Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

Nyáron a volánnál K nyári időszaknak is .meg­vannak a maga veszélyei az autósok és a motorosok szá­mára. Gyakori a fokozatos, észrevétlen kifáradás. A ref­lexek tompulnak, s az erős napfény hatására az ember bágyadt lesz. A figyelem lany­hulása, az alkalmazkodóké­pesség romlása, az idegrend­szer teljesítménycsökkenése úgy kerülhető el, ha időnként néhány percre megállunk és frissítő mozgást végzünk. Hőségben a kocsi fülledt levegője, az utastérbe szivár­gó, már kis mennyiségű égés­termék is erős fejfájást, szé­dülést, hányingert okozhat. A kocsi állandó szellőztetésével, a jól irányított légáramlással viszonylag könnyen segíthe­tünk e kellemetlenségen. Fényhatás A túl erős fény nagyon igénybe veszi és kifárasztja a szemet. Égő érzés keletkezik a szembeni szédülés, fejfá­jás, álmosság zavarja a ve­zetőt. Ez ellen napszemüveg­gel lehet védekezni. Ha nap­fényes útról sötétebb sza­kaszra —• alagútba vagy sűrű fasorba érkezünk —, a sebes­séget csökkenteni kell, és ve­gyük le a napszemüveget. Tragikus kimenetelű bal­esetet idézhet elő az ún. éjjeli (szürkületi) vakság. Minél to­vább tart a nap kápráztató hatása a védtelen szemben, annál hosszabb a normális éjjeli látás visszatéréséhez szükséges idő. Az éjjeli vak­ság ellen elsősorban az egész nap hordott napszemüveggel lehet védekezni-; De csak a megfelelően sötét, az oldalirá­nyú fény ellen is védő nap­szemüveg tudja távol tartani a szemtől a veszélyes fény­mennyiséget. Frontátvonulás Nyári időben különösen gyakori a hirtelen időjárás­változás, a frontátvonulás. Ilyenkor sokkal több baleset fordul elő. Legkritikuséjibbak a huzamos kánikulát követő lehűlés és zivatar előtti órák, ezek nagyon igénybe veszik az idegrendszert. Ilyenkor az emberek egy része fáradt, ál­mos, figyelmetlen, mások pe­Párizsi levelezőlap gerlékennyé válnak. Fokozott önuralomra és óvatosságra van szükség, de semmi eset­re sem nyugtatok vagy dop­pingszerek szedésére. Ezek a figyelem lankadását, kikap­csolódását idéznék elő. A járművezetők a kániku­lában gyümölcslevet és más üdítő italokat fogyasszanak, alkoholt sohase, mert az csak fokozza a meleg által kivál­tott rossz közérzetet, és fi­gyelmetlenséget okoz. (Mind­emellett tilos is.) Akik nem teljesen egészségesek, azok nyári melegben tartózkodja­nak a hosszabb utaktól. Technikai tanács Az erős nyári napfényben sokszor nehéz fölfedezni az előttünk haladó járművezető szándékát. Gépkocsijának hátsó jelzőlámpái csak alig fénylenek. Ehhez számítsuk hozzá azt is, hogy netán káp- rázó szemmel vagy sötét szemüveggel ülünk a volán­nál. Gondoljunk tehát arra — saját biztonságunk érdeké­ben is —, hogy a mögöttünk haladók is 'jól látható tájé­koztatásra várnak. Ezért fo­kozott gonddal tartsuk rend­ben a gépkocsi e fontos re­Siófoki düiiny ogcs Ha dünnyögés, hát nem hallatszik az égbe! Gondo­latban csóválom a fejem, a város karikaturistáján. Em­lékszem: néhány éve még tíz forintért »tette papírra« az emberi ábrázalot. szigo­rúan profilból. Két éve már egy húszas volt a tarifa, az idén kemény harminc forint. Lehet, hogy vele mégis jobban járt volna a szabad­téri mozi, ahol hatalmas, fes­tett reklámok hirdetik a fil­meket. A Két férfi a város­ban című film plakátjára oda vagyon írva nagybetűk­kel, hogy főszereplő: Alain Delon és Jean Gabin. Delon pajtásra még csak ráismer­ni. De hogyan lett szegény .lean Gabinból ilyen nyomo­rult?! Szürke arcú nő bámul rám a lepedönyi plakátról. Vagy nem tudja a jobb kéz mit csinál a bal? Gabint ír az egyik, nőt rajzol a másik? Jaj, ez a nagy idegenfor­galom! Volt aki átesett a másik oldalára. Egyenesen a süllyesztett illemhelyre. A siófoki főtér eme jeles léte­sítményén ugyanis nagy be­tűk hirdetik: »Damen«. S csak alatta, szerényebben, hogy »női«. Érdekes lenne, ha mondjuk Münchenben magyarul írnák ki fölül az illemhelyre, hogy ki hová igyekezzen sürgősen? Még egy dünnyögés. Dél­előtt féltizenegy-tizenegy órakor Siófokon már csak egyétlen helyen, a hajóállo­más közelében lehet Somo­gyi Néplapot kapni. Ilyen jó lenne az újság? ._ I. L. dig idegessé, nyugtalanná, in- t szeit. „Hangtompítós” légkalapács Az egyik legzajosabb mun­kaeszköz, az útburkolat bontá­sára szolgáló légkalapács »le- csendesítésére« világszerte kí­sérleték folynak. Ügy tűnik, konstrukciós megoldásokkal si­került elviselhetőbbé tenni a kompresszor és a légkialapács oikozta lármát. A kompresszor lemezborítását zajelnyelö masszával kenték be és mű­anyaggal borították. A motor kiipuffogójának hangtompító rendszerét a lemezborítás ket­tős falú fedelében helyezték el. A levegőáram-csatornákat üveggyapot szigeteléssel és habszivacsréteggel burkolták. Ezáltal elérték, hogy a komp­resszor zajszintje 70 decibel alatt van, tehát az általános utcai zajszintből nem hallat­szik ki. Raksányi Lajos 80 éves Termékeny korszakkal ün­nepelte nyolc­vanadik szü­letésnapját Csurgó festő­je, Rjaksányi Lajos. Ezen a nyáron is gyak­ran fölkereste a balatoni tá­jat,1 ahol min­dig talál olyat, amit megfest*- heh Üjabb alkotásai is a természet szép­ségéről szélnek; gall más metei az bér és a mészet bonthatatlan kapcsolatáról vallanak. be­moz­jele­em­ter­meg­Szexpedíció Önarckép. A pályaudvaron — a Gare de l’Est — hagyjuk a cso­magjainkat; indulunk szállást keresni. Hotel hotel hegyén, már a közvetlen környékén is. No, most kipróbálom az 1000 szó franciául »című« kiad­ványból frissiben szerzett tu­dásomat. Hadd nőjön az egy­re fogyatkozó tekintély a fele­ség előtt! Mondom is az első hotelban az elénk siető hölgy­nek a betanult mondatot, im­igyen : »Pourriez—vous nous donner une chambre pour deux personnes?« Márminthogy: »Tudna nekünk adni egy két­személyes szobát?« A mada- me-nak fülig szalad a szája — hőjj, de jó mondat volt ez! —, és tessékel bennünket fölfelé. Mondanám, hogy visszame­gyünk a csomagokért, aztán hipphopp, itt vagyunk újra. Nem érti. De a mondat bevá­lik három újabb hotelnél is. Vigyor, cibálás. Csak akkor kezd a gyanú éledezni ben­nem, amikor a kapualjak alatt — de a nyílt utcán is — föl­fedezem a lányokat. Igen, azo­kat, akiket »rossz«-nak szokás nevezni. Én balga! A szobaké­rés ezen a vidéken azt jelenti: egy pásztorórácskára bérelni helyiséget. Naná, hogy somo­lyogtak. A jó útikönyvszer- kesztő pedig megfeledkezett arról, hogy normálisan meg­tanítsa a szállodakeresőt a megfelelő mondatra. Mert azt csak nem kérdezhetem, amit a könyvecske javail: »Tud ne­kem egy nem túl drága szál­lodát ajánlani?« Hiszen a ho­telben gügyének néz a mon­sieur. és megkérdezi: »Mér? Asziszi, hogy most a királyi palotában jár?« Színfranciául, persze. Témánkhoz ez az epizód be­vezető volt csupán. Jellemző kaland. Mert Párizs, ma mint­ha mindenekelőtt a szexnek hódolna. A »rossz« lányok ha­da élő jelkép. Pici, köldök alatt kezdődő szoknyák, átlát­szó blúzok, raífináll ruhadara­bok teszik valamennyiüket A* ehető gombák vál­tozatossá teszik táplálkozá­sunkat, élelmiszereinket érté­kes anyagokkal egészítik ki. Sokan szívesen fogyasztják az ízletes gombát, de vannak olyan emberek is, akik azért tartózkodnak tőle, mert fél­nek a gombamérgezéstól. Ez a félelem csak részben indo­kolt. Igaz ugyan, hogy még most is sok gombamérgezés fordul elő, de ezek elkerül­hetők, ha mindenki ismeri és megtartja a gombavásárlás és gyűjtés szabályait. A gombák fogyasztása csak akkor biztonságos, ha a gom­bát. szakértő vizsgálja át. A gombaárusítás ezért rendsze­res, szigorú ellenőrzés alatt áll. Minden fogyasztónak ügyelnie kell arra, hogy csak­is piacon, csarnokban vagy üzletben árusított — és el­lenőrzőjeggyel ellátott — gombát vásároljon. Sokan maguk is szívesen gyűjtenek gombát. A saját szedésű azonban gyakorta nko7. mérgezést! Gombát, te­hát, csak az gyűjtsön, aki a Előzzük meg a gombamérgczcst! emberi »húsbolttá«. Mérik az árut bőven — a szemnek. Csi­nosak, szépek. S az áruk? Rö­vid levelezés az egyik »sztár­ral«. Én a jegyzetfüzetem bo­rítójára, ékes franciasággal: »? F.« (Magyarul: »Hány frank?«) Mire ő lakonikus tö­mörséggel: »150«. A további tapasztalást lezárja feleségem érkezése. Mérik a testet a szemnek a Sex shop-ok, azaz a po.nóüz- letek is. Mogorva úriemberek ülnek a pult mögött, árgus szemmel figyelve a válogató­kat. Ezernyi kiadvány között turkálhatunk. Húsz frank a legolcsóbb »képeslap«. Drága mulatság. Nem is igen vesz­nek, csak lapozzák, ahol nin­csenek celofánnal leragasztva. Parányi fehérneműk, »felszere­lés« mazochistáknak, képzelet­facsaró furcsaságok. Van, aki beáll egy boxba, s az automa­tán háromperces szexfilmet néz öt frankért. Mozik. Hiába kerestem mű­vészfilmet. Antonioni Hivatá­sa riporter című filmjén kívül mást jelenleg nem játszanak a párizsi mozik. Kalandfilmek, western, régi horrorfilmek — Dracula, Frankenstein, fia — és a pornó. íme, a »termés!« Ezt nézi Párizs. Meg a turista. Az egyetlen dokumentumfilm­re is betér. Jean Francois Davy jónevű rendező valósí­totta meg, Exhibition a címe. Ki másról is szólhatna, mint egy szexfilm-főhősnőről? Kér­dezik környezetét, fiúját, ő magát, anyját stb. Elmondják véleményüket e kétes foglal­kozásról. S közben a főhősnő illusztrál. Egyedül, kettesben, hármasban, sokasban ... Meg- botránkozoit arcot nem láttam a moziból kifelé jövet. Tükör volt a mozibejárat egyik fala. Néztem az arcomat benne. Azon sem ült megbotránkozás. No, de ilyet! A Place Pigalle-on élő sze­replőjű műsorra csábítottak a szervezők. Csábítottak? Cibál- t.ak, lökdöstek befelé. Öt frank volt a belépő; nem is sok. Sze­rencsére, a bejárati árlap ki­józanítja a magyar turistát. Egy pohár kola kétszáz frank­ba kerül. Ahá, hát a fogyasz­tás ebben a »botban« az üz­let! A szállodához közeli lemez- árusítóhelyen — az idő a szép­ség ellen dolgozik! — már ki­lencért utánad dobják az egy­kori szexbomba, Brigitte Bar- dot nagylemezét, holott pucé­ran ácsorog a borítólapján. Valaha harminc frankba ke­rült ez a dalműsor. így múlik el a világ dicsősége! Leskó László biztonság érdekében viszont' veszély leien.« Az állati még ők is igyekezzenek be­mutatni és átvizsgáltatni tan­folyamot végzett gombaszak­értővel. A gyűjtőknek feltétlenül is­merniük kell az egyik legve­szélyesebb gombát, a gyilkos galócát. Ez a gomba szép ala­kú, fehér húsú, zöldes kala- pú, vagy fehér színű, jó sza­gú gomba. Fontosabb ismer­tetőjelei: a kalap alján levő lemezeinek fehér színe, a tönkjén látszó gallér és becs­kor együttes jelenléte. A köztudatban még" mindig vannak téves elképzelések, babonák és hiedelmek. Ilyen például: »Gombafözetben, ha az mérges, az ezüst kanál megfeketedik.« Ez az állítás azért sem lehet igaz, mert a, megfeketedést nem a méreg­anyagok, hanem a gombában levő kén okozza, tehát a meg- feketedés nem a mérget jelzi. Egy másik példa: »Csiga r,ág- ta. kuka cos. vagy olyan gom­mérges gombákat ismeri! Álba, amit az állat megeszik, vezetek azonban több mérge­ző anyagot képesek károsodás nélkül elviselni... Gyakran halljuk azt is, hogy »a kifő­zött vagy leforrázott gomba mind ehető«. Ez azért veszé­lyes babona, mert a legvesze­delmesebb »gombaférgek« a leforrázás után is mérgezők maradnak. Sok ember fizetett már rá, hogy hitt a babo­nákban. Mit tegyünk gombamérge­zések esetén ? Ha a gombamérgezést gyil­kos galóca okozta, akkor a tünetek általában csak 6—20 óra múlva jelentkeznek. A gyors, szakszerű kórházi ke­zelés életmentést jelenthet! A hánytalás és a hashajtó ilyen­kor célszerűtlen, mert fokoz­za a szervezet amúgy is nagy, fokú só- és vízveszte­ségét. A gyilkosgalóca-mér- gezés — mint minden hosszú lappangási idő ulán jelentke­ző mérgezés — életveszélyes. Ha a mérgezés nem gyilkos i galócától, hanem más típusú mérges gombától származik, akkor a tüneteket a fogyasz­tás után 1 2—4 óra múlva már észleljük. Ilyenkor a gomba és méreganyaga még a gyomorban és a bélcsator­nában van. A beteget ez eset­ben hánytatni kelj, utána ad­junk neki még • hashajtót is, majd orvosi »szenet«. Ha a mérgezett személy zavart, ne hagyjuk felügyelet nélkül. Sürgősen orvost kell hívni! A jrombás ételek fo­gyasztása után rosszullélet nemcsak mérges gomba, ha­nem több más ok is kivált­hat, különösen nyáron. Ezt azonban csak orvosi közre­működéssel tudjuk megállapí­tani. Olykor a gombás ételek is okozhatnak ételmérgezést, és ez összetéveszthető a gom­bamérgezéssel. Az ilyen étel- mérgezés elkerülési módja az, hogy csakis kifogástalan', friss gombából szabad ételt készí- tem. Dr. László László Mámor lélek gyü- mámorba A kábítószer a kosa. Alattomos ringatja áldozatait. Háromke­resztes méreg. A lány úgy lépdelt mellet­tem, mintha a leghétközna­pibb kérdésre várná a vá­laszt. Csak nagy. barna szeme csillogott. Hosszú csend, bi­zonytalanul kapaszkodót ke­res; nyugtalan a keze, a hang­ja. — A fiúk jó barátaim. Egy laboratóriumban magúk állí­tották elő a kábítószert. Ha­tása alatt látomásQS képeket festenek, meghökkentő verse­ket írnak. Szeretem őket... Te mit tennél a helyemben? A legegyszerűbb válasz az letl volna, hogy szaladjon a rendőrségre, amíg nem. késő. — Azt tenném, amit a lel­kiismeretem diktál —■ felelek. a fiam megmutatja . talok megmutatják .. támad fel az ember... . a fia­bennük új reneszánsz Mindkét férfi részeg volt, már nem tudtam kitérni az útjukból. Egyikük villogó szemmel a reneszánsz ember­ről prédikált. — A mai fiatalok ilyenek lesznek, rájuk lehet számíta­ni: helyen van az eszük és n szivük. Mi már átúsztuk a fo­lyót. Egyetlen lehetőségünk maradt: szép csendben átadni a helyünket. — Nem kell erről beszélni — legyintett a másik. — Ne mondd ezt, mert agyonváglak, széthasítalak, ha nem hallgatsz el! — ripa- kodott rá a társa. — Eltapos­lak', mint a férget! Nem rög­tön: megvárom, míg vin y- vyogsz kicsit a talpam alatt, és altkor Toppantom el a ge­rinced. Lejárt az időd. Majd — Hidd el, kell. hogy az ember néha feloldja magá­ban a feszültséget. Ilyen ro­hanó tempó mellett másként nem lehet élni. A fiú az átlagosnál na­gyobb hangerővel próbált erről meggyőzni. Sikertelenül. A szóváltásra a nyilvános szórakozóhely vendégei is fölkapták a fejüket. — Én nem leszek a rabja — bizonygatta mély meggyő­ződéssel. Azután erőt vett rajta a dac. — Mindenkinek joga van úgy rendelkezni az életével, ahogy neki tetsz’k — vágta hozzám vélt igazát, majd keserűen kifakadt: — Nekem is elegem van már ebből a rohadt életből... Mit kell mondani ilyen­kor? A józan ész szavát, szenvedéllyel. — Ha magam is hozzájut­nék, én is élnék vele. Mellbevágó a válasz. Or­vosnak készülő fiataltól kér­tem tanácsot... Németh László Emberi színjáték című regényében a Boda fiú szerepet játszik még abban a pillanatban is, ami­kor fölgyújtja magát, de a testén elharapódzó lángokat nincs aki eloltsa, és égő fák­lyaként rohan az éleiéért. Szidera Szpirosz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents