Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-29 / 176. szám
Mit fogyasztunk, hogyan fogyasztunk ? A lakosság jövedelme 1970- ben 155,1 milliárd, 1974-ben 221,5 milliárd forint volt. A növekvő bevétel fokozatosan átalakítja a fogyasztás szerkezetét. S mivel a fogyasztás az életmód része, ahogy az utóbbi, úgy az előbbi is folytonosan változik. Elengedhetetlen alap Életünk kiteljesedéséhez j szükségszerű alap a növekvő j anyagi jólét. Ez azonban ko- j rántsem igazolja azokat, akik körültáncolják a presztizsfo- gyasztás bálványait, s ellentmond azoknak is, akik' a sze- j génység szépségét prédikálják. | Ugyanis: nemcsak anyagi — | pénzzel megváltható — java- j kát fogyasztunk. A puszta ; anyagiak senkit nem tesznek | többé, értékesebb emberré. örvendetes például, hogy . pénzben ugyan többet, de} összes kiadásainkat nézve,* 1 arányaiban kevesebbet költünk élelmiszerekre, dohányárura, italra, mint öt, és még inkább tíz esztendeje. A munkás, alkalmazotti háztartásokban 1970-ben havi 599 forint ilyen kiadás jutott átlagosan egy főre, 1974-ben 722, ám ez a summa az összkiadás 37,9 százalékát tette ki csupán, míg az előbbi még 41,8 százalékra rúgott. Ebből azonban hiba volna arra kpvetkeztetni, hogy minden rendben van élelmiszer-fogyasztásunk körül. A szokás hatalma Belenyugodhatunk abba, hogy miközben változatlan mennyiségű zsiradékot juttat szervezetébe a munkás és alkalmazotti család tagja, öt esztendő alatt pusztán 11 dekával növelte zöldségfogyasztását? Gyümölcsből pedig kevesebbet eszik, mint fél évtizeddel ezelőtt! A paraszti háztartásokban az előbbiekkel egyező a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ott emelkedett az elfogyasztott zsiradékok mennyisége. Azaz: fogyasztási szokásainkat sok mindenben uralma alatt tartja még a hagyomány. Miközben tetemesen gyarapodtak a jövedelmek, a ruházkodásra költött összeg — egy főre számítva a munkás és az alkalmazotti háztartásokban — öt esztendő alatt mindössze 56 forinttal emelkedett. Az állam sokféle, módon és eszközzel tudatosan befolyásolja a fogyasztási szerkezetet. Ám ettől még az egyén .nem biztos, hogy arra költi forintjait, amire kívánatos, amire helyes lenne. Hiszen kedvező, hogy ma hazánkban egy lakos annyi húst fogyaszt, mint egy holland, s jóval többet,, mint egy olasz — a hazai húsfogyasztás 1974- ben 66,4 kg volt, vagyis kétszer annyi, mint az 1934— 1938 közötti évek átlaga —, de annak korántsem örvendhetünk, hogy az alkoholfogyasztásban nemzetközi élvonalban állunk. Kém ‘ a hatás Bár még mindig a kelleténél több kalóriát veszünk magunkhoz, már növekszik az egészségesebb élelmiszerek aránya táplálkozásunkban, és emelkedik a tartós fogyasztási cikkekre, lakásfölszerelésre kiadott forintok részesedése. Természetes, hogy az állam — az össztársadalmi érdekek képviseletében — bizonyos területeken beavatkozik a fogyasztásba, preferenciákat alkalmaz, ösztönöz, illetve visz- szatart — azzal, hogy valamit »olcsón«, mást pedig »drágán« hoznak forgalomba. Miért a két jelzőnél a macskakörmök? Azért, mert e természetes állami befolyásolásnak eredményei viszonylagosak. Nem mindenkor sikerül ugyanis az ésszerűség, a célszerűség és a gazdaságosság egységét megteremteni. Elég itt utalni arra, hogy a fogyasztásban nagy szerepet játszó társadalmi juttatásoknak sem egyértelmű a hatásuk — akár az ártámogatásokat, akár az üzemi étkezési hozzájárulást nézzük. Egy hónappal a mezőgazdasági kiállítás előtt A főnyeremény: Polski Fiat — Új félkész termékek Fogyaszlhalnásik okosabban Jóval többet fogyasztunk, mint öt vagy tíz esztendeje. Ám a mennyiségi növekedésnél lassabban változnak a minőségi jellemzők. Azaz: fogyaszthatnánk olcsóbban is, ha a tudati igazodás meggyorsulna. Túljutottunk azon, hogy pusztán alapvető szükségleteinket elégíthessük^ ki, és némi bizonytalankodás után az állami intézkedések mind tudatosabban befolyásolják a fogyasztást, annak szerkezetét. A párt XI. kongresszusa nem-' csak azt mondta ki, hogy az V. ötéves tervben az egy főre számított reáljövedelem 23 —25 százalékkal emelkedjék, hanem azt is: a termelés és fogyasztás kölcsönhatását észszerűbben kell érvényesíteni. Továbbra sem válik mellékessé, hogy mit és mennyit fo- gyasztunk. De most már velük azonos sorba kerül az, hogy hogyan. A szocialista életmód formálódását is meggyorsítja az a társadalmi méretű válasz, amelyet a következő évtizedekben e hogyanra a gyakorlatban adunk. M. O. A nyitás napjának közeled- | tével gyorsul a 63. országos mezőgazdasági kiállítás élőké- szító munkáinak üteme. A bemutatók és a rendezvények | sok újdonságot és érdekessé- I get ígérnek. Bár a teljes, rész- letes programot csak most 1 alakítják ki, annyi már bizo- j nyos, hogy igen sok — rész- [ ben tapasztalatcserét, részben szórakoztatást nyújtó — ren- j dezvény között válogathatnak j a kiállítás látogatói. Az újjáépült vásárterület : szabadtéri színpadán naponta i ismétlődik a műsor. Neves j előadóművészek és együttesek ) szórakoztatják majd a néző- ! két: divatbemutatókat szervez j az állami és a szövetkezeti I ipar. Elsősorban a nők, a há- I ziasszonyok érdeklődésére tarthat számot az élelmiszeripari termékbemutató, a gasztronómiai kiállítás. A magyar élelmiszeripar csaknem teljes választéka látható lesz a 24-es pavilonban. Nagy szerepet kapnak itt az új termékek, a háztartási munkát megkönnyí- ! tő félkész- és késztermékek. A | szomszédos 23-as pavilonban , kerül sor naponta — a kiállítások történetében először — a kóstolással egybekötött gaszt- ronómiai és főzési bemutatóra. ! A Belkereskedelmi Miniszté- j riumhoz tartozó vállalatoknak ezzel az a célja, hogy mind a I nagyközönség, mind a szakemberek megismerjék az új félkész és késztermékeket, a leveseket, az ' elő-, fő- és utóételeket, köreteket. Egyúttal kérdőíves közvéleménykuta- ; tást is végeznek. Várható, hogy különösen sok látogatója lesz a háztáji és kiskertbemutatónak. Az érdeklődők itt a háztáji termelés korszerűsítésének esz- I közeit, módszereit, szerveze- 1 tét, illetve a különféle gépe- j két, vegyszereket, vetőmagvakat, hétvégi házakat tekinthetik meg. Ahogy az élelmiszer- ipari pavilonokban, itt is szé- i les körű szaktanácsadó hálózat működik majd. 'Említésre 1 méltó, hogy árusító pavilont is ! létesítenek, s ott a látogatók megvásárolhatják, illetve megrendelhetik a látott eszközö- ‘ két, tárgyakat, berendezéseket. ; Szeptember 6-án kerül sor a I kertbarátkörök vezetőinek ta- lálkozójára (a rendezvény Kertbarátok tanácskoznak egyik patronálója a Magyar Írók Szövetsége). A részvevők megvitatják a kertbarátmozgalom és a közművelődés kapcsolatát. A hagyományokhoz híven az idén is árulják az ország egész területén a sors jegyeket. Szeptember 12-én lesz a húzás; a kiállítás területén sorsolják a lottó 37. hetének nyerőszámait, valamint az OMÉK-sorsjáték szelvényeit. Ezen összesen 1,1 millió forint értékű nyeremény »falálja meg« szerencsés gazdáját. A sorsjáték főnyereményei közt van egy 125-ös típusú Polski Fiat, egy kilencvenezer forint értékű hétvégi ház, egy kéthetes szovjetunióbeli utazás (két személynek). Megnyerhető a kiállítás óriás harcsája is. Kisorsolnak kerti traktort munkagéppel, meg sok 400—500 forintos vásárlási utalványt; az egyéb nyereménytárgyakat pedig még felsorolni is nehéz volna. Az ötévi szünet után megrendezendő kiállítást nagy várakozás előzi meg. Somogy mezőgazdasági üzemeiben mindenütt szervezik és tervezik már, hogy mikor és hányán látogatják meg a rendezvény különböző programjait. Nagyon sok gazdaság saját és bérelt autóbuszokkal viszi dolgozóit a 68. országos mezőgazdasági kiállításra és vásárra. MAI KOMMENTÁRUNK Adni és fogadni kell a segítséget A megyei tanács mező- és élelmiszergazdasági bizottságának fejlesztési albizottsága egyik ülésén a gyors, rugalmas . segítségnyújtásnak jó példájaként említette a jákói termelőszövetkezetet. Az aratás végeztével nyomban átirányították a jákóiak kombájnjaikat és a szemszállításhoz szükséges jármüveket a csökölyi termelőszövetkezetbe. Ugyanezen az ülésen fölhívták a figyelmet — a mezőgazdasági üzemekét, a gépátcsoportosítást irányító-szervező járási hivatalokét és a tsz- szövetségekét — arra is, hogy a segítségadás váljon magától értetődő kötelezettséggé ebben az időszakban. Ugyanígy fogadni is keli a segítséget: biztosítsanak a gépek számára megfelelő területet, helyet a tábláról lehordott terménynek, s nem utolsósorban ellátást a gépkezelőknek. Nyilvánvaló, hogy a segítség fogadására való felszólítás nem alaptalan, s valószínűleg a korábbi évek tapasztalatait is figyelembe veszi. Előfordult ugyanis, hogy néhány gazdasági vezető a saját üzemük technikai fölkészültségére hivatkozva és az idő jobbrafor- dulásában bízva — enyhén szólva — tartózkodott attól, hogy idegen kombájn dolgozzon a szövetkezetben ... Nem szabad, hogy ai hiúság ilyen döntésre késztessen bárkit is. Elegendő, ha napjainkban körülnézünk a határban: a gyomosodó gabonák sürgetik az aratás mielőbbi befejezését, és ezt kívánják a jégverte táblák is. Az adatokat elemezve kitűnik: szinte napról napra nő — és mind nagyobb méreteket ölt — a még kint levő gabonákban a veszteség. Ahol tegnapelőtt még 40 mázsa körüli átlagot ígért egy-egy búzatábla hektárja, tegnap mar csak 36, ma 32 és holnap 30 mázsa alatti hozamot takarítanak be. Közismert, hogy a mostoha időjárás következtében szertefoszlottak a korábbi nagyon szép terméskilátások. És éppen a termés mentése érdekében van szükség most minden — arra alkalmas — óra alapos kihasználására, egymás hathatós segítésére. A hátralevő feladatok a legnehezebbek. Ez még minden aratáskor így volt: a végén a kevesebb is nagyobb teherként nehezedik — emberre és gépre egyaránt. Ilyenkor az önzetlen segítség nem csupán gesztus, hanem az érték mentésének hatékony eszköze. H. F. A sáliért szárnyasok Új módszerek a fácáunevelésben Az aratás háromnegyedéhez érkezl ek a somogyi gazdaságok (Folytatás az 1. oldalról) A járási hivatalok vezetői tájékoztatták az albizottságot a munkák menetéről, a gépát- csopoi'tosításokról, a vállalati igazgatók pedig a gabona átvételéről, illetve a betakarítás műszaki ellátásáról számoltak be. Hallhattunk a megye több gazdaságát ért jégkárokról is. Nágocson például a magfogásra szánt lucernát százszázalékos kár érte, a veszteség 3,7 | millió forint körül van (a szövetkezet összes kára mintegy | 6 millió forint). A siófoki járásnak több mint a felét érte elemi csapás, a karádiaknak csupán a búzánál 4 milliós kárt állapítottak meg. Az Állami Biztosító Somogy megyei Igazgatóságának szakértői ebben az időszakban is járják a gazdaságokat. A kárszakértők eddigi felmérései szerint 50 ezer hektárt sújtott jégverés a megyében. Ebből eddig csaknem 26 ezer hektárt néztek meg. A megállapított kár: 108,4 millió forint, amelyből 26,3 milliót már megtérítettek. Somogybán 31 termelőszövetkezetet és 3 állami gazdaságot ért jégverés az Állami Biztosítóhoz érkezett jelzések szerint, azonban — ezen kívül — a kárvallottak között vanhak olyan üzemek is, amelyeknek nincs biztosítása. Az albizottság megállapíthatta, hogy gyorsult az arhtás üteme 1 — az esők ellenére is a múlt héten: 46 százalékról 75 százalékra nőtt a betakarított terület. A lehetőség megvan arra, hogy kedvező időjárás esetén, az eszközök jo szervezésével még ezen a héten pontot tegyenek a nagy munka vegére. Fontos tennivalóvá vált ebben az időszakban az aratást követő munkák ütemének gyorsítása és — a jégverte területeken — a kieséseknek újra vetésekkel való pótlása. A kertbarátok Hazafias Népfront keretében működő országos szövetsége rendezésében kétnapos országos tanácskozás kezdődött hétfőn Gyulán. Egyidejűleg megnyílt a városban a virágbarátok termékkiállítása is. A tanácskozáson az ország minden részéből érkezett szakemberek többek között azt vitatják meg, milyen szerepe van a kertbarátközösségnek a lakóhely és a természeti környezet védelmében és szépítésében. Ezek a fácánok már félig- meddig háziállatok. Nem szelídíteni, hanem vadítani kell őket. Szoktatni a cserjés-bok- j ros erdőhöz, — s ez, bizony, nem könnyű dolog. Szíveseb- I ben térnek vissza »anyjuk« í meleg fémteste alá. Igen, nem | tévedés a fémtest kifejezés! i Ezek a modern »kötiósok« ne- | vélik a fácáncsibéket már jó ideje a Lábodi Állami Gazda- | ság apróvadtelepén. Az igaz I anya vajmi keveset törődik a j csibéivel, de nem is engedi az I ember, hogy törődjön velük. I Itt ugyanis mindent az ember j irányít, és a gépek, a külön- i böző ügyes szerkezetek. Csu- j pán egy valami zajlik úgy —, i illetve majdnem úgy —, ahogy , a természetben: a tojásrakás. Sallérpusztán egy tojókból, kakasokból áll(ó törzsállományt tart a gazdaság. A törzs 1000 fácántyúkot számlál. — Az idei állományunk nagyon jó tojástermelő — mondja Simon Pál, az apróvad-sza- porító telep vezetője. — Egy tyúk átlag 44 tojást rakott. Utána az ember átveszi az irányítást; a keltetőgépek végzik a következő mozzanatot. A telepen van a keltetőnk is, francia gyártmányú gépekkel... A kelési eredmények jók voltak az idén: a tojások 61 százalékából bújtak ki a tácáncsibék. Ami ezután következik, az inkább egy baromfitelepen foFácánok a műanya alatt. lyó munkához hasonlít. Pontosabban: ami eddig ezután következett. A régi módszer szerint ugy^us a kelés után épületekben nevelték tovább a kis fácánokat, hathetes korukig. A fölnevelési veszteség így, körülbelül 23 százalékos volt. Utána a kis fácánokat egyszerűen elengedték az erdő szélén, a rókák nagy örömére. Hiszen ,az esetten kis jószágok nehezen akklimatizálódtak az űj körKifizetődő a gondosabb karbantartás Összehasonlító kísérletek tapasztalatai A mezőgazdasági gépek állagának megóvása — a karbantartás és a javítás — a nagyüzemekben a mindennapi teendők egyik legfontosabbja. .Különösen a; karbantartásnak van rendkívüli jelentősége, hiszen a ma nem zsírozott csapágy holnapra teljesen tönkremehet. Az új alkatrész beszerelése pedig mindig nagyobb költséget emészt föl, mint amennyibe a rendszeresen végzett karbantartás kerül. Napjainkban mind a traktorok, mind a munkagépek nemcsak egyszerűen nagyobbak, nagyobb teljesítményűek, hanem egyre bonyolultabbak lesznek. A mai MTZ, John Deere, K—700, a Zetor traktorok, a Kolosz. a Nyiva, a Claas Dominátor és az NDK E-jelű aratócséplő gépei stb. valóságos' mozgó műszer- monstrumok. Nagy értékű, sokat tudó hidraulikák, elekt! romos berendezések nélkül | 1 ma már alig van gép. S ezek- i : re 'jellemző, hogy érzékenyek, a karbantartásra különösen | igényt tartanak. Ha egyetlen 1 vezetékük, szelepük tönkremegy, kiesnek a munkából, az I elvesztett időt pedig nehéz pótolni. 1 Sok egyéb mellett ezért figyelmeztető — s egyszersmind tanulságos — annak a vizs- i gálatnak eredménye, amelyet a Mezőgazdasági Gépkísérleti : Intézetben végeztek. Több mint háromszáz traktornál azt figyelték meg, hogy milyen javítást igényelnek a rendszeresen karbantartott és a rendszeres karbantartásban nem részesülő erőgépek. Az összehasonlításból kiderült: a jól ápolt traktorok esetében 1000 normálhektár-teljesítés alatt a véletlenszerű meghibásodások átlagosan 7.5-szer, míg a kellőképpen nem gondozott traktoroknál 11-szer fordultak elő. Emiatt az 1000 normálhektárra jutó javítási idő 42—43 óra, illetve — a mostohán kezelt gépeknél — ennek éppen a duplája: 84—86 óra. A javítás- és az alkatrész- költségek, a vizsgált esetben azt mutatták, hoj*y 1 normálhektárra 5,60 forinttal többet kellett költeni a karbantartás elhanyagolása miatt. A költségmegtakarítás a tüzelőanyag fogyasztásával is mérhető volt: a jól, rendszeresen karbantartott traktorok normálhektáronként átlag 1,6 literrel kevesebb gázolajat fogyasztottak. Az utóbbi eset arra a régóta mondott tennivalóra hívja föl ismét a figyelmet, hogy a gázolaj-adagolók állapotának gyakori ellenőrzése, beszabályozása az ésszérű takarékosság legelső, legjobb módja. F. I. j nyezethez. Nem találtak eie- I gendő táplálékot, könnyen elkapták őket a ragadozók, s egy-egy vihar ugyancsak megtizedelte őket. Az épületben I való nevelés tehát nem volt I célravezető. Az idén azonban : egy új módszert vezettek be. A budapesti gázművek egy ötletes szerkezetet, sugárzó hőt I adó műanyát készített. A korábbi berendezésnek rossz volt a hőelosztása, és sok volt a káros égéstermék űs. Ez a mostani minden szempontból kitűnő. Nem kell épület sem. A »műanyákat« ott állítják föl, ahol a fácánokat szabadon bocsátják. Fóliasátrat húznak a »műanya« fölé, az üzemanyagot 'pedig gázpalackokból biztosítják. Bármikor áttelepít- nető. A fácáncsibék kelés után ide kerülnek, fokozatosan hozzászoknak a környezethez, s amikor megunják az anyai gondoskodást, egyszerűen továbbállnak. Életerős, egészséges madarak lesznek belőlük. Az elhullás is csökken, 16 százalék körül van. Ezeknek a madaraknak aztán nem árthat se a róka, se a vihar. Csak a vadászpuska. De hát ilyen a fácánsors ! Egy-egy műanya alá 200 -fácáncsibe fér. Az idén 20 műanyát rendelt a gazdaság, jövőre még 80 érkezik. Ez a módszer az országban egyedülálló. A mezőgazdasági kiállításon mutatják majd először. D. T. Somogyi Nép/apl 3 ^
