Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-07 / 184. szám

FT

MEDDIG ES MIBŐL?

IGfcz érdeklőd esünk «z

utóbbi években — atkarva- akaxatlanul — kiszélesedett.

Ma már aligha akad felnőtt, dolgozó ember az országban, aki ne tudna egyet-mást a

határokon túli gazdasági fejle- j energiafelhasználás a menyekről, a tőkés országokban és a világpiacom, érvényesülő inflációról, az árrobbanásról, a nyersanyagok és ipa- iá késztermékek megváltozott árarányairól, azokról a gondokról és nehézségekről, melyeket a világméretekben érvéhstalmas összeg arról tanúskodik, hogy a januári részleges termelői árrendezés csak egve6 árarámyváltozásokat érvényesített, az importanyag- és az népgazdaságnak változatlanul • többe kerül, mint ahogy azt a felhasználók, a vállalatok és a fogyasztóik érzékelik.

Ha nincs baj realitásérzékünkkel, ha nem akarjuk elnyesülő gazdasági jelenségek, i tompítani azt, kell, hogy fogtendenciák okoztak, váltottak lalkoztasson bennünket a kér- ki. Mindezekről ma már so- dés: meddig és miből finanszíkan tudnak, de úgy' tűnik, hogy nem eleget Amikor a világpiaci árrobbanás kibontakozott gazdaságpolitikánk azt az álláspontot képviselte — se tekintetben azóta sem változott —, hogy minden lehetséges módon és eszközzel óvni, védelmezni kell a magyar gazdaságot a káros hatásoiktól. A védelem fő eszköze a költségvetésből folyósított importártámogatás, amelynek összege rövid néhány esztendő alatt — szinte hihetetlen — huszommyolcszorosára emelkedett Bár ez év kezdetén részleges termelői árrendezés történt, a költségvetés 1975-re majd 20 százalékkal volt kénytelen növelni a támogatás összegét, amelynek előirányzata — korántsem biztos, hogy elegendő — most már 33 milliárd forint Bz a

rázhatja a költségvetés a hazai árak védelmét? Ennek a funkciónak és eredményének — az árszínvonal viszonylagos stabilitásának — óriási a társadalmi, gazdasági jelentősége, bár hátrányai is jócskán vannak. A meddig? — kérdésnek az az alapja, hogy a belső árak védelmezése évről évre nagyobb összeget emészt fel — ebben az évben várhatóan a költségvetés összkiadásainak

legalább 10 százalékát —, s a , , , - ,

józan gondolkodás azt sugall- I mazhatunk úgy is, hogy a vigondjamak megoldását a társadalom nem firtatja, azt a költségvetés, a pénzügyminiszter gondjának, feladatának véli.

A költségvetés azonban nem

»■harmadik ■ személy-“, avagy olyan valami, amely független a gazdaságtól, a társadalomtól. Bevételei tőlünk származnak, a vállalatok, a szövetkezetek és az állampolgárok adó- és illetékbefizetéseiből', a költség- vetés minden kiadását a gazdaság, a dolgozó, az értékalkotó társadalom finanszírozza. Ha a költségvetés, a gazdaság és a társadalom valamilyen célra a tervezettnél, a lehetségesnél többet áldoz, annak fedezetét másmilyen tárna dalmi- gazdasági céljaink, kiadásaink szűkítésével, avagy a közös kasszába való befizetéseink növelésével lehet megteremteni. Tehát nemcsak a meddig, hanem a miből kérdésben is mindannyian — a vállalatok és a szövetkezetek, az állampolgárok pedig termelő és fogyasztói mivoltukban egyaránt — érdekeltek vagyunk. FogalBiznak a sikerben

Juhokat visz három somogyi gazdaság az országos kiállításra

ja, ennek is van határa, amelyet már nerrí lehet átlépni.

Erre a következtetésre jutunk akkor is, ha a miből? összefüggését vizsgáljuk. A közvélemény a költségvetést amolyan »harmadik személynek* tekinti, amelynek az a dolga, hogy előteremtse a pénzt a szükséges kiadásokra, a beruházásokra, a társadalombiztosításra, az oktatásra, s ha kell, a belső árrendszer védelmére. Á miből? és honnan?

lágpiaci árváltozások anyagi- j pénzügyi terheit tulajdonképpen eddig sem az államkassza, hanem gazdaságunik-társadal- munk egésze viselte — melynek a kasszát rendszeresen meg kell töltenie, hogy amikor szükséges, kivehessen belőle —, s nincs olyan csodaszer, pénzügyi megoldás, amely alól mentesíthetne bennünket.

G. I.

Áprilisban látták meg a napv ilágot — most »sztárok* lehet nek ...

Gyakorlatiasabb foglalkozások

Parázs viták Fenyvesen

Középiskolás KlSZ-vezetők tanfolyama

Száznyolcvan középiskolás

KISZ-titkár gyűlt össze a múlt héten Balatonfenyvesen, a megyei KISZ-bi mottó ág vezetőképző táborában. Az 1974. áprilisi KISZ kb-határözait után eltelt első, új rendszerű mozgalmi év tapasztalatait hoztak magúkkal. A táborban számos gyakorlati bemutatót tartottak, a módszerekhez a megyei vezetők adtak útmutatót.

Kilenc csoportban folyt a munka, a táborozok megvitatták alapiszervezetük új akcióprogramját Otthon a tanultak alapján újra napirendre tűzik a terveket, ki is egészíthetik azokat. Az egyik gyakorlati próba ehhez adott segítséget. Négy csoport készült föl rá, egy-egy hagyományosan dolgozó és egy-égy érdeklődési kör szerint munkálkodó szakmunkásképzős és gimnazista társaság. Bemutatót tartottak az első — értékelő — és a második — akcióprogramot készítő — taggyűlésből.

Pártösszekötő tanárok voltak a csoportvezetők, közülük jó néhányan hat éve minden nyáron segítenek a KISZ-ve- zetőképzésben. ök és a tábortanács tagjai irányították a munkát A tanfolyamhoz tartozó foglalkozásokon kívül sportversen vek, szellemi vetélkedők szerepeltek a programban. Előadásokat hallgattak a tábor lakói, különösen nagy érdeklődéssel fogadták az áprilisi határozat végrehajtásának somogyi tapasztalatairól es a közösség fegyelméről, az iskolai demokratizmusról szólókat Hasonló figyelemmel készültek a megyei vezetők által megtartott fórumra is.

Élénk vita alakult ki a Ki- lián-körökről. Minden táborozó egyetértett abban, hogy fiatalosabbnak, érdekesebbnek kell lenniük a leendő KISZ- eseket fölkészítő tanfolyamoknak. A módszerékről már megoszlott a titkárok véleménye.

A táborlakók kedvence Jeti a táborrádió. Pallósi József. egyetemista — már négy éve segít a nyári vezetőképző munkájában — az Eötvös Lól ránd Tudományegyetem Bolyai I nyi Egyetemen tanúi, a somostúdiójának tagja, ö adta a zenét, szerkesztette a műsorokat. Naponta öt kérdést tett föl, a politikáról, a kultúráról, a sportról. A helyes választ beküldőket megjutalmazták. A komoly feladatokon ki nil tréfásak is akadtak, bár erekhez

I

is »tudni kellett*. Az egyik kérdés különoaen tetszett: mi a különbség a milícia és a ma- líciá között? A műsorban egy sorozat is elhangzott a Beatles együttesről. Állandó műsor- szám volt Nagy Lajos Képtelen természetrajza.

Esténként változatos szórakozással töltötték idejüket a táborlakók. Táncház, lemezlovasprogram, dalbemutató

volt, Fenyvesre látogatott a Fonómunkás Kisszínpad is.

Néhány táborozót kérdettem: milyen segítséget kap?

Papp Ilona Marcaliból:

— A csoportos foglalkozáson beszélgettünk a Kilián-körök- ről. Nálunk otthon ez volt a legnagyobb gond. Magyarán: borzasztó unalmasak voltak a Kilián-foglalkozások. Itt sok ötletet kaptunk. A diákönkormányzattal is lemaradtunk egy kicsit, a megteremtéséhez szintén segít a tábor.

Persovits Márta Siófokról:

— A bemutató foglalkozás volt a leghasznosabb. A mintataggyűlések sokat segítették, hisz másnál mindig jobban észrevesszük a hibát. A demokratizmusról, a beleszólás jogáról csak annyit: az egészségügyi szakközépiskolában tanulók gyakorlati foglalkozásához a kórház, nem teremt megfelelő körülményeket.

Bácsai Erzsébet Csurgóról:

— Újjáalakult az iskolai KISZ-vezetőség. Mindnyájam elsősök, másodikosok vagyunk. Nem volt gyakorlatunk, sok gonddal küszködtünk. Ezek megoldásához segít a tábor.

Andresz József, Kaposvár, 503. sz. szakmunkásképző:

— Iskolánkban kevés a tevékeny diák. Itt megtanultuk azt is, hogyan kell az embereket »megfogni*.

Budán Imre nagyatáíN fiatal a Keszthelyi Agrártudomá

gyí diákklub tagja, a tábor vendége:

— Meglepett, hogy milyen

vitázó kedvűek a társaim. Mi is sokat »ágáltunk*, de az itteniek nagyon lényeglátóam, jól vitatkoznak. Azt hiszem ez a legnagyobb baj, hogy a középiskolásokat egy kicsit lekezelik. Talán a »régi* szemlélet maradványa ez, pedig éppúgy joguk van az iskolai demokráciához, mint az egyetemistáknak. A mi prof esszoraink általában jóval idősebbek, mint a i gimnáziumi tanárok. Mégsem ülnek a »szekrény tetejére* magyarázni.

Loth ár Péter

Az ádándi-balatonszabadi November 7. és a nagyberki Egyesült Kaposvölgye Termelőszövetkezetben, meg a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság bőszénfai telepén jártunk a minap Tolnai Gyulával, a Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelőség munkatársával, a juhászati ágazat felügyelőjével. Azt néztük meg ezekben a gazdaságokban, milyen juhállománnyal és hogyan készülnek az ebben a hónapban Budapesten sorra kerülő Országos Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállításra és Vásárra. Az erre a seregszemlére felvonuló juhállománynak több mint egyharmada Somogybái »utazik* — ez is jelzi megyénk juhászaiénak rangját, elismerését, végső soron a felügyelőség és a gazdaságok jó munkájának a sikerét, az országosan is kiemelkedő tenyésztési eredményeket. A Balatonszabadiban levő állami törzstenyészet például az ország legjobb tenyészete, s a jelekből következtetve a mostam i kiállításon is kitesz magáért Ebben a közös gazdaságban az állattenyésztési főágazaton beiül a juhászat adja a legtöbb nyereséget. Valter Imre tsz-elnök szerint:

— Hogy a juhászat nyeresége a legkedvezőbb, ebben több körülmény is közrejátszik. Jók a tenyész- és vágóállatok árai, hagyománya van nálunk ennek a munkának,

záértő emberek a juhászok. Ezek a föltételek, ha együtt vannak, nem maradhat el a jó eredmény. Korábban hiába volt meg a régi hagyomány, a nyírósúly éppen csak meghaladta a 3 kilót, a szaporulat “*75 százalékos volt. Most egy-egy állatról 7,72 kiló gyapjút nyírunk, a szaporulat pedig 231,6 százalékos.

— Ügy tudom, kevés a juhlegelő, s jobbára vetett takarmányból kell biztosítanunk az eieséget. Ez drágább megoldás.

— Ez. így van, s hozzáteszem, hogy ilyen adottságokkal még fejlesztést is tervezünk. Adandón mintegy 300 hektárnyi rét és legelő van, Balatonszabadiban pedig átminősítünk gyepterületet. Most például a legjobb szalmát tartalmazó bálák a sertésekhez és a juhokhoz kerülnek. A gyapjú minősége

nák el a mostani eílésből mintegy 600 pecsenyebárányt A törzstenyészetből 70 kos és csaknem 250 jerke talált gazdára — magas áron. 85 mázsa gyapjút adtak el, a tavalyinál jobb minőségben.

A kiállításra hat egy-, illetve kétéves tenyészkost tíz anyát a bárányaival — az anyák és a bárányok is iker- ellésből valók —, továbbá tíztíz, áprilisi születésű tenyész- jerkét és növendékkost visznek. Jóllehet már most is sok érdeklődő látogatja az állományt, melyet az NDK-ból és az NSZK-ból származó hús- merinókkal nemesítenek, a kiállításon még nagyobb sikerre — s nem tagadják: díjban vagy díjakban kifejezett szakmai elismerésre — számítanak a gazdaság vezetői és juhászai.

Ilyen reményekkel indítanak útnak hét tenyészkost a

milyen az alom.

Ezernégyszáz anyajuha van a szövetkezetnek, négy ho- dály Szabadiban, három pedig Adándon nyújt férőhelyet s az idén újabb két, egyenként 300 férőhelyes hodályt építenek.

Hogy minderre mi készteti a gazdaságot következik ezekből az adatokból: tavaly a tervezett 762 ezer forint helyett 916 ezer forintos tiszta nyereséget értek el a juhászaiban. Az. idén több riiint egymillió forintot terveztek, az első félév végén 769 ezersegít a felügyelőség, és hoz-1 nél tartottak. És ezután adUgyanahhoz a termékhez kevesebb anyag és energia

A hibás alkatrész nem megy tovább

FEL ÉV ALATT 1787 ezer

forint értékű anyagot és energiát takarítottak meg az Egyesült Izzó Kaposvári Elektron- csőgyárának dolgozói. A takarékossági intézkedési tervet is tartalmázó gyári gazdasági, politikai program erre az évre 2,5 millió forint értékű megtakarítást írt elí.

Az eddigi adatok tehát azt bizonyítják, hogy a gyárban jól gazdálkodtak az anyaggal és az energiával. Az ésszerű felhasználást szervezési intézkedések, átgondolt gazdasági döntések sora előzte meg.

Az elektroncsövekhez nagyon kevés anyagra van szükség: tetemes mennyiséget megtakarítani szinte lehetetlen. Ezeknek az anyagoknak a nagy része viszont színesfém, vagy drága pénzen vásárolt nemesfém: viszonylag kis mennyiségű mangán, molibdén vagy réz megtakarítása is nagy értéket jelent. A technológia pontosan előírja azt, hogy az egyes alkatrészekhez melyikből menynyit kell felhasználni: ha kevesebbet építenek be, a minőség látja kárát. Takarékoskodni tehát csak a selejt csökkentése révén lehet ezzel is, az üveggel to

— A legtöbb színesfémet a

rácsüzem használja — mondta Simkó Antal igazgató. — Alapos vizsgálatok után ezért itt vezettünk be új minőségi szabályozó rendszert. Ennek az a lényege, hogy az alkatrészek minőségét szigorúbban vizsgáljuk. Eddig ugyanis előfordult, hogy a meó-előírásoknak még megfelelt, de amikor beépítettük a csőbe, már selejt volt a termék. Ilyenkor az egészet el kellett dobni. Most szerelés közben vizsgáljuk az alkatrészek minőségét, s ha hibát találunk, javításra adjuk vissza. Ez nemcsak azzal az előnnyel jár, hogy takarékoskodunk az anyaggal, hanem élőmunkát is megtakarítunk, hiszen a rossz vogv hibás alkatrésszel — a munkafolyamat későbbi részében — több ember már nem foglalkozik. Csökken a színesfém-felhasználás is: ugyaneny- nyi cső előállításához — a kevesebb selejt miatt — kevesebb anyagra van szükségünk.

Az elektroncsövekhez rendkívül sok üvegre van szükség: a gyártás és szállítás közben a törés szinte elkerülhetetlen. A repedt, összetört üveget eddig kidobták a gyárban, s ez növelte az előállítás költségeit. Az Egyesült Izzó nagykanizsai

mellékes’ nagyberki termelőszövetkezet | bői is. Bemáth Ferenc elnök- | kel és Parrag Imre főagronó- ! mussal beszélgettünk az állami törzstenyészetjelölt juhászairól.

— Évente 50—52 mázsa gyapjút, 60 tenyészkost és mintegy 350 hízóbárányt adunk el, az utóbbiakat mind exportra. Év végére elkészül az ezer férőhelyes hodály, ezzel az elhelyezés gondja megoldódik, és megkaphatjuk a törzstenyészet címet.

A kiállításra ezúttal is a közmegbecsülést kiérdemelt, idős juhász, Szilágyi István kíséri el az állatokat. Az előző kiállításon a négy anyaállatból álló csoport aranyérmet kapott —, s most is jó szereplésben reménykednek. A látottak alapján:, joggal.

Bősaénfán, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság telepén, ugyancsak van mór tapasztalatuk a kiállításokról a juhászoknak, állat- tenyésztőknek. Erről beszélt Mózes Ernő kerületi állattenyésztő:

— Rendszeresen küldünk juhokat az országos kiállításra, s eddig még nem kellett szégyenkeznünk. Legutóbb például két koscsoport arany-, egy csoport ezüstérmet kapott, egy növendék jerkecsoportunk pedig bronzérmet hozott. De versenyben voltunk a nagydíjért is.

Az immár négyéves törzs- tenyészetből évente mintegy ötven tenyészkost adnak el. A jobbára csikósokból lett juhászok jó munkáját dicséri, hogy a tavaly veszteséggel tervezett ágazat elismerésre méltó jövedelmet ért eL Itt a szaporulat 155 százalékos, az átlagos nyírósúly pedig 6,15 kiló. Ennél valamivel jobbak a nagyberki tsz eredményei, ahol a szaporulat 171,1 százalékos, a lenyírt gyapjú pedig 6,26 kiló.

Mojzes József ógazatvezető mondta Balatonszabadiban: bíznák a sikeres szereplésben az országos kiállításén. Itt is és a másik két gazdaságban is reményre jogosítanak a látott, s már az útra előkészített állatok.

H. F.

fényforrásgyára új — rendkívül termelékeny — gépsort Vásárolt. Nyersanyagszükséglete is nagy ennek a gépnek, ezért született megállapodás a kaposvári és a nagykanizsai gyár között, hogy a törött üveget visszaszállítják, s ismét beolvasztják. Ez és a színesfémfelhasználás csökkentése 600 ezer forint megtakarítást jelentett fél év alatt a gyárban.

A SOK APRÖ TÉTEL1, — amely az ésszerű takarékosság eredménye — szintén jelentős összegeket tesz ki. Energiából például 117 ezer forinttal kevesebb értékűt használtak fel, mint amennyit terveztek. Tetemes összeg ebben az elektromos energia megtakarítása.

— Az első félévben — mondta Simkó Antal igazgató — több szervezési intézkedést tettünk a takarékosabb anyag- és energiafelhasználás érdekében. Ezek az intézkedések a második félévben is éreztetik majd kedvező hatásukat, s minden remény megvan arra, hogy teljesítjük takarékossági intézkedési tervünket. Keressük annak a módját is, hogy miként lehetne tovább csökkenteni a termelés anyag- és energiaköltségét.

nr. K. L