Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-29 / 176. szám

Mit fogyasztunk, hogyan fogyasztunk ? A lakosság jövedelme 1970- ben 155,1 milliárd, 1974-ben 221,5 milliárd forint volt. A növekvő bevétel fokozatosan átalakítja a fogyasztás szerke­zetét. S mivel a fogyasztás az életmód része, ahogy az utób­bi, úgy az előbbi is folytono­san változik. Elengedhetetlen alap Életünk kiteljesedéséhez j szükségszerű alap a növekvő j anyagi jólét. Ez azonban ko- j rántsem igazolja azokat, akik körültáncolják a presztizsfo- gyasztás bálványait, s ellent­mond azoknak is, akik' a sze- j génység szépségét prédikálják. | Ugyanis: nemcsak anyagi — | pénzzel megváltható — java- j kát fogyasztunk. A puszta ; anyagiak senkit nem tesznek | többé, értékesebb emberré. örvendetes például, hogy . pénzben ugyan többet, de} összes kiadásainkat nézve,* 1 arányaiban kevesebbet köl­tünk élelmiszerekre, dohány­árura, italra, mint öt, és még inkább tíz esztendeje. A mun­kás, alkalmazotti háztartások­ban 1970-ben havi 599 forint ilyen kiadás jutott átlagosan egy főre, 1974-ben 722, ám ez a summa az összkiadás 37,9 százalékát tette ki csupán, míg az előbbi még 41,8 száza­lékra rúgott. Ebből azonban hiba volna arra kpvetkeztet­ni, hogy minden rendben van élelmiszer-fogyasztásunk körül. A szokás hatalma Belenyugodhatunk abba, hogy miközben változatlan mennyiségű zsiradékot juttat szervezetébe a munkás és al­kalmazotti család tagja, öt esztendő alatt pusztán 11 de­kával növelte zöldségfogyasz­tását? Gyümölcsből pedig ke­vesebbet eszik, mint fél évti­zeddel ezelőtt! A paraszti háztartásokban az előbbiekkel egyező a helyzet, azzal a kü­lönbséggel, hogy ott emelke­dett az elfogyasztott zsiradé­kok mennyisége. Azaz: fo­gyasztási szokásainkat sok mindenben uralma alatt tart­ja még a hagyomány. Miközben tetemesen gyara­podtak a jövedelmek, a ruház­kodásra költött összeg — egy főre számítva a munkás és az alkalmazotti háztartá­sokban — öt esztendő alatt mindössze 56 forinttal emel­kedett. Az állam sokféle, mó­don és eszközzel tudatosan befolyásolja a fogyasztási szerkezetet. Ám ettől még az egyén .nem biztos, hogy arra költi forintjait, amire kívána­tos, amire helyes lenne. Hi­szen kedvező, hogy ma ha­zánkban egy lakos annyi húst fogyaszt, mint egy holland, s jóval többet,, mint egy olasz — a hazai húsfogyasztás 1974- ben 66,4 kg volt, vagyis két­szer annyi, mint az 1934— 1938 közötti évek átlaga —, de annak korántsem örvend­hetünk, hogy az alkoholfo­gyasztásban nemzetközi élvo­nalban állunk. Kém ‘ a hatás Bár még mindig a kelleté­nél több kalóriát veszünk magunkhoz, már növekszik az egészségesebb élelmiszerek aránya táplálkozásunkban, és emelkedik a tartós fogyasztási cikkekre, lakásfölszerelésre kiadott forintok részesedése. Természetes, hogy az állam — az össztársadalmi érdekek képviseletében — bizonyos te­rületeken beavatkozik a fo­gyasztásba, preferenciákat al­kalmaz, ösztönöz, illetve visz- szatart — azzal, hogy vala­mit »olcsón«, mást pedig »drágán« hoznak forgalomba. Miért a két jelzőnél a macs­kakörmök? Azért, mert e ter­mészetes állami befolyásolás­nak eredményei viszonylago­sak. Nem mindenkor sikerül ugyanis az ésszerűség, a cél­szerűség és a gazdaságosság egységét megteremteni. Elég itt utalni arra, hogy a fo­gyasztásban nagy szerepet ját­szó társadalmi juttatásoknak sem egyértelmű a hatásuk — akár az ártámogatásokat, akár az üzemi étkezési hozzájáru­lást nézzük. Egy hónappal a mezőgazdasági kiállítás előtt A főnyeremény: Polski Fiat — Új félkész termékek Fogyaszlhalnásik okosabban Jóval többet fogyasztunk, mint öt vagy tíz esztendeje. Ám a mennyiségi növekedés­nél lassabban változnak a mi­nőségi jellemzők. Azaz: fo­gyaszthatnánk olcsóbban is, ha a tudati igazodás meggyor­sulna. Túljutottunk azon, hogy pusztán alapvető szükségle­teinket elégíthessük^ ki, és né­mi bizonytalankodás után az állami intézkedések mind tu­datosabban befolyásolják a fogyasztást, annak szerkezetét. A párt XI. kongresszusa nem-' csak azt mondta ki, hogy az V. ötéves tervben az egy fő­re számított reáljövedelem 23 —25 százalékkal emelkedjék, hanem azt is: a termelés és fogyasztás kölcsönhatását ész­szerűbben kell érvényesíteni. Továbbra sem válik mellékes­sé, hogy mit és mennyit fo- gyasztunk. De most már ve­lük azonos sorba kerül az, hogy hogyan. A szocialista életmód formálódását is meg­gyorsítja az a társadalmi mé­retű válasz, amelyet a követ­kező évtizedekben e hogyanra a gyakorlatban adunk. M. O. A nyitás napjának közeled- | tével gyorsul a 63. országos mezőgazdasági kiállítás élőké- szító munkáinak üteme. A be­mutatók és a rendezvények | sok újdonságot és érdekessé- I get ígérnek. Bár a teljes, rész- letes programot csak most 1 alakítják ki, annyi már bizo- j nyos, hogy igen sok — rész- [ ben tapasztalatcserét, részben szórakoztatást nyújtó — ren- j dezvény között válogathatnak j a kiállítás látogatói. Az újjáépült vásárterület : szabadtéri színpadán naponta i ismétlődik a műsor. Neves j előadóművészek és együttesek ) szórakoztatják majd a néző- ! két: divatbemutatókat szervez j az állami és a szövetkezeti I ipar. Elsősorban a nők, a há- I ziasszonyok érdeklődésére tart­hat számot az élelmiszeripari termékbemutató, a gasztronó­miai kiállítás. A magyar élel­miszeripar csaknem teljes vá­lasztéka látható lesz a 24-es pavilonban. Nagy szerepet kapnak itt az új termékek, a háztartási munkát megkönnyí- ! tő félkész- és késztermékek. A | szomszédos 23-as pavilonban , kerül sor naponta — a kiállí­tások történetében először — a kóstolással egybekötött gaszt- ronómiai és főzési bemutatóra. ! A Belkereskedelmi Miniszté- j riumhoz tartozó vállalatoknak ezzel az a célja, hogy mind a I nagyközönség, mind a szakem­berek megismerjék az új fél­kész és késztermékeket, a le­veseket, az ' elő-, fő- és utó­ételeket, köreteket. Egyúttal kérdőíves közvéleménykuta- ; tást is végeznek. Várható, hogy különösen sok látogatója lesz a háztáji és kiskertbemutatónak. Az ér­deklődők itt a háztáji ter­melés korszerűsítésének esz- I közeit, módszereit, szerveze- 1 tét, illetve a különféle gépe- j két, vegyszereket, vetőmagva­kat, hétvégi házakat tekinthe­tik meg. Ahogy az élelmiszer- ipari pavilonokban, itt is szé- i les körű szaktanácsadó háló­zat működik majd. 'Említésre 1 méltó, hogy árusító pavilont is ! létesítenek, s ott a látogatók megvásárolhatják, illetve meg­rendelhetik a látott eszközö- ‘ két, tárgyakat, berendezéseket. ; Szeptember 6-án kerül sor a I kertbarátkörök vezetőinek ta- lálkozójára (a rendezvény Kertbarátok tanácskoznak egyik patronálója a Magyar Írók Szövetsége). A részvevők megvitatják a kertbarátmoz­galom és a közművelődés kap­csolatát. A hagyományokhoz híven az idén is árulják az ország egész területén a sors jegyeket. Szep­tember 12-én lesz a húzás; a kiállítás területén sorsolják a lottó 37. hetének nyerőszámait, valamint az OMÉK-sorsjáték szelvényeit. Ezen összesen 1,1 millió forint értékű nyeremény »falálja meg« szerencsés gaz­dáját. A sorsjáték főnyeremé­nyei közt van egy 125-ös típu­sú Polski Fiat, egy kilencven­ezer forint értékű hétvégi ház, egy kéthetes szovjetunióbeli utazás (két személynek). Meg­nyerhető a kiállítás óriás harcsája is. Kisorsolnak kerti traktort munkagéppel, meg sok 400—500 forintos vásárlási utalványt; az egyéb nyere­ménytárgyakat pedig még fel­sorolni is nehéz volna. Az ötévi szünet után meg­rendezendő kiállítást nagy vá­rakozás előzi meg. Somogy mezőgazdasági üzemeiben mindenütt szervezik és terve­zik már, hogy mikor és há­nyán látogatják meg a rendez­vény különböző programjait. Nagyon sok gazdaság saját és bérelt autóbuszokkal viszi dol­gozóit a 68. országos mezőgaz­dasági kiállításra és vásárra. MAI KOMMENTÁRUNK Adni és fogadni kell a segítséget A megyei tanács mező- és élelmiszergazdasági bizottsá­gának fejlesztési albizottsága egyik ülésén a gyors, rugal­mas . segítségnyújtásnak jó példájaként említette a jákói termelőszövetkezetet. Az ara­tás végeztével nyomban át­irányították a jákóiak kom­bájnjaikat és a szemszállítás­hoz szükséges jármüveket a csökölyi termelőszövetkezetbe. Ugyanezen az ülésen fölhív­ták a figyelmet — a mezőgaz­dasági üzemekét, a gépátcso­portosítást irányító-szervező járási hivatalokét és a tsz- szövetségekét — arra is, hogy a segítségadás váljon magától értetődő kötelezettséggé eb­ben az időszakban. Ugyanígy fogadni is keli a segítséget: biztosítsanak a gépek számá­ra megfelelő területet, helyet a tábláról lehordott termény­nek, s nem utolsósorban ellá­tást a gépkezelőknek. Nyilvánvaló, hogy a segít­ség fogadására való felszólítás nem alaptalan, s valószínűleg a korábbi évek tapasztalatait is figyelembe veszi. Előfordult ugyanis, hogy néhány gazda­sági vezető a saját üzemük technikai fölkészültségére hi­vatkozva és az idő jobbrafor- dulásában bízva — enyhén szólva — tartózkodott attól, hogy idegen kombájn dolgoz­zon a szövetkezetben ... Nem szabad, hogy ai hiúság ilyen döntésre késztessen bárkit is. Elegendő, ha napjainkban körülnézünk a határban: a gyomosodó gabonák sürgetik az aratás mielőbbi befejezését, és ezt kívánják a jégverte táblák is. Az adatokat elemezve kitű­nik: szinte napról napra nő — és mind nagyobb mérete­ket ölt — a még kint levő ga­bonákban a veszteség. Ahol tegnapelőtt még 40 mázsa kö­rüli átlagot ígért egy-egy bú­zatábla hektárja, tegnap mar csak 36, ma 32 és holnap 30 mázsa alatti hozamot takarí­tanak be. Közismert, hogy a mostoha időjárás következtében szer­tefoszlottak a korábbi nagyon szép terméskilátások. És ép­pen a termés mentése érde­kében van szükség most min­den — arra alkalmas — óra alapos kihasználására, egymás hathatós segítésére. A hátralevő feladatok a legnehezebbek. Ez még min­den aratáskor így volt: a vé­gén a kevesebb is nagyobb teherként nehezedik — em­berre és gépre egyaránt. Ilyenkor az önzetlen segítség nem csupán gesztus, hanem az érték mentésének hatékony eszköze. H. F. A sáliért szárnyasok Új módszerek a fácáunevelésben Az aratás háromnegyedéhez érkezl ek a somogyi gazdaságok (Folytatás az 1. oldalról) A járási hivatalok vezetői tájékoztatták az albizottságot a munkák menetéről, a gépát- csopoi'tosításokról, a vállalati igazgatók pedig a gabona át­vételéről, illetve a betakarítás műszaki ellátásáról számoltak be. Hallhattunk a megye több gazdaságát ért jégkárokról is. Nágocson például a magfogás­ra szánt lucernát százszázalé­kos kár érte, a veszteség 3,7 | millió forint körül van (a szö­vetkezet összes kára mintegy | 6 millió forint). A siófoki já­rásnak több mint a felét érte elemi csapás, a karádiaknak csupán a búzánál 4 milliós kárt állapítottak meg. Az Állami Biztosító Somogy megyei Igazgatóságának szak­értői ebben az időszakban is járják a gazdaságokat. A kár­szakértők eddigi felmérései szerint 50 ezer hektárt sújtott jégverés a megyében. Ebből eddig csaknem 26 ezer hektárt néztek meg. A megállapított kár: 108,4 millió forint, amely­ből 26,3 milliót már megtérí­tettek. Somogybán 31 terme­lőszövetkezetet és 3 állami gazdaságot ért jégverés az Ál­lami Biztosítóhoz érkezett jel­zések szerint, azonban — ezen kívül — a kárvallottak között vanhak olyan üzemek is, ame­lyeknek nincs biztosítása. Az albizottság megállapít­hatta, hogy gyorsult az arhtás üteme 1 — az esők ellenére is a múlt héten: 46 százalékról 75 százalékra nőtt a betakarí­tott terület. A lehetőség meg­van arra, hogy kedvező időjá­rás esetén, az eszközök jo szer­vezésével még ezen a héten pontot tegyenek a nagy mun­ka vegére. Fontos tenniva­lóvá vált ebben az időszakban az aratást követő munkák üte­mének gyorsítása és — a jég­verte területeken — a kiesé­seknek újra vetésekkel való pótlása. A kertbarátok Hazafias Népfront keretében működő országos szövetsége rendezésé­ben kétnapos országos tanács­kozás kezdődött hétfőn Gyu­lán. Egyidejűleg megnyílt a városban a virágbarátok ter­mékkiállítása is. A tanácsko­záson az ország minden ré­széből érkezett szakemberek többek között azt vitatják meg, milyen szerepe van a kertbarátközösségnek a lakó­hely és a természeti környezet védelmében és szépítésében. Ezek a fácánok már félig- meddig háziállatok. Nem sze­lídíteni, hanem vadítani kell őket. Szoktatni a cserjés-bok- j ros erdőhöz, — s ez, bizony, nem könnyű dolog. Szíveseb- I ben térnek vissza »anyjuk« í meleg fémteste alá. Igen, nem | tévedés a fémtest kifejezés! i Ezek a modern »kötiósok« ne- | vélik a fácáncsibéket már jó ideje a Lábodi Állami Gazda- | ság apróvadtelepén. Az igaz I anya vajmi keveset törődik a j csibéivel, de nem is engedi az I ember, hogy törődjön velük. I Itt ugyanis mindent az ember j irányít, és a gépek, a külön- i böző ügyes szerkezetek. Csu- j pán egy valami zajlik úgy —, i illetve majdnem úgy —, ahogy , a természetben: a tojásrakás. Sallérpusztán egy tojókból, kakasokból áll(ó törzsállományt tart a gazdaság. A törzs 1000 fácántyúkot számlál. — Az idei állományunk na­gyon jó tojástermelő — mond­ja Simon Pál, az apróvad-sza- porító telep vezetője. — Egy tyúk átlag 44 tojást rakott. Utána az ember átveszi az irá­nyítást; a keltetőgépek végzik a következő mozzanatot. A te­lepen van a keltetőnk is, fran­cia gyártmányú gépekkel... A kelési eredmények jók voltak az idén: a tojások 61 százalé­kából bújtak ki a tácáncsibék. Ami ezután következik, az inkább egy baromfitelepen fo­Fácánok a műanya alatt. lyó munkához hasonlít. Ponto­sabban: ami eddig ezután kö­vetkezett. A régi módszer sze­rint ugy^us a kelés után épü­letekben nevelték tovább a kis fácánokat, hathetes korukig. A fölnevelési veszteség így, körül­belül 23 százalékos volt. Utána a kis fácánokat egyszerűen el­engedték az erdő szélén, a ró­kák nagy örömére. Hiszen ,az esetten kis jószágok nehezen akklimatizálódtak az űj kör­Kifizetődő a gondosabb karbantartás Összehasonlító kísérletek tapasztalatai A mezőgazdasági gépek ál­lagának megóvása — a kar­bantartás és a javítás — a nagyüzemekben a mindennapi teendők egyik legfontosabbja. .Különösen a; karbantartásnak van rendkívüli jelentősége, hiszen a ma nem zsírozott csapágy holnapra teljesen tönkremehet. Az új alkatrész beszerelése pedig mindig na­gyobb költséget emészt föl, mint amennyibe a rendszere­sen végzett karbantartás ke­rül. Napjainkban mind a trak­torok, mind a munkagépek nemcsak egyszerűen nagyob­bak, nagyobb teljesítményűek, hanem egyre bonyolultabbak lesznek. A mai MTZ, John Deere, K—700, a Zetor trak­torok, a Kolosz. a Nyiva, a Claas Dominátor és az NDK E-jelű aratócséplő gépei stb. valóságos' mozgó műszer- monstrumok. Nagy értékű, so­kat tudó hidraulikák, elekt­! romos berendezések nélkül | 1 ma már alig van gép. S ezek- i : re 'jellemző, hogy érzékenyek, a karbantartásra különösen | igényt tartanak. Ha egyetlen 1 vezetékük, szelepük tönkre­megy, kiesnek a munkából, az I elvesztett időt pedig nehéz pótolni. 1 Sok egyéb mellett ezért fi­gyelmeztető — s egyszersmind tanulságos — annak a vizs- i gálatnak eredménye, amelyet a Mezőgazdasági Gépkísérleti : Intézetben végeztek. Több mint háromszáz traktornál azt figyelték meg, hogy milyen javítást igényelnek a rendsze­resen karbantartott és a rend­szeres karbantartásban nem részesülő erőgépek. Az össze­hasonlításból kiderült: a jól ápolt traktorok esetében 1000 normálhektár-teljesítés alatt a véletlenszerű meghibásodá­sok átlagosan 7.5-szer, míg a kellőképpen nem gondozott traktoroknál 11-szer fordultak elő. Emiatt az 1000 normál­hektárra jutó javítási idő 42—43 óra, illetve — a mos­tohán kezelt gépeknél — en­nek éppen a duplája: 84—86 óra. A javítás- és az alkatrész- költségek, a vizsgált esetben azt mutatták, hoj*y 1 normál­hektárra 5,60 forinttal többet kellett költeni a karbantar­tás elhanyagolása miatt. A költségmegtakarítás a tüzelő­anyag fogyasztásával is mér­hető volt: a jól, rendszeresen karbantartott traktorok nor­málhektáronként átlag 1,6 li­terrel kevesebb gázolajat fo­gyasztottak. Az utóbbi eset arra a régóta mondott ten­nivalóra hívja föl ismét a figyelmet, hogy a gázolaj-ada­golók állapotának gyakori ellenőrzése, beszabályozása az ésszérű takarékosság legelső, legjobb módja. F. I. j nyezethez. Nem találtak eie- I gendő táplálékot, könnyen el­kapták őket a ragadozók, s egy-egy vihar ugyancsak meg­tizedelte őket. Az épületben I való nevelés tehát nem volt I célravezető. Az idén azonban : egy új módszert vezettek be. A budapesti gázművek egy ötletes szerkezetet, sugárzó hőt I adó műanyát készített. A ko­rábbi berendezésnek rossz volt a hőelosztása, és sok volt a káros égéstermék űs. Ez a mos­tani minden szempontból ki­tűnő. Nem kell épület sem. A »műanyákat« ott állítják föl, ahol a fácánokat szabadon bo­csátják. Fóliasátrat húznak a »műanya« fölé, az üzemanya­got 'pedig gázpalackokból biz­tosítják. Bármikor áttelepít- nető. A fácáncsibék kelés után ide kerülnek, fokozatosan hozzá­szoknak a környezethez, s ami­kor megunják az anyai gon­doskodást, egyszerűen tovább­állnak. Életerős, egészséges madarak lesznek belőlük. Az elhullás is csökken, 16 száza­lék körül van. Ezeknek a ma­daraknak aztán nem árthat se a róka, se a vihar. Csak a va­dászpuska. De hát ilyen a fá­cánsors ! Egy-egy műanya alá 200 -fá­cáncsibe fér. Az idén 20 mű­anyát rendelt a gazdaság, jö­vőre még 80 érkezik. Ez a módszer az országban egyedül­álló. A mezőgazdasági kiállítá­son mutatják majd először. D. T. Somogyi Nép/apl 3 ^

Next

/
Thumbnails
Contents