Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-11 / 109. szám

BRIGÁDOK TARTALÉKAI 'fontos a távok növelése A «egyedik ötéves terv I romcsőgyárban például majd sikere« befejezése egyúttal a következő tervidőszak meg­alapozását is jelenti. A párt XL kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére indított sző­ném 18 százalékos tüzelőolaj - és 12 százalékos földgázmeg­takarítást értek el. A Volán 13. sz. Vállalat Kék Balaton szo­cialista brigádja pedig két szá­zalékkal csökkentette ciaiista munkaverseny részve- , ^zOGg|'íelhaSZnáláSt­A verseny első szakaszának lezárása után munkájáért 27 somogyi vállalat nyerte el a kiváló címet, nyolc pedig mi­niszteri dicséretben részesült. Ötvenkét szocialista brigád pá vói jelentős szerepet vállaltak abban is, hogy a mostani terv­időszak utolsó évének célkitű­zéséi megvalósuljanak. A verseny első szakasza le­zárult. mérhető eredményeit Klenorics Imre, a Szakszer­vezetek Somogy megyei Taná- ' csórtak vezető titkára a szocia- j lista brigádvezetők pénteki i találkozóján értékelte. — F. versenynek azonban — hang- ! A Vállalatnál több mint egymillió forint értékű anyagmegtakarítást értek el; a Nagyatádi Cérnagyárban az az lyázott s tizennyolc kapta meg a kongresszusi oklevelet. A vállalatok vezetőire vár a feladat, hogy a verseny má­sodik szakaszában csak olyan vállalásokat támogassanak, energiatakarékosság 1.7 millió ] amelyeknek teljesítéséhez forintot jelent. Somogybán j összesen 70 millió forintot tesz ki az az összeg, amelyet a verseny során eddig megtaka­rítottak. A vállalati szervezési intéz­kedések és a brigádok törek­súlyozta hozzászólásában Bogó | vései a határidő-csökkentések László, a megyei pártbizottság I ócu Is mutatnak már kezdeti titkára — vannak számokban 1 eredményeket. Érdemes utalni ki nem fejezhető eredményei 1 arra, hogy határidő előtt Ké­is: a szocialista brigádok em­bert formáló ereje nemcsak e közösségek tagjaira, hanem a környezetükre is hatással van. Ennek sok apró jelével lehet találkozni. A szocialista em­bertípus kialakításában ezután is nagy feladat vár a brigá­dokra. A kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny első sza-i kaszában fokozódott a brigá­dok aktivitása, kezdeményező­készsége. Javult a tartalmi munkájuk, tovább nőtt a szo­cialista címért dogozó közös­ségek száma. Tevékenységük mérhető eredménye, hogy gaz­daságosabb lett a vállalatok, szövetkezetek termelése. ja­vult a hatékanvság. A Volán 13. sz. Vállalatnál például >az egy dolgozóra jutó tiszta jöve­delem 1974-ben 18 százalékkal volt magasabb, mint egy év­vel korábban. Az állami gaz­daságok például 10,5 millió fo- I mi rint értékű eredménynöveke- ! uni dést vállaltak s mintegy 25 millió forintot értek el. A Ka­posvári Elektroncsőgyár a nyereségtervét 60 százalékkal túlteljesítette. Népgazdaságunk változó vi­lággazdasági körülmények kö­zött dolgozik. A termelés gaz­daságosságának egyik feltétele az anyaggal és energiával való szült el a kaposvári kenyér gyár és a Kalinyin városrész 132 lakása. A Mosonmagyar­óvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyárában a fölaján­feltáteleket biztosítani tudják. Szolgálja a verseny ezután is az ésszerű anyag- és energia­takarékosságot, a termelékeny­ség emelését, a minőség javí­tását. A párt XI. kongresszu­sának határozata világosan megfogalmazta a feladatokat. Az anyaggal és az eszközzel, valamint az emberi munkával való ésszerű takarékosság ré­sze a brigádok új vállalásának a verseny második szakaszá­ban is, Klenovics Imre így fo­galmazott a találkozón: »Azt kérjük a brigódvcze tőktől. lások teljesítésével jelentősen J hogy munkájukkal