Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

A gyógyítás gondjai Áprilisban beszámoltunk róla, hogy Balatonbogláron a társadalmi összefogás ered­ményeként új egészségügyi intézményt adtak át. Hogyan működik a három hónapja megnyílt intézmény? Sike­rült-e jól megszervezni a be­tegellátást? A tetszetős épület körül még láthatók az építkezés nyomai. A falak frissek. A padlók, a kövezet és az ab­lakon le.vö mészmaradványok azonban befejezetlenségről árulkodnak. A földszinten feltűnően sivár váróhelyiség fogad; széknek vagy más ülő­alkalmatosságnak nyoma sincs. A folyosóra nyíló aj­tók többsége zárva. Az egyi­ken felírás: Gyermekorvosi szakrendelés. Ide nyitunk be. A helyiségben két kis fali- szekrény a gyógyszereknek, egy vizsgálóasztal, egy íróasz­tal meg két szék. A gyermek- gyógyász szakorvos dr. Pán- czél Ilona. — Hogy van megelégedve a szakrendelő felszerelésével? — kérdem. — A legszükségesebb bú­torzattal és felszereléssel van ellátva, az egészségügyi elő­írásoknak épp csak megfelel. Az országos átlag alatt van. Bogiári panaszok az eső, bokáig járunk az iszapban. A helyiségek beáz­nak ... Az emeleten vannak a kör­zeti orvosi rendelők. Itt ka­pott helyet a fogorvosi ren­delő, a laboratórium és a röntgen is. Pontosabban: csak kapott volna. A röntgenhelyi­ség egy röntgengép szanaszét heverő alkatrészei miatt (a fonyódi rendelő selejtezte ki és küldte ide) lomtárjeilegű. A laboratórium üres. A körzeti orvosi teendőket dr. Török Sándor látja el. Pillanatnyilag hozzá tartozik Ordacsehi és Szőlősgyörök is; egy üdülőorvos tart délután ügyeletet. Török doktor le­vélmásolatot mutat. A me­gyei tanács egészségügyi osz­tályának címzett levélben 1975. január' 2-án kifejtette, hogy fél éve a saját munkája mellett ő látja el a kettes körzet betegeit, meg Ordacse­hi és Szőlősgyörök lakóit; így nem képes a teendők megfelelő elvégzésére. Ezért kéri a megyei tanács egész­ségügyi osztályát a gondok rendezésére. Megnéztük a földszinten el­helyezett 'nőgyógyászati, vala­mint a gyermek- (és anyavé­delmi helyiségeket is. A gyer­mek- és esecsemötanácsadó teljesen üres. — Lehet itt dolgozni? A válasz: — Amikor tanácsadás volt, a tűzoltószertár aszfalatalt hordtuk be. Most azokat is elvitték... A nőgyógyászati szakrende­lő fölszerelése égé vizsgáló­szék. Ezen vizsgálják most a csecsemőket. Az elkülönítőbe nem tudunk bemenni, mert nem lehet kinyitni az ajtót, az irattár »berendezése« né­hány papírdoboz és rozoga szekrény. — Sajnos, az építkezéssel is baj van — mondja a doktor­nő és asszisztense. — Ha esik A röntgenszoba. Augusztus a Balaton-parton Sok kellemes programmal kecsegtet a déli parton au­gusztus. A pihenni', kikapcso­lódni vágyók nemcsak a nap­fényt, a vizet élvezhetik majd; különféle műsoroknak, fellé­péseknek is tanúi lehetnek. Kőröshegy gyönyörű, gót stí­lusú' templomában öt hang­versenyt tartanak e hónap­ban. Sor kerül Lehotka Gá­bor, majd Sebestyén János or- gonahangversenyére és élvez­hetik majd a hallgatók Leo­pold Dirgisz szovjet orgona­művész játékát is, valamint. Dalnoki Lajos fellépését a Bu­dapesti Madrigálkórussal. Zenés irodalmi estek lesz­nek 4-én, 11-én, 18-án,. 