Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-30 / 203. szám
SZABAD IDŐ Mire jó az autó? A személygépkocsik száma hazáinkban elérte a félmilliót. Ha ezt az 500 ezres tételt néggyel, azaz a gépkocsikban lévő helyek számával beszorozzuk. kiderült, hogy kétmillió ember élvezheti nálunk az autózás örömeit. Miért törekszenek egyre többen arra, hogy saját gépkocsijuk legyen, s mire jó egyáltalán az autó?! Sokan arra esküsznek. leg-_ nagyobb előnye, hogy biztosítja az önkímélő életmódot, munkába járáskor lerövidíti a közlekedésre fordított időt. Még többen, főleg a férfiak, a legjobb kikapcsolódásnak érzik az autóvezetést. Azt állítják, egyáltalán nem fáradnak el a forgalomban, sőt, kellemesen, pihen tetően hat rájuk gépkocsijuk vezetése. Ez is. az is tény, mert valóban nagy örömforrás az autózás. Mégis, ott válik az autó igazán az egyre növekvő szabad idő kellemes és hasznos eltöltésének eszközévé, ahol a családfő nem tekinti kizárólagos tulajdonának, nemcsak a maga munkájának megkönnyítésére használja, hanem családi »-birtokként« kezeli. Sok még hazánkban a rosz- szul pihenő, sőt a felszabadult idejével, szabad szombatjaival, vasárnapjaival mihez kezdeni -nem tudó, már-már unatkozó család. Még a gépkocsitulajdonosok között is sok az otthonaid. Pedig a mi orszá» gunk gazdag, szép vidékekben. De a rokonok, ismerősök, jó barátok meglátogatására, egy kis önfeledt beszélgetésre is érdemes gépkocsinkat igénybe venni. Sokak számára még mindig csak térkép e táj, pedig az üzemanyagköltség busásan megtérül abban a kikapcsolódásban, amelyet akár a legrövidebb autós túra is nyújt a számunkra. Az autó arra is jó, hogy többet és tartalmasabban legyen együtt a csalód, szülők és gyermekek közelebb kerüljenek egymáshoz, és kitörjenek a tévénézés szótlanságából. Az együtt tö'tött napokon sok örömet és élményt tudunk nyújtani gyermekeinknek. Vasárnap; amikor a tanulni való sem nyomasztja annyira őket, igazán megérdemlik a változatosságot, a kiruccanást. Akkor nem pusztán »tartós fogyasztási cikk« a gépkocsink. hanem az életmódunkat formáló és kiteljesítő eszköz, ha minél többet mutat a kilométerórája, és ha minél többen ü'nek benne. Amikor pedig már megfelelő rutinra tettünk szert a hazai országutakon, ne féljünk kimozdulni messzibb tájakra, akár külföldre is. Csak ne tiszteljük az autót, s ne kíméljük a házunk előtti parkolóban elfektetve. mert akkor értelmetlen volt minden áldozatunk, amelyet azért hoztunk, hogy hozzájussunk. A nagyi szavának értéké A gyerek már korábban is kissé nyeglén társalgóit, de az ilyesmi a mai világban nem túl feltűnő. Fiatalos, gyermeki, természetes, mondják. Így legalább őszinte .. . Azután közölte nagyanyjával, jó hangosan, hogy minden buszban ülő meghallhassa: — Te mindig olyan hülyeségeket beszélsz össze-vissza. A nagymama egy ideig nem szólt. Szomorkodott. Később ugyanúgy beszelt, mint a »megrovás« előtt. Kicsit svá- bosan, halkan, szelíden. Nem mintha bizonygatásra szorulna, de soha nem mondott hülyeségeket. A gyereket néha-néha el kellene nadrágolni. Ez volt az első gondolatom. A második az, hogy azért inkább ne nadrá- goljuk eL Ne őt. A szüleit viszont annál inkább. Szóhasználatából, mondatfűzéséből nem volt nehéz kitalálni, hogy mikor a nagyit szapu-lja, a szülei beszélnek. Egyszerű produkció, visszajátszás volt az egész. Sajnos, nem először tapasztaltam ezt. A nagymamák, nagyapák öregek. Épp ezért elintézik i őket egy legyintéssel, á, már szenilis. Vén bolond, tokos, rá se fütyülj... Lehet, hogy a nagyi már öreg, ne adj’ isten az is lehet, hogy egy kicsit szenilis, meg lassabban jár az agya. És lehet, hogy valóban nem érdemes hallgatni rá. De meghallgatni érdemes, sőt kell. Azért, hogy a nagyi legalább egy kicsit boldog legyen, legalább egy kicsit érezze, hogy kell még ennek a földnek... nekünk. Lehet, hogy mulatságosan együgyűeket mond és mosoly- gunk is rajta, de ne előtte mosolyogjunk, és a háta mögött se röhögjünk durván. Nem azt érdemli. És magunkról állítunk ki szegénységi bizonyítványt. A gyereket se tanítsuk erre. Ne lásson ilyen példát. Neki csak adhat a nagyszülő, és ha már elmúlt az idő az »ajándék« fölött, hát nem mondjuk azt, hogy ez hülyeség, kisfiam. Próbáljuk szelíden megmagyarázni : lehett, hogy a kopott, idejétmúlt bölcsesség nem igaz már, nem is az igazság az értéke, hanem az, hogy kitől I kapta. L. P. Olajporlasztás ultrahanggal Űjfajta olajégőt fejlesztettek ki a japán Matsushita cég kutatói, mely az eddigieknél jóval kedvezőbb hatásfokkal égeti el a tüzelőanyagot. Így az égéstermék kevésbé szeny- nyezi a levegőt. E kettős előnyt azáltal érték el, hogy az olajat ultrahangos porlasztással finom köd formájában juttatják be a tüzelőtérbe. A rezgésszám állandóságát automatikus frekvenciaszabályozóval oldották meg, az olaj tökéletes elégetéséhez szükséges levegőmennyiséget pedig külső és belső csőből álló kettős keverőszerkezettel érték el. Az ultrahangos olajégő fűtőteljesítménye 4000-től 40 000 kalóriáig szabályozható. Előnye, hogy jóformán alig hallható halk zümmögéssel működik, s az oszcillátorral egybeszerelt égő súlya mindössze 12,5 kilogramm. Segítenünk kell Iskolakezdés előtt Ismét beköszönt az iskolaév. S a legtöbb gond az iskolakezdő első osztályosokkal van. A szülők aggódva gondolnak rá: vajon hogyan állja meg a helyét, hogyan szokik bele az iskolai fegyelembe, a rendszeres tanulásba a tegnap még óvodás apróság... A gyerek örömteli várakozással és szorongva gondol az iskolára. Meg kell értenünk, hiszen rég várt, nagy jelentőségű esemény számára az iskolakezdés. És hogy zavartalanul beilleszkedjék, feltétlenül segítenünk kell neki. Most érezzük majd, mennyire nem tett jót, ha az utóbbi egykét évben többször hangoztattuk: az iskolában majd móresra tanítanak, ott majd nem lehet ezt csinálni... stb. Most gyorsan visszakoznunk kell, és eloszlatni a gyerekben kialakult gátlásokat. Elmesélhetjük, hogy mi történik az iskolában, melyek a viselkedés szabályai, mivel foglalkoznak az első osztályosok. Elmondhatjuk, hogy a tanulás mellett sokat játszanak, és a tanító néni szép meséket olvas föl jutalmul. Utalhatunk rá, hogy a tanulás komoly munka, de aki igyekszik, annak meg se kottyan, és hamarosan már maga olvassa a meséskönyveket. Minél több valóságos ismerete van a gyereknek az iskoviszonyul a szavak lágyításá- val, változtatásával, esetleg fél—háromnegyed részük elnyelésével, természetesnek tartom. A szeretet egyfajta megnyilvánulása ez, még akkor Í6, ha — mint azt az ismert Karinthy-groteszkek bizonyítják — olykor túlzásba visszük. Másfajta gügyögésre kapom fel mostanában egyre gyakrabban a fejemet. Felnőtt gügyög a felnőttnek. Nem, ném a szerelmes a szerelmesének! Dehogy. Ismeretlenek egymásnak. /Iáról, annál jobban csökken benne az ismeretlentől való félelem. Könnyebb a dolgunk, ha óvodás volt a gyerek, hiszen így legalább megszokta a közösséghez való alkalmazkodást. Sok apróságban az is törést okoz, hogy míg otthon anyuka esetleg mindig csak rá figyelt, addig a tanító néni »nem törődik« vele. Hogyan készítsük elő a gyereket, hogy társaival egyenlő eséllyel induljon a tanulásban? Beszélgessünk vele sokat és válaszoljunk minden kíváncsi kérdésére. Még arra is, hogy milyen szám vagy betű ez az újságban, mennyi ötször hét stb. De semmiképpen ne akarjuk megtanítani néhány betű vagy szám írására. A gyerek szereti visszamondani a hallottakat. Meséltessük őt, segítsünk neki, s javítsuk ki, ha valamit helytelenül, mond, Kezdetleges számolást is végezhetünk. Számolóállványon vagy dióval, mogyoróval. Ne feledkezzünk meg az emberi érintkezés és a jómodor alapvető ismereteinek ismétléséről sem. A köszönés formái, a felnőttekkel és társaival való érintkezés mind szóba kerülhetnek. A valahova belépés, a kérdezősködés, a kérés stb. udvarias formuláira is figyelmeztetnünk kell. És a közlekedési alapismeretek sem nélkülözhetők. értettem, mit akar. Csak később esett le az a bizonyos húsz fillér: »Négyért a kukoricát!« Azazhogy négy forint egy cső főtt kukorica ára. Na, de ha olyan elegáns az, hogy lenyeljük az r-t és a t-t, ki tud ellenállni? (Remélem — sokan.) XVII. Lajos koponyája Nemrégen az egyik párizsi árverésen XVII. Lajos egyetlen, megismételhetetlen és felbecsülhetetlen értékű koponyája került kalapács alá. Ez eddig rendben is lenne, de ezekből a koponyákból a világon már több mint hat található. Abban, hogy Napóleonnak volt néhány dugóhúzója, nincs semmi rendkívüli. De azért aligha lehet belőlük tizenhét, holott ezekből a praktikus. eszközökből pontosan ennyit adtak el Párizsban az árveréseken (természetesen teljes ga^ randával). A legtalányosabb a helyzet Talleyrand parókáival. Á herceg-diplomata élete során jó néhányszor válthatta Őket. de »utolsó paróka« aligha lehetett több egynél. Az árveréseken viszont 40 »utolsó paróka« talált gazdára. Elegáns vígjáték Antonio Gomez argentin színész és a brazíliai Maria da Silva személyesen nem ismerték egymást, holott kapcsolatuk meglehetősen régi keletű, hiszen levelező satkkpa 'tikat folytattak egymással. A postás két éven keresztül hozla-vitte a leveleket. Szegény Antóniának nem volt szerencséje: mindig veszített. A közelmúltban aztán a brazil lány a lépést tartalmazó boríték helyett a következő táviratot kapta: »Gratulálok — hangzott a lakonikus szöveg — legyőzött! Köszönöm, legyen a feleségem!« S Maria da Silva habozás nélkül igent mondott. Tessie, a szorgalmas A Jégkorong Világszövet-s ig címére a következő levél érkezett: »28 éves vagyok — írta egy bizonyos Fern Tessie. — Az elmúlt 11 év folyamán nem volt egyetlen nap sem. hogy ne dolgoztam volna néhány órán keresztül ütővel és koronggal. Egészségem kiváló: ezen évek alatt egyetlen cigarettát, egvetlen pohár italt sem ittam. Kérem, a következő szezonban próbáljanak ki az egyik profi csapatban. Garantálom, hoav nem csalódnak. őszinte tisztelettel Tessie, a québeci városi börtön lakója. P. S. Alvilági foglalkozásom: »mackós«, úgyhogy agresszivitásom iránt nem merülhet föl kétség. Büntetésem három hónap múlva jár le.« A hokinak ez a határtalan szeretet« utat ta’ált a minneL. L. A fogak betegségétől az urbanizációs ártalmakig •• •• rr I Gagyogok Hogy a felnőtt a gyerekhez 1 gyéa kukoricát!« Először nem Mire gondolok? Az elnyelt z-re például. Szegény, szerencsétlen határozott névelőnk rövidül meg. Mert azt meséli az egyik fiatalember a barátainak, nyilván konzultációt tartva: »A apja meg a anyja csak sündörögtek ottan .. .« Talán, mert így elegánsabbnak képzeli »nyelvi megjelenését«. A lassanként anakronisztikussá váló »ottannal« ' tovább »gazdagítja« stílusát. , Nyelvi anakronizmusként kezd mostanában új életet az »ötét« szó is a tömörebb, szebb — s főként: helyes! — »őt« helyett. Ezek után meglepő, ha a kukoricaárus így kínálja az áruját? Négyéa kukoricát! NéKéthónapos nyári szünet után szeptember 1-én ismét megkezdi rendszeres klubfoglalkozásait a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának nőklubja. Az összejövetelek minden hónap első hétfőjén, délután öt órakor lesznek. Elkészült az év második felére a részletes program. Előadások, szakmai bemutatók, filmvetítések szerepelnek ezek között. A foglalkozások témáját úgy állították össze, hogy a klubtagok a gyakran előforduló és minden háztartásban, minden nő életében jelentkező kérdésekre választ kaphassanak. Szó lesz többek között a fogak betegségeiről s arról is, hogy mit kell tenni ezek megMiért éppen — Miért éppen én? — kérdezte méltatlankod va Kele Elek, amikor főnöke arra kérte: menjen ki két hétre az alig ötven kilométerre levő telepükre egy beteg kollégát helyettesíteni. A visszautasítás magyarázataként hozzáfűzte: Ne érts félre, én mindig szívesen vállalok nehezebb feladatot, sőt egyenesen igénylem is. de a nagy- néném, akit már három hónapja nem láttam, vendégségbe érkezik hozzánk. Ha két héttel ezelőtt szólsz, igazán semmi akadálya. Ugyanis akkor jött meg az anyósom. De megértheted, hogy most illetlenség lenne a rokonsággal szemben ... — Éppen most? — hangzott el a kérdés három hét múlva Kele Elek ajkáról. — Tudod, hogy én mindig szívesen vállaltam társadalmi munkát, de holnap családlátogatásra érkezik a fiam osztályfőnöke, nem várhatjuk üres kézzel. Diót kell törni, sört beszerezni, egyszóval akad ilyenkor munka a férfiembernek is. Tudod, te is afM vagy, megérted. De legközelebb. meg bármikor nagyon szívesen ... — Jaj, éppen engem szemeltél ki erre? Nem tudok én beszélni annyi ember előtt. Felolvasni se! Inkább valaki mást kérjetek föl erre a tisztségre. A bizalVnat köszönöm, határozottan jólesett, és ha netán másban rendelkezésetekre állhatok .,. — Éppen én vállaljam ezt a terhet, aki nem látszom ki a munkából? Ha ezt a gyakornokot ide helyezitek, nem garantálom a tervteljesítést. Tudod, mennyi kimutatást, jelentést kell készítenem mostanában. Az istenért se gondold, hogy el akarok zárkózni a fiatal szakemberek-nevelése elől, de beláthatod, hogy momentan erre egyszerűen nem vagyok képes. De előzésére. Előadás lesz az új abortusztörvényről; az előadó részletesen ismerteti és értelmezi a rendelkezéseket, azok célját. Külön érdekessége a félév programjának az a filmankét, amelynek témája az urbanizációs ártalom és a szabad idő helyes felhasználása lesz. sotai Fighting Samts — Harcoló Szentek — edzőjének, Harry Nieinek a szívéhez. »Lehetőséget adunk Tessie nek, hogy csapatunkban bemutassa, mit tud — közölte az edző — Az ő tapasztalatával nagyon valószínű, hogy valami újat tud hozni a mi túlságosan is puha játékstílusunkba«. 400 helyett 800 forint Módosították az ifjúsági takarékbetétet Alig két hónappal ezelőtt dr. Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgaén ? ígérem: legközelebb magam fogok jelentkezni, ha ilyesmi adódik. — Na nem! Miért éppen nekem akarjátok adni ezt az új munkakört? Hogy itt gépesítették legjobban az ügyvitelt? Nem vitatom, hogy valamivel könnyebb a munkánk, mint a körmölés időszakában volt, de vedd figyelembe, hogy a gép nem tréfál, azt állandóan figyelni kell. A szomszédos osztályon majd megeszi az unalom a kartarsakat. Próbálkozzatok ott. — Kedves főnököm, a világért sem szeretnék elégedetlennek látszani. De enge- delmeddel hadd jegyezzem meg: kissé furcsa, és számomra teljesen érthetetlen is, hogy a hasonló beosztású kollégák közül éppen engem hagytatok ki a rendkívüli feljebbsorolásból. Bezzeg, amikor munkáról van szó, mindig eszetekbe jutok ... Paál László tója lapunknak adrit nyilatkozatában többek között az ifjúsági takaré körtétekről is beszélt. Elmondta, hogy tervezik a módosítását, figyelembe véve az első öt év taoasztala- tait. Azóta már döntöttek. Szeptember elejétől az ifjúsági betétkönyvekben havonta elhelyezhető összeg feiső ha- I Iára négyszáz forint helyett i nyolcszáz forint lesz. Ha a betét tulajdonosa az ötödik év végén neon veszi fel az összegyűjtött pénzét, hanem továbbra is számláján hagyja, akkor a további időre is megkapja az ötszázalékos kamaton felül az egyszázalékos prémiumot. Január elsejétől a lakásépí- ! tésre, illetve lakásvásárlásra j igényelhető külön kölcsön ösz- szege emelkedik, azonos lesz az ötödik év végén rendelkezésre álló összeggel. Az a fiatal, aki ezt nem veszi igénybe, az bútorvásárlásra kedvezményes feltételű, legfö!-’ jebb öt év alatt visszafizetendő, 40 000 forintig terjedő külön kölcsönt kaphat, előtörlesztés lefizetése nélkül. ;\
