Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-23 / 197. szám
te/ Az ismert dal mostanában úgy lenne érvényes, hogy strassén, streeten, ulicán, boulevardon ... Ezt az arra járó turista figyelmébe ajánlom. Jómagam már ott tartottam, hogy ó, hazámfia felkiáltással az illető nyakába borulok, ha meghallok néhány magyar szót. Most, hogy hazaértem, különös örömmel töltött el nyelvünk muzsikája. Kellemes borzongás vett erőt rajtam; újra itthon, magyar honban. És, bár az idén nem léptem át — és nem is fogom átlépni — az országhatárt, azért elmondhatom: 1975-ben is jártam külföldön. Méghozzá nem is akármilyen külföldön, hanem Eszperantó fővárosában, Váz y Jutcában, ahol a népek nyelve egyesült. Mindenki mutogatott, és tökéletesen megértettük egymást. És újabb bizonyítékot találtam a világon mindenütt élnek magyarok tételre. Sőt az eszperantó főváros néhány külső kerületében, melyek a zengzetes Kígyó utca és Haris köz névre hallgatnak, kisebb magyar kolóniákra bukkantam. Csak egyet nem értek. Hova'dugták'Budapestet? Eredetileg ugyanis oda szerettem volna utazni. L. P. SZABAD IDŐ Séta, kocogás,sport Dénes, Franciska meg a tacskó Az aktív pihenésnek számos formája van: lehet séta, torna, játék, bármilyen sport. A legegyszerűbb közülük a séta. Sportorvosok tapasztalatai szerint a napi kétórai séta a legjobb módszer egészségünk megőrzésére. Akkor is értékes, ha munkába menet vagy jövet sétálunk, de sokkal célravezetőbb a természetjárás. De tudunk többet is tenni az egészségünkért. Vállaljuk-e a »kocogó« mozgalomban való aktív részvételt, a reggeli úszást, vagy jobban szeretjük az evezést, a különböző sportjátékokat, esetleg a téli sportokhoz van nagyobb kedvünk, vagy páros küzdelmekben óhajtjuk fejleszteni izmainkat? Kneipp, a természetes gyógymód apostola írta száz évvel ezelőtt: »Nem csoda, hogy a betegségek annyi áldozatot követelnek, amikor az emberiség annyira eltávolodott egyszerű, természetes életmódjától. Nem kell ezért feláldozni korunk technikai vívmányait, de meg kell találnunk a helyes egyensúlyt a munka és a pihenés között, hogy túlhajszolt idegrendszerünk korai elhasználódását megakadályozzuk.« A természetjárást összekapcsolhatjuk tudományos, műAz inkák sportja Spanyol krónikások szerint Az Inkák életében, a spanyol hódítás előtti régi Peruban fontos szerepe volt a sportnak. Kiderült ez az inkák birodalmának egykori fővárosában, Ouzcóban fennmaradt épületek vizsgálatából. A mai napig megtalálhatók néhány sportlétesítmény maradványai. Bizonyos jelek arra mutatnák, hogy öachacutek Vupamue, az inkák egyik hercege Dél-Amerikában jóval az első európai partraszállása előtt már versenyeket rendeA konkvisztádorok beszámolói szerint az inkák a különféle ünnepségeken közös sport- versenyeket rendeztek. Épp ezért sokan úgy gondolják, hogy a palota nevű labdajáték a régi inkáktól ered. Megtudhatjuk továbbá, hogy Ata- hualpa inka herceg, akit Francesco Pizarro spanyol hódító rabságba vetett, a spanyoloknál igen gyorsan megtanult sakkozni, és megpróbálta megtanítani őket egy másik játékra, amely hasonlított a sakikvószeli érdeklődésünkkel. A mozgás — ha nem jár rohanással — megtanít szemlélődni, kielégíti változatosságra irányuló igényünket, szellemileg és fizikailag fellendít. A sport szórakoztat, áthangol, kikapcsol a mindennapi munkából, fejleszti az izomerőt, gyorssá, ügyessé, állóképessé tesz, mozdulataink harmonikussá válnak általa. Ha okosan edztink, ez fölfrissít, és testi egészségünket, életerőnket