Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-12 / 162. szám

Még mindig sok a lehetőség „Eredj fiam, szakmunkásnak!” 1975. VII. 12. SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE Tapasztalatok két fiókkönyvtárbau A több Kisdiákok lépnek ki az ajtón. Hónuk alatt, kezükben könyv. Belelapoznak, az egyik felkiált: — Hú, ez jó lesz, alig várom, hogy olvassam!, Az ajtón tábla: Könyvtár. Kaposvár 11 fiókkönyvtára közül a legnagyobb. A cseri városrész 12 000 kötetes könyv­tárának vezetője Csapó Ta- másné, egy kisegítő könyvtá­rossal dolgozik. Kérdéseimre 6 válaszolt. — Milyen a könyvtár for­galma? — Júniusban 2132 kötetet kölcsönöztek. A beiratkozot­. De ne akármilyennek, j keket, az idén már nincs meg hanem olyan szakmát válassz, ; ez a lehetőség sem. ahol kevés fizikai munkával | — m'í okozza a legtöbb gon­jó pénzt lehet keresni!« — I dot az elhelyezkedésben? szól a szülői intelem a nyol- | — Elsősorban a szülők cadik osztályos gyerekhez, aki j gyakran indokolatlan makacs­megfogadta a tanácsot, es pa- ; saga^ xoy4bbá nincs elegendő nek, fülhallgatót kérnek és| — Az adatok maguk helyett felvonulnak az emeletre ze-1 beszélnek. Hogyan szervezi nét hallgatni. j az olvasóközönséget? — Milyen a könyvtár le- j — A könyv szex-elmese va­mezkészilete? | gyök és nagyon szeretem a — Főleg komolyzenei és né- j munkámat. Elindultam, beko­hány könnyűzenei lemezünk! pogtam a házakba és kértem :l.1 , ., van. De. mesét is lehet hall- I jöjjenek a könyvtárba. Hívó j ismereteoen tulajdonkeppen gatni. ; cédulákat dobtam a postalá- ! konnyen el tudna helyezni azt | — Milyen népszerűsítő : dáikba. Akivel találkoztam az az+<°t.v^n, eYereket- nern munkát folytat a könyvtár? ! utcán, könyvtárba hívtam. Az- ,v„ ek , 1 gimnáziumba, szak­— Ifjúsági és asszonyklubot i tán jöttek az emberek, egyik I kozePIsIcolal3a- vagy valame­lyát választ. Azt a pályát, amit a szülők ; "gondoltak ki« neki. Ka aztán ez nem megy, például azért, mert nincs szükség többezer autószerelő­re. vagy női fodrászra, akkor jön a baj, s nehéz a kérdés, hogyan tovább? Mi legyen a gyerekből? Ilyenkor — most éppen eze­ket a napokat éljük — van szükség a pályaválasztási ta­nácsadó legnagyobb segítsé­gére. A megyei intézet a lehe­tőségek, a betöltetlen helyek szerveztünk. A fiatalok klub-1 nap öt, a másik nap nyolc, ja júniusban sajnos megbu- i Ma már nem kell ezt csinál- I ? kott. ni, mert az emberek tudják, — ? ! ha ide jönnek, jó könyvet — A tagok főleg gimnázi- 1 kapnak. Lassan megismerem umi tanulók voltak. Érettsé- ! az olvasóimat és előre előké­tak száma 768. Ez elég szép j giztefc- vagy felvételire készül-\ szítem az őket érdeklő köny- eretoenynejc^ondhato, ^bar | tek> ezert nem jártak. A fia. | veket. Előfordul, a központba ™°r”' ’ tál munkásolvasók száma | is bemegyek egy-egy könyv­olyan kevés, hogy nem tud- j ért, hogy ne veszítsek el egy tűk tovább folytatni a klub- j olvasót sem. életet. A szakmunkásolvasók szá­ma kilencvennégy, segédmun­kás, illetve egyéb foglalkozású tizenhét van. a nyári hónapokban mindig kevesebb az olvasó. Az embe­rek üdülni mennek —; ahova nem visznek könyvet —, vagy a kertjükben dolgozgatnak. — Kik a lörastagok? — Az olvasók zömét a 15— 19 éves korosztály adja. Sok a 60 év körüli kölcsönző, s a gyermekek is jócskán szapo­rítják a létszámot. — A legnépszerűbb témájú könyvek? — Főleg regényeket visznek szívesen. Az idősebbek a ro­mantikus. a fiatalok a modern irodalmat és az útleírásokat kedvelik. A verseskötetek itt nem népszerűek. Havonta kö­rülbelül 80 új könyvet ka­punk. Ifjúsági és felnőtt iro­dalmi művekkel is jól el va­lyik szakmunkásképző inté­zetbe. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. A gyerekeket — szüleikkel együtt — ezekben a napokban és a jövő héten behívják a Szántó Imre utcai intézetbe, és megpróbálnak segíteni. A beszélgetésekből feltehetően kiderül, hogy a gyerekeknek mihez lenne kedve, hajlama. — A gyerekek többsége a kollégiumi hely, ezért a me­gy eszékpely,tői távol lakó gye­rekek nem jöhetnek számítás­ba. sütő- vagy például húsipari szakmunkásnak. Kevés a női szakma. Egyébként is úgy lát­juk, hogy a lányok még min­dig szívesen mennek, közép­iskolába — többnyire gimná­ziumba —, ahol aztán megsze­rezve a bármilyen gyenge érettségi bizonyítványt, »vala­milyen irodai munkába« áll­nak. Sok szülő óhaja szerint addig, amíg férjhez nem men­nek ... , A pályaválasztási tanácsadó intézetben különböző vizsga« latokat, felméréseket végez­nek. Egészségügyi szempontból Pongor Margit gyógypedagó­giai tanár foglalkozik a gye­rekekkel. Ezen a területen ] ugyancsak sürgető gondok je- j lentkeznek. — A látás—hallás vagy ! szellemi fogyatékos gyerek | nem alkalmas egy szakma tel-; jes elsajátítására. Nálunk a 1 legeredményesebb módszer — Pesten már tíz éve alkalmaz­zák —, hogy valamilyen szak­ma bizonyos részműveleteit tanulja meg. erről kap bizo­nyítványt és ezt a munkát végzi majd. Somogybán is el kellene kezdeni valami ha­sonlót. Persze jói tudjuk, hogy ehhez, az oktatáshoz tanárok, berendezések kellenek. A tanárnő szerint rendkívül káros az általános iskolák né­hol' tapasztalható álhumani.á- sa. Éppen mostanában volt ar- , ra példa, hogy a gyógypeda­gógiai iskolában is alig-alig boldoguló gyerek az. általános iskola nyolc osztályát is elvé­gezte. Bizonyítványa is van róla... Csakhogy emögött semmiféle szellemi fölkészült­ség nincs. Szakmunkásképző­be jelentkezett. Persze, hogy nem vették föl. .. Ezek a gondok természete­sen most sűrűsödnek. Sok le­hetőség van még. A tanács­adó intézet, az iskolák, a mun­kahelyek, a szülők — és ter­mészetesen a szakmát, pályát választó fiúk, lányok közös munkája kell a megoldáshoz. Még mindig ni^cs késő kivá­lasztani kinek-kinek a leg­megfelelőbbet ! Simon Márta gondot fordítunk a munkas- olvasók bevonására. Szocialis­ta brigádokkal és iskolákkal vesszük fel a kapcsolatot. A közelmúltban egy egész osz­tály iratkozott be egyszerre. Igyekszünk megnyerni azokat A könyvtár 8000 kötetes. , genkednek — összegezi anvá- : Kielégítőnek tartja ? i ri tanácsadás eddigi taoaszta-! — Legalább 1000—1500 új hátait A kétkilós kenyér Panaszkodik a nyárra, j beszéigetessorán talál is olyan szakmai, amely megfelelne mert ilyenkor megcsappan az j n€ki; amiért Szívesen föladná érdeklődés a könyvtár iránt.! az eredeti elképzelését. , — Megbeszéltem az üdülők- i __ A — »lau- 1 S zeptembertől