Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-25 / 173. szám

Dolgozni jó! A nézőktől vártak vá- | laszt kéi'déseikre a te- | levíziósok a Hóvégi hajrá című műsor legutóooi j adásában. Az egyik kérdés így ! hangzott: «Mi a teendő, ha a j nyári szünetben munkát vál- i laló diákok úgy érzik, nem dolgoznak meg a fizetésü­kért?-« A jutalmazott válasz egyszerű megoldást ajánl. »Nyugtassák meg őket! A fel- ' nőttek közül sem mindenki ■ dolgozik meg érte, de ők nem J éreznek semmit.« A kérdéseket tréfának szán- I ták, a legsikerültebb válaszúk- [ nak is nevetésre kellett volna J Ingerelni. A fenti felelet vi- : szont bennem lappangó inge­rültséget keltett. A megnyug­tatásra fölszólító, gúnyoros [ ténymegállapítás túlságosan is ) jellegzetes szemléletet, tükröz, j A diákok megnyugtatásának ötlete nem csupán vicc, ha­nem vállvonogátó beismerése is lehet annak, hogy nemcsak egy szombat esti vidám televí- j zióműsorban, de a hétközna­pok egymásutánjában elég sok j felnőtt él a munkahelyén is az j önmegnyugtatás gyógyszeré­vel ... Elnézi a fegyelmezet­lenséget magának is, mások­nak is; becsukja szemét a hi­bák láttán, átlép a lazaságo­kon. A túlzott nyugalom rendsze­res, napi adagjai pedig előbb- utóbb kábítószerként hatnak, elcsitítják a szókimondást, tel­jesítménynek tüntetik föl a látszatot, csökkentik a munka becsületét. Erre a nyugalomra biztassuk a fiatalokat? A fel­nőtteknek maguknak is orvo­solniuk kellene munkahelyük légkörének effajta betegségeit. Mint minden évben, az idén is sok nyitott szemű diák lép­te át a gyárak kapuit. Vannak köztük visszatérő ismerősök; vannak, akik most találkoznak először a munka világával. Dolgoznak, mert pénzt akar­nak keresni, de tagadhatatla­nul fűti őket az ismerkedés szenvedélye is. A nyári mun­ka felér egy izgalmas utazás­sal. Üj környezetbe, idegen emberek közé kerülnek. Bepil­lanthatnak saját jövőjükbe; most látják meg, milyen is be­lülről az üzemek, vállalatok élete. Ezek a benyomások sok­kal maradandóbbak lesznek fizetésük forintjainál. A tréfás megnyugtatás he­lyett — még akkor is, ha ért­jük az élét — én inkább fi­gyelmeztetném a felnőtteket: ezek, a néhány hétre közénk csöppent gyerekek úgy dolgoz­nak majd, ahogy mi dolgo­zunk. ök kerülnek a helyünk­re, amikor mi már a nyugdijat kézbesítő’ postás csöngetését várjuk. Ezek a gyerekek úgy tanítják majd dolgozni a sa­ját gyerekeiket, ahogyan mi foglalkozunk velük. Szomszédom kislánya most fejezte be a gimnázium első osztályát. Nyárra egy pékség­ben vállalt hatórás munkát. Két hétig pontosan, időben ha­zaért, a harmadik héten két órát késett. Az anyjának ide­je sem maradt a kérdezőskö- désre, mert' boldog izgatott­sággal újságolta: másnaptól nyolc órát dolgozik, ma is bennmaradt. »Anyu, én nem tudtam* hogy dolgozni ilyen jó!« — mondta lelkesen. I gen, dolgozni jó. A fel­nőtteknek sem szabad megcáfolniuk a kislány fölismerését. Hagyni kell, hogy megismerhessék a munka, örö­mét. És segíteni,' hogy meg­tarthassák! Én a kislánynak hiszek. És tudom, hogy a fia­taloknak feladatokra, értő és baráti támogatásra, a jól vég­zett munka elégedettségére van szükségük, y j. Tizenkilencen gyapotpihélien Szabó Béláné a legrégibb brigádtaggal. Sajnálatosan rejtőzködő tartalék Hamar fehér hajú lesz az A közelmúltban a MÉM- ! az egyre nyomasztóbb gon-1. vatkoznak — magyarázatkép- | ember az orsózógépek között, ben és a TOT-nál tartott j dókat okozó helyzet. De bár- I pen. És kétségtelen, hogy j Száll a gyapotpihe; tele vele munkaértekezleten újólag | mennyire is összetettek az j voltak és vannak is bizonyos j az ember szája és orra. A go­fölvetették a gondot: az utób- j okok, a személyes felelősség j takarmányozási nehézségek. \ lyóstollra is minduntalan ra­bi időben sajnálatos módon \ nem menthető, és nem ma- j A sok eső miatt a jövő sem akaszkodik. Hangosan zakatol - tovább csökkent a tejterme- gyarázható semmivel. Tény,, megnyugtató; köztudott, hogy nak a gépek, errefelé csak lés. Az okok földerítése és a hogy meglevő tehénállomá- milyen kieséseket, károkat j hangos szó járja. A Paimut- szükséges intézkedések megté- j nyunk túlnyomó . többsége j okozott ez a szálas takar- | fonó-ipari Vállalat Kaposvári IÜ99K tele halaszthatatlan feladat. I szakszerű tenyésztéssel, tar- j mányoknál. Az általános megállapítás ; tással, takarmányozással leg- j messzemenően vonatkozik So- j alább 500—1000 literrel több 1 Most van az ideje annak, . . . . ... . , , .___I hogy ezeket a veszteségeket megy megyere is: az ev első tej termelésére volna kepes.; elsősorban a gabonák utáni felében mintegy tíz százalék- j hozzuk ^zt a sál másodvetésekkcl pótoljak az kai kevesebb tejet értékesített Jálatosan rejtőzködő tartaíe- | *zert’ tek a gazdaságok, mint a . kot. meghosszabbíthassak a zold­. . ’ ... I i takarmanyozasi idényt, mas­mult ev azonos időszakában, j A feltételek közül ezúttal ' részt, hogy silónak is alkal­A tapasztalatok, a, vélemé- csak egyre szeretnénk emlé- mas tarlóvetésekkel pótolják nyék arra. utalnak: több ősz- keztetni. A legtöbb helyen a a szála6oknál Vetkezett ki- szetevo miatt következett be • takarmanyozasi gondokra hi-1 eseseket. A vetőmag term el tető Hozzáértő gazdát kaptak Vállalati kezelésben az igali és csokonyavisontai fürdő Az idősebbek emlékeznek még rá, hogy az igali és cso- konyavisontai fürdő tulajdon­képpen véletlenül született meg: olaj után kutattak, s termálvíz tört fel. Lassan az­tán a melegvízforrás köré gyűltek a fürdőzök, s a több mint harminc év alatt mind­kettőt üdülőtelep jellegű épü­letek fogták közre. Népszerűségük, látogatott­ságuk évről évre nő, s fokozó­dott az ide látogatók igénye is. A két tanács — erejéhez! mérten. — igyekezett javítani j a körülményeken. Két éve már arra ás szükség volt, hogy a megyei tanács foglalkozzon a fürdők gondjaival: kiderült, hogy csupán jó szándékkal, megfelelő szakmai hozzáértés i nélkül mind nehezebb kielé­gíteni a növekvő forgalom igé­nyeit, A fejlesztés sürgető volt. Ehhez azonban a helyi szervek sam elegendő pénzzel, sem szakemberrel nem ren­delkeztek. Több évi körültekintő, ala­pos és megfontolt helyzetelem­zés után arra az elhatározás­vetőmagot tud ajánlani. Igen lényeges most, hogy a gazda­ságok minél hamarabb föl­mérjék szükségleteiket, s en­nek megfelelően rendeljék meg a kívánt vetőmagokat. Sok függ a gyors, határozott, szervezett intézkedésektől. És ra jutott a megyei tanács vég- ] ez a munka jól szolgálhatja rehajtó bizottsága, hogy e két, I majd h a tejtermelésben nagy forgalmú fürdőt a So- , J mogy megyed Víz- és Csator- j mutatkozó gondok megszűn- namű Vállalat kezelésébe adja { jenek, át. Itt megvannak a fejlesztés­hez a szervezeti keretek, a műszáki és gazdasági feltéte­lek, s a kaposvári fürdőnél kellő gyakorlatra is szert tet­tek. Több célú, vegyes jellegű fürdőket szeretnének kialakí­tani, ahol a gyógykezelésen kívül a legkülönbözőbb szol­gáltatásokat is biztosítják majd. Legelőször azonban a KÖJÁL által fölvetett hiá­nyosságokat kívánják megol­dani. Fölszámolják az elha­nyagoltságot, növelik a vendé­gek kényelmét. A vízügyi szakemberek az utóbbi években tanulmány- tervet készítettek a csokonya- ■ visontai lehetőségek kiaknázá- I sara. A megvalósításhoz most a megyei tanács is segítséget | ad. A pénzügyminisztérium í egymillió 700 ezer forintos ár- kiegészítéssel támogatja a két fürdő rendbehozását. G. J. Gyárának keresztorsozó-üze- mében vagyunk. A bejárattal szemközti falon három oklevél adja tudtul: itt országos hírű szocialista bri­gád dolgozik; az Egyetértés. Tizenkilenc idősebb-fiatalabb nő tartozik ebbe a közösségbe. A lányok forrónadrágban, az asszonyok rövid köpenyben, az idősebbek gumiharisnyában. Szabó Béláné, a brigádveze- , . ........ , , tő még forrón ad rágós, bár vállalat többféle takarmány- t^ét gyermekes anya. Talán a lendület, az örökös tevés-ve- vés és gondolkodási frissessé­ge adja a fiatalságot. A bri­gádvezető az, aki a legújabb, legbonyolultabb gépet vállalta, a fonvacémázót. — Semmi különöset nem csinálunk, csak szeretjük a munkánkat és egymást. Tizen­három éve dolgozunk együtt, s a másik gondját is magunké­nak valljuk. Éppúgy, mint a vállalatét. Ezért vállalunk többletmunkát a népszerűtlen délutáni és a még kevésbé kedvelt éjszakai műszakok­ban. így sikerült elérnünk, hogy brigádunk tavaly 114,3 százalékos átlagot teljesített, a féléves átlagunk pedig mar a 121 százalék fölött van. De nemcsak a termelésre tudunk »ráhajtani" együtt, hanem kö­zösen találunk örömet munka után is. — Igyekszünk a magunk módján céltudatosan megis­merkedni az élet szép dolgai­val. A napokban már nyilvá­nosság elé lépünk szerzett tu­dásunkkal: Csontváry életét, munkásságát tanulmányoztuk egy fél éven át, s most a bri­gád klubfoglalkozásán ismer­tetjük a meghívott szocialista brigádokkal... Kicsit • izgu­lunk, mert először állunk na­gyobb nyilvánosság elé. A dél­előtti röpgyűlésen tartottunk is egy főpróba félét, s az olyan jól sikerült, hogy bizakodunk. A termelésben dolgozó brigá­dok közül elsőnek mi vállal­koztunk ilyen feladatra. Azt tartjuk: ha a Pamutfonó-ipari Vállalat öt gyárának szocialis­ta brigádjai között a mienket ítélik a legjobbnak, akkor ilyesmiben is élen kell jár­nunk ... A m u nkav ersen y - f elel ős tői, Kaiser Bélánétól tudtam meg: a brigádvezetónek tavasszal többször is a fővárosba kellett utazni, hogy elhozza társainak a vállalat kiváló brigádja, a szakma kiváló brigádja kitün­tetéseket, és amire nagyon büszkék: a kongresszusi okle­velet. ötvenezer forintot, osz­tottak szét egymás között. Min­denki annyit kapott, amennyit megérdemelt. Volt, aki három­száz forintot tett el. a régiek kétezerötszáznál is többet kap­tak a megszolgált pénzből. Vi­ta csak akkor kerekedett, ami­kor a brigádvezető nem akar­ta elfogadná a legnagyobb Összeget. — Bizony, akkor csúnyán összevesztünk Évával — mondja a verseny felelős. — Pedig hiába volt az egyik leg­régibb brigád az Egyetértés, addig egy helyben topogott, míg Saabóné vissza nem jött a gyermekgondozási szabadság­ról. A tanulás és gyermekne­velés mellett elvállalta az irá­nyítást, Jó szavú, kitűnő szer­vező, alá a holtpontról mozdí­totta ki ezt a brigádot... A hetven szocialista brigád közül sokan kételkedve kutat­ták: vajon igazságos-e, hogy ötvenezer forintot tettek zseb­re az Egyetértés tagjai. Las­san azonban a hitetlenkedőket is maguk mellé állítják. Mi­vel? Az elismerés után első dolguk volt, hogy a gyári óvo­dának televíziót vásároltak: az éves tervre nyolc százalékot »rátettek", a gyermekintézmé­nyek bővítésére fölajánlott munkanaphoz pedig egyet. Azt is mindenkinek be kell látnia, hogy elismerést érdemel az a közösség, amelyik leszoktatta az igazolatlan mulasztásokról a rendszeresen későket, a három intézeti kislány pedig gyöke­ret eresztett közöttük, pedig a brigádtagokon kívül alig bí­zott bennük valaki. A brigádvezető vezet a gép­sorok között: bemutatja a bri­gádtagokat és a munkát. Juniform ingeket készíte­nek később azokból a fona­lakból, amelynek orsózását 134 százalékos teljesítéssel végzi Tóth. József né. Százalékban alig marad el mögötte. Katona József né, Dávid Sándorné vagy Zsetkai Józsefné. Figyel­mesen, szorgos kézzel igazíta­nak az orsókon. Naponta a huszonöt orsóra ügyelve több kilométert gyalogolnak. Azok, akik ebből a brigád­ból kikerülnek, más közössé­get erősítenek. Valamennyien kiváló dolgozók: a futvacémá- zó Ságvári brigádban Saracz Ferencné, a csomagoló Mün- n.ich brigádban Iványos Ilona Vagy a B-műszakcs irányitó csoportvezető itt szerette meg a közösséget. Valamennyien azt mondják: az Egyetértés brigádban töltött idő jó iskola v°ík Gombos Jolán Másodszor kapott bizalmat Ülőbútorok poliuretánbái Poliuretán hideg formahab­ból készülő ülőbútorok soro­zatgyártását kezdték meg a Szekszárdi Bútoripari Vállalat új gyártelepén. Elsősorban a kislakások bútorzatának ki­egészítésére, tavaly augusztus­ban kezdték meg a »Pille« ne­vű könnyű, kényelmes és tet­szetős kisi'otelek kísérleti elő­állítását. Az idén már nyolc­ezer, jövőre pedig tízezer »Pillé«-t gyártanak többféle színű kárpitozással. 1 Vannak emberek, akikre azt szoktuk mondani: elfog­laltak. Hiába keressük őket telefonon, személyesen, a vá­lasz nagyjából mindig ugyan­az: vidéken van... sajnos, a tárgyalás nagyon fontos. Szó­val nem valami könnyű el­érni őket. Ilyen elfoglalt em­ber Vass Gyula a Kaposvá­ri Tejipari Vállalatnál. Ami­kor mégis sikerült megtalál­ni a beruházási osztályveze­tőt, aki egyben a vállalat szb-titkára is, csupán any- nyit kért, fogjuk rövidre a beszélgetést: »A nyomdába kellene rohannom, de millió munka vár rám, és megint ?gy fontos megbeszélés. Tud­ják, hamarosan új telep épül Kaposváron, sok feladat van az előkészítéssel...« A fotóriporter előkészíti gépét, közben ó mentegető­zik: »Nem vagyok rendesen felöltözve, csak annyit várja­nak, amíg megfésülködöm.« Néhány perc, aztán nyugod­tan leülhetünk, a kánikula elől menedéket adó szoba fo­teljaiba, beszélgetni. 1929-ben született. Az érettségi után első munkahelye a tejiparban volt: Budapesten, a Kelenföl­di Tejipari Vállalatnál he­lyezkedett el. Ott tanfolya­i mon vett részt, majd Kapos­várra került. — Tudja, az első időszak nehéz volt. Néha menekülni szerettem volna innen. Hiány­zott a főváros pezsgő élete. Ma egészen más. Ha két nap­ra felutazom, már gyötör a »honvágy«, jönnék vissza. Letelepedett, megnősült. Kezdetben a munkaügy volt a területe, ma beruházási osz­tályvezető. Másodszor szavaz­tak bizalmat neki: szb-titkár. — A mi vállalatunk kis vál­lalat: csupán hatszáz embert foglalkoztat. A szakszervezeti munkában száz aktíva segít, ! műhelybizalmiak, különböző j tisztségviselők... Szinte pillanatok alatt el- ( felejti, hogy a beszélgetést az ] ő személyével kezdtük. Alig j szól magáról; most már a j vállalat, a vállalati munka kerül előtérbe. Megtudom, I hogy Kaposvár az egyetlen város az országban, ahol két tejüzem is van. De nem ez indokolta, hogy új telepet építsenek, s korszerű gépek­kel, korszerű technológiával szereljék föl. A Cseri úti te­lepről mindenki tudja, hogy kikezdte az idő »vasfoga«, már nem alkalmas arra, hogy i a város ellátásában segítsen. Tehát új kell. Hogy milyen lesz az új ? — Az ipartelepen épül föl. A munkálatok nemsokára megkezdődnek. Csak néhány jellemző adatot: százezer liter tejet dolgoz majd föl. Kivi­telezési költsége megközelíti a 224 millió forintot. A tervek szerint 1978 harmadik ne­gyedévében lesz a próbaüze­melés, 1979. január 1-vel megindul a teljes gépezet. Korszerű üzem lesz, öltöző­vel, fürdővel, orvosi rendelő­vel. Itt megteremtik a kultu-1 rált, egészséges munkakörül­ményeket. Adatok kerülnek a jegyzet- füzetbe: a szakszervezeti vá­lasztásokon elhangzott gon­dok, problémák. — Szóba került az üdülte­tés. A dolgozók joggal kifo­gásolják, hogy kevés üdülője- j gyet osztunk szét. Szerintük a vállalat építtessen saját ( nyaralót. íja nehezen is, de azt hiszem, megvalósítható lesz. A bérezésről is hangzot­tak el vélemények. Elmond­ták, hogy az azonos munka­helyeken tevékenykedő embe­rek bére szélsőséges határok között mozog. Mi igyekszünk megoldani ezt a gondot is. Elhangzott,’ hogy vannak j olyan műhelyek, ahol nincs, vagy nagyon kevés beleszólá­suk van a dolgozóknak a bé­rezésbe. A következő idő­szakban az üzemi demokrá­ciát' is szélesíteni kell. Gondokról és problémák­ról, aztán az eredményekről beszélgetünk. A nagycsalá­dosok gyermekeinek üdülője­gyeit -a vállalat téríti meg. Ugyancsak a nagycsaládosok­nak segítenek azzal, hogy a bölcsődéi, óvodai és a nap­közis díjakat szintén ők térí­tik. A KISZ-eseknek is segí­tenek. Legutóbb száz uszoda­jegyet vásároltak számukra. N. J. Somogyi Nép/opl 3

Next

/
Thumbnails
Contents