Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

Régi kérdés — válasz nélkül Piros nyakkendős tűzoltók Azóta is sokszor eszembe jutott, de csak most kerítek szót róla. Sajnos, még min­dig lépten-nyomon belebot­lok. Vége az iskolaévnek, ta­lán jövőre majd figyelembe veszik a mondókámat. Tehát: újra megkérdezem az úttörőket — most már mindenkit —, miért látok minden csapatnál annyi egy­forma dolgot. Nem hinném, hogy ez csak az egység bizo­nyítéka, úgy gondolom in­kább, egy kicsit a sablonos­ságé. Ezt a kérdést már föl­vetettem egyszer Szegeden az országos parlament sajtótá­jékoztatóján, ott a pajtások szépen, felnöttesen elkenték a választ. Tapintatosan hall­gattam eddig, nem akartam elrontani az örömet, de na­gyon furkálja az oldalamat az akkori köntörfalazás. Előttem sokan sokfélét tuda­koltak, minden egyes kérdés már önmagában egy-egy di­cséret volt. Talpraesetten vá­laszolták meg őket a kül­döttek. Az enyémen először meglepődtek: »mi az, itt bí­rál valaki?« Azután talpra­esetten nem mondtak sem­mit — de azt jó hosszan fej­tegették: Akár egy hivatal­nok. Pedzettem azt is, hogy nemcsak két úttörőcsapat élete, hétköznapjai egyfor­apróságok G yerekek, bizonyára jár­tatok már az Állatkert­ben és láttátok ott a tigriseket, párducokat, oroszlánokat. Ha sokáig ácsorogtatok ketreceik előtt és egy kis szerencsétek is volt, talán megfigyelhetté­tek őket akkor is, amikor — valószínűleg unalmukban — egy-egy hatalmasat ásítottak. Ilyenkor lehet jól látni hosszú, erős fogaikat, amelyekkel az ápolók által adott, nagy darab húsokat is könnyedén szét­marcangolják. A tigris és az oroszlán nagy testű, hatalmas ragado­zók, illő tehát, hogy nagy foga is legyen. De azt már bizonyá­ra nem tudjátok, hogy vannak kicsiny, azt is mondhatnánk parányi emlősállatok is, ame­lyeknek a fogazata — persze csak testnagyságukhoz képest — sokkal nagyobb és félelmete­sebb, mint a legerősebb ber­beroroszláné. Ezek az egérnél is kisebb állatkák a cickányok. Tudományos nevük szerint rovarevők, de tulajdonképpen miniatűr kis ragadozók. Hosz- szú, hegyes orruk, majdnem hogy ormányuk van, mellyel örökösen eleség után kutatnak, szimatolnak. De nem apró ma- gocskákat, diót és mogyorót esznek, hanem élő állatokat, rovarokat, férgeket, csigákat zsákmányolhatnak. Vannak közöttük tiszta fehér fogúak és vannak olyanok is, amelyeknél a fogak hegyi ré­nak, szöcskének, sáskának, de még a kisebb egereknek is, melyekbe beleharapnak. A cickányok hazánkban mindenütt előfordulnak, erdőn, mezőn, vizek környékén egy­aránt megtalálhatjuk őket. Nemcsak éjszaka, nappal is portyáznak a fű között és a bokrok alján. Biztosan ti is hallottátok már az árokpartról, vagy a patak mentén a fű kö­zül jellegzetes cincogásukat. Talán egérnek véltétek, pedig azok bizony cickányok voltak. Igaz, meglátni nagyon nehéz őket, mert apróak és nagyon értenek ahhoz is, hogyan rej­tőzzenek el a sűrű gaz között. De azért ha lassan, lábujjhe­gyen közelebb lopóztok, és na­gyon figyeltek arra, hol is mo­zognak árulkodóan a fűszálak, megleshetitek őket. ^1 agyon érdekes az a mód, ■ ” ahogy a cickánymama először viszi kicsinyeit a sza­badba. Mintha egy kis kara­ván vonulna végig a fű között. Az egyik fióka az anyja far­kába kapaszkodik, a második az ő farkincáját fogja, és így tovább — mind az öt-hat ap­róság. Szépen körbejárják ott­honuk környékét, s így — »kéz a kézben« — ismerked­nek füvekkel, kövekkel fatör­zsekkel. , Mindent alaposan megszaglásznak, ezeket a sza­gokat gondosan »elraktároz­zák« maguknak, hogy legköze­lebb már azonnal ráismerje­nek. Ilyen gondos »előtanul­mák, hanem »egyforma« egy közösség önmagában is. Ugyanazon az útvonalon ren­dezik meg újra és újra az altadályversenyeket, s mire nyolcadikosok lesznek, már a könyökükön jön ki az egész. Nem is nézik az útjeleket, csak mennek, és kívülről fújják az ellenőrző pontok kérdéseit. És rögtön hozzá­tettem: ez nemcsak a felnőt­tek, a rendezők hibája. Igazat adtak — az utóbbi dologban. De a maguk »vét­ségét« nem ismerték el. — Nem egyforma — mondták —, és egyikük fölsorolta, hogy ők milyen különleges dolgo­kat csináltak. Épp bűnbána­tot akartam tartani, téved- ~tem ... Fél perc múlva tizen i is megszólaltak: ezt mi is, | azt is, a harmadik is volt ná- j lünk ... És így tovább. De a megoldáshoz nem ju- | tottunk el. Igaz, a bebizonyo­sodott sablonosság okait sem firtatták a pajtások. ■ Belenyugodtak? Remé­lem, nem. És azt is remélem, hogy hamarosan — de legkö­zelebb a következő tanévben — csaitanós Választ kapok. Sokszínűséget, sok új ötletet. És őszinte, nyílt válaszokat. Most kubai vendégeket várnak a Több mint tíz éve már, hogy 'íelsőmocsoládi önkén­tes tűzoltókat a mfegye leg­jobbjai közt tartják számon. 1960 óta alig volt járási és megyei tűzoltóverseny, ahon­nan ne elismerő oklevéllel tértek volna haza. A szertál’ melletti kis klubjuk fala tele van-ki tüntető oklevelekkel. Az utóbbi négy évben — amióta úttörő tűzoltóraj is működik a községben — még gyorsab­ban megy a »tapétázás«. Két hete a felsőmocsoládi pajtások megnyerték a megyei ver­senyt, és már javában készül­nek a pécsi országrészi dön­tőre. Nem titkolják, hogy ott is győzni szeretnének. — Muszáj győznünk, ha méltóak akarunk maradni a tavaly Csillebércen elért ered­ményünkhöz — mondja Pulai Feri, aki már három éve — 11 éves kora óta — úttörő tűzoltó. — Az idei megyei döntőben egyedül ti versenyeztek az új nemzetközi szabályok szerint... —• Az országban elsőként mi tanultuk meg az új fogá­sokat. A csillebérci nemzet ­György Magdolna az egy éve alakult leányraj tagja. Mint mondta: a liúk sikerei láttán sokan jelentkeztek a lá­nyok közül is. bennünket a riasztás: . »Tfiz van! A vasút mentén ég a szalma! Nosza, a gyerekek ahányan csak voltak, ásót és I vasvillát ragadtak .. . alig egy Az első gyakorlat után ' perccel később már robogott a legtöbben »meggondolták j is a Zsuk. Hiábavaló volt az magukat«. Volt, akit a szülei izgalom. Valószínűleg moz­donyszikra gyújtotta föl a nem engedtek, mondván: »nem lánynak való«. Édes­apám is tűzoltó, így az én érdeklődésemet nem csökken­tette az első kiadós fáradtság. Az eredmények azóta bebizo­nyították, hogy mi, lányok is helytállunk. — Vettetek-e már részt valódi akcióban? — Ezzel még a tapasztal­tabb fiúk sem dicsekedhetnek. Mi, gyerekek inkább sportnak tekintjük a tűzoltói munkát. Sok közös vonása van:'a