Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-15 / 164. szám

Kétszer ad - ki gyorsan ad I akásfestésre, -mázolás- [ ra márciustól hiába ; keresünk vállalkozót. A i szövetkezetek, a , kisiparosok már foglaltak. Nem naponta, nem is évente van ilyen nagy munkára szükség, korábban, még a főszezon előtt kellett volna észbekapni. Igen ám, csakhogy egy szövetkezet már tavaly elvállalta a festést' és mázolást-, árajánlatot is adott, de időközben «fontos« közüle­ti munkát kapott, és visszaad­ta a megbízást. Ez ugyanis számára jövedelmezőbb. A la­kosság részére csak maximált áron, a közületnek szabad áron számlázhat. Személyes probléma? Lát­szólag az egyéni érdek ütkö­zik a szövetkezetével. Valójá­ban a lakossági (a társadalmi) érdek a csoportéval. Mint né­mely más esetben, amikor nem találjuk például az álta­lunk keresett cikket az" üzle­tekben, de felfedezzük drá­gább változatát. S mindany- nyiszor, mikor a fogyasztói igények, a társadalmi szük­ségletek fölé emelkednek a termelői, az eladói érdekek. Az indokolatlan vagy jogta­lan vállalati és szövetkezeti jövedelemnövelésnek nem is mindig közvetlenül a fogyasz­tók a kárvallottjai. Gyakrab­ban és nagyobb sérelem éri a népgazdaságot. Közvetve va­lamennyiünket, mégis több­nyire észrevétlenül elme­gyünk mellette. Az indokolat­lan készletnövelések ellen | például ritkán tiltakozunk j személyes beszélgetések alkal- j mával és a társadalmi fóru- j mokon. Annál gyakrabban j emlegetjük az anyag- és szer- I------------------4-__ s zámhiányt. Holott a túlzott biztonság, a teli raktár — a fölösleg — egyes vállalatok­nál, szövetkezeteknél társadal­mi mértékben szüli a hiányt. A vállalatok jelentős ré­sze a szocialista orszá­gokba irányuló export túlteljesítésére törekszik, s tartózkodik a nagyobb erőfe« szítéseket igénylő, kisebb szé­riával, fokozott minőségi és korszerűségi követelmények­kel párosuló tőkés kiviteltől. Holott a népgazdaság tervsze­rű fejlődése; egyensúlyi hefy- zete, a vállalat jövője a min­den piacon értékesíthető ter­mékek gyártásának fokozását igényelné. Sok, főleg gépipari vállalat értékesítési gondok­kal küszködik, miközben a tőkés export népgazdasági előirányzatai nem teljesülnek. Az MSZMP XI. kongresszu­sán joggal bírálták a szűklá­tókörű, népgazdasági károkat okozó vállalati, szövetkezel; döntéseket, a csoportérdekek mindenek fölé helyezését. És határozottabb fellépést sürget­tek. A központi irányító szer­vek, az ágazati minisztériu­mok — hangsúlyozták a leg­magasabb pártíórumon —nem nézhetik tétlenül, hogy a vál­lalatok, a szövetkezetek fel­adataikat félreértve, a társa­dalom rovására növeljék jö­vedelmeiket. A vállalatok irá­nyítása hibák, visszás jelensé­gek láttán feltételezi a beavat­kozást., szükség szerint az uta­sítást, a vezetők felelősségre vonását is, Persze nem mondhatunk le a vállalatok kezdeményező­készségéről, rugalmas mun­kájáról, ha bizonyos intézke­dések, például némely anya- j gok központi elosztása, kal­kulációs és árelőírások korlá­tozzák is az önállóságot. A népgazdasági érdekek részben fegyelmezett gazdálkodást, részben nagyfokú manővere­zést feltételeznek. A vezetés, az előrelátás, a magas fokú tudatosság rokon fogalmak. A szocialista veze­tő nem csupán lojális, ha tár­sadalmi érdekekről van szó. Nem is csupán fegyelmezett végrehajtója a központi elő­írásoknak, és betartója a kö­zös érdekeket szolgáló játék- szabályoknak, hanem minde­nekelőtt aktív és kezdemé­nyező. Világos és lelkesítő cé­lokat jelöl meg, s képes moz­gósítani, magával ragadni az egész kollektívát. E vezetői erényekre talán még soha nem volt olyan szükség, mint; nap­jainkban, amikor a kedvezőt­len világgazdasági változások hatására jelentős 'veszteségek érik népgazdaságunkat. S az egyensúlyi gondokat csak fo­kozzák az értékesítési nehéz­ségek a tőkés piacokon. K étszer ad, ki gyorsan ad — tartja a közmondás. S napjainkban kétsze­resen árt az a vállalat és szö­vetkezet, amely vélt érdekeire apellálva növeli társadalmi, gazdasági, gondjainkat. De esetleg árt akkor is, amikor csökönyösen csak a kitaposott utakon hajlandó járni. Mert csak fokozott erőfeszítésekkel, kezdeményezésekkel, áldoza­tos — esetenként — kockáza­tos — vállalkozással csökkent­hetők a veszteségek, javulhat a magyar népgazdaság egyen­súlyi helyzete. K. J. Ingyen vetőmag Hátra van még, az aratás háromnegyede Kedvezményes kombájnvásár — Elsőbbséget a dőlt gabonának Tóth Lajosnak,, a megyei tanács elnökhelyettesének a vezetésével ülést tartott teg­nap a Somogy megyei Tanács mező- és élelmiszer-gazdasági bizottságának fejlesztési albi­zottsága. Az ülésen — mely­nek egyik napirendi pontja­ként az aratási, felvásárlási, tárolási munkákról és az anyagi-műszaki ellátásról szóló tájékoztátót vitatták meg — részt vett és felszó­lalt dr. Solymossy Dezső, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályvezető­helyettese is. Tóth Károly, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője el­mondta, hogy ' bár jó ideje megkezdődött megyénkben a gabona betakarítása, a ked­vezőtlen időjárás miatt meg most sem folyhat a munka teljes erővel. így a búzával csak 17 százaléknál tartanak megyénk termelőszövetkeze­tei, legnagyobb a lemaradás a marcali és a nagyatádi já­rásban. Az őszi árpából csu­pán a nagyatádi járásban volt némi aratnivaló a múlt hét végén, összességében 23 szá­zalékra áll az. aratás a megye közös gazdaságaiban.' Néhány termelőszövetkezet. látva, hogy az eddig betakarított tö- megtakármány kevésnek és rossz minőségűnek bizonyul, jelentős területen készül tar­lóvetésre, s ennek megfelelően szervezi az aratás utómunkáit. Az is kedvező tapasztalat, hogy sok jele van az embe-1 rekkel való törődésnek: ételt, frissítőket visznek ki a mező- | re a betakarításban részt ve­vőknek. állami gazdaságoknál sem ze-. varta az eddigi munkákat ter­ményátadási, üzemanyag­vagy alkatrészellátási problé- j ma. Kevésbé megnyugtató a j hozamok alakulása, ugyanis a i szövetkezeti és az állami me- j zőgazdasági üzemek átlagá- i ban is elmarad a termés a várt mennyiségtől. A Somogy megyei Mezőgaz­dasági Ellátó Vállalat 35 szá­zalékkal csökkentett áron j adja a rendrevágókat, s má­tól kezdve a telepen levő 41 SZK—5-ös kombájnhoz öt­gazdaságoktól az idei aratás­ból. A tervezett 3800 vagon helyett 4200 mázsa termés­nek bértárolására kötöttek szerződést, azonban ' így is mintegy 6500 vagon szemet ideiglenes tárolókban kell majd raktározni. Ezért is in­dokolt, hogy a gazdaságok a vállalathoz küldött tételek mellett maguk is tároljanak lehetőleg minél több gabo­nát. Tóth Lajos, az albizottság Á jó módszer gyorsan terjed (Tudósítónktól.) Az országos zöldségprog­ram meghirdetése után 1972- ben és 1973-ban javasolta a csúigói áfész a kisgazdaságok­nak, Viogy termeljenek ubor­kát. Ennek eredményeként év­ről évre emelkedett a terme­lés ebből a fontos zöldségfé­léből. Az igazgatóság a kor­szerű fajták termelését kezde­ményezte, és a javaslatokat megfogadták a termelők. I met elvégezték, és a tapaszta­latok szerint jelentős betegség nem lépett fel. Megkezdődött az uborka sze­dése, átvétele. Július 9-énszál- i lították az első mennyiséget a ; körzetből. A szövetkezetnél I arra számítanak, hogy 2,5 millió forintot fizetnek ki a kisgazdaságoknak az uborká­ért, melyet a MÉK, illetve a konzervgyár vesz át. Mivel az értékesítési lehetőségek kor­látlanok, azért a szövetkezet a következő években tovább kí­vánja szélesíteni az uborka­termelők táborát, mert e terü­leten vannak még tartalékok. A megye állami gazdaságai némiképp előbbre tartanak a ' | munkával, mint a tsz-ek. ] j ugyanis a nyári betakarítási j j feladatok csaknem 32 száza- ■ lékával végeztek: befejezték az őszi árpa és a repce ara­tását, ezekben a napokban vágják a búzát meg a tavaszi árpát. Hetvenöt kombájn na­ponta 650—700 hektárról ta­karítja be a íermést. Ahogy a termelőszövetkezeteknél, az Polgárvédelmi verseny Kaposváron A környékért a talaj nagyon megfelelő erre a célra. A szö­vetkezet és a konzervgyár ösz- szefogva 20 oldalas részletes tájékoztatót adott ki az ubor­ka termeléséről. Télen sok is­meretterjesztő előadás is el­hangzott ebben a témakörben. A szövetkezet 1973-ban a kis­gazdaságoktól 15.6, vagon uborkát vásárolt meg. 1974- ben jelentősen előbbre léptek, ekkor már 38,5 vagon volt a felvásárolt uborka mennyisége. A konzervgyár javaslatára három termelő kí­sérletképpen bevezette a tám- rendszeres uborkatermelést. A támrendszert a konzervgyár ingyen bocsátotta a termelők rendelkezésére. A tapasztala­tok szerint az így termelt uborka kétszeres termést ad a hagyományos módszerekkel szpmben. Pintér Lajosné iha- rosi termelő 200 négyszögölről 41 mázsát szedett le. Tám- rendszerrel termelt még Var­ga Károly né és Fekete József csurgói lakos. Nagyon sokan jöttek hozzájuk tapasztalat- cserére, nemcsak a megyéből, hanem az ország • különböző vidékeiről. Pintér Lajosné még Csehszlovákiából is ka­pott érdeklődő leveleket. 1975- ben a csurgói körzet­ben félszáz termelő vállalko­zott támrendszeres uborkater­melésre. A berendezéseket sa­ját erőből állították elő. Raj­tuk kívül 450 kisgazdaság szer­ződött az áfészLszel, ők a ha­gyományos módszert válasz­tották. A legtöbben Csurgóról. Iharosberényböl, Inkéről, Porrogról és Iharosból vállal­koztak ennek a fontos zöldség­félének a termelésére. A szö­vetkezet 105 kiló vetőmagot adott a kisgazdaságoknak in­gyen, 63 400 forint értékben. Ma tehát félezer termelő 54,5 vagon uborka szállítására vál­lalkozott 55 holdról. Gazdag termés ígérkezik. Az elmúlt hetek esős időjárá­sa kedvezelt ennek a növény­nek, Az előírt növény vedel­Elsők lellek a liázisrazdétk Az atomcsapást nem kell í szó szerint venni. Szerencsére J csak képletesen történt meg Kaposváron, a textilművek sportpályáján, ahol tegnap délután rendezték meg a ka­posvári polgárvédelmi ala­kulatok egészségügyi szaka­szainak versenyét. Délelőtt még teljesen kihalt volt a terület, semmi sem mutatta, hogy délután itt 170 ember méri majd össze tudá­sát, felkészültségét, 28 tagú csapatokban. Délután már jó­val két óra előtt, zászlódíszbe öltözött a környék, majd egy- re-másra jelentek meg a sö­tétkék, munkaruhára emlé­keztető öltözékben a verseny­zők. A vállukon lógó «csoma­gok« a legszükségesebb fel­szereléseket rejtették: kötsze­reket és gázálarcokat. A megjelenteket Kovács János őrnagy, Kaposvár vá­ros polgárvédelmi parancsno­ka köszöntötte, majd a sor­solás után megkezdődött a két részből álló tusa. Nagy volt az izgalom, a VBKM, a Kefe- és Műanyagipari Vál­lalat, a Ságvári Endre utcai körzet és a kaposfürcdiek egészségügyi szakaszai között, hiszen lehetőségük nyílt arra, hogy a megyei, esetleg az országos versenyen is helyt­állhassanak. Valamennyi szakasz felada­ta azonos volt, így a zsűrinek könnyű dolga akadt. Először minden részvevőnek egy fel­adatlapot kellett kitöltenie, amelyben a szakmai kérdése­ken kívül általános feladatok­ra is választ kellett adni. íme, néhány kérdés ízelítőül: «A védőharisnya hány méret­ben készül? Vállsérülés esetén milyen kötési módot alkal­maz? Nfem volt könnyű, még­is akadt olyan szakasz, amely megközelítette a maximális pontszámot. A gyakorlati feladat: az atomcsapás után fel kellett kutatni a «sérülteket«, azokat el kellett látni. A «sérültek«, a textilmüvek dolgozói, elein­te még mosolyogtak a felada­tokon, de aztán «belekomo­lyodtak« szerepükbe. Volt, aki eszméletét vesztett bete­get, volt, aki láb- vagy kéz­töröttet «alakított«. A ver­senyzők pedig a legjobb tu- j dásuk szerint kötöztek, szál- ] ! lították hordágyon. Azaz még- [ j sem. Nem egyszer hangzott [ el a megjegyzés: lassan mo- j zognak a versenyzők, az idő | életet menthet. A Kefe- és Műanyagipari Vállalat szaka­sza volt az első, amely «fel­fedezte«: ha nem is időre kell a feladatot megoldani, a gyor­saságért jó pont jár. A várost' verseny első he- [ lyezettje a textilművek pol­gárvédelmi j alakulatának | egészségügyi szakasza lett. I Jutalmul értékes tárgyakat kaptak, s ők képviselik majd városunkat a megyei verse­nyen. A második a Somogy megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat szakasza, míg a harmadik helyezett a Ság­vári utcai orvosi körzet csa­pata. N. J. venezer forintos vásárlási utalványt ad. Az utalványt a gazdaságok más gépek vásár­lásánál beválthatják. Ugyan­akkor az MNB kedvező hitel- lehetőséggel segíti a kom- bájnvásárlást. Mindez az ara­tás ütemének gyorsítását, a megfelelőbb technikai föltéte­lek biztosítását célozza: mi­nél több kombájn vegyen részt az aratásban. A Somogy megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat eddig mintegy UOO va­gon étkezési és 250 vagon ta­karmánybúzát, továbbá 130 vagon őszi árpát vett át a ! elnöke a tájékoztatókat és a | vitát összegezve megállapítot- ! ta, hogy az idő múlásával fo- \ hozódnak a betakarítási vesz­teségek. A hektáronkénti egy­két mázsás kiesés is sokra megy, éppen ezért a dőlt, gyomo6odó táblákat kell előre j venni az aratásban. A tarló- j munkák gyorsítása indokolt a j learatott földeken, hogy mi- ' nél több tarlóvetésre kerül­hessen sor. Különösen a szál­lítás megszervezése, a tabi térség ferményátadási gond­jainak enyhítése, az őszi ve­tésekhez jó mag biztosítása érdemel megkülönböztetett figyelmet ebben az időszak­ban. H. F. KAPOSVÁR, KOSSUTH TÉR Jelzőlámpák fény nélkül Van egy jelzőlámparend­szer Kaposváron, a Kossuth téren. Azt már részletesen is­meri mindenki, hogy miként működik, s milyen változáso­kat jelent a forgalomban. Csütörtök reggel a Május 1. utoa és a tér forgalmát a lámparendszer támasztotta igényeiknek megfelelően szer­vezték át. Arra, hogy mikor működik már a lámpa, ma Kaposvá­ron senki sem tud pontos, vá­laszt adni. A múlt csütörtö­kön több száz kaposvári fi­gyelte a Kossuth tér környé­kén, hogy mikor gyulladnak fel a fényjelzések. Miközben az emberek az utcán vára­koztak, a városi tanács nagy­termében megkezdődött az úgynevezett üzembe helyezé­si eljárás. Nos, ennek a ta­nácskozásnak a végén megle­hetősen vegyes érzelmekkel távoztak a részvevők. A for­galmi lámparendszer elké­szült, de még sincs kész. E furcsa ellentmondás okát ne­héz lenne kibogozni. Megje­lent a tanácskozáson — a ge­nerálkivitelező — a KPM Pécsi Közúti Igazgatóságá­nak képviselője, s lakonikus rövidséggel közölte: a lámpát nem lehet üzembe helyezni. (Az, hogy néhány órán áí ezen a napon mégis műkö­dött, egy szemfüles szeleid­nek köszönhető!) Az üzembe helyezési eljá­rásról szóló jegyzőkönyv a bekapcsolás elmaradását tu­lajdonképpen két okkal ma­gyaráz:«. Az egyik, hogy a lámpákat tartó oszlop nem felel meg a szabványoknak, mert nem nyúlik be a har­madik sáv közepéig. A másik, ennél sokkal súlyosabb hiba az, hogy nincs meg az érin­tésvédelmi szabályok betar­tását igazoló jegyzőkönyv. E két hiányosság pótlását a vállalkozónak. a cserkút) MEZŐGÉP Vállalatnak kell elvégeznie. És itt jön a bök­kenő: a vállalattal szemben most szinte lehetetlen eljár­ni, mert a szerződésben július 31-i, határidőt vállalt. A Kossuth tér forgalmi rendjét viszont átszerveztek már: az új stopvonalak a lámpák előtt vannak, s jár­művezető legyen a talpán, aki például a Noszlopy Gáspár utcai stopvonalról el tudja dönteni, mikor fordulhat bal­ra az Ady Endre utcába. Lámpa tehát van; csak éppen nem működik. Az új forgalmi rend viszont a lám­pára épül. Valahol elfelejtet­ték összehangolni ezt a bo­nyolultnak éppen nem mond­ható beruházást^... Somogyi 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents