Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-13 / 163. szám
A barátság krónikása Egyik nap hívatta a párttitkár. — Zsóka, vegye át az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöki tisztét. Mit szól hozzá? — Vállalom ... Így kezdődött tavaly. Csomós Árpádné, a Nagyatádi Konzervgyár ügyvitelszervezője azelőtt is tevékenyen részt vett a barátsági munkában az MSZBT^ , szocialista brigád vezetőjeként. — öt éve dolgozom agyárban, a férjem a Lábodi Állami Gazdaság központi agronó- musa. Kínt lakunk a »tanyán«, Nagybarátipusztán, onnan járunk be. Azelőtt gyermekgondozási segélyen voltam, s szinte kiéheztem a közösségre, ’az emberekre, örültem, ha bármit csinálhattam. Így kerültem a brigádba, s két év múlva a vezetője lettem. Azután jött az ügyvezető elnökség. Bár sok mindent ellesett az elődjétől, s az elnökség tagjai is segítettek, a tavalyi aligai tanfolyamon szerezte meg a munkához szükséges ismereteket, sok jó ötletet összeszedett ott. Olyan a természete, hogy bátran belevág mindenbe. Bemutató szellemi vetélkedőt tartottak a tanfolyamon, s nem volt meg az egyik csapat létszáma. önkéntes jelentkezőt kértek. Beállt negyediknek. Megnyerték a vetélkedőt, szép könyvet, lemezt kaptak ajándékba. S közben összemelegedett a szombathelyiekkel. — Sok tippet kaptam tőlük, elmondták, hogyan rendezzek szép ünnepséget. — S megfpgadta a tanácsot? — De meg ám ... Orosz nyelvű műsort szerveztünk, azok az úttörők jöttek el az általános iskolából, akik a legjobb eredményt érték el a nyelvtanulásban. Verset mondtak, énekeltek, nagy sikert arattak, .tetszett a meghívott szovjet tiszteknek és katonáknak is. Ötletben soha nincs hiány. Segítőtársakban sem. Például Protapov Valerij a tolmácsolásban, a fotószakkör tagjai az események megörökítésében jeleskednek. Még felsorolni is nehéz lenne, hogy mi mindent rendeznek az üzemben: kiállításokat, baráti találkozókat, a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére szellemi totót. — Ez is a szombathelyiek ötlete volt, nem tudom, hogy ők megcsinálták-e. Nálunk nagyon bevált. Képzelje, telefonál Zsiga bácsi, a könyvtáros: Zsóka, tessék már lejönni, HÉTFŐTŐL SZOMBATIG Az ebédlő előtti faliújságon mindig vannak új képek és anyagok a Szovjetunióról. [mert annyian ! vannak ná- ! lám, s min- j denki ugyanazt a könyvet j akarja. Hát I van ennél jobb I ismeretterjesztés? Annyit megtudtak akkor a Szovjetunió történetéről, irodal- | máról, művé- i szeléről! i Cirillbetűs nyomtatványt tesz elém. A házi nyomdájukban készült, ezt teszik az exportra menő konzervet tartalmazó dobozokba. A felszabadulás 30. évfordulójának alkalmából köszöntik a szovjet népet. S van itt más is. Egy szép album. Ez a magyar— szovjet barátság naplója. Képek, dokumentumok, kivágott cikkek, levelek számolnak be minden eseményről. Ahogy lapozzuk, fölelevenedík az MSZBT-tagcsooortok megyei vetélkedője. Ezt a cérnagyár tagcsoportjával közösen rendezték. Azután a győzelem napján rendezett koszorúzás, a május 23-i baráti találkozó képei. Megkezdett lapok is láthatók a naplóban: — Most várjuk a színes képeket a budapesti Forte-laborból. Szovjet családokkal együtt kirándultunk a fővárosba. Megnéztük az Osztapenko-, a Szabadság-szobrot, jártunk a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában. Bementünk a Bajkál étterembe is ... Teát ittunk és pirogot ettünk hozzá. Nagyon ízlett mindenkinek. Csomós Árpádné sok mindenhez ért, jól fényképez, színesen ír. Rendszeresen beszámol a gyár életéről a Konzervipar című lapnak és a Somogyi Néplapnak is. Ezért illik rá a barátság krónikása elnevezés. Az MSZBT megalakulása 30. évfordulójának alkalmából aranykoszorús jelvénnyel tüntették ki. Ez még nagyobb lendületet adott neki, tele van tervekkel, elképzelésekkel az elnökség többi tagjával együtt. Augusztus 2Ö-án, november 7- én kiállítást szeretnének rendezni a megyei pártbizottságtól kapott hetven képből. A gyári faliújságon a szovjet és a magyar testvérmegyéket bemutató színes album lapjaiból rendeznek bemutatót.- A gyár megrendelte a Szovjetunió című folyóiratot. A szocialista brigádok, a KISZ- szervezetek kapnak belőle, azután az üzemek és az üzemrészek. Lehet, hogy az ősszel szervezünk egy olvasóankétot, majd meglátjuk ... I-ajos Géza Építők küldöttértekezlete Nyolc és fél ezer szakszer- I vezeti tag képviseletében száz- tizeníkilenc küldött vett részt az Építők Szakszervezetének megyei küldöttértekezletén tegnap az SZMT kaposvári székházában. Megvitatták a négyéves munkát, megjelölték a fel adatokat, s megválasztották a megyebizottságot, a küldötteket a szakmai kongresszusra, az SZMT megyei küldöttértekezletére. Az építők megyei elnöke Horváth István, a SÁÉV nyugdíjasa, titkára pedig dr. Fonai János lett. Yasutasok Utazni jó. | Végh Ottó motorvonat-vezető higgadt, megfontolt ember. | Ha beszél, sűrűn használja a j vasút szakszavait. — Szeretek utazni, mert j szeretem a kötetlenséget, me- j lyet az utazás jelent: ha ki- j megyek a fűtőházból, minden rám van bízva. Kint a vonalon azonban csak a vonat; van: elfelejtek minden gondot. A motort figyelem, a táblákat, a jelzőket nézem, és az ismerős tájat, amely mindig más arcat mutatja. A motorvezetőn kívül még ■ ketten ülnek a szobában: Langstadler Ottó csapatvezető előmunkás. a pályafenntartás dolgozója és Bunczvig1 János tolatásvezető. Még egyszer megkérdem: szeretnek utazni? A válasz ugyanaz: igen. Azután kiderül: a szabadjegyet egyikük sem használja fel. Ha nem szükséges, nem ülnek vonatra. Legföljebb évente egyszer, a szabadság ideje alatt, elmennek a távolabb lakó rokonokhoz,, ismerősökhöz. A legidősebb vasutas közöttük Langstadler Ottó. Elmúlt már harminckét éve, hogy belépett a MÁV-hoz. Azóta a pályákat javítja, nehéz fizikai munkát végez. És ereklyeként őrzi az első szerződést, amelyet több mint harminckét éve állítottak ki annak bizonyítékául, hogy a vasúttól kapja a fizetését. Azóta ugyanazon a szolgálati helyen dolgozik. A különbség csupán annyi, hogy előrelépett. Hét évig volt pályamunkás. Huszonöt éve csapatvezető. A nehéz munkát okos gépek segítik már, s néhány éve minden szombatja szabad. A tolatásvezető tizenhét éve dolgozik a kaposvári állomáson : két beosztottjával naponta 100—120 vagont mozgat még. ök azok, akik pillanatok alatt rendet teremtenek a vagonok között, ha érkezik egy személyvonat, s hihetetlenül gyorsan szednek szét vagy állítanak össze egy szerelvényt A nyári éjszakát szereti az állomáson. Akkor kellemesen hűvös a levegő. Télen a hideg, nyáron a vagonokból, vasakból áradó hőség teszi nehézzé a munkájukat. A motorvezető a legfiata- ! labb. Tizenöt éve járja a megyét. Apró személyszerelvényeket vontat; a siófoki utat I szereti a legjobban. Ott a _________ 1 I l egváltozatosabb a táj, s a ] menetidő betartásáért ott lehet a legtöbbet tenni. Egyszer igazgatói dicséretet és három- ! ezer forint, pénzjutalmat kapott. Az egyik állomás fog- j lalt vágányára engedték a | vonatát, erről azonban nem j