Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-15 / 139. szám

4 Vizsgálat az élelmiszeriparban A szocialista nevelőtestület címért Négy üzem közegészségügye A Magyar Vöröskereszt Országos Elnökségének köz- ’ egészségügyi munkabizottsága a héten Somogybán tar­totta ülését. A munkabizottság, néhány élelmiszeripari üzemet látogatott meg. A tapasztalatokat összefoglaló pénteki értekezleten részt vett dr. Vidosfalvy Magda, a ' Magyar Vöröskereszt Országos Elnökségének főtitkárhe­lyettese. Dr. Szűcs Endre, a bizottság I elnöke mondotta: — A közegészségügyi mun­kabizottság a környezetvéde­lem, a tisztasági mozgalom, a közegészségügy helyzetével foglalkozik. Somogy megyei rendezvényünk jelentőségét emeli az a körülmény, hogy ez alkalommal nem a Vöröske­reszt tisztasági mozgalmát vizsgáltuk, hanem az élelmi­szer-termeléssel, -feldolgozás­sal kapcsolatos tevékenységbe pillantottunk be. Arról szerez­hettünk közvetlen tapasztala­tokat, hogy milyen munkát vé­geznek a Vöröskereszt szerve­zetei az élelmiszer-termelés elősegítése, az ott dolgozók egészségvédelme és a jobb közegészségügyi körülmények megteremtése érdekében. A munkabizottság tagjai el­látogattak a korszerű kapos­vári kenyérgyárba, a húskom­binátba, a tejipari vállalathoz és a Nagyatádi Konzervgyár­ba. A Magyar Vöröskereszt So­mogy megyei vezetősége ala­pos dokumentummal adott előzetes tájékoztatást a me­gyébe látogató munkabizott­ságnak. Somogybán — rámutattak — az élelmiszeripar, illetve az ipari tevékenység szerkezete változatos. Az ipari tevékeny- I séggel foglalkozó egységek ] üzemeltetői között megtaláljuk a tsz-eket is. Jellemző még, | hogy azoknál az üzemeknél, ahol több telephelyen dolgoz­nak, különbség tapasztalható az anyaüzem és a tőle távo­labbi telepek közegészségügyi viszonyai között. A meglátogatott élelmiszer­üzemekben általánosan ked­vező tapasztalatokat szerez­tek a munkabizottság tagjai. | Üj kenyérgyárunk higiéniájá- ! ról példaszerűen beszéltek. Már az üzemeltetés elején j gondoskodtak azokról a felté­telekről, melyek közegészség- j ügyi szempontból is fontosak. A dolgozóknak csaknem egy- | harmada tagja a Vöröskereszt- 1 nek. Sikeres véradónapot tar- I tottak máris, a KlSZ-szerve- zettel közösen parkosították a j gyár zöld területét. Az új gyárban azt is látják, hogy a korszerűtlen üzemeket föl kell újítani, javítani kell az ott dolgozók munkakörülményeit, s ez nemcsak a termeléssel | függ össze, hanem a közegész- ' ségüggyel is. A Kaposvári Húskombinát- I ban, ahol több mint kétezren dolgoznak s a munkásoknak 1 több mint a fele nő, megfele­lő intézkedésekkel segítik az ifjúságpolitikai, a nőpolitikái határozatok '•megvalósítását, így kedvező a helyzet az üzemegészségügy terén is. Csökkent a balesetek száma, de emelkedett a táppénzes na­poké: ebből az összefüggésből indultak ki a munkabizottság tagjai, amikor azt javasolták, hogy több elsősegélynyújtó tanfolyamot indítsanak az üzemben. A tejipari vállalat elavult épületében korszerű közegész­ségügyi szemlélettel találko­zott a Vöröskeresztes munka- bizottság. Itt a dolgozóknak csaknem húsz százaléka vörös­keresztes. A Nagyatádi Konzervgyár­ban a Vöröskereszt is a biz­tonságos. kulturált termelést segíti. Szervezetük huszonhá­rom éves és négyszázöt tagja van. Dr. Vidosfalvy Magda fel­szólalásában elmondta: nö­velni kell a vöröskeresztes ta­gok számát, s jól képzett ak­tivistákkal segíteni az üzem- egészségügyet. A közegészség- ügy is igényli a Vöröskereszt támogatását. Honfi Istvánná, a megyei Vöröskereszt-szervezet titká­ra jelentősnek ítélte a látoga­tás tapasztalatait — miként dr. Göntér Ferenc is —. és a feladatok közül kiemelte a taglétszám emelését. — A megnövekedett feladatoknak csak több aktivistával felelhe­tünk meg — mondotta. A barcsi zeneiskola vállalása A barcsi zeneiskola vál­lalkozásában a kezdeménye­zés példaszerüségét lehet üd­vözölni. Nemes célt tűzött ma­ga elé a tantestület a tanévet záró kibővített értekezleten. Szeretnék elérni a szocialista nevelőtestület címet. Az ötle­tet a brigádmozgalom adta, az együtt munkálkodó pedagó­gus közösség érez magában annyi felelősséget, elhivatott­ságot, hogy a címért többle­tet kíván nyújtani. A törekvés persze nemcsak a megtisztelő cím megszerzé­sére irányul, a közművelődé­si ügyszeretetei, a zenekultú­rának még jobb ápolásának vágyát érezhetjük a szán­dékban. Azt kívánják a bar­csi zeneiskola lelkes pedagó­gusai, hogy a nagyközségben legyen még inkább honos a I muzsika. A vállalásnak előzményei [ vannak: több éves szívós, tü-, | relmes munka, Bauer Vendel igazgatónak és munkatársai- ! nak tevékenysége, amely biz­tos alapnak látszik arra, : hogy a pécsi főiskola ellenőr- j ző "felülvizsgálata« mellett odaítélhető lesz majd számuk­ra a szocialista cím. 1973 szeptemberében önál- j lósodott az intézmény. ! A tantestület személyi el­látottsága azóta is javult, s a j zenei nevelésnek jó tárgyi | feltételei alakultak ki. A »nyi- I tott« iskola elvét vallva, s 1 megszívlelve a közművelődési párthatározatot, együttmű- ködtek a művelődési házzal. I Igényes programterv ké­szült arra, hogy Imelyek azok a feladatok, amelyek a cím elnyerésének a feltételei, s mit kell elérni az iskolában és iskolán kívül ahhoz, hogy vállalásuk sikerrel járjon. He­lyet kap mindebben az eddi­ginél céltudatosabb, intenzi­vebb világnézeti, politikai is­meretbővítés. s ezzel párhu­zamosan a szakmai felkészü­lés. A tantestület tagjai egyiket sem tekintik magán­ügynek, hanem közös feladat­ként kezelik. Hogy -mi jelent nyilvánva­ló többletet? Csak egy a pél­dák közül. A nevelők vállal­ják a nyári szünet alatt is a korrepetálásokat, hogy a ze­nével barátkozó jifjú növendé­kek tudásszintje, ne csökken­jen a vakáció két hónapja alatt. Igyekeznek a nevelés­ben és a képzésben érvénye­síteni a lehetséges legnagyobb í differenciáltságot, négy tago­zatot hoztak létre a tudás­szint és a tehetség alapján, j Kedvezményes feltételeket biztosítanak a zenetanulás- í ban a nagycsaládok gyevme- | keinek. A szülői munkakö- I zösségből alakult, és abból i kovácsolják össze még jobban | a zenebarátok körét. Az isko- | la kapcsolatot épít ki az üze­mekkel, létrehozzák az óvo- j dában a zenei tagozatot, j együttműködnek az áUalános I iskolával és a középiskolával I is. A nevelők tettrekészen vállalják a többletmunkát, a | község állami, párt- és köz- J művelődési vezetői pedig tá­mogatásúin'ól biztosították az | iskolát: Olyan kezdeményezés a { barcsi, amely hasonló vállccl- I hozásra ösztönözhet más is- ! kólákat is. ‘ T. T. Siófok júniusban Filmjegyzet Madárijesztő Az orvosírók szombathelyi konferencia ja Lion egy kisgyerekkel a karján — az övét a felesége, akit még a szülés előtt elha­gyott, letagadta, azt hazudta, hogy halva jött a világra — a vízeséssel vetekedő szökő­kút medencéjében megőrül. Nem felnőttnek való az a me­sevilág, melyet Max, az út mentén szerzett meleg szívű, de kemény öklű barát csak táplál a nála fiatalabb álmo­dozóban. A gyerekeknek élet­elemük a mese és a valóság ötvözése, nem szenvednek kárt a merész illúzióktól, de a felnőttet megölheti — leg­alábbis jelképesen — ez a kettősség. Sem a két madár­ijesztőn nem segít a nevetés, se másakogi. Ezt a költői témát filmesí- tette meg Jerry Schatzberg, s két évvel ezelőtt megosztott első díjat kapott érte Can- nes-ban. A film szerencsére nem tartozik a divatos »tudathasa­Szerencsére nem voltak ba­bonásak a Munkácsy gimná­zium IV/B osztályának tanu­lói, akik pénteken, tizenhar­madikán érettségiztek. A fo­lyosón a szokásos drukk mellé nem párosult külön izgalom. Egy kislány akadt, aki azt mondta, ö tulajdonképpen félt ettől a naptól, de szerencsére »megálmodta.