25-én a 'sióloki Európa-szállóban. Az Állami Bábszínház augusztus­ban Balatonbogláron, Bala- toníöldváron és Fonyódon vendégszerepei. Műsorán ta­láljuk az Ezüst furulya, a Piroska és a három kisma­lac, illetve a Kacsalaki rejtély című m«ejátékokat. Operettösszeállítással lép föl Siófokon — a szabadtéri színpadon — a Bécsi. Nemzeti Színház, Brecht Koldusoperá­ját adja elő 25-én Baiaton- lellén az Állami Déryné Szín­ház együttese. Folklórműso­rokban is gazdag a választék. Önálló estet vett tervbe Sió­fokon a Balaton Néptánc Együttes augusztus 20-ára. Fellép itt az Altami Budapest Táncegyüttes is, amely tizen­nyolc éve alakult, s fennállá­sa óta gyűjti, őrzi, fejleszti a magyar néptánc hagyományait. Az együttes egyébként negy­venöt, tagú. Műsorukat három ízben mutatják be Siófokon, ahol — és ez már hagyomány — fellép az Állami Népi Együttes is, a nagy sikerű Ecseri lakodalmast íöleleve- nítve. A beategyüttesek közül a Skorpió, a Theatrum, a Ge­mini és a Fonográf muzsiká­ját hallhatjuk a déli parton augusztusban. Az egészségügyi központ közvetlen felettes szerve a Balatenboglári Községi Ta­nács. Ágoston Ernő tanács­elnök: — Építészeti szempontból apróbb hiányosságok vannak. Az üzemeltetésnek elsősorban személyi feltételei adottak, a berendezéseknél vannak hiá­nyosságok. A megyei tanács egészségügyi osztálya már elküldte a megrendeléseket az OMKEK-hez, csak rajtuk múlik, mikor kapjuk a vissza­jelentést ... Egy körzeti or­vosi állas üres, pályázati fel­hívás alapján olyan személyt pórbáltunk keresni, aki egy­úttal szakorvosi teendőket is megoldhat. A laboratóriumba és a röntgen ellátására rész­foglalkozású dolgozókat kere­sünk. — Intézkedtek-e, hogy föl­számolják az építészeti hiá­nyosságokat? — A beázás szerepel a mű­szaki átadási jegyzőkönyvben. A közeljövőben tervezzük a terep rendezését; ez megold­ja majd a vízfeltöréssel kap­csolatos gondokat is. — Milyennek tartja a kör­zet betegellátását? — Véleményem szerint a körzeti orvos csak megfeszí­tett munkával tudja ellátni a körzetébe tartozó 1800 bete­get. — Az egészségügyi központ mikor működik rendeltetésé­nek megfelelően? — Konkrét választ nem tu­dok adni, jósolni nem aka­rok. A megyei tanács egészség- ügyi osztályának főorvoshe­lyettesét, dr. Kardos Andrást kérdezem: — A jelenlegi körülmé­nyek között megfelelő-e a betegellátás? — Nehezen oldható meg. A körzeti orvos négyezer, sze­zonban körülbelül nyolcezer embert lát el. — Dr. Török Sándor levelé­ben föltárta ezt a gondot. Történtek-e intézkedések? — Levelét továbbítottuk a •siófoki járási főorvoshoz, ö az illetékes. Mindebből kitűnik; Bala- lonbogláron nemcsak a bete­gek panaszait, hanem az egészségügyi ellátás gondjait is sürgősen orvosolni kell. Szabó Mária Párizsi levelezőlap Műemlékek és élők »Egével Pá­rizs tengeri város. Ha az óceán nem ér is el közvetle­nül a lába'elé, a mennybolt a tenger szelét és legét keveri fölébe; a ten­ger fényeit és színeit mutat­ja neki, mint valami tükör­ből. A felhők villámgyorsan, szállnak, egy pillanat alatt kiborítják já­tékkannáik tar­talmát ....« (Illyés Gyula: Hunok Párizs­ban.) Notre Damfe, etoile-i diadal­ív, Louvre — mind megany- nyi jelképe a francia fővá­rosnak — ki- csinosodva, megújhodva ra­gyog. Egy idő­ben író került a kulturális minisztérium élére, Malraux; azóta rendsze­resen mossák a letűnt száza­dok eme embéri csodáit. Mert azok. Az »ifjú« Eiffellel együtt, amelynek megvalósulását any- nyi vita előzte meg. Turistá­nak »kötelező« úticél vala­mennyi. Miként Napóleon sír­emléke is, melyet csak megha­jolva lehet megtekinteni; úgy helyezték el, hogy a hódolat mozdulatát legyen kénytelen utánozni a leghűbb köztársa­ságpárti is. Lehetne írni az emberi elme és kéz e remekeiről oldalakat, de megtették ezt már avatot- tabb tollúak is számosán. In­kább a környezetükről né­hány sort! Mind »megér egy misét«. A Notre Damé előtt turisták és galambok ezrei. Néger fiúk — diákok talán? — szertartásszerű táncukkal szó­rakoztatják a bámészkodókat és önmagukat. Gitár, tamtam­dob. Hangjukhoz hívatlan kí­séretnek a turisták fényképe­zőgépeinek csettenései. Louv­re! Mintha ugyanazok a né­ger fiatalemberek lennének! Most térdelő pózban. Kis ba­tyu szétnyitva: bőrkalapokat, csontfaragásokat, maguk ké­szítette ékszereket árulnak. Alkudni nemcsak lehet, ha­nem szinte kötelező is. • A Tuileirák kertje. Szerel­meseknek való hely — mond­ják az útikönyvek. Bajban va­gyok. Ott-jártamkor éppen a rendőrség gúlacsapala, illetve motorosegysége tartott nyil­vános bemutatót. Zajszint fe­letti decibelek, kavargás. Tö­meg, de iszonytató nagyság­ban. Szerelmeseket nem lát­tam. Lehet, hogy bámészkodó sokadalomnak álcázták magu­kat. Tumultus. Ez a nyári Pá­rizsra a leginkább Jellemző. Bazársokaság a Szent Mihály útján. Dehogy venné oíb ma észre Ady Endre, hogy »Pá­rizsba járt az Ősz*r. S azt hi­szem: a Montparnasse Boule­vard-ban is csalódna. Az meg furcsamód kihalt. Mintha a Luxembourg-kert megszűrné a zajokat, s a Saint Michel úti . örvénylő folyóból szelíd éret csöndesitene. Egy ugrás ide az Eiffel nagy A-ja. Persze nem macskaugrás. Nos, a torony olyan, mint a képeken. Vala­hogy nem akadt rajta felíedez- hivaló. Annáf inkább a Sacré Coeur-bazilikán. amelynek ku­polái lenyűgöző méretűek s kapujából legalább olyan pa­noráma nyílik a városra, mint az Eiffelről. Mitől olyan párizsi Párizs? Azt hiszem, mégsem az épít­ményeitől Az emberektől! Fe­hér, sárga, barna sétál vagy siet az utcákon. Kopasz fejű, eszelős tekintetű férfi imamal­mot működtetve, fennszóval imádkozik haladtában. Fran­cia lányok — farmerban, lepe­dőben, öreganyjuk ruhájában, zs'ákszövetben, függönyben. Senkit nem érdekel, ki mit vesz föl. Szépek. Ezüsthajú, fiatalos öregasszony hercegnői fekete, földig érő ruhával. Az arca: mosolykövület. Őrültnek gyanítom. Nem izgat senkit. Parducmozgású néger fiatal- I asszonyok. Miniatűr, ferde sze­mű emberkék. Emberfolyamok minden mellékutcából. Vékony erek a járdák mel­lett. Állandóan »működő« kis patakok szállítják a szemetet az utcákról. Mondják: az új városrészeket is ezekkel a so­vány kanálisokkal tervezik. Váratlan eső zúdul a nya­kukba, minden nap kétszer: Igaz tehát az illyési megálla­pítás. Negyedórás zivatarok. Már süt is újra. Az egyik ut­cai kávézóban öreg ffancia há­zaspár produkálja magát: a pici néger gyereket akarják mosolyra fakasztani. Igyekeze­tüket siker koronázza. beskó László ,__________ m | Pásztor Ferenc | FIUK A LESHEGYEN A szőlőlevelek tarkállanak a permet töl. a felkapált, megtisztogatott tövek kö­zött repedezett, szomjas a föld. A cseresznyefákon már csak a rigónakvaló maradt.- Leszedték, lebengészték a gye­rekek, a teteje pedig hadd ma­radjon, ébresztő fütty lesz be­lőle úgyis. A borházak ajtaja nyitva áll. Szellőzik, szárad, most távoznak el a t.él nyirkos gő­zei, a haszontalan penészek, a pipafüst maradékai, a behor­dott sár pora, kenyérmorzsák, szalonnavégek. ■ Megannyi egértápláló, bogárhivogató ma­radék. A hordók őrzik még az őszi áldást, itt-obt tompán, hof­fen egy-egy megkoppantott donga, de kinek van kedve a mélyére nézni, nagyot szip­pantani a topóval. Ebben a nagy melegben inikább csak a forrásból merítenek, akkor is •inkább a fakupába, hogy so­káig frissen, hidegen marad­jon. A bánya felöl inkább a por jelzi, hogy dolgoznak. Ebben a fülledt, lomha melegben még a hangok is nehezebben ter­jednek, mint a friss, szikrázó levegőjű tavaszban. Egy-egy megkésett gazda poroszkál ki­felé. Halaszthatatlan dolga le­hetett, hogy déli időben szed­te a tarisznyát és nekiindhl a hegynek. Ide hajnalbar# illik érkezni, harmatot kell szedni csalos szandálnak. Meg azért jönnek szívesebben napfelkel­tekor. , mert a bíborszínben előbukkanó nap szebbnek mu­tatja az óbor sárga aranyát. A jó gazda ilyen hajnalokon nem keres ivócimborát, egyedül ál­doz a napnak, egyedül kóstol­ja a hegy levét. Titkon, mé­ricskélve tűsét, ízét, illatát. Olyan, ez, mint a legény, aki csendben figyeli, hogy a ki­szemelt lány érik-e már a sze­rel emre. Dél van. A templomtorony­ban megszólal a harang. A bánya felől idehallani a gőz­dudát. A hegyen tüzek gyul­ladnak. keskeny, kék füstcsí­kok jelzik, hogy nyársra ke­rült egy-egy kövér sonikasze- lét, sózott szalonna, vagy jó arasznyi kolbász. Itt így du­kál, ez járja. Mi dolog lenne az, hogy az asszony csak azért kapaszkodjon fel ■ ide a hegy fo­kára, hogy meleg ételt hozzon. A beosztó gazda kipótolja ezt télen, Akkor még reggelire is levest eszik, estére is pörköl­tet melegíttet,. ebédre pedig legalább két fogást kér. Már télén előre tudja, hogy a for­ró nyárban inkább a nyárson sült szalonna járja majd. Mi­lyen jót lehet arra inni a pin­cehideg, savanykásabb bor­ból, vagy a forms kristálytisz­ta vizéből. Ezért jó ez a hegy. Lovasok jönnek a hegy felé. Lassan, lépésben haladnak. A ha.jtószárat sem fogják, rá- doblák a lovak nyakára, Sem embernek, sem állatnak nem nagy passzió ilyenkor a lo­vaglás. Felülről a nap tüzel, alulról a ló melegít, a nyereg tör. Nem lehet mindig a lomb­sátor alatt, a gumi szőnyegnek is beillő erdei pázsiton lépdel­ni. Ki-ki kell ugratni a köves útra, a poros gyalogcsapósra is, a keményre száradt taliga- útra. Ellenőrző körútját járja Máté Károly főhadnagy. Tár­sa, Csik András őrvezető. — Egy kicsit neheztelek ma­gára, Csik elvtárs, — szólal meg a fiatal tiszt, aki alig két esztendeje éli legényéletét, szinte minden percét a kato­nákkal osztja meg. — Tudja, hogy mennyire érdekelnek a történelmi kérdések, mennyire közel állnak hozzám azok a kutatási feladatok, amiket ma­ga is folytat. Szívesen segítet­tem volna eddig is, szívesen segítek ezután is, ha egyálta­lán szüksége van erre. — Hogyne lenne szükségem erre, főhadnagy elvtárs — kezdett magyarázkodni Csik. 37. — Lassú, bizonytalan, nehe­zen induló folyamat. volt ez. Tetszik tudni ugye, hogy a menyasszonyom. Maróti Zsu­zsa történésznek készül. Ősszel már Pesten lesz, felvették az egyetemre. Az természetes, hogy a lehető legtöbbet igye­keztem neki elmondani a mi családunkról, körülményeink­ről, életünkről, mindenféléről. Egyszer, egy ilyen beszélgetés közben szóba került, hogy édesapám mennyire nagy tisz­telettel őrzi az én nagyapám emlékét. Makacsul keresi hosszú évek .óta halálának, meghurcoltatásának hiteles történetéi, temetési helyet. (Folytatjuk.) A nyugalom szigete Ez járt az eszemben, ami­kor kiléptem a siófoki utcára. Az autóáradat, az emberi so- kadalom, a tolongás, az átte­kinthetetlenség-érzet diktálta a vágyat az agynak. Ismertem egy ilyen szigetet a zajos, nyugtalan városban, Lábam így vágyam nyomába eredt. Dózsa György utca. A hosz- szú házon tábla: Öregek Nap­közi Otthona. Itt majd csend lesz, nyugalom, megfontolt és .lassú cselekvés csüpán. Téved­tem! Építkezést találtam. Bő­vítik. nagyobbítják, otthono­sabbá varázsolják a városi ta­nács eme intézményét. Fürdő- nadrágra vetkőzött mesterek rakják a téglát. Sort sor után, szépen. Lukács Béla építés­vezető mondja: — A munka egy hónapja kezdődött és az év végéig fe­jeződik be. Félmillió-< értékű bővítésbe kezdtünk. j Ez a »kezdtünk« a szolgál­tatóipari ktsz-t jelenti. A pénzt a városi tanács adja. Mit kapnak Siófok idős, megfáradt otthonlátogatói? Szamos falvi Lászlóné gondozónő felel: — Lesz egy nagy ebédlő, három szoba, személyzeti he­lyiség, öltöző zuhanyozóval. Most negyvennyolc embernek adunk oltalmat, meleg ételt. Ha a bővítéssel elkészülnek az építők, megnő a létszám itt. Az építkezés ellenére sincs baj írásunk címével: Ha ki­sebbre húzódva, fogyva is, azért csak ez a nyugalom szi-, gete. Erről talán az otthon leg­idősebb lakója, a majdnem százéves Pereczes Feri bácsi tudna legtöbbet mopdani, ha nem pihenne éppen, ö volt ma is — mint mindig — az otthon első vendége. Fél nyolc­kor, a szokásos időben érke­zett. Nem kellett sokáig tár­saságra várnia. Előbb Mónus Jóska bácsi, majd Jakab Gyu­ri bácsi jött meg ... Jó társa­ság, míg szóval bírja az em­ber. Aztán szunyókál egy ki­csit. Zöngés, halk terei ere éb­reszti. Megérkeztek a többiek. Előkerül a kártya, "a sakk. a társasjáték, megszólal a rádió. Kiss Kálmánná vezetőnő irá­nyításával folyik a mindenna­pi élet. Persze, nem mindig gondtalanul. Ennyi ember kö­zött támad összezördülés, vita is. Az időjárási fron tál vonulás sem múlik el nyomtalanul a kedély világban, s a betegség szintén rosszkedvre ingerel. Ilyenkor aztán van békíteni- valója a három gondozónőnek. Nagyon nagy munkát végez­nek. Mert nemcsak az otthon falai között tevékenykednek. Családlátogatásokra, beteg vi­zitre is futja erejükből. Mi lehet vitaok? Tanúskodik erről a vezetői napió. M. bácsi sokáig prohlémázott azon, hogy az asztalától el kellett ülnie. Még egy hét múlva is róla szól a bejegyzés. Nehe­zen törődött bele, hogy a szük­ség átrendeztette a bútorokat. S. néni »memorandumot« in­tézett a vezetőnőhöz: »Marika! A vadashoz nem kávé. hanem vadas szósz jár!« Noha az ebéd máshonnan érkezik ... De fordítsuk figyelmünket a derűsebb oldal felé! Lelket, melegítő tett volt elegendő az utóbbi időkben. Egy kőolajos brigád ajándékkal kedveske­dett. Ízlett a Vermouth citrom­mal. A Sió Áruház szocialista közössége teadélutánt rende­zett itt, az építőipariak sem jöttek ür-es kézzel; a postások rádiót ajándékoztak, a gimna­zisták emlékezetes műsort ad­tak. És folytathatnánk a sort sokáig. Van itt egy szerződés is: a MÉK-kirendeltséggel kö­tötték. Hagymát tisztítottak — könnyű munkaként — a siófo­ki öregek. A fizetségből kirán­dulni mennek majd a fölaján­lott buszokkal. Futja a gondozónői energi­ákból névwpünr.rplásre, szü­letésnap tartására és más je­les alkalmak bsnaőaégess'obé tételére is. A fizetség? Pénz­ben nem nagy összeg. Mosoly az idős emberek arcán — ez inikább. L L.

Next

/
Thumbnails
Contents