növeli. A sportban elért eredmények sikerélményt nyújthatnak. Az izomerő, a gyorsaság, az ügyesség fejlesztése eredményesebbé teheti működésünket munkahelyünkön és az otthonunkban is. A test és a lélek edzését hasznosan egészíti ki a jóga. A jóga nemcsak izomerő-fejlesztő, kondíciójavító, hanem hosszú gyakorlás után képessé tesz arra is bennünket, hogy bizonyos fokig megvalósítsuk a lélek uralmát a test fölött. A helyes légzés elsajátításával is sokat tehetünk általános közérzetünk javításáért, szervezetünk ellenállóképességének növeléséért. A teljesítőképesség fokozását, testünk regenerációját, az önfegyelemre való nevelést mindennapos tornával érhetjük el. Elsősorban talajgyakorlatokat ajánlanak a szakemberek. Ügyelnünk kell arra, hogy a nehéz gyakorlatokat könnyebbek előzzék meg, és hogy lazító gyakorlatokat iktassunk közbe. ) Hogy jövök én ahhoz, hogy egy Andrássy grófot csak úgy ledánesezzek ? Nos, kölcsönvettem a címet az idegenvezető kislánytól, aki napjában tizenötször felmondja a tudatlan, ám mohó kíváncsi- ságú túristáknak Dénes és Franciska szomorúszép történetét ... Ez a história tömören persze benne áll a bédekkerekben. Teljes valóságában azonban itt, a krasznahorkai mau- zó'eum hűvös csendjében és a szájtáti turisták áhítatában bomlik ki. Az avatatlan utazó azt hinné, hogy a Rozsnyó és Kassa közötti szelíd folyómeder és a hatalmas szlovák hegység nagyszerű történelmi látványossága Krasznahorka büszke vára. Nos, ami a vár büszkeségét és magasságát illeti: nem fér kétség hozzá, mindkettő valódi. Sokan mégis inkább a mauzóleumhoz zarándokolnak. Csak le kell kanyarodni a műútról, és máris elénk tárul az építmény fehér kupolája, kerítése és a kovácsoltvas kapu. »Az Andrássy gróf építtette nejének, a szép bécsi színésznőnek: Franciskának.« Várakozunk. Az avatottak böngészik a feliratot is: »Non vide- re, séd esse«. »Nem látszani, hanem lenni«. Leforrázva hallgatok, porig alázva Andrássy Dénes gróf tömör bölcsességének súlya alatt. Azután megnyílik a kapu, s máris kezdődik a história. Az ifjú Andrássy gróf Bécsben tartózkodván megismerkedett az opera ifjú énekesnőjével, a cseh származású 1 Hadd izmosodjék a gyerek! zeit. E versenyek során, ame- hoz, a konkvisztádorok számályeket később hivatalosan a hercegről neveztek el, többek között a herceg szolgálatában álló küldöncöknek kellett gyorsaságukat bizonyítaniuk. Spanyol krónikások írásai szerint egy kilométert körülbelül 4 perc alatt tettek meg. ra azonban túlságosan bonyolult volt. Az inkák körében állítólag nagyon népszerű volt egy olyan versenyjáté'k. amelyben egy gyapjúfonalból készült, meglehetősen nehéz labdát kellett a magasba dobni. éltében háiyogos volt. Kérem, nekem megrogynak a térdeim ennyi szörnyűszép dolog hallatán. A hűség felmagasztosu- lása ez. És bizony könnyek szöknek a szemembe. Mauzóleum a hitvesnek, síremlék a kutyának! Mi több: Kraszna- horkán külön múzeum a jóságos arcú Franciskának, portréjával szemben pedig a kitagadó nagyasszony képe, aki olyan fejedelmi szigorral néz szemközt rangon aluli menyével, mint ahogy azt az utazási irodában a pénzváltó hölgyek teszik a turistákkal. Hát így. Nem is tudom, miért volt olyan érzésem, kitámolyogván a mauzóleumból, hegy a valóban művészi a'kővel encei üveglapocskák j tások mögött Közép-Európa legdrágább íalvédőját láttam. Mindegy, én adózom a nagyságnak. Már tudniillik annak, hogy er/, a díszes mauzóleum, a benne levő összes márványnyal. intarziával, aranyfóliával és ezüstgalambbal — két év alatt készült el. Két év alatt — határidőre! Azóta is csak látom a sz- rnat. Tröszt Tibor Hablavecz Franciskával. A találkozásból szerelem lett, a szerelemből házasság, ami egy gróf és egy színésznő esetében rangol aluli frigy. Ebből pedig mi tagadás — kitagadás lett. A kitagadás nyomán száműzetés, melynek nehéz I napjai 6orán a szegény gróf beutazta Nyugat-Európát, elvégezte a müncheni Akadémia festő tagozatát. Rajzmappával a kezében, szerelemmel a szívében fogadta a szomorú hírt, hogy ősei elhunytéval reá szállott a krasznahorkai vár és az uradalom. A nagyszerű szerelem emlékére, kétmillió aranyon a világ összes márványbánvájá- nak anyagából fölépítteUe a mauzóleumot. A kupolát belülről közé tett még velenceibb aranyfólia világítja meg az elhűlő turisták ámulatára. Gyermekük nem volt, ezért ketten nyugosznak a fehér .márvány szarkofágban. Kedvenc tacskójukat Stróbl Alajos mintázta vörös márványba, s a nemes eb szeméhez kétféle üveget használt, mivel a kutyus egyik szeme, még A KGST-országok megrendelésére ELEFANTKOZMETIKA Ez a dániai ötlet arról tanúskodik, hogy viszonylag egyszerű eszközökkel hasznos játszótéri testedző alkalma.osságok készíthetők a kisgyermekek számára. Néhány »kiszolgált« acél tekercsrúgó csaknem minden hulladéktelepen fellelhető, s nem jelenthet problémát a 20—30 milliméter vastag deszka beszerzése, amelyből könnyen elkészíthető az állatot utánzó forrna. Az izomerősítő, ügyességet fejlesztő játékszert földbe süllyesztett betonkockához kell erősíteni. A szverdlovszki Ural más gyár a Szovjetunió egyik legnagyobb gépgyára. Termékeinek jelentős részét a KGST- országokba szállítja. Itt gyártott berendezések dolgoznak a bulgáriai Kremikovó, 'a lengyel Nowa Huta. az NDK-beli Őst. a román. Galac és a magyar Dunai Vasmű kohászat’ üzemeiben. Az Uralmas gyár a KGST komplex programjának elfogadása óta a szocialista országok újabb nagy megrendeléseinek sorozatát teljesítette. Magyarországnak például folyamatos acélöntéshez szükséges berendezéseket szállított; ugyanilyen gépek készültek Jugoszlávia részére is. Romániába külszíni fejtésre alkalmas, nagy teljesítményű kotrógépeket, Lengyelországba olajfúró-berendezéseket szállítottak. Készülnek egy rendkívüli méretű, 5000 köbméter hrsznos térfogatú kohó tervei is. Mindez ugyancsak a szoc:s’isla országok megrendelésére. A parfiV*ra• /. r ?? am»srto Hau! n Az uráli gyárban most egy gigantikus méretű lépegető ex Icává tor készül, amelynek három markolókanala lesz: egy-egy 80, 90 és 100 köbméteres. Most tervezik azt a különleges fúróberendezést, amellyel 15 000 méter mélységbe lehet majd lehatolni. Enyhítő körülmény Kérem a munkaügyi döntőbizottságot, vegye figyelembe állhatatos hűségemet, ragaszkodásomat a vállalathoz. Mert bár megjártam a ranglétra több fokát, soha nem hagytam cserben munkahelyemet. Még akkor sem, amikor már nem volt több létrafok a lábam alatt, és csak az anyafölddel érintkezett a talpam. Szóval, művezetőként kezdtem itt. Fiatal, erős ember voltam, a reggeli két-három deci rum — akkor még az volt a divat, nem a cseresznye. — meg sem kottyant. Mégis leváltottak. Segédmü- vezetönek oszlottak be. Már ekkor megfordult a fejemben, hogy elmegyek innen. De milyen embery.az, kérdezem tisztelettel, aki ágy váltogatja a munkahelyét, mint a fehérneműjét? Na, ugye. Tehát maradtam. Gondoltam, nekem itt kell bebizonyítanom, hogy nem vagyok olyan gyenge legény, mint amilyennek hisznek: bíróm én a szeszt. Napról napra szívós kitartással igyekeztem megfelelni a féldeciknek és a fröccsöknek. És amikor már azt hittem, bizonyítottam önmagam és feletteseim előtt, megint lejjebb kerültem egy fokkal. — Én itt egy percig se maradok — mondtam a főnükömnek, aki udvariasan csak annyit tett hozzá: nálunk rég eltörölték a röghöz- kötöttséget. De jól tudtam, hogy a cég munkaeröhiány- nyal küzd, és nemigen tud nélkülözni ilyen gyakorlott szakembert, mint én. Szökjek meg a nehézségek elöl? Betyárbecsület is van a világon! Raktárost beosztást és egy jó óra hosszat tarló szóbeli kioktatást — mellé meg egy határozatot kaptam. Üj beosztásomban is komolyan vettem a munkámat, és bár nagyon nekikeseredtem, javamra szolgáljon, hogy semmivel nem ittam többet, mint addig. Hát nem fejlődés volt ez? És mégsem méltányolták. Könyörtelenül visszaminősítettek segédraktárosnak. Most már valóban a jó szívem tartott tússzá attól, hogy kikérjem a munkakönyvemet. De én tudtam, hogy mivel tartozom a munkahelyemnek — már a megállapított kártérítési összegen felül is. Persze, megint elhatároztam, hogy elkerülöm a rossz társaságot. Tehetek én arról, hogy a környéken csak egy italbolt van? Mindig beléjük botlottam. És mi lett a vége? A raktárból is kikerültem. Segédmunkás lettem, amolyan -juss oda, hozd ide« ember, az én múltammal! Nem mondom, ez is felelős beosztás, de azért nem ilyet érdemeltem több mint két évtizedes helytállásomért. Mindegy, beletörődtem,, és elhatároztam: tudásom Hegjavát adom, hogy e munkaköri megelégedésre lássam el. És most mégis el akarnak bocsátani. Jó. elismerem, hogy néha egy kicsit elmaradtam, amikor valamiért kiküldtek a városba, de a munkaidő vége elölt mindig visszaértem. Kérem tehát a döntőbizottságot, enyhítő körülményként vegye figyelembe hűségemet, törzsgárúalagságomat, azt, hogy a leg válságosabb időszakban sem hagytam cserben vállalatomat, huszonhárom évig becsülettel, kitartóan támogattam a magas termelési eredmények elérésében. r. l. Dr. Möcsányi Mihály, a kertészeti tudományok neves művelője »magánszorgalomból« esztendők óta a fertődi Esz- terházy-kastély építéstörténetét és egykori főúri gazdáinak élettörténetét kutatja. Az amatőr történész a hercegi család különböző levéltárakban fellelhető iratanyagát lefényképezte. A több ezer, jórészt német nyelvű, dokumentumgyűjtemény szöveghű megfejtése érdekében — alapos tanulmányok révén — elsajátította a korabeli népiét írásmód és szóhasználat árnyalatos ismeretét. Ennek eredményeként a hivatásos kutatok hitelesnek minősített korábbi szövegétültetését az illetékes fórumok jóváhagyásával lényegesen finomította. A későbarokk épületköltemény pedig annyira elbűvölte, hogy sok száz munkaórával, könv- nyen alakítható finn nyírfából a makettjét is elkészítette. Möcsényi professzor a kas- télv valóságos anatómusává vált: a »magyar Versaillesszinte minden porcikáját megbízható alapossággal isméid. Még azt is tudja, hogy a százados. vaskos falazatban a cső- és csatornahálózat erezete mely pontokon helyezkedik el. ■ Az egyes tégladarabok »genezisét« is felderítette: hónáét, milyen gyárból, miféle . betűjelzéssel, mikor kerültek oda. K u ta tómű nká j a ku 11 ú rh i stóriai titkokról is föllebbentei- te a fátylat. Sokáig rejtély volt például, hogy a hercegi operaház részére , külföldről érkező partitúrákat ki írta át alacsonyabb hangíekvésbe. A sárguló irományokból sikerült kibogarászni, hogy a »hamisító« nem volt más. mint Haydn, aki az egyik énekesnő iránti vonzalmából »vetemedett« erre.
