Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

/ Tanulnak a szakszervezeti tisztségviselik Évről évre több szakszerve­zeti tisztségviselő kap elméleti és gyakorlati útravalót mun­kájához. Most különösen szük­ség van erre, hiszen a megvá­lasztott mintegy tizennégy ezer bizalmi, műhely- és szakszer­vezeti bizottsági, illetve SZMT- tag közül több mint négyezer először kapott bizalmat a tár­saitól. Középfokon tanulnak a leg­nagyobb számban a somogyiak közül is. Az 1974/75-ös oktatá­si évben 1650 tisztségviselő vett részt a csopaki oktatási központ, az SZMT kaposvári és bogiári tanfolyamain, illetve a szakmai szakszervezetek központi és megyei tovább­képzésein. A csopaki tanfolya­mokon jól megértették a hall­gatók, mi a feladatuk szak- szervezeti tisztségükben. Hoz­zájárultak ehhez az oktatás új módszerei, például a szemlél­tetés, a kiselőadások tartása, az ankétok, a gyakorlati fog­lalkozások, a tesztmódszerek, az üzemlátogatások és a vetél­kedők is. Az SZMT gondot fordított arra, hogy megnézze: a tiszt­ségviselők miképp hasznosít­ják az ott tanultakat. Azt ta­pasztalták, hogy a volt hall­gatók többsége a gyakorlatban is kamatoztatja, amit az isko­la adott. Sakkal határozottab­ban lépnek föl; jobban isme­rik a tisztségükkel jaró jogo­kat és kötelességeket. Ez az oktatási év már egy­beesett a választási előkészü­letekkel. majd a választások­kal is. Ezért különösen fontos volt: jól meggondolták-e az alapszervezetek, hogy ki tanul­jon. Elmondhatjuk: többségük­ben igen. Néhány üzem — például a Patyolat, a Volán 13. sz. Xfállalata, a Mezőgép Vállalat, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Ka­posvári Gyára — azonban nem vette számításba még jelölt­ként sem az iskolára küldött üzemieket. Az SZMT elnöksé­ge a közelmúltban úgy foglalt állást: sokkal nagyobb gond­dal kell kiválogatni a tanfo­lyamok hallgatóit. A csopaki oktatási központ kevés somogyit tud fogadni, így egyre nagyobb a jelentősé­ge a megyei tanfolyamoknak. Tavaly így kaptak lehetőséget a nőfelelősök, a munka- és üzemvezetők, a szocialista- brigádvezetők, a társadalmi ellenőrök, az újítási felelősök stb. ismereteik megalapozására és bővítésére. Az 1975/76-os oktatási évben' még többen vesznek részt megyei tanfolya­monr A munkavédelmi felelő­sök, a műhely- és osztálybi­zottságok titkárai, a bér- és termelési, illetve kultúrfelelő- sök négyhetes bogiári tanfo­lyamain az oktatási központok tematikája alapján tanulnak. Csopakon és Bogláron így ösz- szesen 784 tisztségviselőt ké­peznek tovább. Egyre nagyobb a jelentősé­ge — éppen a tisztségviselők nagy száma miatt — az alap­fokú 'oktatásnak. Már tavaly is többen vettek részt az elő­adássorozatokon, az egy-két napos oktatásokon az üzemek­ben, gazdaságokban, az ősztől azonban még nagyobb figyel­met keil fordítani ezekre. Az SZMT elnöksége azt a célt tűzte ki, hogy minden alap- szervezet készítsen föl tiszt­ségviselőket. Épp a tavalyi kedvező tapasztalatok adtak alapot erre, hiszen csaknem hat és fél ezer bizalmi szak- szervezeti tanács- és műhely­bizottsági tag alapozta meg a mozgalmi tudását. A megyebi- zottságok közül az Építők, az ÉDOSZ minden támogatást megadott, s így minden alap­szervezet szervezett tanfolya­mot. Az SZMT az ősztől sok­kal jobban odafigyel az alap­fokú tanfolyamokra, mert enélkül nem lehet őket tartal­masabbá tenni. Különösen fontos, hogy mindenhol szín­vonalasan dolgozzák föl a szakszervezeti kpngresszusok anyagait, s ennek szellemében segítsék az üzemben a határo­zatok végrehajtását. Nagy feladatok állnak min­den szakszervezeti bizottság