Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-19 / 194. szám

1 helyi határozatok végrehajtásáról R égi, bevált gyakorlat vételeire tett intézkedésekről pártszervezeteinknél, rendszeresen beszámoltatják hogy egyes határozatokat fel- a gazdasági vezetőket. Részt adattervek, illetve intézkedési vállalnak a termelési tanács­tervek formájában fogalmaz- kozások, a. szocialista brigád­nak meg. Ezek magukban foglalják a különböző szintű pártszervek feladatait, megje­lölik a végrehajtás határide­jét, a felelős testületeket. Tartalmazzák a folyamatos ellenőrzés és beszámoltatás szervezeti, politikai követel­ményeit. A végrehajtó munka folya­matának pélkülözhetetlen ele­me a segítőkész és sokoldalú ellenőrzés. Az utóbbi időben az irányító pártszervek na­gyobb figyelmet fordítanak a határozatok célkitűzéseinek megvalósítására az alapszer­vezetekben. A végrehajtás se­gítése ma már a vezetői irá­nyító munka szerves része, a felsőbb pártszervek központi feladata. Az alapszervezetek­ben folyamatosan tájékozód­nak, hogy a végrehajtás hol tart, milyen nehézségek féke­zik a munka elvégzését. A segítő, ellenőrző munka nem korlátozódik a testületekre, hanem a helyszínen vizsgál­ják a tennivalók végrehajtá­sának eredményeit és problé­máit. A határozatok végrehaj­tásának helyszíni ellenőrzését segíti, hogy az irányító párt­szerveit munkatársai a koráb­binál több időt töltenek — és tartalmasabban — az alap- szervezetskben. Ennek ered­ménye már meglátszik! Az alapszervezetek sokol­dalú tennivalói között a ter­melőüzemekben és szövetke­zetekben előtérbe kerültek a gazdasági építőmunka kérdé­sei, s ez a fejlemény jól se­gíti a helyi gazdasági felada­tok megoldását. Az alapszervezetek kezde­ményezték és folyamatosan dolgoznak is az üzem- és munkaszervezésre vonatkozó határozat megvalósításáért is. Részt vesznek az üzemek, szö­vetkezetek éves és középtávú terveinek kialakításában. A tervek teljesítéséről, a hatá­rozatok végrehajtásáról, a dolgozók javaslataira, észre­értekezleteik, a kollektív szer­ződések a termelőszövetkezeti közgyűlések politikai előké­szítésében. A Központi Bizott­ság 1974 decemberi határoza­tának végrehajtására (a ter­melés gazdaságosságára, a termelési struktúra átalakítá­sára, az anyag- és energiata­karékosságra, az import csök­kentésére és az export növe­lésére) helyi intézkedéseket kezdeményeztek. . Elmondhatjuk hogy az alapszervezetek mindenütt egyre nagyobb figyelmet for­dítanak a napi termelési fel- adatokra! Igénylik a dolgo­zók véleményét, hasznosítják javaslataikat. Nem elég haté­kony azonban a gazdasági szervező és ellenőrző munka általában a kisüzemekben és a szövetkezetekben. Az alap- szervezeti vezetőségek egy ré­szének még nincs elég tapasz­talata, ezért sok esetben nem tudják megfogalmazni a helyi tennivalókat. Előfordul, hogy csak általánosságokban ismét­lik az irányító szervek dön­téseit. A határozatok végrehaj­tásának sikere mint eddig, végáő soron az alap- szervezetekben dől el. De attól is függ. hogy a pártélet min­den területen miként alakul a pártszervek és -szervezetek irányító munkája. Fontos fel­adat, hogy a politika végre­hajtását segítő munkastílus minden szinten úgy fejlődjék, hogy a határozatok egységes értelmezésének még jobb fel­tételei alakuljanak ki az alapszervezetekben. Jelenleg és hosszabb távon a pártmunka egyik kulcskér­dése, az irányító szervek egyik legfontosabb feladata, hogy a pártvezeíőségek kap­janak még több segítséget a helyi döntések politikai elő­készítéséhez, megfogalmazá­sához, a felsőbb szervek ha­tározatainak ai a pszervezeti alkalmazásához. F. F. Megkezdődött a silózás A megye termelőszövetkezeteiben 10 742 hektár fővetésű és mintegy 3—4 ezer hektár másodvetésű silókukorica vár betakarításra. A munkához hozzáláttak a gazdaságok, ez idő szerint körülbelül ezer hektáron végeztek a silózással. Tanácskozás tervek készítéséről A mezőgazdasági szövetke­zetekben megkezdődtek a kö­vetkező évre és az V. ötéves tervidőszakra szóló tervezési előkészületek. A TOT elnök­sége hétfőn országos értekez­letet tartott a termelőszövet­kezeti vezetők, a területi szö­vetségek vezető közgazdasági munkatársai részére; az érte­kezleten a tervezéssel kapcso­latos feladatokat vitatták meg dr. Nyíri Béla TOT-elnökhe- lyettes vitaindító előadása nyomán. Gondot okoz, hogy nem nö­vekedett a kívánt mértékben a közös gazdaságok tejterme­lése. Ezért a gazdaságoknak meg kell vizsgálniuk: mit te­gyenek a dinamikusabb fej­lesztés érdekében. Tájékoztatást kaptak az V. öféves tervnek a mezőgazda- sági szövetkezetekre vonatko­zó főbb irányelveiről és köve­telményeiről, valamint az üzemi tervezéssel összefüggő érdekképviseleti tapasztala­tokról. Az üzemeknek a * kö­vetkező években takarékosan kell gazdálkodniuk és foko­zottabban kettl támaszkodniuk saját fejlesztési forrásaikra. Vasárnap is dolgoztak a sörtöltő gépek Készül a kereskedelem is augusztus 20-ra. A Balaton déli partjára nagy vendégse­reget várnak szerdán. Ezért döntöttek úgy, hogy — az ün­nep ellenére — a tavalyinál jóval több boltot. tartanak nyitva. A boltokba áru is kell: a Kaposvári Húskombinátban vasárnap is dolgoztak az em­berek azért, hogy augusztus 20-ra biztosítani tudják a za­vartalan ellátást. Külön mű­szakot szerveztek a Nagyka­nizsai Sörgyár siófoki, bala- tonboglári és kaposvári ki­rendeltségén : szombaton és vasárnap is töltötték a féllite­res üvegeket, hogy idejében a botiokba kerüljön a sör. Az adóügyes séffé vagy az adóügyi munkát. Akár 1947-ig is visszamehetnénk, amikor tanácsi szolgálatba lé­pett Meséli, hogy igen kiváló szakemberek mellett sajátítot­ta el a szakmát. Mindenesetre az eltelt idő alatt egyben egé­szen bizonyos lett: — A módszer: az emberség! Ezen fennakadok. Végül is jó néhány jogszabály alkotja azt a keretet, amelyen belül az adóügyes eljárhat és el is kell járnia. Itt nem nagy sze­rep juthat az . emberségnek, csak a törvény erejének. Két alapszabály — Igaz, de: ebben az iro­dában nincsen egyperces ügy­fél. Mindenkire annyi időt szánunk, amennyit kíván, vagy amennyi szükséges. A másik alapszabály: nem volt rokon, sógor ebben a hivatalban. Le­hetne az ügyfeleket slussz- passz módszerrel intézni: ez jelent meg a közlönyben, az Az egyperces ügyfél: álom. Ilyenre áhítozik a tanácsi dol­gozó. Olyan ügyfélre, aki egy perc alatt el tudja mondani a panaszát. És ilyen tanácsi dolgozóról álmodik az ügyfél is. I Három tömb Akták azonban