Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

Praktikus ruhák nyaraláshoz Távolságok a világűrben! Az utazás 75 ezer évig tartana Gondolkodtatok-e már azon pajtások, hogy a »közel« és a »távol« fogalma milyen viszonylagos. Ha például Sop­ronból Nyíregyházára uta­zunk, közben mondogathat­juk, hű de nagy utat tettünk, hű de messze van! Ezt a tá­volságot a 80 km -es óránkénti nattal akarnánk megtenni, az i nagy távolság a világűrben! Út 200 napig tartana. 1 Az Androméda-küd 1,51 mil­' lió fényévre van tőlünk. A A nap a földtől 149 500 000 km-re van. Ezt a távolságot az említett gyorsvonat mint­egy 250 év alatt tenné meg. A nap és a föld távolsága világ­űrméretekben nagyon kis tá­volság. Ezt a távolságot a csil- j autó sebességgel haladó gyorsvonat j lagászok világűrtávolsági! km-es sebességgel száguld alapegységnek tekintik (csilla-; óránként. Ugyanakkor mi fény onnan több mint más- félmillió évig halad, amíg el­ér a csillagászok távcsöveibe. Hasonló a, helyzet a világ­űr sebességeivel. A verseny- 250, a repülőgép 1000 \ 1-2. Kisfiúk, kisleányok egy­aránt viselhetik a pipa- zsebes farmersortot — színes pamuttrikókkal. Az űj kiegészítő a bő, lezser lemberdzsek, amelynek övét- gumiház­ba fűzzük. 3-4. Strand — vagy napozó­ruha — elöl végig gom­bolással. A kapucnis frot­tírzubbony a ruhához is, de a fürdőruha fölé is csinos és — szükség ese­tén — kellemesen mele­gítő viselet. 5-6. Előkés nadrág-szoknya vászonból, virágos ba- tisztblúzzal. A poncho legyen csíkos — akár kö­tött, akár horgolt. Szok­nyához, nadrághoz egy­aránt kellemes és deko­ratív viselet. Gyulai Irén Mégis — Neved? — Horváth Piroska. Most leszek nyolcadikos, a Kré- nuszban. — Jól érzed magad a nyári napköziben ? — Nem örültem, amikor a szüleimmel megbeszéltük, hogy ide fogok járni. Otthon jobb. — Mit csinálnál odahaza? — Olvasnék, tévét néznék... — És itt? — Olvasok, tévét nézek, ját­szom a többiekkel. — Akkor miért nem olyan jó itt? — Hát.:: Persze nem hittem el a kis­lánynak, hogy nem szeret a kaposvári nyári ' napközibe járni. Később igazam is lett. Csak most a »nem« a divat. Horváth Ildikó másodikos ’lesz, a Rákóczi iskolába jár. Épp vele »firtattuk a napközi titkait« — az udvaron, a mo- .iszékeken letelepedve — amikor érte jött az édesapja. — A Volánnál dolgozom. A feleségem a FŰSZÉRT-nél. .lyenkor nem vagyunk otthon, jó, hogy biztonságban tudjuk a kislányt. Augusztusig lesz itt, azután elmegyünk nyaral­ni. Közben megérkezett a vi­har. Ildikóék elköszöntek, a többiekkel otthagytuk a sza­badtéri »vitakört«, s az iskola Betűpótlás lépcsőjén folytattuk. Az úttö­rőre terelődött a szó. Piroska »háborgott«. — Az a jó, hogy nyáron itt olyan sokan együtt vagyunk, de nem elég. Valamit . meg kellene őrizni az őrsökből a szünidőre is. Az mindig úgy vari, ha visszamegyünk, sok dolgot elölről kell kezdeni... szinte újra ismerkedünk. Jó lenne a nyáron olyasmit csi­nálni, amit télen, az iskolaév­ben nem lehet. Mondjuk vá­rosfelfedezőnek menni. De annyi minden van ... — A felnőttek nem tudná­nak ebben segíteni? — A felnőttek? — kerekí­tették rám a szemüket. És nem jutottunk tovább. Any- nyira nem, hogy még azt sem tudtuk kisütni: vajon miben lehetne segítséget kérni az apukáktól, anyukától. Bár egyre többen — de még min­dig túl kevesen — segítenek a gyerekeknek ahhoz, hogy ők el tudják képzelni: lehetséges az ilyen. Azután még számtalan öt­letet hallottam a nyárhoz, de mind »önerőből« megvalósít- hatót. Baranyai Zsolt és Baranyai Attila testvérek, összetartó kis »sejt«, nekem is reklámoz­ták egymást: »most őt... most meg őt tessék kérdezni«. Mindketten jól érzik itt ma­gukat. És persze a kaja ... Az szintén nagyon jó. Amiért itt vannak, ugyanaz, mint a töb­bieknél: otthon senki sincs. Migács Andrea, Migács Márta és Migács Béla sokat veszekednek. — Miért? — Á, az egész nem komoly. — Csak vicc. — Jó itt, jobban tüdők ját­szani, sok barátom van ... A testvéreim... — legyintett Andrea. Ök persze megsértőd­tek, és újra egymást gyömö­szölő gomoly lett a »hármas«. Édesapjuk meghalt. Édes­anyjuk dolgozik. Mégiscsak jó ez a napközi. L. P. néhány óra alatt megteszi. Ha az Antarktiszra, vagy a Hawai szigetekre gondolunk, mindig eszünkbe ötlik: milyen »távol« is vannak ezek tőlünk. Távol vannak, de csak a föl­di vonatkoztatási rendszerben. A világűrt az irdatlan tá­volságok és szédítő sebessé­gek jellemzik. A földi mérték- egységek a világűrben kicsi­nek bizonyulnak, ami nem meglepő, figyelembe véve, hogy földünk a térben és idő­ben végtelen világűrben, a naprendszernek csak egy por- szemnyi része. Ha a világűr­ben lévő távolságokról és se­bességekről .beszelünk, ki kell lépnühk a mi földi vonathoz' tatási rendszerünkből. Ha a világűrről beszélünk, elmond­hatjuk: a Hold a hozzánk leg­közelebb lévő égitest. Távol­sága »mindössze« 384 000 km, ami csak, 9,5-szöröse a földi egyenlítő hosszának. Ha ezt a gászati egység). Amíg a földi távolságmérésben alapegység a 100 cm-es méter, addig a világűr távolságainak mérésé­ben alapegység á 149,5 .millió km-es csillagászati egység. A csillagászati egység a világűr métere. A nap és föld távol­sága egy csillagászati egység. A Merkur »közel van« a Naphoz, mindössze 0,39 csilla­gászati egységnyire — »cse­kély« 58 millió km-re. A világűr méreteihez viszo­nyítva azonban a csillagászati egység is nagyon kis távolsá­gokat mér. A földről látható csillagok nagy része távoli nap. Olyan messze vannak tő­lünk, hogy fényüket, amit ma látunk, évekkel ezelőtt bocsá­tották ki magukból. A csilla­gászok azt a távolságot, amit a fény egy év alatt megtesz fényévnek nevezik. Egy fény­év rettentő nagy távolság, ha arra gondolsz, hogy a fény másodpercenként 300 000 km távolságot egy óránként 80 j km-es sebességgel — megái- i utat tesz meg. Egy fényév 9,5 lás nélkül haladó — gyorsvo-1 billió km. És még ez sem Levél Csillebércről Levelet hozott a posta. Gye- ! a szerkesztésre, a csapatújsá- rekes írással címzett, kék bo- ) S0^ készítésére.« rítékot. Egy tabi úttörő. Mól- ! \ lev<jlbö1 kiderült: nem­1 csak a »komoly« munka fog­nár Béla írta meg legkedve­sebb nyári élményét. »Csillebérc — erről a szóról, azt hiszem, mindenkinek egy dolog jut eszébe: a tábor« — olvasom a levél első sorait. — »Minden úttörő vágya, hogy eljüthassőn óda.« Molnár Bé­lának sikerült. A több mint ezer pirosnyakkendős között ott volt ő is. Nem is akármi­lyen helyen: a csapatújságok szerkesztőinek táborában. Gaz­dag program várt rájuk:! »... meglátogattuk a Révay- j nyomdát, a Dörmögő, az Őrs­vezető és a Pajtás szerkesztősé- j gét. A következő héten szak- ! emberek tanítottak bennünket lalta el idejüket, jutott idő bő ven szórakozásra, pihenésre. Sőt utaztak a libegővei és az úttörővasúttal is. mindnyájan a föld nevű űr­hajó utasai vagyunk. Forgunk és száguldunk a világűrben. A föld egy nap alatt fordul meg tengelye körül. A ten­gelyforgás sebessége Budapes­ten 285 m s, több mint 1000 km óra. A föld 108 000 km óra sebességgel kering a nap kö­rül. Az egész Naprendszer — valamennyi bolygójával, ezek holdjaival — 982 800 km-es Óránkénti sebességgel kering a Tejútrendszer központja kö­rül. Ezt a sebességet mi nem vesszük észre, egyrészt mert megszoktuk, az emberi szer­vezet alkalmazkodott hozzá, másrészt mert egész környe­zetünk velünk együtt mozog és mozgás közben' nem tudunk viszonyítani. A világűr távolságai nagy sebességgel haladó ür~ hajókkal áthidalhatók vagy áthidalhatók lesznek. A mai űrhajók sebessége nagyon »csekély«. Ha lenne olyan űr­hajónk, amivel ki tudnánk törni a Naprendszerből, ak­kor a mai sebességekkel a legközelebbi Naprendszerig a Proxima Centaurig — 75 000 évig tartana az utazás. És még vissza is kellene térni... Ezért az űrkutatás fontos fel­adata növelni az űrhajók se­bességét. A tudósok elképze­léseiben szerepel az úgyneve­zett fotonrakéta. Ez csaknem fénysebességgel haladna, és a legközelebbi Naprendszerig, az utat oda-vissza 10 év alatt tudná megtenni. Berend Mihály SPORT Bár a szurkolók elhagyták már a pályák lelátóit, mi most mégis egy kis sportrendezvényre, elmesport-vetélke- dőre hívunk meg benneteket, A keresztrejtvény vízszintes 1. sorába Budapest legnagyobb sportlétesítményének, a víz­szintes 45. sorba egy háromszoros olimpiai bajnokunk nevet rejtettük el. Mese — kisgyermekeknek FÉNY r 0 A H T / A H T A D H í T L K D É B R Í 2 M D A A A 0 Az alább fölsorolt betűket írjátok be az üresen hagyott mezőkbe úgy, hogy a folya­matosan összeolvasott - szöveg Petőfi Sándor egyik verséből adjon idézetet. Megfejtésül ezt a versidézetet küldjétek be! AAAAÁÁGHHIIJ LLLMMNN OOORSV (A megfejtést — ha nehéz ttolna — a 10. oldalon talál- jáUtk4 A kis szentjánosbogarat ahová Tücsök Tódor meg Lep- *" Fényeskének hívta az ke Lili. erdő népe, mert ö volt az erdő A nyár elején el is indult, j lámpása. Az elkésett madárkák Nem szólt senkinek. Ment, j is az ő fényénél találtak haza a ment úttalan-utakon. I fészkükbe esténként. A suhanó tapsik szívesen igazodtak Fé­nyeske zöld fényű lámpája után. A poroszkáló róka, egyik es­te megállt mellette, és hízeleg­ve szólt: — Ha én úgy tündökölnék, í mint te, nem maradnék itt az erdőben... — Hanem? Mit csinálnál? — Azt, amit Tücsök Tódor ! meg Lepke Lili. Bizony azt! Di­csérem az eszüket! j — Ugyan, ők mit csinálnak? — Nem is tudtad? Tücsök Tódort híres zenekar vitte el innen, Lepke Lili tánccsoport­tal ment a városba. És micsoda életük van! Tánc! Muzsika! Szórakozás! napocska szórta a fényt. — Biz­tosan ez az a fény, amiről a róka beszélt — gondolta. — De ettől az én fényemet látni sem lehet. Forró nyári dél volt, amikor Szomorúan baktatott a poros megérkezett a városba. Iszo- aszfalton. Az egyedüllét nagyon nyú, nagy házakat látott. Azt nyomta a szívét. Eszébe jutott hitte, Óriásországba került. Az az erdő és könnyes lett a sze- utcán rengeteg ember nyüzs- nie. így nem látta meg, hogy gött, meg sok autó és villamos, egy félelmetes, nagy cipő kö- Félt tőlük, mert még soha éle- zelít feléje. Utolsó pillanatban tében nem járt városban. vette észre, különben az óriás H , . cipő menthetetlenül agyonta­ol keressem itt a ragyo- posía voina. gast? Körülnézett és Rémülten, dobogó szívvel egy gyönyörű park előtt talalta húzta meg magát omladozó magát. Azon gondolkodott, falrepedésben, és sírt, és kese­rú körmyek közt panaszkodott: ! «; — O, jaj! Miért is hagytam | 2i. Föltéve, hogy. el az otthonomat?! Itt ezer ve­szély leselkedik rám. Itt olyan kápráztató a fény, hogy engem hiába hívnak Fényeskének, meg sem lát senki. Nem örül nekem sem a kis madár, sem a nyuszi. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ft 11 12~ 13 © 14 15 m 16 17 1 18 19 §g 20 # 21 { fi 22 23 ' • © 24 5 h a*. 25 m 26 * 27 S'% 28 9 29 30 31 n 32 . W 341 35 ü 36 37 38 • 39" fl| 40 | 41 42 H 43 44 9 45 hogy valamelyik virág kelyhé ben lepihen, amikor egy kisfiú meglátta és így kiáltott: — Nini! Egy zöld bogár! Megfogom! Szerencsére Fényeske még idejében elbújt egy közeli han­gyalyukban. Ótt reszketett, amikor nekirontottak a han­VtZSZLNTES • 10. Valaki elé. 11. Eltéveszt. 13. Kecskehang. 14. Nyit. 16. Időmérő. 17. Spanyol és svéd gépkocsik jelzése. A róka szeme ravaszul hu- gyák. Csípték, mardosták, lök- nyorgott, amikor így beszélt: — dösték kifelé. Úgy ragyogsz, mint ‘ valami gyémánt. Mutasd meg magad te is, hogy csodáljanak! Itt az erdőben senki sem veszi észre a szépségedet. Itt csak mások­nak vagy hasznára, szolgálatá­ra. I ámpása voltam az erdő- *” nek ... jó volt, hogy es­ténként. meggyújthattam zöld fényű kis lámpásomat, és vilá­— Mit keresel itt? Takarodj! Fényeske hebegett, dadogott valamit, hogy ne bántsatok. De gRottam; leljisiteii'em köteles- a hangyák csak tuszkoltak ki­felé. Mit volt mit tennie, ki­bukdácsolt a nyíláson, és még jó, hogy egy virág szárához oda Fényeske többé nem érezte lapulhatott. Ott aztán elnyom­jál magát, folyton a róka sza- ta az álom. vaira gondolt. Nyugtalanította Mikor fölébredt, olyan vitá- az erdő csendje. Már csak egy gos volt, akár csak nappal. Az vágya volt: elmenni innen, oda, utcákon száz meg száz villany­ségemet. Igen, mert az élet mégis a hasznos munkából áll. Ezek után úgy sietett Fé­nyeske hazafelé, árkon-bokron, országúton, pihenés nélkül, hogy nagyon fáradtan, de bol­dogan éri az erdőbe. Láng Etelka 22. Névelő. 24. Az egyik oldal. 25. Veszteség. 27. Igavonó állat. 28. Az argon vegyjele. 30. A függőleges 26. közepe. 32. Keresgél, tapogat. 36. Vissza: ételízesítő. 37. Népi Ellenőrző Bizottság. 39. Talál. 40. Régi. ósdi. 41. Matraerugó. 43. Későbben következik be. FÜGGŐLEGES: 1. Ilyen fém az arany. 2. A jó kés. 3. Sütőiparos. 4. Salamon Béla. 5. Az épületet fedi. 6. Borút követi. 7. Római 49. 8. Védő. 9. Kegyetlen római császár volt. 12. Edzőtáboráról ismert Városunk. »5. A fa része. 18. Gabonát őrlő üzem. 19. Zár. 21. Vízi állat. 23. Kulcsra működő szerkezet. 26. Válogatott labdarúgónk, j 29. Fiatal ló. 31. Rajzfilmrendező (Nepp). 33. Építmény földbe süllyesztett része. 34. Személyes névmás. 35. Balkán közepe. 36. Siló betűi — keverve. 38. Beáta. 40. Évszak. 42. DP. 44. Kötős'zó. Z. J. i 45. V1ZSZ. 1. Beküldendő; t sor megfejtése. Beküldési haláridő; 1975. július 10.. csütörtök délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be. s írjátok rá: »Gyermekke­resztrejtvény-« ! rejtvényünk helyes Salamon-torony; Múlt heti megfejtése; Nagy villám. Boronkay Iván »Római regék és mondák« című könyvét a követ­kező pajtások nyerték; Pálföldi Tünde és Kovács Péter (Kapos­vár), Újvári Erika (Zámárdi), Bors Attila (Dég). A könyveket postán küldjük el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents