Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-05 / 182. szám

Ford látogatása Belgrádiján Geratd Ford amerftoai elnök 26 órán romárnál látogatását befejezve vasárnap 24 órás látogatásra Belgrad ba érke­zett A repülőtéren. Joszip B roz Tito jugoszláv államfő fogadta. Ford, romániai látogatása alkalmával, romám—amerikai közös közleményt és a román —amerikai kereskedői mi egyezményt kiegészítő jegyző­könyvét írt alá Nicolae Ceau- sescu román elnökkel. A román—amerikai állam fői tárgyalásokról / kiadott közle­mény szerint a két elnök esz­mecserét folytatott az orszá­gaik között kialakult kapcso­latok és nemzetközi téren va­Mwaea Wanescu nwriosziterel­nök és George Macovescu kül- ügyminiszber, amerikai részről pedig Henry Kissinger kül­ügyminiszter, az elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadója vett részt. A 24 órás hivatalos látoga­táson Jugoszláviában tartóz­kodó Gerald Ford amerikai el­nök hétfőin »munloareggeü« keretében tanácskozott Bije- dics jugoszláv miniszterelnök­kel. Ezt követően az amerikai államfő két ország barátságát szimbolizálj fát ültetett el a belgrádi Barátság-parkban. Ford elnök hétfőn a délelőt­ló együttműködésük fejleszté- j ti órákban újabb megbeszélést séről és bővítéséről. Mindkét- j folytatott Tito jugoszláv al­tén elégedettek tárgyalásaik eredményeivel és egyetértettek abban, hogy folytatni kell a legmagasabb szintű romám— amerikai párbeszédet. A ro­mám—amerikai államfői tár­gyalásokban. román részről lamfővél. A tárgyalásról a két elnök nyilatkozatot adott az újságíróknak. Ford közölte, hogy a tárgyalások középpont­jában a kétoldalú kapcsolatok mellett a közel-keleti helyzet megvitatása állt, mint mon­dotta, az Egyésüt Államok to­vábbra is »életbe vágóan ér­ANGOLA Hétfőn Luandában 2000 por­tugál telepes és külföldi ál­lampolgár vonult különböző nagykövetségekhez és segítsé­güket kérte .ahhoz, miinél előbb elhagyhassák Angolát. A por­tugálok követelték, hogy 'a lisszaboni kormány gyorsítsa meg elszállírt ásukat. Mint már jelentettük, a ter­vek szerint Portugália novem­ber 1-ig I 000 telepiest szál­lít el — naponta 3000 emibert Egy portugál katonai szóvi­vő hétfőn közölte, hogy az or­szág északi, keleti és déli ré­szében az egyhetes heves har­cok után csak kisebb összetű­zések vannak a két angolai felszabadító mozgalom között. i tart Nanibiába tem 600 luandai menekült a dél-afrikai Namihiäba. * * * Az Izvesztyija héttőm rámu­tatott, hogy a polgárháború felé sodródó Angolában az ese­ményekért az FNLA a felelős, amely nem is titkolja célját: erőszakkal akar uralomra jut­ni az országban, és likvidálni akarja az MPLA-t, a legna­gyobb képviselettel rendelkező pártot, amely a legnagyobb terhet vállalta a nemzeti fel­szabadító harcban. dekelt« abban, hogy haladás történjék a térség problémái­nak megoldásában. -Jeleztem, hogy rugalmasságra és mér­sékletre van szükség az összes érdekelt felek részéről« — je­lentette ki az amerikai elnök. A kétoldalú kapcsolatokat érintve Ford úgy nyilatkozott, hogy »személyes figyelmet fog szentelni« az amerikai fegyve­rek beszerzésére vonatkozó jugoszláv igénynek. Hasonló szellemben nyilatkozott Jugo­szlávia és az Egyesült Államok gazdasági kapcsolatainak kér­déséről is. Tito elnök rövid nyilatkoza­tában azit mondotta, hogy a jugoszláv és az amerikai né­zetek »teljésen azonosak a köeel-keleti kérdésben, külö­nösen azok után, amiket Ford elnöktől az Egyesült Államok jövőben teendő akcióiról hal­lottam«. # * * Gerald Ford és kísérete ké­ső délután elutazott Belgrád­iról. A repülőtéren az ameri­kai elnököt Tito elnök búcsúz­tatta. Amerikai kongresszusi küldöttség utazott a Szovjetunióba Tegnap Carl Alberttel, a képviselőhöz elnökével az élen az Egyesült Államok kongresszusának tagjaiból álló küldöttség utazott a Szovjet­unióba. Ez az amerikai