Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-26 / 199. szám
A mezSgazdasági párthatározatok nyomában A kedvezőtlen adottságú tsz-ek perspektívája FELKÉSZÜLÉS A BŰZAVETÉSRE Őszi munkák augusztusban 10680 vagon kukoricái várnak M integy 250 ezer embert, termelőszövetkezeti tagot, vagy termelőszövetkezetben dolgozót érint közvetlenül ez a téma. A szövetkezeti gazdaságok egyhar- madát a közvélemény »gyenge« jelzővel illeti, s ez níél- tán sérti az itt dolgozó tagokat, dolgozókat. Hiszen a legtöbb gazdaságban a tagság tehet a legkevésbé arról, hogy gazdasági eredményeik nem érik el az átlagot, bár dolgoznak ők annyit, vagy esetenként többet, mint az »erős« szövetkezetek tagjai. Éppen ezért helyesebb, ha ezeket a gazdaságokat a nehezebben kimondható, de a tényeket mindenképpen megerősítő »kedvezőtlen adottságú« szövetkezeteknek nevezzük. A kedvezőtlen adottságnak több összetevője van, így a gyenge teirmőképességű és kedvezőtlen domborzatú talaj ; a föld eltartóképességét, illetve a helyi foglalkoztatási lehetőségeket jóval meghaladó népsűrűség stb. Ezek miatt az ilyen vidékeken nagyobb befektetéssel és szorgalommal is kisebb eredményt, jövedelmet érhetnek el a szövetkezetek. mint a jobb főidő és kedvezőbb adottságú területeken működő gazdaságok. Az igazsághoz tartozik: jó néhány szövetkezetben az előbbiekben felsorolt, kedvezőtlen adott- j ságok leküzdését az is nehe- j zíti, hogy alacsony színvonalú a vezetés, a munka- és j üzemszervezés. Ezeknek a gazdaságoknak, illetve tagjaiknak problémái nem újkeletűek, és még azt j sem mondhatjuk, hogy nem j élezték mindenkor a társada- lom segítőkészséget. A segítés j módja, mértéke azonban min- | dérikor a közgazdasági kör- j nyezethez, a mezőgazdaság j előtt álló feladatokhoz igazo- ] dott, s igazodik a jövőben is. | A kedvezőtlen adottságú tsz-ek támogatásának kezdeti időszakában a segítés a tagok jövedelmének kiegészítésére korlátozódott. Később az állam ösztönözte a szövetkezeteket az adottságaiknak leginkább megfelelő termények, állati termékek termelésére. Természetesen a támogatás, a segítség sohasem pótolhatta a szövetkezeti tagok kemény munkáját, helytállását,. s a jövőben is elsősorban tőlük függ, hogyan élnek az állam, a társadalom biztosította lehetőségekkel. Az utóbbi évek általános gazdasági és kulturális fejlődése, a munkásosztály és a szocialista ipar növekvő eredményei, az élelmiszertermelés emelkedése megfelelő alapot biztosítottak ahhoz, hogy gyorsabb ütemben változtassunk a kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzetén. Napjainkban lehetőség nyílik a mezőgazdaságban is a fokozottabb szakosításra, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. A párt felsőbb szervének határozata után a kormányzati szervek is kidolgozták a szükséges intézkedéseket, s a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek fejlesztését szolgáló gazdasági ösztönzők az V. ötéves terv szabályozó rendszerének szerves részei lesznek. Több megyében fejlesztési koncepciókat dolgoztak ki, majd elkészítik a kedvezőtlen adottságú területek fejlesztésének komplex tervét. A fejlesztési programok tehát nem maradnak egy-egy termelő- szövetkezet határain belül, túllépik azokat, s tájkörzeteket fognak át. A kedveztél en adottságú termelőszövetkezetek | írsadalmi, gazdasági ne- j hézségeit nem lehet megoldani a helyi párt-, társadalmi és gazdasági szervek nélkül. Látogatók a kultúra házában Á barátság szálai A szombat reggeli találkozásról senki sem késett el. Bár volt, akinek szabad szombatja volt, hat órakor mégis ott volt a SÁÉV irodaépülete előtt, ahogy megbeszélték. Huszonkettőn, a textilművéktől, huszonketten a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalattól. Valamennyien részt j vesznek a Magyar—Szovjet j Baráti Társaság tagcsoportjainak munkájában. A textilesek még azt is elmondhatták magukról: ők tagjai a Moszkvai Rádió Magyar Adása Hallgatóinak Baráti Klubjának. Egy mindössze háromhónapos, azonban