nagyobb, kel, hogy hagyják itt a köl-; Nem ^tak meg! csönzőjegyeket, húsz nap után j eredeti elképzelésüktől, és bi-• meghosszabbítom, így erre! zony vannak olyan szakmák, ! sincs gondjuk. | amelyektől kifejezetten ide- : _ En is elmondom a vélemé-1 nyemet a desedai tóról, ugyanis hatvan évre visszame­nőleg ismerem ezt a helyet, ott töltöttem a gyermekévei­met, • abban a völgyben .sze­rettünk volna játszani, bú- jócskázni. Sajnos, ezt annak idején meggátolták, az akko­ri földesúr, gróf. Festetics tisztségviselői kimondottan megtiltották. Azért mi, gye­rekek, nagyon sokszor .. kiját- szottuk az éberségüket, össze­j nuló is. Érdekes, hogy tavalv | v*ssza jártuk a völgyet, a csak a lelkes fiatalok j még a bogiári szakközépiskö- fenyveseket az erdőket. Jó út is kell a desedai tóhoz I ieiua-u Terényi Zoltánná is, akik csak kísérőként jön- j Gyakran előfordul, hogy vá nek el ide. | iaszték hiányában ugyanazo ___ ; kát kérik mégegyszer. Kühr j nősen új ifjúsági könyvekre \ — A textilművek alkalmaz­A Ságvári utcai könyvtár j lenne nagy szükség. j 113 még fónótanulókat — szin­te »korlátlan« könyvre lenne még ^ szükség.! pszichológus. j — Hova tudnának legtöbb I | gyereket elhelyezni? vezetője lelkes fiatalasszony Kormon Gézárlé két hónapja Tervei? « mennyiségűén. Ez is azokhoz a szakmákhoz\ gyunk . latva’ lfy k! . tud:’uk mormon uezane Kei nőnapja j —Szeretném a körnvező is- elegitem az olvasokozonseg vette at a könyvtárt száz- , ,-h. a Környező is igényeit. j nyolcvankét olvasóval. Jelen-, KolakKal telvenm a kapcso- ; idegenkednek. Ilyen az építő-, Az egyik sarokban jól fel- j leg kétszáznyolcvanhét a be- ' latot. A gyerekek nagyon há- j a hús»'és a sütőipar is, de ke­.. szerelt stúdió. Gyerekek jön-1 iratkozottak száma. J lás olvasók. Az ősztől ifjúsági | vés a férfiszabó, valamint a A vád tárgyát mindenki is- j — Csak ekkora a teljesítő­mén: kétkilós extra kenyér- j képességünk. Az extra inkább csak a választék javítását nek hívják. Különös ismerte­tő jele: a kaposvári kenyér­gyárban készül, minősége va­lamivel jobb a maszek pékek által’ sütött »finom fehér ke­nyérnél«. s az ára is lényege­sen olcsóbb. Míg az egyiket öt forintért lehet kapni, ad­dig ezt ugyanannyiért, mint a rendes kenyeret, azaz három­hatvanért. Máris érthető, hogy miért keresik a kaposváriak annyira. Szeretjük a jó kenye­ret. s ha olcsón kaphatunk belőle, hát olcsón igyekszünk beszerezni. Csak hát itt jön a bökkenő. Nem mindig, nem mindenütt van' ebből a két­kilós extrából. Schultheisz Mária, a városi tanács kereskedelmi főelőadó­ja elmondta, hogy ők is is­merik ezt a gondot, mind a tanácstagok, mind a vásárlók jelentkeztek már észrevéte­lükkel: legyen mindenütt az extrából. A kívánság jogos! Tóth János, a Somogy me­gyei Élelmiszer- és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat áru­forgalmi főosztályvezetője így vélekedett: — Boltjainkban naponta hetven mázsa kétkilós extra kenyeret tudnánk eladni, de nem kapunk belőle a kenyér­gyártól. Nagyon keresik a vá­sárlók. A minősége lényegesen jobb a maszek kenyérnél. A kenyérgyár azonban saját boltjaiban hozza forgalomba és csak keveset süt belőle. Hogy miért? Erre a kér­désre már a vállalat főköny­velőjétől kaptam választ: — Az új kenyérgyárunkban van egy tartalék vonal, hogy ezt ki tudjuk használni, sütni kezdtük a kétkilós. extra mi­nőségű kenyeret. Ezzel meg­oldottuk hat munkásunk fog­lalkoztatását is. — Mennyi extrát sütnek na­ponta? — Harmincnégy mázsát. ; — Ha igény van rá, miért nem készítenek többet? J klubot szervezünk. Helyiség szőlész-borász szakmunkásta­hiányoznak. Szabó Mária lön féle megoldásokat javasol­tak, ezekkel külön-külön is egyet lehet érteni. Említették, hogy nyilvánítsák üdülőterü­letié. rendezzenek vitorlás- versenyeket tavon, építse­nek horgásztanyákat stb. Egy­ről azonban eddig mindenki megfeledkezett, nem beszélt még senki a tóhoz vezető út­ról. illetve, ha van ilyen, ak­kor ennek a korszerűsítéséről. A desedai völgyet két he­lyen lehet könnyen megkö­zelíteni lőportárnál: a Decem­ber 2. utcán és az úgyneve­zett Sabján-csapáson. Az előbbi utca egy kilométer 200 méter, a Sabján-csapás pedig •szolgálja. A legfőbb célunk az volt vele, hogy dolgozóin­kat lassúk el jó kenyérrel. ami megmarad, azt szoktuk be­vinni a Tanácsház utcai, üzle­tünkbe. Rongálás — intézményesítve lakinek egv pillanat örömöt jelentett. Talán azt élvezte, hogyan alszik ki a. fény. Ta­lán régi korok városaiba kéo­Este valaki végigsétált a modern városrész házai kö­zött. Elgyönyörködött a lám­pafény vetette árnyékokban, lehajolt, megérintette a füvet j zelte magát, szűk sikátorokba, . . , , ,, ■, •, , , és mikor hozzáért nyugodt ahol meg. lehetett fogni a sö­Ahol orakat álmák sorba i volt, jókedvű. A munka után j tétséget.' érte az emberek. j a szép, Rendezett környezet- j Nem hiszem. Aki tette, nem — Nagyon sok bajunk volt j ben jól érzik magukat az em- tud régi városokról, nem- is­I hprpk * ezzel a kenyérrel. Le kellett . meri a pattanó üveg zenéjét, váltanunk az üzletvezetőt Nem fantasztikus regenyek , Csak él. A rombolásnak. Ta- wILanun<v az üzletvezetőt, , utópisztikus latomasainak ki- lan az állatkerbe vágyik a mert pult alól árusította a ! vonatat próbáltam leírni, csak : pajkos majmok közé »kedvesebb« vevőinek. Mint j azf- ami ma mar sokak szá- j Súlyos ítéletet mondtam. mai a természetes. Természe- Fotóriporterünkkel kidühöng­tes ' ” | tűk magunkat. Azután derű­Az északnyugati városrész- látóan megjegyeztük; a látot­gyar — hiszen ez volt az ben sétáltunk. És nézegettük i tak ellenére egyre kevesebb igény — egykilós kenyerek ! a környezetét. Azt, ami sokak 1 lesz a vandál rongáló. Rernél­említettem, csak harmincnégy ; mázsát tudunk sütni belőle. A gyártására rendezkedett be. Banga János termelési osz­tályvezető megjegyzi: — Lényegesen többe kerül ennek a kenyérnek az előál­lítása, mint amennyiért for­galomba hozzuk. Ha a kalku­lációs áraknak megfelelően árulnánk, akkor egy kiló négy forint nyolcvan fillérbe ke­rülne. Nagy mennyiségnél ez ráfizetéses lenne. Az árat pe­dig nem lehet emelni. Tehát se többet, se drágáb­ban nem lehet csinálni. Ma­rad a napi harminc mazsa, meg a három forint hatvan fillér. És mi lesz a vásárlók­kal? A vállálat vezetői azt mondják, szívesen lemondaná­nak a gyártásáról, hisz sok gondot okoz nekik. Akkor vi­szont nincs kihasználva a gépsor, hat embernek nincs megoldva a foglalkoztatása. Marad minden a régiben? A vásárlók verekedésszámba me­nő sorban állása? Szövődmé­nyes ügy ez, amelyben min­denkinek igaza van, a maga módján. Mégis jó lenne valamit csi­nálni ... Nagy Jenő Iában is volt hiány, tudtunk! Azok, akik eddig • hozzászól* , I javasolni pótfelvételre gyere- j tak a tó hasznosításához, kü- 1 ^mtegy két kilométer. Mind­~~ ————-------------------------------------------------------------| kettő földút. A csapás menten i nem laknak, mert az a mező­ségen vezet át. A legjobb j megoldás a December 2. ut­cai lejáró, mert azt lehet a | leghamarabb, a legkevesebb költséggel elkészíteni. Sajnos, ebben, eddig még semmit sem tettek. Pedig ezen az utcán át szállítják az összes anyagot az) építkezés­hez. Kora reggeltől késő estig i járnak a ZIL-tehergepkocsik. Ez az utca esős időben jár­hatatlan, meleg időben olyan poros, hogy az .utca lakói ar­ra sem gondolhatnak, hogy ! kiszellőztessék a lakásukat. Az elején van a tsz javító- i műhelye, előtte olyan nagy a sár, hogy a gépkocsik a jár­dán közlekednek, ha nem akarnak beleragadni a sárba. Valamikor, ha egy kis kátyú volt az úton, az utcabeli la­kosok vittek egy-két fogat földet, s megjavították. Miért ne tehetné meg ezt a szövet­kezet is?! Egykor a legszebb utca volt, ma pedig sár- és porfészek. > Utak nélkül nincs idegen- forgalom. A nem kis költség­gel épülő víztárolót nem mu­tathatjuk meg az idegenek­nek, ha nem tudjuk megkö­zelíteni. A belföldi — ha másként nem, hát gyalog — eljut a víztárolóhoz, a kül­földi viszont nem fog kilomé­tereket gyalogolni e termé­szeti szépségért. Azt hiszem, hogy Kaposvár város azért készítteti el az egész völgyet ilyen költséggel, hogy hason­lítson az orxűi üdülőtelephez, a lakosság szórakozását, üdü­lését, pihenését szolgálja, s megoldja a város üzemeinek vízgondját. számára természetes. Amit so- i jük, eltünteni őket a közös­kan egy kézlegyintéssel elin- j ség, az emberek összefogása, téznek. A modern lámpatest | Miről írjak hát ezután? Arról, megtépázva, törötten éktelen- j amit később vettünk ész- kedik. Valaki szórakozott. Ta- j re. Amit ma már nem egy Ián azt figyelte, hogyan cső- í ember rongál. Arról. ami römpöl. Az üvegszilánkok kö- j rombolás »vállalati szinten«, zött a szél játszadozik, zörge- j Szomorú, mardosó következ- ti a megmaradt romokat.. Va- i tetős: »államosítva«. A kaposvári Honvéd utcai tömb mögött a két épületsor közötti területen több hónapja rongálódtak a nagyértékű be­tonelemek. A parkosításhoz, a környezet csinosításához hasz­nálták volna valamennyit. Ha . . . Ha — mint azt a Sió­foki Kertészeti és Parképítő Vállalattól megtudtuk — a SÁÉV átadta volna a terüle­tet, ha engedélyük lenne rá... Azaz, az engedély már meg­van — két hete. Meg is csi­nálják rövidesen. Csak épp a közben elveszett pénzt nem tudom, hova számlázzák. És még kevésbé tudom, hogy a közben elveszett esztétikai ér­téket, az emberek megelége­dett bólintását: (ami szintén elveszett«) — »Szép helyen lakom«; ki számolja el majd? És ki meri majd azt mon­dani: példát adtunk, megmu­tattuk a rongálóknak, hogy le­het szépet alkotni?! Szilágyi György Géza utca 3. L. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents