Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-06 / 131. szám

Ifjúsági választási nagygyűlés Marcaliban Társadalmunk mindent megtesz az új, felnövekvő kommunista nemzedékért Barabás János, a KISZ kb titkára mondott beszédet Ezerötszáz marcali és kör­nyékbeli fiatal gyülekezett szerdán délután Marcaliban, a Felszabadulási parkban, hegy részt vegyen a választási nagygyűlésen. Az ifjúmunká­sok, fiatal tsz-tagok, alkalma­zottak és tanulók transzparen­sekkel köszöntötték a nagy­gyűlést, melyet a Himnusz és Simon István Nem elég című versének elhangzása után Csordás Ferenc, a járási KlSZ-bizottsáig titkára nyitott meg. Köszöntötte a vendége­ket, közöttük Barabás Jánost, a KISZ központi bizottságának titkárát, Király Ferencet,' a járási pártbizottság első titká­rát, dr. Navracsics Lászlónét, a megyei párt-vb tagját, Sze­nes Imrét, a megyei KIS.Z-bi- zcrttság első titkárát, Kovács Lászlót, a járási nápfrontbi- zottság titkárát és Fehér Zsu­zsanna országgyűlési képvise­lőjelöltet. Ezután Barabás Já­nos, a nagygyűlés szónoka lé­pett a mikrofonhoz. A minősítés alapja a marxi —lenini elemzés lehet — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa különösen nagy gondot, meg­tisztelőén kiemelkedő figyel­met fordított az ifjúságra. Tár­sadalmunk ismeri és becsüli az ifjúság lelkesedését, tudjia, a fiatalok életszemlélete jelentő­sen fejlődött, s az ifjúság ter­mészetes közegének érzi a szocializmust építő társadal­mat, mai életünket. Az ifjúságról, az ifjúságpoli­tikáról beszélni hálás feladat. A felszabadulás után az egyre kedvezőbb körülmények új tartalmat és formát adtak az ifjúsággal való törődésnek. A gondosság egyik legszebb pél­dája, kiemelkedő eseménye volt 1970-ben az ifjúságpoliti­kai határozat elfogadása. Idő­szerűségét, helyességét azóta két pártkongresszus is meg­erősítette. A határozat igazi eredményei csak hosszabb tá­von jelentkezhetnek. A. gon­doskodás a társadalom számá­ra biztosan megtérülő »beru­házás«, melyen állandóan ja­vítani lelkiismereti kötelesség is. Vannak természetesen köz­vetlenül jelentkező, már most is mérhető eredmények. Ezek sorában első helyen említem az ifjúság megítélésében érzé­kelhető változást. Az ifjúság minősítésének alapja a társa­dalomban a marxi—lenini elemzés lehet. A fiatalokról képet alkotni úgy lehet, ha fe­lelősséggel latba vetjük, ho­gyan dolgoznak, tanulnak, él­nek. Ifjúságunk helytáll a mű­helyekben, a földeken és *a tantermekben, méltán követi az apák nemes útját. A gaz­dagabbá, szebbé tett élet, a biztató jelem és a jövő lelkesíti munkára, helytállásra a fiata­lokat Újabb feladatok teljesítése kezdődött Társadalmunk bízik az ifjú­ságban, s ennek egyre több je­lével találkozhatunk az élet minden területén — mondta Barabás János. — A fiatalok igen nagy lehetőségeket kap­nak, s ezekkel együtt további ajándékot is ad a társadalom; az alkotás örömét A hatvanas évek fiataljai magukénak érez­hetik a lecsapolt Hanság ter­mőföldjeinek dicsőségét, a Dunai Cement- és Mészművek eredményeit, a hetvenes évek fiataljai Százhalombattáért fo­gadhatnak elismerést. Amikor a zánkai úttörővá­rosban az önfeledten játszó gyerekeket láttam, eszembe ju­tott, örömükért az egész or­szág ifjúsága dolgozott. Innen, Somogy bői is voltak önkénte­sek, akik ifjúkommunista be­csülettel lapátoltak, talicskáz- talk. A sok ezer iíj úkommun.is- ta erőfeszítéseinek gyümölcsé­re büszkék lehetünk, mert a zánkad úttörővárossal gyönyö­rű ajándékot adtunk a kispaj­tásoknak. Az ifjúság nevelésének ré­szese a család, az iskola, a munkahelyi közösség, számos állami és társadalmi szervezet. A feladatokból sok jut a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek is. Munkánkat, eszköztárunkat tökéletesítve teszünk eleget kötelességünk­nek: az ifjúság kommunista szellemű nevelésének. A fia­talok kommunista életszemlé­letének, világnézetének kiala­kítása, megszilárdítása külö­nösen fontos tennivalónk. A mai if júkommunista nemze­dék már a felszabadulás után született, minden gondolatával és cselekedetével a szocialista társadalmi rendszerhez kötő­dik. 1974 áprilisában a KISZ kb magasabbra emelte a mércét, és a KISZ-tagságnak új utat jelölt ki. Nőtt a felelősség, erősödött a KISZ kommunista és politikai jellege. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy7 mindez a továbblépést szol­gálta. Most már megkezdtük újabb feladataink teljesítését, közös­ségeink a párt XI. kongresz- szusán hozott döntések végre­hajtásán munkálkodnak. A KISZ kiváló társadalmi hely­zetben, jó körülmények között dolgozhat, de kijelenthetem, nemcsak ifjúsági szövetsé­günk, hanem az egész magyar fiatalság helyzete is kedvező. Dolgozó népünk sikerei a le­hetőségek körét is tágították, nőtt a fiataloknak biztosított társadalmi juttatások száma. Sodró ere;ű példák Barabás János példának az anyasági és a gyermekgondo­zása segély, valamint a csalá­di pótlék összegének fölemelé­sét, a;z otthonteremtés lehető­ségének megkönnyítését emlí­tette. Hazánkban minden tíz tanácsi értékesítésű, illetve ta­nácsi lakás közül négyet fiatal házasok kapnak. Emelkedett a sorállományú katonák illetmé­nye és nagyobb a leszerelési segély is. — Számos intézkedés köny- nyíti a pályakezdő fiatalok helyzetét, a munkássá válás nagy fontosságú folyamatát. Tudjuk, a társadalom minden lehetségest megtesz a fiata­lokért, de végesek a lehetősé­gei. A gondokat midnyájan is­merjük: sok még a kielégítet­len lakásigény, kevés az óvo­dai, bölcsődei hely, sok fiatal ingázásra kényszerül. Azt is tudjuk, hogy néha másféle hi­bák gátolják a továbblépést, például a munkahelyi fegyel­mezetlenségek, a pazarlás és esetenként a kispolgári szem­lélet. Amikor ezekről a hibák­ról beszélők, el kell monda­nom, nemcsak a rossz példát mutató idősebbekre gondolok, hanem az egészségtelen gon­dolkodású fiatalokra is. A je­lenség kemény feladatokat diktál nekünk, ám elég erőt érzünk hozzá, hogy megbir­kózzunk velük. Összehasonlít­hatatlanul több a magával ra­gadó, sodró erejű példa, ame­lyet nem elég szavakkal elfo­gadni, hozzá hasonló cseleke­detekkel csatlakozni kell. Az ifjúság élvezi a párt szeretetét Cukorrépa —hagyományosan Szocialista hazánk építésé­nek, szépítésének hagyomá­nyai, az ifjúság szinte legen­dás cselekedeted erőt kell ad­janak a ma fiataljai munkájá­nak miinél színvonalasabb el­látásához is. Kádár János, a párt első titkára kongresszusi zárszavában így fogalmazott: »Gyakran látni olyasmit á fia­taloknál, ami ilyen vagy olyan szempontból nem nagyon tet­szik az embernek. Ha azonban valaki felmérné, hogy a kong­resszusi és a felszabadulási munkaversenyben született vállalásokból és eredmények­ből az ifjú .korosztályhoz szá­mítók mennyit teljesítettek, azt hiszem, meglepődne, hogy milyen nagy ez a rész! Ez' a döntő az ifjúság megítélésé­ben. Nem arról van szó, hogy a hibák láttán hunyjuk be a szemünket. A pártnak, a társa­Képviseiő/elöltek Fehér Zsuzsanna dalomnak; az iskolának, a munkahelynek, a családnak állandóan, rendszeresen és megfelelően kell foglalkoznia a fiatalokkal.« Kádár János azt is mondta, hogy egy új, felnövekvő kom­munista nemzedék mutatkozott be. Az új nemzedék kialakulá­sa csak úgy volt lehetséges, hogy folyamatosan élvezte pártunk féltő szeretetét, társa­dalmunk gondoskodását — fe­jezte be beszédét Barabás Já­nos. Ezután Fehér Zsuzsanna képviselőjelölt kért szót, és a fiatalok határozott állásfogla­lásának, tettvágyának tartós­ságáról beszélt, majd a rész­vevők meghallgatták Várnai Zseni Tanulj ámulnd, hazám ifjúsága című versét. A lelkes hangulatú ifjúsági választási nagygyűlés az Intennaóionálé- val ért véget Ezernél több ember, köztük nagyon sok fia­tal hallgatta, arpikor __ Fehér Zsuzsanna képviselőjelölt határozottan vallott kötődé­séről, a mun­kásokhoz való elszakíthatatlan tartozásáról. Édesapja gép­kezelő a KPM Közúti Igaz­gatóságánál, édesanyja a terményforgal­mi dolgozója, ő pedig a Kapos­vári Gépipari Technikumot elvégezve . nyomban itt Marcaliban, a Mechanikai Müvek Gyá­rában kezdett dolgozni. Diszpécser a beosz­tása, de a munkások közé tar­tozónak vallja magát... Huszonegy esztendős, hatá­rozott fiatal Fehér Zsuzsanna. Közéleti tevékenysége korán kezdődött, az iskolai KISZ- szervezetben, majd folytató­dott 1973-ban, amikor a me­gyei tanács tagjának válasz­tották. A tanács területfej­lesztési állandó bizottságának a tagja. Ügy érd, óriási a felelőssé­ge. Gyakran mennek hozzá a választói főként a közössége­ket érintő kérdésekben, út- és járdaépítés dolgában, meg egyéni kérelmekkel is. Szíve­sen eljár az érdekükben, s még nagyszerűbb érzés, ha azt tapasztalja, hogy ezek a kérések segítségével megvaló­sulnak. Tudja, hogy ez a fe­lelősség — ha megválasztják képviselőnek — még nagyobb lesz. Sokszor föltette magá­ban a kérdést: képes lesz-e en­nek a felelősségteljes közéleti tisztségnek megfelelni? A je­lölő gyűlés után megnyugo­dott. Ott hallotta munkatár­sainak, az üzem pártszerveze­tének, a község tanácselnöké­nek, KfSZ-titkárának ígéretét, hogy segítenek munkájában, nem hagyják magára. Hogyan képzeli el ezt a te­vékenységet? Arra is nagyon határozottan válaszol Fehér Zsuzsanna. Segíteni akar ab­ban, hogy a nagyközség, a já­rás, választókerületének fia­taljai megtalálják a munká­hoz, a tanuláshoz és a szóra­kozáshoz való lehetőségeiket. Nagyon kellene egy ifjúsági ház, erről már régen szó van. A munkások helyzetének to­vábbi javítása könnyebbé, job­bá tenni munka- és szociális körülményeiket — szintén fel­adat. A jelölő gyűlés egyik fel­szólalója, a fiatal Bicskei Ti- borné így beszélt: — örülünk annak, s büsz­kék vagyunk reá, hogy a 700 esztendős Marcali lakosait egy fiatal képviseli majd a par lamentben. Azt várjuk, hogy ezt a munkáját is fiatalos lel­kesedéssel végezze... Nagyszerű útravaló ez, ilyet csak o yan emberek kapnak, akiknek a fontos közéleti tisztségre való jelölése találko­zik a közvélemény egyetérté­sével, helyeslésével. S olyan űtravaló ez, amely ösztönöz, lelkesít. Sz. L. Takarékosság és mimkaverseny Régen megszokott kép volt — ma már mind ritkább. Mint minden növénynél, a cukorrépa termesztésénél is modern technológia, géprend­szer váltja fel a nehéz fizikai munkát. Az osztopáni határ­ban látott kép azért volt fel­tűnő, mert a helybeli terme­lőszövetkezetben harminc hektáron művelnek cukorré­pát — hagyományosan. A mi értre Fülöp Mihály főmező- gazdász válaszolt: — A cukorrépára szükség van — de a terület kicsi. A kis területeket nem célszerű gépesíteni, a mai nagy telje­sítményű gépeket nem lehet kihasználni ilyen körülmé.- nyek között. A járható út a hagyomá­nyos művelés. Napjainkban egyre kevesebb kézi munkaerő áll a mezőgazdaság rendelke­zésére, de aki dolgozni kíván, annak biztosítani kell a fog­lalkoztatását. Vetéskor kije­lölik a sorokat: melyik kié lesz, s a betakarítás után el­számolnak. Egy dolgozó a ré­pa mázsája után húsz forintot kap. Mit kell ezért csinálnia? Egyelni, sarabolni, kétszer megkapálni a földet, kiszedni a termést, megtisztítani a ré­pát a földtől, s pótkocsira rakni. — A múlt évben általá­ban rekordok születtek. A ha­gyományos művelés mellett milyen termést takarítottak be? — Négyszáznegyvenkét má­zsás volt a hektáronkénti át­lagtermés. Az idén március­ban vetettünk el, igaz a mű­velésben néhány nap kiesett az eső miatt, de szeretnénk az idén is elérni a tavalyi átla­got. Harminc hektár — hagyo­mányosan. Nem az osztopá- niak az egyetlenek, akik ilyen kis területen termelnek répát. Szüksége van rá a népgazda­ságnak, fontos alapanyag, a szövetkezet tagjainak pedig jövedelmező munkalehetőség. N. J. A Kaposvári Tejipari Vállalatnál 1975. februárjá­ban készült el a takarékossá­gi intézkedési terv. Ebben 2 millió 200 ezer forint szerepel. Ebből az első negyedévre — a tervek szerint — 380 ezer forint jut. Egy nemrég ké­szült jelentés azonban csak 180 ezer forint megtakarí­tásról szól. Mielőtt a minisztériumtól és a tröszttől megérkeztek volna aáok az útmutatások,. amelyek alapján — az ország többi tejipari vállalatához hasonlód an — a kaposvárinak is el kellett készítenie a takarékos- sági intézkedési tervét, a szak­emberek már javában dolgoz­tak a Zalka Máté utcában. Több mint kéthónapos elem­ző munka előzte meg az in­tézkedési terv kidolgozását. Szondi István igazgató el­mondta, hogy nem kampány­nak tekintették a takarékos- sági felhívást: — Csak azokat a területe­ket vettük figyelembe' ahol reális lehetőséget láttunk a megtakarításra. A .korábbi rendszeres munka, az ellenőr­zések, vizsgálatok és egyéb in- j formációk után arra az ^red- | ményre jutottunk, hogy min­denekelőtt az energiával, a cso- I magoló- és az importanyagok­kal való takarékosság hozhat komolyabb eredményt válla­latunknál. Az intézkedési terv elkészítésébe a legilletékesebb szakembereket vontuk be, ők felelnek 'a végrehajtásért is. A termelési és műszaki osz­tályok vezetőiből, az anyag- gazdálkodóból, a gyártásveze­tőből és az energetikusból áll ez a bizottság. A vállalat múlt évi fogal- I ma több mint 529 millió fo­rint volt. Az 55 millió 580 ezer liter tej feldolgozásához 4 millió 890 ezer forint érté­kű energiát használtak fel. A j döntő mennyiséget villanyból J és vízből. A vízzel kapcsolat­ban érdemes megjegyezni, hogy hatszor annyi kell a vállalat üzemeinek, mint amennyi tejet feldolgoznak. Az intézkedési tervek min­den üzemben elkészültek, és ezek összesen 2 millió 800 ezer forint megtakarítását j ígérik 1975-ben. A vállalati szinten megjelölt összeg en- | nél 600 ezer forinttal keve- j sebb. — Mi okozta mégis az első ! negyedévben a 200 ezer fo­rintos lemaradást? — Mindenekelőtt az, hogy a múlt évben még nem üze­melt a tejporító. Miután dol­gozni kezdett, nőtt az ener­giafelhasználásunk. Ko- ; moly tényező a lemaradásban j az is, hogy az év első ne-1 gyedében —’ a bázishoz viszo- ! nyitva — 10 százalékkal keve­sebb tejet dolgoztunk fel, ^rajtunk kívül álló okok miatt. | Ez mind a termelés arányai- i ban, mind a gépkocsi-kihasz- j nálásban éreztette hatását, és ez megmutatkozik takarékos- sági tervünk teljesítésében is. I Ha azt mondom, hogy egy műanyag pohár, amelybe a tejfölt, kefirt és más termé­keiket töltik, 47 fillér, nincs súlya az összegnek. Csak­hogy a vállalat tavaly csak­nem 8 és fél millió, 1975-ben pedig már 10 millió darabot használt fel. Ezeknek a po­haraknak az óra az utóbbi negyedévben 15—35 százalék­kal emelkedett. Ezt sem tud ták előre betervezni, bár a takarékossági intézkedések között szerepel a csomagoló- j anyagok jobb felhasználása is. — Milyen lehetőségeket j használnak ki tervük telje­sítése érdekében? — Az intézkedési tervbe -foglalt feladatokat beépítettük az üzemek közötti munkáver- senybe. Szocialista brigádjaink pedig vállalták, hogy segítik a terv teljesítését. A vállalat vezetősége a termelési tanács­kozásokon, brigád- és mun­kaértekezleteken elhangzott* javaslatokat igyekszik haszno­sítani. Természetesen egyéb lehe­tőségek is vannak. Szerepel például a takarékossági in­tézkedési tervükben, a jobb munkaszervezés. Általában minden célkitűzésük jellemző­je, hogy a takarékossággal el­ért eredmény egyaránt szol­gálja a népgazdaság és a vál­lalat érdekét, vagy népgazda- ságilag nagyobb eredménnyel járjon. Figyelemmel voltak ar­ra is, hogy más vállalatokkal összefogva érjenek el ered­ményt. — A közelmúltban fejező­dött be* az újítási hónap. Kapcsolódott-e az intézkedési tervben foglalt célok megva­lósításához? — Az egyik jelentésünkben szerepel ez a mondat: »■Energiahordozókkal való ta­karékosság elérésére újítási javaslatok előzték meg az in­tézkedési tervet.« Az 1975. évi újítási feladattervben több olyan is szerepel, melynek ki­fejezetten az a célja, hogy megtakarítást eredményezzen, így például a balatonszárszói áruelosztónál a szakaszos ud­vari világítás megoldása, vagy a kaposvári sajtüzemnél a gőzfogyasztás pontos mérését segítő készülék beépítése. Kértünk javaslatot valameny- nyi üzemünktől az áramfo­gyasztás csökkentésére is. Energiából — éves szinten — csaknem 490 ezer forint meg­takarítást várunk. Annak is megvan az eredménye, hogy a vállalat szakemberei havonta kötele­sek jelentést tenni a takaré­kossági terv időarányos telje­sítéséről, negyedévenként pe­dig osztályvezetői értekezleten értékelik az eredményt. — Az első negyedévi lema­radás nem befolyásolja az egész évre tervezett megtaka­rításunkat. Pontos számot még nem tudunk mondani, de az bizonyos, hogy máris jelentős összegeket »hoztunk be« a le­maradásból — mondta a vál­lalat igazgatója. M. A. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents