Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám

Befejeződött a KGST XXIX. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról') nya nevében szívből köszöne­tét mondjak a kormányfők­nek, a részt vevő küldöttségek­nek, a KGST titkárságának az ülésszakon kifejtett alkotó te­vékenységéért, Mindnyájuk­nak jó egészséget kívánok és sikereket országaik további gazdasági fölemelkedéséhez, egész baráti közösségünk fel­virágoztatásához. A küldöttségek nevében Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke, a szovjet kormánydele­gáció vezetője mondott köszö­netét a magyar pártnak és kormánynak az eredményes munka feltételeinek megte­remtéséért. Közlemény a Rsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXIX. ülésszakáról A XXIX. ülésszakról ki- ] rátságuk további erősítése, a I adott közlemény így hangzik: 1975. június 24—26 között a Magyar Népköztársaság fő­városában — Budapesten — megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­sokoldalú együttműködés fej­lesztése terén elért új, jelen­tős eredmények jellemzik. Az 1975-ös év különösen jelentős a testvéri szocialista országok népei számára: a KGST-tag­nak soron következő, XXIX. | államok és Jugoszlávia a fa­ülésszakát. Az ülésszak sizmus feletti győzelem munkájában j évfordulóját ünnepelték. 30. A részt vettek a KGST-tagálla- | KGST-tagállamokban meg- mok delegációi Sztanko Todo­róv, a Bolgár Népköztársaság | tartott jubileumi ünnepségek fényesen demonstrálták ezen Minisztertanácsának elnöke, országok népeinek kiemelke­Lubomir Strougal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság miniszterelnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság miniszterelnök- helyettese, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke, Lázár György, a Magyar Népköztár­saság miniszterelnöke, Horst Sindermann, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke, Manea Manes- cu, a Román Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke vezetésével. A KGST és a JSZSZK kor­mánya közötti egyezmény ér­telmében az ülésen részt vett a JSZSZK delegációja, D. Csulafics, a JSZSZK szövet­ségi végrehajtó tanácsának elnökhelyettese vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a | lesztése — amely KGST titkára, továbbá a dő eredményeit a gazdasági, politikai és szellemi élet va­lamennyi területén, valamint erősödő egységüket és össze- forrottságukat. A szabadsá­gáért és függetlenségéért ví­vott harcban kiemelkedő győ­zelmet aratott a hős vietna- jni nép. A testvéri szocialista orszá­gok kitartó és következetes harcot folytatnak a nemzet­közi feszültség enyhítéséért és a világbéke megerősíté­séért. A KGST-tagállamok kom­munista és munkáspártjainak a népgazdaságaik fejlesztése érdekében hozott határozatai eredményes megvalósítása, a kétoldalú és sokoldalú ! viszonyítva — 1974. évi ára­kon számolva — a kölcsönös áruforgalom több ' mint 50 százalékos növelését irányoz­ták elő. Az áruszállítások növekedése összefügg a ter­melési együttműködés külön­böző formáinak megvalósí- .ásával, többelc között új ter­melőkapacitások létrehozásá­val, az érdekelt országok kö­zös erőfeszítése útján, egyes kölcsönös érdekű létesítmé­nyek beruházásainak koordi­nálásával és a meglevő ka­pacitások rekonstrukciójával, valamint a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésével a feldolgozóipar területén. Az ülésszak megbízta a KGST megfelelő szerveit, hogy folytassák az 1976— i980. évi hosszabb távra szóló főbb együttműködési problé­mák kidolgozását, szem előtt tartva az országok előtt álló népgázdasági feladatok meg­oldásánál azokat a lehetősé­geket. amelyeket az együtt­működés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának I fejlesztése nyújt. Az ülésszak jóváhagyta a mértékű növelését, s ezzel a beruházásokban részt vevő érdekelt KGST-tagállamok igényeinek kielégítését cellu­lózból, azbesztből, vastartal­mú nyersanyagokból, ferroöt- vüzetekből, nikkelből stb. Összehangolt erőfeszítések Az Orenburgtól a Szovjet­unió nyugati határáig hala­dó hatalmas gázvezeték üzem­be helyezése lehetővé teszi a KGST-tagállamok gázszük­ségleteinek jelentős mértékű kielégítését. Az ülésszak folyamán Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK, Románia és a Szovjetunió kormányainak meghatalmazottai általános egyezményt írtak alá a Kuba területén nikkel-kobalt tartal­mú termékeket előállító új kapacitások létrehozásában való együttműködésről. Az egyeztetett tervben ki­fejezésre jutnak az országok erőfeszítéseinek összehango­lásán alapuló intézkedések a A kuvaiti látoQOtás után Három napig tartó, inten­zív tárgyalások után hazaér­kezett Kuvaitból Púja Fri­gyes külügyminiszter. A hét­jön kezdett hivatalos látoga­tás formailag szerdán este tató es értékelő munkák el-1 zárult — külügyminiszterünk gazdasága fejlesztésének segí­tése érdekében. A KGST-lag­államok egyezményt írtak alá Mongólia különböző körze­teiben működő nemzetközi geológiai expedíció létrehozá­sáról, amelynek feladata komplex földtani feltáró, ku- : végzésé valamennyi asvanyi- kincs-íajta tekintetében és a legfontosabb lelőhelyek elő­zetes feltárása. Az expedíció által végzendő munkák Mon­gólia geológiai szolgálatának irányításával folynak és azo­kat a KGST-tagállamok té­rítésmentesen finanszírozzák. * A komplex programnak megfelelően intézkedéseket dolgoztak ki a KGST-lagál- lamok együttműködése és a KGST szerveinek tevékenysé­ge jogi alapjainak, valamint szervezeti formáinak tökéle­tesítésére. A KGST- tagállamok kapcsolatai Szakadatlanul bővül és mélyül a kétoldalú és sokol­tagállamok és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság között, ezen belül a KGST-szervekben a kölcsönös együttműködés szakadatlan: KGST-tagállamok sokoldalú bővítése és elmélyítése, és a integrációs KGST-tagállamok szocialista ' 1976—1980. gazdasági integrációjának fej- | tervét, amelyet a KGST a KGST i XXVIII. ülésszaka XXV. ülésszakán elfogadott KGST-tagállamok számos |Jcom pl ex programnak megfe­nemzetközi szervezetének kép- leiden valósul meg — meg­alapozta gazdaságaik 1974 megfigyelő- I évi dinamikus fejlődését és a Man ' nép életszínvonalának to- Kam, a VDK budapesti rend- j vábbi emelését. Ez a nemzeti kívüli és meghatalmazott! jövedelem növekedésében mu­viselője. Az ülésszakon ként részt vett Nguen nagykövete. Az ülésszakon Lázár György, a Magyar Népköztársaság r legációjának vezetője, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszá­molóját a KGST-nek a XXVIII. és XXIX. ülésszak között végzett tevékenységé­1 tatkozott meg a legszemléle- ! tesebben. 1974-ben a KGST- I tagállamokban megtermelt bruttó nemzeti jövedelem 6.4 százalékkal, az ipar bruttó termelése pedig kb. 8.5 szá­zalékkal volt magasabb, mint 1973-ban. Gyors ütemben fejlődnek a KGST-tagállamok külkeres­kedelmi kapcsolatai. A jelen­tának megfelelően a KGST tervezési együttműködési bir^-egyensúlyozottan fejlődik, zottgága dolgozott ki, a KGST KGST-tagállamok tudományos-műszaki együtt­működési bizottságának rész­vételével. A KGST-tagálla­mok kollektív erőfeszítésével a KGST alapokmánya és a komplex program elvei alap­ján kidolgozott egyeztetett tervnek nagy jelentősége van a KGST-tagállamok közötti nemzetközi gyártásszakosítás j dalú^ együttműködés a KGST- és kooperáció távlati fejlesz- A 1 ~ T tésére, főképpen a KGST-tag­államok gépiparában és vegy­iparában, valamint a főbb . , tudományos-műszaki problé- j érdekeket kepező keretesekkel mák megoldására az elkövet- j kapcsolatos együttműködés. I Továbbfejlődött a KGST- ! tagállamok és a Finn Köztár­saság között a KGST és Finn­ország közötti egyezmény alapján megvalósuló sokoldalú együttműködés, jelentősen nőtt kölcsönös kereskedelmük. 1974-ben — az előző évihez viszonyítva — a KGST-tag­államok és Finnország közötti áruforgalom — az előzetes szá­mítások szerint — mintegy kétszeresére nőtt. Más országok, valamint nemzetközi szervezetek részé­ről is fokozott érdeklődés mu- j tatkozik a KGST-vel való j együttműködés iránt. A KGST | különböző formában kapcso- ! latokat tart fenn számos olyan [ nemzetközi gazdasági és tudo­mányos-műszaki szervezettel, ] melyeknek különböző társa- j j dalmi, gazdasági rendszerű or- ! szágok a tagjai. | Az ülésszak jóváhagyta a ; ! végrehajtó bizottságoknak a kező ötéves időszakban. A fűtőanyag-energetikai bázis továbbfejlesztésének koncepciójáról és az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes villamosenergetikai rendszerének koncepciójáról a tanács szerveiben a KGST XXVIII. ülésszakának megbí­zása alapján kidolgozott be­számoló megvizsgálása után az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a tanács szervei különös fi­gyelmet fordítottak a fűtő- i anyag-energetikai ellátás intézkedéseinek | proglémáira. A KGST-tagál- évi egyeztetett j iamok intézkedései eredmé­nyeképpen fűtőanyag-ener- getikai gazdálkodásuk terv­szerűen, alapjában véve ki­A elláiásában igen nagy jelen­tőséget tulajdonítanak az energetikának. röl, a beszámolót Szekér esi ötéves tervidőszak első Gyula, a végrehajtó bizottság ! négy éve alatt a KGST-tagál- elnöke, az MNK Miniszterta- ! lamok kölcsönös árucsere­együttműködés zetközi gyártásszakosítás es kooperáció a gépipar, a rá­diótechnikai és elektronikai ipar, a vegyipar, a könnyű­szempontjából. Ez a terv uj szakaszt jelent az együttmű­ködés további elmélyítésében és tökéletesítésében, a szocia­lista gazdasági integráció fej­lesztésében. Ez a terv azokat a főbb kijelölt sokoldalú in­tegrációs intézkedéseket öleli fel, amelyeket az országok az Az ülésszak megállapította, j kgst xxvni. és XXIX. ülés. hogy tovább fejlődik a nem- |8zaka között végzett tevé_ kenységét a komplex program feladatainak megvalósításával kapcsolatban, a KGST-szervek munkájának irányítása terén és megfelelő határozatokat ho­zott a komplex program to­vábbi megvalósítására. Megbízta a KGST Végrehaj­tó Bizottságát és a KGST ter­vezési együttműködési bízott­fejlesztése i ipar, az élelmiszeripar és az építőanyagipar területén és más népgazdasági ágazatok­ban. Egy sor új sokoldalú nemzetközi gyártásszakosítá­si és kooperációs megállapo­nácsának elnökhelyettese tar- I forgalma 51 százalékkal nőtt; ! elkövetkező ötéves időszak ­1974-ben a kölcsönös forga- han kívánnak megtenni i ___ _ __t___a - ■ ____ i * rr ' nrcivácfolr Irövnc t olta. Az ülésszak megvizsgálta a I lom növekedési üteme 14,5 KGST-tagállamok sokoldalú százalék volt, az 1973. évi integrációs intézkedései 1976 j io.9 százalékkal szemben. Az utóbbi időszakban a —1980. évi egyeztetett tervé­az érdekelt országok közös erő­feszítésével, létesítmények felépítése és kiegészítő ter­melő kapacitások létrehozása dást írtak alá ezeken a terű- ságát, hogy megvizsgálás cél J jából terjesszenek javaslatokat a tanács XXX. ülésszaka elé leteken. Az eltelt időszakban tő­nek tervezetét. Erről N. Baj- Sunmk éTa tanáa terén> hozzávetőlegesen 9 mil­- rrr-cm — i KGbT-tagailamoK es a tanacs liárd transzferábilis rubel bakov, a KGST tervezési, | . bizottsága- í költségvetési értékben. _ Ezek együttműködési nak elnöke, a Szovjetunió Mi- nisztertanácsának elnökhe­a KGST-tagálla- -1980. évi népgaz­I bcuiacocuieuv. cmurwic- dasáöi lyettese adott tájékoztatót. Az j be{ejezésére irányuló mun_ ülésszak meghallgatta a J KGST-tagállamok 1976— 1980. évi népgazdasági terv­koordinációjára irányuló munkák menetéről szóló tá­jékoztatót, amelyet G. Schü­rer, az NDK-nak a KGST tervezési, együttműködési bi­zottságában részt vevő képvi­selője, az NDK Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, az ] üzembe helyezése lehetővé te­tervkoordinációjának 1 szi majd a termelés ^ntös befejezésére kák álltak. vábbfejlődött a tudományos- I az érdekelt európai KGST- műszaki együttműködés. E i tagállamok egységes villamos­téren a KGST-tagállamok és a tanács szervei erőfeszítései­ket a komplex programban meghatározott alapvető tudo­mányos-műszaki problémák kidolgozására összpontosítot­ták. Folytatták a KGST-tagálla­mok közös intézkedéseinek kidolgozását Mongólia A tervek egyeztetése Az ülésszak megállapította, j hogy a KGST-tagállamok, a I KGST tervezési együttműkö­dési bizottsága és a tanács j állami tervbizottság elnöke \ állandó bizottságai jelentős j tartott. A fűtőanyag-energeti- , munkát végeztek az 1976— j kai bázis továbbfejlesztésének 1980. évi népgazdasági tervek koncepciójáról és az érdekelt | koordinálása terén, amelyek- európai KGST-tagállamok j nek a- KGST-tagállamok kö- egységes energetikai rendsze- \ zössége számára igen nagy a t rének koncepciójáról P. Nye- politikai és gazdasági jelentő­Todor Zsivkov látogatása olasz városokban porozsnyij, a KGST villamos- energia állandó bizottságának elnöke, a Szovjetunió energe­tikai és villamosítási minisz­tere tartott beszámolót. Jelentős eredmények Az ülésszak megállapította, hogy a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka között eltelt időszakot a KGST-tagállamok bel- és külpolitikájában ba­2 I Somogyi Néplap ! sege. E munka során meghatá- ! rozták a KGST-tagállamok j népgazdasága különböző .terű- j létéin a gazdasági és tudomá- j j nyos-műszaki együttműködés | | fejlesztésének alapvető irá- j nyait, egyeztették az ezek ; i megvalósítását szolgáló kőnk- I ; rét intézkedéseket, valamint előzetesen egyeztették azon j | termékek kölcsönös szállítá­sait, amit alapul vesznek a KGST-tagállamok 1976—1980. évi kereskedelmi megállapo- J dúsainak előkészítésénél. A tervkoordináció során a KGST-tagállambk az elkövet- | kező ötéves tervidőszakra a [ folyó ötéves tervidőszakhoz 1 energetikai rendszerének álta­lános tervezetére, figyelembe véve a megfelelő együttműkö­dést Jugoszlávia energiarend­szerével. Két új bizottság i A KGST-tagállamok között nép- 1 a polgári légiközlekedés terű- |------ létén megvalósuló együttmű- ■ j ködés továbbfejlesztése és tö- ; kéletesítése céljából az ülés­szak úgy határozott, hogy lét­rehozza a KGST polgári repü- ( lesi állandó bizottságát. Az anyagi és kulturális élet- színvonal növelése szempont­jából nagy jelentőségű egész­ségvédelmi, orvostudományi és orvostechnikai együttmőkö- dés fejlesztése és tökéletesítése céljából az ülésszak úgy hatá­rozott, hogy létrehozza a KGST egészségügyi állandó bi­zottságát. A XXIX. ülésszak munkája a barátság, az elvtársi együtt- j működés és a megvitatott kér- | désekben való teljes nézet- azonosság jegyében zajlott le. sajtóértekezletével és a ku­vaiti tárgyalópartnerei tisz­teletére adott fogadással. Még az elutazás napján, csü­törtökön reggel is sor került azonban egy megbeszélésre. Kuvait államfőjén kívül, Pú­ja Frigyesnek alkalma nyílt találkozni az arab országok gazdasági, pénzügyi és kul­turális életének képviselőivel is. A hasznos tárgyalások eredményeként két egyez­mény született: egy kormány­közi közúti megállapodás és egy két évre szóló kulturális munkaterv. önkéntelenül is fölmerül a kérdés: az Arab- (Perzsa-) öböl mentén fekvő Kuvait és hazánk között miért pont ilyen jellegű megállapodáso­kat írtak aiój A válasz — a különösnek tetsző kérdésre — kézenfekvő: hazánk és az Arab-félszigeten fekvő kis ország között az árucserét a nagy távolság dacára közuta­kon, kamionok segítségével bonyolítják le. Csupán 1974- ben mintegy 200 kamion szál­lította Kuvaitba a magyar exportcikkeket: élelmiszert, baromfit, textil- és konfek­cióárut. Az újonnan aláirt egyezmény várhatóan hozzá­járul a két ország már ma is jelentős külkereskedelmének fejlődéséhez. Ez a kereske­delmi kapcsolat, amely 98 százalékban magyar export­ból áll, tavaly már elérte a 91 millió devizaforintot. Az export mellett külön említést érdemel a két, már működő magyar—kuvaiti kö­zös vállalat (ai közúti szállí­tás és a textilkereskedelem terén), valamint a két ország pénzügyi kapcsolatai. Az olaj- jövedelmei révén rendkívül nagy bevételi forrásokkal rendelkező Kuvait 40 millió dolláros tőkét biztosított a magyar népgazdaság rendel­kezésére. Kuvait vezetői az ország minél gyorsabb gazdasági­szellemi fejlődésébe szeretnék befektetni az olajból szárma­zó pénzt. Ehhez a célhoz, a szakemberképzéshez kíván segítséget adni az a másik egyezmény, amelyet Púja Frigyes látogatásakor írtak alá. A kulturális megállapo­dás értelmében — a hazai szakemberekben szűkölködő arab ország és hazánk között — ösztöndíjasok cseréjére kerül sor. A kiegyensúlyozottan fej­lődő gazdasági kapcsolatok mellett Púja Frigyes látoga­tása ismét megerősítette, hogy problémamentesek országaink külkapcsolatai is. Kuvaitban — amely mindenben szolidá­ris az arab testvérországok­kal — rendkívül nagyra be­csülik a Magyar Népköztár­saságnak a közel-keleti kér­désben tanúsított következe­tes álláspontját. Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára, az államta­nács elnöke olaszországi látogatása során a velencei Cara- j velli cipőgyárban. (Telefotó: AP—MTI—KS)li KONCZ ZSUZSA és a KORÁL EGYÜTTES műsora a Csiky Gergely Színházban 1975. július 10-én fél 6 és fél 9 órakor. Jegyelővétel: a Csiky Gergely Színház jegyirodájában, Kaposváron. Telefon: 11-103. _______________________ (9817)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents