Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
Ara: 80 fillér Kétoldalú tanácskozások Helsinkiben Folytatta a biztonsági és munkáiét együttműködési értekezlet A magyar küldöttség a tanácsteremben. Az európai biztonsági konferencia tegnap délelőtti ülésének első szónoka, Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök többek között kijelentette: Ez az első alkalom a történelemben, amikor Európa megragadta a lehetőséget arra, hogy megteremtse a béke, a biztonság és a békés együttműködés reális feltételeit, annak ellenére, hogy továbbra is fennállnak politikai, gazdasági, ideológiai és társadalmi különbözőségek. Különösen nagyra értékeljük azt a szerepet, amelyet a- konferenciát megelőző tárgyalásokon a Szovjetunió betöltött, nagyra értékeljük a Szovjetunió békepolitikáját. Ugyanakkor elismeréssel adó- , zunk azoknak a reálisan' gondolkodó erőknek, valamint a nyugat-európai, az amerikai és a kanadai politikusoknak, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására törekednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustáv Husák —, hogy Európa földjén számtalan agresszió származott abból, hogy visszaéllek a hataEdward Gierek i lommal, erőszakoskodtak és népeket nyomtak el. A müncheni diktátum, Csehszlovákia hitleri megszállása, Lengyelország lerohanása, a Franciaország, Jugoszlávia, a Szovjetunió és más európai országok elleni fasiszta támadás, a második világháborúnak mindezek a borzalmai bizonyítják ezt. A béke és biztonság szavatolása megköveteli, hogy mindezeket a módszereket elutasítsuk és kiiktassuk az európai országok közötti kapcsolatokból., Mi ebből a szemszögből ítéljük meg ennek a konferenciának jelentőségét, különösen azt a tényt, hogy megfogalmazza és megerősíti azdkat az alapelveket, amelyék szabályozzák az európai országok közötti kapcsolatokat, a területi integritás és a politikai realitások elismerésének alapján. Azt, hogy a konferencia ezeket az alapelveket egyhangúlag jóváhagyta, kontinensünk. népeink nagy sikerének tekintjük. Ezután Edmard Gierek, a Legyei Egyesült Munkáspárt | Központi Bizottságának . első titkára mondotta el beszédét. A béke rendkívül fontos a lengyel nép számára A lengyel küldöttség vezető-* je a többi között a következőket mondotta: A béke rendkívül fontos kérdés a lengyel nép számára, amely hosszú és nehéz utat tett meg függetlensége és szabadsága kivívásáig. Országunk, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt komoly erőfeszítéseket tesz a béke megszilárdítása érdekében. Népünk rendkívüli megelégedéssel üdvözli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét, mivel a tanácskozás munkájában kezdettől fogva aktívan részt vettünk. Nagyra értékeljük a résztvevő országok által közösen elért eredményeket, s különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az aláírásra kerülő dokumentumoknak. A tanácskozás megrendezésében és alapvető állásfoglalásaiban a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének alátámasztását látjuk. Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat bizonyítja az államhatárok és területi épségé fontossá-. gát. A dokumentum elfogadása azt is jelenti, hogy a részt vevő államok egyszersminden- korra lemondanak mindenféle területi követelésről. A délelőtti ülés kővetkező szónoka Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök a brit és a nyugatnémet kormányfőhöz hasonlóan úgy értelmezte a helsinki záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyugat-Berlin- re is. Állast foglalt a francia »védelmi erő« fenntartása mellett, de ugyanákkor kinyilvánította, hogy Francia- ország továbbra is távol marad a NATO integrált katonai szervezetétőL A francia államfő mindenekelőtt azt a kérdést vetet- 1 te fel, mi is tulajdonképpen a célja a biztonsági értekezletnek és az ott aláírásra kerülő záróokmánynak? Mint mondotta, a cél Európa biztonsága. Ez azt jelenti — folytatta —, hogy elsősorban Európával kell foglalkozni. Ezután feltette a kérdést: vajon realisták és őszinték vagyunk-e, amikor Európáról és az enyhülésről beszélünk? Válaszolva a saját maga által feltett kérdésekre, hangsúlyozta: pusztán az a tény es az a mód, ahogyan ezt az értekezletet megszervezték, bizonyítja az enyhülés szellemét, amely mindnyájunkat előbbre visz. A konferencia bebizonyította, hogy általános az óhaj a dialógusra — mutatott rá a francia államfő, majd így folytatta: Az értekezlet azonban nemcsak az enyhülés szellemében fogant, hanem a záróokmányban rögzítette is az enyhülésnek bizonyos szabályait. Kétségtelen, hogy ez a záróokmány önmagában még nem biztosítéka a békének. Ez nyilvánvaló és nem szorul külön hangsúlyozásra. Ugyanakkor a záróokmánynak nincs nemzetközi szerződés jellege, és Franciaország úgy vélekedik: a záróokmányból nem következik olyan helyzetek elismerése, amelyeket egyébként nem ismernénk el. Hozzáfűzte: a maga részéről L. /. Brezsnyev kétségtelennek tartja, hogy ez a záróokmány bizonyos vonatkozásokban nem megy el olyan messze, mint ahogyan azt a francia kormány szerette volna. Itt különösen az úgynevezett harmadik kosárban szerepelt kérdésekre utalt. A francia köztársasági elnök után Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondotta el beszédét. A békéhez való jogot biztosítani kell valamennyi nép számára Mi, az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának összes részvevői érzékeljük ennek az eseménynek különleges jellegét és politikai horderejét. Méggyőződés- sel állíthatom, hogy ugyanezt érzik milliók és milliók a tanácskozáson részt vevő országokban. sőt más országokban is. Velünk együtt mélységesen tudatában vannak annak, hpgy mi zajlik le ezekben a napokban a finn fővárosban. Mi a nyitja ennek, az ér- I deklődésnek, amely a te- j remben jelenlevő magas ran- I gú politikusok ■> és államférfiak tanácskozása iránt megnyilvánul? A válasz nyilvánvalóan az, hogy a tanácskozás eredményeihez olyan várakozások és remények fűződnek, amilyenekre a háború utáni idők közismert együttes szövetsé- gesi döntéseit követő időszakban egyetlen kollektív akció sem jogosított fel. Az a nemzedék, amely átélte a második világháború szörnyűségeit, különösen jól látja ennek a tanácskozásnak történelmi értelmét. A tanácskozás célkitűzései annak az európai nemzedékhez és szívéhez is szólnak, amely már a béke körülményei között nőtt fel és él, s ma jogosan úgy érzi, hogy ez másképp nem is lehetne. Rengeteg vér áztatta Európa földjét a két világháború alatt. A 33 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada legfelsőbb politikai és állami- vezetői azért gyűltek össze I Helsinkiben, hogy közös erővel olyan kontinenssé változtassák Európát, amely mindörökre megszabadul a háborús megrázkódtatásoktóL A békére való jogot biztosítani kell Európa valamennyi népe számára. Természetesen amellett vagyunk, hogy ugyanezt a jogot biztosítsuk földünk valamennyi népe számára. Európa példát tud mutatni Európa. amely számos nagyszerű nemzeti kultúra hazája, a vilagcivilizáció egyik kiemelkedő hegycsúcsa, ke pás rá, hogy példát mutasson a tarlós békén alapuló államközi kapcsolatok felépítésére. A Szovjetunió a tanácskozás eredményeit nem egyszerűen a második világháború politikai mérlege szükséges megvonásának tekinti. Ennek a tanácskozásnak az is feladata, hogy a jelen realitásai és az európai népek több évszázados tapasztalatai alapján elképzelje és felvázolja a jövőtItt, Európában, nem egyszer ékesítették magukat kétgs »babérokkal« az agresszorok, akiket azután elért a népek átka. Itt, Európában, politikai doktrínává kiáltották ki a világuralomra való törekvést, amelyi egyre több állam csődjével ért véget, amelyek erő- tartalékait bűnös és embergyűlölő célkitűzések elérésére áldozták feL Ezért érkezett el az ideje, hogy levonjuk a szükséges kollektív következtetéseket a történelem tapasztalataiból És mi itt ezeket a következtetéseket annak tudatában vonjuk meg, hogy felelősek vagyunk az európai kontinens jövőjéért, mert ennek a kontinensnek békés viszonyok között kell léteznie és fejlődnie. Aligha tagadja bárki, hogy a tanácskozás eredménye valamennyi részvevő állam érdekeinek gondosan kimért egyensúlyát tükrözi. Az eredményt tehát különös óvatossággal kell kezelni. Az európai értekezlet eszméjének felvetésétől a. tető- | pontig — a csúcsszintű befe- i jezésig — megtett nem köny- ! nvű út immár mögöttünk van. ; A Szovjetunió, amely józanul I értékeli az európai és a nem- * zetközi politikai erők viszonyát és dinamikáját, biztos benne, hogy az enyhülés és az egyenjogú együttműködés hatalmas áramlatai, amelyek az utóbbi években mindinkább meghátározzák az európai és a világpolitika alakulását, e tanácskozás és e tanácskozás eredményei révén újabb erőt és még nagyobb lendületet nyernek. Az okmánv tartalmával a jövő felé fordul Az okmány, amely aláírásunkra vár — a műit eredményeit összegezve — tartalmával a jövő f^Jé fordul. Az elért megállapodások a legidőszerűbb . problémák