Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-18 / 141. szám
Vasi) cíon elvinek készülnek Siófokon Együttműködési megállapodást kötött az Építéstudományi Intézet és a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. A szerződés alapjáéi a siófoki poligon üzemben gyártják és a vállalat értékesíti .azokat a vasbeton elemeket, melyeket a könnyűszerkezetes építési módnál használnak fel. A tudományos intézet a kísérletek egy részét is a siófoki üzemben végezte el, s a szakemberek jelentős gyártási tapasztalatra tettek szert ez idő alatt. 1 E vasbeton termékek gyártási és forgalmazási jogát a tudományos intézet átadta a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnak, és azt is vállalta, hogy az új termékek megismertetése érdekében széles körű műszaki propagandát fejt ki. Ezenkívül közreműködik a szerkezeti elemek továbbfejlesztésében, és a vasbeton "elemek felhasználásával készülő épületek tervezésében is segítséget ad. A megállapodás után több építtető jelentkezett a vállalatnál: azt tudakolta, hogy miként kaphatna gyorsan ezekből az elemekből. Ajánlatot is kapott a vállalat arra, hogy az új vasbeton elemek felhasználásával vállalja az üdülők generálkivitelezését. Vizsga előtt a Most még hallgatók kérdeztek tanulással [ Mezőgép Vállalat mernyei a kapós- i gyáregységének üzemfenn- í tartási vezetője, január óta I párttitkár, s ezért örül, hogy Egy hete egyéni töltik a napjaikat vári pártiskola hallgatói. Tegnap délután azonban benépesedett a nagyterem, megváló- i elvégezheti az öthónapos tan sült egy hasznos elképzelés: j folyamot, konzultáció, közvetlen esz- I — Ma mit tanult? meesere a megyei pártbizottság titkárával. A négy osztályban előre megfogalmazták a kérdéseket, és írásban elküldték — az Oktatási Igazgatóság közvetítésével — a megyei . pártbizottságra. Sok fiatal, nő és fizikai munkás tanult a pártiskolán; igényelték a személyes találkozást, a tananyag kiegészítését. S mivel a vizsgák ma délután kezdődnek és holnap fejeződnek be. sok olyan téma került a cédulákra, amelyek összejüggnek a tanultakkal. Figyeltem a hallgatókat. Kéznél volt a spirálfüzet, az írószerszám, sokan még a vizsgakérdéseket is kitették az asztalra, s úgy hallgatták Honfi Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárának a válaszadásait. Nehéz lenne olyat mondani, ami kimaradt a két és fél órás konzultációból. A megye gazdasági, társadalmi, művelődési, egészségügyi helyzete, a pártpolitika kérdései épp úgy szóba kerültek, mint Kaposvár és Siófok nagy tömegeket érdeklő várospolitikai problémái. A .szünetben és a konzultáció után több hallgatóval be — A kongresszusi anyagot tanulmányoztam. Azért fontos, mert minden témához kapcsolnunk kell. erre külön felhívták a figyelmünket. — Mit ad a mostani konzultáció? ■ — Választ kapunk a kérdéseinkre, közelebb kerülünk egymáshoz. Más ez, mintha elolvasnám az újságban, j Egyébként a tanfolyam I ugyanilyen hasznos volt. A j régi párttitkárok is sok ta- j pasztalatot átadtak. A legtöbb hallgató a tan- j év megkezdődése óta került új párttisztségbe, az egyéves pártiskolások közül. Tóth Ilona, a Kaposvári Húskombinát munkása például a megyei pártbizottság tagja lett. Az üzemben a pártépítési munkabizottságban tevékenykedik. ö így beszélt az egy év hasznáról: — Tájékozottabb lettem, fölkeltette az iskola az érdeklődésemét a kül- és belpolitikai események mélyebb megismerése iránt. Sulyok Béla, a Siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat autószerelője több tisztséggel dicsekedhet. Tagja lett az rosi pártbizottságnak, mo6l legutóbb szakszervezeti mü- helybizottsági titkárnak választották meg. — Olyan hirtelen jött, hogy magam is meglepődtem — mondja a szimpatikus, szőke fiatalember. A filozófia volt a kedvence, a tudományos szocializmus, a munkásmozgalom pedig azért, mert mindig szerette a történelmet. Legjobban azonban a vezetéselmélet érdekelte, különösképpen a gyakorlati része. Az egyik aktív kérdező volt, tőle származott a Siófokra vonatkozó kérdések többsége. Éppen azért tartotta hasznosnak a konzultációt, mert a válaszok az otthoni munkáját megkönnyítik. — S a vizsgán? — Föltétlenül kamatoztatom a hallottakat. Nem volt sok adat, azok azonban jól jöttek... Én az első vizsgázók között vagyok. szélgettem. Vonyó Gyula, a l üzemi pártbizottságnak, a váAz öregekért és a fiatalokért Nem könnyű a termelőszövetkezetek vezetőinek feladata, amikor dönteni kell a szociális-kulturális alap sorsáról. Különösen ott nagy a gond, ahol sok az idős ember és vannak szépen fiatalok is. Igényeik, kívánságaik különböznek. Emellett rengeteg más tennivaló is van: könnyíteni a nagycsaládosok meg a fiatal házasok helyzetén, segíteni a családalapítást, javítani a munkafeltételeket. Hogyan oldják meg ezeket, erről beszélgettem Molnár Gergellyel, a csurgói Zrínyi Tsz pártvezetőségének titkárával. Ajándék a gyermekeknek —• Termelőszövetkezetünknél hat alapszervezetben nyolcvanhat kommunista van. Harmadik esztendeje, hogy az alapszervezetek taggyűléseken, vezetőségi üléseken — a tsz pártvezetősége is legalább évente egyszer — tanácskoznak a szociális-kulturális feladatokról. Az itt elhangzó javaslatok, a szövetkezet nőbizottságának javaslatai alapján igyekszünk e munkákat úgy végezni, hogy az öregek és a fiatalok érdekét is megfelelően szolgáljuk a rendelkezésünkre álló anyagi eszközökkel. Az első szervezett intézkedésünk az volt, hogy 1973 karácsonyán ajándékot adtunk a dolgozó tsz-tagok gyermekeinek. ' Azóta pedig arra törekszünk, hogy minden évben előre lépjünk — mondja Molnár Gergely. A karácsonyi ajándék a gyermekeknek .rendszeres. Tavaly például 5000 forintot használtak erre a célra. A múlt évben először a háromvagy ennél több gyermekes családoknak iskolakezdéskor segélyt adtak a tanszervásárlásra. Ezt ezután is megteszik. Évente megtartják az öregek napját, ahol köszönik és megvendégelik az idős embereket. A nemzetközi nőnapon apró ajándékokkal kedveskedtek a termelőszövetkezet asszonyainak, leányainak. t Egy óra munkakedvezmény — üzemi ebed A nőpolitikái határozat szellemében született az az 1 intézkedés, hogy egy óra . ra szóló eredményeket sorol- munkakedvezményt adnak a ni, szavai, meg a Zrínyi Tsz- kisgyermekes anyáknak. Sok J ben a tagok, az öregek és a az idős ember, aki a földjét J fiatalok érdekében tett intéz- , megművelni már képtelen, J kedések bizonyítják: fontos J ezek részére — kívánságuk • feladatuknak tekintik a szö- szerint — vagy terményt, [ vetkezet vezetői, hogy szociávagy pedig pénzt biztosítanak a háztáji ellenében. Korábban kevesen éltek ezzel a lehetőséggel, az idén azonban már valamennyi nyugdíjas, járadékos így kéri a háztájit. Sőt, a dolgozó tagok is ezt kérik, * ha a lehetőségük meglesz — több munkagépre van szükség — akkor ennek a kívánságnak is eleget tesznek. Nemrégen megállapodtak a csurgói áfész-szel: naponta 8,50 Ft-ért ebédet főznek a tsz-tagoknak. Az ebédet igénylők 7 forintot fizetnek, annyit, mint a nagyközség ipari üzemeinek munkásai, a többit a tsz téríti. Máris nyolcvanan jelentkeztek. Június 1-től a sertéstelepen, a gépműhelyben, és a központi irodán dolgozók részére bevezették a szabad szombatot Jövőre folyamatosan a tsz valamennyi dolgozójának biztosítják ezt a kedvezményt. Lakásépítési alapot A Zrínyi Tsz évente 30 000, illetve 15 000 forinttal támogatja a nagyközség művelődési házának és a tánccsoportnak a működését, segíti a szentai sportkör tevékenységét — Az ifjúsági parlamenten a fiatalok jogosan bírálták a szövetkezet vezetőit, mert nincs olyan lakásépítési alap, amely segítené a fiatalok családalapítását. Szeretnénk ezen változtatni, erre azonban csak akkor lesz módunk, ha szövetkezetünk megerősödik — mondja a pártszervezet titkára. A lehetőségeikhez mérten addig is segítenek. Két fiatal, Péterfai Ferenc és Balogh László a tsz-től kapott szolgálati lakást: Három fiatal részére bontási anyagot adtak — felét ingyen, felét kedvezményes áron — családi ház építéséhez. A homokot a tsz bányájából ugyancsak díjtalanul biztosítják, kedvezményes áron adják a faanyagot, s aki igényli, a tsz műhelyében kedvezményesen meg is munkálják. Ha Molnár Gergely párt- titkár nem tudott is országlis intézkedéseik együtt haladjanak a szövetkezet fejlődésével. 1Sz. L. Peperő Sándor, az istvándi Üj Élet Tsz brigád vezetője, párttitkára. Ahogy mondja,, neki nem volt előképzettsége, i a marxista—leninista esti kö- I zépiskolát sem végezte el, s j így kezdetbeh nagyon nehe- I zen ment a filozófia. Most, az egy év elteltével azonban megjött az önbizalma, s azon gondolkodik, hogy jelentkezik speciális kollégiumra. — Mit szeretne elsőként átültetni a pártszervezet gyakorlatába a tanultakból? — Ügy gondolom, hogy emelnünk kell a párirányítás színvonalát, s minél több nőt kell fölvennünk a tagok sorába. Ez volt az első ilyen konzultáció a pártiskolán. A jövőben szeretnék rendszeressé tenni. Hortobágyi István tanszékvezető szerint már tanév közben is megszervezik a hallgatók és a megyei pártbizottság vezetőinek a találkozását. Lajos Géza Borsó Nagyatádra Hangos a komiósdi határ: gépek dübörögnek, vontatók verik a port a dűlőkben. Több mint tíz napja tart a zöldborsó betakarítása. A fejtőgépből kikerült szemeket a Nagyatádi Konzervgyárnak szállítják. A szárból és héjból silót készítenek. A bonsó szára és maghéja magas fehérjetartalma miatt jó takarmány az állatoknak, így nem kell siló- kukoricát sem vetni. A betakar! fással a jövő hónap közepére végeznek. Az előzetes számítások szerint a zöldborsótermesztés négymillió forint jövedelmet jelent a termelőszövetkezetnek. A' M Nem játékszer! z ember valóban nem az. Akkor sem, ha fiatal: A munkához való jogot az alkotmány biztosítja; nem véletlen, hogy. ezenkívül törvénykönyv és sok más rendelet szabályozza az emberek munkaviszonyát. Baj van, ha ezeket nem ismerik, és meg nagyobb, ha nem, vagy rosszul alkalmazzák. Mai témám — remélem — egyedi eset. Nem is fogtam volna tollat, ha csak a két lány munkaviszonyáról lenne szó. Csakhogy mélyebb összefüggések bujkálnák a munkaügyi vita mögött: hibát hibára halmoznak Gamáson. Megindult egy szinte feltartóztathatatlan pletykahadjárat is, és ez fertőzi a falu levegőjét. Tanulságos eset. Takarékszövetkezet. Feszült a légkör, az idegek felbor- zolódtak két lány munkája, illetve egy helytelen intézkedés- sorozat nyomán. Nem is olyan kuszák a szálak; mint ahogy gondoltam. De hiába szólt az ügyvezető, hogy megállj!; hiába adott tanácsot a jogász. Egy testület — nevezetesen az igazgatóság — teljesen félreértelmezve jogkörét (és később a pártra hivatkozva) játékszernek tekintett egy embert. A történet tavaly kezdődött. Az igazgatóság pénztárosnak alkalmazta Fábos Gyöngyi gamási kislányt. Szóban közölték vele. hogy ezt az állást csak érettségizett töltheti be, de ezt »elfelejtették* beírni a munkaszerződésbe. Gyöngyi azonban tudott róla, hiszen szeptemberben megkezdte tanulmányait a fonyódi gimnáziumban. Hétfőnként elutazott, s az első félévben vizsgakötelezettségének is eleget tett. Azután - lanyhult az iram*. oka volt rá. De úgy maradt ki az iskolából, hogy nem kért halasztást, s főnökével sem közölte, hogy családi gondjai vannak. Édesanyja beteg, két nővére Babodra jár dolgozni: őrá szakadt az ápolás, a háztartás gondja. Paksi Lajosné ügyvezető elnök említette, hogy baj lesz. érettségi nélkül nem maradhat itt sokáig. Gyöngyi megijedt. Alig egyévi munka után felmondott. »Kérem, hogy 1975. április .10- ával munkaviszonyomat megszüntetni szíveskedjék. Más, számomra előnyösebb munkahelyen kívánok elhelyezkedni* Fekete József, a takarékszövetkezet igazgatósági elnöke elfogadta a felmondást; új munkaerő után nézett. Az ügyvezető kórházban volt akkor, amikor jelentkezett nála egy ugyancsak gamási kislány, aki addig a balatonboglári áfész-nál dolgozott. Kapóra jött a lehetőség, hiszen férjhez akar menni Gamásra. Jobb, ha együtt lehet a családjával. Kovács Rózsának érettségije is van, tehát ez sem lehet akadály. Fekete József április 22-én kikérte a kislányt az áfész-töl. Közölte, hogy pénztárosi munkakörben akarja alkalmazni, alapbérét 1600 forintban állapítja meg. Az áfész nem válaszolt. Rózsával azonban közölték, hogy nem engedik. így nem. Ha felmond, az más. Rózsa tanácsot kért Fekete Józseftől. »Mondjon föl, hátránya nem lesz.* A takarékszövetkezetnek szüksége van rá. Kovács Rózsa felmondott. S amikor lejárt a felmondási idő. munkára jelentkezett a takarékszövetkezetnéli Fekete azonban nem fogadta el a munkakönyvét. Közben ugyanis érdekes dolgok történtek. Fábos Gyöngyi járt a tanáesházán. Bérdi József tanácselnöknek elmondta, hogy fölmondott, elmegy, állást is nézett magának. Az elnök azt tanácsolta: vonja vissza gyorsan a felmondását, majd ők segítenek. »Ha nem biztatnak, nem vontam volna vissza.-< De biztatták. így született meg a papír április 23-én: »A tíz nappal korábbi felmondásomat visszavonom. Nem akarok munkahelyet változtatni. Családi körülményeim olyanok, hogy lakóhelyemen kell maradnom. Kérem, hogy felmondásomat tekintsék tárgytalannak*. }st tessék jól figyelni! A felmondást az igazgatósági elnök — szóban — fogadta el. A visszavonást az ügyvezető elnök — írásban — nem fogadta el. Hiszen új dolgozót alkalmaznak, fölbiztatták, megállapodtak vele — az ő távoliélében —. nem lehelik ezt vele. Az igazgatóságnak — élükön Fekete Józseffel — azonban más volt a véleménye. Paksi Lajosné, az ügyvezető elnök érezte, hogy törvénytelen intézkedés készül, ezért — engedély nélkül! — a MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkárságához fordult tanácsért. Dr. Bánk József jogtanácsos a helyszínen és írásban is közölte a véleményét: most már Kovács Rózsát kell alkalmazniuk, hiszen felbiztatták, kikérték, felmondott, megállapodtak vele. »A takarékszövetkezet anyagi felelősséggel tartozik azért, hogy Kovács Rózsát alkalmazza*. Nem lehet dobálózni az emberekkel. Ha Kovács Rózsa bírósághoz fordulna, kártérítésre köteleznék a szövetkezetei. Az igazgatóság értesült erről. Dehát »ő* egy testület! Más a véleménye. Fábos Gyöngyi a munkahelyén maradt. Kovács Rózsa meg a szüleinél. Nem dolgozik. Az igazgatóság »humánusnak« mutatta magát. Közbenjárt, hogy Rózsát vegyék vissza eredeti munkahelyére. Meg is tennék. De ki menne vissza ezek után? Kovács Rózsa kapott egy ugyancsak elgondolkoztató levelet Fekete Józseftől. Ebben érvek nélkül, másokra hivatkozva, igen átlátszó módon tanácsolja el új jelöltjét. Idézek belőle: »1975. április 22-én takarékszövetkezetünk önt kikérte a balatonboglári áfész-töl azzal, hogy pénztárosi minőségben alkalmazza. Közben a helybeli tanácsi és pártvezetőségi szervek utasítására kénytelenek voltunk!!) Fábos Gyöngyit tovább alkalmazni, szociális szempontokra való tekintettel... Hangsúlyozzuk, hogy ezen'intézkedésünkre a helyi, és szerintük a járási pártszervek utasítására is(!) kimondottan a régi pénztáros szociális helyzete miatt volt szükség.* Itt tartunk. A párt sohasem utasít arra, hogy ki legyen a pénztáros a takarékszövetkezetben. Honnan a bátorság, hogy érvek nélkül, olyan szervekre hivatkozással intézkedjenek munkaügyi kérdésekben, amelyekről az nem is tudhat. Húsz évvel ezelőtt még »divatos* volt az ilyesmi, akkor sem megengedett. Tisztelt igazgatósági elnök úr! A pecsét sem hitelesítheti az ön módszerét és elméletét! A retorzió ezután következett. Fábos Gyöngyi dolgozik, Kovács Rózsa nem. De ha nem szólunk közbe, akkor Paksi Lajosné ügyvezető sem sokáig. Az igazgatóság ugyanis »tetemre hívta* azért, mert jogi tanácsot kért. Az igazgatósági ülés jegyzőkönyvében ilyeneket olvastam: »Paksi Lajosné az igazgatóság határozata ellen levélben tiltakozott.* »Az igazgatósági elnök tilalma ellenére bement Kaposvárra, és taná- 1 csót kért a MÉSZÖV-nél.* »Paksiné merev, makacs; kedvezőtlenül hat a takarékszövetkezet dolgozóira.* »Gyanakvó, bizalmatlan légkört teremtett.* »Összeférhetetlen és békétlen.* »Nem lehel eltűrni, hogy a helyest!) testületi döntéssel szemben egy ember téves akarata érvényesüljön.* »Le kell törni a Paksiné szarvát.* »Fegyelmi elé kell állítani.* Amikor Fekete Józseffel a törvényről beszélgettem, azt mondta: »A törvény alól is van kivétel. Vannak okok, amelyek a törvényt egy kis időre felfüggeszthetik.* Nem vagyok hajlandó bizonyítani ennek az élettől elszakadt álláspontnak az ellenkezőjét. Meghökkentő, hogy milyen »öntörvényű* álláspont uralkodott el Gamáson. »Ha Paksiné nem különc- köd'k. az ügy már régen nyugvópontra jutott volna.* őzben levelek érkeztek az igazgatósághoz. Megkérdeztem mindkét szerzőt. Fábos Gyöngyit és Sárosdi Lász- lónét is: megbeszélték, hogy írnak, hogy vádolják az ügyvezetőt, Paksi Lajosnét. Kérdeztem: volt-e előtte bajuk vele? »Soha, semmi.* Egybehangzó válasz. Csak azóta szabadult el a pokol, amióta Gyöngyi fölmondoti... ■ Tanulságok? A törvény Gamáson is törvény. A Kiskirá- lyoskodás Gamáson sem »engedélyezett*. A pártszervezet fontos feladata a káderpolitika. Előrelátóan — és sohasem utólag. Csakhogy a vezetőket kell minősíteniük, s nem a pénztárosokat. A meggondolatlanság — mint Fábos Gyöngyié — nem lehet útmutató. S az ember nem játékszer akkor sem. ha Kovács Rózsának, és akkor sem, ha Paksi Lajosnénak hívják. Jávori Béla K