előtt, akár az üzemi ötéves tervek kidolgozását, akár az új kollektív szerződések meg­kötését emeljük ki. Ezért fon­tos, hogy minden tisztségvise­lő ismerje a feladatát, az ipari-ágazati szakszervezetek sajátos feladatait, s nem utol­só sorban a területpolitikát is. Csak akkor tudják megállni helyüket a régi és az új bizal­miak, és a többi tisztségviselők. L. G. HÉTFŐTŐL—SZOMBATIG Nemcsak a B Ha jó idővel és nagy ese- [ (ma már minden 200 lakosnál menyekkel csak módjával is j népesebb településire el lehet szolgálhat a nyár, érdekes, sőt j jutni autóbusszal!), most a joggal elgondolkoztató hírek zsúfoltság és a menetidő csök­azért akadnak. Amit szívesen kiragadok közülük, a pécsi or­vosegyetemről érkezett és ar­ról szól, hogy a medikusok ápoló szolgálatot szerveztek a klinikákon, a szabadságolt ápolónők pótlására. A díjazást etikai okokból, felajánlották a kentése van soron. Szó esett a gépkocsi’közlekedésről is; már csaknem másfél millió gépjár­mű van az országban (ezen belül több mint félmillió ma­gánautó), és számuk továbbra is rohamosan nő, ezért a szer­vizhálózat fejlesztését ennek KISZ -szervezetnek közös ifjú- megfelelően tervezik. Persze, sági célok megvalósítására. Mit fűzzek hozzá? Hogy ke­vés nepresebbet cselekedhet­nénk pillanatnyilag. Ami pe­dig anyagi elhatározásukat il­leti, talán megőriznek valamit puritánságukból a későbbiek­ben is! A tetőn derül ki A termelésben is a szervizekben végzett mun­ka lelkiismeretességéről is vöd- na mit beszélni, csak már fá­rasztó — ez az autósok általá­nos véleménye. Ami azonban jelenleg a leg­fontosabb: jó ütemben halad és a végéhez közeledik a ga­bona betakarítása, csak most már jó lenne, ha esőzések, vi bárok kevésbé zavarnák a akadnak | munkát. Ez persze jókívánság. hasonlóan biztató hírek, ami figyelmet érdemel a nagy* nyá­ri szabadságolások idején, akár a szénbányákból, — pél­dául Tatabányáról, — akár más iparágból — például a nyergesújfalui Bternitgyárból származik. Csak a terven felül és e percben még nem lehet megmondani, mekkora a ter­més. Háziasszonyok! Figyelem! Azt viszont, hogy mennyit gyártott eternitpa.a is kifogás- fogyasztottunk az első félév­talan legyen, ami a mostani viharos időjárásban — a tetőn — egykettőre kiderül! ben, éppen most hozta nyilvá nosságra a Belkereskedelmi , Minisztérium. Nos, elég erősen Itt említem, hogy küíkeres- j nőtt a forgalom úgyszólván mindenből az egy évvel ez­előttihez viszonyítva, a többi kedelmünk első félévi alakulá sáról is a héten hangzott el be számoló, amely a szocialista I között élelmiszerekből is. Jobb országok viszonylatában ked­vező, tőkés piacainkról azon­ban nem ilyen egyértelmű ké­pet adott. Különösen a kivitel nem kielégítő. Intézkedéseket tettek tehát a tőkés fizetési mérleg javítása érdekében. Ék még egy fontos beszá mó­ló: az országos személy- és te­herszállítás helyzetéről. Lé­nyege, hogy elsősorban az tutubuszkö zlekedés fejlődik a burgonya-, zöldség- és gyü­mölcsellátás, eltekintve a né­hol tapasztalható, kisebb hiá­nyoktól. Az iparcikk-vásárlás pedig kiugróan, csaknem húsz százalékkal nőtt, pedig az ál­talánosan jó kínálat mellett, bizonyos cikkekből hiány mu­tatkozott. Vtjon mennyit vásá­roltunk v«o!nta, ha minden igényt kielégít a kereskedő lem?l GYORSULT AZ ÉPÍTKEZÉS, TART A HATÁRIDŐVITA A simonfai Emelkednek a csarnokok -csa,a”u,án Naponta változik a kép Barcson. A Dráva és a vasút- I vonal között egy asztalsimára | gyalult területen épül a Che- I mical új gyára. Tető alá ke- [ rült már a két nagy raktár- ! épület, s emelkednek a be­tonelem falai