Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-12 / 136. szám
A foglalkozások becsülése Tanítványokból klubtársak »A falit légfőbb élettör- _' vénye a kalendárium..« A Wiese leszögezte igazság mellé azonos fajsúlyút állíthatunk: »A faluban az ember helyét, szerepét a birtokában lévő földterület nagysága határozta meg.« A rangsorban az élen a birtokos úr állott, nála lépcsőfokkal — vagy lépcsőfokokkal — lejjebb az egyház képviselőjét találhattuk. Azután a birtok nagyságáit, misággal fehér holló riUcaságúak voltak, s szinte a »kivétel erősíti a szabályt« alapon történtek. Miiről volt stzó ? A rendi formákat konzerváló életmód ennek megfelelő szemléletmódot szült: nem voiit értéke annak — szellemi sem —, aimi nem kötődött a falusi, paraszti hierarchiához.. úgy, ahogy van: csak az lennék, ami most. A jövő életemben is így találna, hogy vezetném a jószágot az úton. Nem bírnám én a másféle életet. Fonott góré — kasnak mondják — tövében beszélgetünk egy apró nénikével, Loncsár Mihálynéval. — Az uram két éve halt meg. Hát el kellett neki mennie. Mindenkinek el kell, így van mióta viliág a világ. Minik. kNem kell ahhoz külön ____ _ _____ __ __ _ __ r tanulmányokat folytatni, _________ ___ _____ _____ n őségét figyelembe véve rang- hogy megállapíthassuk: nagyot , ugye paraszti létbe születtünk, soralakító tényezőként: a gaz- j változott a helyzet e téren is. j tíz holdunk volt, nemigen fiákat. Ezeítonél — mondjuk ki \ A tulajdonviszonyokban be- | gondoltunk soha arra; mi lett kerekein — lejjebb, foglalt he- í következett fordulat hozta ezt. ' volna, ha nem ezt kezdjük Ivet a falu tanítója, aki szinte j De nem szabad kifelejtenünk j megmunkálni, hanem más ki volt téve a »környezeti ár- i a tudat formálódásában nagy ; életbe kezdünk. Föl sem tud- tal'omnak«, egyházi és világi { szerepet játszó másik hatóerőt ; tűk volna fogni, milyen más feljebbvalói kénye-kedvéniek. j sem. Azt, hogy lehetőségeiben, i étet kínálkozott volna neéletritmusaL>an a falu közele- j ;^unk. Pista fiam is ezt a dik a városhoz. Nem rakétase- j munJcát folytatta. Most már bességgel. de nem is csiga ; mint tsz-tag. De az onclcák módra. Egyenletesem megái- azok nem! A nagyobhik Sze- líthataitlanul. Mar nem egészen j geben élelmiszeripari főiskoaz évszakok határozzák ^az ; lás; gyárban helyezkedik el. ha élettempót ott, ahol gépek jár- i végez. A kisebbik —— most ják a földeket, s a kétkezi j érettségizik — Nagykanizsára munka egyre kevesebb lesz. { megy tovább tanulni. Most Nem a naptár »dönt« ott, ahol szinte iparszerévé vált a meAz egy-ikét holdasok nem is számítottak gazdáinak, csak zsellérnek. Kénytelenek voltak elszegődni a módosabbakhoz nyári munkákra, hogy élésük .legyem A lépcső legalján a gazdasági, uradalmi cselédek álltak. De tulajdonképpen még itt is találunk rétegéket a gyalogibérestől a pusztagazdáig, ahogy ezt Illyés Gyula oly érzékletesen meg is | tógazdasági termelés. ^ Ahol írta a máig is legremekebb i egyre több a szakmunkás. Ahol irodalmi szociográfiáinikbain, a í e®yre inkább kulturálódik a Puszták népében. Könnyen áttekinthető, s mégis bonyolult világ. A vágyak iránya tehát egyértelműen a következő lépcsőfok felé mutatott. A »szerzés« volt az egyetlen út, hogy »emberebbé« váljon az ember. Csakhogy — és ezt is Illyéstől tudjuk — majdnem nehezebb volt egyik rétegből a másikba lépni a cselédvilágban is, mint közkatonából tisztté válni. A valóságba mélyülő írók, szo- ciográfusok műveiből kiolvashatjuk: a falusi ember nemigen értékelte a más foglalkozásokat, a szellemi munkát például. Az életet elképzelni csakis a földdel kapcsolatosán tudták. Az Erdei Ferenc-i, az illyósd »kiszakadások« va! tófalu. (S ez az egészségügyi kultúrálódásnál kezdődik!) Üj házak, szebbnél szebben bebútorozva, vezetékes vízzel, gázpalackok szolgáltatják az energiát a tűzhelybe, háztartási gépek könnyítik a munkát. A tényezők összessége hozta a szemléletmód-változást. Ma már becsülete van azoknak a foglalkozásoknak is a faluban, melyek nem a földdel kapcsolatosak. © »Megszondáztuk« az egyik somogyi községet. Berzen- céh kérdeztük az embereket: »Ha újra életet kezdhetnének, mii ven pályát választanénak?