Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-25 / 173. szám
LAPÁT ES ISKOLAPAD Még a télen történt. A figyelmes szemlélő nap-nap után kicsit ünnepélyes, kicsit komótosan sétáló csoportokat láthatott Kaposvár utcáin, esetenként. Ráérősen meg- megálltak, köztük csendesen folyt a szó. Nem a Rákóczi bravúros szerepléséről, nem a Dorottya étlapjának kiválóságairól és nem is a legújabb autómárkákról beszélgettek. Ha valaki közelebb lépett, hogy ellessen egy-egy fél mondatot, ilyen kifejezések ütötték meg a fülét: topeka, binder, szemcseszerkezet. Aztán: feketézés... Leendő útépítő szakmunkások szavai voltak. Vizsgák előtt álló, szorongó, a torkukban unos-untalan gombócot érző, nem éppen fiatal munkásoké. Tíz-húsz évi munka és néhány hetes tanulás után váltak szakmunkássá. Először az országban, hiszen útépítő szakmunkás eddig még sehol sem dolgozott a Szamos és a Lajta közötti területen. — Szavukon fogtuk az embereket — mondja Farkas László, a Közúti Építő vállalat volt személyzeti osztály- vezetője. — Termelési tanácskozáson többen is felszólaltak: Micsoda szakma ez?! Csak dolgozni kell, de el nem ismerik? Papír nincs róla, pedig mi is tudunk annyit a szakmáról, mint a tetőfedő, a vízvezeték-szerelő vagy a géplakatos. N És az embereknek Igaza volt. S ezért, amikor a tröszt szervezni kezdte az útépítő szakmunkások tanfolyamát, a vállalatnál rögtön szavukon fogták az embereket. Az útépítésben dolgozók azonban nem mai gyerekek már; megállapodott, javakorabeli családosok. Eveik lapát mellett, aszfaltgőzben, tűző napon, kemény munkával teltek el. S most három hónapra beülni az iskolapadba? Cseppet sem látszott egyszerűnek. Nem is volt az. Fonák helyzet alakult lei. Az embereket, akik maguk tették szóvá, nem is egyszer, hogy munkájuk nem szakma, szó szerint meg kellett győzni. — Otthagyni a családot hosszú hetekre? Hogyne! Aztán a lapátnyelet is jobban megszokták kezükben, mint a könyvet. Egy-egy ember évékig ugyanabban a brigádban dolgozott, ismerte a társait, s elszakadni tőlük, idegenek közé ülni sehogyan sem akaródzott. Mi, hogy a tanulás vonzóbb legyen, igyekeztünk a legjobb feltételeket megteremteni. Akinek megfelelő buszjárata volt, naponta hazajárhatott, s az utazás teljes költségét fizette a vállalat. A fizetésüket is megkapták a három hónap alatt. A tanfolyamon részvevők ezenkívül az átlagosnál jobb, javított adagokat kaptak az étteremben. Ha pedig levizsgáztak, kétezer forint ütötte a markukat. Végül összejött a létszám. — Tréfásan szokták mondogatni nálunk, hogy kulturális forradalom zajlik a falakon belül — kapcsolódik a beszélgetésbe Pusztai Jánosáé osztályvezető. — Embereink közül elég sokan végzik a 7—8. osztályt, tanulnak a művezetők is (technikusi képzettséget szereznek), s az i-re a szakmunkásképzés tette föl a pontot A szerzett tudás kamatozása nem mutatható ki olyan pontosan, mint a tervteljesítés vagy az energiatakarékosság, de kétségkívül hasznos.- Tudásuk a Üres a raktár Kerékpárral a lépcsőkön Az »X«-et ma már mindenki ismeri, hathatós reklám segítette őket ebben. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a Balatoninál a bogiári az egyetlen kirendeltsége az I pare tick-kölcsönző és Szolgáltató Vállalatnak. A tó körül 215 kilométeres körben helyezkednek el boltjaik, összesen huszonkilenc. Feladatuk a kölcsönzés szervezése, a boltok ellenőrzése, az áruellátás és a javítás. A hatalmas hangárakban 15 millió forimit értékű cikk vár kölcsönzőre — ha van. Azért írtam: »ha van«, mert ott- jártunkkor teljesen üres volt a raktár. Mindent kiszállítottak a boltokba. Azt már elöljáróban megjegyezzük: hiába fizet az ügyfél kölcsönzési díjait, nem érzi magáénak a boltból elvitt gumimatracot, kerékpárt, csónakot. Kovács Miklós, a kirendeltség helyettes vezetője mindjárt illusztrálta is a panaszt: — Előfordult, hogy egy kempingkerékpárra ketten ültek föl, aztán — hol is biciklizhetnének máshol? — 197 lépcsőn zötyögtek lefelé, és teljesen szétment a kerékpár... Tavaly 1 millió 400 ezer forintot fordított a vállalat eszközjavításra. A kirendeltség forgalma 4 millió 200 ezer forint volt, a ráfordítások és a fenntartás költségei pedig elérték a 7 millió 900 ezer forintot. A kettő közötti különbség: veszteség. Maradjunk egyelőre a javításoknál! A bogiári kirendeltségnél kilenc szakma képviselői dolgoznak, a hajóácstól a lakatosig. A kölcsönözhető cikkek javítására 1974—75-ben csaknem 36 ezer munkaórát fordítottak, illetve fordítanak. Mert különleges szerep jut a boltok üzletmenetében a tudatos rongálóknak... A központi áruellátással nincsen baj. A vállalat az ország minden részébe eljut. A balatoni térképen a kék zászlókkal jelölt boltok mellett sárgával jelzik a tervezetteket. A bővítés a jobb ellátás, a szolgáltatás fejlesztését célozza. Érdemes még két adatot megemlíteni, hogy lássuk: nem kis erőfeszítésbe kerül a hálózat fenntartása, a készlet gyarapítása. Az esztétikai szempontból elavult eszközöket kivonják a forgalomból. Ezek pótlására, illetve fejlesztésére a vállalat az idén 4 millió 200 ezer forint értékű új árut vásárolt. Ugyanakkor az 1975. évi selejtterv 1 millió 700 ezer forint. Még ha kopnak is a vízi napozók, a kerékpárok, a sok vihart látott csónakok, és értékük az állásban is csökken, a tijbb mint másfél millió forintnyi selejthez mi, kölcsönzők is hozzájárulunk. A gondatlanságunkkal. M. A. mindennapok apró tennivalóiba ágyazódik. Nagybajom mellett egy csapat ember egyengeti az út rézsűjét. A rekkenő melegben izzadtság gyöngyözik barnára sült hátukon. A munka a legősibb útépítő fogásokat követeli: a lapát kemény és jó forgatását. Nemesdédiek. Hárman is dolgoznak itt, akik a tanfolyam befejezése után szakmunkás-oklevelet szereztek: Pap József, Kiss Géza és Horváth József brigádvezető. Siltes sapkájukat a homlokukra lökik, amíg megállnak egy szusszanásra. Mindhárman tavaly fejezték be az általános iskola 7—8. osztályát. — Akkor decemberben ott folytatták, ahol a nyáron abbamaradt ... — Mégsem szántam rá magam könnyen — hallom Horváth Józseftől. — Annyian ültünk ott... Az ember meglett fejjel röstellné, ha valami szamárságot mondana. Arról beszélgettünk, hogyan hasznosíthatók a tanultak? Hiszen eddig is tudták, mit hogyan kell tenni. De egészen más az, ha ismerik: miért. A munka is jobban megy, ha belül fölsejlik, melyik útburkoló rétegnek hová kell kerülnie, s nemcsak a művezető szavára teszik, gépiesen. A megye másik végén, Siófokon dolgozik Zsidi György és Szakonyi Lajos. Ök is sikerrel helytálltak a szakmunkásképző tanfolyamon. — A számtan meg a történelem — sóhajt föl Z6idi György. — Azzal izzadtunk eleget. — És otthon.? Mit szóltak hozzá? Szakonyi Lajos fiatalember még. Neki nem kellett gyakran egyezkedni asszonnyal, gyerekkel és a háztartással. — Te tudod, fiam — mondta neki az édesanyja, amikor bejelentette, hogy három hó- I napra Kaposvárra jön. Ilyen i egyszerű volt. Zsidiéknél azonban már nem. A felesége is dolgozik, és bizony, főtt a fejük, hogyan osszák el a ; munkát, hogy jusson is, ma- | radjon is. Nem kerülhetett j hátrányba a család csak I azért, mert Zsidi György tanult. — El kellett mennem ;— mondja Zsidi, a siófokiak brigádvezetője. — Nem marad- | hattam. Mit szóltak volna a j többiek? Pont a brigád vezető j maradjon otthon? Nyugalom (Gyertyás László felvétele.) Együtt a KISZ-esek és a KISZ-en kívüliek Ifjúsági vitakörük minden alapszervezetnél — Az áprilisi határozat jól »megmozgatta« nálunk a KISZ-eseket, az új akcióprogramok mindenhol gyakorlatiasak, a tagok vállalásai úgyszintén. Persze ez ránk és a vezetőségi tagokra is több tennivalót ró — Proity István, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat KlSZ-bizottsá- gának titkára kezdte így a beszélgetést. A kötelességekkel. Több' tennivaló, gyakorlatiasság — sokszor visszatérünk még erre a két szóra. — A harmadéves tanulókat is bevonjuk a vállalati KISZ- munkába. Aki már az ifjúsági szövetség tagja és a tanulóévek végeztével is itt akar maradni, »átigazoljuk« a mi alapszervezetünkbe. A KISZ: en kívülieket is hívjuk: dolgozzunk együtt. A vezetőségi j tagok minden harmadévessel | külön-külön beszélgetnek, I hogy meg tudjuk szervezni a munkát. Természetesen először csak az első »pillantásra« I is vonzó rendezvényekre hív- I juk őket; kirándulásokra, tár- 1 sadalmi munkára ... Vonzó programok. Társadal- i mi munka. Első pillanatban Csupor Tibor t megütköztem, hogy jön össze Pásztor Ferenc | FIUK A LESHEGYEN Lehet, hogy állatorvos vált volna belőlem, de az már ] csak akkor jutott eszembe, amikor javában loholtam a csikók után. Apám is az. A nagyapám Szilvásváradon tanulta ezt a tudományt, mert. a csikósságban van ám tudomány. Csak azért mondom, mert ha adnak a kezem alá egy-két jó lovat, akkor én már úgy leszek itt, mintha odahaza lennék. — Más nem is hiányozna? A család, a szülei? Testvérei nincsenek? — Hogyne volnának, de azokkal csak ritkán találkozik az ember. A nővérem csikós asszony. Az ura kint a ménessel, ő meg vele. A bátyám is lovakkal van. Egyszer egy évben találkozunk. Búcsúkor. Édesanyám előtte két nappal született. Egyszerre megünnepelünk mindent, aztán mindenki megy a dolgára. Hogy mi hiányzik még? Hát az édesanyám. Mert mifelénk olyanokat főznek ám, amiket másutt nem tudnak. Gombócot mákkal, palacsintát káposztával, tót haluskát brinzával, gancát zsenge túróval, az még csak jó! De megeszek én mindent. — Jól van, Angyás Dániel, nem lesz itt baj. Majd beszélünk a szakáccsal, talán a miénk is tud ilyen, csudajókat főzni, ha nem, maga elmondja neki, s megtanulja. A lóról még beszélünk. Van itt az is! — Én bajnak jöttem ide, őrnagy elvtárs, — szólal meg egy szemüveges, nyurga gyerek. — A világon semmihez sem érték. Azt is megmondom, miért. Egy évet veszítettem az iskolában, mert decemberi gyerek vagyok. Leérettségiztem, • pihentem egy esztendőt. Felvételiztem a jogi karra. Nem vettek fel. Csak vagyok. Kézügyességem nincs, sem lovaikhoz, sem kutyákhoz nem értek. Főzni nem tudok, de még egy gombot se vagyok képes tisztességesen felvarmi. Engem a nagyanyám nevelt, mert anyám is, apám is nagyon elfoglalt emberek, ők keresik a pénzt, maszekok vagyunk. Apám örökölt egy fodrász mesterlevelet és egy üzletet.. Mind a ketten ott varrnak reggeltől estig. — Valami mániája, hobbyja azért volt? — Hobbym? Tanultam, ha nem volt tanulnivalóm, unatkoztam két kapura. Belém szuggerálták a görcsöt: a családban mindenki azért gürcöl, hogy nekem ne kelljen borbélyinasnak állni, diplomát kell szereznem. Nem szabad mással foglalkozni. Tanultam. Nem voltam rosszabb a többinél,' nem szereztem kevesebb pontot a felvételinél sem, mégis kiestem, nem lett belőlem jogász. — Mióta katona,' azóta is két kapura unatkozik? — Nem. Soha nem játszottam aranyit, mint e néhány hónap alatt. Soha nem irigyeltem úgy embereket, mint mostanában. Egyik fiú varrni tud, a másáig mosni, a harmadik azzal dicsekszik, hogy jobban főz, mint sok asszony. Vannak, akik rádiót tudnak javítani, vagy gitároznak. Mit tudok én? 31. — Nincs lelkiismeretfurda- lása, hogy nem tudta teljesíteni szülei álmát? — Tulajdonképpen van. Sajnálom őket, mert a legjobb úton vannak a szívinfarktus felé. Törik, hajtják magukat. Fészket, anyagi alapot akarnak teremteni nekem, ez teszi őket boldoggá. Voltaképpen harcolnak értem, vesződnek, csak rólam közben \elfelejtkezmak. Hogyan? Szerettem volna focimi. Apám leintett. Neked a fejedet kell művelned, mem a lábadat. Szerettem volna. Megismerkedtem a gimnáziumban alpinistákkal, hegymászókkal. Velük akartam tartani. Akkor anyám intett le. Neked karriert kell csinálni. Egy összetört jogász nem kelt jó benyomást. Tanulj, és pihenj. Ha meglesz a diplomád, majd élhetsz. Lesz miből. (Folytatjuk.) a kettő, azután elszégyelltem i magam. Igen, itt eljutottak egy »magasabb« lépcsőre. A közös munka öröm, együtt alkotni, segíteni szívesen mennek a fiatalok. — Szeptemberben indulnak a politikai vitakörök. A központi bizottság határozata szerint három csoport lesz. Az ifjúsági vitakör, ahová nemcsak .a KiSZ-tagok járhatnak, az aktivisták köre és az alapszervi titkárképző. Ez utóbbit a városi KISZ-bizottság szervezi. A mi vállalatunk városi »bázis he ly« lesz, a titkárok egyik csoportja hozzánk jár majd. Természetesen nekünk a legfontosabb, hogy az ifjúsági vitakör jól sikerüljön. A cél »egyszerű«: politizálásra nevelni. Felmérhető előre, hogy a nem KISZ-tag fiatalok közül kire számíthatunk. Természetesen igyekszünk közülük minél többet megnyerni... Mindén aiapszervezetnél elindítjuk a vitaköröket. Nemcsak az szerepel a kérdőíveken: akarsz-e vitázó lenni, hanem az is: milyen témáról hallanál a legszívesebben? Ennek alapján osztjuk el a csoportokat és választjuk ki tíz téma közül a megfelelőt. — Mi lesz a KISZ-en kívüliekkel a kapcsolatteremtés után? — Az 512. számú szakmunkásképzővel együttműködési megállapodásunk van. Mi részt veszünk az ottani Kilián-körök munkájában, s az itt dolgozók nemcsak a körökben. tanulnak, hanem megszervezzük számukra a pártíogolási rendszert is a vállalatnál, így folyamatosan fel tudjuk őket venni az ifjúsági szövetségbe. Nemcsak a középiskolásokkal tartjuk a kapcsolatot, i A szomszédos Berzsenyi általános iskolával is szerződést akarunk kötni. Gondolunk itt a pályairányításra és a mi dolgozóinkra, akik nem végezték el az általános iskolát. Az üzemvezetőségek fölmérték, hogy hányán vannak ilyenek, és megpróbáljuk őket »beiskolázni«. Azután segítünk majd abban is, hogy szakmát tanuljanak'. .. Az alkotó ifjúság pályázatot újra meghirdettük. Érdekessége, hogy 7-től 30 éves korig. Itt is számítunk az úttörőkre. — Milyen területeken van pótolni való? — Évek óta próbáljuk megalakítani azi ifjúgárda-sza- kaszt. Eddig minden próbálkozás kudarcba fulladt. Most úgy látszik, sikerülni fog. Az eddigi beszélgetések alapján, azt hiszem, lesz elég jelentkező. Fontos volna, mert a honvédelmi nevelésben sokat segítene. — A fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsát újjászerveztük. Öt csoportot hozunk létre és egyéves munka- programokat dolgozunk ki. Eddig ez a szervezet sem munkálkodott elég jól. Most az Alkotó ifjúság pályázat szervezésénél segítenek és természetesen a tagok maguk is pályázók. L. P. Egyszerűbb és gyorsabb lesz a gépjárművezetők alkalmassági vizsgálata Űj rend eleit késiül a gép- járművezetők egészségügyi al- | kalmassági vizsgálatáról — tájékoztatták az MTI munkatársát asz. Egészségügyi Minisztériumban. — Az új jogszabály kidolgozásával egyebek között szeretnék elérni, hogy aiz alkalmassági, illetve az időszakos vizsgálatok egyszerűbbek legyenek. Az elképzelések szerint a vizsgálatra váró gépjárművezetőknek, illetve jelölteknek lehetőséget adnak arra, hogy maguk jelöljenek meg 2—3 időpontot, amikor a vizsgálaton részt kívánnak venni. Az orvos ennek figyelembe vételével értesíti őket, hogy melyik napon, mikor jelentkezzenek. Tervezik aut is, hogy a különböző korcsoportokhoz tartozó gépjárművezetők időszakos orvosi vizsgálatát az eddigiektől eltérően, más-más időközönként rendelik el: a fiatalabbaknál ritkábban, az idősebbeknél és a betegeknél gyakrabban. Szigorításokat az új rendelet készítői nem terveznek. A készülő rendelet az eddiginél kisebb lehetőséget ad a visszaélésekre; előfordult ugyanis, hogy olyan betegek is kaptak jogosítványt, akik eltitkolták bizonyos betegségeiket. Az új — készülő — jogszabály alapján az alkalmas- j ságot elbíráló orvosok számá- | ra az eddigieknél alaposabb | információs rendszert ""dolgoz- | nak ki. A késizülő jogszabály — amelynek külön végrehajtási utasítása is lesz — előreláthatólag az új KRESZ életbelépésével egy időben, a jövő év elején jelenik meg. Somogyi Néplap