annak a gyár­tócsarnoknak is, amelyben hét üzem kap majd helyet. Ala­pozzák a kazánházat, falazzák az ebédlőt és a meó épüle­tét. A tartálypark szivattyú­háza is elkészült már. Egye­dül az alapterületét tekintve legkisebb üzemépület alapo­zását nem kezdték még el a Baranya megyei Állami Épí- I tőipari Vállalat szakemberei, i Ezzel nem is késtek, hiszen augusztus végére kérték — s minden bizbnnyal meg is kap­ják — a terveket. Minden műanyagból A munka — . a fák őrizte csendben — úgy látszik, jó ütemben folyik. Nádor Ottó, j az épülő gyár igazgatója így j fogalmaz: — Április óta nagy hatás- | fokkal dolgozik a kivitelező. ( 100—150 embert foglalkoztat | naponta, s ez azt is bizonyít­ja, hogy igyekszik behozrj, a j téli lemaradást. Az alapkőle­tétel — december 4-e — után lassan folytatódott a munka; a tereprendezéssel május vé­gére készültek csak el. Ha ak­kor jobban igyekeztek vojyia. ma előbbre volnának az épít­kezéssel. . | A tereprendezés során 50 ezer köbméter földet mozgat­tak meg, s így lett asztalsima ez a fasor határolta terület. Ha elkészül a gyár. az építő­ipar számára készítenek itt | üvegszálerősítésű poliészter szerkezeti elemeket, tetővilá­gító testeket, fürdőszoba-tér­elemeket, homlokzatburkoló anyagokat, festékeket és egy sor olyan terméket, amely a szakipari munkákat gyorsítja. A majdnem félmilliárd fo- 1 rintos beruházással épülő új A témánál maradva: ismét megvizsgálták a kötelezően előírt, úgynevezett olcsó cik­kek kínálatát. Nyolcvan szá­zalékuk kapható, a többi fo­lyamatos gyártása, rendelése érdekében intézkedtek. Egyéb­ként a másik illetékes, a Me­zőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium is nyilatkozott és kiegyensúlyozott, zavartalan ellátást ígért a második félév­re. Mindenesetre, jó hír a há­ziasszonyoknak. Hozzá sem lehet szólni Júliusi hétről nem lehet írni az üdülőik, a nyaralás és — már-már kötelezően — a Bala­ton említése nélkül. Ami az utóbbit illeti, megtörném a szabályt. Mert, hogy a magyar tenger partján csúcsforgalom van, magától értetődő, de hogy végre felélénkül egyik legíes- tőibb hegyvidékünk, a Mátra turistaforgalma, az újdonság. Korszerű szálloda épül Mátra- füreden, folyik a közművesí­tés, új víkendtelepek létesül­nek ... Ez a közeljövő. Kissé távolabbi, de nem kevésbé ér­dekes. hogy tervpályázatot ír­tak ki a Tisza II. vízlépcső \ üdülőterületének beépítésére, a leendő alföldi tóvidékre. A holnap, ha »megfogható«, j mindig érdeklődést kelt. Ezért dicséretes a debreceni tanács j bemutatótermében rendezett í kiállítás a város központjának rendezési elképzeléseiről, És hogy a tervekhez hozzá is le­het szólni, még örvendetesebb. A hét idehaza rendezett nemzetközi találkozói csend­ben folytak, az ifjúsági vörös­keresztes gyakorlatók csakúgy, j mint a gépíró világbajnokság I és a gyorsiróverseny. Bezzeg, ha futballoztunk volna!... j Balog János , Barcson gyár az útépítők munkájának könnyítésére bitumenből is készít burkolóanyagot. A beruházást — jelentősége miatt — kiemelten kezeli az Építésügyi és Városfejlesztési j Minisztérium. Azt jelenti ez, ; hogy az átlagosnál jóval több : segítséget ad az építést gátló í akadályok elhárításához. .Köz­belépésének köszönhető pél­dául, hogy a Beton- és a Vas­betonipari Műveknek szinte valamennyi gyára óramű pon­tossággal szállítja az épület­elemeket. Ez hajtja a kivite­lezőt is, hiszen ezeket az elemeket nem lehet tárolni, az érkezés után szinte azon­nal be kell emelni. Késnek vagy sietnek ez építők? A kezdeti bizonytalanság után tehát — úgy látszik — minden rendben van a barcsi