Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-31 / 204. szám
Művészet és propaganda M űvelődési központok igazgatóinak megbeszélésén mondta az egyik részvevő: a legjobb propaganda a jó szervezés. Hozzáfűzte magyarázatképp, hogy hiába nyomtatja ki a legszebb műsorfüzetben, hirdeti meg városszerte a legnagyobb pia kátokon a gyenge műsort, attól az még gyenge marad. És nem segíthet a költséges propaganda a személyesen összeállított, hevenyészett és ja közönség igényeitől »elrugaszkodott« programokon. Megtörténhet, hogy a hírverés sokakat odavonz — de ilyen esetben még nagyobb a csalódás és még nagyobb a rossz munka ára. mert a következő, ilyenfajta produkción már semmiféle propaganda sem segít. Nagyon sok igazság van ebben a fejtegetésben. Mert ma is igaz ugyan a régi mondás, hogy jó bornak is kell cégér, de az is változatlan igazság: kitűnő cégér alatt is kiderül a rossz borról, hogy rossz. A művelődés közérdek. Tehát elengedhetetlen járuléka, a propaganda is — mint a műveltség terjesztésének egyik fontos eszköze. Az utóbbi években többször megállapították különböző fórumokon, hogy a művészet- propaganda minősége, következésképpen a hatásfoka javult. Jobbak az írásos propa- gandaanyagok, céltudatosabb lett a művészetpropaganda, mert valódi értéket kínai vagy legalább is elsősorban azokat. A művelődési házak, a könyvtárak, a múzeumok, a színpadok, a helytörténeti gyűjtemények hirdetései, a plakátok és a reklámok valóban értelmesebbek, jobbak. De nyomban feltűnik az is, hogy ezek az írásos anyagok túlságosan általánosak. És hiányzik még az, amit — jobb szó híján — »rétegpropagam dának« nevezünk. Bizonyos produkciókkal — irodalmi estekkel. színvonalas zenei ösz- szeáilításdkkal — egyes helyeken előkészítés nélkül »rohanják meg« a közönséget. Több helyen elhangzott a szemrehányás. hogy a város művelődési házában olyan filmtörténeti előadássorozatra került sor, ami sok munkást érdekelt volna, mégis csak az iskolák - ban és a hivatalokban hirdették meg. A felületesség, a nehezen helyrehozható hiba sokszor már szervezéskor kezdődik. Későn látnak hozzá vagy későn értesülnek egy egy megrendelhető műsorról, előadásról. Gyakran a bizonytalanság is közrejátszik: az utolsó hetekben derül ki, hogy a produkció megrendezhető. Egyik országosan ismert zenekarunk például csak feltételesem vál-, lalta a szereplést: csak akkor, ha egy héttel az esemény előtt lemondhatja, Nem mondta le, de a propaganda természetszerűleg elbizonytalankodptt. Ki vállalta volna a felelősséget. hogy olyasmihez hívják a közönség et, aminek megtartása bizonytalan? A propaganda nem működhet jól, ha ki van szolgáltatva a véletleneknek, az ismeretlen tényezőknek. Nem véletlen, hogy a múzeumok között — nyári idényben — kiemelkedő a látogatottsága a tihanyinak. Mindenki tudja, hogy ott nyaranként két-ihárom színvonalas, százezreket érdeklő képzőművészeti kiállítást láthat — több .mint másfél évtizede. És ha valaki távo’i országrészből vagy esetleg külföldről látogat oda, ha nem került is propaganda a kezébe, tudja: nem fog csalódni. A z idén néhány városi, megyei tanács és szak-, szervezet napirendre tűzte a művészetprooagarrda kérdéseit. Kiváló gondolat! A széles körű tájékozódás és feladatkijelölés bizonyára eredményre vezet. De csak akkor, ha a művelődést irányító szervek, intézmények és emberek nemcsak a kiadott — kinyomtatott, kiragasztott — anyagot veszik szemügyre, hanem a szervezést is mint a propaganda hátterét és alapját. ROZSNYÓI JEGYZETEK A három rózsa városa Kocsis Zoltán és Szirmay Márta az előadók között Az új hangversenyévad programjából Verseny a műveltségért Az ősszel kezdődő új hangversenyévadban hozzávetőleg ötvenszer rendeznek koncertet megyénkben. Ez a szám már önmagában is ígéretes, jelentőségét azonban csak akkor tudjuk igazán értékelni, ha áttekintjük, mit hallhatnak a somogyi zenebarátok. Kaposvári zenei esték címmel hat nagyzenekari hangverseny lesz a Csiky Gergely Színházban, ezzel párhuzamosan négy kamarazenekari hangverseny a zeneiskolában. November 24-én tartják az első előadást a színházban — a Liszt Ferenc Kamarazenekar föllépésével. Decemberben Kocsis Zoltán, a kiváló fiatal zongoraművész ad hangversenyt, majd februárban ä Kaposvári Szimfonikus Zenekar Beethoven-estjére kerül sor. A műsorban Pertis Péter zongoraművész lép föl. Márciusban a budapesti MÁV Szimfonikusokkal Takako Nishizaki japán hegedűművész játssza Mozart egyik hegedűversenyét. A Pécsi Filharmonikusok is ellátogatnak hozzánk: a Liszt Kórussal Haydn Évszakok című oratóriumát adják elő. A nagyzenekari hangversenyek sora áprilisban Lukács Pál brácsaművész fellépésével zárul; a MÁV Szimfonikusok kíséretében Bartók versenymű- vét adja elő. A zeneiskolában Eliszo Vir- szaladze szovjet hegedűművész és Perényi Esztér hegedű- művész hangversenyét rendezik meg, s az iskola tanárának, Sasváriné Perjés Margitnak klarinétestjére is sor kerül. A kaposvári zeneiskola tanárai is föllépnek majd. Ugyancsak a zeneiskolában hallhatjuk Szirmay Márta és Sólyom Nagy Sándor ária- és dalestjét. A tanítóképző a Tátraivonósnégyes és a Budapesti Új Zenei Stúdió hangversenyeinek ad otthont. A kaposváriak mellett Barcson lesznek még jelentősebb hangversenyek. Négy előadásból álló ifjúsági hangversenysorozattal ismerkedhetnek a megye általános és középiskolásai Kaposváron, Barcson, Nagyatádon, Marcaliban és Bálát,onbogláron. Ör- vendeíes, hogy a megyeszékhelyen az 503-as szakmunkás- képző hallgatói is a hangversenysorozat hallgatói lesznek. Az első előadáson Agócsy László ismerteti Rossininak a Sevillai borbély című operáját és a pécsi színház operatársulatának tagjai működnek közre. A televízióból ismert Benkő Dániel vezette Bakfark Consort a Régi udvari és népi láncok című műsorát mutatja be. i Az általános iskolások számára bizonyára nagy élményt nyújt majd a Magyar Rádió Gyermekkórusa, amely négy földrész dalait adja elő Csányi László szöveges magyarázata kíséretében. Játék és muzsika hatvan percben címmel vetélkedő is lesz Kaposváron. A műsorban a Kaposvári Szimfonikus Zenekar játssza majd azokat a részleteket, amelyeket ki kell találni. A zenekar egyébként folytatja tavaly megkezdett munkáshangverseny-sorozatát. Katona Judit Rezignáció Menyasszonyfa táncol a kertben, a futókardok pengéje éles, de bogárhalál közeiít bokraink rég beteg szívéhez. A régi házat összedöntik s majd zúzott fák sebhelye tátong gépek alatt. Téglahegy épül s tört lesz mi pohár, csend, virág volt. Innen el semmit nem viszek. A tárgyak léte már valóság. Élnek egymással összezárva: holdtálat tartó éj s a rózsák. Tudom, sokáig erre járok, kifordított kincsek helyére, de közel már nem enged a csend arcom fölé nőtt drótsövénye. Érdekes kezdeményezésről kaptunk hírt Marcaliból: a Mechanikai Müvek helyi gyáregységének Zrínyi Ilona szocialista brigádja és az I. számú pártalapszervezet felhívással fordult a járási székhely valamennyi szocialista közösségéhez. Versenyt hirdetett meg ez a felhívás. A verseny célja: a szocialista brigádok kulturális színvonalának emelése. »Látogassuk Marcali nagyközség kulturális rendezvényeit!« — ez a jelmondatuk. Az idei év szeptemberétől a jövő év májusáig tart majd ez a nagy hasznú vetélkedő, amelyben nem lesz vesztes, hiszen saját magukat gazdagítják a műveltséggyarapítással. A versenyt — amelyben színházlátogatás, kiállítás megtekintése, mozibajárás, előadóestek hallgatása, amatőr művészeti csoportok műsorain való részvétel szerepel — »vizsga« követi. Azaz: a brigádtagok játékos tormában bizonyítják, Talán természetes is, hogy r a mélyben vagy a külszíni j fejtéseken dolgozó bányász polgárok, a vasiparban és az agyagszakmákban szorgoskodó mesteremberek úgy gondolták jónak — még a középkorban —, hogy a két keresztbe tett szerszámok mögött három rózsa legyen a jelkép a város cimeréhen. A három szál virág jelképezi az egykor itt bányászott aranyat, ezüstöt és rezet- A Rozsnyó (Roínava) környéki lelőhelyek azóta kimerültek, a szlovákiai hegyek gyomra azonban bőségesen adja a modern nagyipar »aranyát«, a vasércet. A tizenöt ezer lakosú, kelet-szlovákiai kisváros egyre népszerűbb a magyar turisták köriben, bizonyítja ezt az a két gyorsjáratú autóbusz is. amelynek itt a végállomása. Az egyik kora reggel indul Budapestről, Bánrévnél hagyva el az országot, a másik Miskolcról indul, és Aggtelek— Damica a határátkelő- hely. A városka gépkocsival egy jó órányira van a határtól. Természetes azonban, hogy nem a közelség a járási székhely népszerűségének titka. Mikor a kassai Cedok utazási irodában szállásfoglalást kértem Rozsnyóra, olybá vették, mintha Budapesten rendelnék egy hotelszobát Esztergomba, Kassa, Lőcse, Besztercebánya mellett az egyik legnépszerűbb, leglátoa járás területébe északon benyúló Szlovák paradicsom ,,.« — írja a képes be- degkér magyar nyelvű összefoglalásában S. úa- banez, a rozs- nyái bányamúzeum igazgatója. Igazi turistaközpont a város, természetes, hogy három szálloda és a környékbeli településeken motelek, kempingek várják a vendégeket. Jómagam Kassa felől érkeztem ide vonattal, Nem véletlen az út felemlítése, mert a példásan tiszta vonaton nézelődő külföld i- nak a másfél- órás utazás alatt is kibomlik a táj szépsége. Eget harapó sziklák és szelíd, széles folyómeder találkozása mentén halad a vasútvonal. A templomtornyos, kanális metszette falvak láttán nemcsak a látvány Az őrtorony a város főterén. szövetségese volt. Fegyverei, kiváltságai, elszántsága védelmezték meg polgárait a nem egyszer szélhámosságra, árulásra, joglalan fegyverkezésre hajlamos környékbeli várurak ellen. Jó szívvel nyitotta meg A szlovákiai hegyonasok között. hogy befogadták az élményeket. Aki valamely műkedvelő művészeti csoportban tagként részt vesz, vagy szakkör — esetleg ifjúsági klub — tagja, e tevékenységével is kemény pontokat, szerezhet- brigádjának. A könyvtári beiratkozás, az olvasott művek száma szintén sok pontot hoz majd. Már megalakult a versenybizottság is. amelynek vezetője a művelődési központ igazgatója. Kidolgozták a nevezési és részvételi feltételeket. A Zrínyi Ilona szocialista brigád és az 1. számú pártalapszervezet a nagyközség társadalmi szerveihez, vezetőihez fordult, hogy elképzelésük megvalósításában támogatásra leljenek. A tervek szerint a szó* etatista cím adományozásánál, illetve az ezt megelőző értékeléskor is figyelembe veszik a műveltségért folyó versenyben való részvételt. Tóth Béla: Kodály. Viszont kapuit 17. Rákóczi Ferenc előtt, aki egy ideig innen intézte országos ügyeit. A felvidéki városokra oly jellemző, négyszögletű tér mentén épült házak legszebbekén aranybetűs emléktábla hirdeti a fejedelem ittlétét, megőrzött emlékezetét. Hogy miért kedvelték ennyire? Többek között azért is, mert a fejedelem megértést tanúsított vallásuk iránt. A városban ugyanis igen gyorsan fogékony talajra találtak Luther — korában oly merész — tanai, és hatalmasan felvirágzott aá evangélikus vallás. Nem csoda, hogy a makacs — még a felháborodott lakosság életveszélyes fenyegetéseit is eltűrő — jezsuiták durcásan elvonultak a városból Rákóczi ittléte alatt... Anekdotákra, tanulságokra sőt még kutatásra is bőven csáhít a város múltja. Ez iránt érdeklődve látogattam meg a Csemadok — a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesülete — járási központját, Ott adtak út- haigazítást a berzétei (brzotírni) levéltárba, s ők ajándékoztak meg néhány kötettel. Az egyik kötet a Csemadok jubileumára kiadott emlékkönyv. (Folytatjuk) gatottabb városa ez Kelet- Szlovákiának. Járási székhely. »A járás területe három, többé-kevésbé önálló tájegységre osztódik... Ez a három tájegység a járás középső és déli részév, elterülő Szlovák- karszt, a Murányi-fennsík a járás északnyugati részén és igézi meg az embert, hanem a mindezzel vegyülő olvasmányélmény is. Mikszáth »jó polócainak és tót atyafiainak« jelenvalosága. Természetesen mindez a mai képbe ágyazódik; a széles, szőke me- I zőn hatalmas vaskohó terpeszkedik. Az Arany János megénekelte, tragikomikus história jú Nagyida (Velka Ida) várának már nyoma sincs, helyette karcsú gyárkémények nyúlnak a magasba ... Palóc ízű, az a helyett mélyen nyújtott á-kat használó magyart és pergő szlovákot keverő beszédfoszlányokat old a kerékcsattogás. Az eső utáni friss levegőben a hegyi széna illata elkíséri a vonatot a rozsnyói állomásig. A város környékének másik nevezetessége a Betléri-kastély, az azonos nevű községben. Az Andrásiak fészke ma a családi vagyon kincseit, ritkaságait és nem egyszer hóbortos szerzeményeit bemutató múzeum. Vonzott tehát a környék, de marasztalt a város is. Jellegzetes felvidéki település, amely igen korán — még az Árpád-korban — kapta kiváltságait. Nem csoda, hiszen a királyi kincstár »körmöci aranycsikóinak« ércét itt bányászták. A felvidék büszke oligarchái ellenében mindig is a központi hatalom, a városi i jogokat biztosító királyság I