vannak. Nem tudni, hogy az Igali Kö- J értesítőben, más jogszabály zös Községi Tanács adóügyi csoportvezetője asztalának mi­lyen színű a lapja: barna-e vagy sárga? Mindent eltakar­nak az iratok, s külön kis asztalon elhelyezve három ha­talmas tömb. Ezekben tartják nyilván az adóköteleseket. Fonyó Zoltán kinyit még két- három szekrényt. Tipikus hi­vatali bútorok, sűrűn polcoz- va. Szép rendben sorakoznak a kimutatások, adóívek, be­vallások, statisztikák és min­denfajta olyan dokumentum, amelyik bizonyítja: az adó- 1 gyesek szemmel kísérnek -undent. Fonyó Zoltán mutat­ja: — Ezek a házadósok, itt a boradósok, azok meg a telek után fizetnek az államnak.... Nem a szekrénynél és a zsú­folt íróasztalnál kell kezdeni a csoportvezető bemutatását ban, viszontlátásra! Az embe­rek azonban szeretik tudni, hogy mi miért van, ezért Igénylik, hogy részletesen el­magyarázzam az intézkedé­sünk okát. Persze ebben nem merül ki az adóügyes ember­sége. Mások is dolgoznak, másoknak is drága az idő. Ha minden ügyet a szabályok sze­rint intéznénnek, sokkal több levelet és felszólítást kézbe­síthetne a posta az ügyfele­inknek. Ehelyett van egy sa­ját szerkesztésű felszólításunk, ezt kapják meg, átlépve a fö­lösleges »-aktusokat«. Igáiban az utóbbi időben sok minden változott. Hat év­vel ezelőtt adták el a fürdő mellett az első telket, azóta szinte idényről idényre válto­zik a település arca. Többré­tű lett az adóügyi munka is. Uj emberek, még több ügy­fél. Túl az ezerkétszáz fürdő­tulajdonoson, az ötszáz bor­adót fizetőn, a 200 gépjármű­tulajdonoson és a többieken, ma már négyszáz kartonra •vannak« felfektetve az üdü­lőtelek-tulajdonosok. És ez megint egy új oldala az igali adóügyesek munká­jának: a régi és az új ügyfe­lek. Az előbbiek inkább tisz­tában vannak az adókötele­zettséggel, de például »az üdülőtelek-tulajdonosoknak legföljebb tíz százaléka, ha tisztában van azzal, hogy a tanácsnak bevallást kell kül­deniük.« Egy tanulság Itt megint rákérdezek a bü­rokratizmusra, a hivatali ügy­intézés állandó veszélyére. — Az adóügyi csoport jog­szabályok alapján dolgozik; ott is, ahol bürokratának mondják a munkatársakat. Önöknek szintén ezeket a tör­vényeket kell alkalmazniuk. Ráadásul a tennivalójuk is, az ügyfelek száma is több lett. Egy kicsit gondolkozik a válaszon. — Bürokratizmus? Ha szi­gorúan az előírások alapján dolgozunk, akkor sem jelent elidegenedést az. ügyfelektől. De mi addig sem megyünk el, hogy valaki ilyesmit mond­hasson rólunk. Egy valamit az elmúlt több mint negyed­század alatt megtanultam: idő kell ehhez a munkához, min­den ügy és minden ügyfél esetében. Ha egy nap mindenki fölke­resné, akinek a neve szerepel valamelyik nyilvántartásban, csaknem* két és fél ezren ko­pogtatnának. Ax ajtó mindig nyitva van Mészáros Attila Targoncák és ventillátorok Az egykori gépállomás öreg épületei között európai hírű gyár termékei sorakoz­nak. A bolgár Balcancar tar­goncáit egyre több magyar országi eredményesen. Ezeket a rako­dógépeket a KGST-szakosítás keretében Bulgária készíti, s valamennyi tagországba szál­lítja. A gépek — mielőtt a ma­gyar vállalatokhoz kerülnének — megfordulnak az Óbudai Gépipari Ktsz marcali telepé­nek udvarán. Itt helyezik