építkezésen. A beruházás be­fejezésének határideje: 1976. december 31. Utána tízhóna­pos próbaüzem következik, majd pedig a folyamatos ter­melés. \ Gyorsan emelkednek a fa­lak. S ez a kép biztató. Azt azonban nem szabad elfelej­teni, hogy a munkáknak ez a leglátványosabb szakasza, ilyenkor gyorsan emelkedik a magasba a csarnok, s az ala­pozás után hamar késznek látszik az épület. Az elemek összeszerelése után azonban az aprómunka következik. A Chemical épp erre való te­kintettel sürgeti a generál ki­vitelezőt. Azt szeretnék, ha 1976 decemberében minden készen állna. A csaknem félmilliárd fo­rint értékű beruházásból 160 millió az építési munka. A | pénz többi részét gépek vásár­lására fordítják. Gépeket j azonban a csarnokok elkészü­lése előtt nem lehet beszerel­ni. A 160 millió forint érté­kű munkából eddig körülbe­lül 15 milliót végzett el az építőipari, vállalat, de szer­ződést még nem kötött. A i Chemical ajánlatát azzal | küldte vissza, hogy 197*6 vé- j gére nem, csak 1977-ben tud­ja befejezni a munkát, s ar- [ ra hivatkozik, hogy a b.eru- ! házó által megjelölt határ- i idők irreálisak. Takarékosan, gyorsan A vita tehát tart. A Che- j mical pedig számol. E beru­házásnál takarékosságra tőre- j kednek. Ez az indoka annak | is, hogy egy csarnokban he­lyeznek el hét üzemet. így a kiszolgáló létesítmények egy részét ».meg lehet takarítani«. Nem kell mindegyikhez kü­lön irodahelyiség, közös hő- és energiaközpont látja el valamennyit. De megmutat­kozik a takarékos gazdálko­dás a kiválasztott anyagok­nál is. A tervezők például a legolcsóbb — de a célnak megfelelő — anyagot, a bitu- móperlitet ajánlották szigete­lésre. Az alvállalkozó viszont poliuretánhabot szeretne föl­használni. Ez viszont egymil­lió forinttal került volna többe; a beruházó a többlet- költséget nem vállalta. Gondos mérlegelés előzte meg a gépek, berendezések kiválasztását is: a tőkés orszá­goktól csak azt vásárolják meg, amit még dokumentär ció alapján sem lehet itthon, vagy a szocialista országok­ban elkészíttetni. A technoló­giái szerelést végző VEGY- ÉPSZER — bár nem kötött még szerződést a beruházóval — előzetes információk alap­ján már rendeli a gépeket és megbízást adott az egyedi be­rendezések gyártására. Mind­ezt azért, mert nemcsak az anyaggal, hanem az idővel való takarékos gazdálkodás is jelentős nyereséget l\ozhat. Szoros határidők A technológiai szerelést végző vállalatnak is az az érdeke, hogy minél előbb ké­szüljön el a barcsi nagyberu­házás: a munkára fordítható idő ugyanis nagyon szoros határidők között mozog. A VEGYÉPSZER vállalta a Pakson épülő atomerőmű sze­relését, s ezt a munkát 1977- ben el kell kezdeni. A kez­désig hátralevő idő alatt vé­gezni szeretne a barcsi sze­reléssel. Azt, hogy mikor kezdheti meg a munkát, tulajdonkép­pen az építők szabják meg: a gépek akkor érkezhetnek a Dráva-partra, amikor szere­lésre alkalmas munkaterüle­tet kapnak. Az építőipari fővállalkozó­val még tartanak a határidő­viták: az indulást azonban már 1976 végére előkészítik. Akkorra végeznek az első vegyipari szakmunkások is. Az első osztály — 28 fiatal — eredményes vizsgát tett az első évfolyamon. Szeptem­berben újabb 28 ipari tanuló kezdi meg a laboratóriumi gyakorlatokat. A IV. ötéves tervben kezdett legnagyobb somogyi beruházás fiatal munkásai arra készülnek, hogy a beruházási program­ban megszabott határidőben termelni kezd a gyár. E ha­táridő tartását kéri a Che­mical a beruházás minden részvevőjétől. Ezért lett »bar­csi nap« minden hét csütör­tökje. A beruházás részvevői i ilyenkor érvelnek, vitatkoz­( nak, és közösen keresik a leg­jobb. leggyorsabb megoldás lehetőségét. Dr. Kercza Imre A zselici kisközség neve egy csapásra ismert lett ország-vi­lág előtt. Hosszú ideig emlé­kezetes marad a simonfaial:■ nak lQ75. július 17-e. Elsőként kezdték az országban az ara- ! tást. Valaki úgy fogalmazó!'.. j lehet, hogy más is aratott mé~ ezen a napon, de öle voltak >' j legszemfülesebbek. Benépesült ! n határ. Kombájnok, trakto­rok, gépkocsik dübörögtél- a dombok hajlatában. B - I ilyenkor csöndes szokott len i ! a tsz-iroda, mégis ügyeletét j kellett tartani a tsz-elnök szo­bájában: újságírók, fotóripor- \ terek adták egymásnak a k- | tincset. Pedig nem volt csoda ! a simonfaiak elsősége. Beriete j József elnök szerint: »...min- \ den ördöngösség nélkül csinál- í tűk, korán érő árpafajtát ve­tettünk el, korán. Korán be is érett a napsütötte zselici dombtetőn.-* Majdnem elsők voltak az aratás befejezésében is. Ked- I den álltak le a kombájnok, ] csütörtökön már a szárító sem J üzemelt. Kicsit tréfásan mond- I jik: »Mór el is felejtettük, hogy volt egyszer egy aratás«. Száznyolcvan hold árpa és négyszázhatvanhét hold búza termése került a raktárakba. — A termésátlag? — Gyöngébb a tavalyinál. Többet mutattak a gabonák, mint amit hozlak. Elég nagy a szóródás táblánként és fajtan­ként is. — Mégis elégedettek vele? — Amilyen ősz volt tavaly, s amilyen körülmények között vetnünk *kellett, igen. Az idén bebizonyosodott, érdemes fog­lalkozni a fajtákkal. Ha alapos felkészülés után vetünk el, akkor jó lesz a termés, és fo­lyamatos a gabona vágása. Nem kell várni az árpa után arra, hogy a búza beérjen. Nekünk az idén nem. kellett le­állítani a gépeket ezért. Talán fél napot álltunk, amíg kiürült a szárítóból az árpa. Aratás előtt megfogadták, alkatrész miatt nem keresik meg az Aprókért. A »csata« után büszkén mesélik, nem is kellett menniük alkatrészért, de géphiba miatt sem álltak. Büszkék a jól sikerült aratás­ra. Most a szénát takarítják be, az összehordott szalmát kaz- lazzák. »Elvetettünk huszon­két hold silókukoricát takar- mánypótlásnak. Az új Dut- ránkkal felszántottuk a tar­lót .. .* Mi van még hátra? Az ara­tók ünneplése.. Péntek délután arra hívtak, de elmaradt az eső miatt. — Annak nincs értelme, hogy beüljünk egy füstös kocs­mába. Nálunk az aratók ün­neplésének hagyománya van. A kecskeháti fenyveserdő szé­lében gyújtunk tábortüzet. Most már csak egyszer kell a jó idő, hogy megköszönhessük az aratók munkáját. N. J. A Szovjetunió területének csaknem egynegyed része a sarkvidékkel szomszédos vi­dék. E természeti kincsekben gazdag, de zord klímájú ha­talmas területen energiára éppúgy szükség van, mint I másutt, hiszen anélkül elkép- zelhetetlen a nyersanyagok kitermelése és az ipari fejlő­dés. Ahol lehetőség van rá, a I vízi energiát hasznosítják, | ahol nincs, ott atomerőművek­kel állítják elő a villamos ára­mot. Sok évi kemény munkával messze a sarkkörön túl, Szibé­ria legészakibb részén No- rilszk város közelében meg­építették a világ legészakibb fekvésű vízi erőművét. Az erőművet a Jenyiszej egyik mellékfolyója, a Hantájka lát­ja el vízzel. A folyó vizének a turbinákhoz való eljuttatására és a géptermek elhelyezésére alagutakat képeztek ki. Az Uszty—Hantájka-i vízi erőmű összteljesítménye több mint 440 ezer kilowatt. A termelt villamos energiával a norilsz- ki bányászati—kohászati kom­binátot, valamint a Tajmír- félsziget tundráinak elszórt településeit látják el. Ennél északabbra már nincs lehető­ség vízi erőművek építésére. Somogyi Nép/apl 3 )

Next

/
Thumbnails
Contents