Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

Választási nagygyűlés Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról.) A termelőszövetkezeti pa­rasztság anyagi fölemelkedé­se, tudati átalakulása, szak­mai felkészültsége, közösségi érzésének és gondolkodásának kibontakozása és meggyöke- rezése együtt és párhuzamo­san ment végbe a termelési eredmények növekedésével, a nagyüzem kialakulásával és megszilárdulásával. A falu, a •parasztság életmódban, gon­dolkodásban, szemléletben, jö­vedelmi viszonyokban, szo­ciális ellátottságban csak­nem azonos szintre emelke­dett a társadalom egészével. Politikánk lényegéből fakad, hogy a munkásság és a pa­rasztság jövedelmét arányo­san növeljük, és arra törek­szünk, hogy társadalmi cél­jainkkal összhangban, fokoza­tosan és mindinkább ki­egyenlítődjenek társadalmunk két alapvető osztályának élet­viszonyai, élet- és munkakö­rülményei. A szocialista tár­sadalmi igazságosság nagy és távlati követelménye ez. Losonczi Pál nyomatékosan szólt arról, hogy sok helyütt lebecsülik a! hagyományos ter­melési eljárásokat, úgy tekin­tik azokat, mint a korszerű­séggel. a korszerűsítéssel össze nem férő módszereket. Rámu­tatott : a mellőzött, az úgyne­vezett elfelejtett hagyományos módszerekhez is bátran hozzá kell nyúlni, ha így olcsóbban és összességében többet terme­lünk. Ki kell merítenünk a hagyományos lehetőségek minden eszközét. A háztáji gazdaságok hely­zetéről és lehetőségeiről szólva Losonczi Pál a következőket mondotta: — Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek általá­nos fejlesztése közben — a népgazdasági érdekekkel össz­hangban —. ahogy eddig, ez­után is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságokban vég­zett termelést. A háztájit a kö­zös részének tekintjük. A ház­táji és a; kisegítő, gazdaságok­nak nemcsak ma, hanem a jö­vőben is jelentős szerepük lesz a tagság önellátásában, a köz- fogyasztáshoz való hozzájáru­lásban, az árutermelésben. Ismeretes előttünk, hogy a háztáji termelés nem zavarta­lan és gondtalan. A fiatalok már nem lelkesednek érte. s néha állami intézkedések is bizonytalanságot okoznak. A kormányzat azon van, hogy elhárítsa az útból a háztáji termelés akadályait. Nem vé­gezheti el viszont a szövetke­zetek helyett azt a munkát, mely a háztáji gazdaságok tá­mogatásával kapcsolatban rá­juk hárul. A tagság és az egész népgazdaság elvárja a terme- lőszövetkezetektől, azok veze­tőségétől, hogy körültekintően és messzemenően segítsék a háztáji termelését. A szerződé­ses kapcsolatok szélesítésével, termelést segítő egyéb intéz­kedésekkel, a háztájiban folyó munka megkönnyítésével és minden lehetséges törvényes, a munkán alapuló igyekezettel hassanak oda, hogy maradék­talanul hasznosuljanak a ház­táji és kisegítő gazdaságok ma még sok helyütt kallódó lehe­tőségei. Az állami, a gazdasá­gi vezetésnek pedig azon kell fáradoznia,, hogy felvásárló szerveink, sőt az ipar és a ke­reskedelem is az eddiginél kö­rültekintőbben vegye számba a termelők lehetőségeit, hasz­** ***** Arutási ügyeletét szervez az Agroher Érkeznek a kombájnok Hamarosan országszerte megkezdődik a gabona beta­karítása. A gazdaságoknak jól fel kell készülniük, gon­doskodniuk kell a gépekről, alkatrész-utánpótlásról. Mind­ez azonban csak úgy lehetsé­ges, ha a kereskedelem is időben felkészül az üzemek igényeinek kielégítésére. Az arató-cséplő gépek száma 2000-rel növekszik a tavalyi­hoz képest. A Szovjetunióból folyamatosan érkeznek a megrendelt kombájnok, a szerződések szerint az első félévben 475 SZK—5-öst vá­sárol hazánk. Mi a helyzet Somogy me­gyében? Kérdésünkre — ho­gyan készül az aratásra a kaposvári Agroker — Farkas József főosztályvezető vála­szolt. Elmondta, hogy szovjet kombájnokból az igényeket ki tudják elégíteni. SZK—5-ös- ből eddig 30 darabot vásá­roltak a somogyi mezőgazda- sági üzemek. Ebből a típus- i ból még 45 van raktáron. SZK—6-osból 13 fogyott el. Az NDK gyártmányú kombáj­nok szállítása egyelőre késik, nálja ki azokat a fogyasztók javára. Ez egyaránt érdeske a termelőnek és a népgazdaság­nak, E kis kitérő után visszaka­nyarodva az eredeti témához: a félreértések elkerülése érde­kében szeretném leszögezni, hogy a termelés ésszerű, mér­téktartó — adottságainkkal, termelési szerkezeteinkkel, fejlesztési lehetőségeinkkel, de mindenekelőtt a gazdaságos­ság és a hatékonyság követel­ményeivel józanul számoló — összpontosítását és szakosítá­sát a nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésétől elválaszthatatlan­nak tartjuk. Ezzel számol a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar ötödik ötéves tervel­képzelése, valamint a távlati fejlesztési elgondolás. A jelenleg kialakult nagy­üzemi keretek jó színteret nyújtanak a termelőszövetke­zeti demokrácia további szé­lesítésére és elmélyítésére. A nagyobb üzemi méret, a köz- pontositottabb termelésirányí­tás és szervezés nem ellenté­tes a demokratikus elveikkel és módszerekkel. A termelőszö­vetkezeti demokrácia érvénye­sítése és alkalmazása változat­lan elv, gazdasági, társadalmi és emberi oldalról egyaránt. A termelőszövetkezeti demok­ráciát a munkahelyi demokrá­cia szerves részének tekintjük. Feladatunk éppen abban áll, hogy a termelés kockázatát vállaló szövetkezeti közössé- geknélf segítsünk megkeresni az útját-módját annak, miként hasznosíthatják a nagyobb méretűvé vált, üzemibb jelle­gű szervezetben a demokrácia jól bevált módszereit és esz­közeit. Bizonyos vagyok benne, hogy parasztságunk, a terme­lőszövetkezeti mozgalom törzs- kara jól érti és ódaadással tá­mogatja mindazoíknak a fel­adatoknak a valóra váltását, amelyeket fejlődésünk állított elénk. Biztosíthatom a terme­lőszövetkezeti mozgalom sok­százezres táborát, hogy pár­tunk és kormányunk — mi­ként eddig — a jövőben is ügyel arra, hogy a szövetke­zeti parasztság a munkásosz­tállyal haladjon együtt szocia­lista céljaink megvalósításáért. Losonczi elvtárs ezután rö­viden elemezte a nemzetközi helyzetet, külpolitikai tevé­kenységünk fő törekvéseit, majd így fejezte be nagy ér­deklődéssel kísért választási beszédét: — Tisztelt választási nagy­gyűlés! Kedves földijeim! Befejezésül ezt az alkalmat js szeretném felhasználni arra, hogy megköszönjem szülőföl­dem, a barcsi választókerület kitüntető bizalmát, amellyel országgyűlési képviselőnek je­lölt. Itt és újból kijelentem, hogy erőmhöz, képességeim­hez mérten, teljes odaadással fogok munkálkodni azon. hogy méltó módon vegyem ki ré­szem a Hazafias Népfront vá­lasztási programjában és fel­hívásában összegezett felada­tok valóra váltásából. És ugyanezt kérem Somogy megye választópolgáraitól, Önöktől, valamemnyiüktől: szavazatukkal — és munká­jukkal, cselekvő egyetértésük­kel — tegyenek hitet a Ha­zafias Népfront választást programja, a párt és a kor­mány politikája, országunk és népünk felemelkedésének po­litikája mellett. Losonczi Pál nagy érdeklő­déssel és tapssal fogadott vá­lasztási beszéde után Koszto- lánczi Jánosné, a Kaposvári Ruhagyár varrónője, Kapos­vár jelöltje kért szót. Élmé­nyeiről beszélt, fölidézte az előző választási nagygyűlés hangulatát, ahol mint képvi­selőjelölt először vehetett részt; s elkötelezettségéről, a ■ munkások, a parasztok, az ér- ] telmiségiek érdekeinek szol­gálatáról vallott Jó néhány példával utalt Kaposvár gyors ütemű fejlődésére, s ezzel zár­ta felszólalását: — Sokat tettünk, sokra vit­tük közösen. Ez ad alapot ahhoz, hogy mi, somogyi kép­viselőjelöltek megígérjük: ha a választók szavazataikkal is megerősítik az előlegezett bi­zalmat, úgy dolgozunk, hogy a, párt, a Hazafias, Népfront programját sikeresen teljesít­sük az ország, Somogy megye és szeretett városunk, Kapos­vár lakóinak boldogulására. Ezután dr. Kanyar József, a levéltár igazgatója, a népfront városi bizottságának elnöke szólt a választási gyűlés rész­vevőihez. — A választás — mondotta többek között — a nemzeti egység fóruma, amely kifejezi azt a nagy igazságot, hogy psak az egész nemzet együttes munkájának eredményeként valósulhat meg hazánkban a fejlett szocialista társadalom. Szép feladat egy olyan poli­tika szolgálatában, tevékeny­kedni, amelyben eggyé ková- csoiódnak az egyén és a kö­zösség, az