Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-27 / 200. szám
Mini meteorológiai állomás J Tantárgyak kabinetben Először bocsátott ki vízügyi' szakembereket a Barcsi Gimnázium és Vízügyi Szak- középiskola. Akik elhagyták az intézetet, válogathattak, hova menjenek, hiszen nagy szükség van munkájukra. Várja a középfokú képesítéssel rendelkező »vizeseket« az ipar. a mezőgazdaság, a településfejlesztés. Az . iskola, amely szárnyra bocsátotta őket, figyelemmel kíséri indulásukat az életben. Már az újak fogadására is készül, előkészítve a minél korszerűbb, célszerűbb oktatást. Az épület augusztus utolsó napjaiban inkább egy átadás előtt álló házhoz hasonlít, mint egy iskolához. Festenek, mázolnak az iparosok, az ajtók kereteiket elhagyva száradnak, a bútorokat kipakolták a folyosóra. Ahol végeztek a festők, ott már. szorgos asszonykezek súrolnak. Bérezi István igazgató megnyugtatott, amikor kétkedtem: lesz-e itt kezdés? Azt mondta, minden évben hajrában megy a felújítás ... El kell készülni. A földszinten az iskola egvik új létesítménye, a műhelyterem. Benne szerszámok, méghozzá olyanok, amelyekről nem is gondolná a laikus, hogy szüksége van rájuk egy vízügyi technikusnak. — Több szakma alapelemeit is megtanulják a diákjaink. A lakatosmunka mellett vasbetonszerelést is például. A gyakorlati oktatáshoz szükséges melegház vasbetonmunkáit mind ők végezték. — Azz új tanévben tehát ennek a műhelynek nagy szerepe lesz a tanulók szakmai képzésében. Mit terveznek még erre az évre? — Kabinetrendszerű oktatást vezettünk be mind a két iskolatípusban tavaly. Az idén ezt a rendszert kiterjesztjük. Tizennyolc tantárgyat oktatunk így. Ezért folyik a szokásosnál nagyobb átalakítás az intézetben. A vízügyi szakközépiskola fennállása óta sokat változott. Bővült, szépült, kollégiumot építettek hozzá, majd azt bővítették. Fölszereléseket vásároltak. A fiataloknak klubot alakítottak ki, modern, kényelmes berendezéssel, tv-vel. magnóval, hangfallal. Most egy nagyobb fejlesztésbe kezdtek. Az iskola körül hatezer négyzetméteres terület van, itt helyezték el a szabadtéri bemutató eszközöket. — Mindent szerelnénk megcsinálni, amivel a gyerekek a munkájuk során találkoznak. A diákok az átemelt^ és egyéb berendezéseket, ha kicsiben is, de működő maketteken tanulmányozhatják, és gyakorolhatnak rajta. Ez tulajdonképpen az igazán korszerű oktatás alapja — mondta az igazgató. Egy kis lábakon álló fadobozról megtudtam, hogy meteorológiai állomás. Amolyan miniállomás. Most új műszereket. berendezéseket kaptak hozzá, és akkor már majdnem mindent tud, amit egy ilyen állomásnak tudnia kell. Azok a tanulók kezelik, akik egy évig meteorológiát tanulnak. Az országban öt ilyen intézel van, a barcsi a legfiatalabb, és ha ez a szabadtéri gyakorlótelep elkészül, a legmodernebb i?sz. Ezért választották a vízügyi szakközépiskolák vezetői számára tartandó országos értekezletek színhelyéül az iskolát, mert a bemutató pályán egyben gyakorlati munkát is láthatnak. Nagyot léptek előre a felnőttképzésben is négy év alatt. A gimnáziumi és szakközépiskolai levelező osztályok száma tizenegyre nőtt. Szakmunkásokból álló két középiskolai csoportjuk készül az érettségire. Az iskola színvonalára enged következtetni: az idén Pécsen is lesz kihelyezett levelező osztályuk. S. M. Vitorla nélkül Szökésben a kaland felé Csellengő fiatalok vendégsége A Balaton-parton negyedik éve találnak — ha nem is mindig örömmel — kötelező »szállást« a csavargó, csellengő fiatalkorúak. A »házigazda« a Kaposvári Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet. Dr. Orbán Istvánnal, az intézet igazgatójával beszélgettünk az idei tapasztalatokról. —- Az idén is szép számmal akadtak fiatalok, akik szüleik beleegyezése és tudta nélkül vágtak neki a világnak. Volt olyan gyerek, akit azzal a biztos tudattal engedtek el otthonról, hagy a keresztmamá- nál tölti a szünidőt. Sokukat a kalandvágy hajtotta, mint azt a hetedikes fiút is, aki pár nap alatt elköltötte a szüleitől elvett tízezer-ötszáz forintot, hogy végül az ideiglenes otthon vendege legyen. A kalandot kereste az a gimnazista lány. is, aki szülei budapesti lakását hagyta el. Mivgl a pénze elfogyott — s ne kelljen szégyenszemre visszafordulnia —, különböző férfiak társaságát kereste. Szülei jómódú kiskereskedők. — Szöktek meg gyerekek más intézetből is. Nyáron a szabadságok miatt kevés a Amatőrök fóruma Óvoda az ifjúsági házban Szeptember elsejétől a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Űttörő Művelődési Központ óvoda lesz. No nem vég- eg, csupán egy kis időre, amíg tatarozzák a Bajcsy- Zsilinszky utcai Petőfi óvodát. Közeleg az iskolaév, készülnek a »szezonra«. Az ősz végétől hazánk amatőr színjátszót együtteseinek lesz fóruma az intézmény. Levelet küldtek az ország különböző részeiben működő csoportoknak. Közülük többen már válaszoltak is, vállalták a kaposvári szereplést. így havonta egyszer az amatőr színjátszóké lesz a ház. A csepeli Csilit, a zaleger- szegi Reflexet, az ajkai munkásszínjátszókat, a győri és a pécsi fiatalokat mutatják be Kaposváron. A főiskolások klubjában amatőr képzőművészeti kiállításokat is rendeznek. Kéthetenként egy-egy fiatal somogyi alkotó kap lehetőséget a bemutatkozásra. pedagógus, ezért könnyebben előfordulnak az ilyen esetek, mint télen. Az állami gondozottak közül így is mindössze hat gyereket őriztünk itt. — És aki nem kalandvágyból vállalkozik a nagy útra? — Egy budapesti tízéves kislány például édesanyját és annak élettársát hagyta ott, és jött le a Balaton-parbra. Itt fölkereste a zamárdi nevelő- otthont, ahol egy kis időre befogadták. Innen került a megőrzőbe. Szüleitől’ többször megszökött már. ezért kérésünkre a gyámhatóság most állami gondozásba veszi. A gyerekek között fele-feie arányban találtunk dolgozót és tanulót — mondja dr. Orbán István. — Az iskoláknak fokozottabban. kellene figyelniük erre a jelenségre. Az állami gondozottakról értesítettük a gyámhatóságot, a dolgozóknál a munkahelyet, a diákoknál az iskolát. — Sok esetben laza a szülői ellenőrzés. Volt olyan gyerek, aki a rokonokhoz indult, és a megőrzőben kötött ki. Máskor a nyaraló szülők hagyták magukra a gyereket, aki így használta ki a szabad időt. — A gyerekek kilencven százaléka tizennégy éven. felüli volt. Arra törekedtünk, hogy minél kevesebb időt töltsenek a szálláson. Így a legtöbb gyerek egv napot töltött a felügyeletünk alatt, mert a szüI lök az értesítés után jöttek, vitték őket, ami azt mutatja, hogy ragaszkodnak gyermekükhöz. csak éppen nem tud- j nak velük bánni. — Milyenek az idei tapasztalatok a tavalyihoz