segítsék a nőtt a termelékenység és meg­takarítottak nyolcezer norma órát. Több vállalás a termé­kek minőségének javítását cé­lozta. A munkaversenynek ez a vonása azonban még nem mondható általánosnak. Több helyen — mint például a Nagyatádi Konzervgyárban, a csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezetben — eredményes lé­péseket tettek a Dolgozz hi­bátlanul! munkarendszer beve ­zetésére. A kongresszusi és a felsza­badulási munkaverseny ered­ményességét sok más területen j megyei Tanácsa a nagy tarta- is mérni lehet: több társadul- . lékokkal rendelkező újitómoz­vállalati elképzelések végre­hajtását, keressék a takaréko­sabb, ésszerűbb munkavégzés lehetőségeit. A brigádokkal együtt következetesen harcol­janak mindenféle pazarlás megszüntetéséért.« A feladatok közül kiemelke­dik a gazdaságosabb, korsze­rűbb termékszerkezet kialakí­tására való törekvés, a beru­házás javítása. Javaslatként hangzott el, hogy egy-egy fon­tosabb beruházás megvalósí­tására kössenek szocialista szerződést a beruházási folya­mat részvevői. Fontosnak tart­ja a Szakszervezetek Somogy munkát végeztek a brigá­dok a gyermekintézményekért, a fejlesztésekért és a munka- körülmények javításáért, A fiatalok társadalmi munkájá­nak eredményeként — mint Szenes Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára mondta felszólalásában — hét­százezer forint gyűlt össze. Jellemzője a versenynek, hogv a munkások mellett a ésszerű takarékosság. Sok jó j gazdasági és a műszaki dol­elgondolás éppen a brigádok­ban született meg. Megvalósí­gozók is bekapcsolódtak: jó­val több már a komplex bri­tásukban is jelentős részük j gád s mintegy 30 százalékkal van e közösségeknek. Az elekt- 1 emelkedett az újítások száma. gálom továbbfejlesztését is. A | vállalkozókedv fokozásához természetesen szükséges az is, hogy az újítási feladattervek pontosan fogalmazzák meg a vállalati célokat. A brigádok aktivitásának i további növelésével, a vállalat ! vezetőinek segítségével lehet elérni, hogy a negyedik ötéves terv. célkitűzéseinek valóra váltásában még nagyobb sze­repet vállaljanak ezek a kö­zösségek. I>r. K. I. A balatoni „csata” előtt A kereskedőkről, a kereskedelemről és a felkészülésről HATEZREN VANNAK a megyében a kereskedők. A pultok mögött állnak, a gon­dolák között sétálnak, kenye­ret vágnak és az -alaposan megnézett kardigánokat hajto­gatják össze ismét. Télen ne­kik is és nekünk, vásárlóknak is könnyebb. A nyári hóna­pokban, amikor a Balaton ha­talmas vendégserege ugrás­szerűen megnöveli a megye ke­reskedelmi forgalmát, felbo­rulnak a megszokott képletek; közismerten udvarias és jól képzett eladók törülgetik tü­relmetlenül a homlokukat a kimerítő hőségben. Az egyik kiskereskedelmi vállalat igazgatója azt mond­ta: külön kis vállalatot kell fölépítenünk a tavaszi hóna­pokban, frissen rend behozott boltokkal, a Balaton partjára néhány hónapra kiküldött dol­gozókkal, szállítóeszközökkel, a partnerekkel szembeni új magatartással, hogy aztán mindezt szeptemberben le­bontsák és minden a régi me­derbe kerüljön. Csakhogy azt sem könnyű már Somogy megyében eldön­teni, hogy milyen a »régi me­der«, azaz a kereskedelem megszokott ritmusa. A megyei tanács illetékesei elmondták, hogy már a múlt év őszén — és minden év őszén — elkez­dődött a felkészülés a követ­kező szezonra. A boltok be­zárása után sem lehét azt mondani: no, vége van! Utána jönnek még a leltárok, az el­számolások és a takarítás, és csak hetek múlva fejeződik be a kereskedelemnek a bala­toni nyár. Az egyik élelmiszerboltban történt: az igazgató megtömte egyik vásárlónak a zsebét, az­tán a pénztárhoz küldte. Csak a kenyeret fizete ki a vevő, az «-eldugott« árukkal simán kisétált. Felelősségrevonás kö­dig védekeztek. Két műszak­ban dolgoznak, most kell a szabadságokat kivenni, önki­szolgáló a bolt, nem lehetnek ott minden vevő sarkáoan. Nekik is igazuk van; naponta több ezer ember lép be és ki a bolt ajtaján. — Csakhogy — mondta az igazgató. — a társadalmi tulajdon védelme mindenkinek kötelessége, és ez a hatalmas forgalomban fokozott figyelmet követel. Neki is igaza van. A vevők pedig jönnek-mennek, a bolt­ban dolgozók izzadnak, vagy megbetegszik egyik-másik, és megint kevesebben vannak . . mindent a nagy- és a kiske­reskedelem. A »ha« és a »re­méljük« gyakori szavak egy- egy ilyen értekezleten. Ha a ; partner ad gépkocsit, és re­méljük az időjárás kedvező j lesz, akkor a szükséges meny- j nyiséget szállítjuk ebből vagy I abból. . . Természetesen a ! megyei tanács nem hagyja j magára a gondokkal küszkö- ; dőket. Segítséget, tehát a ne­héz helyzetben operatív intéz- , kedést — például gépkocsik átcsoportosítását — azonban j csak a legvégső esetre tud ígérni. Ilyen pedig nagyon i könyen bekövetkezhet a *16 partján, gondoljunk csak ar- ! ra, ha négy-öt napos rossz idő Megválasztották a mühelybizottságokat Befejeződött a műhely- és | osztálybizottsagok választása a megyében az Építők Szakszer- 1 vezetőnek területén. Dr. Fonal János, a megyei bizottság tit­kára szerkesztőségünk kérésé- , re összefoglalta a választás ta­pasztalatait. — Most sokkal több műhely- | — Több mint hét és fél ezer j tén milyen sok a tennivaló. Ez tagot számlál szakszervezetünk a mi szakszervezetünkről is ei- a megyében. A tagok kilenc- mondható. Érdekes ö;szeha­venöt százaléka a műhelyül - zoltságokhoz tartozik. Azt hi1 szem. hogy ez is bizonyítja, milyen nagy a jelentőségük. — Az úi.jáválasztás Jó a lkai ­bizotlságot választottak a szak­szervezeti tagok, mint négy óv ve! ezelőtt. Mi az oka ennek a vált ozásnak? A választás előtt, ötvenhá­rom műhely- es osztálybizott­ság tevékenykedett, most pe­dig hatvanat választottak. A növekedés oka, hogy a válla­latoknál bevezetett átszervezés miatt változtatni kellett a szakszervezeti fölépítésen i.s. Példának említhetném a So­mogy megyei Állami Építőipa­ri Vállalatot, a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatot: ugyanis új főépítés­vezetőségeket alakítottak ki, központi telpeket adtak át. Az új szervezés, a létszám szük­ségessé tette, hogy legyen meg­felelő partnerük a gazdasági vezetőiknek. Azelőtt elsősorban főbizalmiak tevékenykedtek ezen a területen, ez azonban már nem felelt meg a követel­ményeknek. A szakszervezeti tagok is igényelték, hogy olyan testület tevékenykedjen, amély képes a dolgozók érdekeit ma­gasabb színvonalon képviselni. Elmondhatom, hogy elsősorban a kollektív testületi döntés igé- ej^en a témában, nye indokolta, hogy a főbizal­miak helyett műhelybizottsá­gok tevékenykedjenek. — Mennyi szakszervezeti taq mat adott arra, hogy a szak­szervezeti tagok összegezzék, a négv év tapasztalatait. Milyen fő témák hangzottak c! a gyű­léseken? sonlítást tehetünk, amikor azt nézzük meg. hogy mit tettünk a munkaverseny megszervezé­séért. a munkakörülmények ja­vításáért és mit a szakszerve­zeti tagok nevelésért. Rögtön kiütközik az elmaradás az utóbbi területen. —-rfSzóvá tették e/t zervezeti tagok? — Személyes tapasztalataim i alapján elmondhatom, hogy szépen fejlődött a műhelybi- j zottságok tevékenysége. Min­denképpen kiemelném. hogy élni tudtak a jog- és hatáskö­rükkel. Itt azonban elmenda | nám, hogy még tapasztalható bizonyos bátortalanság a jo­gok gyakorlásában egyes terü­leten, sőt olykor még a hozzá­értés is hiányzik. A szakszer­vezeti tagok pontosan tudják és érzik, milyen fontos a sze­repük ezeknek a bizottságok­nak, hiszen egyetértési joguk van a bérek felosztásában, az­tán van javaslattevő, ellenőr­ző jogkörük is. amikor a dol­gozók élet- és munkakörül me­nyeiről. szociális helyzetéről, a munkavédelemről van szó. — Természetesen ... Per­sze ismerni kell az ipar sajá­tosságait is. nálunk sokkal ne­hezebb ez a tevékenység, mint egy telepített üzemben. Elég. ha egy adatot hozok fel: ná­lunk a munkások kilencven százalékát utaztatják. Ennek ellenére szép eredm én vekről is beszámolhatunk. például a szakszervezeti politikai oktatá­son részt vesz a tagok huszon­öt százaléka. — TTorrv:)n állták meg hé­jai voltak azok. akik eddig is tag- műliely bizottsá­— Ha valaki csak a számo­kat nézi, akkor azt mondja, na , , , , . . . . 1 egvharmada kicserélődött a Egyre fontosabb e szinteken is | műhelybizottságok tagjainak. a jogszabályalkotási jog. mi­vel a kollektív szerződés, a munkavédelmi szabályzat ki­hat az építőipari szakszerve­zeti tagok életére. Nagyra ér­tékeljük, hogy a műhelybizott- ságok összegyűjtik és továb­bítják a munkások véleményét — Tapasztalt-e a megyebi­érdekét védik ezek bizottsá­gok? zottság előrehaladást a szak- szervezeti tagok nevelésében? 1 — Sok szó esik mostanában arról, hogy a nevelés terüle- | Amikor azonban személy sze­rint vizsgálja, hogy ki miért maradt ki, akkor látja, hogy elsősorban nem az alkalmat­lanság miatt. Sokan nyugdíjba mentek, mások új vállalathoz kerültek, s ezért kellett mást választani a helyükre. Elmond­hatom, hogy a műhelybizott­ságok tagjainak a többsége megállta a helyét, jól képvi­selte társai érdekeit. — Milyen problémákról szá- mollak be a szakszervezeti ta- gok az újjáválasztó gyűléseken? Az November — Néhány példát hoznék fel e gyűlések hangulatának jellemzésére: például a So­mogy megyei Tanácsi Magas- és MéíyépítŐipári Vállalát mű- helybizottsági választásán, egyetlen személyes probléma, sérelem sem került szóba, a felszólalók kivétel nélkül kö- ^^Wtősségi témákat mondtak c!. ádándi—balatonszabadi | A tagság^ egy eb igent einek | olyanokat, hogy mint lehet si- jer 7. Termelőszövet- kielégítéséről szolgálta.ásókká, heresen befejezni az ötéves A közös segítségével Jelentős kiegészítő jövedelem a háztáji bál kezet tagjai az idén 786 hol- j gondoskodik a gazdaság. így dón folytatnak háztáji no- j biztosított például ezer ürmé- vénytermelést. Ennek a terű- tér tűzifát, négyezer mázsa leinek a kisebb ré6ze kert, , szenet. A szállításoknál Ugyan­Minden balatoni szezont minden évben értekezletek . . sora előz meg, ahol az érin- ■ uV*n ragjogo napsütéses héfc- , zipimi. veget ígér a meteorológia. ’ AZ ELŐREJELZÉSEK sze­tetek —- elsősorban az élelmi szer- és gyümölcsellátásért felelősek — megpróbálják | rint az idén minden eddiginél egyeztetni munkájukat. Pon- j nagyobb forgalom lesz a ma- tosabban: lehetőségeiket. A 1 gyár tenger partján. Ez a tény végeredmény ugyanis mindig : már szamokon alapul. A kül- ez: a vállalatokon — mármint j földre utazás lehetőségeit, a az igyekezeten, a gondos gaz- [ magánautósok számának nö- da mércéjével mért munkán j vekedését. a SZOT-üdülők — néni múlik, de a munka- ' népszerűségét figyelembe vé- eröhiány és a kevés szállító- eszköz fennakadást okozhat a g.vei három »zsúfolt hónapban ve készült föl a Somogy me- kereskedelem a »nagy csatára«. Ez a szakemberektől, a pult mögött dolgozóktól ha­tópart ellátásánál. Ezen az évről évre visszatérő gondon I talmas erőfeszítést igényel, nem tudnak segíteni. Csak úg; javíthatnak a helyzeten, ha maximálisan kihasználják a gépkocsikat — s nemcsak a rakodóteret, hanem az időt is. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy az élelmiszert, mert a vevők a világ minden tájára elviszik a balatoni ven­déglátás színvonalának hírét. Már most. az előszezonban húsz százalékkal nagyobb volt a forgalom a Balaton-parti boltokban, mint a múlt év gyümölcsöt, alapvető ellátási hasonló időszakában. Ez pe­cikket szállító teherautókon kívül más kocsik ne koptas­sák az úttestet a Balaton partján: mert egy-egy forgal­mi dugó — és naponta nem­csak egy van — negyven­ötven percig várakoztatja a friss fejjel megrakott kocsit a 30—35 fokos melegben. Elhangzóit az is. hogy a le­vete, a boltban dolgozok pe- j hetőségeken belül tegyen meg dig sejteti,, hogy mennyien j lesznek a magyar tenger part­ján a »csúcsidőben«, milyen hatalmas mennyiségű árut kéll ellátásuk érdekében meg­mozgatni. És milyen megfeszí- tet munkára lesz szükség a kereskedőknél, hogy a pana­szok száma a »tűrési határon« belül maradjon. I Mészáros Attila belsőségben levő szántó, illet- ve zártkerti szántó és szőlő. Mindössze 21 hold háztájit mértek ki a közös táblából. A nagyobbik rész után csöves kukoricát kapnak a tagok, s ez nem kevesebb, mint 18 400 mázsa. A szövetkezet vezetői kiszámították, hogy abban az i esetben, ha a személyi tulaj- donban levő földek holdjára csupán 32 mázsás csöveskuko- rica-átlagot vesznek alapul, j összességében 200 vagon cső- j vés kukorica kerül a gazdák- I hoz háztáji felhasználásra, s ez az abrakmennyiség például ; 4000 sertés hizlalásához ele- j gendő. Ezen felül évente a szövetkezeti gazdák mintegy | 40 vagon takarmánybúzát és csaknem 50 vagon takarmány­tápot vesznek igénybe a ház­táji állatállomány etetéséhez. A takarmány jól hasznosul a jószágban, s az értékesíté­sek során magas összegek jut­nak a tsz-tagoknak bevétel­ként. Éves viszonylatban eb­ben a közös gazdaságban 1500 j hízott sertést, 40—50 hízó- I marhát adnak el a gazdák a! szövetkezet közvetítésével, s ezen felül jelentős mennyisé­gű házinyulat, baromfit, to- j jást, zöldséget, gyümölcsöt es ; tejet értékesítenek szabad pia­con vagy az áfész felvásárló­jánál. Tízmillió forintra be- j csülik azt az összeget, amely­hez egy év alatt jutnak a No- ! vember 7. Termelőszövetkezet j tagjai a háztáji áruk révén. csak kedvezményt élveznek a szövetkezeti gazdák: 400 fo­rint erejéig ingyenes a fuvar, sőt a nyugdíjasoknál még na­gyobb összegig — 600 forintig — terjed az ingyen fuvarra . való jogosultság. kérésén befejezni tervet, mit kell tenni a mun­kaverseny eredményes folyta­tásáért. Nagy élmény volt szá­momra. ahogy az egyik mun­kás felállt, s kifejtette, milyen hasznos verseny a vállalat, a népgazdaság szempontjából is. Ez egy példa ugyan, azonban általános volt a gyűléseken. E. G. Primőrp aprika Nagyatádról Ez a szép bevétel természe- | tesen nem születhet meg más­képp, csak a közös segítségé- | vei. A szövetkezet takarmány­répát feles művelés alapján, réti szénát minimális terhelés­sel juttat tagjainak: a szarvas- marhát tartó gazdáknak pe- ! dig lucernaszénát ad el. illet- j ve kis parcellákat bocsát ren- | delkezesükre. A nagyatádi Búzakalász Termelőszövetkezet kertészeté­ben beérett a paprika. A há­rom fóliasátor alatt — ame­lyek összesen 2400 négyzetmé­ternyi földdarabot takarnak — már a paprikaszedés a legfon­tosabb munka. A gazdaság a primőr egy részét saját eláru­sító helyén |hozza forgalomba de szállít belőle — naponta mintegy száz darabot — az Atád Áruháznak is. A termés zömét a böhönyei MÉK vásá­rolja meg tőlük. Naponta mintegy félezer paprikát szál­lít el Nagyatádról. %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents