Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-06 / 131. szám
Az orvosképzés új útjain Express-tájékoztató Balatonföldváron »As srrwMpiéri reform főbb célkitűzései és a társadalom- orvostan oktatásának kezdeti tapasztalatai a Pécsi orvostudományi Egyetemen-» — o címmel adott Összegező képet dr. Tény! Jenő az Orvosképzés hasábjain a kezdeti biztató tapasztalatokról. E tapasztalatok lemérhetők a hallgatók szemszögéből is a kaposvári megyei kórházban, amely a reform 1972/73-as tanévbeli bevezetése óta oktatókórház. Reformok, kísértetek, változtatási törekvések szövik át az 1972-os közoktatási párthatározat óta felsőoktatásunkat. ÜgV tetszik, hogy az egyetemek, főiskolák hagyományos tanszékiközpon.tú fölépítését a reformtörekvések célszerűen oldják. Dr. Tényi Jenő cikkéből is világossá válik, hogy a rugalmas változások indítékai: »az orvostudomány és az egészségügyi ellátás rohamos fejlődésének új tényei... a szocializmus és a kommunizmus építésének megalapozásához szükséges szakembertípus kimunkálásának igényei*. jelölteket. S ezt jórészt maguk ! ködösére is számítanák az ókTartalmas hazai túrák a Mateknak Klinikáról kórházba Az orvosképzése reform lényege az úgynevezett témain- tegrált oktatás. Talán szemléletessé válik a kívülálló számára, ha egyszerűsítve úgy jellemezzük, hogy a korábbi — hagyományos — tanszékközpontúsággal szentben a szükséges alapok (például az anatómiai ismeretek) megszerzése, után egyes témák köré csoportosítják a képzést. Ha szívről tanulnak, akkor annak összes gyógyászati vonzatút megismerik — a sebészetben, a belgyógyászatban, a gyermekgyógyászatban és így tovább. Ez az elképzelés, minit az idézett cikkből is kitűnik, már polgárjogot nyert több — a gyógyászatban élen járó — országban, hasonló képzésé formákra utalnak például a szovjet és a skandináv szákírók. A témaintegsráció természetesen vonzza az orvosképzés tág területeit, a klinikai tudományokhoz azonnal kapcsolódnak az etikai, szociális, társadalmi ismeretek. A kérdés szakemberei hangsúlyozzák, hogy az integráció nem cél, hanem eszköz, lehetőség arra, hogy új módszer szerint széles látókörű, a gyógyítással és annak társadalmi szerepével, viszony- rendszerével jól számot vető fiatal orvosok kerüljenek ki az egyetemről. Ennélfogva természetes, hogy az egyetem már a képzési idő alatt megnyitotta kamuit. oktatóbázissá fejlődtek a környező rnegyei kórházak, így a kaposvári is. Az orvosképzés feladata izgalmas pezsgést váltott ki kórházunkban; medikuskollégiumot hoztak létre, s azokon az osztályokon, ahol a hallgatókat képezik, a főorvosi és a szakorvosi kar fölkészülten, a pécsi egyetemmel pontos összehangoltsággal, lelkesen várta a fiatal kollégatatok, hiszen mindez jócskán vet föl még gondot, ellentmondást. Az elméleti anyagból tesztvizsgát terveznek, s utána jönnek gyakorlatra Kaposvárra. A gyakorlati periódus végén itt is vizsga következik, Bárdos Évával, Torandi Már- ! de korántsem olyan nagy már tavai és Varga Istvánnal — j a drukk: a kórteremben oldott találkoztam a medikuskollé- J hangulatban, a gyakorlat so- giumban. Derűs, tapasztalatokban gazdag fiatalok. Ők az első »reformévfolyam«, harmadéves korukban a hallgatók mondták eL Vizsga a kórteremben A több mint húsz ötödévesből öt hallgatóval — Erdész Máriával, Virovecz Lászlóval, Tízezren vesznek részt a szegedi ifjúsági napokon a Fertő tavon Vízikarnevál 1 Ha utazási irodáról esik 1 ennek máris sok a tapasztal-! lidaritási napokon, vetélkedő! szó, igen sokan kizárólag a ható eredménye. A következő I kön, ismeretterjesztő előadá; külföldi túrák szervezésére i években nagyobb beruházások sokon és bará............... i gondolnak! Meglehet, látvá- j várhatók. A tervek szerint j vesznek részt, ! nyosabb egzotikus utakat, kül- | 1978-ra üelkészül a kilencszáz KISZ központi megnézik a bizottságának honi érdekességeket hirdetni, ! fiatal elhelyezésére alkalmas I és az Állami Ifjúsági Bízottam. — legalábbis ami az Ex- ! balatonföldvári Express szál- 1 ságnak azt a közös kiállítását, n r ^TThXatT 1 P'«» Ifjúsági és Diák Utazási ! loda, hozzá hasonló épül Mis- amelyet hazánk felszabadul«rán kialakult jó kapcsolatnak megfelelően ad számot tudásákezdték az integrált képzést. Diákos humorral, de a törekvés iránti bizalommal szemléltették: milyen dolog az, amikor az orvosjelölt a kísérleti alany. Azt hiszem, az ő egyetértő véleményük igencsak számottevő bizonyság arra. hogy a képzési reform valóban az élet igényei szerint való. Ha lehet ígv mondani: fejesugrás a gyógyítás mély vízébe. Az elméleti képzést igen rövid időn belül a gyakorlatban is kamatoztatják, éspedig nem a klinika jól ellátott, nem túlságosan sok beteget fogadó kórtermeiben, hanem a megyei kórház nemegyszer zsúfolt, »betegdömpingre« berendezett osztályain., A diák kritikus szemében így természetesen igen gyorsan szétfoszlanak a fölösleges illúziók, a beszélgetés azonban bőségesen meggyőzött arról, hogy a valós munka láttán csak növekedett lelkesedésük. Mert amikor éjszaka műtéthez, délelőtt betegfelvételhez, vizithez ■hívják őket, abban már a bizalmat érzik, s ez az itteni őszinte, a leendő kollégát fölkészítő, figyelmes és a fölösleges kioktatást mellőző képzés — úgy éreztem szavaikból — számukra igen jóleső, kedvsokszorozó. A témaintegrált orvosképzés most van kialakulóban. Az elméleti stúdiumok anyagából készült jegyzet ugyancsak kísérleti, a hallgatók együttműerzem: megszerették a kaposvári kórházat és oktatóikat. Somogybán — Somogyról. Számukra a szigorlóév is másmilyen lesz, mint az eddigiek. A nyáron körzeti orvosi gyakorlatra mennék például, így együtt, egy KISZ-csoport is. Diákos kedvük, hangulatuk »feldobta« az oktatógárdát, a medikusok estjein jókedvű vendégek a főorvosok is. Anekdoták, történetek születnek — az egyetemi évek szép emlékeinek egy része Kaposvárhoz kötődik tehát. A hallgatók azonban más módon is ismerkednek a megyével. A szigorlóévben bírálják el az államvizsga-dolgozatokat. Az itt oktatott, főleg somogyi származású és Somogybán elhelyezkedő orvosjelöl- tek témáikat is a megyéből merítették. Van, aki az általános iskolások körében mérte föl az egészségügyi ismereteket, van, aki a Balaton-parti főiskolástábor higiéniájával foglalkozott. Készül dolgozat arról is, hogy milyen a falusi ásott kutak vizének hatása a csecsemők kát a hazai programok meg- j terv második felében Buda szervezése adja. Az Express pesten is. alkalmából ifjú képzőművészek és népművészek alkotá- Az Express igazgatóhelyet- ; saiból állítanak össze. Kelle1971-ben 238 ezer, tavaly pe- j __ __t_________________ d ig 352 ezer magyar fiatalt! tesétől megtudtuk,° hogy" az í mes estéket ígér a HVDSZ kalauzolt el a hazai tájakra. | iroda fölkészült a nyárra, tar-1 táncegyüttesének, a Vasas Azt remélik, ez 3. szám sz ; ^Mmas belföldi programokra , központi Művészegyüttesének, várja a fiatalokat.1 Az Ex- ! a Bartók Táncegyüttesnek, a press és a szegedi városi \ Csepeli Táncegyüttesnek és a Teenan délelőtt balatoníöld- I KISZ-bizottság július 25-től KISZ Központi Művészegyüt- iegnap üeieiott oaiatonioia immár kilencedszer-fen- tes rajkozenekaranak vendegsa.i to tájékoztatóján Ko- ’ mega szegedTúj^g: ' szereplese az üdülőtelepeken. napokat. Hazánk minden tá-! Természetesen gazdag lesz járói körülbelül tízezer fiatalt visznek majd a különvoidén még nagyobb lesz: meg haladja a 45Ü ezret. sportprogram is. Balatonföldvári »jellegzenye Jenő, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda igazgatóhelyettese elmondta, hogy a bérelt szállásokkal együtt négy évvel ezelőtt 7820, az idén pedig 12 320 ágy áll az ország-, , , ... ... - . , , , , ... ban az iroda rendelkezésére i nem csalódnak a programban: , vul időszerű kul- es belpolimegtekintik Erkel Bánk Bán i tikai !natok, autóbuszok a Tisza- tesség« lesz az ifjúsági fóru- parti városba. Remélhetően mok megrendezése, rajtuk kíoperáját, színpompás felvonuláson, utcabálon, show-műso- | ron vesznek részt. — és hogy legyen mivel hazánk legtávolabbi csücskére is utazni, huszonkét autóbuszt vásároltak. Az Express keresi a módját, hogyan csábíthat még több fiatalt országjárásra, miként kedveltetheti meg jobban a turizmust. A fiatalok igényei magasak, sokan közülük luxusszállást lucullusi étkezést akarnak, természetesen barlangszínházban olcsón. Könye Jenő figyelmeztetett rá, hogy az ifjúsági nem azonos a felnőtt turizmussal, de ezel semmiképpen nem akarja a néha valóban , kedvezőtlen körülményeket kédésekről ankétok is és Beethoven Fidelio című j színesítik a programot Az Express nyári rendezvényei közül figyelmet érdemel a verőcemarosi ifjúsági kemegészségére ,.. f úgy feltüntetni, mintha azok Mondani sem kell, hogy ezek J a fiataloknak romantikusak a fölmérő, szemrevételező j lennének. A szabad idő igé- mrunkák milyen szervesen leap- I nyes, kellemes eltöltésére jgen csolódna'k ehhez az új képzési | sokat áldoz a társadalom, s rendszerhez, és mennyi tanul- !___________________________ ságot kínálnak az orvosi gya- j korlathoz. Tröszt Tibor A szegedinél sokkal szeré- pingtalálkozó, amelyen ifjú- nyebb külsőségek között zajlik munkások, mezőgazdasági dolle júliusban a soproni ifjúsági ! gozók és értelmiségi fiatalok napok háromnapos rendez- ! vesznek részt. A már hagyo- vénysorozata, melynek során mányosnak számító országjáró 700 fiú és lány a fertőrákosi i diákok országos találkozóját megnézi az idén június 22-től 29-ig a Verdi Trubadúr című operá- miskolci Osanyik-völgyben ját. Aki kevésbé kedveli a rendezik meg, itt nemzetközi komoly zenét, azt könnyűze- diákturisztikai tanácskozás is nei műsorokra várják, s a Fertő tavon csónakázás, vitorlázás, úszóverseny és vízikar- navál lesz. Az Express balatonföldvári, kiliántelepi és verőcemarosi lesz. Könye Jenő igazgatóhelyettes befejezésül elmondta, hogy az Express szervezésében 1975- ben 55 ezer fiatal utazik külföldre, közülük több mint 13 üdülőtelepén is nagy a készü- I ezren a Szovjetunióba készüllődés. A pihenő fiatalok szó- | nek. P. D. Sárkányrepülők Nem marad magára Leonardo da Vinci repülőgépe mint sporteszköz támad fel napjainkban. A sárkányrepülé snek már hazai követői is vannak. Három egyetemista — Or dódi-Márton, Lonkai Tamás és Nagy János, a Budapesti Műszaki Egyetem MHSZ repülő- i Ú5y mixr öt centiméterrel Az asszony, ott Lengyeltótiban ma is úgy látja az egykori családi otthont: »gyönyörű szép épület volt«. Két és fél szoba, fürdőszoba, pince — minden. Tizenegy éve az ő szüleitől vették meg ötvenezer forintért Most újra a szüleivel él, de már nem abban az épületben. Vele lakik két kiskorú gyermeke is. A házasság felbomlott. Mi volt az ok? Az asz- szony onnan számítja a viszony megromlását, amikor a férje motorja összeütközött a mentőautóval. Akkor az asz- szony súlyos medencetörést szenvedett. Sokáig nyomta a kaposvári kórház baleseti osztályának egyik ágyát. Két év múlva még mindig bottal járt: a sérült láb három centiméterrel lett rövidebb az egészségesnél. Később Budapesten még két műtéten esett át, klubjának tagja — maga épített sárkányt, repülések sikeresek voltak. Az első próbarövidül t. 1 Innen számítja az elhidegülést az asszony, s panaszolja t zetni az asszonynak. A fele- a nem megértő házastársi bá- * ség akkor megkérdezte: »És násmódot. Válóper lett a vége. j miből vetted a kocsidat?« A tárgyalások idején azonban Osztozkodás a bútorokon, az súlyosan megbetegedett a férj , egy föld eladása. Részis. Az asszony így mondja j letek, amelyekbe nem me- — csak arra gondolt: segíteni ! gyünk bele, csak annyit jegy- kell. Utánautazott a kórházba, Zünk meg: valamennyi huzameglátogatta. A látogatás — úgy tűnt — békét hoz. Haza] vanával járt. Nem, nem elégedett az asszony. Ügy látja: utazva visszatért a régi ott- I kisemmizték. Hiába fizette ki honba az asszony, hogy rend- a Volt férje a ház értékének be tegye. Három napig dolgo- | £elét. s hiába kötelezték arra, zott ott — ahogy mondja — ; a férj rokonsága ellenére. Mivel a rokonok kocsival nem vitték, vonattal, busszal utazott ismét a távoli kórházba. Ekkor azonban már nem alakult ki az az összhang közöttük, mely az első látogatáskor jelen volt. így az asszony bútorféléket összepakoltatva ismét a szüleihez költözött a gyerekekkel. Üjra a válóper. A házat hogy fizetésének felét gyermek- és nőtartásra az asz- szony címére eljuttassa minden hónapban. Nem tudunk vitatkozni azon, hogy egy-egy tárgy odaítélésében kinek volt igaza. A bíróság ezt megfontoltan, jól eldöntötte. Értjük viszont a kifosztottságérzetet. Az érzelmi kifosztottság érzetét. Kétség van az asszonyban: , ... . . , mi lesz vele, ha a gyerekek százötvenezer forintra értékel- ! felnőnek? Az egyik már háték, a férj azonban kijelen- I rom év múlva elveszti a tartette, a felét nem tudja kifi- tásdíj-jogosultságát. Kire táSzüts László uumimmuimmi »■■I POKOLTÜZ mmmimmmimmtiittmiiiiiiiiii Nem hallgattam rá. Meg aztán a figyelmünket hamarosan elvonta egy másik ökörszekér. Jött az országúton az is, a falu felől, megrakodva, mint az előző; holmikkal, családtagokkal. Csak tán nem költözik valóban az egész falu? Majdhogynem úgy volt. Ahogy a házak közié értünk, megint újabb kocsival találkoztunk. A falunak abból a feléből jött, ahol a fúrótorony állt. Mi történik itt? Zsuzsával sietősebbre fogtuk a lépteinket. A negyedik kocsit aztán már leállítottam. — Hová, jóember? A bakról a javakorabefl paraszt előbb alaposam, szemügy- •e vett, majd mint, aki biztos i dolgában, de azért csak meg akar bizonyosodni, azt kérdi: — Maga olajos? — Az -— mondom. — Miért? — Az istenfáját maguknak! — azt mondja. — Maguk aztán jól megcsinálták! — Azzal a lovak közé csapott és tovább hajtott. Kénytelen voltam a boltajtóban ácsorgó elárusító asszonyokat megkérdezni: — Honnan jönnek ezek? Mondják, hogy a falu széléről, Ez már a tizedik szekér volt. Ha így megy, délutánra a szélső utcák kiürülnek. Elterjedt a híre, hogy tűzhányó van születőben a fúrótorony körül; meg fog nyílni a föld, talán még a falu alatt is. talán mindenestől elnyeli a falut. A hiszékenyebbje hát szekérre, kocsira rakodik, és menekül. Ki hová tud. Volt, aki a szövetkezet lovait fogta be, mások egyetlen göthös kis tehenüket. Mennek a szomszédos falvakba, rokonokhoz, ismerősökhöz. Vagy csak a falu másik végébe. De el a fúrótorony közeié» bői. Akkor ott csúnya viliág lehet, gondoltam. — Ne menjünk együtt visz- Siza! — fogta meg a karomat Zsuzsa. De én leintettem. Ebben a kavargásban aztán igazán, senki sem figyel ránk. Engem egyébként altkor már Zsuzsán kívül végképp nem érdekelt más. A kavargás csakugyan nem mindennapi volt. A faluszélen ember ember hátán, az országúton, a libalegelőn gépkocsik, traktorok. És megintcsak ember ember hátán. Több mint száz szakember tartózkodott már ott. S mindezek fölött narancssárgán, néha vörösbe hajlón ott lobogott az a hatalmas fáklyaláng. Tűzoltófecskendőkkel mesterséges ködöt lövelltek a kút fölé, azzal próbálták eloltani a tüzet. A torony ködbe merült, de bizony a fáklyalángot még csak el sem homályosította. Inkább az homályosította el a napot. A csatornával már elkészülhettek, mert Tóth néni udvaráról azóta visszavonult a víz. Csak a piszkát hagyta ott. Deszkapalló volt fektetve az udvar sarkába. Az öregasszony éppen kifele lépdelt rajta. Megállt előttünk. —■ Édes fiam! De jó. hogy jösztök! Már törtem a fejemet, hogy hol hagyjam a kulcsot. A palánkon kívül ott állt az ökrös szekér. Megfogtam az öregasszony vállát: — Tóth néni! Hát maga is? Mögötte megszólalt a fia: — Nem bírtunk már vele. Fél itt maradni éjszakára. Hiába magyarázzuk, hogy nincs mitől tartania. Gyenge védekezés volt ez is, hiszen attól még nem kellett volna szekrényt, ágyat, ágyneműt szekérre rakni. 12. A szobában Zsuzsa csak leroskadt egy székre. Megfogtam az állát, és hozzáhajoltam. — Ide figyelj, Zsuzsa! — mondtam neki. — Ki sem csomagolsz, érted?! Inkább még tegyél az aktatáska mb a egy kis hideg élelmet. Kinn tartom a kamrában. Addig én átöltözöm. És aztán megyünk innen. — Én nem mehetek — mondta Zsuzsa. Őszintén meglepődtem: — Hogy-hogy nfem jöhetsz? — Nekem most Flórira van szükségem — mondta ugyanazzal a fáradt szomorúsággal. — És én? — egyenesedtem fel. — Nem kellett volna találkoznunk — mondta változatlan arccal. — Én eztán már nem lehetek igazán boldog. — Mintha spanyolcsizma lett volna fajta, úgy vallott — Én szeretlek téged, de nem hagyhatom itt Flórit. Akkor már ordítottam: — Miért nem hagyhatod itt? Csendesen válaszolt: — Nekem gyerekem lesz, Gyugyó. Elsötétült előttem a világ. Zsuzsa fogta az aktatáskámat, és kiment. Vakon végeztem, amit elterveztem. Cipőt húztam a gumicsizma helyett, tiszta inget vettem magamra, nadrágot váltottam. A nyakkendőt kötöttem éppen, amikor Zsuzsa feltépte az ajtót — Jönnek! — siikoltotta, és az ablakhoz rohant — Jönnek! Mögéje léptem, s kikémleltem én is az ablakon. Az udvarban végigfektetett deszkapallón libasorban lépdeltek a apostolok. Nem jöttek valamennyien, de én csak később tudtam meg, hogy Kelemen, a másodfúrómester miért nem volt köztük. Azt azonban rögtön felfogtam, hogy valame- lyikőjüik mégis csak meglátott bennünket, amikor Zsuzsával visszatértünk a házba. És rögtön tudtam azt is, hogy mit akarnak. (Folytatjuk.) maszkodhat akkor ő? Hiszen fizikai munkára jelentkezni a baleset következményei miatt nem tud. A kötődébe bedolgozás meg nem hoz annyit — így mondja —, hogy gond nélkül nézhessen a jövő elé. Aggódik, tépelődik. Kijátszottak, ezt ismétli. Aggodalma korai? Mondom, ő úgy érzi: nem. Egy bizonyos: közöttünk, a mi társadalmunkban, nem marad majd magára. Nem lesz egyedül. S nemcsak azért, mert gyerekei — felnőve — biztosan nem lesznek hálátlanok. Hanem, mert bizonyosak lehetünk abban: rányílik majd gondjaira — ha lesznek — a helyiek szeme. Utcabelieké, hivataliaké. Emberközpontú világunkban senki sincs egyedül. Csak aki akarja a magányt, csak aki nem szenvedheti mások társaságát. Most nagyon nehéz a helyzete, úgy érzi. Nem tudjuk, mert nem tudtunk beszélni vele — hétszámra más vidéken dolgozik —, talán a látszat ellenére az a férjé is. Nincs bizonytalan jövő — ez ma a jellemző nálunk. Levélírónké sem lehet az. L. L. Somogyi Néplap! 5