ugyanis üzembe: feltöltik és beszerelik az akkuműlátoro- kat, elvégzik a géppróbákat, emelőpróbákat. Azután va­gonba kerül az áru, s elin­dul az üzemeltető vállalatok- hozz A targoncáról azonban ezzel nem tették le a gondot: hazánkban ez a szövetkezet végzi az üzembe helyezést kö­vető egy év alatt a garanciá­lis javításokat, s vállalkozott a garancián túli javítósokra is. A kisebb hibákat a hely­színen elhárítják, a közép- és nagyjavításokra pedig vissza­hozzák a telepre a targoncá­kat Az anyagmozgatás gépesítése országos gond; e nehéz fizikai munkát jelentő tevékenységre egyre nehezebb embert kapni. A rakodólapok és konténerek elterjedése vi­szont megteremtette a jelenle­ginél nagyobb fokú gépesítés előfeltételeit. A Balcancar ter­mékeiből több mint hétezer dolgozik jelenleg az ország­ban, s a megrendelés évről *- évre emelkedik. A különböző típusú targoncák mind na­gyobb feladatot adnak az Óbudai Gépipari Ktsz mar­cali telepének. A szakembe­reknek — akik az üzembe he­lyezéssel és a javítással fog­lalkoznak — évről évre töb­bet kell tudniuk ezekről a gé­pekről. A tapasztalat, melyet az évek során szereztek, nem elég: ezért döntöttek úgy, hogy évenként húsz javító­szerelőt küldenek Bulgáriába, hogy a gyárban sajátítsák el a tudnivalókat. Ezek az egy­két hónapos tanulmányutak korántsem üdülést, pihenést jelentenek, hanem nagyon ko­moly erőpróbát. Délelőtt a gyárban dolgoznak a Magyar- országról érkezett szakembe­rek, délután pedig elméleti továbbképzésen vesznek részt. A tanulmányi idő letelte utón pedig szigorú vizsgabizottság előtt kell számot adniuk ar­ról, hogy miként sajátították el a szereléssel, javítással kapcsolatos tudnivalókat. A bizonyítványnak itthon anya­gi kihatása is van: akik jól tanultak, jutalmat kapnak. Németh Jenő, a marcali telep vezetője mindehhez azt is hozzáteszi, hogy akik eddig kint voltak, kitűnő bizonyít­vánnyal tértek vissza. A targoncákkal kapcsolatos helyet foglal el a szövetkezet- t a legkedvesebb. A nagy gyér­hez érkező megrendelések kö­zött. Csak egyik részé , , ..... .azonban a szolgáltatás a te­vékenységüknek. A rendszeres piackutatás — és a szerencse — révén több készterméket is gyártanak az öreg. épületek műhelyeiben. Amikor a gép­állomás helyén dolgozni kez­dett a szövetkezet telepe, nagyméretű termékek készül­tek itt: egyebek között hatal­mas stadionórákat szereltek össze az udvaron. Az akkori szakembergárda ezekhez a nagyméretű termékekhez volt hozzászokva, ezt ismerte, öt éve — hyugatnéhíiet megren­delésre — elakadásjelzőkét kezdtek gyártani. Ezek a fényvisszaverő háromszögek ma már a magyar gépkocsik­ban is megtalálhatók. A gyár­tási tapasztalatok alapján a szövetkezet szakemberei dol­gozták ki a hazai igényeknek megfelelőt, s olyan — olasz gyártmányú — prizmát talál­tak, melynek az ára is meg­felelő és a fényvisszaverő ké­pessége is megfelel az előírá­soknak. Az európai szabvány 65 luxot ír elő, az olasz priz­ma 74-et ad. E konstrukció bevált: a számok jól bizo­nyítják ezt. Marcalibari éven­te 6—700 ezer elakadásjelző készül. Ebből a hazai piacon 2—300 ezer darabot hoznak forgalomba, a többi exportra megy. — Ez az egyik legrégebbi termékünk — hallom a telep vezetőjétől. Azután hozzáte­szi: — A legrégebbi, de talán tási tapasztalat ellenére min­dig van korszerűsítenivalónk. Most például — éppen az anyaggal való takarékosság miatt — módosítást hajtot­tunk végre. Minden darabnál majdnem egy kilogramm va­sat takarítunk meg. Évente 170 tonna megtakarítást jelent ez a szövetkezetnek. Ha ki­lónként öt forintot számolunk, az értéke jelentős. Mindehhez még azt is el kell mondani, hogy az új terméket öt forint­tal olcsóbban is adjuk át a kereskedelemnek. Az elakadásjelző a legrégeb­bi, de nem a legjelentősebb terméke a szövetkezetnek,: a hűtőberendezésekhez itt ké­szülő különböző ventillátorok nemcsak számos magyar üzemben dolgoznak, hanem el­jutottak már egyebek között a Kama autógyárba is. A terméklistát szinte lehetetlen végigkísérni. A 220 embert foglalkoztató kisüzem­nek éppen az az egyik előnye, hogy a változó igényekhez gyorsan képes alkalmazkodni. Van néhány olyan termékük, amelyet ma nem gyártanak, de elég egy telexen vagy le­vélben érkezett megrendelés, s néhány napon belül már ott sorakoznak az udvaron. Ez a rugalmasság szerzett olyan partnereket is, mint például a Mercedes autógyár. A szövetkezet eddig határ­időre, pontosan szállított. A pontosságért — és a minőség­ért — kapott mindig új meg­rendeléseket. Dr. Kercza Imre Javul a kisközségek áruellátása (Tudósítónktól.) A kaposmérői áfész tagsága a múlt évben úgy döntött, hogy 1975. január 1-től a ka­posvári áfész tágszövetkezete­ként működik. Az itt élő szövetkezeti tag­ság, a párt- és tanácsszervek azt várták az egyesüléstől, hogy a község áruellátása je­lentősen fejlődik. Az egyesü­lés előtti időszakban az áfész igazgatósága is ígéretet tett az üzletek korszerűsítésére, új kereskedelmi egység létreho­zására. A kaposmérőiek nem csalódtak a kaposvári áfész- ben. Még a múlt év őszén át­adták rendeltetésének — mintegy előlegképpen — a főútvonal mellett levő új élelmiszer—háztartási üzle­tet. Erre az áfész 1,2 millió forintot fordított. Ebben az évben a megyei tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta a somogyi kisközsé­gek, peremkerületek ellátásá­nak tapasztalatait. A hozott határozat felszólítja a szövet­kezeteket is, hogy nagy gon­dot fordítsanak a kisközségek áruellátására, a korábbihoz Kaposmérő mindössze 6 ki­lométerre van Kaposvártól. Olyan fejlődő település, ahol sok olyan munkás épített há­zat, aki Kaposváron dolgozik. A kaposvári áfész nagy gon­dot fordított a tanácsi határo­zat alapján is az itteni háló­zat fejlesztésére. A több mint háromezer lakos közül négy- százkilencven szövetkezeti tag. A már említett új üzleten kívül felújították a régi ve­gyesboltot 200 000 forintért. . Augusztus , közepére rendbe tették az itteni melegkonyhás vendéglátó egységet, a Pokol pincét. Erre 350 000 forintot költöttek. A pince fölött egy büfét és egy fagylaltozót ala­kítottak ki. Kerthelyiség lét­rehozása a következő feladat. A fejlesztést a szövetkezet házi brigádjának tagjai vé­gezték, sokkal kevesebbe ke­rült így az átalakítás. A szö­vetkezet úgy határozott, hogy Kaposmérő után Szenna, majd Szentbalázs következik. képest emeljék a kereskede- megbízás évről évre nagyobb lem színvonalát. Somogyi Néplap o

Next

/
Thumbnails
Contents