egyes ember és az egész nemzet érdekei, céljai. Ilyen tartalmú a' mi progra­munk. Ez a program lelkesít­heti és alkotó cselekvésre ösz­tönözheti a párttagokat és pártonkívülieket, a materialis­tákat és a hívőket, a fiatalokat és az idősebbeket, a hazáját szerető minden magyart. En­nek a politikának elfogadására és végrehajtására szavazunk június 15-én. A választási nagygyűlés Ko­csis László zárszavával és a Szózattal ért véget. de minden pillanatban vár­ják érkezésüket. A termányszállításra is gon­dolni kell. A nyolcvan ma­gyar gyártmányú traktorpót- kocsj mellett, román import­ból származó ötven 5 tonnás pótkocsi is érkezik az Agro- kerhez, valamint két héten belül megjön a hat K—700-as, 220 lóerős szoi'jct traktor is. Az Agroker az aratás ide­jére ügyeletet szervez. Hét­köznap este hét óráig, szom­baton délután, ötig, munka­szüneti napokon pedig dél­után egy óráig vehető igény­be ez a szolgálat. Ha szük­ség lesz rá, esetleg éjjel is ügyeletet tartanak majd. így a beérkező rendelésekre azon­nal szállíthatják a gépalkat­részeket, gépeket. Ha itt ép­pen nincs raktáron a kért cikk, '‘a központi alkatrészel­látó vállalattól 24 órán belül megérkezik a kért alkatrész. Előfordulhat, hogy náluk sem I található meg a szövetkezet- I nek szükséges áru. Ebben az ^setben a vállalat más me­gyéből szerzi be azt, a leg­rövidebb idő alatt. Fiatalok a tss-ekben Losonczi Pál látogatása a mezőgazdasági főiskolán Tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon a megye veze­tőivel találkozott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A találkozón részt vett Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára és Böhm József, a megyei tanács elnöke. A be­szélgetés során Varga Péter tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét a megyében folyó vá­lasztási előkészületekről, vala­mint a megye iparának és mezőgazdaságának helyzeté­ről, időszerű problémáiról. A találkozót követően a megye vezetőinek kíséretében a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolára látogatott Losonczi Pál. Az intézet oktatói, kuta­tói nevében dr. Guba Sándor főigazgató köszöntötte a ked­ves vendéget, és röviden tájé­koztatott a főiskolán folyó ok­tató—nevelő munkáról. Egyet­értését és elismerését fejezte ki Losonczi Pál azérlf az ered­ményért, hogy a közelmúltban végzett fölmérés szerint az Ut végzett hallgatók nyolcvan százaléka a gyakorlatban, a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban dolgo­zik. i Élénk eszmecsere alakult ki a vendégek és a házigazdák között az intézet kutatótevé­kenységéről, mely különösen ebben a tervidőszakban hatal­masat fejlődött, és tovább fej­lődik fi következő öt .évben. A szarv asmarha-tényésztéssel összefüggésben a legtöbb szó az ország első itt létesülő ku­tatóállomásáról esett. A szóbeli tájékoztató után Losonczi Pál a gyakorlatban is megtekintette a látványnak is impozáns, most épülő kuta­tóbázist, érdeklődött azokról a témákról, melyekkel ezen az állomáson foglalkoznak majd. Ellátogatott a baromfi teljesít­ményvizsgálóba. ahol dr. Perc­nyi Miklós karigazgafó-he- lyettes adott tájékoztatót azok­ról az összehasonlító tesztvizs­gálatokról, amelyeket az or­szágban egyedül itt végeznek. A főiskolán tett látogatás utol­só állomása volt a lovasiskola, a lovarda megtekintése. Mind a főiskola, mind a lovasiskola vendégkönyvébe elismerő so­rokat jegyzett be az Elnöki Tanács elnöki, akit a látoga­tás, a találkozó emlékére a főiskola plakettjével ajándéko­zott meg dr. Guba Sándor fő­igazgató. E hónap második felében tartja elnökségi ülését a Dél­somogyi Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége. Az ülésen az ifjúságpolitikai ha­tározatok érvényesítéséről lesz szó. A legutóbbi ilyen témájú megbeszélést 1973-ban tartot­ták. Akkor azt szabták meg: mit tegyenek az üzemek a fia­talokért, hogyan segítsék oele- illeszkedésüket, milyen köve­telményeket támasztanak ve­lük szemben. Most az elmúlt két év munkáját értékelik. Számtalan esemény zajlott le azóta. A szövetséghez tar­tozó 32 tsz-ből az egyesülések következtében 21 lett. IVlinden gazdaságban ifjúsági parla­menteket tartottak, a fiatalok a megyei parlamenten is részt vettek. Általános tapasztalat, hogy a gazdaságokban a ve­lük való törődés nemcsak szó­lam. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre többen térnek haza fa­lujukba, illetve egyre keve­sebben kívánkoznak el a ter­melőszövetkezetekből. Két esztendő alatt a dél-somogyi gazdaságokba 150 fiatal jött. Munkájukat, mindenütt elisme­rik. Felkészültségükről, szakmai tudásukról a közelmúltban le­zajlott szakmai vetélkedőkön is számot adtak. A tsz-szövet- iség és a KISZ-bizottságok ál­tal megrendezett gépészeti komplexbrigádok versenyén 16 gazdaságból 48 fiatal vett részt. 1973-ban az akkori 32 üzemből csupán 11 brigád je­lentkezett. Ez a mostani ver­seny — ahol a babócsai tsz brigádja első, a berzenceiá második, a kulasié pedig har­madik helyet szerzett — a fiatalok magas szakmai felké­szültségről tanúskodott. Hogy milyen szoros volt a küzde­lem, azt mutatja, hogy az első és a nyolcadik helyezett csa­pat között mindössze 5 pont különbség volt. Hasonlóan szép eredmények születtek a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozó fiatalok versenyén is, ahol a részvevők a versenyen elért eredmény, valamint a minősítési szint alapján a szakma ifjú mestere és kiváló ifjú szakmunkás címet is el­nyerték. A fiatalok elfogadják az újat, lépést tartanak a techni­kai fejlődéssel. Bodnár Imré­nek, a Dél-somogyi Termelő­szövetkezetek Területi Szövet­sége munkatársának szavait idézzük: »Nem kell szégyen­kezniük az öreg szakmunkások előtt.« A gazdaságok kísérjék figyelemmel a fiatalok tevé­kenységét, segítsék munkáju­kat, ösztönözzék őket, hiszen megérdemlik. ( Mind több zavart okoz az eső Szállítják a konzervborsót Berzencéről Rövid tanácskozás, majd a meghatározott feladatok vég­rehajtása — ez jellemzi ma a berzenoei Március 15. Terme­lőszövetkezet vezetőségét, tag­ságát. így summázta az ese­ményeket Kozma Géza tsz- elnök. — Ez év elején egyesült a berzencei és a somogyudvar- helyi termelőszövetkezet •— mondta az elnök. — Kezdet­ben főként a személyi kérdé­sék megoldása okozott gondot, még jelenleg is vannak meg­oldatlan problémák. Az új ve­zetőségnek nagy feladatot je­lentett az ügyrendek, munka­rendek, különféle szabályza­tok kidolgozása. Különösen nehéz volt a két korábbi szö­vetkezet eltérő bérezési rend­szerét egységesíteni, összehan­golni. A külső munkáknál semmi­féle megtorpanás nem volt. Szép a határ, jó termés ígér­kezik. Igaz, hogy az 1200 hek­tár kukoricából 120 hektárnyit nitrogénhiány miatt nem tud­tunk műtrágyázni, : 80 hektár kukorica is még vegyszerezet- len a szeszélyes időjárás miatt. — Jelenleg mi igényli a legnagyobb erőfeszítést a kö­zösségtől ? — A* szálas takarmány be­takarítása. A lucernát leka­száltuk. A legelők egy részét is egyszer kaszáljuk, hogy ele­gendő szálas takarmány le­gyen az állatoknak. A jó idő minden percét kihasználjuk, hogy a takarmány kazlakba kerüljön. Az úgynevezett Hamster-kocsikat használjuk, melyek felszedik a rendet, s a kazlak mellé viszik, ahol ka- zalozókkal rákjaik össze. Saj­nos. a gépek néha állnak, mert nincs alkatrész, az Agroker nem tud szállítani. Kilenc ilyen glépünk van, s jelenleg csak hat dolgozhat. Félő, hogv esetleges meghibásodás esetén még kevesebb lesz az üzemké­pes gép. Mégy új gépet is rendeltünk az Agrokemél, de a szállítás egyelőre kilátásta­lan. — Mi újság van a kertészet­ben? — Nyolcvan holdra kiültet­tük a paradicsomot; jól beáll!. szépen fejlődik. Ma kezdtük mag 650 hold zöldborsó vágá­sát. Holnap már- öt cséplőgép bontja a hüvelyeket, s meg­kezdjük a szállítást a Nagy­atádi Konzervgyárba. Jó köze­pes termésre számítunk. Ered­ményünket most már nagy­mértékben az időjárás hatá­rozza meg. — Közel van az aratás ide­je. Hogyan készültek fel? — Kombájnjaink készen vannak. Rendelkezünk egy John Deere, kát SZK—5-ös. valamint több SZK—4-es kom­bájnnal, Ha megfelelő lesz az időjárás, gyorsan megy az ara­tás is — mondta befejezésül Kozma Géza tse-elnök. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents