Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-12 / 136. szám
Választási nagygyűlés Öreglakon Tartalékaink feltárása társadalmunk közvetlen érdeke A helyi fúvószenekar indulókkal köszöntötte kedden este öreglakon a választási nagygyűlésre érkezőket. Piros nyakkendős úttörők virágcsokrokkal fogadták az elnökségben helyet foglaló Bogó Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, Szokola Károly- né dr.-t, a 8. számú választó- kerület országgyűlési képviselőjelöltjét, Bojtor Ferencet, a Marcali Járási Pártbizottság titkárát. A Himnusz és Fodor András versének elhangzása után Faludi Miklós, az Öreglaki Állami Gazdaság pártvezetösegének titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Bogó László mondott ünnepi beszédet. Beszéde bevezető részében Bogó László a megyei pártvégrehajtóbizottság nevében köszöntötte a részvevőket. Hangsúlyozta, hogy a rövidesen sorra kerülő választáson hazánk lakói igent mondanak arra a politikára, melyet pártunk 1957 óta folytat, és melyét az azóta lezajlott kongresszusok, most legutóbb a XI. kongresszus is, megerősített. — A legutóbbi választások óta eltelt időszak tapasztalatainak összegezése mellett — mondotta — éppen a közeli képviselő-választás miatt elsősorban a soron következő feladatainkról kívánok beszélni. Azokról a főbb tennivalókról, amelyeket el kell végeznünk, fejlett szocialista társadalmunk építése, népünk boldogulása érdekében. Teljesülnek közösen meghatározott céljaink A X. kongresszuson meghatározott gazdaság- és társadalompolitikai céiok alapvetően teljesültek Somogy megyében, sőt. néhány területen sikerült túlteljesíteni terveinket. Ahogy az előadó megállapította, gazdasági életünkben érvényesült a párt irányító, szervező és ellenőrző munkája, a feladatok végrehajtásához jól mozgósította a tömegeket a pártszervezetek többsége. Jelentősen erősödött hazánkban, és szőkébb pátriánkban, Somogybán a munkás— paraszt szövetség, szocialista demokráciánk tartópillére. — Mi a szocialista demokrácia alatt tevőleges demokráciát értünk — mondotta Bogó László —, azt, hogy mindennapi, szorgalmas munkával dolgozunk érte, mindennapos következetességgel teszünk egy lépést előre céljaink eléréséért. Beszéde további részében a negyedik ötéves terv első négy évének gazdasági tapasztalatait elemezte az előadó. Utalt arra, hogy a terveknek megfelelően a megye ipara 35 százalékkal többet termel, mint négy évvel korábban. A mezőgazdaság számára 16—17 százalékos termelésnövelést irányzott elő ez a tervciklus, ez várhatóan túlteljesül; mintegy 18—19 százalékkal termel többet mezőgazdaságunk. Most, a tervidőszak utolsó évének felénél megállapítható, hogy elérhető ez az eredmény akkor is, ha a mostani, év közepes eredményt hoz mezőgazdasági | nagyüzemeinkben. — Gazdasági céljaink valóra válásának törvényszerű velejárója — hangoztatta Bogó László —, hogy ígéretünk- ! hoz híven jelentősen javultak megyénk lakosságának élet- körülményei. Nőtt a foglal- í koztatottak száma, kedvezőb- 1 bé váltak a jövedelémviszo- 1 nyok. Igen nagy lépést tet- j tünk előre a szociális, kultu- , ralis, egészségügyi ellátás terén. Hatalmas vívmányunk, I hogy az egészségügyi ellátást állampolgári joggá tettük. Emlékeztette az előadó a részvevőket azokra a fontos gazdaságpolitikai, társadalompolitikai intézkedésekre, amelyek segítették szocialista építésünk gyorsítását. Szólt tervgazdaságunk javulásának tényeiről. A megyei beruházásokról szólva elmondta, ‘ hogy bár vitathatatlan előrelépés tapasztalható, e vonatkozásban még számos javítanivaló van. is fejlődött ez idő alatt. Hadd | emlékeztessek arra a FAO- j statisztikára, mely negyven ország tejtermelésének adatait értékeli: hazánk harminc éve is a huszadik helyen állt és az 1974-es tények alapján is a huszadik. Szándékosan említettem ezt a példát, mert éppen a