tevékeny közösség tagjai. A Kaposvár—Budapest közötti csaknem háromórás autóbuszát észrevétlenül telt el. erről az utasok gondoskodtak: akadt mesélni való bőven, akár az egyéni, akár a közös gondokról, élményekről. Az első út a Citadellához vezetett. Egy kis ízelítő a délelőtti ködös fővárosból... Az ebédet orosz módra terítették a Bajkál étteremben. Délután a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Oleq Tos- csakov kulturális osztályvezető és Bozsuk Mihály tolmácsreferens kedves ismerősként kösizöntotte a kaposváriakat. A barátság már hosszabb ideje tart, nemcsak a személyes kapcsolatok, hanem a munka is összeköti őket. Együtt indultunk az épület megtekintésére, amely — mint megtudtuk — nemrégiben az I. szovjet—magyar barátságfesztivál főhadiszállása volt; a falakon kiállított tablók is at-re emlékeztetnek. Kalandozás a képek között, s máris megelevenedik egy ismerős ország ezernyi arca. A nemzetközi kiállítások nagydíjas fotói arról árulkodtak, amiről a házigazdák is beszéltek: a Szovjetunió sok köztársasága, tája ismeretlen a magyar emberek előtt. Ezért tesznek meg mindent a ház dolgozói, hogy mind több film és kiállítás segítségével beszéljenek hazájukról magyar barátaiknak. Bizonyára sokáig megmaradnak a kaposváriak emlékezetében azok a filmkockák, melyek a szovjet—magyar együttműködésről és a Szovjetunió életéről peregtek a vetítőteremben. Az est fénypontja az ukrán lég balett; Tüzparádé című mű- sora volt a Kisstadionban. Az előadás nemcsak a mesék világát elevenítette meg. nemcsak az ukrán táncokból adott ízelítőt, hanem emlékeztetett ,a második világháború borzalmaira is. A siker? Az utcai plakátokon nagy betűkkel hirdetik: a nagy érdeklődés miatt három napig prolongálva... N. J. Nemzetközi konferencia Keszthelyen Keszthelyen, a Helikon-szállóban hétfőn megkezdődött a Bolyai János matematikai társulat 5 napos nemzetközi információ elméleti kollokviuma. A magyar kutatók eredményeinek nemzeközi elismerését tanúsítja, hogy a mostani konferencián 15 ország több mint 100 kutatója vesz részt. A konferencián 5 előadás hangzik el plenum előtt. Az elsőt tegnap délután V. V. Zjablov, a szovjet információ továbbítási kutató intézet munkatársa tartotta a hibajavító kódok bonyolultságának témájáról. A konferencia további súlyponti kérdése a hírközlési hálózatok információelmélete, amelyben az utóbbi években ugrásszerű fejlődés következett be, jelen-ős mértékben a magyar kutatók munkája eredményeként. Legfőbb feladatuk, hogy tárják és mérjék föl a helyi adottságokat és lehetőségeket a gazdálkodás fejlesztésére. Tekintve, hogy a kedvezőtlen adottságok — a rossz talaj - és domborzati viszonyok stb. — nem egy-egy szövetkezeti gazdaság határára korlátozódnak, hanem az esetek többségében tájkörzeteket érintenek, a pártszervezetek szervezzék meg a termelőszövetkezetek közötti összefogást. Támogassák az olyan kooperációkat, melyek az arra alkalmas termelőszövetkezetek vagy állami gazdaságok szervezésével, közreműködésével — az iparszerű termelési rendszerekhez hasonlóan — gazdasági alapon összefogják egy-egy táj- I körzet nagyüzemeit. Az ilyen társulások, egyesülések alkalmas kereteivé válhatnak az átfogó fejlesztésnek, az adottságoknak legjobban megfelelő gazdaságos termelés szervezésének. A pártszervezetek vegyenek részt az üzemfejlesztési tervek készítésében. Ügyeljenek arra, hogy ne merüljenek el a részletkérdésekben, figyelmüket a jövő szempontjából legfontosabb kérdésekre koncén tx-álják. A z üzemfejlesztési terveket az üzemek vezetőinek kell elkészíteniük, s erre' nem mindegyik szövet- kezeiben képesek a vezetők. A j szövetkezetek kedvezőtlen j adottságai miatt — alacsony j jövedelem, gyenge szociális ellátottság, nagyobb fokú bizonytalanság — a szakemberek száma és felkészültsége j alacsonyabb, mint a jól vagy közepesen gazdálkodó szövetkezetekben. Több gazdaságban a vezetőség is megerősítésre szorul. A pártszervezetekre hárul az a feladat, hogy a káderpolitikai irányelvek figyelembevételével erősítsékj szövetkezetük gazdasági és j szakvezetését. Helyes, ha terveik készítéséhez a környező tsz-ek jól felkészült szakvezetőinek segítségét is igénylik. A kéHvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek tagjai nagy jelentőségű lépés előtt állnak: jövőjükről döntenek, amikor meghatározzák gazdaságúk fejlesztésének irányát, módját. A mai döntés előnyét vagy hátrányát még a későbbi generációk is érzékelik. A helyes döntés meghozatalában a pártszervezetek segítsék a tsz tagjait.- M. S. ■ A termelőszövetkezeti közös táblákról a burgonyának mintegy negyedét takarították be eddig. Nemrég még a kalászosok aratásáról írtunk — ma arról tudósíthatunk, hogy a megye termelőszövetkezeteiben 75 205 hektár talajmunkával, 10 ezer hektár másod-, illetve tarlóvetéssel végeztek. Minderről a megyei tanács mező- és élelmiszer-gazdasági . bizottsága fejlesztési albizottságának tegnapi kibővített ülésén hallottunk. Az ülésen, melyen Tóth Károly, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője elnökölt, részt vett és felszólalt dr. Solymos- sy Dezső, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese is. A gabonabetakarítás nagy munkája a közismert időjárási körülmények folytán a kora nyári becsléseknél alacsonyabb terméshozamokkal zárult. A Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat eddig 12 174 vagon étkezési búzát vett meg a gazdaságoktól, összességében 12 407 vagon átvételére van kilátás (tavaly 16 800 vagon étkezési búzát vásárolt a vállalat). Takarmánygabonából ezervagonos kieséssel számolnak. A megye termelőszövetkezeteiben megkezdődtek az őszi burgonyabetakarítási munkák. Az állami gazdaságokban — a lábodiban és a siófokiban — ugyancsak ezen dolgoznak, s"1 máris van panaszuk: nem veszi át tőlük az étkezési burgonyát a MÉK. (Mint megtudtuk, ennek oka, hogy a szövetkezeti közös vállalat egyelőre nem tudja elhelyezni az árut, mert a többnyire éretlen burgonyát a romlásveszély miatt nem szívesen tárolják a megrendelő partnerek.) Termelőszövetkezeteink lu- cematábláin a második kaszálást sem kísérte több szerencse, mint az elsőt, ugyanis a sok eső ezúttal is minőség- romlást okozott. Kiszedték több mint száz hektáron a hagymát, s folyamatosan takarítják /be a többi zöldséget, továbbá a csaknem 600 hektár dohányt. A 10 308 hektár silókukoricának mintegy 25—30 százalékát behordták, a munka üteme megfelel a tavalyinak. Az állami gazdaságoknál ez a feladat 2095 hektáron vár a gépekre, s úgy számolnak, hogy szeptember 10-ig végeznek vele. Az állami nagyüzemek közül csupán a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságnak van cukorrépája — 550 hektárral —,-a tervek szerint holnapután fognak hozzá a szedéshez és a szállításhoz. 400 mázsás átlagtermésre van kilátás hektáronként. Az állami gazdaságokban és a tsz-ekben is mind nagyobb területről kerül le a napraforgó. Az ősz legnagyobb betakarítási munkáját majd a kukorica adja, hiszen csupán az állami gazdaságokban több mint tízezer hektáron terem (előreláthatóan szeptember közepén látnak hozzá a töréséhez). A vállalatnak a tsz- ekkel 10 491, az állami gazdaságokkal pedig 550 vagon kukoricára szóló szerződésük van, a becslések szerint azonban — az elemi csapások okozta veszteségek miatt — ennél kevesebbet, 10 680 vagonnyit várnak. Napraforgóból 52 vagon átvételét tervezi a vállalat. A fejlesztési albizottság tegnapi ülésén sok szó esett a legtöbb munkát adó növények. így a kukorica és a cu- [ korrépa betakarításáról, az emberi és gépi erő jó szervezésének a fontosságáról. A kukorica gyors és biztonságos elhelyezése fokozhatja a betakarítás ütemét. Közeledik az őszi vetések ideje. Az állami gazdaságok Somogybán az idén 10 307 hektáron vetnek búzát a tavalyi 9295-tel szemben. Tóth Károly a vitazárójában hangsúlyozta: népgazdasági és üzemi érdek egyaránt az őszi kenyérgabo- j na-vetési terv teljesítése. Lehetőség szerint növeljék a területet. de legalább az 1973. évi szintet érjék el a gazdaságok. Ehhez elegendő vetőmag és gépi erő áll rendelkezésükre. A gazdag hozamok megalapozása érdekében fokozott | gonddal végezzék a magágy- készítést, szerezzenek be jó vetőmagot — így biztonságosabban nézhetnek a jövő évi j aratás elé megyénk mezőgaz- I dasági üzemei. H. F. Cérnagyári tapasztalatok Takarékosan, termelékenyebben A KÖZPONTI BIZOTTSÁG 1974. december 5-i határozata nyomán készült cérnagyári intézkedési terv időarányos végrehajtásának tapasztalatait tárgyalta meg legutóbbi ülésén a nagyatádi városi pártvégrehajtóbizottság. Megállapította, hogy az üzem vezetői jóL dolgozták ki feladataikat és teremtették meg azok végrehajtásának műszaki, személyi feltételeit, gondoskodtak a végrehajtás folyamatos ellenőrzéséről is. Készáru tervü ket időarányosan 101 százalékra teljesítették, és 557 tonnával termeltek többet a tervezettnél. Több gépcsoportnál jobb szervezéssel, technikai és technológiai változtatással sikerült a termelékenységi tervüket 5 százalékkal túlteljesíteni. Az üzemben megkülönböztetett figyelmet fordítanak a takarékosságra. Felülvizsgálták az importból származó alkatrészek'rendeléseit, és mintegy másfél millió forinttal csökkentették azt. Ugyancsak jelentős — százezer forintos — megtakarítást eredményezett 5 hónap alatt a tőkés importból származó festék és vegyszer hazai vagy szocialista országban vásárolt anyagokkal törlénö helyettesítése is. Az év második felében ebből 200—300 ezer forintos megtakarí tásra számítanak. Takarékoskodtak az energiával, kevesebb földgázt és villamos energiát használtak fel. Csökkent a selejtes áruk mennyisége; az előforduló se- lejtet összegyűjtik, átdolgozzák, hasznosítják.. Az üzem vezetői rendszeresen értékelik az üzem teszek terveinek végrehajtását, és gyorsan intézkednek ott, ahol arra szükség van. Növekedett az üzemben a pártellenőrzés hatékonysága is: a pártvezetőség és az alapszervezetek vezetőségei egyaránt nagy gondot fordítanak a tervek végrehajtásának segítésére és elleni munkában. Az üzem vala- i mennyi dolgozójára kiterjedő felvilágosító tevékenységben a pártszervezetek mellett jelentős részt vállaltak az üzem KISZ-szervezetei és a szakszervezeti bizottság. A társadalmi szervek munkája nyomán munkaverseny, az újítómozgalom célkitűzései egyre jobban tükrözik a határozat végrehajtásának cérnagyári ^feladatait. Az üzem vezetői jól tudják, hogy az intézkedési tervek nem kampányfeladatokat tartalmaznak, hanem folyamatos és állandó tennivalókat szabnak meg. A kezdeti eredmények arra serkentik őkfet. hogy még nagyobb gondot fordítsanak a lehetőségek további kutatására, kihasználására. A jövőben is legfontosabb feladatuknak tekintik az anyag- takarékosságot, a hulladék és a selejt csökkentését. Rövidíteni kell az átfutási időt, mely a készletek alakulására is kedvezően hat. A jelenlegi papirlására térnek rá. Kísérleteket folytatnak azzal a céllal, ho-gy a fonalperzselö gépeket benzinről ' földgázüzemelésűre tudják átállítani. A jövőben kevesebb fajta fonalat gyártanak, ami a tömegszerű termelést segíti elő. A VB HANGSÚLYOZTA: a további munka szempontjából nagy jelentősége van anniak, hogy az üzem vezetői reálisan ítélik meg eddigi gazdálkodásukat, a terv végrehajtását, és annak tapasztalatairól helyes következtetést vonnak le a további teendőkre. Felhívta a figyelmet a munkaerő racionálisabb felhasználására, az észszerű és takarékos gazdálkodás állandósítására. Fokozni kell a belső ellenőrzést és to- * vább kell javítani a munka- fegyelmet. Mindez nagyobb felelősséget ró a pártszervese - lekre, a KISZ-szerrezetekre és a szakszervezetekre is. Javasolták, hogy a következő időszakban a dolgozóikkal üzemi aktívaértekezleten és szabad pártnapon tárgyalják meg eddigi eredményeiket és további feladataikat. Iíorcsi Sándor E2SE23I3 orzesere. A KB-hataroz.at végrehajtásával kapcsolatos feladatok ismertetése megfeleld | csomagolás helyett zsugorfoliás helyet kapott a tömegpolitikai t csomagolóanyagok fetfhasmá-
