Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-20 / 195. szám
XXXI. évfolyam 195. szám 1975. augusztus 20., szerda Ára: 80 fillér 1 Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Életünk alaptörvénye Huszonhatodik éviiket töltik be már azok. akik alkotmányunkkal egy időben születtek. Felnőtt egy nemzedék, amelynek történelmi lecke a korábbi időszak. A fiatalok is tudják, hogy mit foglal magában az alkotmány: tudják, hogy jogokról, kötelességekről szól, hogy a legfontosabb valamennyi állampolgár számára. Abban az országban, ahol egykor sem kötelességből, sem jogból nem egyaránt jutott szegénynek és gazdagnak, micsoda változást iktathatott törvénybe az alkotmány! Megkülönböztetéssel megalázottaknak az állam- polgári egyenlőséget. Megkurtított választási joghoz szoktatott millióknak a szabad véleménynyilvánítást, a közéleti tisztség betöltésének a lehetőségét. Általános, közvetlen és titkos szavazással megválasztott parlamentet, amelyben a dolgozó nép minden rétege képviselteti magát, melyben a népakarat juthat érvényre ... Aki megélte az előzményeket, ünnepnek tartaná augusztus húszadikát akkor is. ha a naptár nem piros betűkkel jelölné a napot. Ünnepelné, mert teljes jogú állampolgári mivoltát az alkotmány szentesítette. Minderre érdemes emlékeznünk az évforduló idején. Nem mintha a múlt emlegetése nélkül nem tehetnénk dolgunkat, de a múlt ismeretében bizonyára nagyobb ambícióval tesszük. Mert az alakulás, a formálódás óhatatlanul azt is eszünkbe juttatja, hogy életünk alaptörvényében, az alkotmányban nemcsak a jogok szerepelnek. Ünneprontó és bántó szándék nélkül: mintha a jogokat emlegetnénk többször, és ritkábban a kötelességeket. Hogy például a munka nemcsak jog, nemcsak az fontos, hogy mindenki képességei szerinti tevékenységet folytathasson, hanem az is, hogy valóban képességei szerint dolgozzék. A pihenés, a szórakozás jogát kérjük számon, valahányszor megzavarják szabad óráinkat, valahányszor kevésnek bizonyul a kulturált szórakozóhelyek száma. És ritkábban emlegetjük a munkahelyi »pihenőket«. Büszkén soroljuk a tanulás jogából következő adatokat: a diplomások, a kvalifikált szakmunkások arányának növekedését. És — okkal egyébként — rejtegetjük a tudatlanság jegyeit. Nagyon is szelíden noszogatjuk az általános iskola befejezésére azt a több tízezernyi gyereket (néhány év múlva teljes jogú állampolgárt), aki a tanköteles korban nem végezte el a nyolc osztályt. Valljuk be őszintén, van még hajlandóság az ügyeskedésre. a könnyebb rész választására. Az apróbb-na- gyobb hiányosságok országos összege vajon mekkora, s hány százalékos lehet a kötelességteljesítés országosat!? Hiba volna a kiváló és a jó teljesítmények fényében megfeledkezni az átlagosnál, a joggal elvártnál is kevesebbet nyújtókról. Különösen, ha a jogokért az elsők között nyújtózkodnak. Alkotmányunk haszonhat éves. Embernek felnőttkor. Ennyi időnek ahhoz is elegendőnek kell lennie, hogy az alapdokumentumot mindannyian jól értelmezzük, es akként is aljúnk, A munkásosztály és a parasztság egy akarattat szolgálja a nép ügyét Losonczi Pál beszéde Az alkotmány ünnepe és Szolnok 900 éves évfordulója I zavartalan, kiegyensúlyozott és tiszteletére kedden délután nagygyűlést rendezett a Tisza parti város ünnepi díszbe öltözött jubileumi terén az MSZMP és a Hazafias Népfront városi bizottsága, valamint a városi tanács. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Gergely István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára, dr. Hegedűs Lajos. a megyei tanács elnöke. A nagyszabású demonstráción több mint húszezren vettek részt. A város dolgozóin kívül különjáratok vitték a megye minden részéből az érdeklődőket. Az ünnéplők között voltak a csepeli munkások küldöttei, akik segítették a szövetkezeti parasztságot az idei gabona- betakarítás nehéz munkájában. Ott voltak a hallgatóság soraiban az országos, ifjúgárda- szemle részvevői is. A Himnusz elhangzása után Sándor László, az MSZMP Szolnoki Városi Bizottságának első titkára mondott megnyitót, majd átadták az új búzából sütött kenyeret az Elnöki Tanács elnökének. Ezután Losonczi Pál emelkedett szólás- ra. — Alkotmányunk születésnapja nemcsak állami, hanem igazi népünnep — kezdte beszedet Losonczi Pál. Az egesz nép Köszönti a gazda jogán és felelősségével az önmaga alkotta művet, összegezi eredményeit, szamba veszi teendőit éj teladatait. Alkotmányunkat olyan alaptörvénynek tekintjük, melyen meg tehet mérni egész társadalmi, politikai, gazdasági es eszmei rendünk értékét. Alkotmányunk egyrészt híven tükrözi elért kivívott eredményeinket, másrészt tág lehetőséget és keretet nyújt a további szocialista fejlődés kibontakoztatására. Mint minden törvénynek, így az alkotmánynak is a gyakorlat a próbaköve. A mi alkotmányunk nem holt betű. hanem élő valóság. Alkotmányunk minden tételének és egészének lényeges jellemzője: a szocialista demokrácia a jogok és a kötelességek eiválaszthatatlanságának elvén nyugszik. Nincsenek jogok kötelesség nélkül, mint ahogy' kötelezettség sem létezhet jogok nélkül. Alkotmányunk napját az új kenyér ünnepeként is számon tartjuk. A kenyér az életet jelképezi népünk gondolkodásában. Alkotmányunk viszont új életünket testesíti meg. Az ünnep igaza politikai tartalma a munkás—paraszt szövetség. Társadalmunk két alapvető osztályának összefogása rendszerünk politikai alapja. A mai ünnep kínálja az alkalmat, hogy ismételten kinyilvánítsuk: a munkásosztály és a parasztság, amely együttesen harcolva és dolgozva rakta le szocialista társadalmunk, iparunk és mezőgazdaságunk szilárd alapját, közösen védte és szilárdította meg a népi hatalmat, a jövőben is egy úton halad előre.1' Közös akarattal szolgálja a nép ügyét és boldogulását. Ezért joggal számít az egesz nép, a társadalom minden tagjának cselekvő közreműködésére. Az idei év eddig mögöttünk kag/oii részében gazdaságunk továbbra is erőteljesen fejlődött. És ez nagy dolog, mert t azok a külgazdasági körülmények, amelyek kedvezőtlenül hatottak ránk, nem változtak még meg. Ennek ellenére a Tő gazdasági ágazatokban a termelés a tervünkben megszabott ütemben es mértékben, sőt egves területeken annál is Pártunk Központi Bizottságának 1974 decemberében hozott határozata — amit jóváhagyott és megerősített a XI. kongresszus — megjelölte azokat a teendőket, melyek biztosíthatják népgazdaságunk erőteljes fejlődését. Losonczi Pál ezután részletesen elemezte Szolnok iparának és építőiparának az országos ütemet is meghaladó fejlődési eredményeit, majd így folytatta: — Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy ahol kellő alapossággal és körültekintéssel fogtak hozzá a gazdasági helyzetünk javítására irányuló intézkedések kidolgozásához és valóra váltásához, ott nem marad el az eredmény. Az élet, a gyakorlat tényei bizonyítják, hogy a számunkra nehezebbé váló külső feltételek és körülmények ellenére reálisak célkitűzéseink. Az eddigi eredményeket azonban csak az első lépésnek tekinthetjük a kijelölt úton. Inkább amolyan biztatásfélének, felhívásnak arra, hogy így, de még gyorsabban kell haladnunk, mert nagyon is sürget az idő bennünket. Sokszor megkérdezték tőlem, miért beszélünk annyit és annyiszor a gondokról, amikor nálunk nagyjából minden rendben van. — Gazdasági helyzetünk őszinte feltárásával az a célunk, hogy népünk jobban megértse a feladatokat: hogy tudja, mit Kitüntetések Megemlékeztek tegnap al- I Nagy Béla, a vésel Egyesült kotmányunk ünnepéről a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságán. Az ünnepségen részt vett Szabó László, a HNF Országos Tanácsának alelnöke és Kocsis László, a HNF Somogy megyei Bizottságának elnöke is. A részvevők áttekintették a népfront- mozgalom több évtizedes munkáját, értékelték az eddig elért eredményeket. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége — az alkotmány ünnepe alkalmából — kitüntető jelvényeket adományozott a kiemelkedő népfrontmunkát végző személyeknek. Ebben az elismerésben részesült dr. Csapiáros _ .... „„„ Q Imre nyugdíjas ügyvéd, a és miért kívánunk, kérünk tő- népfront Somogy megyei eile. Azt akarjuk, hogy gazdasági nehézségeinket ne csak a költségvetés, hanem a vállalatok is a maguk valóságában érezzék. Azt, hogy a vállala(Folytatás a 2. oldalon) nökségének tagja; Bódis Jó zsef, a barcsi járási népfrontbizottság titkára; Mangold Istvánná nyugdíjas szövetkezeti dolgozó, a HNF siófoki városi bizottságának tagja, a népfront nőklubjának elnöke; Űj Élet Termelőszövetkezet fo- gatosa, a helyi népfrontbizottság elnöke; Pétervári Jánosné, a Hámán Kató Általános Iskola igazgatója, Kaposvár belvárosi II. népfrontbizottságának elnöke; Simon Jenő, a Somogy megyei Tanács V. B. ötvöskónyi kórházának gondnoka, a helyi népfrontbizottság titkára, a nagyatádi járási népfrontbízottság tagja és Péter fai Vince, a nagy bajomi áfész kereskedelmi osztályának vezetője, a nagyközségi népfrontbízottság elnöke. A kitüntetéseket tegnap délelőtt Szabó László adta át a megyei népfrontbizottságon rendezett ünnepségen. A Hazafias Népfront kitüntető jelvényét kapta meg augusztus 20-a alkalmából — a HNF Belgrád-rakparti szék- házában — Rumszauer János is, a Somogy megyei Erdőfe]- ügyelőség vezetője, a HNF megyei vezet védelmi szakbizottságának elnöke. ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS NAGYATÁDON „A nép akaratából, a nemzet programjaként Az államalapítás és a szocialista alkotmány, az új kenyér és a munkás—paraszt szövetség hagyományosan szép megyei ünnepét rendezték meg tegnap délután Nagyatádon. A művelődési ház nézőterét munkások és parasztok, a város értelmiségének képviselői töltötték meg. A környező községekből, a járás területéről csaknem kétszázan jöttek el ünnepi díszt öltött, fiatal városunkba. A Himnusz és Váci Mihály Kelet felől című versének elhangzása után a Hazafias Népfront járási és városi bizottsága, a megyei és a városi tanács nevében Uitz Ferencné városi tanácselnök köszöntötte a részvevőket. Külön is üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Tanai Imrét, a megyei pártbizottság titkárát, Klenovits Imrét, az SZMT vezető titkárát és Illés Annát, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjait; Tóth Lajost, a megyei tanács elnökhelyettesét, Gajdos Lászlót, a járási pártbizottság első titkárát, Dorcsi Sándort, a városi pártbizottság titkárát és Simon Ernőné országgyűlési képviselőt. Alkotmányunk születésének huszonhatodik évfordulóján Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Tanai Imre beszéde —■ Tisztéit ünneplő közön- i alkotmányunk napjának elő- ség! j estéjén tisztelettel köszöntőm Államalapításunk, az új ke- j nagygyűlésünk minden rész- nyér hagyományos ünnepének, j vevőjét. Augusztus húszadika hagyományokban gazdag nemzeti ünnepünk. Hangulatát az alkotó gondolatok, a beteljesülések és a megújulási törekvések töltik meg. Augusztus húszadikát néDünk haevn. mánytisztelete és a szocializmus ügyéhez való őszinte elkötelezettsége avatja nemzeti ünnepünkké. Nemrég ünnepeltük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Augusztus húszadika jelentősége is csak április negyediké történelmi ragyogásában érthető meg igazán. Ahogy szocialista hazánk, megyénk épül és szépül, gazdagodik életünk, úgy válik mind világosabbá népünk szívében és gondolatvilágában április negyedikének történelmi jelentősége. Somogy lakossága is méltóan, alkotó munkával ünnepelte április negyedikét. Táplálta ezt az aktivitást az is, hogy pártunk közvetlenül e történelmi évforduló előtt tartotta XI. kongresszusát. Társadalmunk e két nagy eseménye számvetésre és a további feladatok kijelölésére serkentett bennünket A megye kommunistáinak márciusi pártértekezlete többek között kijelentette: ». . .Somogv kommunistái nevében jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy megyénk dolgozói következetesen haladnak a 30 évvel , ezelőtt megkezdett úton.« A felszabadulást követő küzdelmes évek után alkotmányunk a nép jövőjét öntötte jogi formába — mondta az előadó. -— Augusztus 20-án természetesen nemcsak a dokumentumot. nemcsa«. a hazánk társadalmi életét szabályozó alaptörvényt ünnepeljük, hanem a munkásosztályt, a nép szocialista hatalmát, alkotó erejét is. , Tanai Imre ezután méltatta a magyar állam megalapítójának, I. Istvánnak elévülhetetlen történelmi érdemeit, majd megállapította; ... ffiaígfrttás a l aléUftoitíi