tejtermelés az a mezőgazdasági ágazat, ahol gondjaink vannak. A helyi, az Öreglaki Állami Gazdaság tapasztalatai is arra utalnak, hogy igen sok fogyatékosság van meg, sok a belső, üzemi tennivaló a tejtermelés növelése érdekében. A továbbiakban a megye szarvasmarha-programjában rejlő lehetőségekkel foglalkozott az előadó, részletesen taglalta az eredményeket, és rávilágított azokra a hibákra, melyek megszüntetése sürgető feladatunk. Hangsúlyozta, hogy a szocialista munkaverseny, a munka- és üzemszervezés javítása érdekében tett intézkedések első eredményei már mutatkoznak, de korántsem tettek még meg mindent a gazdaságok avégett, hogy ezek a nagyszerű eszközök jobban hasznosuljanak. — Mozgalommá kell tennünk az üzemszervezést — mondotta —, s ha ehhez párosul a jól szervezett, jól irányított versenymozgalom, akkor nem maradhat el az eredmény. Az ésszerű takarékosság folyamatos feladat A tartalékok kihasználása jobb munkaszervezéssel — Az eredmények, a negyedik ötéves terv eddigi sikerei mellett látnunk kell azt is, hogy nem éltünk eddig kellően adottságainkkal, igen sok olyan belső, üzemi tartalékunk van még, melynek kiaknázása egyik legdöntőbb feladatunk, elengedhetetlen további céljaink valóra váltásához — hangsúlyozta Bogó László, majd így folytatta: — Elismerjük és nagyra értékeljük azt a dinamikus fejlődést, amely az utóbbi években megyénk mezőgazdaságát jellemezte. Büszkék vagyunk az eredményekre, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy a környező világ gazdasága Beszéde további részében hangsúlyozta az előadó, hogy a takarékos gazdálkodás követelménye korántsem új szocialista társadalmunkban. A belső és külső tényezők megváltozása következtében azonban egész életünkben, egész tevékenységünkben az eddigieknél sokkal nagyobb, megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk rá. — Valamennyiünk személyes érdeke — mondotta —, hogy az ésszerű takarékosság hassa át egész társadalmi, gazdasági életünket. Hangsúlyozom : ésszerű takarékosság! Nem látványos statisztikai adatokra van szükségünk, nem olyan takarékosságra, hogy például nem használja saját gépeit az üzem energiatakarékosságra hivatkozva, hanem helyette a Volántól bérel teherautót. Ez alapvető félreértelmezése a takarékosságnak. Az anyaggal, az energiával és nem utolsósorban az élő emberi munkával való takarékosságnak számos lehetősége van. Ezekkel a lehetőségekkel csak úgy tudunk jól élni, ha következetesen munkálkodunk az előbb már említett bel6Ő tartalékaink feltárásán. Példákat sorolt az előadó azokról a részterületekről, ahol takarékossággal jelentősen növelhető a hatékonyság. Utalt a műtrágyával, a növényvédő szerekkel való észszerű gazdálkodás módjaira, felhívta a figyelmet a nagy értékű termelési eszközök maximális kihasználásának nélkülözhetetlenségére, a növénytermelésben a fajták megválasztásának jelentőségére. Mint mondotta, ezeknek a részfeladatoknak az elvégzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a XI. kongresszuson meghatározott céljainkat elérjük, tovább emeljük népünk életszínvonalát, fejlesszük gazdasági, társadalmi életünket. — Vasárnap, amikor urnák elé járulunk — mondotta befejezésül —, nemcsak a képviselőjelöltekre adjuk le szavazatunkat, hanem szavazunk pártunk politikájára is, egyben kötelezettséget vállalunk arra, hogy minden erőnkkel, minden képességünkkel ezt a politikát szolgáljuk. Az ünnepi beszéd után Szokola Károlyné dr. szólt a_ választópolgárokhoz, majd a nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Képviselőjelöltek Szokola Károlyné dr. Jövőre jubilál : negyedszázada lesz annak, hogy a közéletben vezetőként dolgozik. Az egykori munkáslány 1951-ben végezte el a tanácsi vezetéshez szükséges ipkolát. Államigazgatási tevékenység, pártmunka ötvözete a pályája. Jelenleg a m$/' gyei tanács továbbképző intézet vezetője, a Balatoni Intéző Bizottság1 alel- nöke, 'két ciklust dolgozott végig mint képviselő, s most jelölt a harmadikra is. A pálya és a foglalkozás adta keretek mögött tartalmat kereső, összefüggésekre rámutató ember. A szűkebb pátria, a déli Balaton-part ügyeinek következetes szószólója, a színvonalasabb, kulturáltabb üdültetés harcosa a. kormány- szerveknél, a minisztériumokban és a megyei fórumokon is. Elve: nőinél nagyobb ösz- szehangoltságot, minél biztosabb anyagi alapokat a balatoni gondok megoldásához. Az országgyűlés jogi, igazságügyi rríunkabizottságának volt tagja. Nemcsak a törvények megszavazásánál, de megtervezésénél is jelen volt, az alkotómunka részese. A képviselői munka élménye számára elsősorban az, hogy a választókerület tagjai nemcsak saját, hanem egyre inkább a köz gondjaiban kérnek orvoslást. Tanácskozások, értekezletek, kiszállások, továbbképzések folyamában sziget a család. Természetesen nem jut túl sok idő a nevelésre, ám azt vallja, hogy a családdal, gyerekekkel töltött idő minden percét okosan kell kihasználni, nem szabad kárba vesznie a szülő—gyermek együttléteinek. Ügy tapasztalja, a gyermek önállóságát, a család együtt gondolkodását segíti gz. Természetesen nehéz rendet vágni a teendők erdejében, de a Fonyód környékiek a megmondhatói, hogy aki Szokola Károlyné dr. képviselőhöz indul dolgával, a szívesen táruló lakás- vagy hivatali ajtó mögött meleg mosolyú asszony várja — Erzsiké ... Olcsóbban, többet, jobbat Az ötödik ötéves tervidőszak legfontosabb szabályozóinak, mutatóinak kidolgozásán fáradoznak a minisztériumokban, az Országos Tervhivatalban, de az egyes vállalatoknál is gyűjtögetik a legfontosabb információkat. Meg- megáll a ceruza egyik-másik vállalati vezető kezében: — Hogyan tovább? A népgazdaságunkat nagy részben (és kedvezőtlenül) befolyásoló külkereskedelmi cserearámy- romlás, s a nyersanyagok drágulása miatt ma -másként kell számolni, mint kellett néhány évvel ezelőtt. A jótékonyabb munka, az átgondolt, ésszerű, takarékos gazdálkodás ma fontosabb, mint valaha. A gazdálkodás korszerűsítése elsősorban a vállalatok mindennapjaiban. a termelés, az energiafelhasználás, a készletek értékesítése.' a béremelés és a műszaki fejlesztés mutatóin,, lemérhető folyamat. Milyen változásokra kell fölkészülni, s milyen változásokat kell elősegítenünk a következő öt évben? Erről beszélt tegnap Németh Zoltán, a Pénzügy^mi- niisztérium osztályvezetője Kaposváron, a meghívott vállalati vezetők előtt. Gyökeres életszemlélet-változásra van szükség. így sum- I mázhatjuk az előadás tanulságát. A gazdálkodás legfontosabb célja, hogy olcsóbban termeljünk, de többet, s kiváltképpen jobban. Az egész magyar gazdasági életet általában az jellemzi, hogy a vállalatok költségesen termelnek, j s nem is a legversenyképesebb ! termékeket gyártják. Egy. a gépiparban végzett vizsgálat szrirint az iparág termelésének hatékonysága 40—50 százalékkal lemaradt a legkorszerűbben dolgozó országok mögött. A gazdálkodás költségei mégis igen magasak. Különböző vizsgálatokkal kimutatták, ! hogy a népgazdaság egyes I ágazataiban tavaly a 13 százalékos termelésnövekedés mellett— nem számítva a műszála fejlesztésre szánt pénzt és a gépek, berendezések után ] fizetett adót — a költségek j 12.9 százalékkal növekedtek. A megvizsgált 636 tanácsi Vál- I lalatnál még ennél is rosszabb a helyzet. Míg tavaly a tiszta árbevétel 8.3 százalékkal nőtt. a költségnövekedés csaknem elérte a tíz százalékot. Világos, hogy a költséggazdálkodásban még igen sok, feltárat- lan tartalék rejtőzik. A gyártási önköltség egyszázalékos csökkentése 5—6 milliárdos nyereséget jelentene az országnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatoknál az utóbbi időben tetemes készletek halmozódtak fel. A hatékony gazdálkodós egyik fon- j tos jellemzője viszont az. ha a [ készletek gyorsan áruvá lesznek, s a kereskedelmi forgalomba kerülve realizálódott j ! nemzeti jövedelmet. lelhet. Pedig van központi határozat a ; gazdaságos termékszerkezetek | kialakítására. A vállalatok I igen tekintélyes része azonban j ! semmit sem tett ezért; a Pénz- | ; ügyminisztérium Bevételi Fő- 1 | igazgatóságának fölmérései szerint a tanácsi vállalatoknak [ például a_ hetven százaléka. Az előadó részletesen ■ foglalkozott a korszerű bére- i zéssel is. A vállalatok egy ré- ! sze — jellemző módon — éveken keresztül semmit sam tett | a dolgozók bérszínvonalának i emelésére, sok helyen számot tevő javulást csak a központi intézkedések hoztak. Igen dinamikusan nőtt ezzel szemben a nyereségek, az év végi részesedések összege. A mozgóbérek felhasználásában sem érvényesült megfelelően sem az ösztönzés, sem pedig a differenciálás elve. Éppen ezért egész sor olyan intézkedésre van szükség, amely javítja a vállalatok általános gazdálkodása nak rendszerét, j Mindennapi eledelünk Este a soinogyvári süloiizemben Bár június van, mégis koráin sötétedik. A szemerkélő eső mindenkit beikerget a házakba, csak néhány munkába siető embér cipője cuppog a sárban. Amikor a televízió esti műsora megkezdődik, az ablakok is elsötétedinek. Egy helyről hasítja végig a sötétet a villanyfény. Somogyváron, az egyesült Dózsa Termelőszövetkezet sütőüzemének ablakai világítanak. A kenyérsütés fogalma szinte összenőtt az éjszaka kifejezéssel. Mert reggel, mire az emberek munkába indulnak, ott kell legyein az üzletben, a meleg fehér kenyér, a péksütemény. Amikor este kilenc után beléptünk a kis üzembe. Szekeres Ottó üzemvezető fehér rövid nadrágban, péksüvegben, trikóban sürgölődött a gépek körül. — Már délután, elkezdjük a kovászolást — mondja. — Hogy hány órakor, az a megrendelésektől függ. Ha sok kenyeret kell készíteni, akkor korábban. — Mennyi az a sok? — Egy közepes nap péksüteményekkel együtt 16 mázsát jelent. Kettős ünnep előtt azonban jóval több. mintegy harminc mázsa kell. A nagy munka, a dagasztás általában este nyolc óra körül kezdődik. A csészéket — így Készüi a tészta, dolgozik a dagasztógép vaskarja. rítják a dagasztógép alá, azután megindul az óriási vaskar, gyúrja a tésztát. Kétkilós darabok kerülnek a szakajtóba. ott pihennek még egy órát. Addigra forrók a kemencék. — Itt, a kemence előtt — magyarázza Szekeres Ottó — nyáron körülbelül hatvanfokos a hőség. Izzik a levegő. Télen valamivel kevesebb, de azért a legnagyobb hidegben is kánikula van nálunk. A sütőlapát tíz óra körül kerül le a helyéről, ilyenkor van az első vetés. Begurul a nevezik a pékek, bár inkább kemencék elé a szakajtókkal hatalmas üstök ezek — odagu-1 megrakott kerekes állvány, és Ääf I Egy kis ulósimílás kézzel, azután jöhcl a szakajtó! már ott is van az első kenyér a lapátom Két kemencét jár végig a tészta. Az emelőkemencében rhegkérgesedik, kap egy kis színt, az átsütőkemencében megsül. Az előbbibe ötven kenyér fér egyszerre, az utóbbiba már 270. Itt negyven-ötven percig sül a kenyér, aztán újra elő a sütőlapáttal, és máris gőzölög a másnapi reggeli. A péksütemények is géppel készülnek. Gép szaggatja a kiflit, a zsemlét is gép formálja. Így aztán gyorsan dolgozhat a pék, erre nincs gondja. No és ügyes kezek is segítenek neki. Gresa Ferencné, Horváth Jánosné tsz-tagok — is itt találtak munkát. Mire az utolsó kenyér kisül, reggel van. Hét, néha kilenc óra is elmúlik, hogy bezár az üzem. Persze az első sütésből származó kenyér jóval előbb az üzletekbe kerül. A szövetkezet kis kenyéi'boltjában már reggel fél hatkor bevásárolhatnak a munkába indulók, a többi üzletbe, óvodába, intézetbe — tizenegy helyre szállít a tsz — hétkor indul az első szállítmány, a pirosbarna zsemle, a kunkori kifli és mindennapi eledelünk, a kenyér. D. T. Somogyi Nép/apl 3 (