értesítették. A fékcsikorgás1 azt is jelentette, hogy idejében megállt a szerelvény, s nem ütközött -neki a másiknak. A vasutasok pontos, rend- j | szerető emberek. Az évek folyamán egy kicsit a család is | vasutas lesz: ha éjszaka zörögnek az ablakon — mért j valaki helyett szolgálatba I kell állni — fölébred az egész család. S ha késik a vonat, megint csak az egész család I izgul. — Nálunk a munka mindig j sok — mondta Langstadler j Ottó. — De más körülmények ! között végezzük, mint húsz . vagy harminc éve. Azokat, akik az állomáson teljesite- j nelj. szolgálatot, korszerű szociális létesítmények várják. Az utazószemélyzet sorsa is más: eltűntek a gőzmozdonyok, s velük egy sor vasutasbetegség. Kevesebb a munkaidő, a fizetés viszont több lett. Ma iÉiár nem gond | az utánpótlás a vasúton sem. — Mi a legnehezebb? Egyszerre felelnek:' j — A tél és a nagy, esők. .. | De különösen a tél. Ezek rendkívüli munkát fs jelentenek: palvaíenntartas dolgozói ilyenkor indulnak el vonatot menteni, síneket javítani. Legutóbb éppen egy hete indult el velük az autóbusz, hogy Bábonyrnegyer és Daránypuszta között helyreállítsák a víz mosta vasúti töltést. A vonat addig állt. Előtte Szigetvár környékén dolgoztak fáklyák fényében, hogy reggel már ismét mehessenek a szerelvények. — Gondolom, megéri az ilyen munka. — Soha nem a pénzért megyünk, hanem a vasútért, a j vonatokért. — Mit jelent ma vasutasnak lenni? — Háát... Egy fbglalkozás a sok közül. Nekünk azonban jóval több ennél: egy darab az életünkből. A vasút — ha nem vagyunk szolgálatban — hiányzik egy kicsit. A ragaszkodást a munkahelyhez nehéz megfogalmazni. A szónál többet mondanak az itt eltöltött hosszú évek. Landstadler Ottó Budapesten vette át a Kiváló vasutas kitüntetést. A motorvonat-vezető és a tolatásvezető/kiváló dolgozó kitüntetést kapott.. A munkahely elismerése ez a biztonságért, az ébren töltött éjszakákért, s a szolgálaton túl végzett- munkáért. Azért, hogy mindig jó legyen sok százezer ember utazása. Dr. Kercza Imre KÉPEK A BOLGÁR NEMZETI KIÁLLÍTÁSRÓL A budapesti nemzetközi vásárközpontban július 23-ig látogatható a bolgár jubileumi nemzeti kiállítás. Az élményt adó, érdekes, változatos, sokrétű kiállításról készültek felvételeink. Az erősáramú ipar kiállítása. Nyári csúcs — vendégjárással Néhány napig minden szem a tengernyi esőt lebocsátó felhőkre és a nyugtalanítóan áradó f oly ókra meredt. Azután kiderül/t az ég, és mi felszabadult sóhajjal vettük tudomásul, hogy bár vizeink legmagasabb szintje alig marad el a néhány év előttitől, ami akkor súlyos helyzetet teremtett, most a nagy áradás hasonlíthatatlanul kevesebb kárt okozva vonul le, és alig néhány ezer ember meg tudja védeni az időközben nagy gonddal kiépített gátakat. Mégsem szabad lebecsülni a veszélyt, s nem feledkezhetünk meg a sok tízezernyi hektárt borító belvizekről. Az időjárás néhány napig az aratokat is késleltette, ezért is nagyon vártuk a napsütést. Ezekbén a borús napokban vesztettük el a költőt, Simon Istvánt, akinek aggodalma mindig nemzetéé volt. Szülőfalujában, a Veszprém megyei Bazsiban temették el országos részvét mellett. Tábor itt, tábor ott A helyrebillent nyár azután másfelé terelte a figyelmet. Legfőképpen arra a sok színre, melyet a szokásosnál is több hazai-nemzetközi esemény hozott magával. Nagyszabású bolgár kiállítás nyílt Budapesten mindkét nemzet vezető állami érfiainak jelenlétében. A. vásárváros most megmutatja, mekkorát fejlődött a testvéri ország, s