« . ..... . ... , , a «a»*«». | «t&firscr&Ä« iclezun . | {,ecsülése nyilvánul meg ily módon is. már más világ van. Becsülete van a tanulásnak. Ugyanez a véleménye pár házzal arrább, de még mindig az István utcában Rác? Bélának is. — Ügy igaiz: régen csak a föld állt az emberek nézőpontjának kellős közepén. Apám is földművelő volt. Én már kitörtem abból a világból, az iparban dolgozom Csurgón. De mondok mást, példát arra, hogy a szellemi munkának, s ezzel együtt az értelmiséginek is tisztelete lett a községben. Nem egy orvost, pedagógust adott Berzenoe már a megyének! Kell ennél jobb bizonyíték arra, hogy változik a világ? És így tovább. A véleményeknek, e három variációja van, bárkit is kérdünk. S bárGabundia János bácsi: — Megmondom őszintén, I Leskó László Látogatóban az Egészségügyi Felvilágosítási Központban Hatékonyabb neveléssel Budapesten, a Népköztársaság útja 82. szám alatt találni az Egészségügyi Minisztérium intézetét, az Egészség- ügyi Felvilágosítási Központot. 1958-ban alapították, s munkáját az 1972-es egészségügyi törvény serkentette. A célkitűzéseket, feladatokat az intézet igazgatója, dr. Gonda György ismertette. A lakosságot tudományosan megalapozott, rendszeres fel- világosító tevékenységgel egészséges életmódra, a betegségek megelőzésére, a betegség súlyosbodásának, továbbterjedésének megakadályozására, tudatos közremükötos, hogy a felnőtt embernek [ orvostársadalomnak is »vérévé válik« az egészségre j toztatni kell az elavult kedvező hatású szokás. Ezért fontos az, amiről hallottunk: — Az iskolásoknak készített diafilmsorozat mellett azt is tervezzük, hogy óvodásokhoz szóló sorozatot is készítünk. - , Sokszor úgy látszik — hiszen még gyerekcipőben jár az egészségnevelés —, hogy kampányfeladattá szűkül ez a munka. A biztató jelenségek — mert egyre több ilyennel is találkozunk — közül talán a legfontosabbnak azt válnézeegészségügyi nevelés is. Az désre kell nevelni — mond- I tarthatják, hogy az orvosiéi ki a törvény. A cél, azon- { képzésben Pécsen és Debre- ban már nem csupán a felvi- j cenben helyet kapott az lágosítás. A felvilágosítási központ az egészségnevelés szakmai szervező és irányító, módszertani intézete. S a meggyei egészségügyi osztályok mellett megyei egészségnevelő csoportok működnek. Talán nincs is olyan ember, aki ne találkozott volna az Egészségügyi Felvilágosítási Központ valamelyik kiadványával, hiszen ezeket széles körben terjesztik. Az egészségügyi nevelés egyik hatékony eszköze ugyanis az írásos propaganda. Az intézetben bemutatták azokat az új kiadványokat, amelyeknek közös vonása, hogy az eddigieknél jobban kapcsolódnak az egyéni érdeklődéshez. — Évente tíz-tizenkét kiadványt jelentetünk meg — tájékoztatott dr. Katona Edit osztályvezető. — Emellett ugyanennyi filmet, diasorozatot készítünk. Rövidfilmjeinket rendszeresen vetíti a televízió, egészségnevelési sorozat hangzik el a rádióban. — Hasznos segédanyagnak tartjuk a diafilmeket. Újdonság az a száz képből álló' sorozat, amelyik az ifjúság családi életre nevelését segíti. — Mikor kapnak ezekből az iskolák? — Ősztől már rendelkezésükre áll a sorozat. Az egészségnevelés hatékonysága okozza a legtöbb gondot. Hiszen ha a tanács teken; ilyennek tekintjük a betegségközpontúságot — mondta dr. Gonda György, az intézet igazgatója. Itthoni, Somogy megyei tájékoztatás alapján hozzáfűzhetjük az országos intézetben A leendő klubtagok. A siófoki-kiliti ifjúsági klub nem nagy múltra tekinthet vissza. Nincsenek hagyományai. Mégis: »jegyzik« már a jók között a megyében, sokan tudják az odajáró fiatalokról, hogy hasznos programok részvevői — helyenként szervezői, irányítói. Hogyan? — erre a kérdésre kerestünk választ. A klubvezető Horváth Im- réné, az általános iskola kémia, matematika szakos tanára. Amikor megkerestük az iskolában, éppen a tanév utolsó számtanóráinak egyikét tartotta, és azért »küzdött«, hogy két gyereknek lehetőséget adjon a javításra. Az ifjúsági klubban olyan dolgokkal foglalkozik, amelyek egészen távoliak a matematikától. Programokat szervez, írókat, költőket hív meg, beszélgetéseket közvetít köztük és a gyerekek között, könyvtárat vezet, könyveket — Kezdetben tartottunk kötött sokát. Volt úgy, hetenként foglalkozá- hogy többtott is. program megy nélkülem — Most milyen a klubélet? szőr is. Író—olvasó találko- | — Egy kicsit csendesebb, zók,* szellemi totó, előadások, mint máskor. Sokan érettsé váltogatták egymást, is a gyerekeli szívesen. Igaz, először és elsősorban azokra számíthattunk, akik nemrégiben kerültek ki az általános iskolából. Természetesen volt olyan • előjele is az egésznek, | hogy aki az ifjúsági klub ve- | zetője, az a tanáruk volt. De ez önmagában nem elég, csak j ezért, nem jöttek volna. A j vezetőséggel igyekeztünk j olyan programokat kidolgoz- ! ni, amelyek vonzzák a gyerekeket. Társasjátékokat vásá- j Jöttek | giznek a klubtagok közül, | ezért nem látogatják a ren- I dezvényeket. Év vége van j az iskolában, a többiek is elfáradtak egy kicsit. Készülünk viszont a megújulásra, | mert most vesszük föl az általános iskolából kikerülő nyolcadikosokat klubtagnak. Ök már nem idegenként kerülnek ide, ismerik a klub munkáját, tudják, milyep kulturálódási lehetőségeik vannak nálunk. Találkoztunk a leendő klubtagokkal. Valamennyi ... . ,, i lány. Nem okoz-e majd zároltunk, gyakran volt tánc, j va/t> nem keUenének fiúk is? beszélgettünk, vitatkoztunk, j — kérdeztem a klubvezetőtől. Én a kötetlen programok többségén is részt vettem. Ügy érzem, elfogadtak, nemcsak, mint volt tanárukat. rendel, ajánl. Azonban min- | Most már a fiammal együtt den esetben pedagógus, es j Járunk aki »KISZ-korú«, de azt hiszem, ez lényég — akar egy gyereket segít át az ötödikből a hatodikba, akár a tizenéves KISZ-eseket juttatja el a széphez, jóhoz, segíti a kulturált szórakozáshoz. — Érdekes az én pályakezdésem. Képesítés nélküli nejárunk, aki nincs köztünk »nemzedéki ellentét«, szívesen jövünk együtt. Tulaj donképpen én mégis azt könyveltem el sikernek, amikor már nem kellett minden alkalommal — Ö, ez máskor is így volt — válaszolt nevetve —, aztán a lányok után jöttek a fiúk . .. Láttam a múlt év krónikáját, a klubnaplót. Színesen, érdekesen írták meg azok, akik részesei voltak a programoknak. Hasonlókat várnak a klubtól az újak is, akik | velőként kezdtem, és mert hallottakhoz: szervezetten, j számtan-kémia szakosra volt irányítottan működik meí még Siófok nyári nyüzsgése lennem. Amikor tudtam, hogy j idején is évesen járnak ide. az általam szervezett, indí-1 Simon Márta gyénkben is az egészségnevelési csoport. Megbízott járási, egészségügyi intézet munkatársai ha olykor nem is tudnak többet elérni, mint az szükség, azt tanítottam. Ezt a két szakot azután elvégeztem a főiskolán, azonban mindvégig érdeklődtem az 'irodalom, a művészetek és az ifjúsági mozgalom iránt. Ezért esőcsepp a sziklával, mégis j is vállaltam az alakuló ifjúhisznek munkájukban, me- j s^gi klub vezetését, lyet egészségünk megőrzése i Helyiséget, berendezést ka- érdekében végeznek. j pott a .klub. Volt hova jönH. B. í niük a fiataloknak. Számítógépek és számok Hasznos kiadványok láttak . lönböző nézőpontból — a szá- napvilágot a közelmúltban a j módi világával foglalkozik. Statisztikai Kiadó Vállalatnál, j A Központi Statisztikai HiEzeik közül ismertetünk hármat. Közös jellemzőjük az, hogy mindhárom — bár küFotókiállííás a TIT-ben Spanyolországi élmények Megvallom, er- | ábrázolja, hanem a küzdelem re kerestem a j feszültségét, iramát, a vérző választ Péter j 6 János Igaza van Szigetvári Györgynek, aki Péter János fotókiállításának megnyitójában elmondta, hogy divat, s az utazási irodák jóvoltából nem is túlságosan költséges Spanyolországba utazni. Azt hiszem, külön téma azon meditálni, hogy tudunk-e jól utazni Cervantes és Lorca, nyolországi élmények című kiállításán: mi az, amire a fotósszem ráirányítja a figyelmet, ami több esetleg a bikaviadal, avagy a tüzes spanyol tánc obiigát külsőségeinél. A világért sem szeretném, ha ezek hiányoznának egy élménykörképből, gondolom a nálunk buz- gólkodó külföldi fotósok sem képesek kihagyni a csárdás forgatagát vagy a hortobágyi szürke gulyát. A bikaviadalt megörökítette Péter János is; mint a mellékelt fotója mutatja, nem az aréna üvöltő sokaságát vagy Spa^ I állat fájdalomtól felajzott táilyen utazási megértésre is talál, nem biz- [ Velasquez és Goya földjén? i a torrerók díszes tradícióit madását és a torreádor szép ívű, kiszámított mozdulatát: a kecses kegyetlenséget. Tengerpart, arcok, halászok élednek meg a fotókon. Eredetiséget, szuverén mondanivalót három fotóban érzek igazán. Mindhárom a hagyománnyal kapcsolatos, s azt tükrözi, hogy a kép, a kompozíció, a látvány mögött több rejtőzik, mint amit az ábrázolás felszíne első látásra mutat. Tornyok — ez az egyik fotó címe. Alulról fényképezett, gazdagon díszített katedrális- csúcsok: hatalmasak, monumentálisak, égbetörő rideg hatalmasságuk az inkvizíció félelmét, a jezsuiták kegyetlenségét idézi vissza. Ez a tegnap, még pontosabban a tegnapelőtt. S milyen a hatása a mában? Erre felel a Fent című kép. A háttérben óriási katolikus templom, mögötte a fény mintha Loyolarendjének hatalmasságát világítaná meg, az előtérben azonban óriáskerék ágaskodik, a tegnap kultusza és a ma profán szentségtörése. Miként sajátos a bigott vallásosságot hordozó spanyol egyházi építészet, ugyanúgy jellemző a zárt nemesi, polgári udvarházak világa is. A Kerengő sejtelmes csendjében, árkádos udvarában, dús növényzetének árnyékában hajlamosak lennénk még a nosztalgiára is, de a kompozíció finom iróniával jellemez is: ezt a patinás méltóságot egy libacsapat látványa fosztja meg pátoszától, s teszi valóságossá, maivá. Péter János portréfotóin, emberábrázolásában a hagyományok és a mai világ, vagy ha úgy tetszik, világszemlélet nem olyan következetes, mint a fent említett képeken, amelyek azt bizonyítják, hogy a néma fotó is sokat képes beszélni arról, igen egyszerű szóval ménynek nevezünk. amit útiélvatal az államigazgatási területi egysegek meghatározására szolgáló területi számjeleket a községi alrendszerrel együtt először 1971-ben a »Területi számjelrendszer« című kiadványában tette közzé. Ezt követően a változásokról két »Közlemény« jelent meg. A hivatal most vaskos kötetben tette hozzáférhetővé a »Területi számjelrendszer 3. számú közleményét«, mely az 1975. január elsejével életbe lépett változásokat is rögzíti, összefoglalást ad, teljes áttekintést nyújt a területi egységek év eleji helyzetéről megyék szerinti csoportosításban. "A számítógép az információfeldolgozás eszköze« — ez a címe Peter Goldscheider és Heinz Zemanek könyvének, melyet Abod László fordított. A Statisztikai Kiadó Vállalat új kiadványai közé tartozik ez is. »Mi is a számítógép? Költséges technikai játékszer? Félelmetes robot? Hivatalok, vállalatok, intézmények státus jelképe ?« Az igazságot »árulja el« az új kiadvány, melynek segítségével a laikus előtt is kibontakozik a hasznos gép lényege. Most jelent meg a »Számítástechnikai évkönyv, 1974« című kiadvány is, melyben a hazai és a külföldi számítástechnika helyzetéről, fejlődéséről kapunk képet és pontos adatókat. T. T. Somogyi Néplap \