viszonyítva? — Huszonkét százalékkal volt kevesebb a megőrzött [ gyermekek száma a múlt év- | hez képest. Ez azt jelzi, hogy I szervezettebbé és hatéko- | nyabbá vált a megelőző munka. A nyáron a szokásos ellenőrzések mellett ifjúsági őrjáratokat indítottunk a rendőrséggel és a tanáccsal közösen. * Sz. M. Pásztor Ferenc FIUK Ahogy a Balaton-parti han- | gulatot, a táj szépségét kife- j jezhetí egyetlen íotó — a déli j parton a szélíúvást nyögő, | hajlott fák — , a tó képéhez ugyanúgy hozzá tartazik a szelet fogó, hajót röpítő, duzzadó, fehér vitorla is. Festmények, fotókiállítások, útikönyvek, képes üdvözlő lapok állandó témája a kék habokon suhanó karcsú hajó. A vitorlázó szakemberek szerint a Balaton vize, a helyi időjárási viszonyok kitűnően alkalmasak a vitorlázósport fejlesztésére. A hatalmas vízfelületen bőven elférne még a jelenleginél sokkal több csónak, kajak es kenu. de helyet kaphatnak a vízisí szerelmesei is. A balatoni hajókon szállított kirándulók száma a kétmillió körül mozog. Vajon van-e szebb, egészségesebb dolog a gazdag vízi kultúránál? A forró nap, a kellemesen simogató, lágy víz, az izmokat keményen megdolgoztató evezők, a vitorlakötélzet, a balatoni tájat bemutató hajókirándulások, nagy túrák a Balaton lő vonzerejei lehetnének. Mert ma még nein azok. JÚ1ÍU6—augusztusban a déli oldalon — még akkor is, ha a nap heve gyenge — százezrek lepik el a partot, han- cúroznak a vízben. A szerencsésebbek csónakhoz is juthatnak, s óránként 8—10 forintos bérlet ellenében csónakázhatnak a tavon. Akit a kíváncsiság vonzott, 50—60 forint ellenében belekóstolhatott a vízisí merész sportjába, teljes öt percig. De csak tavaly. Az idén a déli parton sehol sem találkoztam szervezett vízisí-! utakkal. A vitorlásokról pedig jobb nem is beszélni. Néhány | klüb van a Balaton környékén. néhány sportegyesület, s egy-két vállalkozó szellemű és tehetősebb embernek is van vitorlása. E kis hajók száma azonban a lehetőségekhez, a tó hatalmas víztükréhez képest elenyészően kevés. És a balatoni személyszállítás. . . Sokat és szokszor írtunk már épről. Itt a balatoni hajózásnak csak arra az oldalára szeretném fölhívni a figyelmet, amelyről eddig csak kevés szó esett. S ez a túrahajózás. A régi, többször is átalakított motorosok lassúak. Siófok és Balatonfüred között 50 perc a menetidő, és ugyancsak ennyi idő alatt lehet Tihanyitól a déli part »fővárosába« jutni. Csaknem öt órá- ba(!) telik, ha valaki Siófokról Keszthelyre szeretne utazni. A táj, az északi part látványa csodálatos, feledhetetlen élmény, de egy lassan »araszoló« hajón ezt már a felénél meg lehet únni. A MAHART Balatoni ÜzemigazgaItómai kori fürdő maradványai A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai az óbudai lakótelep területén római kori tábor feltárásán dolgoznak. Jelenleg a Duna-part közelében, az időszámításunk szerinti III. századból, egy nagy középület fürdőszárnya került elő, hideg és meleg vizes medencékkel és központi fűtése« helyiségekkel. tóságának — egyéb gondjai mellett — nincs olyan gyorsjáratú hajója, amellyel ezt az időt lényegesen csökkenteni lehetne. — Miért nincs a Balatonon vízisí? — kérdeztük dr. Fodor Jánostól, a Siolour vezetőjétől. — Még tavaly is lehetett látni a hivatal kezelésében levő motorcsónakokat, s indulhatott vízisíútra, akinek kedve tartotta. Miért hagyott fel ezzel a tevékenységgel a hivatal? — Több oka volt. A Siotour öt csónakot üzemeltetett. A motorcsónakokat csak olyanok vezethették, akiknek magas színvonalú képzettséget, hozzáértést igazoló jogosítványuk volt. Ahogy telt az idő, a motorok es csónaktestek egyre jobban elöregedtek, alkatrészt kapni szinte lehetetlen volt, s az üzemanyagárak is tetemesen emelkedtek. Ilyen körülmények között sem kedvünk, sem pénzünk nem volt a csónakpark felújításához. Ezenfelül a vízisízésnek ez4 a módja rendkívül költséges, a nagy tömegek számára kevésbé hozzáférhető. Öt perc — ötven forint. Ki tudja megfizetni ezt? — Nyugat-Európában kedvelt a vízi slalom. Nagy körpályákat építenek, ( amelyeken egyszerre 10—12 versenyző is siklik — egy-egy kötélbe kapaszkodva — a vízen. Többen és olcsóbban — ez a vizi slalom előnye. — Ebben az évben jelentkezett nálunk egy nyugatnémet cég — mondja dr. Fodor János —, s felajánlotta, hogy megépíti a Balatonon a sla- lompályát. Az elképzelésnek több barátja akadt a Belkereskedelmi Minisztériumban és más fórumokon is. A Siotour hajlandó volt a beruházási költségek felét kifizetni, mintegy két és fél millió forintot. Az ÓIT viszont nem vállalta a másik felét, hát ezért nincsen vízisi slalom a Balatonon. Ugyancsak a hivatalvezetőtől tudom meg, hogy a Balatoni Tárcaközi Bizottság támogatta néhány kishajókikötő építését a tóparton. A védett vitorlások, s kisebb vízi járművek kikötését, védelmét szolgáló kikötők jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni a vitorlázósport fejlesztésében. Elég volt azonban elindítani egy kezdeményezést, máris vitákat szült. A Balatoni Vízügyi Kirendeltség nem találta megfelelőnek a terveket, s ez az elképzelés is elakadt. Pedig a valami is többet ér a semminél. A vitoclá- zósport nem fejlődik megfelelően: például csak néhány somogyi klub van, amelyben foglalkoznak vitorlázással. A többi somogyi sportgyesü lelnek nincs ilyen szakosztálya. Miért? Csupor Tibor A LESHEGYEN — Annak? Van égy nagy differencia. Én láttam a halottakat, megjártam a pokol tornácát. Tudom, milyen, es nem tudom elfelejteni. Nekem ez belső parancs. Engedelmeskedem. — Bennünk nem szólalhatnák meg ilyen belső parancsok? Talán alkalmatlanok vagyunk arra, hogy érzelmeket is hordozzunk?! Miért ne engedhetnék meg nekünk, hogy magunk végezzük el a kor vizsgálatát. Senkinek nem szükséges vakon hinnie. Így, a mi módszereinkkel jobban tájékozódhatunk visszafelé is, előre is. Azt pedig nagyon köszönjük, hogy segít nekünk — mondta Csík inkább magának, az asztallapot lesve. — Cs-ak attól akarlak megóvni, drága gyermekem — ölelte magához Andrást az öreg —, hogy ne akarj többet levenni a batyunkból, mint amennyinek értelme van. Sötétedésig beszélgettek. Korabeli új'-’ ásásokat rakosgattak össze, egykori hadi- jelentések szövegeit illesztették a túlélők vallomásaihoz. Végül is visszatért megszokott jókedvük. nevettek, mókáztak, kivételesen elpusztították Franci bácsi minden élelmiszertartalékát. Az öreg kivételesen lekísérte őket a taligaúton. egészen a szőlők végéig: Ott mondta a lánynak: — Tudod-e kislányom, én az öregeknek ahhoz a válfajához tartozom, akik nem nagyon ragaszkodnak a matuzsálemi korhoz. Azt azonban szeretném megérni, amikor megvé- ded a diplomamunkádat: Nem kell messzire menned, hogy megleld a témáját. ígérd meg nekem, hogy meghívsz. Zsuzsa szótlanul, férfiasán kezet adott rá. Csakhamar elnyelte őket a sötét, eltakarta imbolygó alakjukat az erdő. Az öreg csendesen visszaballagott, lökött még egy-két marék venyigét a tűzre, sokáig ült. a tűz mellett, egy nagy’ tőkén. A szomszédok nem tudtak mire vélni, hogy még éjfélkor is dúdolga- tott, énekelgetett magában. 5*. Benn az őrsön a koraesti órák nagvon csendesek, meghittek. Akik nemsokára szolgálatba indulnak, már nem fekszenek le, nincs sok értelme. Akik nem mennek, azoknak meg korai lenne még. Így lehetnek ezek az órák a disputák. viták, nagy összecsapások órái. Az egyik sarokban együtt ül egy kupaktanács. Középen Takács nagyon lehangoltam mellette Golubics összeró ne út homlokkal. Ángy ás egy ládán kuporog. Balogh a felső ágyról lógatja le a fejét. Csík az ablakpárkányon matat papírjaival. — Gyere, te boldog ember, neked is megmutatom. — szólítja Takács Csík Andrást. — Kaptam egy szívhez sízóló levelet. — Liza? — Liza. — Az a piszok, — hirtelen- kod ik Golubics. de menten bánja, mert a lelógó Balogh- a lkat rész jól tarkón egyengeti. — Bocsánat, de tényleg piszok. — Ne védd a lányt, nem megyek érte ölre. aki ilyet leír. annak a becsületéért nem sokat adnak a piacon, —jegyzi meg kesernyésen Takacs és odanyújtja a levelet Csuknék. »Lajos! Négy hónapja voltál itthon, azóta csak a leveleidet rakosgatom. Megpróbáltam már szerelmeskedni is velük, de nem megy. Unom. Torkig vagyok veled. A barátnőim hülyének néznek. Állandóan azt kérdésük, ki vagy te nekem, hogy miattad aggszűz magányba vonultam. Tényleg, Lajos! Ki vagy te nekem, hogy várjak rád. mint valami romantikus rokokó tyúk a szentföldi lovagra? A többieknek három-négy krapekjuk is volt azóta. Én csak arra vagyok jó. hogy bakteroljalak? Nagyon beleszerettél a te szentföldedbe. Attól tartok, hogy akadt neked ott valami falusi, reped'tsarkú madarad. Egyszóval, unalmas vagy, éLni akarok. Vedd ezt a levelet annak, hogy lemondtam rólad. Kár a gőzért, nem kell magyarázkodni. Más haza tud lógni egy napra? Te nem? Más tud ügyeskedni, csak te lelkesedsz, mi? Azt hiszem, jobb neked a katonaágy. Maradj csak azon. Harag nincs. Barátok lehetünk. Szia, Liza.« — Miért körözöd, Lajos? — A barátaim vagytok, nem? — Köszönöm. Nem mondom, hogy sajnállak, mert nem illenék se hozzad, se hozzám. Lehetek őszinte, de nagyon őszinte? — Elvárom. — Az il^en piszok ringyó azt sem érdemli meg. hogy egy sort írj neki. Még azt sem, hogy megveted, vagy gyűlölőd. Nem ember az ilyen. — Kemény szavak. András! — Hozzád méltók. A barátod vagyok, nem a gyóntatod, vagy a kenöasszony. Ismerlek téged. Ha a ba-átoddal elbánik egy lány, méghozzá iiveh mocsokul, ilyen orvul, akkor azt a lányt te végig pofoznád a Retek utcán. — Nem a büszkeségemet sérti, — csattant fel Takács. — Tudom. Nem Takács Lajost bántotta meg egy hülye csitri, hanem Takács Lajos tizedest. aki nem kószálhat most vele kedve szerint a Várban. — Még az sem undorít. Engem az bánt, hogy beleszerettem valakibe, aki egy időben még ember volt kívül is, belül is. Vafc- voltam, nem vettem észre, hogy egy gilisztát ölelgettem. Nagy marha vagyok, megérdemeltem. Irigyellek. Csík, Zsuzsának a kisujja többet ér, mint tíz fővárosi Liza. (Folyta tjük.) Somotyl /
