Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-25 / 173. szám
Dolgozni jó! A nézőktől vártak vá- | laszt kéi'déseikre a te- | levíziósok a Hóvégi hajrá című műsor legutóooi j adásában. Az egyik kérdés így ! hangzott: «Mi a teendő, ha a j nyári szünetben munkát vál- i laló diákok úgy érzik, nem dolgoznak meg a fizetésükért?-« A jutalmazott válasz egyszerű megoldást ajánl. »Nyugtassák meg őket! A fel- ' nőttek közül sem mindenki ■ dolgozik meg érte, de ők nem J éreznek semmit.« A kérdéseket tréfának szán- I ták, a legsikerültebb válaszúk- [ nak is nevetésre kellett volna J Ingerelni. A fenti felelet vi- : szont bennem lappangó ingerültséget keltett. A megnyugtatásra fölszólító, gúnyoros [ ténymegállapítás túlságosan is ) jellegzetes szemléletet, tükröz, j A diákok megnyugtatásának ötlete nem csupán vicc, hanem vállvonogátó beismerése is lehet annak, hogy nemcsak egy szombat esti vidám televí- j zióműsorban, de a hétköznapok egymásutánjában elég sok j felnőtt él a munkahelyén is az j önmegnyugtatás gyógyszerével ... Elnézi a fegyelmezetlenséget magának is, másoknak is; becsukja szemét a hibák láttán, átlép a lazaságokon. A túlzott nyugalom rendszeres, napi adagjai pedig előbb- utóbb kábítószerként hatnak, elcsitítják a szókimondást, teljesítménynek tüntetik föl a látszatot, csökkentik a munka becsületét. Erre a nyugalomra biztassuk a fiatalokat? A felnőtteknek maguknak is orvosolniuk kellene munkahelyük légkörének effajta betegségeit. Mint minden évben, az idén is sok nyitott szemű diák lépte át a gyárak kapuit. Vannak köztük visszatérő ismerősök; vannak, akik most találkoznak először a munka világával. Dolgoznak, mert pénzt akarnak keresni, de tagadhatatlanul fűti őket az ismerkedés szenvedélye is. A nyári munka felér egy izgalmas utazással. Üj környezetbe, idegen emberek közé kerülnek. Bepillanthatnak saját jövőjükbe; most látják meg, milyen is belülről az üzemek, vállalatok élete. Ezek a benyomások sokkal maradandóbbak lesznek fizetésük forintjainál. A tréfás megnyugtatás helyett — még akkor is, ha értjük az élét — én inkább figyelmeztetném a felnőtteket: ezek, a néhány hétre közénk csöppent gyerekek úgy dolgoznak majd, ahogy mi dolgozunk. ök kerülnek a helyünkre, amikor mi már a nyugdijat kézbesítő’ postás csöngetését várjuk. Ezek a gyerekek úgy tanítják majd dolgozni a saját gyerekeiket, ahogyan mi foglalkozunk velük. Szomszédom kislánya most fejezte be a gimnázium első osztályát. Nyárra egy pékségben vállalt hatórás munkát. Két hétig pontosan, időben hazaért, a harmadik héten két órát késett. Az anyjának ideje sem maradt a kérdezőskö- désre, mert' boldog izgatottsággal újságolta: másnaptól nyolc órát dolgozik, ma is bennmaradt. »Anyu, én nem tudtam* hogy dolgozni ilyen jó!« — mondta lelkesen. I gen, dolgozni jó. A felnőtteknek sem szabad megcáfolniuk a kislány fölismerését. Hagyni kell, hogy megismerhessék a munka, örömét. És segíteni,' hogy megtarthassák! Én a kislánynak hiszek. És tudom, hogy a fiataloknak feladatokra, értő és baráti támogatásra, a jól végzett munka elégedettségére van szükségük, y j. Tizenkilencen gyapotpihélien Szabó Béláné a legrégibb brigádtaggal. Sajnálatosan rejtőzködő tartalék Hamar fehér hajú lesz az A közelmúltban a MÉM- ! az egyre nyomasztóbb gon-1. vatkoznak — magyarázatkép- | ember az orsózógépek között, ben és a TOT-nál tartott j dókat okozó helyzet. De bár- I pen. És kétségtelen, hogy j Száll a gyapotpihe; tele vele munkaértekezleten újólag | mennyire is összetettek az j voltak és vannak is bizonyos j az ember szája és orra. A gofölvetették a gondot: az utób- j okok, a személyes felelősség j takarmányozási nehézségek. \ lyóstollra is minduntalan rabi időben sajnálatos módon \ nem menthető, és nem ma- j A sok eső miatt a jövő sem akaszkodik. Hangosan zakatol - tovább csökkent a tejterme- gyarázható semmivel. Tény,, megnyugtató; köztudott, hogy nak a gépek, errefelé csak lés. Az okok földerítése és a hogy meglevő tehénállomá- milyen kieséseket, károkat j hangos szó járja. A Paimut- szükséges intézkedések megté- j nyunk túlnyomó . többsége j okozott ez a szálas takar- | fonó-ipari Vállalat Kaposvári IÜ99K tele halaszthatatlan feladat. I szakszerű tenyésztéssel, tar- j mányoknál. Az általános megállapítás ; tással, takarmányozással leg- j messzemenően vonatkozik So- j alább 500—1000 literrel több 1 Most van az ideje annak, . . . . ... . , , .