Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-18 / 141. szám

Vasi) cíon elvinek készülnek Siófokon Együttműködési megállapo­dást kötött az Építéstudomá­nyi Intézet és a Somogy me­gyei Állami Építőipari Válla­lat. A szerződés alapjáéi a sió­foki poligon üzemben gyártják és a vállalat értékesíti .azo­kat a vasbeton elemeket, me­lyeket a könnyűszerkezetes építési módnál használnak fel. A tudományos intézet a kísér­letek egy részét is a siófoki üzemben végezte el, s a szak­emberek jelentős gyártási ta­pasztalatra tettek szert ez idő alatt. 1 E vasbeton termékek gyár­tási és forgalmazási jogát a tudományos intézet átadta a Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalatnak, és azt is vállalta, hogy az új termékek megismertetése érdekében szé­les körű műszaki propagandát fejt ki. Ezenkívül közreműkö­dik a szerkezeti elemek to­vábbfejlesztésében, és a vas­beton "elemek felhasználásával készülő épületek tervezésében is segítséget ad. A megállapodás után több építtető jelentkezett a válla­latnál: azt tudakolta, hogy miként kaphatna gyorsan ezekből az elemekből. Ajánla­tot is kapott a vállalat arra, hogy az új vasbeton elemek felhasználásával vállalja az üdülők generálkivitelezését. Vizsga előtt a Most még hallgatók kérdeztek tanulással [ Mezőgép Vállalat mernyei a kapós- i gyáregységének üzemfenn- í tartási vezetője, január óta I párttitkár, s ezért örül, hogy Egy hete egyéni töltik a napjaikat vári pártiskola hallgatói. Teg­nap délután azonban benépe­sedett a nagyterem, megváló- i elvégezheti az öthónapos tan sült egy hasznos elképzelés: j folyamot, konzultáció, közvetlen esz- I — Ma mit tanult? meesere a megyei pártbizott­ság titkárával. A négy osz­tályban előre megfogalmaz­ták a kérdéseket, és írásban elküldték — az Oktatási Igaz­gatóság közvetítésével — a megyei . pártbizottságra. Sok fiatal, nő és fizikai munkás tanult a pártiskolán; igényel­ték a személyes találkozást, a tananyag kiegészítését. S mi­vel a vizsgák ma délután kezdődnek és holnap feje­ződnek be. sok olyan téma került a cédulákra, amelyek összejüggnek a tanultakkal. Figyeltem a hallgatókat. Kéznél volt a spirálfüzet, az írószerszám, sokan még a vizsgakérdéseket is kitették az asztalra, s úgy hallgatták Honfi Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárának a válaszadásait. Nehéz lenne olyat mondani, ami kimaradt a két és fél órás konzultáció­ból. A megye gazdasági, tár­sadalmi, művelődési, egész­ségügyi helyzete, a pártpoli­tika kérdései épp úgy szóba kerültek, mint Kaposvár és Siófok nagy tömegeket érdek­lő várospolitikai problémái. A .szünetben és a konzultá­ció után több hallgatóval be — A kongresszusi anyagot tanulmányoztam. Azért fon­tos, mert minden témához kapcsolnunk kell. erre külön felhívták a figyelmünket. — Mit ad a mostani kon­zultáció? ■ — Választ kapunk a kér­déseinkre, közelebb kerülünk egymáshoz. Más ez, mintha elolvasnám az újságban, j Egyébként a tanfolyam I ugyanilyen hasznos volt. A j régi párttitkárok is sok ta- j pasztalatot átadtak. A legtöbb hallgató a tan- j év megkezdődése óta került új párttisztségbe, az egyéves pártiskolások közül. Tóth Ilo­na, a Kaposvári Húskombi­nát munkása például a me­gyei pártbizottság tagja lett. Az üzemben a pártépítési munkabizottságban tevé­kenykedik. ö így beszélt az egy év hasznáról: — Tájékozottabb lettem, fölkeltette az iskola az érdek­lődésemét a kül- és belpoli­tikai események mélyebb megismerése iránt. Sulyok Béla, a Siófoki Kő­olajvezeték-építő Vállalat au­tószerelője több tisztséggel dicsekedhet. Tagja lett az rosi pártbizottságnak, mo6l legutóbb szakszervezeti mü- helybizottsági titkárnak vá­lasztották meg. — Olyan hirtelen jött, hogy magam is meglepődtem — mondja a szimpatikus, szőke fiatalember. A filozófia volt a kedven­ce, a tudományos szocializ­mus, a munkásmozgalom pe­dig azért, mert mindig sze­rette a történelmet. Legjob­ban azonban a vezetéselmélet érdekelte, különösképpen a gyakorlati része. Az egyik aktív kérdező volt, tőle szár­mazott a Siófokra vonatkozó kérdések többsége. Éppen azért tartotta hasznosnak a konzultációt, mert a válaszok az otthoni munkáját meg­könnyítik. — S a vizsgán? — Föltétlenül kamatozta­tom a hallottakat. Nem volt sok adat, azok azonban jól jöttek... Én az első vizsgá­zók között vagyok. szélgettem. Vonyó Gyula, a l üzemi pártbizottságnak, a vá­Az öregekért és a fiatalokért Nem könnyű a termelőszö­vetkezetek vezetőinek felada­ta, amikor dönteni kell a szo­ciális-kulturális alap sorsá­ról. Különösen ott nagy a gond, ahol sok az idős em­ber és vannak szépen fiata­lok is. Igényeik, kívánságaik különböznek. Emellett renge­teg más tennivaló is van: könnyíteni a nagycsaládosok meg a fiatal házasok hely­zetén, segíteni a családalapí­tást, javítani a munkafelté­teleket. Hogyan oldják meg ezeket, erről beszélgettem Molnár Gergellyel, a csurgói Zrínyi Tsz pártvezetőségének tit­kárával. Ajándék a gyermekeknek —• Termelőszövetkezetünk­nél hat alapszervezetben nyolcvanhat kommunista van. Harmadik esztendeje, hogy az alapszervezetek taggyűlé­seken, vezetőségi üléseken — a tsz pártvezetősége is leg­alább évente egyszer — ta­nácskoznak a szociális-kultu­rális feladatokról. Az itt el­hangzó javaslatok, a szövet­kezet nőbizottságának javas­latai alapján igyekszünk e munkákat úgy végezni, hogy az öregek és a fiatalok ér­dekét is megfelelően szolgál­juk a rendelkezésünkre álló anyagi eszközökkel. Az első szervezett intézkedésünk az volt, hogy 1973 karácsonyán ajándékot adtunk a dolgozó tsz-tagok gyermekeinek. ' Az­óta pedig arra törekszünk, hogy minden évben előre lépjünk — mondja Molnár Gergely. A karácsonyi ajándék a gyermekeknek .rendszeres. Tavaly például 5000 forintot használtak erre a célra. A múlt évben először a három­vagy ennél több gyermekes családoknak iskolakezdéskor segélyt adtak a tanszervásár­lásra. Ezt ezután is megte­szik. Évente megtartják az öregek napját, ahol köszön­ik és megvendégelik az idős embereket. A nemzetközi nő­napon apró ajándékokkal kedveskedtek a termelőszövet­kezet asszonyainak, leányai­nak. t Egy óra munkakedvezmény — üzemi ebed A nőpolitikái határozat szellemében született az az 1 intézkedés, hogy egy óra . ra szóló eredményeket sorol- munkakedvezményt adnak a ni, szavai, meg a Zrínyi Tsz- kisgyermekes anyáknak. Sok J ben a tagok, az öregek és a az idős ember, aki a földjét J fiatalok érdekében tett intéz- , megművelni már képtelen, J kedések bizonyítják: fontos J ezek részére — kívánságuk • feladatuknak tekintik a szö- szerint — vagy terményt, [ vetkezet vezetői, hogy szociá­vagy pedig pénzt biztosíta­nak a háztáji ellenében. Ko­rábban kevesen éltek ezzel a lehetőséggel, az idén azonban már valamennyi nyugdíjas, járadékos így kéri a háztájit. Sőt, a dolgozó tagok is ezt kérik, * ha a lehetőségük meglesz — több munkagépre van szükség — akkor ennek a kívánságnak is eleget tesz­nek. Nemrégen megállapodtak a csurgói áfész-szel: naponta 8,50 Ft-ért ebédet főznek a tsz-tagoknak. Az ebédet igénylők 7 forintot fizetnek, annyit, mint a nagyközség ipari üzemeinek munkásai, a többit a tsz téríti. Máris nyolcvanan jelentkeztek. Június 1-től a sertéstelepen, a gépműhelyben, és a köz­ponti irodán dolgozók részé­re bevezették a szabad szom­batot Jövőre folyamatosan a tsz valamennyi dolgozójának biztosítják ezt a kedvezményt. Lakásépítési alapot A Zrínyi Tsz évente 30 000, illetve 15 000 forinttal támo­gatja a nagyközség művelődé­si házának és a tánccsoport­nak a működését, segíti a szentai sportkör tevékenysé­gét — Az ifjúsági parlamenten a fiatalok jogosan bírálták a szövetkezet vezetőit, mert nincs olyan lakásépítési alap, amely segítené a fiatalok csa­ládalapítását. Szeretnénk ezen változtatni, erre azon­ban csak akkor lesz módunk, ha szövetkezetünk megerősö­dik — mondja a pártszerve­zet titkára. A lehetőségeikhez mérten addig is segítenek. Két fia­tal, Péterfai Ferenc és Ba­logh László a tsz-től kapott szolgálati lakást: Három fia­tal részére bontási anyagot adtak — felét ingyen, felét kedvezményes áron — családi ház építéséhez. A homokot a tsz bányájából ugyancsak díjtalanul biztosítják, ked­vezményes áron adják a fa­anyagot, s aki igényli, a tsz műhelyében kedvezményesen meg is munkálják. Ha Molnár Gergely párt- titkár nem tudott is ország­lis intézkedéseik együtt ha­ladjanak a szövetkezet fejlő­désével. 1Sz. L. Peperő Sándor, az istvándi Üj Élet Tsz brigád vezetője, párttitkára. Ahogy mondja,, neki nem volt előképzettsége, i a marxista—leninista esti kö- I zépiskolát sem végezte el, s j így kezdetbeh nagyon nehe- I zen ment a filozófia. Most, az egy év elteltével azonban megjött az önbizalma, s azon gondolkodik, hogy jelentkezik speciális kollégiumra. — Mit szeretne elsőként át­ültetni a pártszervezet gya­korlatába a tanultakból? — Ügy gondolom, hogy emelnünk kell a párirányítás színvonalát, s minél több nőt kell fölvennünk a tagok so­rába. Ez volt az első ilyen kon­zultáció a pártiskolán. A jö­vőben szeretnék rendszeressé tenni. Hortobágyi István tan­székvezető szerint már tanév közben is megszervezik a hallgatók és a megyei pártbi­zottság vezetőinek a találko­zását. Lajos Géza Borsó Nagyatádra Hangos a komiósdi ha­tár: gépek dü­börögnek, von­tatók verik a port a dűlők­ben. Több mint tíz napja tart a zöldborsó be­takarítása. A fejtőgépből kikerült sze­meket a Nagy­atádi Konzerv­gyárnak szál­lítják. A szár­ból és héjból silót készíte­nek. A bonsó szára és mag­héja magas fe­hérjetartalma miatt jó takar­mány az álla­toknak, így nem kell siló- kukoricát sem vetni. A betakar! fással a jövő hónap közepére végeznek. Az előzetes számítások szerint a zöldborsótermesztés négymil­lió forint jövedelmet jelent a termelőszövetkezetnek. A' M Nem játékszer! z ember valóban nem az. Akkor sem, ha fiatal: A mun­kához való jogot az alkotmány biztosítja; nem vélet­len, hogy. ezenkívül törvénykönyv és sok más rende­let szabályozza az emberek munkaviszonyát. Baj van, ha ezeket nem ismerik, és meg nagyobb, ha nem, vagy rosszul alkalmazzák. Mai témám — remélem — egyedi eset. Nem is fogtam volna tollat, ha csak a két lány munkaviszonyáról lenne szó. Csakhogy mélyebb összefüggések bujkálnák a mun­kaügyi vita mögött: hibát hibára halmoznak Gamáson. Meg­indult egy szinte feltartóztathatatlan pletykahadjárat is, és ez fertőzi a falu levegőjét. Tanulságos eset. Takarékszövetkezet. Feszült a légkör, az idegek felbor- zolódtak két lány munkája, illetve egy helytelen intézkedés- sorozat nyomán. Nem is olyan kuszák a szálak; mint ahogy gondoltam. De hiába szólt az ügyvezető, hogy megállj!; hiába adott tanácsot a jogász. Egy testület — nevezetesen az igaz­gatóság — teljesen félreértelmezve jogkörét (és később a pártra hivatkozva) játékszernek tekintett egy embert. A történet tavaly kezdődött. Az igazgatóság pénztárosnak alkalmazta Fábos Gyöngyi gamási kislányt. Szóban közölték vele. hogy ezt az állást csak érettségizett töltheti be, de ezt »elfelejtették* beírni a munkaszerződésbe. Gyöngyi azonban tudott róla, hiszen szeptemberben megkezdte tanulmányait a fonyódi gimnáziumban. Hétfőnként elutazott, s az első fél­évben vizsgakötelezettségének is eleget tett. Azután - lany­hult az iram*. oka volt rá. De úgy maradt ki az iskolából, hogy nem kért halasztást, s főnökével sem közölte, hogy csa­ládi gondjai vannak. Édesanyja beteg, két nővére Babodra jár dolgozni: őrá szakadt az ápolás, a háztartás gondja. Pak­si Lajosné ügyvezető elnök említette, hogy baj lesz. érettségi nélkül nem maradhat itt sokáig. Gyöngyi megijedt. Alig egy­évi munka után felmondott. »Kérem, hogy 1975. április .10- ával munkaviszonyomat megszüntetni szíveskedjék. Más, számomra előnyösebb munkahelyen kívánok elhelyezkedni* Fekete József, a takarékszövetkezet igazgatósági elnöke elfo­gadta a felmondást; új munkaerő után nézett. Az ügyvezető kórházban volt akkor, amikor jelentkezett nála egy ugyan­csak gamási kislány, aki addig a balatonboglári áfész-nál dolgozott. Kapóra jött a lehetőség, hiszen férjhez akar menni Gamásra. Jobb, ha együtt lehet a családjával. Kovács Rózsá­nak érettségije is van, tehát ez sem lehet akadály. Fekete Jó­zsef április 22-én kikérte a kislányt az áfész-töl. Közölte, hogy pénztárosi munkakörben akarja alkalmazni, alapbérét 1600 forintban állapítja meg. Az áfész nem válaszolt. Rózsával azonban közölték, hogy nem engedik. így nem. Ha felmond, az más. Rózsa tanácsot kért Fekete Józseftől. »Mondjon föl, hátránya nem lesz.* A takarékszövetkezetnek szüksége van rá. Kovács Rózsa felmondott. S amikor lejárt a felmondási idő. munkára jelentkezett a takarékszövetkezetnéli Fekete azonban nem fogadta el a munkakönyvét. Közben ugyanis érdekes dolgok történtek. Fábos Gyöngyi járt a tanáesházán. Bérdi József tanács­elnöknek elmondta, hogy fölmondott, elmegy, állást is nézett magának. Az elnök azt tanácsolta: vonja vissza gyorsan a felmondását, majd ők segítenek. »Ha nem biztatnak, nem vontam volna vissza.-< De biztatták. így született meg a papír április 23-én: »A tíz nappal korábbi felmondásomat vissza­vonom. Nem akarok munkahelyet változtatni. Családi körül­ményeim olyanok, hogy lakóhelyemen kell maradnom. Ké­rem, hogy felmondásomat tekintsék tárgytalannak*. }st tessék jól figyelni! A felmondást az igazgatósági elnök — szóban — fogadta el. A visszavonást az ügy­vezető elnök — írásban — nem fogadta el. Hiszen új dolgozót alkalmaznak, fölbiztatták, megállapodtak vele — az ő távoliélében —. nem lehelik ezt vele. Az igazgatóságnak — élükön Fekete Józseffel — azonban más volt a vélemé­nye. Paksi Lajosné, az ügyvezető elnök érezte, hogy tör­vénytelen intézkedés készül, ezért — engedély nélkül! — a MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkárságához fordult tanácsért. Dr. Bánk József jogtanácsos a helyszínen és írásban is közölte a véleményét: most már Kovács Rózsát kell alkalmazniuk, hiszen felbiztatták, kikérték, felmondott, megállapodtak vele. »A takarékszövetkezet anyagi felelősséggel tartozik azért, hogy Kovács Rózsát alkalmazza*. Nem lehet dobálózni az emberekkel. Ha Kovács Rózsa bírósághoz fordulna, kárté­rítésre köteleznék a szövetkezetei. Az igazgatóság értesült erről. Dehát »ő* egy testület! Más a véleménye. Fábos Gyön­gyi a munkahelyén maradt. Kovács Rózsa meg a szüleinél. Nem dolgozik. Az igazgatóság »humánusnak« mutatta ma­gát. Közbenjárt, hogy Rózsát vegyék vissza eredeti munka­helyére. Meg is tennék. De ki menne vissza ezek után? Kovács Rózsa kapott egy ugyancsak elgondolkoztató le­velet Fekete Józseftől. Ebben érvek nélkül, másokra hivat­kozva, igen átlátszó módon tanácsolja el új jelöltjét. Idézek belőle: »1975. április 22-én takarékszövetkezetünk önt ki­kérte a balatonboglári áfész-töl azzal, hogy pénztárosi minő­ségben alkalmazza. Közben a helybeli tanácsi és pártvezető­ségi szervek utasítására kénytelenek voltunk!!) Fábos Gyön­gyit tovább alkalmazni, szociális szempontokra való tekin­tettel... Hangsúlyozzuk, hogy ezen'intézkedésünkre a helyi, és szerintük a járási pártszervek utasítására is(!) kimondot­tan a régi pénztáros szociális helyzete miatt volt szükség.* Itt tartunk. A párt sohasem utasít arra, hogy ki legyen a pénztáros a takarékszövetkezetben. Honnan a bátorság, hogy érvek nélkül, olyan szervekre hivatkozással intézked­jenek munkaügyi kérdésekben, amelyekről az nem is tud­hat. Húsz évvel ezelőtt még »divatos* volt az ilyesmi, akkor sem megengedett. Tisztelt igazgatósági elnök úr! A pecsét sem hitelesítheti az ön módszerét és elméletét! A retorzió ezután következett. Fábos Gyöngyi dolgozik, Kovács Rózsa nem. De ha nem szólunk közbe, akkor Paksi Lajosné ügyvezető sem sokáig. Az igazgatóság ugyanis »te­temre hívta* azért, mert jogi tanácsot kért. Az igazgatósági ülés jegyzőkönyvében ilyeneket olvastam: »Paksi Lajosné az igazgatóság határozata ellen levélben tiltakozott.* »Az igaz­gatósági elnök tilalma ellenére bement Kaposvárra, és taná- 1 csót kért a MÉSZÖV-nél.* »Paksiné merev, makacs; kedve­zőtlenül hat a takarékszövetkezet dolgozóira.* »Gyanakvó, bi­zalmatlan légkört teremtett.* »Összeférhetetlen és békétlen.* »Nem lehel eltűrni, hogy a helyest!) testületi döntéssel szem­ben egy ember téves akarata érvényesüljön.* »Le kell törni a Paksiné szarvát.* »Fegyelmi elé kell állítani.* Amikor Fekete Józseffel a törvényről beszélgettem, azt mondta: »A törvény alól is van kivétel. Vannak okok, ame­lyek a törvényt egy kis időre felfüggeszthetik.* Nem vagyok hajlandó bizonyítani ennek az élettől elszakadt álláspont­nak az ellenkezőjét. Meghökkentő, hogy milyen »öntörvényű* álláspont uralkodott el Gamáson. »Ha Paksiné nem különc- köd'k. az ügy már régen nyugvópontra jutott volna.* őzben levelek érkeztek az igazgatósághoz. Megkérdez­tem mindkét szerzőt. Fábos Gyöngyit és Sárosdi Lász- lónét is: megbeszélték, hogy írnak, hogy vádolják az ügyvezetőt, Paksi Lajosnét. Kérdeztem: volt-e előtte bajuk vele? »Soha, semmi.* Egybehangzó válasz. Csak azóta sza­badult el a pokol, amióta Gyöngyi fölmondoti... ■ Tanulságok? A törvény Gamáson is törvény. A Kiskirá- lyoskodás Gamáson sem »engedélyezett*. A pártszervezet fontos feladata a káderpolitika. Előrelátóan — és sohasem utólag. Csakhogy a vezetőket kell minősíteniük, s nem a pénztárosokat. A meggondolatlanság — mint Fábos Gyöngyié — nem lehet útmutató. S az ember nem játékszer akkor sem. ha Kovács Rózsának, és akkor sem, ha Paksi Lajosnénak hívják. Jávori Béla K

Next

/
Thumbnails
Contents