvetés, a pénzügyminiszter gondjának, feladatának véli. A költségvetés azonban nem »■harmadik ■ személy-“, avagy olyan valami, amely független a gazdaságtól, a társadalomtól. Bevételei tőlünk származnak, a vállalatok, a szövetkezetek és az állampolgárok adó- és illetékbefizetéseiből', a költség- vetés minden kiadását a gaz­daság, a dolgozó, az értékalko­tó társadalom finanszírozza. Ha a költségvetés, a gazdaság és a társadalom valamilyen célra a tervezettnél, a lehetsé­gesnél többet áldoz, annak fe­dezetét másmilyen tárna dalmi- gazdasági céljaink, kiadásaink szűkítésével, avagy a közös kasszába való befizetéseink növelésével lehet megteremte­ni. Tehát nemcsak a meddig, hanem a miből kérdésben is mindannyian — a vállalatok és a szövetkezetek, az állam­polgárok pedig termelő és fo­gyasztói mivoltukban egyaránt — érdekeltek vagyunk. Fogal­Biznak a sikerben Juhokat visz három somogyi gazdaság az országos kiállításra ja, ennek is van határa, ame­lyet már nerrí lehet átlépni. Erre a következtetésre ju­tunk akkor is, ha a miből? összefüggését vizsgáljuk. A közvélemény a költségvetést amolyan »harmadik személy­nek* tekinti, amelynek az a dolga, hogy előteremtse a pénzt a szükséges kiadásokra, a beruházásokra, a társada­lombiztosításra, az oktatásra, s ha kell, a belső árrendszer vé­delmére. Á miből? és honnan? lágpiaci árváltozások anyagi- j pénzügyi terheit tulajdonkép­pen eddig sem az államkassza, hanem gazdaságunik-társadal- munk egésze viselte — mely­nek a kasszát rendszeresen meg kell töltenie, hogy amikor szükséges, kivehessen belőle —, s nincs olyan csodaszer, pénzügyi megoldás, amely alól mentesíthetne bennünket. G. I. Áprilisban látták meg a napv ilágot — most »sztárok* lehet nek ... Gyakorlatiasabb foglalkozások Parázs viták Fenyvesen Középiskolás KlSZ-vezetők tanfolyama Száznyolcvan középiskolás KISZ-titkár gyűlt össze a múlt héten Balatonfenyvesen, a megyei KISZ-bi mottó ág vezető­képző táborában. Az 1974. áp­rilisi KISZ kb-határözait után eltelt első, új rendszerű moz­galmi év tapasztalatait hoztak magúkkal. A táborban számos gyakorlati bemutatót tartottak, a módszerekhez a megyei ve­zetők adtak útmutatót. Kilenc csoportban folyt a munka, a táborozok megvitat­ták alapiszervezetük új akció­programját Otthon a tanultak alapján újra napirendre tűzik a terveket, ki is egészíthetik azokat. Az egyik gyakorlati próba ehhez adott segítséget. Négy csoport készült föl rá, egy-egy hagyományosan dol­gozó és egy-égy érdeklődési kör szerint munkálkodó szak­munkásképzős és gimnazista társaság. Bemutatót tartottak az első — értékelő — és a második — akcióprogramot ké­szítő — taggyűlésből. Pártösszekötő tanárok vol­tak a csoportvezetők, közülük jó néhányan hat éve minden nyáron segítenek a KISZ-ve- zetőképzésben. ök és a tábor­tanács tagjai irányították a munkát A tanfolyamhoz tar­tozó foglalkozásokon kívül sportversen vek, szellemi vetél­kedők szerepeltek a program­ban. Előadásokat hallgattak a tábor lakói, különösen nagy érdeklődéssel fogadták az áp­rilisi határozat végrehajtásá­nak somogyi tapasztalatairól es a közösség fegyelméről, az is­kolai demokratizmusról szóló­kat Hasonló figyelemmel ké­szültek a megyei vezetők által megtartott fórumra is. Élénk vita alakult ki a Ki- lián-körökről. Minden táboro­zó egyetértett abban, hogy fia­talosabbnak, érdekesebbnek kell lenniük a leendő KISZ- eseket fölkészítő tanfolyamok­nak. A módszerékről már megoszlott a titkárok vélemé­nye. A táborlakók kedvence Jeti a táborrádió. Pallósi József. egyetemista — már négy éve segít a nyári vezetőképző munkájában — az Eötvös Ló­l ránd Tudományegyetem Bolyai I nyi Egyetemen tanúi, a somo­stúdiójának tagja, ö adta a zenét, szerkesztette a műsoro­kat. Naponta öt kérdést tett föl, a politikáról, a kultúráról, a sportról. A helyes választ beküldőket megjutalmazták. A komoly feladatokon ki nil tré­fásak is akadtak, bár erekhez I is »tudni kellett*. Az egyik kérdés különoaen tetszett: mi a különbség a milícia és a ma- líciá között? A műsorban egy sorozat is elhangzott a Beat­les együttesről. Állandó műsor- szám volt Nagy Lajos Képte­len természetrajza. Esténként változatos szóra­kozással töltötték idejüket a táborlakók. Táncház, lemezlo­vasprogram, dalbemutató volt, Fenyvesre látogatott a Fonómunkás Kisszínpad is. Néhány táborozót kérdet­tem: milyen segítséget kap? Papp Ilona Marcaliból: — A csoportos foglalkozáson beszélgettünk a Kilián-körök- ről. Nálunk otthon ez volt a legnagyobb gond. Magyarán: borzasztó unalmasak voltak a Kilián-foglalkozások. Itt sok ötletet kaptunk. A diákönkor­mányzattal is lemaradtunk egy kicsit, a megteremtéséhez szintén segít a tábor. Persovits Márta Siófokról: — A bemutató foglalkozás volt a leghasznosabb. A min­tataggyűlések sokat segítették, hisz másnál mindig jobban észrevesszük a hibát. A de­mokratizmusról, a beleszólás jogáról csak annyit: az egész­ségügyi szakközépiskolában ta­nulók gyakorlati foglalkozásá­hoz a kórház, nem teremt meg­felelő körülményeket. Bácsai Erzsébet Csurgóról: — Újjáalakult az iskolai KISZ-vezetőség. Mindnyájam elsősök, másodikosok vagyunk. Nem volt gyakorlatunk, sok gonddal küszködtünk. Ezek megoldásához segít a tábor. Andresz József, Kaposvár, 503. sz. szakmunkásképző: — Iskolánkban kevés a tevé­keny diák. Itt megtanultuk azt is, hogyan kell az embereket »megfogni*. Budán Imre nagyatáíN fia­tal a Keszthelyi Agrártudomá gyí diákklub tagja, a tábor vendége: — Meglepett, hogy milyen vitázó kedvűek a társaim. Mi is sokat »ágáltunk*, de az it­teniek nagyon lényeglátóam, jól vitatkoznak. Azt hiszem ez a legnagyobb baj, hogy a kö­zépiskolásokat egy kicsit leke­zelik. Talán a »régi* szemlélet maradványa ez, pedig éppúgy joguk van az iskolai demokrá­ciához, mint az egyetemisták­nak. A mi prof esszoraink álta­lában jóval idősebbek, mint a i gimnáziumi tanárok. Mégsem ülnek a »szekrény tetejére* magyarázni. Loth ár Péter Az ádándi-balatonszabadi November 7. és a nagyberki Egyesült Kaposvölgye Ter­melőszövetkezetben, meg a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskolai Tangazdaság bőszénfai telepén jártunk a minap Tol­nai Gyulával, a Somogy me­gyei Állattenyésztési Felügye­lőség munkatársával, a juhá­szati ágazat felügyelőjével. Azt néztük meg ezekben a gazdaságokban, milyen juhál­lománnyal és hogyan készül­nek az ebben a hónapban Bu­dapesten sorra kerülő Orszá­gos Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállításra és Vá­sárra. Az erre a seregszem­lére felvonuló juhállomány­nak több mint egyharmada Somogybái »utazik* — ez is jelzi megyénk juhászaiénak rangját, elismerését, végső so­ron a felügyelőség és a gaz­daságok jó munkájának a si­kerét, az országosan is ki­emelkedő tenyésztési eredmé­nyeket. A Balatonszabadiban levő állami törzstenyészet pél­dául az ország legjobb te­nyészete, s a jelekből követ­keztetve a mostam i kiállítá­son is kitesz magáért Ebben a közös gazdaságban az állattenyésztési főágazaton beiül a juhászat adja a leg­több nyereséget. Valter Imre tsz-elnök szerint: — Hogy a juhászat nyere­sége a legkedvezőbb, ebben több körülmény is közreját­szik. Jók a tenyész- és vágó­állatok árai, hagyománya van nálunk ennek a munkának, záértő emberek a juhászok. Ezek a föltételek, ha együtt vannak, nem maradhat el a jó eredmény. Korábban hiába volt meg a régi hagyomány, a nyírósúly éppen csak meg­haladta a 3 kilót, a szaporu­lat “*75 százalékos volt. Most egy-egy állatról 7,72 kiló gyapjút nyírunk, a szaporulat pedig 231,6 százalékos. — Ügy tudom, kevés a juh­legelő, s jobbára vetett ta­karmányból kell biztosítanunk az eieséget. Ez drágább meg­oldás. — Ez. így van, s hozzáte­szem, hogy ilyen adottságok­kal még fejlesztést is terve­zünk. Adandón mintegy 300 hektárnyi rét és legelő van, Balatonszabadiban pedig át­minősítünk gyepterületet. Most például a legjobb szal­mát tartalmazó bálák a ser­tésekhez és a juhokhoz ke­rülnek. A gyapjú minősége nák el a mostani eílésből mintegy 600 pecsenyebárányt A törzstenyészetből 70 kos és csaknem 250 jerke talált gaz­dára — magas áron. 85 má­zsa gyapjút adtak el, a tava­lyinál jobb minőségben. A kiállításra hat egy-, illet­ve kétéves tenyészkost tíz anyát a bárányaival — az anyák és a bárányok is iker- ellésből valók —, továbbá tíz­tíz, áprilisi születésű tenyész- jerkét és növendékkost visz­nek. Jóllehet már most is sok érdeklődő látogatja az állo­mányt, melyet az NDK-ból és az NSZK-ból származó hús- merinókkal nemesítenek, a kiállításon még nagyobb si­kerre — s nem tagadják: díjban vagy díjakban kifeje­zett szakmai elismerésre — számítanak a gazdaság veze­tői és juhászai. Ilyen reményekkel indíta­nak útnak hét tenyészkost a milyen az alom. Ezernégyszáz anyajuha van a szövetkezetnek, négy ho- dály Szabadiban, három pedig Adándon nyújt férőhelyet s az idén újabb két, egyenként 300 férőhelyes hodályt építe­nek. Hogy minderre mi készteti a gazdaságot következik ezekből az adatokból: tavaly a tervezett 762 ezer forint helyett 916 ezer forintos tisz­ta nyereséget értek el a ju­hászaiban. Az. idén több riiint egymillió forintot terveztek, az első félév végén 769 ezer­segít a felügyelőség, és hoz-1 nél tartottak. És ezután ad­Ugyanahhoz a termékhez kevesebb anyag és energia A hibás alkatrész nem megy tovább FEL ÉV ALATT 1787 ezer forint értékű anyagot és ener­giát takarítottak meg az Egye­sült Izzó Kaposvári Elektron- csőgyárának dolgozói. A taka­rékossági intézkedési tervet is tartalmázó gyári gazdasági, po­litikai program erre az évre 2,5 millió forint értékű megtakarí­tást írt elí. Az eddigi adatok tehát azt bizonyítják, hogy a gyárban jól gazdálkodtak az anyaggal és az energiával. Az ésszerű felhasz­nálást szervezési intézkedések, átgondolt gazdasági döntések sora előzte meg. Az elektroncsövekhez na­gyon kevés anyagra van szük­ség: tetemes mennyiséget meg­takarítani szinte lehetetlen. Ezeknek az anyagoknak a nagy része viszont színesfém, vagy drága pénzen vásárolt nemes­fém: viszonylag kis mennyisé­gű mangán, molibdén vagy réz megtakarítása is nagy értéket jelent. A technológia pontosan előírja azt, hogy az egyes al­katrészekhez melyikből meny­nyit kell felhasználni: ha ke­vesebbet építenek be, a minő­ség látja kárát. Takarékoskod­ni tehát csak a selejt csökken­tése révén lehet ezzel is, az üveggel to — A legtöbb színesfémet a rácsüzem használja — mondta Simkó Antal igazgató. — Ala­pos vizsgálatok után ezért itt vezettünk be új minőségi sza­bályozó rendszert. Ennek az a lényege, hogy az alkatrészek minőségét szigorúbban vizsgál­juk. Eddig ugyanis előfordult, hogy a meó-előírásoknak még megfelelt, de amikor beépítet­tük a csőbe, már selejt volt a termék. Ilyenkor az egészet el kellett dobni. Most szerelés közben vizsgáljuk az alkatré­szek minőségét, s ha hibát ta­lálunk, javításra adjuk vissza. Ez nemcsak azzal az előnnyel jár, hogy takarékoskodunk az anyaggal, hanem élőmunkát is megtakarítunk, hiszen a rossz vogv hibás alkatrésszel — a munkafolyamat későbbi részé­ben — több ember már nem foglalkozik. Csökken a színes­fém-felhasználás is: ugyaneny- nyi cső előállításához — a ke­vesebb selejt miatt — keve­sebb anyagra van szükségünk. Az elektroncsövekhez rend­kívül sok üvegre van szükség: a gyártás és szállítás közben a törés szinte elkerülhetetlen. A repedt, összetört üveget eddig kidobták a gyárban, s ez nö­velte az előállítás költségeit. Az Egyesült Izzó nagykanizsai mellékes’ nagyberki termelőszövetkezet | bői is. Bemáth Ferenc elnök- | kel és Parrag Imre főagronó- ! mussal beszélgettünk az álla­mi törzstenyészetjelölt juhá­szairól. — Évente 50—52 mázsa gyapjút, 60 tenyészkost és mintegy 350 hízóbárányt adunk el, az utóbbiakat mind exportra. Év végére elkészül az ezer férőhelyes hodály, ez­zel az elhelyezés gondja meg­oldódik, és megkaphatjuk a törzstenyészet címet. A kiállításra ezúttal is a közmegbecsülést kiérdemelt, idős juhász, Szilágyi István kíséri el az állatokat. Az elő­ző kiállításon a négy anya­állatból álló csoport aranyér­met kapott —, s most is jó szereplésben reménykednek. A látottak alapján:, joggal. Bősaénfán, a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskolai Tangaz­daság telepén, ugyancsak van mór tapasztalatuk a kiállítá­sokról a juhászoknak, állat- tenyésztőknek. Erről beszélt Mózes Ernő kerületi állatte­nyésztő: — Rendszeresen küldünk juhokat az országos kiállítás­ra, s eddig még nem kellett szégyenkeznünk. Legutóbb például két koscsoport arany-, egy csoport ezüstérmet ka­pott, egy növendék jerkecso­portunk pedig bronzérmet hozott. De versenyben voltunk a nagydíjért is. Az immár négyéves törzs- tenyészetből évente mintegy ötven tenyészkost adnak el. A jobbára csikósokból lett ju­hászok jó munkáját dicséri, hogy a tavaly veszteséggel tervezett ágazat elismerésre méltó jövedelmet ért eL Itt a szaporulat 155 százalékos, az átlagos nyírósúly pedig 6,15 kiló. Ennél valamivel jobbak a nagyberki tsz eredményei, ahol a szaporulat 171,1 száza­lékos, a lenyírt gyapjú pedig 6,26 kiló. Mojzes József ógazatvezető mondta Balatonszabadiban: bíznák a sikeres szereplésben az országos kiállításén. Itt is és a másik két gazdaságban is reményre jogosítanak a lá­tott, s már az útra előkészí­tett állatok. H. F. fényforrásgyára új — rendkí­vül termelékeny — gépsort Vá­sárolt. Nyersanyagszükséglete is nagy ennek a gépnek, ezért született megállapodás a ka­posvári és a nagykanizsai gyár között, hogy a törött üveget visszaszállítják, s ismét beol­vasztják. Ez és a színesfém­felhasználás csökkentése 600 ezer forint megtakarítást je­lentett fél év alatt a gyárban. A SOK APRÖ TÉTEL1, — amely az ésszerű takarékosság eredménye — szintén jelentős összegeket tesz ki. Energiából például 117 ezer forinttal ke­vesebb értékűt használtak fel, mint amennyit terveztek. Te­temes összeg ebben az elektro­mos energia megtakarítása. — Az első félévben — mond­ta Simkó Antal igazgató — több szervezési intézkedést tet­tünk a takarékosabb anyag- és energiafelhasználás érdekében. Ezek az intézkedések a máso­dik félévben is éreztetik majd kedvező hatásukat, s minden remény megvan arra, hogy teljesítjük takarékossági intéz­kedési tervünket. Keressük an­nak a módját is, hogy miként lehetne tovább csökkenteni a termelés anyag- és energiakölt­ségét. nr. K. L

Next

/
Thumbnails
Contents