széles skáláját ölelik fel: a békét és biztonságot és a különböző területeken való együttműködést. A részvevő országok közötti kapcsolatok szilárd alapot nyertek ezekből az alapvető elvekből, melyek meghatározzák az államok közötti viszonyban követendő magatartás szabályait. Ezek a bé- 1 kés egymás mellett élés elvei, amelyekért olyan nagy meggyőződéssel és következetességgel küzdött a szovjet állam megalapítója, Lenin, és amelyekért ma is harcol a szovjet nép. A tanácskozás meghatározta a kereskedelmi-gazdasági, a tudományos és műszaki területen, a környezetvédelem területén, fe kultúra es a művelődés terén kifejtendő együttműködés, az emberek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok irányait és konkrét formáit is. Az együttműködés lehetőségei most olyan területekre is kiterjednek, amelyeken a hidegháború éveiben elképzelhetetlen volt Ilyen például a béke és a népek közötti barátság érdekeit szolgáló széles körű kölcsönös tájékoztatás. / Nem titok, hogy az információs eszközök a béke és a bizalom céljait szolgálhatják, de a viszálykodás mérgét js elhinthetik az egész világon, az országok és a népek között; szeretnénk remélni, hogy a tanácskozás eredményei a helyes irányt mutatják az e téren való együttműködés számára is. Az értekezlet számos fontos megállapodást fogadott el, amelyek a politikai enyhülést katonai enyhüléssel egészítik ki. Ez is minőségileg új fokozat az államok közötti bizalom megszilárdításában. A Szovjetunió következetes híve annak', hogy a tanácskozást követően a katonai enyhülés tovább fejlődjék. Az egyik elsőrendű feladat ezen a téren: megtalálni a lehetőséget a közép-európai haderő- csökkentésre úgy, hogy ■senkinek se csorbítsa a leró-I-w£l tonságát. Vagy megfordítva: mindenkinek hasznára váljék. A tanácskozáson elért megállapodások sajátos politikai jelentősége és erkölcsi ereie- abban foglalható ‘össze, hogy ezeket a megállapodásokat a részvevő államok legfőbb vezetői erősítik meg aláírásukkal. A közös és legfontosabb feladatunk, hogy teljes érvényt szerezzünk ezeknek a megállapodásoknak. Mi abból indulunk ki, hogy az értekezleten képviselt valamennyi ország megvalósítja az elért megállapodásokat. Ami a Szovjetuniót illeti, az pontosan így fog eljárni. Nézetünk szerint az értekezlet summázata az, hogy a nemzetközi enyhülés mindinkább konkrét tartalommal telik meg. Az enyhülés kézzel foghatóvá tétele a lényege mindannak, ami a békét Európában valóban tartóssá és megingathatatlanná teheti. Ezzel összefüggésben mi a fegyverkezési hajsza megszüntetését, a reális leszerelési eredmények elérését tesszük az első helyre. Nagyon fontos az államközi kapcsolatok helyes és igazságos elveinek meghirdetése. Nem kevésbé fontos az is, hogy ezek az elvek gyökeret verjenek a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban, gyakorlattá és a nemzetközi élet olyan törvényévé váljanak, amelyet senki sem sérthet meg. A mi békepolitikánk erre irányul, és azt újból kinyilvánítják erről a nagy tekintélyű szónoki emelvényről. Természetesen, a 33 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada vezetőinek a történelemiben példa nélkül álló találkozója kulcsfontosságú láncszemmé kell, hogy váljék az enyhülés, az európai és a nemzetközi biztonság megszilárdítása, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének folyamatában. Ahhoz azonban, hogy a népeknek a mostani találkozóval, a tanácskozás döntéseivel kapcsolatos reményei teljes mértékben valóra válhassanak, hogy azokat ne ingassa meg az első szélvihar, további közös erőfeszítésekre, valamennyi részt vevő államnak az enyhülés elmélyítését célzó mindennapos munkájára van szükség. Minden állam nénének szuverén joga, hogy megoldja kelügyeit A tanácskozás sikere csak azért vált lehetségessé, mert részvevői lépésről lépésre egymás elébe mentek, és a gyakran nem kis nehézségeket leküzdve végül is képesek voltak kidolgozni az általánosan elfogadott megállapodásokat minden egyes megvitatott kérdésben. Ezek a megállapodások nem úgy jötték létre, hogy a tanácskozás egyes részvevői a többiekre ráerőszakolták nézeteiket, hanem minden vélemény és érdek figyelembevételével és közös egyetértésben. Ha itt kompromisszumokról lehet beszélni, akkor ezek megalapozott kompromisszumok, olyanok, amelyek a'béke javát szolgálják, anélkül, hogy elmosnák az ideológíáEdfyftwtáx a 2. okialon) SO M O G Y MEGYEI, BÍZÓ TI S A G Á NA K LAPJA XXXI. évfolyam 179. szám 1975. augusztus I., péntek