mi mindent nem tudunk róla. És a többi színfolt a nyári csúcsvendógjárásban? Valóban csúcs? A legfrissebb statisztikai jelentés szerint május végéig — most öt hónapról adnak számot — több mint másfél millió külföldi fordult meg nálunk, s ez több a tavalyinál. Júniusi, júliusi számokról nem szól a fáma, annál inkább a sokféle vonzerőről. Megnyílt a soproni nyári egyetem — az első előadások a jó értelemben legdivatosabb téma, a környezetvédelem körül foroglak —, nemzetközi zened tábor regrutáiódik Pécsen, nemzetközi művésztelep Hajdúböszörményben. egyetemista építőtábor Miskolcon... Mindezek mozgatója természetesen a fiatalság, hiszen önmagának is a mozgás a lételeme. De sokakkal együtt szeretném remélni, hogy lételeme a mind szélesebben jelentkező ismeretszerzési vágy is. Hogy orosz és más nyelvi szaktáborok nyíltak több helyütt, például Tatán és Nyíregyházán, és egyebek közt egy Rédén szervezett honismereti, valamint Vésztőn rendezett régészeti táborról is olvastam, mindenesetre biztató. Őshaza és atomerőmű A régészetről jut eszembe: hamarosan finnugor kongresz- szus lesz a fővárosban. Egy I tatárföldi régészeti expedíció — mint közük — nemrég olyan leletekre bukkant, amej lyek talán újat mondhatnak majd Julianus hét és fél évszázaddal ezelőtti útjáról és az őshazáról, amely után kutatott. A kongresszusra készülő tanulmány ezek szerint izgalmas j lesz. A fiatalok különben a héten a KISZ központi bizottságától is biztatást kaptak, egyebek között, hogy vegyék komolyan a nagyberuházások fölötti véd- nökségi munkájukat. Ezzel összefüggésben említem a Paksi Atomerőmű munkálatainál tett keddi miniszteriális látogatást, de azért is, mert mindig szívesen hall az ember az épülő első magyar atomerőműről. És egy másik kellemes híradás: megkezdte próbatermelését immár a tizedik hazai házgyár, Kecskeméten. Jó ezt tudni azért is, mert — miután az idén sikeresed befejeződik a 15 éves lakás- építési program — hamarosan további lakásépítési tervek megvalósításához fogunk. Színes tv — sör ital Másik érdekesség a termelésből: az Orion is gyárt majd színes televíziót, nyugatnémet kooperációban/ Eddig három színeskószülék-típus jelent meg nálunk, most tehát készülőben van egy negyedik is. Ez remélhetőleg tovább fokozza a törekvést a műszaki tökéletességre, és talán az arakra se lesz rossz hatással. Még egy idevágó hír, de ez már nyári a javából: megkezdődött a csúcsidény a Bocs község határában épült Borsodi Sörgyárban. Szinte még a nevét sem ismerjük, de már jelzi a millió hektolitereket. Noha bizonyára ez sem lesz elég, mégis jó hallani. De — remélem, júliusban is — nemcsak sörrel él a magyar. A jelzés ismét a vendégjárásra utal: megkezdődik a néptáncfesztivál Szegeden, egész sor külföldi együttes részvételével, és nyit a kedvelt Margitszigeti Szabadtéri Színpad is, ahol többek közt Kobayas- hi is fellép. Ugye, elég a mai televíziós világban ennyit mondani. Am, hogy iménti megjegyzésemet nehogy félreértse a kedves olvasó, már ami a sört meg a kultúrát illeti: nos, hadd fejezzem be azzal, hogy egy okos program sikeres megvalósításaként néhány év Leforgása alatt új központi piac épült Szegeden, Veszprémben, Leninvárosban, Miskolcon. Szolnokon és Szék,szár- dón. Még az idén megnyílik a szombathelyi és a békéscsabai. jövőre pedig a salgótarjáni és a debreceni. Tíz új, korszerű élelmiszerpiac. Jó étvágyat! Balog János Gazdag látnivaló a könnyűipari cikkek szemléjén. Látványos bemutató a bolgár vcgyeslparról.