___I hogy ezeket a veszteségeket megy megyere is: az ev első tej termelésére volna kepes.; elsősorban a gabonák utáni felében mintegy tíz százalék- j hozzuk ^zt a sál másodvetésekkcl pótoljak az kai kevesebb tejet értékesített Jálatosan rejtőzködő tartaíe- | *zert’ tek a gazdaságok, mint a . kot. meghosszabbíthassak a zold. . ’ ... I i takarmanyozasi idényt, masmult ev azonos időszakában, j A feltételek közül ezúttal ' részt, hogy silónak is alkalA tapasztalatok, a, vélemé- csak egyre szeretnénk emlé- mas tarlóvetésekkel pótolják nyék arra. utalnak: több ősz- keztetni. A legtöbb helyen a a szála6oknál Vetkezett ki- szetevo miatt következett be • takarmanyozasi gondokra hi-1 eseseket. A vetőmag term el tető Hozzáértő gazdát kaptak Vállalati kezelésben az igali és csokonyavisontai fürdő Az idősebbek emlékeznek még rá, hogy az igali és cso- konyavisontai fürdő tulajdonképpen véletlenül született meg: olaj után kutattak, s termálvíz tört fel. Lassan aztán a melegvízforrás köré gyűltek a fürdőzök, s a több mint harminc év alatt mindkettőt üdülőtelep jellegű épületek fogták közre. Népszerűségük, látogatottságuk évről évre nő, s fokozódott az ide látogatók igénye is. A két tanács — erejéhez! mérten. — igyekezett javítani j a körülményeken. Két éve már arra ás szükség volt, hogy a megyei tanács foglalkozzon a fürdők gondjaival: kiderült, hogy csupán jó szándékkal, megfelelő szakmai hozzáértés i nélkül mind nehezebb kielégíteni a növekvő forgalom igényeit, A fejlesztés sürgető volt. Ehhez azonban a helyi szervek sam elegendő pénzzel, sem szakemberrel nem rendelkeztek. Több évi körültekintő, alapos és megfontolt helyzetelemzés után arra az elhatározásvetőmagot tud ajánlani. Igen lényeges most, hogy a gazdaságok minél hamarabb fölmérjék szükségleteiket, s ennek megfelelően rendeljék meg a kívánt vetőmagokat. Sok függ a gyors, határozott, szervezett intézkedésektől. És ra jutott a megyei tanács vég- ] ez a munka jól szolgálhatja rehajtó bizottsága, hogy e két, I majd h a tejtermelésben nagy forgalmú fürdőt a So- , J mogy megyed Víz- és Csator- j mutatkozó gondok megszűn- namű Vállalat kezelésébe adja { jenek, át. Itt megvannak a fejlesztéshez a szervezeti keretek, a műszáki és gazdasági feltételek, s a kaposvári fürdőnél kellő gyakorlatra is szert tettek. Több célú, vegyes jellegű fürdőket szeretnének kialakítani, ahol a gyógykezelésen kívül a legkülönbözőbb szolgáltatásokat is biztosítják majd. Legelőször azonban a KÖJÁL által fölvetett hiányosságokat kívánják megoldani. Fölszámolják az elhanyagoltságot, növelik a vendégek kényelmét. A vízügyi szakemberek az utóbbi években tanulmány- tervet készítettek a csokonya- ■ visontai lehetőségek kiaknázá- I sara. A megvalósításhoz most a megyei tanács is segítséget | ad. A pénzügyminisztérium í egymillió 700 ezer forintos ár- kiegészítéssel támogatja a két fürdő rendbehozását. G. J. Gyárának keresztorsozó-üze- mében vagyunk. A bejárattal szemközti falon három oklevél adja tudtul: itt országos hírű szocialista brigád dolgozik; az Egyetértés. Tizenkilenc idősebb-fiatalabb nő tartozik ebbe a közösségbe. A lányok forrónadrágban, az asszonyok rövid köpenyben, az idősebbek gumiharisnyában. Szabó Béláné, a brigádveze- , . ........ , , tő még forrón ad rágós, bár vállalat többféle takarmány- t^ét gyermekes anya. Talán a lendület, az örökös tevés-ve- vés és gondolkodási frissessége adja a fiatalságot. A brigádvezető az, aki a legújabb, legbonyolultabb gépet vállalta, a fonvacémázót. — Semmi különöset nem csinálunk, csak szeretjük a munkánkat és egymást. Tizenhárom éve dolgozunk együtt, s a másik gondját is magunkénak valljuk. Éppúgy, mint a vállalatét. Ezért vállalunk többletmunkát a népszerűtlen délutáni és a még kevésbé kedvelt éjszakai műszakokban. így sikerült elérnünk, hogy brigádunk tavaly 114,3 százalékos átlagot teljesített, a féléves átlagunk pedig mar a 121 százalék fölött van. De nemcsak a termelésre tudunk »ráhajtani" együtt, hanem közösen találunk örömet munka után is. — Igyekszünk a magunk módján céltudatosan megismerkedni az élet szép dolgaival. A napokban már nyilvánosság elé lépünk szerzett tudásunkkal: Csontváry életét, munkásságát tanulmányoztuk egy fél éven át, s most a brigád klubfoglalkozásán ismertetjük a meghívott szocialista brigádokkal... Kicsit • izgulunk, mert először állunk nagyobb nyilvánosság elé. A délelőtti röpgyűlésen tartottunk is egy főpróba félét, s az olyan jól sikerült, hogy bizakodunk. A termelésben dolgozó brigádok közül elsőnek mi vállalkoztunk ilyen feladatra. Azt tartjuk: ha a Pamutfonó-ipari Vállalat öt gyárának szocialista brigádjai között a mienket ítélik a legjobbnak, akkor ilyesmiben is élen kell járnunk ... A m u nkav ersen y - f elel ős tői, Kaiser Bélánétól tudtam meg: a brigádvezetónek tavasszal többször is a fővárosba kellett utazni, hogy elhozza társainak a vállalat kiváló brigádja, a szakma kiváló brigádja kitüntetéseket, és amire nagyon büszkék: a kongresszusi oklevelet. ötvenezer forintot, osztottak szét egymás között. Mindenki annyit kapott, amennyit megérdemelt. Volt, aki háromszáz forintot tett el. a régiek kétezerötszáznál is többet kaptak a megszolgált pénzből. Vita csak akkor kerekedett, amikor a brigádvezető nem akarta elfogadná a legnagyobb Összeget. — Bizony, akkor csúnyán összevesztünk Évával — mondja a verseny felelős. — Pedig hiába volt az egyik legrégibb brigád az Egyetértés, addig egy helyben topogott, míg Saabóné vissza nem jött a gyermekgondozási szabadságról. A tanulás és gyermeknevelés mellett elvállalta az irányítást, Jó szavú, kitűnő szervező, alá a holtpontról mozdította ki ezt a brigádot... A hetven szocialista brigád közül sokan kételkedve kutatták: vajon igazságos-e, hogy ötvenezer forintot tettek zsebre az Egyetértés tagjai. Lassan azonban a hitetlenkedőket is maguk mellé állítják. Mivel? Az elismerés után első dolguk volt, hogy a gyári óvodának televíziót vásároltak: az éves tervre nyolc százalékot »rátettek", a gyermekintézmények bővítésére fölajánlott munkanaphoz pedig egyet. Azt is mindenkinek be kell látnia, hogy elismerést érdemel az a közösség, amelyik leszoktatta az igazolatlan mulasztásokról a rendszeresen későket, a három intézeti kislány pedig gyökeret eresztett közöttük, pedig a brigádtagokon kívül alig bízott bennük valaki. A brigádvezető vezet a gépsorok között: bemutatja a brigádtagokat és a munkát. Juniform ingeket készítenek később azokból a fonalakból, amelynek orsózását 134 százalékos teljesítéssel végzi Tóth. József né. Százalékban alig marad el mögötte. Katona József né, Dávid Sándorné vagy Zsetkai Józsefné. Figyelmesen, szorgos kézzel igazítanak az orsókon. Naponta a huszonöt orsóra ügyelve több kilométert gyalogolnak. Azok, akik ebből a brigádból kikerülnek, más közösséget erősítenek. Valamennyien kiváló dolgozók: a futvacémá- zó Ságvári brigádban Saracz Ferencné, a csomagoló Mün- n.ich brigádban Iványos Ilona Vagy a B-műszakcs irányitó csoportvezető itt szerette meg a közösséget. Valamennyien azt mondják: az Egyetértés brigádban töltött idő jó iskola v°ík Gombos Jolán Másodszor kapott bizalmat Ülőbútorok poliuretánbái Poliuretán hideg formahabból készülő ülőbútorok sorozatgyártását kezdték meg a Szekszárdi Bútoripari Vállalat új gyártelepén. Elsősorban a kislakások bútorzatának kiegészítésére, tavaly augusztusban kezdték meg a »Pille« nevű könnyű, kényelmes és tetszetős kisi'otelek kísérleti előállítását. Az idén már nyolcezer, jövőre pedig tízezer »Pillé«-t gyártanak többféle színű kárpitozással. 1 Vannak emberek, akikre azt szoktuk mondani: elfoglaltak. Hiába keressük őket telefonon, személyesen, a válasz nagyjából mindig ugyanaz: vidéken van... sajnos, a tárgyalás nagyon fontos. Szóval nem valami könnyű elérni őket. Ilyen elfoglalt ember Vass Gyula a Kaposvári Tejipari Vállalatnál. Amikor mégis sikerült megtalálni a beruházási osztályvezetőt, aki egyben a vállalat szb-titkára is, csupán any- nyit kért, fogjuk rövidre a beszélgetést: »A nyomdába kellene rohannom, de millió munka vár rám, és megint ?gy fontos megbeszélés. Tudják, hamarosan új telep épül Kaposváron, sok feladat van az előkészítéssel...« A fotóriporter előkészíti gépét, közben ó mentegetőzik: »Nem vagyok rendesen felöltözve, csak annyit várjanak, amíg megfésülködöm.« Néhány perc, aztán nyugodtan leülhetünk, a kánikula elől menedéket adó szoba foteljaiba, beszélgetni. 1929-ben született. Az érettségi után első munkahelye a tejiparban volt: Budapesten, a Kelenföldi Tejipari Vállalatnál helyezkedett el. Ott tanfolyai mon vett részt, majd Kaposvárra került. — Tudja, az első időszak nehéz volt. Néha menekülni szerettem volna innen. Hiányzott a főváros pezsgő élete. Ma egészen más. Ha két napra felutazom, már gyötör a »honvágy«, jönnék vissza. Letelepedett, megnősült. Kezdetben a munkaügy volt a területe, ma beruházási osztályvezető. Másodszor szavaztak bizalmat neki: szb-titkár. — A mi vállalatunk kis vállalat: csupán hatszáz embert foglalkoztat. A szakszervezeti munkában száz aktíva segít, ! műhelybizalmiak, különböző j tisztségviselők... Szinte pillanatok alatt el- ( felejti, hogy a beszélgetést az ] ő személyével kezdtük. Alig j szól magáról; most már a j vállalat, a vállalati munka kerül előtérbe. Megtudom, I hogy Kaposvár az egyetlen város az országban, ahol két tejüzem is van. De nem ez indokolta, hogy új telepet építsenek, s korszerű gépekkel, korszerű technológiával szereljék föl. A Cseri úti telepről mindenki tudja, hogy kikezdte az idő »vasfoga«, már nem alkalmas arra, hogy i a város ellátásában segítsen. Tehát új kell. Hogy milyen lesz az új ? — Az ipartelepen épül föl. A munkálatok nemsokára megkezdődnek. Csak néhány jellemző adatot: százezer liter tejet dolgoz majd föl. Kivitelezési költsége megközelíti a 224 millió forintot. A tervek szerint 1978 harmadik negyedévében lesz a próbaüzemelés, 1979. január 1-vel megindul a teljes gépezet. Korszerű üzem lesz, öltözővel, fürdővel, orvosi rendelővel. Itt megteremtik a kultu-1 rált, egészséges munkakörülményeket. Adatok kerülnek a jegyzet- füzetbe: a szakszervezeti választásokon elhangzott gondok, problémák. — Szóba került az üdültetés. A dolgozók joggal kifogásolják, hogy kevés üdülője- j gyet osztunk szét. Szerintük a vállalat építtessen saját ( nyaralót. íja nehezen is, de azt hiszem, megvalósítható lesz. A bérezésről is hangzottak el vélemények. Elmondták, hogy az azonos munkahelyeken tevékenykedő emberek bére szélsőséges határok között mozog. Mi igyekszünk megoldani ezt a gondot is. Elhangzott,’ hogy vannak j olyan műhelyek, ahol nincs, vagy nagyon kevés beleszólásuk van a dolgozóknak a bérezésbe. A következő időszakban az üzemi demokráciát' is szélesíteni kell. Gondokról és problémákról, aztán az eredményekről beszélgetünk. A nagycsaládosok gyermekeinek üdülőjegyeit -a vállalat téríti meg. Ugyancsak a nagycsaládosoknak segítenek azzal, hogy a bölcsődéi, óvodai és a napközis díjakat szintén ők térítik. A KISZ-eseknek is segítenek. Legutóbb száz uszodajegyet vásároltak számukra. N. J. Somogyi Nép/opl 3