«, mit húz a ma­gyar tételek közül: Ady fia­talkori költészetét. Ilyen előz­mények után miért féljen et­től a naptól Deli Zsuzsa? — Milyen volt a vizsga? — Tulajdonképpen nem volt nehéz, csak az zavart, hogy mindenki rám figyel — nem szeretem a nyilvánossá­got. — Sokat kérdezgettek a bi­zottság tagjai? — Nem, és nem cikiztek. Nem arra mentek, hogy az emberből azt szedjék ki, amit nem tud. Hagytak beszélni. — Hova készül most, hogy megvan az érettségi? — Gyógyszerészasszisztens leszek. Es akik még az érettségire vártak: Horváth György a ta­nítóképzőbe készül, Orbán Klára a Somogy megyei Álla­mi Építőipari Vállalathoz megy dolgozni, és levelező ta­gozaton tanul tovább. A kereskedelmi. szakközép- iskolában befejeződött az dásos« filmek közé, az ameri­kai rendező nem hódolt be ennek az áramlatnak. Lion és Max rövid ideig tartó barátsá­gával — Lion elmebetegsége vet neki véget egy rövid, de annál változatosabb utazás után — a társadalmi méretű társtalanságnak mutat tükröt Jerry Schatzberg. Olyan ki­váló színészek osztoznak a si­kerből, mint a Maxot játszó Gene Hackman, a Lion szere­pét alakító AI Pacino. A nálunk is bemutatott szí­nes amerikai film, melyet Z sigmond Vilmos ragyogó fényképezése is kiemelkedővé tesz, túl a valóság és a mese­világ ötvözésén, elsősorban az idegen társadalomról nyújtott költőiségével emelkedik az át­lag fölé, de így is érzékelni tudjuk a látottnál sokkal nyersebb világ lélekölő kínzó­kamrájának hűvös nyirkossá­gát... érettségi a nappali tagozaton. Huszonötén végeztek, senki sem bukott meg, az érettségi elnök szerint nagyon jól sike­rült a vizsga. Az igazgató is elégedett. Csupán az aggaszt­ja, hogy a végzősöknek mind­össze hatvan százaléka he­lyezkedik el a szakmában. — Hova megy, aki mégsem lesz kereskedő? — Tovább tanul. Van, aki óvónőnek, más tanárnak je­lentkezett, akad, aki admi­nisztratív munkát végez majd. — Vajon mi az oka ennek? A vállalatok nem igénylik az érettségizett kereskedők mun­káját? — De igen. Csakhogy egy­részt nem biztosítanak olyan kezdő fizetést, amely vonzaná a gyerekeket, másrészt úgy érzik, az egy szakot végzett szakmunkással jobban járnak. Pedig nem így van, hosszabb távon nagy szükség van a tu­dásukra mindenütt. A Munkácsy gimnáziumban kétszázöt tanuló érettségizett az idén. Sokan vettek részt olyan írásbeli vizsgán, amely egyben felvételi is volt vala­milyen felsőoktatási intéz­mény nappali tagozatára. Hogy kinek sikerült, az majd kiderül. Az mindeneset­re biztató, hogy az érettségi »•jól ment«. Péntek délelőtt már három osztály végzett, mindössze ketten ismételnek. S. M. Az ORVOSTÖRTÉNETI Társaság keretében megala­kult az Orvosírók köre, mejy első vidéki összejövetelét Szombathelyen tartotta dr. Hankis János és dr. Szabadfi József főorvosok buzgó szer­vezése mellett. Itt jött össze az ország több tájáról mint­egy negyven orvos. A főváro­son kívül Miskolc, Szeged, Győr, Székesfehérvár, Pécs és Somogy gyógyászatát is kép­viselték, sőt nemzetközivé avatta a varsói lengyel orvos­írók egyesülete elnökének je­lenléte, aki lelkesen szólt ma­gyarországi élményeiről. Az orvosírók megnevezés összefoglaló rövidítése annak a célnak, amelyet ez a kör maga elé tűzött. Az orvosi hivatás teljesítése maximáli­san igénybe veszi az orvosok testi és szellemi képességeit. Felfrissülésre, megújult ener­gia elérésére, az eszményi szép felé törekedik a legtöbb orvos aboan a rövidke idő­ben, amelyet kimerítő mun­kája után juttat neki még a nap 24 órája. Ki-ki hajlama, vágya, tehetsége vagy lehető­sége szerint. Egyik orvos a turisztikában, a másik a ker­tészkedésben vagy a vadá­szatban, sportban találja meg a felüdítő kikapcsolódást. Más orvos olvas vagy kutat- gat, vagy ír akár prózát, akár verset, esetleg emlékeit vetíti Irány a Balaton! Tegnap minden diák fezé­be vehette az évvégi bizonyít­ványt. Jöhet a nyaralás. Mi sem természetesebb, mint irány a »Balcsi«, ahol még jó­kat is lehet fürödni. Az első nyaraló diákok bir­tokukba vették a sátortáboro­kat, az üdülőiket. Az Express balatonföldvári táborába má­ra várják az első hazai csopor­tot, amely egy hetet tölt majd a magyar tenger x partján. A nyaraláshoz pénz kell — mondják azok. akik először munkába állnak, s csali a zseb- j pénzzel indulnak a "Balcsira". Az előrelátóbbak mindjárt a Balaton-parton jelentkeztek munkára. A nem éppen diák­zsebhez mért balatonszemesi Vadvirág kempingben tegnap i két bajai gimnazista lány állt j be portásnak. Ök szerencsét . csináltak ezzel a munkával — I mondták —, a két darab ezres i is meglesz a nyaralás mellett. papírra, vagy élettapasztala­tait közli. Van, aki fest, raj­zol, szobrászkodik, farag vagy zenél. Mi a művészet vala­melyik területén óhajtjuk ezt elérni, s ezért szervezkedünk egymást buzdítva, segítve- Ebből a társadalomnak is haszna származik, mert nem közömbös az, hogy a bejeg embertársához siető, és gyó­gyulást, első segélyt vivő or­vos milyen testi és szellemi állapotban érkezik. A konferencia színhelye az Isis szálló melletti modern, remek zenepalota előadóterme é6 társalgója volt, ahol a be­küldő orvosok képzőművészeti alkotásait — rajzok, festmé­nyek, fafaragások, szobrok — kiállították. Ugyanitt volt a közgyűlés és az író alkotók felolvasása is. Társas kirándulás keretében kerestük föl a lenyűgöző — a történelmi múlton elmélázni kényszerítő — jáki templo­mot. Olyan nagy gonddal res­taurálták, hogy nem látszik meg több mint hétszáz éves élete. Felmentünk a Szent Vid kápolnához is a kúposán ki­emelkedő hegy tetejére, ahon­nan a fél vármegyét be lehet látni. Szerencsém is volt, mert dr. István Lajos főorvc«, kan­didátus szíves kalauzolásával gyönyörködhettem az általa tervezett, világhírű vérkutató és vérellátó intézetben, ami­lyenhez hasonló csak egy van még az országban, a főváros­ban. A kétezer éves múltú vá­ros energikus ritmust mutat a fejlődésben. Utcái, terei tiszták (egyetlen kukát sem láttam kint). Felejthetetlen él­mény volt a tiszteletünkre rendezett hangverseny, melyet a modern zeneiskola művész tanárai adtak az ideális hang- versenyteremmé átalakított és művészien renovált régi zsinagógában, amelyhez szer­vesen hozzáépítették az új ze­neiskola palotáját. Szombat­hely egyik büszkesége ezl SOMOGYOT három orvos képviselte. Dr. Czinkotay Fri­gyes festményei közül állított ki, e sorok írója pedig refe­rátumot tartott az előadások keretében. Bennünket — ka- I posiakat — különösen érde­kelt az összejövetelnek azon határozata, amely szerint a legközelebbi vidéki találkozá­sunk színhelye — előrelátha­tólag októberben — Kaposvár lesz. Dr. Balta Pál nyugalmazott körzeti főorvos, fogszakorvos H. B. Érettségi pillanatképek Fotó: Gyertyás László

Next

/
Thumbnails
Contents