ver­senyek, a harc a másodper­cekért és az, hogy itt is a csa­pat közös teljesítménye szá­mít ... Ez persze nem jelenti, hogy akár holnap nem lesz szükség a segítségünkre egy valódi tűznél. Míg beszélt, a fiúk sejtel­mesen mosolyogtak. A felső- xnocsoládi önkéntes egységek parancsnoka, a »sikerek ko­közi úttörőtűzolíó-táborban j már mi mutattuk be a külföldi j vácsa«, Póth Feri bácsi olva- Ha »rosszat« kérdezek, ak- pajtásoknak ezt- a gyorsabb J .sott fiai gondolataiban: kor is. : szerelési módot. Ez igazi út- — Tegnap délután, a gya­L. P. í törőfeladat volt. j korlat végén, a pályán ért sze szép piros színű. Ha na- | mányok« után néhány nap gyító alatt nézegetünk egy { múlva már minden nehézség ilyen cickány állkapcsot, fogso­ruk valóban félelmetesnek lát­szik. Jaj annak a cserebogár­nélkül megtalálják a hazafelé vezető utat. S. E. Téglák egy kerékpárért — Amikor vé­get ért az isko­la, eljöttem ide, hogy tudná­nak-e alkal­mazni. Azt mondták, igen, Egyébként tég­lát hordok, csak ma nem jött be az egyik gye­rek, azt helyet­tesítem ... — Csak nem akarsz valamit venni? ^ — Egy kerék­párt. — Mennyibe kerül ? — Ezerhá­romszáznyolc­van forint. — A legkisebb öcsémnek egy kis autót, amivel ő is riid játszani... olyan, lábbal haji- hatót. — Meg kerékpárt is? Ak­kor tényleg nem lesz elég pénzed. — Hát... majd a jövő hó­napiból. N. J. pálya menti száraz füvet és gazt; mire megérkeztünk, a veszélytelen kis tűz magától elaludt. Nemcsak annak örültem, hogy nincs baj. Jó volt látni, a gyerekek önfeláldozó buz­galmát, a határtalan tenni- akarást. A »kiöregedett« versenyzők közé tartozik a 14 éves Kapj- nya Gyula, aki négy évig volt úttörő tűzoltó. Kicsit fáj a szíve, hogy a pécsi versenyen már nem vehet részt. De azért ő is naponta ott van a gya­korlatokon, segít az újoncok­nak. — Feri bácsi nemcsak a tu_ dását adta át nekünk, hanem a lelkesedését is ... Volt, aki megkérdezte, miért épp mi jutottunk el Csille bércre? Egy­szerű a válasz: Feri bácsiból csak egy van. A közösen elért sikerek összetartják a csapa­tot; ide mindenki szívesen jön. A nemzetközi verseny afféle öttusa. A szerelési gyakorla­tok és staféták mellett az úszás is versenyszám. Szabó Miki — arra számítva, hogy eljutnak a nemzetközi ver­senyig — Kaposvárra jár úszóedzésre. Rajta nem fog múlni. — Jövőre már olyan sokan »öregszünk ki, hogy aligha­nem megalakítjuk az ifjúsági csapatot. Egyikünk sem akar­ja abbahagyni, hiányoznának a versenyek, a vidám gyakor­latozások, és a cola is, amit Feri bácsi hozat »másodperc­lefaragás« esetére. — Mi történne, ha most ér­kezne egy segélykérés? — Alighanem köszönés nél­kül rohannánk. Bíró Ferenc — Ilyen tudod? jól Izgalmas parti A termelőszövetkezetben ta­lálkoztam vele, a gabonatá­roló építésénél. Nagy, malte- ros lapáttal a kezében szór- j goskodott. Küczó Zoltánnak hívják, s most végzett a nagy­bajomi általános iskola hete- | dik osztályában. — A bizonyítvány? — kér- i dezem, de a hallgatásból gyorsan rá kéll jönnöm: más témát kereshetek, arról nem j szívesen' beszél. Amikor a 1 középső, munkára terelődik a szó, j — Nekik mit veszel a fize- gyorsan megoldódik a nyelve:j tésedből ? — Már meg­néztem több­ször is. Apukámék azt mond­ták, ha nem lesz elég a kere­setem, ők kiegészítik. Ha majd végzek a nyolcadik osztályban, szeretnék messzire elmenni, sokat kerekezni. — Mit szeretsz a legjobban csinálni? — A legkisebbik testvérem­mel játszani ... Heten va­gyunk testvérek, én vagyok a Köziiletck, magánosok, figyelem! A keszthelyi autószerviz a minőségi csere során, leadásra kerülő személygépkocsik átvevő helye. Előnyös feltételek! Gyors ügyintézés! Több gépkocsi leadása esetén a helyszínre megyünk. Magánosok részére bizományi értékesítés. UJ MOTORKERÉKPÁROK — forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátva — nagy választékban kaphatók. Használt alkatrészek értékesítése! Üi.: Csendes István fMnnrnt Csurgói öregdiákok, figyelem! A csurgói Öregdiákok Egyesületének megszervezését az illetékes hatóság engedélyezte. Felhívjuk a csurgói öregdiákok figyelmét, hogy alapító tagságra vonatkozó jelentkezésüket (név, foglalkozás és lakcím) 1975. október 31-ig írásban szíveskedjenek elküldeni Pápa Imre tanácselnök, 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2. szám alatti lakos címére. (<rrw) A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG Visegrádi kirándulás A keresztrejtvény vízszintes 1. sorában (a nyíl irányá­ban folytatva) Visegrád egyik nevezetességét, a vízszintes 42. sorban pedig egyik legmagasabb helyét — erre épült a ki­látó — találjátok. 1 2 3 4 5 6 7 8 9—^ \ m 10 HP 11 V 12 © 13 14 © 15 16 17 18 @ 19 ® 20 21 —«a»*» pr,­22 23 $ 24 25 í? ■'■ivmn.i L-rrr m . 5» r" 26 állá w 27 4= du je­28 29 30 Cd 31 32 33 # .34 35 |||Í! 36 37 38 © 39 é 40 41 42 © VÍZSZINTES: 10. Dunántúli megye és folyó. 11. Férfinév. 13. Kör alakú gyűrűszerű tárgy. 15. PY. 1G. Papírra vet. 18. Piroska becézve. 19. Ezen a napon. 20. Kerület röv. 22. Kerti szerszám. 24. Római 1499. 26. Fa része. 27. Mese. 28. Katonai rendfokozat. 30. Névutó. 31. Létezett. 34. Nyakban hordott kendó. 35. Kicsinyítőképző. 36. . . . em-begyedem. 38. Római 51. 39. Lángoló. 40. Vonalzó. FÜGGŐLEGES: 12. 14. 17. 19. 21. Névelő. Kis ház. villa. Erre épül a ház. Mária becézve. Az ő számára. Tar betűi, keverve. Véd. Vissza: könyv, újság készül belőle. Tyúk — tájszólással. Mint a vízszintes 16-os. A világtól elvonultan élő ember. Hosszúra nőtt. A Lett SZSZK fővárosa. 22. Veszteség. 23. Nagy-Britannia. 24. Délelőtt röv. 25. Családi kapcsolatban lévő személy. 29. Füst . . . (Már meghalt Kossuth-dijas költőnk kereszt­neve — visszafelé. 31. Földünk valamelyik éghajlat; övezete. 32. Kettős betű. 33. A monda szerint svájci szabadsághős (. . . Vilmos.) 3fi. Kettőnek a fele. 37. Napszak. 39. Lángol. 41. NA. Beküldendő: a vízszintes 1. és a vízszintes 42. sor megfejtése. Beküldési határidő: 1975. jú!iu< 3.. csütörtök délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, S írjátok rá: »Gyermek­keresztrejtvény-«! Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Yuan, Dollár, Frank, Schilling, Zloty. Grigorij Fedoszejev A jambuj gonosz szelleme cí^nű könyvét a következő pajtások nyerték: Mihályfalvi Zita és Füredi Gá­bor (Kaposvár). Kristóf László (Kánya). Király Magdolna (Vése). A könyveket postán küldjük el Somogyi Néplap □

Next

/
Thumbnails
Contents