Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-14 / 111. szám
A vám- éj pénzügyőrség tájékoztatója Miből mennyit szabad kivinni és behozni? Egyre több az utas a barcsi közúti határátkelőhelyen és az Adriatica nemzetközi gyorsvonaton — ez is figyelmeztet rá, hogy nemsokára ránk köszönt az igazi utazási idény. Dr. Szénié Gyula századostól, a Somogy megyei Vám- és Pénzügyőrség parancsnokától megkérdeztük, milyen rendelkezésekre kell különösen figyelniük a turistáknak. Kezdjük azzal, hogy be lehet csomagolni mindent az útipoggyászba, ami általában az utazáshoz szükséges: ruhaneműt, takarót, sátorlapot, hordozható rádiót, magnetofont, fényképezőgépet, írógépet, gyerekkocsit, ékszert, piperecikkeket és így tovább — természetesen az ésszerűség határain belül. (Az ésszerűséget az utazás célja és időtartama határozza meg.) Örökös gond — talán mert jó étvágyú magyarokról van szó — az élelmiszer kivitele. Meglehetősen szigorú a rendelet, személyenként legföljebb három napra való elemózsiát szabad kivinni az országból. A vám- alkalmazottak nem vehetik figyelembe a hivatkozást a nagyétkűségre, mert a hús- és zsírféleségekből személyenként két kilónál többet tilos becsomagolni, ráadásul a hús- és zsírféleségek fajtánként nem nyomhatnak többet fél kilónál. Ha valaki ügyeskedni próbál, rajtaveszt, mert elveszik az élelmiszert. Az evésen kívül a rfiásik nagy szenvedély a dohányzás és a poharazgatás. Cigarettá- I ból 250 darabnál, borból két | liternél, égetett szeszből egy | liternél többet nem engednek í ki az országból. | A családfők | figyelmébe ajánljuk, hogy al- j koholt és dohányárut tizenhat évnél fiatalabbak nem vihet- i nek ki. Ezer forint értékben lehet j I ajándékot vinni, azonban itt is j \ számolni kell a rendelkezések- í kel, melyek szerint az ajándé- ! kok közül csak egy lehet tar- ! tós fogyasztási cikk, s egyál- j talán írem lehet közöttük ne- j mesfém, bélyeg és muzeális j értékű tárgy. A Magyar Nem- j zeti Bank friss tájékoztatója i szerint tilos ajándékba vinni í hazánkból szalámit, kolbászt, nyers- és füstölt húst, füstölt szalonnát, zsírszalonnát, cukrot, lisztet, zsírt és olajat. A : vám- és pénzügyőrség pa- ' rancsnoka arra is fölhívta a figyelmet, hogy a személyes j használatra kivitt tárgyakat j külföldön sem elajándékozni. j sem eladni nem szabad. . | Akárcsak tavaly, az idén is személyenként legföljebb négyszáz forint vihető ki váltópénzben vagy száz forintnál j nem nagyobb címletű bankje- I gyekben. (Vigyázat, ha egy család utazik, ötszázas címletű bankjegyet akkor sem szabad j kivinni!) Azoknak az államoknak a valutáiból, melyekkel a j Magyar Nemzeti Bank a valu- tak kölcsönös átváltására i megállapodást kötött (például a Szovjetunióval, Eengyelor- j szággal, Csehszlovákiával, az I NDK-val, Bulgáriával és Romániával), személyenként négyszáz forintot meg nem haladó, a többi állam valutáiból kétszáz forintot meg nem haladó összegű valutát engedély nélkül ki szabad vinni az országból az értékhatáron belül. Az egyéni útlevéllel utazók hazafelé négyezer forintos határig vámkedvezményben részesülnek. Már számos félreértés oka volt, hogy több turista a négyezer forintos határt a külföldi vételár forint- áfcszámolásával állapította meg. A négyezer forint azonban a vámáruk belföldi — tehát magyar — értékhatárát jelenti. Ha valaki négyezer forintnál több értéket hoz be. megteheti ezt, amíg el nem éri a nyolcezer forintos belföldi értékhatárt, ekkor azonban már nagyon alaposan ki kell töltenie a vámáru-nyilatkozatot, még mielőtt a vámvizsgálatra kerülne a sor. Akkor, ha a behozott áruk együttes belföldi értéke a nyolcezer forintot meghaladja, az értékkereten felüli áruk vámkezeléséhez devizahatósági engedély szükséges — kivéve, ha a turista nem valamelyik szocialista országból tér haza. Ennek részleteiről és a többi vám- és devizarendelkezésről is készséggel nyújt felvilágosítást a Somogy megyei Vám- és Pénzügyőrség. Még a tapasztalt turistáknak sem fölösleges körülte1'intőén tájékozódniuk az utazás slőtt. P. D. Bemutató előtt Henderson: Diákszerelem Meghívott vendég rendezi Henderson: Diákszerelem című zenés vígjátékát Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban. Szőke István két éve vizsgadarabként ennél a színháznál rendezte Katajev: A műveltség netovábbja című művét. Az eltelt időben bőven volt lehetősége tapasztalat- szerzésre. Kecskeméten dolgozott előbb, jelenleg a budapesti 25. Színházban tevékenykedik. Pályatársai úgy ismerik, mint aki vonzAHí.k a zenés műfajhoz is. Tegnap a délelőtti próbára látogattunk. Nemcsak a közeli, pénteki bemutató okozta, hogy gyorsan pergő próbán vehettünk részt, hanem szembetűnő igyekezettel gyorsítja a húszas évek előadásritmusát a rendező is. — Operett, musical? — Az amerikai zenés műfajnak, a musicalnak a korai előfutára Henderson Diákszerelem című, (nálunk már a húszas évek elején játszott darabja. — Kiket láthatott a Király Színházban a főbb szerepekben az akkori közönség? — Gaál Franciskát, Latabár Árpádot. Azt hiszem, a cím mindent elárult erről a darabról. Azt, i hogy fiatalokról szól, neveze- j tesen bostoni kollégistákról, , s mi történhet velük más a j röpke évek alatt; szerelmesek, I Képünkön: Szőke István a darab szereplőivel megbeszéli a jelenetet. csalódnak, újra szeretnek ... , Réti Erika alakítja — minden A színpadi játékhoz Keserű j fiú szerelme^. Csákányi Esz~ Ilona készített díszletet és jel- j tér és Koltai Róbert játéka áll mezt, színei harsányak, mint a még előtérben. Czakó Klári, fiatalok, akik azért drukkol- i Horváth Zsuzsa, Hunyadkürty nak, hogy a bostoni kollégium | István is fontos szerepet ka- futballcsapata játszhasson. | pott a darabban. Csorba Ist- Ara: a népszerű futballcsatár j ván — a szigorú csillagász ta- sikeres vizsgát tegyen csilla- ! nár — három évre búcsút | gászatból. A sztárt azonban j mond ezzel a szereppel Ka- j nem a vizsgaláz fűti, hanem posvárnak, Budapestre szerző- Connie — Molnár Piroska, dött. játssza — két szeme. Patri- i Bemutató: pénteken, ciába, az intézet szépébe ;— | Horányi Barna A harcmező közepén Álkelés a szovjet és a magyar műszakiak által közösen épített pontonhidon. A néptelen harcmezőn járok. Semmi jele annak, hogy ez a terület rövidesen a tesft'éri hadseregek közös hadgyakorlatának egyik helye lesz. Egy félholdnyi terephor- pasz peremén huzalkötegbe botiok. — Vigyázat! — kiált rám valaki szlovákul. — Felrobban! . A dombhajlat gerincén fej bukkan elő a fű közül a mesterien álcázott fedezékből. Beugróm melléje. Megismerkedünk. A kemény szorításé, magas termetű, göndörszőke fiú Jenda Albrecht harcos. A csehszlovák műszaki katona két-há- rom hektárnyi terület robbantási felelőse. Irigyelem Jendát. Innen, a harcmező közepéről nézheti végig a küzdelmet. Én pedig a többi újságíróval együtt madártávlatból, a kijelölt magaslatról. — Nem maradhatnék én is itt? — kérdezem félig szlovák, félig orosz nyelven. A katona a vállapomra sandít: — Így? Leveszem a zubbon3romat, sapkámat, és az árok aljára dobom. Zöld ingünkben deréktól vállig egyformának látszunk. — Csak aztán meg ne ijedjen! — figyelmeztet Jenda. — Fölöttünk mennek át a cseh- 1 szlovák harckocsik! És itt robbannak... i jönnöm. Mégiscsak jobb lengne ... Késő. Kelepcébe jutottam! A szélrózsa minden irányából | szűnni nem akaró, heves robbanások tűzbokrai zárják el | az utat. NinC$ menekvést — Húzza be a fejét! — kiált rám Jenda. Máris a nyakunkon a támadó rózsaszínűek hadrend- ! je! Néhány méternyire fedezékünk előtt csehszlovák fel- \ ségjelzésű harckocsik buk- i kannak elő a por- és füstgo- j molyag mögül. Jenda megragadja a karomat, és a fedjék aljába [ ránt. Egymásba kapaszkodva, lélegzet-visszafojtva lapulunk. A harckocsi dobhártyarepesztő morajlással csörtet át felettünk. Kődarabokat, földet, port és fojtogató fekete füstöt zúdít ránk. A rózsaszínűek hadrendje tovazúdul felettünk. Lassan felocsúdunk, leverjük egymásról a földet, a port. Megnyugszom. Odafent szakadatlanul köröznek a harci gépek. Északkelet felől, a legtávolabbi dombhajlatok gerincéről porcsíkok ereszkednek alá. — Jönnek a zöldek — állapítja meg Jenda. — Harckocsioszlopok. Most következik az igazi csetepaté! Ezekre a harckocsikra várnak a lesállásokba húzódott rohamlövegek... 1 Csakhogy tőlünk jobbra, jókora területen, egyetlen lö- veg sincs. Azon a résen vi- i szonylag könnyen áttörhetnek j a zöldek. Nyugat felől, az erdő mö- ! gül eddig nem hallott motorzaj köti le a figyelmemet. Hatvan-nyolcvan méternyi I magasságban óriás helikopte- ; rek népes köteléke közeleg. Oldalukon szovjet felségjelzés. Hatalmas motorjaikkal porforgószelet kavarva zúgnak át felettünk. Lejjebb ereszkednek. Mit akarnak? Hirtelen ajtó nyílik a lebegő gépek hasán, és az óriás helikopterek potyogtatni kezdik a harckocsi elleni aknákat. Fercek alatt befejezik a műszaki zár telepítését. I A dombhajlatokról lezúduló i porfolyamból kibontakoznak | a zöldek harckocsijai. Szét- j bontakoznak, s egyre gyorsuló ütemben törnek előre. A j rohamlövegek tüzet nyitnak S rájuk. A harckocsikat támo- : gató vadászbombázók vészjósló vijjogással vetik magu- I kát a rohamlövegekre. Ádáz I bombaverés. A fegyvereknek és a mozgó harci technikának ebben a gigászi összecsapásában, ebben az aeél-motor- robbanóanyag kakofóniában, egyszeriben színre lépnek a 'magyar néphadsereg páncéloSzavait elnyeli a felettünk elzúduló repülőgépek morajlása. Jenda szakavatottan rángatja a különféle színű huzal- kötegeket. A bombaimitációk mennydörgés erejével robbannak körülöttünk. Ezt követi a rakéta- és tüzérségitűz-előké- szítés. — Van gázálarca? — kiált a fülembe Jenda. — Lehet, hogy vegyi csapást kapunk! Megrökönyödve intek nemet. Vegyi csapást? Még csak az hiányzik! Igaz, gyakorlaton vagyunk, mérges gáz nem várható. De a gyakorló vegyi anyag sem éppen kellemes. A szemet, torkot maró, szúrós füst. Könnyelműség volt a harcmező közepére Magyar harckocsizok egy közös hadgyakorlaton, valahol Csehszlovákiában. X A FARAMUCI cím magyarázata: — A asikóssággal próbálkoztam először. Szép volt, nem mondom. De amikor a zsokéság1 nem sikerült; felcsaptam egy öreg mesterhez kútásónak. Most aztán rakodóként dolgozom. Csak a másodállásom a kútásás, igazgatói engedéllyel. Huszonhét év története néhány mondatban. Kosztolányi Dezső örülne, ha hallaná, hiszen — nem szó szerinti idézetként tőle — a kihúzott mondatokkal csak nyer egy írás. Hát még az élő beszéd a szűk szavú megfogalmazástól! Ez a fiatal férfi pedig igencsak megfontolja, mit mond. Szó sincs róla, hogy barátságtalan volna! Barna arcán honos a mosoly is. Lovász István rinyatamáspusztai lakos odalent, a földbe ásott lyukban megszokta az egyedüllétet. Pedig gyerekkorában: — Sokan voltunk testvérek Vásarosbércen, ahol szülétCsikósból lett kútásó tem. Négy éve költöztünk ide, ! színkék, kerek kört lát csak a ' a feleségemmel. Lábodon egy i világból. De ásni kell! Messze lakodalomban ismerkedtünk j még a víz. A csöbör — akko- meg. j ra, mint egy káposztáshordó A hatévi házasság legszebb J — újra és újra megtelik földeredménye: Mariann, Magdi ; del. Az előbb még barna, és Zsuzsika. Három tündérke. | porhanyós földet szállított föl öt-, három- és kétéves. Szösz- i a nagy vödör, most már sár- mötölnek, sivalkodnak, ne- j gásat, majd meg szürkét. Ré- | vetnek, játszanak körülöttünk. ; tegre réteg rakódott valaha. Lovász István a Lábodi Ál- , Hogy milyen réteg, arra a kút- I j lami Gazdaság rakodója. | ásó nem is gondol. Nem gon- j — Palát raktunk, megcsú- j dől semmire, csak a munka- ! i szott a halom, eltörte *a lába- ' jára. ! mat. Azért vagyok itthon. , — Nem fél? Nincs zártsági A másodállás ritka foglal- ■ iszonya? kozás manapság. Ezért vártam — A tömött autóbuszban szakszerű magyarázatot tőle. 1 rosszabbul erezném magamat. Hogyan készül a kút? Íme! j Persze, meleg helyzet adód— Az indítóaknát ássuk meg j hat. Egyszer az egyik réteg először. Egy méteres gyűrűnk j amolyan ingovány volt, elsza- van, így mi öt centivel mé- , kadtak egymástól a gyűrűk, lyebbre fúrunk. Hogy köny- | De egy szerencsére kitartott, nyen csússzon a gyűrű. Ahogy j fennfogta a többit. Akkor egyre lejjebb haladok, úgy j csakugyan nagyokat kellett szaporodnak ,a betongyűrűk. szippantani odafönt a friss ! Aztán egyszer csak egy ég- 1 levegőből... a rakodó Máshol keresettnek tűnik a falvédő szövege, itt valahogy a »helyén van«: Rád bízom az életem, ha te is szeretsz engem! A feleség rémüldözve hallgatja; talán ' csak most szerez az esetről tudomást. — Változik a világ. Ahogy lassan felváltotta a téglával kirakott belsejű kutat a betongyűrűs, úgy szorítják ki ezeket is a törpe vízművek a falvakban .... — Van úgy, hogy egy hónapban öt kutat is ások, máskor egy évben ennyit, összesen húszat csináltam eddig. Engedélye van rá. Ha a gazdaságnak vagy valamelyik termelőszövetkezetnek dolgozik, brigádot állítanak melléje segítségül. Ha gazdának, a rokonság jön össze. Hat-hét ember. — Kell az erő! Kell,, mert ez nem »kisaszszonymunka«. Lovász István százhetvenöt centiméter ma- j gas, kilencven kilós férfi. A : karjai dagadnak az izmoktól. Kilós kezek. De a szeme zöldes-barnán nevet. — Görbekutat én még nem csináltam! - De egy-kettővel már találkoztam. Mert tisztítani is hívtak néhányszor. Van úgy, hogy öt—hét méter után vizet ér. Máskor csak harmincnál bugyok föl az éltető elem. Ez a jó munka, ilyenkor öt—hatszáz forint il- ! ! leti meg . köbméterenként az j egységárgyűjtemény szerint. — Egyszer volt egy negyvennyolc méter mélységű ku- j tam. Alig ért föl a hangom | belőle. Azt csak tisztítani kel- j lett. ŐSZRE — így tervezik — megépül a házuk Kuntelepen, a Vasút utcában. Vízvezetékkel! — De azért ások én oda kutat is. Rajtam nem fog ki a ) vezetéki vízhiány! Leskó László . zott szállító harci járművei. És láthatóvá válik az ember. A harci járművel; oltalmában magyar és csehszlovák katonák rohamoznak gyalogszerrel. Minden tekintet rájuk szegeződik. Hirtelenjében nyilvánvalóvá válik, hogy * nem a félelmetes technikai eszközök, hanem a »harc« poklában küzdő, gondolkodó, okosan, bátran cselekvő katonák a főszereplők. Azok, akik az imént kiszálltak a harci járműveikből, és azok a »láthatatlanok« is. akik az acélszörnyek százait, ezreit uralják, irányítják, és biztos kézzel győzelemre vezérlik. Azok, akik összefogott erővel oltalmazzák testvéri országaink népeinek békéjét, biztonságát. A »harc« égen és földön, a szélrózsa minden irányában, egyre hatalmasabb erővel tombol. Bertalan István Béla