képviselők viszontlátogatása a Szovjet­unióban. Mylt év nyarán Bo­zetiségi tanácsa külügyi bi­zottságának elnöke vezetésével szovjet parlamenti küldöttség járt az Egyesült Államokban. Elutazása előtt Carl Albert a TASZSZ tudósítójának kije­lentette. hogy az amerikai •kongresszusi küldöttség szöv- jetunióbeli látogatása hozzája­risz Ponomarjov, az SZKP | rul a szovjet—amerikai együtt- KB PB póttagja, a központi : működés továbbfejlesztéséhez bizottság titkára, a Szovjet- [ és a feszültség csökkentésének unió Legfelsőbb Tanácsa nem- i elmélyítéséhez. Nigéria •> B héten várható a miniszterek kinevezése Nigéria új katonai vezetői ezen a héten várhatóan meg­kezdik az új kormánybizto­sok (minisztei^k) kinevezését hogy ezzel megtörténjék at új kormány kialakítása a múlt héten megbuktatott Go- won tábornok volt kabinetje helyébe. Maritala Mohammed nigé- 1 riai államfő ez idő szerint az Mimit a moszkvai délutáni lap rámutat, összeesküvésről van szó: fél akarják darabolni Angolát és meg . akarják fosz­taná az országot a néptömegek S bizalmát és támogatását élve­küídötteég tar- í 20 VMeté*tól. Nem titok, hogy az osszeeskuvest multinacioná­lis imperialista monopóliumok szítják, amelyek évtizedek óta Péntek óta háromtagú por­tugál katonai tóZkodik Luandában. Egyik tagja közölte újságírókkal, nogv nincs szándékukban 1 atkozni luandai tárgyalásaik .*An?°la' természeti eredményei röl. A harcok csökkenése ellené­re Angolából a menekültek 1200 gépkocsiból álló konvoja tart Namibia felé. A múlt hé­erőforrásaií, és meg akarják őrizni gazdasági pozícióikat. Robertont Yolden, a FNLA ve­zetője a nagytőke embere, s egyidejűleg támogatást kap Pekimgtő-1 is. Vértéiért puccs a Comore-szigeteken Comoro-szigetek fővárosá-1 A puccs közvetlen előzmé- ban, Móromban vasárnap vér- née az volt, hogy az elmúlt j ország legfelsőbb katonai ta­nácsának tagjaival tárgyalt a miniszteri kinevezésekről. A nigériai szövetségi álla­mokban a múlt héten feles­ketett katonai kormányzók feltehetőleg szintén biztoso­kat neveznek ki annak érde­kében, hogy ezzel segítsék a hatékonyabb közigazgatást. Lagosból nem érkeztek _ olyan jelentések, hogy fellép- I tek volna az új nigériai kor- ! many ellen. Az egyetemisták, í a szakszervezeti vezetők és a lapkommentátorok azonban sürgették a demokratikus kor- I mányzás visszaállítására irá­nyuló intézkedések xneghoza- i tálát. Diplomáciai források szerint telén puccs zajlott le. mely megfosztotta a hatalmától Ah­med Abdallah államfőt. Az államcsínyt a Comore-szágeti ellenzéki pártok egyesült frontja hajtotta végre azzal a céllal, hogy helyreállítsa a szigetek és Franciaország kap­csolatait. A sikeres államcsíny után AU Soilih. a front szóvivője rádióbeszédben hívta fel a szigetcsoport politikai szerve­zeteit, hogy az összes politi­kai pártók részvételével hoz­zanak létre új alkotmányozó nemzetgyűlést. A Madagaszkártól 500 kilo­méterre északnyugatra lévő szigetcsoport négy naigyobb szigetből áll: Grande Comore, Moheli, Anjouan és Mayotte. A szigetcsoport mintegy 400 000 főnyi lakossága főként vanília, rizs és szegfűszeg ter­melésből él. Abdallah'"államfő fei-'! 32 «í. nisériai rendszer kép­viselői a hét végén felvettek héten szólította Franciaországot, ha­ladéktalanul vonja ki képvi­seletét a szigetekről, s egyút­tal leszögezte azt is, hogy a jövőben nem tart igényt a Franciaországgal való együtt­működésre. A Com őre-szigeti ellenzéki pártok egyesült frontjának égi­sze alatt végrehajtott állam­csíny vezetőjének és értelmi szerzőjének Said Mohamed Jaffar herceget, a Comore- szigetek volt miniszterelnökét tartják. A szigetországban a legfrissebb jelentések szerint nyugalom uralkodik. a a kapcsolatot Gowon volt el­nökkel, aki jelenleg a togói fővárosban, Lömében tartóz­kodik. A nemrég hatalomra jutott nigériai vezetőket nyugtalanítja, hogy Gowon Nigéria viszonylagos közel-! ségében, az ország határaitól műi cl össze 400 kilométerre van. Mint már jelentettük, az új nigériai államfő Gowont nyugáljományba helyezte, és hangsúlyozta, hogy visszatér­het az országba, ha a dolgok rendeződnek. MOSZKVA Fegyveres támadás Kuala Lumpurban A maoisták agyonhallgatják a tényeket Á japán mill tarizmus szét- bítse a Szovjetuniónak a mi­Hétfőn reggel több fegyve­res férfi — feltehetőleg a »japán vörös hadsereg« nevű anardhista szervezet tagjai — hatolt be az Egyesült Álla­mok Kuala Lumpur-i nagy- követségének épületében el­helyezett amerikai konzuli képviselet helyiségeibe, hat személyt túszként foglyul ej­tett, a nagykövetség őrét meg­sebesítette. ' Az AP tudósítása szerint a támadók túszai között van Robert Stebbins amerikai konzul is. ’ Az épülettömböt nyomban rendőrök vették körül, a köz­vetlen környéken mesterlövé­szek foglaltak állást Egy amerikai nagykövetsé­gi szóvivő szerint az állig fel­fegyverzett támadók a »vörös hadsereg« szervezet japán börtönökben őrizetben tartott hét( tagjának szabadon bocsá­tását követelték. A japán terroristák az ame­rikai konzulon és a konzulá­tus néhány alkalmazottján kívül túszként fogva tartják Frederik Bergenstrhale ma- laysiai svéd ügyvivőt és tit­kárnőjét is — közölték Kua­la Lumpurban. A támadók követeléseik teljesítésére először négy óra határidőt szabtak meg, majd meghosszabbították ultimátu­mukat. A malaysiai kormány a ter­rorcselekményről ' értesülve rendkívüli ülésre ült össze, hogy döntsön a teendőkről. A terrorista támadás végre­hajtóinak pontos száma még nem ismeretes. Rendőrségi források szerint négyen vagy hatan lehetnek. Üjabb jelen­Somogyi Néplap A malaysiai fővárosban. Kuala Lumpurban japán terroristák megszállták az amerikai nagykövetséget és tűzharcot vívtak az épületet körülvevő biztonsági erőkkel. Képünkön: Elszál­lítanak egy sebesült rendőrt. tések szerint akciójuk végre- I hajtása közben lövésekkel a nagykövetség őrén kívül egy rendőrt is megsebesítettek. A japán Kyodo hírügynök­ség közzétett jelentése szerint Miki Takeo japán miniszter- elnök hozzájárult a Kuala Lumpurban levő diplomata irodaházban túszokat ejtett terroristák Japánban bebör­tönzött hét társának szabadon bocsátásához. (Telefotó: AP—MTI—KS) irodájának szóvivője beje-! lentette: közép-európai idő szerint nem sokkal éjfél előtt j gépet indítanak a malaysiai fővárosba. A túszokat fogva tartó támadók korábban ■ugyanis egy gépet is követel- 1 tek, hogy elhagyhassák Kuala j Lumpurt, és »biztonságos j helyre« távozzanak. Legutób­bi hírügynökségi jelentések még mindig ellentmondó ér­tesüléseket közöltek a fogva tartottak számáról. Egyes for­zúzásánaik 30. évfordulója al­kalmából megjelent cikkében a Mezsdunarodinaja Zsizmy cí­mű szovjet külpolitikai folyó­irat hangsúlyozza: a maoisták agyonhallgatják a kínai népi felszabadító háború idején ka­pott, sokoldalú szovjet segít­séget Az utóbbi időben Peking- ben számos történelmi témájú publikáció jelent meg. főleg a régi kínai császárok és előke­lőségek cselekedeteivel kap­csolatban. HiaszitaÄnul keres­nénk azonban a maoista törté­nelmi értékelésekben akár csak említést is a harminc év­vel ezelőtti eseményekről, amelyek a szovjet és a kínai nép közös imperial ista ellen es harcához, a szovjet nép test­véri segítségéhez fűződnek í— írja A. Mihajlov. A »Győze­lem a Távol-Keleten és a kí­nai forradalom sorsa« című cikk írója. — Ez egyébként érthető is. Hiszen az ilyen események említése ellentét­ben állna a maoisták módsze­res szovjetellenes kampányá­val. A burzsoá történetírás köz­tudottan sokat fáradozott an­nak érdekében, hogy kiseb­litarista Japán szétzúzásában betöltött döntő szerepét ■— folytatódik a cikk. A maoisták is szeretnék el­hallgatni azt a tényt, hogy a Szovjetunió hadba lépése Ja­pán ellen Mandzsúria felsza­India arca Az indiai kormány javas­latot terjesztett a parlament két háza elé. Ebben arra kéri a honatyákat, módosít­sák a választási törvényt, méghozzá visszamenőleges hatállyal. A módosítás lé­nyege: ne számítson törvény­szegésnek, ha állami tisztvi­selők részt vesznek a válasz­tási kampányban. Nem nehéz megjósolni, hogy a törvényjavaslat újra kiváltja bizonyos nyugati — és pekingi — körök dühödt kifakadásait. Azt is könnyű megjövendölni, hogy e javas­lat kapcsán is órákon belül újra találkozunk olyan vá­dakkal, amelyek szerint »In­dia elveszti arcát«, mert ime, ebben az országban felrúg­ják a demokrácia szabályait. A mostani törvényjavaslat­nak ugyanis félreérthetetlen és közvetlen köze van mind­ahhoz, amiért a világ máso­dik legnépesebb országában néhány héttel ezelőtt beve­zették a rendkívüli állapotot. Az előzmények közismertek. Egy allahabadi bíróság elma­rasztalta — a jobboldali el­lenzék följelentésére — In­dira Gandhi miniszterelnököt, azért, mert a kormányfő egyik titkára egy államban aktívan részt vett a válasz­tási kampányban. Pusztán formai hibáról van szó. Ezt azok is ponto­san tudták, akik ennek a helyi bíróságnak a döntését jeladásként akarták felhasz­nálni a miniszterelnök lejá­ratására és eltávolítására. Indira Gandhi annak fogta fel ezt az akciót, ami volt: a reakció összpontosított tá­madásának, és aszerint járt el. Bevezette a rendkívüli ál­lapotot, lesújtott a zavarkel- t ökre; Az intézkedések — mint erre R. Rao. az Indiai Kom­munista Párt Országos Ta­nácsának főtitkára mostani nyilatkozatában is rámuta- %ott — meghiúsították a reakció terveinek megvaló­sulását. A helyzet megszi­lárdítása, az élelmiszer-spe­kulánsok megfélemlítése máris azt eredményezte, hogy a gazdasági helyzet érezhetően javult, több éhes száj jutott élelemhez. Azok, akiknek valóban kedvés India fájdalmas, szenvedésektől barázdált ar­ca, kedvesebb, mint a bur­zsoá parlamentarizmus for­mális játékának betartása, csak helyeselni tudták Indi­ra Gandhi intézkedéseit. Elutasították Stonehouse kérését Egy londoni rendőrbíróság hétfőn ismét elutasította John Stonehouse parlamenti képvi­badulásához és Japán feltétel i selőnek azt a kérését, hogy nélküli kapitulációjához veze­tett. A maoista történetírás óvadék ellenében helyezzék szabadlábra. A 49 éves posta­agyonhallgatja azt a tényt is, j ügyi miniszter, akit csalással, hogy a szovjet fegyveres erők j zúzták szét sereget, s Kína hatalmas se­gítséget kapott a Szovjetunió­tól Mandzsúria újjáépítésére és megerősítésére — mutat rá végezetül A. Mihajlov. hamisítással és bűnszövetke- vá­a kvantung-had- í 2elberL való részességgel dóinak. Az angol parlament egyéb­ként még nem döntött végleg I Stonehouse-nak arról a kérel- í mérői, hogy nyilatkozhassék i az alsóházban. A párt megalakulásának évfordulójára készülnek Kubában Kubában megkezdődött az ország első marxista—leninis­ta pártja megalakulásának fél évszázados évfordulója alkal­mából megrendezésre kerülő ünnepségsorozat. Az ünnepsé­gek legaktívabb részvevői a fiatalok. Kuba útjain jelenleg fáklyás staféta halad. Demajaguában július 26-án, a nemzeti felke­lés évfordulóján meggyújtott fáklyát Oriente tartomán fia­taljai indították el útjára, majd Camagüey tartomány if­jú képviselői vették át. A sta­féta augusztus 16-án ér a cél­ba: az elé a havannai ház elé, ahol Jósé Márti, a nagy ku­bai forradalmár és gondolkodó született. (MTI) A hírügynökség köziemé- , , nyét megelőzően a japán Air ras°k közel 20, mások 30, 40, Lines légitársaság szingapúri I sőt őű túszról számoltak be. Értesítjük tisztelt vendégeinket, hogy augusztus 6-án I megnyitjuk a kaposmérői Pokol borozót — kitűnő ételek — fajborok — cigányzene Nyitva: 6-tól 21 óráig. Szeretettel várja kedves vendégeit ’ a KAPOSVÁRI ÁFÉSZ

Next

/
Thumbnails
Contents